Ha a budapesti mozik vállalják a Wass Albert életéről szóló dokumentum-játékfilm bemutatását, úgy még az idén műsorra kerülhet Koltay Gábor legújabb alkotása. Az ismert rendező a napokban fejezte be a mű erdélyi képsorainak forgatását. A filmesek a mezőségi Cegétől és Vasasszentgotthárdtól a Bánffy-vadászházig számos helyszínt bebarangoltak. A hasonló stílusban készült Trianon és Horthy című filmek szerzője, Koltay Gábor elmondta, hogy tervei szerint októberre elkészül a két és fél órás alkotás. Koltai először játékfilmben gondolkozott, de támogatás hiányában kénytelen volt lemondani eredeti tervéről. „Hiába telt el tizenhét év a rendszerváltás óta, a játékfilm elkészítéséhez szükséges két-háromszáz millió forintból egyetlen fillért sem kaptam. Tudomásul véve az illetékesek hozzáállását, kénytelen voltam átértékelni az elképzelést és a hagyományos játékfilm helyett a játék- és a dokumentumfilm közötti átmenetet választottam” – mesélte. A film főhőse egy fiatal színész, aki szeretné megismerni Wass Albertet és a körülötte folyó vitát. Irodalmárokat, történészeket keres fel, ellátogat Erdélybe, találkozik és elbeszélget az egyszerű román parasztemberekkel. A dokumentumfilmben a főszereplő beszélget Raffay Ernő történésszel, Pomogáts Béla, Medvigy Endre, Takaró Mihály, Márkus Béla és Nagy Pál irodalomtörténészekkel, Bartha József holtmarosi református lelkésszel, Kincses Előd marosvásárhelyi jogásszal, valamint Vekov Károly kolozsvári történésszel, az egyetlen emberrel, aki a Szekuritáté irattárában áttanulmányozta a Wass Albert koncepciós peréről készült iratcsomót. Koltay sajnálatára az ellenkező vélemények képviselői csak közvetett módon szólalnak meg a filmben. „Azok közül, akik a mai napig is a legcifrább jelzőkkel illetik Wass Albertet, sajnos egyik sem vállalta, hogy megjelenjen a filmben. Az ő véleményüket máshol megjelent tanulmányaikból, újságcikkeikből fogom idézni” – sajnálkozott a rendező. Nem árulta el, kik fogják képviselni az „ellentábort”, az információk szerint a filmben mások mellett Tamás Gáspár Miklós és Cs. Gyimesi Éva a témát érintő régebbi nyilatkozatai is megjelennek. Koltay legutóbbi alkotásainak – a trianoni békeszerződésről, illetve Horthy Miklós kormányzóról szóló filmjeinek – jelentős közönségsikere volt, mégis kevés mozi tűzte műsorára az alkotásokat. „Budapesten a Horthyt csak az Uránia mutatta be, a Trianont is alig merték levetíteni. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal is akad mozi, ahol, ha nem egyéb, a közönség nyomására fogják műsorra tűzni. Erdélyben meg ott vannak a templomok, a parókiák, és különben is, az itteni emberek megtalálják a módját annak, hogy megszerezzék a filmet – bizakodik a történelemből ihletődött alkotásaival sokak szemében szálkát jelentő rendező. – Számomra már az is jelzésértékű, hogy amikor felhívást tettem közzé a hiányzó forintmilliók begyűjtésére, rengetegen jelentkeztek. A névtelen adakozók 10 ezer forinttól egészen a milliós összegig nagyon sok pénzt felajánlottak. ”Koltay szomorúnak tartja az anyaországi hatalom merev, elutasító hozzáállását Wass Albert személyéhez. /Szucher Ervin: Kamerával Wass Albert nyomán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Az RMDSZ legsúlyosabb politikai válságát éli. Basescu megosztja a magyarságot! – írta a sajtó. Hát nem Orbán Viktor az “ügyeletes” mumus, aki Erdélybe exportálja az anyaországi megosztottságot? – kérdezte Chirmiciu András, a Nyugati Jelen munkatársa. A budapesti szocialisták olyan lelki éket vertek december 5-én az anyaországi és a határon túli magyarság közé, amilyet sem Trianonnak, sem a kommunista diktatúrának nem sikerült. Az RMDSZ szemében mégis a Fidesz a rossz! Azt is nehéz elmagyarázni, vajon mitől magyarpártibb az 1990-es marosvásárhelyi vérengzésben