Tamás József gyulafehérvári segédpüspököt 1997. március 1-jén szentelték püspökké Csíksomlyón, akit a mostani évfordulón szeretettel köszöntött írásában Jakubinyi György érsek. Tamás József Madéfalván született, Csíkszentsimonban nőtt fel. Megnyerte az akkor üldözött román görög katolikus hívek rokonszenvét is, akiket kiszolgált, nem félve az állami üldöztetéstől. 1979. januárjától Márton Áron püspök a szemináriumi lelkiigazgató állásba hívta. Volt növendékei – négy egyházmegye papjai – hálásan emlékeznek lelkiatyjukra. Püspökké szentelését Csíksomlyón kérte, a Csíksomlyói Szűzanya lábánál. Áldásos tevékenységét csíkszeredai székhellyel – mint a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke és általános helynöke – fejti ki. /Jakubinyi György érsek: Tamás József püspök köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

Megjelent Beke György: Székelyföld Gyilkos-tó, Szent Anna tava (Barangolások Erdélyben, 8.), a Barangolások Erdélyben-sorozat 8., a Székelyföld-alsorozat 3. kötete. A tízkötetesre tervezett gyűjteményes kiadás egyedülálló vállalkozás a kortárs irodalomban. A szerző ebben a kötetben Gyergyó és Csík régiója történelmi és vallási múltjának, művelődési életének, intézményrendszereinek, kiváló személyiségei munkásságának leírására vállalkozott: Szárhegy, Csíksomlyó, Kájoni János, Vitos Mózes, Márton Áron, Tőzsér-posta, Márton Árpád, Ferenczes István és mások. /Új Könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

Az erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés (OKKE) építészeinek vándorkiállításával kezdődött az elmúlt hét végén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott tavaszi konferencia, melynek keretében a Kós Károly szellemiségét irányelvként követő magyarországi és erdélyi építészek számos szakmai kérdést megvitattak. Makovecz Imre műépítész nem tudott jelen lenni a konferencián, üzenetét levélben tolmácsolta. Hangsúlyozta: „A Kós Károly Egyesülés nem a pénz, a multik kegyei után kapdos, hanem tönkretett települések felélesztésével, közösséggé kovácsoló művelődési házak, igazi otthonok tervezésével foglalkozik. ” A konferencián részt vevő egyetemi tanárok, diákok, építészek, tervezők, polgármesterek és kalákakezdeményezők számos kérdést megvitattak. Szó esett az Erdélyi Kézmíves Céhről is. Ismertették a Sapientia–EMTE leendő csíkszeredai építészkarának létrehozása érdekében tett lépéseket is. /Antal Ildikó: Építészek Kós Károly ernyője alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

Az erdélyi közösségnek egyszerre van szüksége értékmentésre és értékteremtésre, ezért szervez különböző tanfolyamokat az egykori KALOT-mozgalmat tovább éltető, és szintén csíksomlyói székhellyel négy évvel ezelőtt újraindult Romániai KALOT Mozgalom. Táborokat, tanfolyamokat szerveznek, közösségszervező-tanfolyamokat, népi kultúránk ápolását szolgáló rendezvényeket. Második alkalommal is sok érdeklődővel rajtolt a Digitális fényképezőgépen át a világ című fotótanfolyam, amely a csíksomlyói KALOT épületében zajlik. /Antal Ildikó: Kalotos tanfolyamok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke április 22-én, a déli szentmise után figyelemfelkeltő kerékpáros zarándoklatra indul Budapestről, a Szent István Bazilika elől. „A Kárpátoktól Keletre élő mélyen hívő, római katolikus csángómagyar testvéreink nem hallgathatnak magyar anyanyelvükön misét és nem vehetnek részt anyanyelvükön egyházi szertartásokon, csak románul. Ezért ha záros határidőn belül nem sikerül a csángó testvéreink életvitelét alapvetően meghatározó szakrális közeg, a templom nyelvét legalább részben magyarra váltani, a jelenleg 16 faluban működő oktatási program által biztosított heti legfeljebb öt magyaróra nem tudja majd megakadályozni