A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye kilenc kerületének főesperese látta el kézjegyével azt a tiltakozó levelet, amely a papok áthelyezésére vonatkozó érseki döntés ellenzőit marasztalta el, és védelmébe vette Jakubinyi György gyulafehérvári érseket. Az érsek május 6-án kelt körlevelében hozta az egyházközségek tudomására, mely főesperesi kerületek papjai szolgálnak ugyanott újabb öt évig, és kik azok, akiknek a mandátuma lejár. Az érseki intézkedés ellen heves tiltakozás kezdődött érseki audienciák, néma tüntetések vagy aláírásgyűjtések révén – a legnagyobb port Czirják Árpád kolozsvári főesperes és Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezése kavarta. „Szentelése alkalmával minden pap engedelmességet fogad a mindenkori elöljárójának, tehát annak az apostolutódnak, aki tegnap, ma és mindörökké a püspök személyében kormányozza az egyházmegyét. Fogadalma örökre szól. A püspöknek pedig kizárólagos joga, hogy (…) más plébániára vagy más hivatalba helyezze az illető személyt – áll többek között a levélben. /Mihály László: Az érsek mellett a főesperesek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Jogi úton próbálják megakadályozni a csíksomlyói római katolikus egyházközség tagjai plébánosuk, a Tisztiként ismert Gergely István áthelyezését. Indítványukban hierarchikus panaszt terjesztettek be a püspökségre. Akkor kijelentette: a kinevezés kizárólag a főpásztor joga és felelőssége. Az egyházközség tagjai formai hibaként róják fel, hogy Jakubinyi György érsek telefonon tett javaslatot az áthelyezésre, nem írásban. /Kovács Csaba: Joggal Tisztiért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

„Tőlünk függ minden, csak akarjunk!” jelmondattal szervezi meg harmadik táborát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 8 és 12. között a Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó közötti Négyes Motelben. Az előadások témáinak sorában szerepel többek között a román kommunizmust elítélő Tismaneanu-jelentés, a magyar népesedési helyzet, a baszkföldi autonómia, az 1945 utáni erdélyi magyar politizálás, az erdélyi magyar ifjúságpolitika elmúlt tizenhét éve, illetve a tavaly őszi magyarországi utcai tüntetések és rendőrségi jogsértések. A rendezvényre Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, Gergely István csíksomlyói plébánost és Böjte Csaba ferences szerzetest is várják. /Politikamentes tábor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Nyílt levélben szólította fel Gergely István csíksomlyói plébánost az RMDSZ egyik platformja, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM): határolódjon el a maradása mellett érvelő hívektől, és foglalja el az érsek által számára kijelölt jegenyei plébániát. Gergely Istvánt húszéves csíksomlyói szolgálat után augusztus elsejével helyezték a Kolozs megyei Jegenyére. A Kelemen Kálmán elnök és Bárányi Ferenc alelnök által aláírt nyílt levélben az RMKDM azt állítja, az áthelyezésnek súlyos oka van, amelyet közölt is Gergely Istvánnal Jakubinyi György érsek, és csak a lelkész becsületének védelmében nem hozott nyilvánosságra. „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd” – jelentette ki a Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári Érseki Hivatal helynöke, aki sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az RMKDM levelében foglaltakat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy Gergely István Csíksomlyón maradása mellett annak ellenére is aláírásgyűjtésbe kezdtek az egyházközség egyes tagjai, hogy az érsekkel történt négyszemközti megbeszélés után ő már elfogadta a Jegenyére való áthelyezését. „A kommunizmus alatt a katolikus egyház volt az egyetlen, amelyik súlyos áldozatok árán ugyan, de meg tudta őrizni függetlenségét, nem fogadta el az állam beavatkozását. Most hol egyik, hol másik politikai oldal szeretné kisajátítani az egyházat, és rendre hol itt, hol ott kiáltanak ki nemzetietlennek vagy árulónak, mert az egyház őrzi függetlenségét. Az egyház a hívekért van, nem a politikai érdekért” – jelentette ki Potyó Ferenc. /Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

