„Pszichikai kényelmetlenséget” okoz a székely megyékben a román karhatalmi szervek túlméretezettsége – figyelmeztetett Antal Árpád képviselő, sérelmezve, hogy a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek túlduzzasztott az állománya. Ugyanez a helyzet Hargita megyében is. Aggasztónak tartja, hogy a például a sepsiszentgyörgyi csendőrség épülete akkora, hogy akár Bukarestet is kiszolgálhatná, nemcsak egy hatvanezer fős várost. A csendőrségen dolgozó „ezernyi alkalmazott” között alig akad magyar nemzetiségű. Antal Árpád azt is sérelmezi, hogy a román állam Hargita és Kovászna megyében még mindig nem adta át azokat a kaszárnyákat, amelyeket nem használ már a Védelmi Minisztérium. A politikus korábban interpellált ez ügyben a parlamentben, de azt a választ kapta, hogy a katonai egységek bezárásáról kizárólag a Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt. „Így elhatároztam, hogy Sógor Csaba képviselő segítségét kérve az Európai Parlament elé viszem az ügyet” – mondta Antal. „Pszichológiai kényelmetlenséget” okoznak a hadsereg lőgyakorlatai is a Székelyföldön. Csíkszereda Zsögöd felőli részének lakói közül többen arra panaszkodtak, hogy megsűrűsödött a puskaropogás a Csíkszereda melletti katonai gyakorlótéren a Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni napokban. Egy idős asszony felidézte, hogy a kilencvenes évek elején, március 15-e körül, valamint a csíksomlyói búcsú idején helikopterekkel próbálták megzavarni a zarándokok áhítatát. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője nem tudta megmondani, mekkora a sepsiszentgyörgyi csendőrség állománya. /Illyés Judit, Horváth István: Egyenruha-pszichózis a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt Felvincen élő Sipos László festőművész tárlata, egyúttal bemutatták a munkásságáról szóló albumot, megjelent Tőzsér József, az albumot kiadó csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója is. Tőzsér József szólt a tizenötödik évét ünneplő kiadóról, illetve a megjelenés előtt álló kötetekről: Nyirő József Elszántak és Havasok című regényeiről, Páter Benedek ferences atya kolostortörténetének második, többek között a csíksomlyói kolostort bemutató kötetéről, Natalie Kálnoky grófnő könyv formájában megjelenő doktorátusi dolgozatáról, illetve a Műterem-sorozat legutóbbi, Major Gizellát bemutató kötetéről. /Nagy Botond: Boszorkánykonyha az értéktelenség korából. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

Megjelent P. Benedek Fidél: Ferences kolostorok és templomok. II. kötet Csíksomlyó, Kaplony, Szászváros és az erdélyi Szent Jakab-kápolnák /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ Sajtó alá rendezte és az előszót írta Sas Péter. P. Benedek Fidél /1907-1979/ történetírói kutatómunkája során megírta az egykori ferences kolostorok történetét, amely gazdag kézirathagyatékában maradt, és amelynek első kötete Ferences kolostorok címen 2005-ben jelent meg kiadónál. A második kötet magában foglalja a csíksomlyói ferences kolostorról szóló tanulmányát, hatalmas jegyzetanyaggal, az ugyancsak csíksomlyói Szent Mihály-kápolna leírását, ezenkívül eddig ismeretlen adatokkal bővíti a kaplonyi és a szászvárosi ferences templom, valamint a kolozsvári, a mai főtéren egykor létezett Szent Jakab-kápolna alapításának, illetve építésének történetét. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