nyakig benne lévő Iliescu? Vajon nem az a gond, hogy az RMDSZ folyamatosan eltávolodott szavazóbázisától? Vajon az ellenzék reális székelyföldi népszerűsége csakis Orbán vagy Basescu “beavatkozásának” köszönhető? /Chirmiciu András: Paradoxok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Nemzetünk védasszonyként tiszteli a Szűzanyát. Szent István király neki ajánlotta fel koronáját, az ő oltalmát kérte népének. A Magyarok Nagyasszonya – Patrona Hungariae – számos templomi és népénekben van jelen, az ő tiszteletére emelt kegyhelyekre ezrével járnak a búcsúsok. A magyarok búcsújáróhelyei között van Szeged-Alsóváros, Máriaremete (Budapest), Makkosmária (Budakeszi), Mátraverebély-Szentkút, Máriapócs, Máriagyűd, Csíksomlyó (Erdély), Sasvár és Mária-völgy (Szlovákia), Csatka, Bodajk, Máriakéménd, Máriakálnok, Máriakönnye (Vodica), Hajós, Máriabesnyő, Andocs, Vasvár, Vác-Hétkápolna és az erdélyi Máriaradna. Tizenkét nemzet tartja pártfogójának a Szűzanyát, az országok sorában ott van Franciaország, Ausztria, Bajorország, Lengyelország, Mexikó... A néphit szerint a Mária-ünnepek fordulónapok. Nagyboldogasszony napja egyes helyeken dologtiltó nap volt, kenyeret nem sütöttek, mert úgy tartották, hogy ilyenkor a tűz kitör a kemencéből. /Augusztus 15. – Mária-nap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

A Huszita Biblia egyes részeit is tartalmazó, Sepsiszentgyörgyön őrzött ötszáz éves Apor-kódexről a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa, Boér Hunor elmondta, hogy nevével ellentétben nem husziták írták. Pécsi Tamás és Újlaki Bálint szerémségi pap fordította ugyanis az első magyar nyelvű bibliát, s mivel ők a prágai egyetemen tanultak, majd – az eretnekekhez hasonlóan – 1439-ben Moldvába menekültek, a tudósok korábban husziták munkájaként emlegették. A későbbi kutatások kimutatták, hogy valószínűleg ferences gyökerekkel rendelkeznek. Ez a biblia nem maradt fenn, azonban három kódexről tudunk, melyben ennek a bibliafordításnak a szövegtöredékeit tartalmazzák, ezek egyike a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött Apor-kódex. A Müncheni (eredetileg Jászay) és a Bécsi (Révai) kódexet korábban Nyugat-Európában őrizték, most már a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár kincseivé váltak. Az Apor-kódexben zsoltárok, himnuszok és szerzetesi szabályok is vannak, melyeket többen másoltak egybe. Az Apor-kódexet Volf György adta ki, a Magyar Nyelvemléktár sorozat nyolcadik kötetében, 1881-ben. A hasonmás kiadás az Erdélyi Tudományos Intézet megrendelésére készült, 1942-ben. Az eredeti kötetet ekkor Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem intézetében restaurálták, ott is élte túl a háborút, s végül 1953-ban hozták haza Sepsiszentgyörgyre. Mára olyan rossz állapotba került, hogy szó szerint potyognak ki belőle a betűk. /Erdős Zsófia: Szétporló Apor-kódex. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Szabó Gyula-Jenő Villanások könyve /Püski Kiadó, Budapest, 2004/ című kötetéből közölt részletet a lap. A szerző elmondta, hogy 1975-ben a Szekuritate beszervezte ügynökének. Előzőleg azonban ő Baróton elmondta mindezt a bányavállalat főmérnökének, Nagy Sándornak, aki azt javasolta, írja csak alá a nyilatkozatot, majd ő elmondja, hogy mit írjon a jelentésébe. Szabó Gyula-Jenőt békén hagyták, majd kilenc-tíz évvel később, amikor a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című lap egyik szerkesztője lett, újból elővették, hogy jelentsen. /Szabó Gyula-Jenő: A szekuritáté karmai között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