a legkésőbb két-három nemzedék múlva bekövetkező teljes nyelvváltást” – olvasható felhívásában. A kerékpáros zarándoklat útvonala Magyarországon érinti a fő észak-dunántúli római katolikus egyházi központokat, Bécsen és Velencén keresztül eléri a Vatikánt, majd visszafelé Déva érintésével Gyulafehérvárra, az erdélyi római katolikus egyház központjába érkezik. Ezután Kolozsváron át pünkösd szombatján Csíksomlyóra ér, majd a Békási-szorosnál átlépi az ezeréves országhatárt. A következő fontos állomás Iasi, a római katolikus egyház moldvai központja. Az útvonal ezt követően fordul Bákó, a moldvai csángóság közigazgatási központja felé, majd továbbmegy minden olyan faluba, ahol magyar oktatás zajlik, és ahol az utcán magyar szó hallatszik. /Kerékpárral a moldvai magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Telt házzal, hosszas tapssal fogadta Szörényi Leventét és Bródy Jánost a sepsiszentgyörgyi közönség a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A találkozón az egykori Illés együttes két vezető egyénisége ismertette az idén, augusztus 19-én premierként bemutatandó Egy a nép, egy a magyar című produkciót. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmával a maksai Óriáspince-tetőn látható előadás keresztmetszetét adja az Isten kardja, István, a király, Veled, Uram! és Árpád népe című korábbi műveknek. Kedvező fogadtatás esetén a szerzők Magyarországon is színre viszik a produkciót. Szörényi bevallotta: az István, a király két évvel ezelőtti csíksomlyói előadásakor „sírt kívül-belül” a többszázezres tömeg láttán. /Domokos Péter: Óriáspince-tetőn Szörényi és Bródy. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Április 22-én, vasárnap Budapestről, a Szent István-bazilika elől indul 3000 kilométeres kerékpáros zarándokútjára a csángók anyanyelvi miséjéért Ferkó Zoltán. Április 22-én délben a Szent István-bazilikában a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásáért mutatják be a szentmisét. Az egyetemes könyörgés elmondására máris több moldvai fiatal jelentkezett. A szentmise után, 13 órától indítják útnak Ferkó Zoltánt, aki először Vác, Esztergom, Győr, Pannonhalma, Szombathely érintésével a Vatikánba, majd onnan a Zágráb, Drávaszabolcs, Pécs, Szeged, Déva, Gyulafehérvár útvonalon Csíksomlyóra és Jászvásárba (Iasi) megy. Az út a tervek szerint 40 napig tart. Csíkszeredába a csíksomlyói búcsú előestéjén érkezik Ferkó Zoltán, részt vesz a búcsún, majd onnan pünkösd vasárnapján indul tovább Pusztina, Bákó, Szabófalva érintésével Jászvásárba. Egy másik zarándoklat húsvét vasárnapján indult el Balatonzamárdiból. A feltámadási menetről van szó, amelyet tavaly is megszerveztek, és amelynek a végén, az egyes állomásokon felszalagozott feltámadási jelvény a pünkösdi búcsú alkalmával érkezik Csíksomlyóra. A feltámadási menetnek 98 stációja és rengeteg közbeeső állomása van a Kárpát-medencében. Az útvonalon érintett közösségek ünnepélyes keretek között fogadják és veszik át a feltámadási jelvényt, majd gyalogosan viszik tovább, stafétaként adva át egymásnak. /Takács Éva: Zarándoklatok anyanyelvű miséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

A gyulafehérvári Caritas 2006-ban otthoni gondozói program keretében összesen 11. 