Csíkszereda és Csíksomlyó képes története címmel több évi aprólékos munkát igényelt újabb várostörténeti kötettel állt elő Vofkori György. „Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, valamint Csíkszereda és Csíksomlyó képes történetei egyformán édes gyermekeim, de mind közül e legutóbbit érzem a legszebbnek. A feladat kihívás volt, de most úgy érzem, benne van Csíkszereda lelke, a ferencesek lelke és az én lelkem is” – mondta az augusztus 3-án tartott könyvbemutatón a szerző, majd köszönetet mondott a dokumentációban nagy segítséget nyújtóknak, hangsúlyosan Erőss Vilmosnak. /Képes várostörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezési ügye kisebb-nagyobb intenzitással hetek óta téma főleg a csíki közéletben. Az önmagukat keresztény-demokratának címkézők megpróbálták az elvi síkon mozgó vitát sárdobálásra váltani s az érveket ocsmánykodással helyettesíteni. Eddig csak azt lehetett tudni, hogy kik akarják Gergely István maradását, most már az is kiderült, kik akarják eltakarítani őt a Székelyföldről. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom gyakorlatilag nem létezik – az RMDSZ ernyője alatt megbúvó csoportocska tagjai ismerős arcok. A Tisztit durván letegező levelükről elegáns véleményt mondott maga Potyó Ferenc pápai káplán, a Gyulafehérvári Érseki Hivatal irodaigazgatója: – „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd”. A két aláíróból az egyikről köztudott, hogy a Ceausescu-rendszerben beszervezési nyilatkozatot írt alá a Szekuritáténak. Ugyanezen körből pattant ki az a hírhedt s szintén botrányt kiváltó levél, mely Tőkés Lászlót vádolta besúgással, s a püspököt igazi keresztény-demokrata hévvel a következő címkékkel látta el: „ördög szolgája”, „gátlástalan puhány” és „hűtlen kezelő”. A platformocska csíki tagjai szerényen elbújtak az állásfoglalás távoli aláírói mögé. /Szondy Zoltán: Ismerős árnyak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./; Előzmény: Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./; Borbély Imre elmondta, hogy képviselőtársa, Nagy Benedek Tőkés László-ellenes írását terjeszti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. dec. 30./

Pontosított a Gyulafehérvári Érseki Hivatal Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezése ügyében, tekintettel arra, hogy a hívek közül többen is tiltakoztak a döntés ellen. Az érsekség értékeli a hívek ragaszkodását lelkipásztorukhoz, de úgy véli, a döntést kifogásoló kampánynak nem a csíksomlyói hívek a főszereplői és nem is katolikusok a fő mozgatói. Az érseki közleményből kiderül: a gyulafehérvári döntés ellen tiltakozó egyháztanács azon kísérletének, hogy maga válasszon plébánost, nincs törvényes alapja. /Pontosít a Gyulafehérvári Érseki Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Éppen száz éve annak, hogy Csíktaploca – leválva a csíksomlyói egyházközségről – önálló plébániává vált. Az évfordulót templomszenteléssel is ünnepelték. Taploca filiája, Csiba és Erdőalja hívei számára épített templomot pedig augusztus 10-én szentelték fel. A hivatalosan kápolnának nevezett, de templomnak is beillő épületet. dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel. Az érsek örömét fejezte ki, hogy ezekben az időkben, amikor folyamatosan csökken a lakosság létszáma, itt az élő közösség számára új templomot építettek. A szentmise végén a templomépítő Boros Károly főesperes köszönetet mondott Isten után mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak az új templom felépítéséhez. Jakubinyi érsek a Csíksomlyón kialakult helyzettel kapcsolatban elmondta: az egyházjogot nem kívülről jött személyek, hanem a pápa, a megyéspüspök, a plébános, illetve a plébános elnöklete alatt működő, a hívek által megválasztott egyháztanács gyakorolja. /Takács Éva: Templomszentelés Csibában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