Ezen a hét végén debütál Budapesten az I. Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja, a Dunánál alcímet viselő rendezvény a pesti rakparton kerül megrendezésre. Mintegy negyven együttes lesz jelen. Az Égtájak Irodája foglalkozik a programszervezéssel. A fesztivál egyrészt rendszeres találkozási és bemutatkozási lehetőséget kíván biztosítani a határon túl élő művészeknek, másrészt meg kívánja cáfolni azt a közhiedelmet is, miszerint a határon túli művészet egyenlő lenne a népművészettel. Többek közt a romániai Knock Out, a Defender, a Kumm és a Yesterdays is tiszteletét teszi, de a zenebarátok láthatják a szlovákiai Ghymest is. Szeptember 25. és október 13. között lesz majd a Kortárs Művészeti Fesztivál. /Illyés Judit: „Összművész“ határon túliak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Segesvár magyar/református közössége emlék-istentisztelet keretében vett végső búcsút dr. Dávid Lászlótól, korábbi tudós lelkipásztorától, aki 2001-ben nyugalomba vonulva Székelyudvarhelyre távozott. Itt érte a halál július 30-án, kevéssel 75. születésnapja után. Dr. Dávid László /Árapatak, 1932. máj. 25. –Székelyudvarhely, 2007. júl. 30./ jeles értelmiségi családban született. Atyja püspök-helyettes, teológiai rektor, egyik fivére szerkesztő, irodalomtörténész, a másik szintén lelkész. A kolozsvári Protestáns Teológia elvégzése után segédlelkészi minőségben a kolozsvári teológián egyháztörténeti és művészettörténeti szakképzésben részesült. 1958 és 1963 között Székelymuzsna lelkipásztora. Innen ment Segesvárra, ahol lelkészként 38 éven át szolgálta egyházát, szórványsorba került hittestvéreit és a történettudományt. 1963-tól sorra jelentek meg történelem és művészettörténet témájú dolgozatai a Református Szemlében, a Korunkban és más folyóiratokban. 1969-ben elnyerte az egyháztörténet-tudomány doktora címet. Bejárta a Székelyföldet, különösképpen Udvarhelyszéket, fényképezve, rajzolva és leírva a látottakat, készülve fő műve megírására. 1981-ben vaskos kötetben jelent meg, adatolva, lábjegyzetelve, rajzok, fényképek százaival illusztrálva A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. 1988-ban megszervezte a segesvári református egyház és templom építésének centenáriumi ünnepségét. 1995-ben, munkásságának elismeréseképpen Budapesten átvehette a Műemlékvédelemért emlékplakettet. 2000-ben a márványtáblát építtetett Segesváron a templom falába, I. Rákóczi György fejedelemmé választása (1630. nov. 26.). évfordulóján, /Máthé Attila, Fehéregyháza: Búcsú dr. Dávid Lászlótól. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

A kommunista idők bronzszobraiból budapesti mintára múzeumot létesítene egy bukaresti intézményvezető. A bukaresti színház előtti Caragiale-szobornak eredetileg Lenin-feje volt. Alkotója lecserélte. Bukarest külvárosában levő Mogosoaia királyi palotán kívüli téglakert tövében van Lenin és Dr. Petru Groza szobra, gaz lepi el őket. Ceausescu több mellszobra a Nemzeti Történeti Múzeum alagsorában van. A szoborpark-terv nem valósult meg. A román szaktárcánál elmondták: nincs hivatalos kimutatás a romániai relikviákról. Temesváron nem döntötték le a kommunista szobrokat, emlékműveket, mert kevés volt belőlük, azok is félreeső helyeken álltak, számolt be Miklósik Ilona, a Temesvári Szépművészeti Múzeum muzeológusa. A városban állt 1976-89 között az 1944-es fordulat idején jeleskedett Emil Bodnaras kommunista vezér bronz mellszobra, Jecza Péter szobrászművész alkotása. A Bodnaras-mellszobrot nem olvasztották be, visszakerült a szerző gyűjteményébe. Bizonytalan Leontin Salajan kommunista tábornok, volt védelmi miniszter bronz mellszobrának sorsa, kis zöldövezet közepén állt az 1989-es rendszerváltásig. Csíkszeredában köztéri szobrok nem voltak. Márton Árpád képzőművész szerint kisebb szobrok voltak, azok Bukarestben készültek, a szoborgyárában. Bukarestben a hajdani Lenin-szobrot 1989 végén megpróbálták szétverni, nem sikerült, majd 1990-ben egy traktor a tömeg