707 idős, beteg, fogyatékos embert gondozott otthonában. A családsegítő szolgálatot összesen 1161 személy kereste fel különböző problémákban. A kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthonban és a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban összesen 151 idős embert gondoznak. A marosvásárhelyi Teréz Anya Nappali Foglalkoztató-központot rendszeresen 117 idős látogatja. Gyermek- és ifjúsági programok révén több mint 1000 gyermeket és fiatalt segítettek. A BACH Információs Iroda révén több mint 550 fogyatékkal élő személy számára kínáltak különböző tevékenységi programokat. Több mint 10 000 személy vett részt tanulmányi tevékenységeiken a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, illetve a gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házban. A Caritas mezőgazdasági részlegének köszönhetően 200 fiatal gazda és gazdaasszony vehetett részt külföldi mezőgazdasági gyakorlaton. A Caritas-gyógyszertárakban több mint 13 000 receptre váltottak ki gyógyszert. A gyulafehérvári Caritas munkáját összesen 506 alkalmazott, 350 önkéntes és 148 plébániai Caritas-csoport végzi. /A gyulafehérvári Caritas 2006. évi tevékenysége a számok tükrében. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 29./

A Tihany melletti Zamárdiból két irányba induló, és a Kárpát-medence magyarságát felkeresve a csíksomlyói búcsúra érkező csoport déli ága május 3-án Kisiratosra érkezett. A felkeresett települések neveit tartalmazó szalagokkal ékesített jelvényt hozták magukkal. Az érkezőket a kisiratosi csárdától feldíszített hintóval ünnepi menet kísérte a templomba, ahol a vendéglátók részéről Almási Vince polgármester köszöntötte az érkezőket. Zilahi András kisiratosi plébános a csíksomlyói Szűzanya áldását kérte a közel 200 résztvevőre, mindazokra, akik fáradságot nem kímélve hordják körbe a feltámadás, a remény jelét a magyarság körében. Ünnepélyesen a jelvényre kötötték a kisiratosiak szalagját. Kisiratosról elindultak a felszalagozott jelvénnyel, hogy Kürtös, Gyorok, Máriaradna és Lippa katolikus templomainak az érintésével Dévára érkezzenek, ahol a Szent Ferenc kolostorban átadják azt a helybeli katolikus híveknek, akik azt Gyulafehérvárig viszik tovább. /A csíksomlyói feltámadási jelvény Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

Haraszti Mária és Pozsgai Éva 36 napot gyalogolnak Csíksomlyóig. A két 60 éves asszony vállalásával a nemzeti együvétartozást kívánja jelképezni. Április 20-án hajnalban elmondott imát követően indultak Pilisszántóról, a decemberben felszentelt, közadakozásból épült kápolnától. A hagyományos búcsújárás színhelyére, a csíksomlyói kegytemplomhoz kívánnak elérni. /Gyalogos zarándoklat Pilisszántóról Csíksomlyóig. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

Csíksomlyón, a Ferences Rendháznak eddig csak belső lapja volt, hiányzott a híveknek írt folyóirat. Ezt a hiányt felismerve fogott a lapszerkesztéshez Laczkó-Dávid Anaklét atya, aki a pünkösdi búcsú előtt mutatja be Csíksomlyói Ferences Rendház új folyóiratát, a Csíksomlyó Üzenetét. Évi négyszeri megjelenést terveznek: pünkösd, Mária nevenapja, karácsony és húsvét ünnepe súlypontozná a negyedévente megjelenő számokat. Az első számban Páll Leó, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója ajánlja a lapot. A kegyszobor történetét id. Borsodi László nyugalmazott tanár ismerteti, majd az idén 440 éves búcsú történetét P. Benedek Fidél Csíksomlyó című tanulmánykötete alapján közlik. A zarándoklatról, annak rövid történetéről és lényegéről Bartalis János atya közöl írást. A kegyhelyről és a helyes Szűzanya-tiszteletről Nemeshegyi Péter jezsuita atya írt. /Takács Éva: Új folyóirat. Csíksomlyó Üzenete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