A papválasztás megszervezése miatt megszűnik a csíksomlyói egyházközség egyháztanácsának mandátuma – jelentette ki a Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári Érseki Hivatal helynöke. Előzőleg az egyháztanács augusztus 8-ára hívta össze azt a közgyűlést, amelyen a hívek titkos szavazás révén dönthettek, kit is szeretnének plébánosnak. Az egyetlen jelölt Gergely István volt, aki, Péter Tivadar egyháztanácsi vezető szerint szóban elfogadta jelölését. „A szerda esti eseménynek az lesz a következménye, hogy az egyháztanács feloszlatásra kerül. Történik ez azért, mert teljesen visszaéltek azzal a jogkörrel, amire kinevezést kaptak a főpásztortól. Amikor elfoglalták tisztségüket, templomi eskü alatt fogadták meg, hogy a szabályzatban foglaltakat, az egyház ügyét védelmezik, és a főpásztortól kapott mandátum szerint fognak eljárni. Ezzel teljesen ellentétbe kerültek, nem beszélve arról, hogy a szabályzat szerint az egyháztanács elnöke a plébános, az egyháztanács pedig nem gyűlhet össze a plébános összehívása és elnöklete nélkül” – részletezte Potyó Ferenc érseki helynök. Az érseki helynök szerint ez tulajdonképpen az érsek elleni kampány. „Csíksomlyó a katolikusságnak a központja, ahol soha nem volt gond a lelkipásztori ellátással, soha nem szenvedett csorbát a hitélet. Azért is nagyon fura és groteszk ez a hisztériába menő nagy aggódás, mert ott van több mint 80 szórványplébániánk, ahol elszórva, nehéz körülmények között élnek magyarok, katolikusok, ahová valóban kemény, határozott és öntudatos papokat kell állítani. Azokért érdekes, hogy senki nem aggódik a magyarság ügyét szívén viselők közül”, fejtette ki az egyházi elöljáró. Potyó Ferenc elismerte, fegyelmi okok is társulnak Gergely István áthelyezéséhez, ám erről bővebben nem kívánt nyilatkozni. /Rédai Botond: Csíksomlyó – Feloszlatják az egyháztanácsot. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), aug. 11./