Nem halad előre a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatása. – Legnagyobb gondunk a magánjavak ügyintézése kellene legyen, mégis ott tartunk, hogy nincs amit adminisztráljunk – foglalta össze a jelenlegi helyzetet Hajdu Gábor ügyvéd, a Csíki Magánjavak elnöke. A volt egészségügyi miniszter állítása szerint minden követ megmozgattak. A vagyon körüli vita 1923-ban kezdődött, amikor egyik napról a másikra a román állam képviselői felszólították az akkori vezetőséget, hogy a Csíki Magánjavakat teljes egészében adják át. 1934-ben visszaadtak 6704 hektár erdős területet, a Mikó várat, a hajdani Vármegyeházát, a Vigadót és a régi kórházat, amely csupán a vagyon egy töredéke volt. Azután jött az államosítás. Az 1989 utáni időszak a második államosítás volt. A Csíki Magánjavak – a szocializmus időszakában állami kézen lévő – ingatlanjainak jelentős részét, a tulajdonjog tisztázása nélkül kereskedelmi társaságok kezére játszották át. Visszaszolgáltatás tekintetében csak két pozitív példát lehet említeni: a csíksomlyói árvaház épületét és a közel háromezer hektáros kászoni erdőt. A kászonaltíziek visszaszereztek ugyan 2796 hektár erdőt, ám az erdészet jogi úton támadta meg az intézkedést, s az igazságszolgáltatás neki adott igazat. A Csíki Magánjavak legutóbb egy éve tartott közgyűlést, de a résztvevő polgármesterek és közbirtokossági vezetők nem jutottak egyről a kettőre. /Kozán István: Csíki Magánjavak – Ki bírja a hatalmas vagyont? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

Negyedik alkalommal indult útjára március 21-én Tihanyból az a két Feltámadási jelvény, amely két útvonalon, szív alakban bejárva a Kárpát-medence magyarok lakta területeit, pünkösdkor Csíksomlyón találkozik ismét. A 2004. december 5-i népszavazás után határozta el Gál Péter, a Balatonzamárdi Közösségi Ház és Könyvtár vezetője, hogy megpróbálja jelképesen újra összekötni azt, ami szétszakadt. Ötletét sokan felkarolták, és most, nagypénteken ismét elindult a nagy zarándoklat: egyházközségek, különböző lelkiségek, különböző felekezetek adják egymásnak stafétaszerűen a jelvényt. Gál Péter József, a zarándoklat elindítója elmondta: „A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, továbbá Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. ” A jelvényre a résztvevő közösségek egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják üzenetüket és élményeiket. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. /Takács Éva: Feltámadási zarándoklat. Tihanytól Csíksomlyóig. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

Március 30-án, Csíksomlyón rendezvénysorozattal ünneplik a Mária Rádió második születésnapját. Jelen lesz dr. Jakubinyi György érsek, valamint az erdélyi egyházmegyék püspökei, a pápai nuncius és számos meghívott. A Mária Rádió, amelynek szerkesztősége Nagyváradon van, a 89,7 FM-en fogható. A műsorok a www.mariaradio.ro internetes honlapon is hallgathatók. /(m. s.): Kétéves a Mária Rádió. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

A ferences rend erdélyi rendtartományának, a Szent István királyról nevezett provinciának két ifjú tagját szentelte pappá dr. Jakubinyi György érsek Csíksomlyón, március 29-én. Utoljára két évvel ezelőtt volt papszentelés a ferenceseknél. /Fr. Laczkó-Dávid Anaklét OFM: Ferences papszentelés Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 6./

Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Tízéves a Hargita megyei otthoni beteggondozás. Ebből az alkalomból szervezett konferenciát Csíksomlyón a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsa. Tamás József püspök köszönetet mondott a megyei tanácsnak, amely partnerévé vált a Caritasnak a betegek megsegítésében. Bunta Levente megyei tanácselnök tíz gyönyörű és hasznos évnek nevezte az elmúlt időszakot, amikor Közép-Kelet Európában egyedi hálózatot sikerült kiépíteni, nagy területen összefüggő rendszerben biztosítani a segítségnyújtást: 50–60 helyi önkormányzat támogatja a Caritas munkáját. Dr. Márton András, aki Szász Jánost váltotta a Caritas élén, az otthoni beteggondozás elmúlt tíz évét összegezte. /Takács Éva: Ünnepel a Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Történelemkönyv, szociológiai és pszichológiai tanulmány, retorikai szakkönyv, világismertető, erőt adó, gyökérerősítésre ösztönző, öröklét ígéretét hordozó imádságoskönyv – így jellemezhető Hajdó István főesperes Uram, jó nekünk itt lenni /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ ünnepi beszédeinek gyűjteményes kötete. Hajdó Istvánt /sz. Bogárfalva, 1942. dec. 18./ Márton Áron püspök szentelte pappá 1968-ban. Gyergyószentmiklóson volt plébános 1985-től 2006-ig, azóta a székelylengyelfalvi plébánián végzi lelkipásztori feladatait. Hajdó István a Gyilkostónál Szent Kristóf kápolnát álmodott, a gyergyószentmiklósi öregotthon alapkövét áldotta meg, a Pricske tetején keresztet szentelt. 2005 májusában, a csíksomlyói pünkösdi búcsún mondott prédikációja az év beszéde lett. /Balázs Katalin: Uram, jó nekünk itt lenni. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