ovációja közepette Lenin szobrát ledöntötte. Kolozsváron a rendszerváltás után elköltöztették azt a bronztankot, amelyet Észak-Erdély visszacsatolása után a Protestáns Teológiai Intézettel szembefordítva helyeztek el. A tank csöve éppen a Teológia épülete felé nézett. A szobor 1990 óta a Házsongárdi temető felső részében, a Hősök Temetőjében őrzi a második világháborúban elesett orosz katonák emlékét. A „kommunista diktatúra gigantikus emlékművei”-ként önmagát reklámozó budapesti szoborparkot 1992–93-ban építették. A 42 szobornak otthont adó park állami tulajdon. Közép-Európában nincs hasonló múzeum. /Sírtalan bronzleninek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Székelyföld határát jelző tábla felállításával kezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A megyehatáron elhelyezett háromnyelvű Székelyföld-tábla avatásán Olguta Vasilescu a Nagy-Románia Párt megyei elnöke és egyik képviselője is megjelent és kijelentette, ha az RMDSZ nem őrködik a reklámpannó mellett, éjszaka leveteti a táblát embereivel. Indulatait Markó Béla RMDSZ-elnöknek kellett csitítania. Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. Augusztus 17-én 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Augusztus 16-án a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtárban 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tintar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta. Gazda József kovásznai etnográfus elmondta, jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el. Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el. József Álmos, a Székely Mikó Kollégium matematikatanára több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. Dr. Szőcs Dániel 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák-társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként augusztus 19-én felavatják a Háromszékiek emlékparkját Maksa község határában, az Óriáspince-tetőn. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu a 12 hónapot és stációt jelöli, a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz. /K. Zs. : Hazavárt székelyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Az épülő Szent István-templom előtti köröndön helyezik majd el Gyergyószentmiklóson azt a mintegy háromméteres Szent István-szobrot, amelyet újfalvi andezitből farag a Ludwig-ösztöndíjas Polgár Botond végzős egyetemi hallgató. A fiatal művész készíti majd el Köllő Miklós műépítész, a templom tervezőjének felkérésére az épülő templom oltárát, a stációkat, a keresztelőmedencét és a szenteltvíztartókat is. A tehetséges Polgár Botond alkotta újra a budapesti Műegyetem homlokzatán látható Senyei Károly négy szobrának egyikét, jövő júniusban diplomázik a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A szerződés értelmében, jövő május 1-jére kell elkészítenie a szobrot. /Bajna György: Szent István-szobor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

Bogdán László kiteljesedő írói munkásságában, mondhatni, azonos súllyal és jelentőséggel bírnak lírai és epikai alkotásai. Bogdán László új regényét, a Hutera Béla utolsó utazását /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ a művészi építkezés, a dolgok elhelyezése tekintetében tartja fontosnak Borcsa János. Az elbeszélés jelenében, az 1990. év március második felében csetlő-botló hősben időről időre feltör a személyes múltja, már-már csak az vezérli, a konkrét helyszínekhez pedig (felismerhetően Sepsiszentgyörgy, Budapest, Regensburg) régen bejárt valós és imaginárius terek, események és szereplők társulnak. A regényben szereplő kisemberi életutak a magyarság Trianon utáni hetvenéves periódusa történelmi meghatározottságaira világítanak rá. /Borcsa János: Fejezet a Rossz birodalmáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17.