Nyílt konfliktus alakult ki a Gergely István plébánost marasztalni akaró csíksomlyói hívek, valamint a katolikus egyház erdélyi hierarchiája között, valamint azért, mert Czirják Árpád kolozsvári kanonokot hívei akarata ellenére áthelyezni kívánja a gyulafehérvári érsekség, óhatatlanul felmerül a kérdés: miért nem találkozik a katolikus egyház szolgáló gyakorlata a hívek igényeivel?A lap szerint méltatlan hangot használt Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános nyílt levelében, amikor kioktatta ki a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolának és Papnevelő Intézetnek a Babes–Bolyai Tudományegyetembe való betagolása ellen szavukat emelő híveket. A Krónika szerint az egyházi hierarchia nem készült fel híveinek közéleti aktivitására, továbbá Gergely István vagy Czirják Árpád a hitükre hivatást építettek, olykor szembekerülve azokkal, akik a hitet csupán a kánonok megtartásának gondolják. /Bakk Miklós: Hit és hivatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Nemzetünk védasszonyként tiszteli a Szűzanyát. Szent István király neki ajánlotta fel koronáját, az ő oltalmát kérte népének. A Magyarok Nagyasszonya – Patrona Hungariae – számos templomi és népénekben van jelen, az ő tiszteletére emelt kegyhelyekre ezrével járnak a búcsúsok. A magyarok búcsújáróhelyei között van Szeged-Alsóváros, Máriaremete (Budapest), Makkosmária (Budakeszi), Mátraverebély-Szentkút, Máriapócs, Máriagyűd, Csíksomlyó (Erdély), Sasvár és Mária-völgy (Szlovákia), Csatka, Bodajk, Máriakéménd, Máriakálnok, Máriakönnye (Vodica), Hajós, Máriabesnyő, Andocs, Vasvár, Vác-Hétkápolna és az erdélyi Máriaradna. Tizenkét nemzet tartja pártfogójának a Szűzanyát, az országok sorában ott van Franciaország, Ausztria, Bajorország, Lengyelország, Mexikó... A néphit szerint a Mária-ünnepek fordulónapok. Nagyboldogasszony napja egyes helyeken dologtiltó nap volt, kenyeret nem sütöttek, mert úgy tartották, hogy ilyenkor a tűz kitör a kemencéből. /Augusztus 15. – Mária-nap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Két nap múlva kezdődik a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A rendezvény meghatározó esemény a régió történetében, talán ha száz esztendőben akad egy ehhez fogható. A szervezők mindent megtettek, hogy a rendezvény elérje célját. Az első nap, augusztus 17-e a települések napja. Augusztus 18-án a négy magyar városban a négy kisrégió számára zajlanak programok. A harmadik nap, augusztus 19-e egyetlen helyszínre koncentrálódik, az Óriáspince-tetőre. Ott három esemény zajlik, az első a megye történelméből, földrajzából ihletődött emlékhelynek az avatása. Minden település neve kőbe vésve megtalálható, a nevek mellett olvasható a települések első írásos említésének évszáma is. A másik kiemelt esemény a szekértábor Minden község hagyományos fakerekű szekérrel vonul fel az Óriáspince-tetőre, ezt egyfajta kiállítótérként, standként berendezik be. Van, aki fúvószenekart hoz, van, aki hagyományos ételeket fog főzni. Este sor kerül Szörényi–Bródy Egy a nép, egy a magyar című produkciójára. Végül az utolsó nap, augusztus 20. Az elején szerényebben indult, a perkői búcsú a háromszékieknek legalább annyira fontos, mint a nagyvilág által ismert csíksomlyói, és erre nem akartak rászervezni; másrészt 20-a Romániában nem munkaszüneti nap. Délután a Perkőn a szabadtéri színpadon lesz egy gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozó, este pedig a Transylmania zenekar jelentkezik új előadással. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója jelképesen a háromszéki magyar történelmi egyházak harangjainak megkondításával kezdődik, és 20-én, hétfőn este a Transylmania produkciójából egy láng segítségével áttérnek az egész megyét behálózó lármafák meggyújtására, amelyek egyrészt a hajdani lármafák mintájára figyelmeztetnek. Így válnak az összetartozás lángjaivá, őrtüzeivé a lármafák. /Váry O. Péter: Harangszótól lármafáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Márton Áron püspök 1949. június. 4-én Csíksomlyó elmondott beszédének szövegét közölte a lap. Az „elmúlt esztendőben nem volt könnyű katolikus kereszténynek lenni, annyi megpróbáltatással szemben, annyi kísértéssel szemben, ami bennünket ért. ” A püspök elmondta, hogy főpásztori útja előtt kérvényt nyújtott be, hogy a felcsíki körútja alkalmával az iskolás gyermekeket mentsék fel az iskolalátogatás alól. Erre azt a választ kapta, hogy még szigorúbban adtak utasítást a tanulóknak, hogy ne menjenek a templomba, amikor a püspök megjelent. „Ez a vallásszabadság megsértése. ” „Megfékezték azokat a jogainkat, amelyeket senkinek sincs joga a világon megfékezni, mert mi csak az igazságot, erkölcsösséget, testvéri szeretetet gyakoroljuk. Arra, amit mondok, százezer katolikus magyar dolgozó a tanú. ” A hívek tanúi annak, hogy pár nappal ezelőtt a főpapokat támadták, hogy ezzel is megakadályozzák a csíksomlyói búcsút. „Kinek fáj, hogy ha valakinek hite van, és ragaszkodik legszentebb jogához? Hogy lelke van és hiszi a túlvilági hivatást. ”„Tavaly óta nehéz, és veszedelmes körülmények közzé kerültünk. Nincs más, ki védelmet adjon, csak az Isten. ” „Túlerővel, aránytalan erővel állunk szemben, ostromlott vár vagyunk, de van, aki megvédelmezzen. ” /Márton Áron somlyói beszéde. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban október 14–15-én őszi püspökkari konferencián vett részt tizennégy latin rítusú, valamint görög katolikus érsek, püspök, segédpüspök és metropolita. Jean-Claude Perisset érsek, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa bejelentette, véget ért a romániai és moldvai megbízatása, a továbbiakban Németországba kapott küldetést. A püspökök megvitatták a felekezeti oktatást érintő kérdéseket, a romániai Caritas terén adódó problémákat, sürgették a tanügyi törvénytervezetek elfogadását. Eldöntötték, hogy a 2008-as római püspöki szinódus közgyűlésén a romániai püspöki kart dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek képviseli. /Tanácskoztak a püspökök. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Október 16-án a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Borsodi L. László költő Félemelet című verseskötetét Ferenczes István, a kötetet kiadó Hargita Kiadóhivatal igazgatója, a Székelyföld főszerkesztője és Fekete Vince írók mutatják be. Borsodi L. László költészetén átsejlik a csíksomlyói indíttatás és istenélmény. Az ima hangján megfogalmazott invokáció után jut el a szerző a lírai közöttiség állapotába, az ég és föld, élet és halál közötti félemeletre. /Félemelet – költői létállapot. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Csíkszereda először ad otthont az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által immár kilencedik alkalommal megszervezett Civil Fórumnak. A Csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban zajló rendezvény munkálatai október 19-én kezdődtek. Idén a központi téma az európai uniós források. A civil társadalomnak nincs városokhoz köthető központja, a civil társadalom nem más, mint emberek hálózata – hangsúlyozta Egri István, az ERMACISZA elnöke. /Orbán Ferenc: Civilek seregszemléje Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