Gyalog, kerékpáron is érkeznek magyarországi zarándokok a csíksomlyói búcsúra. A Mária út elnevezésű program keretében gyalogos és kerékpáros zarándokok indultak útnak április közepén, hogy Erdély több települését bejárva május 10-ére odaérjenek. A csíksomlyói búcsú története 1567 pünkösdjére nyúlik vissza, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert a székelyek Hargita Tolvajos-hágójában legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította, és a templomnál lévő felirat szerint hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. Azóta gyarapodik az ide zarándoklók száma. /Mária úton a pünkösdi búcsúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

Különvonat indul Budapestről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra – tájékoztatott Tánczos Barna szállításügyi államtitkár. A Keleti pályaudvarról induló szerelvény végállomása várhatóan Csíkrákos lesz. A mintegy ötszáz zarándokot szállító szerelvényt a gyergyószárhegyi állomáson maga Tánczos Barna és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke fogadja. Az RMDSZ-es államtitkár a csíksomlyói búcsúhoz kötődő eseményként kiemelte a gyimesbükki vasútállomás kétnyelvű (magyar–román) emléktábla-avató ünnepségének fontosságát, hiszen ezt a román hatóságok évekig megakadályozták. A helyi önkormányzat és a magyarországi alapítványok kezdeményezésére márványtáblával adóznak Pfaff Ferenc mohácsi származású építész, műegyetemi tanár emlékének, akinek nevéhez számos jelentős vasútállomás tervezése fűződik, többek között a gyimesbükkié is. /Különvonat és emléktábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Megjelent P. Benedek Fidél: Ferences kolostorok és templomok. II. kötet Csíksomlyó, Kaplony, Szászváros és az erdélyi Szent Jakab-kápolnák /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ Sajtó alá rendezte és az előszót írta Sas PéterP. Benedek Fidél megírta az egykori ferences kolostorok történetét, amely gazdag kézirathagyatékában maradt, és amelynek első kötete Ferences kolostorok címen 2005-ben jelent meg. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