A Magyar Televízió idén is élőben közvetíti a legfontosabb magyarországi állami és egyházi ünnepségeket augusztus 20-án. Este indul A Társulat című új zenés műsor is az egyes csatornán. Augusztus 19-én az ötvenéves Sebestyén Mártát meglepetésműsorral köszönti a televízió. A Szent István – Egy ország születése című látványos történelmi gálát ugyanezen a napon 21 órától közvetítik a Hősök teréről. A Magyar Televízió augusztus 20-án 17 órától közvetíti Budapest belvárosából a Szent Jobb körmenetet. Az m1-en délelőtt az István, az apostoli király című ismeretterjesztő film a kereszténység megszilárdítójaként ábrázolja első királyunkat. Az m2-n Nemzeti ereklyénk: a Szent Jobb című ismeretterjesztő filmben Szabó Géza kanonok, a Szent Jobb őre kalauzolja a nézőt. Az esti órákban a már klasszikussá vált István, a király filmváltozata látható. A Társulat című szereplőválogató show-ra a határon túlról is sokan jelentkeztek. /Államalapító királyunkra emlékezik az MTV. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából augusztus 17-én Felsőcsernátonban a Bod Péter Általános Iskola előtti téren ünnepélyes keretek között avatták fel a falu jeles szülötte, a magyarországi koncepciós perekben kétszer is börtönbüntetésre ítélt dr. Rákossy Árpád (1902–1972) jogászdoktor bronzba öntött portrészobrát, Vetró András alkotását. A szobrot talapzatát Rozin Sándor mikóújfalusi kőfaragó készítette. Az avatóünnepélyen megjelent dr. Lomnici Zoltán, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Mádi Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke, Tárnok Gyöngyi konzul asszony, a csíkszeredai magyar főkonzulátus képviselője, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, Rákossy Árpád gyermekei és még sokan mások. Bölöni Dávid, a község polgármestere dr. Rákossy Árpád példaértékű életét méltatva kiemelte, a szülőfalu lakói méltán lehetnek büszkék arra, hogy itt ringatták bölcsőjét. Fetés András ikafalvi születésű budapesti tanár, dr. Rákossy Árpád életét, munkásságát, kálváriáját ismertette, és érdemeit méltatta. Őt követően Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, a szoborállítás egyik fő kezdeményezője és Tamás Sándor parlamenti képviselő. Fetés András és Sylvester Lajos leplezte le a mellszobrot. Felolvasták dr. Sólyom László köztársasági elnök erre az alkalomra küldött üzenetét. A szoboravatást követően a jelenlevők a Bod Péter Általános Iskola egyik osztálytermében berendezett dr. Rákossy Árpád-emlékkiállítást tekintették meg. /Iochom István: Csernáton főhajtása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

Külhoni magyar „fesztiválcsinálók” vendégszerepeltek Budapesten, az alsó rakparton. Határon túli magyar zenészek, portékáikat kínáló árusok, ízletes étkeket felvonultató vendéglátósok szerepeltek az első ízben megrendezett Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválján. Az augusztus 18-20-a között megrendezett Biennálét a kolozsvári Knock Out együttes nyitotta meg, fellépett a marosvásárhelyi Defender is. /Kánya Gyöngyvér: Duna-parti székely party. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Nagyszebenben az Ars Hungarica augusztus 19-i megnyitóját a Budapest Barokk Együttes hangversenye előzte meg. A megnyitó a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Örömódájával kezdődött. Serfőző Levente, a HÍD – Nagyszebeni Magyarok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: az itt élő magyar közösség számára történelmi ez a pillanat, hiszen nem szerveztek még ilyen nagy horderejű rendezvényt Nagyszebenben, amióta a vidéket magyarok lakják. Sebestyén Márta és meghívottjai Rákóczi-dalokkal, csángó és román népdalokkal örvendeztették meg a közönséget. A székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes az Együttélésben című műsorát adta elő. Augusztus 20-án Szent István király napját ünnepelték Nagyszebenben is. Reggel ünnepi szentmise kezdődött a Szentháromság római-katolikus templomban Szent István király emlékére Sebestyén Márta közreműködésével. Az előző este az 1792 óta működő kolozsvári Állami Magyar Opera 120 művészének előadásában hangzottak el opera és operett részletek a város Nagypiacterén. /Dézsi Ildikó: Színvonalas rendezvények a kultúra szerelmeseinek Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Sokan emlékeznek még a tavaly tragikusan végződött budapesti tűzijátékra. Idén sem kímélte az időjárás a magyar fővárost: az eső miatt elmaradt a Szent István bazilika körüli, augusztus 20-i Szent Jobb körmenet. Heves eső, helyenként jégeső zúdult Budapestre. Sokáig