Csíktapolcai születésű ferences szerzetesek voltak és a moldvai csángómagyarok érdekében dolgoztak. Ez köti össze a két jeles egyházfit, P. Taploczai Görög Istvánt és P. Gegő Eleket. A csíktaplocai egyházközség november 4-én, a búcsús szentmisén emlékplakettet avatott tiszteletükre. P. Taploczai Görög István (1631–1678) érdemei között említik azt, hogy XI. Ince pápa megtette a ferencrend vicarius generálisának. Moldvában apostoli megbízottként szolgált. Feljegyezték róla, hogy mikor nagy paphiány volt, ötvenhárom csíki és gyergyói egyházközségben teljesített szolgálatot, őrizte e közösségekben a katolikus hitet. A tudós P. Gegő Elek (1805– 1844) minden lehetséges fórumon felemelte szavát a moldvai magyarokért. Bejáratos volt a parlamentbe, ahol többször a képviselők asztalára tette a moldvai magyar telepek térképeit. A búcsús szentmisét P. Péter Artúr ferences szerzetes, a csíksomlyói rendház elöljárója celebrálta és ő is áldotta meg a szertartás előtt a két ferences barátnak emléket állító, a templom falán elhelyezett plakettet. A nagyméretű dombormű Xantus Géza képzőművész alkotása, a kivitelezés költségeit a csíktaplocai közbirtokosság fedezte. /Emléktábla a csángók támogatóinak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

November 16-17-én tartják a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az Árpád-házi Szent Erzsébet emlékét idéző és a magyar–német kultúrkapcsolatokat vizsgáló konferenciát. A megnyitón Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem két előadója, Gábor Csilla és Tar Gabriella-Nóra köszöntötte a résztvevőket. A Gyulafehérvári Caritas Szent Erzsébet példája ma is vonzó címmel hirdetett pályázatot művészeti szakközépiskolás diákok számára. A beérkezett munkák javát, a díjazott festményeket, grafikákat és kisplasztikákat állították ki a Jakab Antal Tanulmányi Ház nagytermében. A konferencia keretében emlékeztek meg a fiatalon elhunyt Nemes Kovács Ernő restaurátorról, aki egy kis középkori ereklyetartó szobrot, Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát kutatta. A konferencia zárását Papp Kincses Emese Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriuma teszi ünnepélyessé. /Takács Éva: Konferencia Árpád-házi Szent Erzsébetről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

Deáky András gyimesbükki csángó tanár, panziós a gyimesbükki vasúti őrház felújításához és vasúti múzeummá alakításához várnának anyagi segítséget. A román vasút eladta egy román embernek, tőle vette meg Deáky András és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta. A tervek már elkészültek és a jövő évi csíksomlyói búcsú idejére már szeretnék a felújítást befejezni. Ehhez támogatásra van még szükség. Deáky András kiemelte: „Ez a kis vasúti őrház számunkra, magyarok számára, sokkal többet jelent, mint egy bakterház. Itt volt az ezeréves határ és mellette van a Rákóczi-vár. Az épület nagyon rossz állapotban van, teteje beszakadt, az ablakok, ajtók tokostól kitépve. Az épületet megvásároltam, de nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára, majd újrafödtem és a gyimesbükki önkormányzatnak adományoztam. Csíkszeredában nyitottam egy számlát, ahova várjuk az adományokat az őrház megmentése érdekében. ” /A gyimesbükki vasúti őrház megmentése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

A Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség 6. születésnapja alkalmából december 4-én adventi koncert lesz a csíksomlyói kegytemplom kórusának előadásában a csíkszeredai Sapientia–EMTE nagyaulájában. /Hatéves a CSEL. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /

Fodor Sándor írót ünnepelték 80. születésnapján Szászrégenben. A házigazda Demeter József lelkész üdvözölte a marosvásárhelyi vendégeket: Nagy Pál szerkesztőt és Bölöni Domokos írót. A Súrlott Grádics irodalmi kör tagjai nem először jöttek el. Nagy Pál elmondta, Fodor Sándor egészségi állapota miatt nem tudott eljönni, így nélküle ünnepelnek. Nagy Pál felolvasta a Csíksomlyóról indult, a Székelyföldhöz ezer szállal kötődő kolozsvári írót köszöntő írását (Kortársunk: Fodor Sándor), majd elhangzott Fodor Sándor egyik hangulatos anekdotája. Bölöni Domokos írói indulására utalva jegyzete meg: Fodor úrban pártfogóra lelt, nála nem ismer jóhiszeműbb, tisztességesebb embert. A találkozó második részében Nagy Pál az általa szerkesztett Megyünk és örülünk Erdélynek című kötetről szólt. Alig volt olyan magyar költő és író, aki versben vagy prózában ne foglalkozott volna az erdélyi magyarság körében szerzett tapasztalataival. Bölöni Domokos, akinek frissen jelent meg Széles utcán jár a bánat című rövidpróza-kötete, osztatlan elismerést váltott ki felolvasott, Kakukkvilág című friss szatirikus írásával. Ifj. Kovács János Chopin-noktürnje zárta a hangulatos találkozót, amelyről Bölöni jegyezte meg: – Felér egy Fodorúrnak küldött szászrégeni dísztávirattal. /Sárkány Kákonyi Iringó: Sajátos dísztávirat Fodorúrnak, Kolozsvárra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

Megváltozott az árva gyermekek élete a nagyméretű otthonok megszüntetésével. Az ezredfordulón beindult reform keretében kialakított családi típusú intézményekben elhelyezett árva gyerekek élete könnyebbé vált. Hargita megyében 413 gyermeket nevelnek „pótszülők”. EU-s előírás volt a nagyméretű, még a kommunista rendszer idején meghonosított otthonok felszámolása. A folyamat 2003-ra lezárult. Hargita megyében, Székelykeresztúron és Csíksomlyón is megszüntették a nagyméretű árvaházakat, helyettük családi típusú otthonokat rendezve be, amelyekben 6–10-es létszámú csoportok laknak. Egyes esetekben családi házakban házaspárok nevelik a gyermekeket, máshol kisméretű otthonokba helyezték el őket, ahol nevelők felügyelik az életüket. Hargita megyében több mint 40 családi típusú otthon működik, de a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság információi szerint a megyében jelenleg mintegy 1700 gyermek él a gyermekvédelmi rendszer ellátásában – a fogyatékkal élő gyermekek számára külön elhelyező-központok működnek. A székelykeresztúri gyermekotthon 1955-től 2003-ig működött, felszámolásakor mintegy 450 lakója volt. A városban a németországi Ház a Holnapért Egyesület segített átszervezni a gondozást: 1998–2001 között négy házat építettek Székelykeresztúr környékén. Később külföldi és hazai támogatásból tömbházlakásokat és még egy házat vásároltak Hargita megye különböző városaiban. A gyerekek többnyire szakmát tanulnak, de több egyetemista is van köztük. Nyáron többen munka után néznek. /Székely Zita: Pótolni az otthon melegét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