A magyarországi „gójmotorosok” csapata utazott át május 6-án Kolozsváron, a csíksomlyói búcsúra több éve ellátogatnak, fontosnak tartják Erdély tájainak felfedezését, a történelmi emlékek megtekintését is. /Varga Melinda: „Erőszakmentes” gójmotorosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, RMDSZ-es polgármesterjelöltje hangsúlyozta, a törvénynek szeretne érvényt szerezni a városban, a tervek megvalósításához két mandátum kell. Szeretné elérni, hogy a város Székelyföld oktatási, kulturális és közigazgatási centruma legyen, az erdélyi magyarság legfontosabb vallási központja, Csíksomlyó is itt található. Ráduly az RMDSZ-en belül a konzervatív, keresztény értékeket tartja szem előtt. A két székely megyét, Kovásznát és Hargitát egyesíteni kell, nem Csíkszereda-központú megyeegyesítés volna a cél, csak eszköze lenne a térség közigazgatási összenyalábolásának, mutatott rá. /Horváth István: „A törvény és rend híve vagyok” . = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Százezrek jelenlétében kezdődött május 10-én a székelyföldi Csíksomlyón a 442. hagyományos pünkösdi búcsú. Mint minden esztendőben, az idén is keresztalják sokasága népesítette be a Csíkszereda mellett magasló két Somló-hegy közötti „nyerget”, ahol Erdélyből és a világ számos más tájáról több százezer magyar gyűlt össze. Az ünnepi szónok idén Schönberger Jenő szatmári püspök volt. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bejelentette, hogy szeptember 13-án Csíksomlyón kezdődik a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. A jubileumi év 2009. szeptember 29-én ér véget Gyulafehérváron. Schönberger Jenő szentbeszédében hangsúlyozta: a jelenlévők nem csupán a nyelvben és a hitben vannak együtt, hanem a szeretet is összetartja őket. A püspök hangsúlyozta: életünket az Isten, a haza, a család, a tisztaság, a becsület, a munka, a felelősségtudat, az áldozat és az élet szentsége kell hogy vezérelje. A tömeg az idén is „ellepte” a hegy oldalát. A hagyományoknak megfelelően az idén is részt vettek a szertartáson a szerzetes- és lovagrendek képviselői, a dísz egyenruhás hagyományőrző huszárok, az ugyancsak egyenruhás bányászok, akárcsak a keresztalják. /Százezrek vettek részt a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Az egyházi szervezők mindent megtettek azért, hogy távol tartsák a politikát, a lap szerint mégis rányomta bélyegét a hét végén zajlott csíksomlyói búcsúra az a tény, hogy az idei pünkösd a romániai helyhatósági választási kampány kellős közepére esett. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy fogalmazott: tekintettel a választási évre, a politikai esemény alól az erdélyi magyarság sem mentesül. Az érsek felszólította a jelen levő katolikus és nem katolikus egyházak híveit, éljenek keresztényi kötelességükkel, de ugyanúgy állampolgári jogaikkal is, és ki-ki belátása szerint döntse el, kire, milyen politikai szervezetre adja szavazatát. A főpap szerint az erdélyi magyarok további sorsának alakulását meghatározóan befolyásolja a politikai jelenlét. Többször is eleredt az eső Az idei búcsú különlegességének számító, magyarországi zarándokokat szállító különvonatot a gyergyószárhegyi állomáson sajtósok és politikusok csoportja is várta. A rendőrök – attól tartva, hogy valakik kövekkel dobálhatják a vonatot – arra kérték az utasokat, menet közben csukják be az ablakokat. A román többségű Maros megyei település, Gödemesterháza állomásán vízágyút vezényeltek a szerelvény érkezéséhez. Az állomásokon székely ruhás lánykák kínálták végig kürtőskaláccsal és köményespálinkával a fülkéket. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökjelölt kampánystábjával mézespogácsákat osztogatott. /Horváth István, Lokodi Imre: Politikától nem búcsúztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

A negyvenkétezer lakosú székelyföldi Csíkszeredára egyetlen nap alatt többszázezren érkeznek. Jönnek gyalogosan, csengettyűszóval a keresztek alatt, ömlik a tömeg a több kilométer hosszúságban állomásozó autóbuszokból, szinte az egész várost körülölelő, hátrahagyott gépkocsikból, a Gyimes felől érkező pótkocsis vonatokból, hogy azután mindenki felmenjen a hegyre, Csíksomlyóra, a Mária-kegyhelyre. Aki önmagát, saját hitének erősítését keresi Csíksomlyón, az is megtalálja, aki pedig a látványt, a tömeghátteret akarja felfedezni, az sem téved. /Székedi Ferenc: Aki keres, az talál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