A magyarországi Máriagyüdről indult április 16-án Csíksomlyóra tartó zarándokútjára Tóth János magyar állampolgár. Zsebében Bíró László püspök ajánló levele, ki “hitét gyakorló becsületes keresztyén embernek” ismeri a kilométereket egymagában rovó, hitében erős, a családot a nemzet és élet alapkövének tekintő gazdálkodót. Zarándoklatával a lelki elsivárosodásra, a család értékvesztésére, széthullására szeretné felhívni a figyelmet. Útvonalán – Máriagyüd, Mohács, Szeged, Makó, Tornya, Arad, a Maros völgye, Gyulafehérvár, Marosszentimre, Balázsfalva, Segesvár, Székelykeresztúr, Csíksomlyó – minden szembejövőre ráköszön és szóba áll azzal, aki megszólítja. Kezet nyújt, elfogadják, s kézfogásával egy családért elmondott Miatyánkot kér. Tóth János 3 éve készül az útra, indulását 5 hónapos felkészülés előzte meg. Reggel 7-kor indul, naponta 25-45 km-t gyalogol. A szálláshelyekről barátok, ismerősök gondoskodnak. Számításai szerint pünkösdre Csíksomlyóra érkezik. Az úton találkozott még magyar zarándokokkal. Haraszti Mária és Pozsgai Éva Pilisszántóról indultak április 20-án. Útjuk Déván, Csaba testvér szálláshelyén keresztezte egymást. /Takács Ildikó: Imát kér a magyar zarándok kézfogása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Megjelent Daczó Árpád (P. Lukács O. F. M.): Csíksomlyó titka. Mária-tisztelet a néphagyományban /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A gyimesi néphitben Babba Mária azonos a csíksomlyói Szűz Máriával. Daczó Árpád ferences szerzetes több évtizedes kutatómunkája annak a kapcsolatnak a feltárása, amely a régi magyar mitológia Boldogasszonya, ősvallásunk Hold-istenasszonya, a keresztény Boldogságos Szűz Mária között létezhet. A nagy sikerű mű a 2000-ben megjelent kötet változatlan újrakiadása. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Tóth János Magyarországról, Máriagyüdről indult április 16-án gyalog Csíksomlyóra. A két település közti távolság több mint 800 km. Május 22-én érkezett Szentegyházára. Három éve tervezte ezt a zarándokutat. Zarándokútján a délelőttök általában imával teltek. Családjainkért, nemzetünkért imádkozott. Magyarországon borzalmas rombolás történt a családok körében az utóbbi két évtizedben. Útja során volt, ahol ingyen megjavította a cipész a bakancsát, mondván, hogy ha már ő nem lehet ott Csíksomlyón, akkor legalább a munkáját elviszi oda. /Bágyi Bencze Jakab: A családokért és a nemzetért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./

Haraszti Mária Magyarországról, Pilisszántóról indult gyalogos zarándokútjára Csíksomlyóig, ahova harminchárom napi zarándoklat és több mint hétszáz kilométernyi út megtétele után május 22-én érkezett meg. A pilisszántói kápolnában, melyet Makovecz Imre tervezett, látható a napkorongba öltözött Nagyasszonyunk, Babba Mária. A két szenthely összekötése ez a zarándokút, nyugatról keletre, és nem fordítva, a középkor – Szent Jakab-zarándokút – hagyományai szerint. Haraszti Mária 51 éves, nyugdíjas vegyész, aki Budaházy György, az utóbbi magyarországi tüntetések egyik szervezőjének édesanyja. Haraszti Mária hitvallása, Krisztus szavait idézve: aki hisz, annak minden lehetséges. Zarándokútjának egyik fontos célja a hit erősítése. Hinni Istenben és a nemzetben. „Gyönyörűség volt beleolvadni Erdély tájaiba, fogadni az emberek vendégszeretetét, és adni egy kis hitmagot, amennyi tőlem tellett. ” /(bbj): Hit által minden lehetséges. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./

Marosvásárhelyre érkezett a Vatikánból kerékpárral visszatérő Ferkó Zoltán. Marosvásárhelyig 31 nap alatt összesen 2717 kilométert kerékpározott Ferkó Zoltán magyarországi tanár, aki a csíksomlyói búcsúra tart. Jövő héten a iasi-i római katolikus püspökségre látogat, és átnyújtja azt a beadványt, amelyet Rómában XVI. Benedek pápához is eljuttatott. Ebben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel együtt az anyanyelvű misék engedélyeztetését kéri a moldvai csángók számára. „Kerékpáros zarándokutam célja, hogy segítsek abban a küzdelemben, amelyet a csángó közösség hosszú ideje vív a magyar nyelvű misék bevezetéséért. Meggyőződésem, hogy annak, amit a Szentírás, az alkotmány és nem utolsó sorban a józan ész diktál, előbb-utóbb meg kell valósulnia” – adott hangot reményének a 31 éves fiatalember, aki két éven keresztül a Bákó megyei Lábnyikon tanított magyar nyelvet. Ott ismerkedett meg az ellentmondásos helyzettel, hogy az egész faluban magyarul beszéltek – egyetlen hely kivételével. „Ez a hely sajnos a templom. De a Vatikánból kapott biztatások után remélem, hogy a felemás helyzet megoldódik” – mondta el Ferkó Zoltán. Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Gimnázium tanárának osztálya a város maroskeresztúri bejáratánál várta a zarándokot. A főtéren összegyűltek autogramot kértek Ferkó Zoltántól. A helyszínen pillanatok alatt megjelenő közösségi rendőrök a magyarországi állampolgár útlevelére voltak kíváncsiak. A rendfenntartók ellentmondást nem tűrő hangnemben felkérték, hagyja el a város főterét, és amennyiben a fogadtatására érkezőkkel akar beszélgetni, menjen be a plébánia udvarára, ahol Csató Béla főesperes várja. Az újságíró érdeklődésére, hogy Romániában melyik törvény alapján utasítanak ki közterületről valakit, aki a járókelőkkel és az újságírókkal beszélget, a közösségi rendőrök nem tudtak választ adni. „Nem az a baj, hogy az újságírókkal beszélget, hanem az, hogy sokan gyűltek össze” – próbált érvelni a mintegy tíz-tizenkét fős tömegre mutatva Moldován Péter közösségi rendőr, aki szerint a megjelentek nem kértek a városházán gyülekezési engedélyt. Kiss Dénes szervező azonban bemutatta az okiratot, melyben időben a helyi rendőrség tudomására hozták, hogy Ferkó Zoltán – a forgalmi tilalomra való tekintettel kerékpárját maga előtt tolva –a főtérre érkezik. /Szucher Ervin: Kérdőre vont zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

A 2005-ös decemberi szégyenteljes népszavazás után voltak olyan emberek Magyarországon, akiket megerősített magyarságukban a kudarc, és úgy érezték, tenni kell valamit az összefogás érdekében. Ilyen ember Gál Péter is, aki először tavaly húsvétkor indította útjára Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, hogy stafétaként kézről kézre haladva a Kárpát-medencében az összetartozás szimbólumaként érkezzen a csíksomlyói búcsúra. A feltámadási jelvény idén húsvétkor is útnak indult. Két irányban, egy északi és egy déli útvonalon járta be a magyarlakta településeket, és vitte a reményt, a biztatást. Gál Péter az első, Balatonzamárdiból Fonyódig gyalog megtett szakasz után a következőket írta: „A feltámadási menetnek 98 stációja van és rengeteg közbenső állomása... Azt kívánjuk az útvonal mindegyik közösségének és az érdeklődő, részt vevő ezreknek, hogy oly derűs lélekkel éljék át a saját szakaszukat, saját fogadási ünnepeiket, mint nekünk sikerült. Fáradoztunk, fizikailag megpróbáltattunk, de mégis nagy örömünkre szolgált, hogy édes Hazánk megújulásáért, a nemzet egységéért, a Feltámadottal való szövetségünk megerősödéséért egy ilyen erőfeszítést megtettünk. ” A jelvényt fogadó településeken a közösségek egy-egy szalagot kötöttek rá. Az utolsó szalagot Jakubinyi György érsek tűzi rá. /Csíkba érkezett a feltámadási jelvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Borbély Gábor nyugalmazott főesperes az idei somlyói pünkösdi búcsú ünnepi szónoka. IV. Jenő pápa már 1444-ben engedélyezte a búcsút a csíksomlyói templom számára, a pünkösdi búcsúk pedig a hagyomány szerint 440 éve kezdődtek. Ahogy évszázadokon át, a keresztalják idén is elindultak, hogy gyalogosan vagy járművel eljussanak a Szűzanya kegyszobrához imádkozni. /Takács Éva: „Édesanyánk, hozzád jöttünk”. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