“Csudálatos a’ gyermek”… – olvasható Kájoni Cantionale Catholicum 57-ik számú, Régi ének című dallamának Magyar fordítása az 1600-as évek közepéről, a csíksomlyói kolostorból. Egy rendkívüli ember itt a 20. század vége felé újraélte Kájoni gyűjteményét, dallamokkal virágoztatta fel régi kódexek elsárgult lapjairól vagy a csángólakta világból hozta el számunkra ezt a nagyszerű zenét, írta Terényi Ede zeneszerző, méltatva Domokos Pál Péter teljesítményét. Kájoni csak nótajelzéssel látta el szövegeit, akkoriban még mindenki tudta a dallamokat. Azonban évszázadok során ez a tudás elveszett. Domokos Pál Péter sokéves felfedező munkája révén válik számunkra ismét élővé, közelivé ez „a zenéjében is oly sokszínű lelki birodalom. ” Domokos Pál Péter óriási munkájának egyik legcsodálatosabb eredménye éppen a népi dallamváltozatok megtalálása és beillesztése a gyűjteménybe. /Terényi Ede: Műhelyjegyzeteim – Puer Admirabilis. = Helikon (Kolozsvár), dec. 25./ Emlékeztető:Domokos Pál Péter említett könyve„... édes Hazámnak akartam szolgálni... ” /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ Domokos Pál Péter ebben a könyvében Kájoni Jánosnak /1629-1687/ Csíksomlyón, 1676-ban kiadott Cantionale Catholicum című, katolikus népénekeket tartalmazó énekeinek mindegyikéhez hozzátette a kutatásai alapján megtalált dallamok kottázott anyagát. /Több mint nyolcszáz énekről van szó/. Domokos Pál Péter könyvében emléket állított Petrás Incze Jánosnak /1813-1886/ is, aki a moldvai csángók egyik falujában, Klézsén volt pap. Megismerkedett Döbrentei Jánossal, akinek kérésére beszámolt a moldvai csángókról. Petrás Incze János ismertetését közölte a Tudománytár 1842-es évfolyama. Petrás Incze János összes tudósítását, levelét közölte Domokos Pál Péter.

A csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola hagyományos karácsonyi koncertje idén is felcsendült a csíksomlyói kegytemplomban. /Karácsonyi koncert Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

1950-ban világosan látható volt a magyar katolikusok elleni támadás. Beindították a csíki kultúrversenyeket, hogy senkinek még eszébe se jusson a csíksomlyói búcsú. A búcsú idejére hadgyakorlatot szerveztek Csíkszereda térségében, minden odautazót igazoltattak. A „békepapok” élén Ágotha Endre nyárádselyei plébános állt, kiáltványuk aláírását kötelezővé kívánták tenni a papok számára. Azonban a letartóztatott püspökök helyét betöltő püspöki helynökök nemcsak megtagadták ennek aláírását, hanem a papok számára megtiltották. Erre letartóztatták dr. Boga Alajos kanonokot, más főpapokkal együtt. A román külügyminisztérium kiutasította Patrick O’ Hara pápai nunciust. A román belügyminisztérium elrendelte, hogy 10 napon belül minden egyházközségnek és intézménynek be kell szolgáltatnia a régi egyházi anyagokat, iratokat, sőt műértéket képviselő kegytárgyakat. Jól átgondolt döntés volt ez, az egyházi anyakönyvekkel eltüntették a bizonyítékot arról, hogyan alakultak a nemzetiségi arányok az utóbbi évszázadban. A kommunista rendszer melletti agitálók egyike Gábosi Tamás ferences szerzetes volt, aki elhagyta a papságot, és egyházellenes cikkeket író, közismerten alkoholista újságíró lett. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet „A nagy hazugságok kora” című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Katona Szabó István önéletírásból a napilap 2006. dec. 9-e óta időnként közöl egy-egy részletet.

Miklós Márton Édesanyám rózsafája című népdalgyűjteményét karácsony előtt mutatták be Csíkmadarason. A monográfia jellegű könyv mögött egy egész élet küzdelmes munkája áll. Miklós Márton a kántortanítói képzőt 1947-ben végezte Csíksomlyón. Indítottak egy karvezetői tanfolyamot 1956-ban Marosvásárhelyen. Miklós Márton erre jelentkezett. Négy éven keresztül a nyári vakációban két hetet, a téliben egyet a tanfolyamon töltött. Ennek alapján volt joga a csíkmadarasi Forrás népi együttest 35 évig vezetni. Amíg ez az együttes megalakult, egész kálváriát járt a család, kulákság miatt is elküldték. 1949-ben Márton Áron püspök Madarason bérmált, Miklós Márton tanártársaival vitte a gyereket a templomba. Ezért Miklós Mártont büntetésből Csutakfalvára helyezték. Három évig volt Csutakfalván, közben igazgató lett. Egy névnapozáson elénekelték a székely himnuszt. Ezért a négy tanárt elbocsátottak D20-assal, ami azt jelentette, hogy az elbocsátott csak fizikai munkára alkalmazható. Szerencséje volt, mert végül a tanfelügyelőségre vették fel, statisztikai adatokat kellett összesítenie. Később visszahelyezték Csíkba. Visszakerülhetett Csíkmadarasra, de egy hét múlva hívták a tanfelügyelőségre: tovább kell mennie Csíkkarcfalvába, azután csak hazajöhetett. Legelső műsorukat, az Este a fonóban címűt 1966-ban mutatták be. Ő szerkesztette és tanította a zenei részt. Utána következett a Madarasi lakodalom. Országos döntőre jutottak vele Medgyesre. A Felcsíki leányszöktetés megint nagy sikert aratott. A legnagyobb sikerük a Kádár Kata balladával volt Székelyudvarhelyen, a balladák fesztiválján. Emellett Miklós Márton élesztette újjá Madarason a fúvószenekart. Miklós Márton sok éven át gyűjtött népdalokat. Dr. Szenik Ilona a kéziratát átnézte, azt mondta, mivel ennek a gyűjteménynek monográfia jellege van, nyugodtan írja oda, hogy csíkmadarasi népdalok. /Takács Éva: Örömemben lelkemre vettem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