„Több mint hatvan éve járt utoljára magyar címeres vonat Székelyföldön, hívás nélkül is tudom, mi a kötelességem” – jelentette ki Szilágyi Lőrinc gyergyókilyénfalvi plébános, aki híveivel érkezett a Csíksomlyóra igyekvő magyarországi zarándokok fogadására a gyergyószárhegyi vasútállomásra. A Budapestről indult, Magyarország címerével ékesített mozdony vontatta szerelvénynek ugyanis Székelyföldön Gyergyószárhegyen volt az első megállója május 9-én este. Itt csatlakozott a magyarországi zarándokok népes csoportjához Tánczos Barna szállításügyi államtitkár és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. A Budapest–Csíkmadéfalva nosztalgiajárat Budapestről indult, Székelyföldre érkezése előtt több Nagyváradon és Kolozsváron is megállt. Székely ruhás lányok és fiúk felszállnak a vonatra, valamennyi utast megkínálták. Gábor László gyergyószárhegyi polgármester szíverősítő szilvapálinkával kínálta az utasokat, akiket Csíkszentdomokoson fúvószenekar fogadott. A szerelvényen lévők a vágányok mellett állókkal közösen énekelték a közismert Kossuth-nótákat. Csíkrákosra sötétben robogott be a vonat, a korábbiakhoz hasonló szívélyességgel fogadták az utasokat. „Tartsunk össze! Összetartozunk” – kiáltották többen. Csíkmadéfalváig minden állomáson magyar zászlót lobogtató, integető vendégvárók köszöntötték a zarándokokat. A nosztalgiavonat utasai a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti pontjáig, Gyimesbükkig is eljuthattak, ahol az egykori MÁV-őrházban vasúttörténeti kiállítás nyílt. Két és fél millió forint gyűlt össze magánadakozásból az őrház javára. Kezdeményezésüket támogatta Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, illetve a Román Vasúttársaság is. „Csak az első vonat áthaladását volt nehéz kieszközölni, meggyőződésem, hogy a közeljövőben nem lesz majd ritkaságnak számító jelenség, ha magyar vonat Románia, illetve román vonat Magyarország területén közlekedik” – fejtette ki Tánczos Barna. Hozzátette, hogy a magyar felségjelet viselő mozdony áthaladását Románián az Európai Unió azon törekvése tette lehetővé, amely a határok átjárhatóságát célozza. /Jánossy Alíz: „Tartsunk össze! Összetartozunk!” = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A csíksomlyói búcsút követő napon csoda történt a Gyimes völgyében: Gyimesbükkön nagy dugó keletkezett, hogy órákra leállt az országúti forgalom. A gyimesbükki pályaudvar épülete elé a sokaság hosszas várakozása után begördült a Magyar Államvasutak ipartörténeti értékű magyar királyi koronás mozdonya. A Gyimes völgyében titokban azelőtt is évenként ezrek és ezrek fordultak meg, hogy a történelmi Magyarország határán levő épületet. 1920 után az őrházat a román állam használta, 1940-től ismét a MÁV tulajdonába és a Magyar Honvédség felügyelete alá került. Aztán következett az újabb Trianon, a párizsi béke. Deáky András, az építő ember, a gyimesi és moldvai csángók világi apostola, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke nem nézhette tétlenül, hogy a vasúti őrház a Rákóczi-vár lábánál véglegesen romba dől. Deáky András az épületet megvásárolta, tetőzetét kijavította. Deáky segítséget kért a felújításhoz és az épület vasúttörténeti múzeummá alakításához. A gyimesbükkiek beszerezték a szükséges engedélyeket, jelentős támogatást kaptak Tánczos Barna és Korodi Attila államtitkároktól. /Sylvester Lajos: A Gyimes-völgyi csoda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./

A Flagellum Dei – Isten ostorai nevet viselő motorosklub május 9-11-e között a kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ katrosai szabadidőközpontjában szervezte meg az első székely hagyományőrző találkozót, melyen háromszáz hazai és magyarországi motoros vett részt. A klubot 2006-ban alapították háromszéki és Hargita megyei motorosok. Rancz Dezső, alias Szittya, a klub vezetője elmondta: első találkozójukon a helyi székely hagyományokra fektették a hangsúlyt. Most a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes mutatkozott be, majd esténként rockegyüttesek szórakoztatták a motorosokat. A találkozó ideje alatt a torjai Pethő Sándor a kopjafafaragás, az ugyancsak torjai Borbándi Barna pedig az íjászat rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket. Május 10-én a csíksomlyói búcsúra szerveztek motoroszarándoklatot. /Iochom István: A motorosok és a székely hagyományok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./