Ősi hagyomány emlékére, a győztes Tolvajos-tetői ütközet 440. évfordulója alkalmából a székely lovas hagyományőrzők lovas zarándoklatot szerveznek Csíksomlyóról az 1567-es ütközet színhelyére, és vissza. Reggel hat órakor indulnak a csíksomlyói kegytemplom elől. A Tolvajos-tetőn, a Hármas Keresztnél rövid ünnepségen megemlékeznek a győztes csatáról, megkoszorúzzák a Hármas Keresztet, eléneklik a székely és a magyar himnuszt. Az ünnepségen részt vesz száz székely lovas (huszár, lovasíjász és más hagyományőrző lovas), valamint a szentegyházi gyermekfilharmónia kórusa. Az ünnepség után a lovasok felelevenítik a győztes seregek látványos lovasrohamait, színlelt meghátrálását, majd újabb és lendületesebb támadásait. /Lovas zarándoklat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

A hagyományos csíksomlyói búcsú csaknem félmillió magyar zarándok részvételével zajlott pünkösdszombaton, május 26-án, a világ minden tájáról érkeztek zarándokok a két Somlyó-hegy közti „Nyeregbe”, ahol évszázadok óta tartják ezt az ünnepet. Az összegyűlteket Jakubinyi György, a gyulafehérvári katolikus főegyházmegye érseke köszöntötte. A Hármashalom-oltárnál kezdődött szertartás ünnepi szónoka Borbély Gábor pápai prelátus, kanonok, nyugalmazott főesperes-plébános volt. Beszédében elsősorban a nők, az anyák szerepéről beszélt, külön megemlítve a várandós anyákat, azokat, akik nagyobb gyermeküket rendszeresen viszik templomba, azokat, akik kisebb gyermeküket karjukon hozták el Csíksomlyóra, és azokat is, akik gyermeket szeretnének szülni, de nem adatik meg számukra ez a lehetőség. /Félmillió magyar zarándok a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ A csíksomlyói búcsún jelen volt Tőkés László EMNT- , Fodor Imre SZNT-elnök, Martonyi János volt magyar külügyminiszter, Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. /Mihály László: Csíksomlyói búcsú: zsibvásár és áhítat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Gyulán mutatták be Vofkori Györgynek a békéscsabai Typografika gondozásában megjelent, hiánypótló képeskönyvét: a több mint másfél kilós, térképekkel is ellátott 360 oldalas munkát Csíkszeredáról. Vofkori György hősies munkát végzett, amikor Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Gyergyószentmiklós képes története után a megyeszékhely hasonló kiadványát is elkészítette. A könyv kis történelmi előzetes után fényképek segítségével leltározza fel a több mint 450 éves mezővárost. Vofkori György nem történelemkönyvet, nem néprajzi ihletésű munkát, még csak nem is monográfiát írt. Egy város sok-sok fényképpel is megörökített történetét próbálta egy könyvbe sűríteni. Csíksomlyó nem véletlen kap hangsúlyos helyet már a könyv címében is. Bemutatására 50 oldalt szentel a szerző. /Bajna György: Hiánypótló képeskönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Kiskászon Kézdiszentlélek egy része, egy utcája. Kiskászonnak a 2002. évi népszámlálás idején 290 lakója volt, s szinte hihetetlen, hogy 1910-ben 1217 személyt tartottak nyilván. Három esztendeje ígérgeti a kiskászoniaknak a szentléleki tanács, hogy rendezteti a falu borvízkútját és környékét. Nagyon sokan, az egész környék ide jár borvízért. Kitűnő az összetétele, gyógyvízként is használható. Most már rendezni fogják, mélyítik majd a forrás levezető árkát. – Gergely Sándor, a kiskászoniak fiatal tanítója nyolc gyermeket oktat. Pénzt tartalékoltak a falu kis iskolájának korszerűsítésére. A falu idegenforgalmi látnivalója a Búcsújárók emlékháza. A közelben a Perkő-hegy kápolnája, egykori Szent János templomos emlékhely, a Perkő vára, Szent István-napi búcsúkat tartanak, de ott vannak Cecevárának romjai, s a környék népviselete, népi hagyományai sem ismeretlenek. Kiskászonban két alkalommal lehet több turistát látni: a csíksomlyói búcsú idején és Szent István napján, amikor a hívők ezrei lepik el a Perkőt. /Kisgyörgy Zoltán: Búcsú előtt Kiskászonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Nehéz dolog