Árpád-házi Szent Erzsébet – Elisabeth von Thüringen – Magyar-német Kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára emlékező jubileumi év lezárásaként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke, illetve Nyelv és Irodalom Tanszéke, valamint a Gyulafehérvári Caritas Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A cél: időszerűvé tenni a szentté lett magyar királylány életpéldáját a ma embere számára. Gábor Csilla egyetemi tanár, a BBTE Bölcsészettudományi Karának dékán-helyettese kiemelte, hogy amikor Szent Erzsébet „életét és hatását a legkülönfélébb szempontok szerint megvizsgáljuk, igazából az Isten művét, az Isten szépségét csodáljuk meg”. Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak felelőse szerint a teljes életet élő Szent Erzsébet példája ma is követendő indíttatásokat adhat. Bemutatták Prokopp Mária Árpád-házi Szent Erzsébet című könyvét, amely 21 ország 100 festőjének a szentről készült templomi műveit ismerteti a XIII. századtól napjainkig. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi docens felvázolta a társadalmi védőháló szerepét betöltő kolozsvári Szent Erzsébet ispotály történetét. /Veress Elza-Emőke: Szent Erzsébet korszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

Húsz filmet vetítettek a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban február 9-én, a középiskolás diákok egyperces filmjeiről van szó, amelyeket az elmúlt héten készítettek filmes szakemberek irányításával. A Signis – katolikus újságírók nemzetközi szövetsége harmadik éve szervezi meg Romániában is a diákok filmműhelyét. A tábor, tanfolyam így három nyelven, magyarul, románul és angolul zajlott. A Signis programkoordinátora, Rodica Buzoianu elmondta, céljuk elsősorban a diákok közötti kommunikáció fejlesztése, baráti kapcsolatok létrehozása volt. A diákok közül néhányan máris azon gondolkodnak, hogyan tudnák folytatni a filmezést. /Takács Éva: Első filmes diákok Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

Első alkalommal szerveztek zarándoklatot a plébánosok február 11-e, a betegek világnapja alkalmából, a lourdes-i jelenések évfordulóján Csíksomlyóra. Tamás József püspök ünnepi szentmisét celebrált, melyre szervezett formában érkeztek a zarándokok a környékről és távolabbi településekről. /Takács Éva: Idősek, betegek zarándoklata Csíksomlyóra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

Névadó ünnepséget tart a Kájoni János Megyei Könyvtár Csíkszeredában. Az intézmény már a tavalyi év végén felvette a Kájoni János nevet, az ünnepség megszervezésére viszont csak most kerül sor. A névválasztást egyrészt Kájoni Jánosnak a vidékhez való kötődése indokolja, a névadó ferences szerzetes, humanista tudós ugyanis Csíksomlyón és Gyergyószárhegyen is tevékenykedett. A névadó ünnepségen P. Pap Leonárd ferences atya ismerteti Kájoni János életútját, és Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Tudományos Könyvtár könyvtárosa tart előadást Kájoninak a digitális világban való jelenlétéről. A Codex régizene-együttes koncertje Kájoni korának zenéjéből ad ízelítőt. /Székely Zita: Könyvtáravató Kájoni szellemében. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./