Az elmúlt években megszokták Csíkszeredában, hogy zászló, a magyar nemzet lobogója leng a NagySomlyó-hegyi kilátón. Pár napja román zászló került a magyar helyébe, de az hamar eltűnt. Május 16-án újabb román zászló jelent meg a kilátón, ezúttal hatalmas. Mondták, kolozsvári rendszámú autóval mentek ki valakik, kommandóruhások voltak, azóta bőrdzsekis civilek őrzik a kilátót. Valóban több gyanúsan rendőr-csendőr kinézetű civil álldogált ott. A Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács felhívására sokan kirándultak a kilátóhoz. Csíki magyar terepmotorosok egy csoportja is eljött, erre civil ruhás csendőrök jelentek meg, akik érdeklődtek, hogy nem a román zászlót akarják-e levenni, mert ha igen, akkor nagy baj lesz. Megérkeztek a felfegyverzett fekete egyenruhások, élükön magával Mircea Olaru csendőrparancsnokkal, aki azonnal igazoltatni kezdte az embereket és közölte: a kilátó nem a somlyói közbirtokosság tulajdona (ezt a helyszínen jelenlevő közbirtokossági alelnök másként tudja), hanem geodéziai pont, s aki onnan zászlót vesz le, börtönbe kerül. Újabb vita alakult ki, a jelenlevőket nem félemlítette meg az egyenruhások kordonja, végül megállapodtak abban, hogy a román zászló marad, de melléje kerül a székely zászló is. Kiknek áll érdekében a választási kampány közepén etnikai feszültséget szítani Csíkszeredában? Kik azok, akik a Mária-kegyhely békéjének megzavarásával konfliktust akarnak kirobbantani? /Szondy Zoltán: Zászlóháború a szent hegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Május 23-án Gyergyószentmiklóson ballagtak a Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatának végzős hallgatói, 24-én a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain ballagnak a bolognai rendszer bevezetése előtt felvételt nyert végzősök. Kilencvenöt – turisztika szakon végzett – hallgatóját búcsúztatta a Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozata, 22 román és 73 magyar tagozaton végzett hallgatót. Összesen 377 diák ballag május 24-én és június 7-én a csíkszeredai Sapientia–EMTE-n: most a bolognai rendszer bevezetése előtt felvételt nyert hallgatók, két hét múlva pedig a 2005-ben beiratkozott – és csak három évet járó – egyetemisták. A ballagási ceremónia immár hagyományosan a csíksomlyói kegytemplomban kezdődött, ahol székelyruhába öltözött fiatalok ökumenikus istentiszteleten vettek részt. Az Sapientia Műszaki és Társadalomtudományok Karáról négy, illetve öt évet végzett diákok közül 101-en, a hároméves képzésben résztvevők közül pedig 58-an fejezik be egyetemi tanulmányaikat. A Gazdaság- és Humántudományok Karról 10, illetve 117 fiatal öltözhet tógába. Az ünnepségek után –– a hallgatók július első két hetében fognak államvizsgázni. Mindeddig – a 2005-ös első ballagás óta – közel 550-en ballagtak. /Ballagnak az egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