Miholcsa József szobrászművész tevékenységét áttekinteni. Művei a körülöttünk élő magyar hagyományból sarjadtak – a kopjafák, a faragott fejfák hagyományából. A nonfiguratív szobrászatától el tudott jutni a szimbólumalkotásig, újabban a historizmus és a térplasztika párhuzamos alkalmazásához. A népművészet és a tudatos alkotóművész találkozása érezhető munkáiban. Néhány éve fordulat jelentkezett műveiben, a magyar, ősi, kereszténység előtti korszak jegyei mellett megjelentek a keresztény szimbolika elemei is. A Csíksomlyói stációk utat nyitnak a kereszténység jelei számára. Krisztus szenvedéseivel párhuzamosan a magyar nép szenvedését akarja ábrázolni a 14 stációban. /Gáspár Sándor: Miholcsa József válaszútja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Aláírásgyűjtésbe fogtak a hívek Gergely István plébános Csíkszeredában maradásáért. Nem értik a csíkcsobotfalvi, csomortáni és csíksomlyói hívek, miért akarja áthelyezni plébánosukat, a mindenki által Tisztiként ismert Gergely Istvánt az érsekség. „A Gergely István által kiépített diakóniai tevékenység, a Lazarus és a Fodor Ház, a Csibész Alapítvány nem működtethető háromszáz kilométer távolságból” –jelentette ki dr. Soós Szabó Klára, a Tiszti maradásáért kezdeményezett internetes aláírásgyűjtés egyik szervezője. Gergely István egyik kezdeményezője és szervezője a több ezer fiatalt vonzó Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóknak, a diktatúra éveiben illegálisan is megszervezett CSIT-nek. A kilencvenes évek elején szorgalmazta az Ezer Székely Leány találkozók hagyományának felújítását. Lelkes támogatója a moldvai csángók ügyének, vallja, hogy vissza kell vezetnünk őket magyarságukhoz. 1992-ben megalapította az árvaházból kinőtt fiatalokat segítő Csibész Alapítványt. Azóta több mint 200 fiatalnak segítettek a munkahely- és lakáskeresésben, a társadalomba való beilleszkedésbent. /Kovács Csaba: Jegenyére helyeznék át Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek korábban kijelentette: egy közösségben húsz év alatt elég barátot és ellenséget is szerezhet egy plébános ahhoz, hogy indokolt legyen áthelyezni. Ugyanezzel indokolta az érsek szóban Gergely István csíksomlyói plébános elmozdítását is, hozzátéve: ha esetleg nem érezné jól magát Jegenyén, néhány év múlva új plébániára kerülhet. Áthelyezéséről még nem kapott hivatalos értesítést a csíksomlyói plébános. „Az érsek úr is megerősítette, folytatnom kell a munkát az alapítványokkal, bár ez 300 kilométer távolságból bajos lesz. A hírek szerint azonban Jegenyén hét közben nincs sok munka, tehát gyakran haza tudok majd járni” – bizakodik Gergely István. /Kovács Csaba, Lázár Lehel: Tiszti vállalja a sorsát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látogatott el kollégáival Gyergyószentmiklósra, a Tarisznyás Márton Múzeumba. Csergő Tibor igazgató mutatta be a vendégeknek a Tarisznyás Márton Múzeumot. Dr. Kovács Tibor elmondta, 2002-ben vették fel a székelyföldi múzeumokkal a kapcsolatot, elsősorban Sepsiszentgyörggyel. Ekkor a néprajzi jellegű kiállítások cseréjére, és gyűjtések szervezésére korlátozódott a kapcsolat. Felmerült egy kiállítás lehetősége, mert még soha nem történt meg az, hogy a székelyföldi múzeumok együtt bemutatkozhassanak, Székelyföld történetét eddig nem mutatták be Magyarországon, Budapesten. Elképzelhetőnek tartják, hogy láncszerűen, hat–nyolc–tíz év alatt, több kiállítást szervezve mutatnák be a meglévő anyagokat. Várhatón 2008 őszén bemutatják a Magyar Nemzeti Múzeumban a székelyek történetét, életmódját. A főigazgató fontosnak tartja, hogy támogatást kapjon az itteni múzeum. Meglepődött azon, hogy mindössze heten alkotják a múzeum közösségét, és mindent ők látnak el. A tervek szerint a budapesti