A gyulafehérvári egyházmegye alapításának ezredik évfordulóját ünnepli idén a római katolikus egyház. A jubileumi események szeptember 13-án kezdődnek Csíksomlyón, az őszi Mária-búcsún, és 2009. szeptember 29-én zárulnak Gyulafehérváron, Szent Mihály főangyal ünnepén. „Szeretnénk, ha azok a rendezvények, amelyeket szervezünk, a főegyházmegye lelki megújulását szolgálnák, és lendületet adnának az elkövetkező ezer esztendőre is” – fogalmazott körlevelében Tamás József segédpüspök, általános helynök, a Millenniumi Bizottság titkára. A segédpüspök Illyés Gyulát idézte: „Ezer évet csak sikeres, tehetséges nép tud megélni, nagy erőpróbákkal, rengeteg küzdelem árán”. “Mi megértük az ezer esztendőt. Pedig ez az időszak végigvert rajtunk. Számos tatár és török pusztítás van mögöttünk. Sok nemzeti és vallási vitának, viszálynak voltunk tanúi. Megszenvedtük a két világháború értelmetlen őrületét, Trianonnak traumáját, az ide-oda tartozás keserűségét, államformák váltogatását. Éltünk durva és kegyetlen diktatúrában, átéltük és túléltük a kisebbségi sors minden nyomorúságát. Ezért szeretnénk méltó módon – bár szerény anyagi körülmények között – jubileumi évfordulót ünnepelni egy egész éven át” – írta Tamás József. /Ezeréves egyházmegye. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A Marosvásárhelyen élő Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész igazi polihisztor: most jelent meg néhány éve napvilágot látott szakácskönyvének – Varázspálcám fakanál – bővített változata. Az immár 80 éves Kolozsvári Puskás Sándor 64 éve szobrászkodik. „Nem érzem a koromat. Legfeljebb az a baj, hogy kicsit fáradékony vagyok” – mesélte. Kolozsváron született, ott élt – idézte a múltat. „Mátyás Mátyás professzor segített a világra, a Szent Mihály-templomban kereszteltek, és mikor Márton Áron egyéves püspök volt, akkor bérmált engem. ” A Kolozsvári nevet 1955-ben vette fel, mert nem tudta kiharcolni, hogy magyarosan írják a Puskás nevet. Újabb kötete a szobrairól fog szólni, több mint kilencven szobor reprodukciója lesz a kötetben. Több műve Bukarestben a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja, a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelykeresztúri, zetelaki, nagyszalontai múzeumokban is találhatók szobrai. Bethlen Gábort ábrázoló szobrát Gyergyószárhegyen, a Bethlen-bástyában helyezték el. A csodálatos Székely madonna egyik példánya egy csíksomlyói gyűjtemény része, a másik pedig a Zetelaki Múzeumban várja látogatóit. /Máthé Éva: Szakács, művészi szinten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Összegyűlt pár ezer ember a július 5-én megrendezett Ezer Székely Leány Napján, sőt részt is vettek a közös játékban. A csíksomlyói nyeregben épített Hármashalom-oltárnál ideiglenesen kialakított színpadon fellépő, Székelyföld régióiból érkezett hagyományőrzőkre sokan kíváncsiak voltak. A csoportok idén Csíkszereda több pontjáról indultak, bejárták a város utcáit, majd a Szabadság téren találkoztak egy rövid táncbemutató erejéig. A meghívottak ezután szentmisén vettek részt a csíksomlyói kegytemplomban. A hagyományőrzők a Hármashalom-oltárnál léptek fel. Mind többen és többen kapcsolódnak be, végül a leglustább nézőnek is megmozdult a lába. A rendezvényt első alkalommal 1931. július 7-én rendezték meg Csíksomlyón, Ezer Székely Leány Találkozó néven. A háborút követően a kommunista hatalom betiltotta a rendezvényt, amelyet a rendszerváltás után 1990-ben újraszerveztek. /Horváth István: Fekete-piros székely leányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Az Ezer Székely Leány Napjáról írta az Új Magyar Szó: „nem volt siránkozás, nem volt pusztulás és porladás, nem esett szó népünk fogyásáról. Alighanem Budapesten maradtak, hogy a cigányok után most más szexuális beállítottságú honfitársaik ellen tiltakozzanak vagy éppen rendőrautókat gyújtsanak fel, mert mindössze három Árpád-sávos zászlót lehetett látni a szombati, csíksomlyói Ezer székely lány találkozón…” A lap szerint a „szervezők lemondtak a nemzeti giccsbe torkolló rockoperákról”. /Székedi Ferenc: Porlik, mint a szikla? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Jakubinyi György érsek július 19-én pappá szentelte Csíksomlyón a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány két fiatal tagját, Pantea Tibort és Urbán Eriket. /Laczkó Dávid Anaklét OFM: Ferences papszentelés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./