kiállításon a marosvásárhelyi múzeum a mezővárosi részt, a székelykeresztúri múzeum a parasztház teljes berendezését, a csíkszeredai múzeum Csíksomlyó szellemi központként való megjelenítését, a kézdivásárhelyi múzeum céhes anyaggal, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a képtárából a történeti jellegű alkotásokat mutatná be, a Tarisznyás Márton Múzeum pedig a város örmény jellegével, illetve a malommal erősíti Székelyföld bemutatását. /Baricz-Tamás Imola: Székelyföld bemutatása a magyar fővárosban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /

Július 7-én volt az Ezer székely leány napja rendezvény. Csíkszeredában már reggel elkezdődött a gyülekezés, majd díszes felvonulás következett a város főterére, ahol Székelyföld több településéről érkező hagyományőrző csoportok népi táncbemutatót tartottak. Innen indultak Csíksomlyóra, ahol több mint egy tucat táncegyüttes lépett fel. Szép számmal jöttek Magyarországról is. A táncbemutatót lovasíjászat követte. Este a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes gálaműsora következett, majd a Székely Golgota című rockopera zárta a napot. A rockopera a madéfalvi veszedelemnek vagy Siculicidiumnak nevezett, 1764-es januári vérengzésnek állít emléket. /Horváth István: Ezer székely leány napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A Székely Golgota rockopera zárta július 7-én Csíksomlyón az Ezer Székely Leány Napját. Ezen a napon rekordszámú – 2500 – látogató érkezett a csíkszeredai Munkácsy-kiállításra, ahol így a 45 ezredik vendéget köszönthették. /Csíksomlyói fesztivál Munkácsy-rekorddal. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Nem sikerült meggyőzni Jakubinyi György gyulafehérvári érseket arról, hogy ne helyezze a Kolozs megyei Jegenyére Gergely István csíksomlyói plébánost. Az érsek július 6-án fogadta a kihallgatásra érkező hívek küldöttségét, akik azt szerették volna elérni, hogy Gergely István csíksomlyói plébános a helyén maradhasson. A kérést 9365 aláíró támogatta, azonban az érsek a magyarországi közéleti személyiségek – köztük Csoóri Sándor író és Makovecz Imre építész, illetve a csángó Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke által kezdeményezett levele ellenére sem változtatott döntésén. Az érsek a küldöttség tudomására hozta, nem a hívek, hanem az egyházmegye vezetőjének joga és felelőssége a döntés. Július 7-én, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Pro Urbe díjjal tüntette ki Gergely István csíksomlyói plébánost – aki a kilencvenes évek elején egyik kezdeményezője volt az ősi viselet ünnepeként is ismert találkozó újjáélesztésének –, valamint Boros Károly felcsíki főesperest, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnökét. /Kovács Csaba: Az érsek hajthatatlan. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Nem vállal semmilyen további lelkipásztori szolgálatot Czirják Árpád kolozsvári főesperes, miután augusztus 1-jén lejár a megbízatása Kolozsváron a Szent Mihály plébánián. A lelkipásztornak Jakubinyi György érsek felajánlotta, hogy más plébániát válasszon magának, de a főpap nem élt ezzel a lehetőséggel. „Czirják Árpád főesperes kérte a nyugdíjaztatását, amit az érsekség el is fogadott” – mondta el Potyó Ferenc érseki helynök. A visszavonuló Czirják a kolozsvári, Donát úti háza közelében lévő templomban fog nyugdíjas papként misézni. A visszavonuló Czirják Árpád helyére Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes kerül, az ő helyét pedig Mátyás Károly jegenyei plébános veszi át. Jegenyére helyezik át a Tisztiként ismert Gergely Istvánt, Csíksomlyón pedig Kovács Attila óradnai plébános tölt majd be szolgálatot. /Mihály László: Visszavonul Czirják Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./