Fetés András tanár a háború után Háromszékről származott Budapestre. Fetés András ötlete, hogy a rákosszentmihályiakkal – Csíkszentmihály testvértelepülésével – karöltve a nyergestetői Székely Termopüléhez kopjafát állítanának, és hagyományt kellene teremteni, hogy a csíksomlyói búcsún részt vevő sokaságból a búcsú másnapján, ki-ki tetszés szerint, látogasson el Gyimesbükkbe vagy a Nyergestetőre. Fetés András azt kérte Sylvester Lajostól, hogy tollforgató emberként felkarolja javaslatát. Fetés András hozta napvilágra dr. Rákossy Árpád feledésbe merült élettörténetét, s neki köszönhető, hogy a múlt évben szobrot állítottak neki szülőfalujában, Csernátonban, az avatást részvételükkel vagy üzenetükkel a legnagyobb magyar méltóságok is megtiszteltek. A Székely Termopüle, Nyergestető székelymagyar kegyhely lehet majd, ahol a tisztást megtölti a kopjafa és keresztekből álló erdő. Nyergestetőn 1897-ben, a magyar millenniumi évében állították Bukarestben élő csíkkozmási székely honfiak és honleányok adományaiból az 5,40 méter magas emlékoszlopot. A száztíz évvel ezelőtt állított obeliszk egy Fetés Andráshoz hasonlatos férfiú, Ábrahám István kezdeményezése volt. /Sylvester Lajos: A Székely Termopülé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Mátyás király-díjjal tüntették ki Csíksomlyót, a ferences kegytemplomot és búcsút. A díjat a Magyar Művészetért Díj kuratóriuma és a Herendi Porcelán-manufaktúra Zrt. idén Mátyás királlyá koronázásának 550. évfordulója tiszteletére alapította. Csíksomlyó, a ferencesek gondozta Mária-kegyhely és a csíksomlyói búcsú – Székelyföld, Erdély, a moldvai csángók és a világ magyarságának legnagyobb zarándokhelye. Az hitre való buzdításával érdemelte ki a Mátyás király-díjat.,,A kegytemplom, a ferences rend, az a hihetetlen alázat, szervezőkészség, óriási szervezőerő, amellyel ebben a nyomorult világban és elnyomorított világban oly sok embert részesítenek szeretetben, jövőben ott van minden nemzetét szerető ember szívében, mert először is ez a legnagyobb magyar egység" – mondja Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke. A díjat és az elismeréssel járó, porcelánból készült Mátyás-szobrot Péter Artúr ferences rendházfőnök vette át. /Mátyás király-díj Csíksomlyónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákát 2001-től rendezik meg évről évre. A Lázárfalváról induló kezdeményezés, amely érintette Tusnádot, Csíkkozmást, Csíkszentkirályt, Csobotfalvát, Csíksomlyót, Csíkszenttamást, kis kitérőkkel Kászonújfalut, Homoródkarácsonyfalvát és Firtosváralját, idén elérte a Gyergyói-medencét. Gyergyócsomafalván július 16–25-a között rendezték meg a XII. Fürdőépítő Kalákát, amelynek lebonyolításában a budapesti Ars Topia Alapítvány, Csomafalva önkormányzata, a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a csomafalvi fiatalok lelkes csapata vett részt. A közel száz önkéntes Magyarországról és Erdélyből minden korosztályban képviseltette magát, ugyanakkor Csomafalva lakossága, mesterei, asztalosműhelyei is példásan kiálltak a kaláka mellett. Az 1950-es években épült, de napjainkra teljesen eltűnt borvízfürdő Csomafalvi Feredő néven kelt újra életre. A fürdő környezetében helyet kapott egy fűzkupola, amely a pihenés és szemlélődés helye, és a tűzkatlan. A népi fürdők felújítása a Székelyföldre jellemző hagyományos közösségi munkaformában, kalákában történt. /Tikk Dóra, Csíkszereda: Fürdő- és közösségépítő kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./