kérdéses volt a tűzijáték sorsa is, melyet megtartottak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében Magyarország kötelességének nevezte a segítségnyújtást a határon túli közösségek számára. /Budapesten ismét eső áztatta az ünnepségeket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Polgár Botond, gyergyói fiatal szobrász, a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán utolsó éves, ő készíti Gyergyószentmiklóson a Bucsin negyedi templom előtti térre tervezett, a közel háromméteres Szent István-szobrot. A több tonnás andezit követ már elhozták. A szobor a Szent Korona felajánlását fogja ábrázolni, tehát Szent István nem a fején viseli a koronát, hanem párnán a jobb kezében tartja. Ő készíti a templombelsőt, az oltárt, a keresztút tizennégy stációját, a korpuszt, a keresztelőmedencét. Úgy gondolja, hogy az elkövetkező tíz évet az életéből ez többé-kevésbé ki fogja tölteni. A jövő júniusban végző Polgár Botond mesterképzőre, doktori fokozatra is szeretne maradni Budapesten, de, mint mondta, témája Erdély. /Baricz-Tamás Imola: „Szeretnék méltó lenni a feladathoz”. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 23. – 34. sz. /

Két évvel ezelőtt került a budapesti piacra Tisza Kata Pesti Kínálat című könyve. Novelláknak talán nem nevezhető írásokból, karcolatokból épül fel a könyv, Tisza Kata érzésmozaikoknak, másutt novelláknak nevezi írásait. Elment ez a fiatal leány Erdélyből, Marosvásárhelyről a magyar fővárosba, és huszonévesen írt olyasmit, ami, bár utal a tehetségre, mégis a szókimondással, az erotikával vívta ki a népszerűséget. /bb: Pesti Kínálat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 23./

Augusztus 23-án este Budapestre utazott Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Az ellenzéki párt vezetője aradi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökével fog tárgyalni. /Gyurcsánnyal tárgyal ma Geoana Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) arra fogja kérni Sólyom László magyar köztársasági elnököt, hogy minden alkotmányos lehetőségét kihasználva kezdeményezzen olyan törvénymódosításokat, amelyek végeredményeképpen az Országgyűlés megalkotja a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvényt – jelentette be Pásztor István, a VMSZ elnöke. A kérést szeptember 13-án Szabadkán adják át a magyar államfőnek, aki a VMSZ meghívására egynapos, magánjellegű látogatást tesz a Vajdaságban, s egyebek mellett találkozik a délvidéki magyar pártok vezetőivel, a magyar kisebbségi önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács irányítóival. Pásztor szerint szükséges, hogy a hátralévő nagyon rövid időben Budapest végre konkrét intézkedéseket dolgozzon ki. Lehetőségként vetette fel – amennyiben nem jön létre a kettős állampolgárság –, hogy találjanak megoldást az ingyenes schengeni vízum biztosítására, vagy térítsék vissza a vajdasági magyarok többsége számára kifizethetetlenül magas, 35 eurós vízumdíjat; hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Németország tette a keletnémetek esetében. /A kettős állampolgárságért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

Az itt élő magyarság és románság barátsága, békés egymás mellett élése jegyében javasolta az egyik sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő, hogy az Erzsébet-parkot kereszteljék át Egyetértés névre. Hamisan hangzik mindez annak a szájából, aki a Kovászna megyei román civil szervezetek fejeként maga gyártott az elmúlt évek során nem egy olyan beadványt, mely az itteni románság elnyomatását, hátrányos megkülönböztetését és hasonlókat ,,tárt fel”. 2004. november 23-án, a Magyar Tudomány Napjának tartott ünnepen Sepsiszentgyörgyön Lósy Schmidt Ede hajdani mikós diák, későbbi technikatörténész, a budapesti Magyar Műszaki Múzeum alapítója és első igazgatója, az első magyar nyelvű műszaki szótár szerkesztője tiszteletére emléktáblát szándékoztak elhelyezni Sepsiszentgyörgy e jeles fiának szülőházán, a mai Constantin Brancusi-iskola falán. Ezt az ünnepséget megakadályozta az iskola igazgatója, majd rá néhány napra, mikor a táblaavatóra mégis sor kerülhetett, az igazgató tiltakozást szervezett, kivezényelve a tanoda diákjait azzal, hogy az emlékállítás elmagyarosítási kísérlet lenne. Másik példa. Évekkel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön a Váradi József utcai ortodox templom falára a pópa hangszórókat szereltetett, melyekből vasárnaponként s messzire hangzóan szól a prédikáció. A környék lakói szóvá tették a pópának, miért van ez a kihangosítás, hiszen annyi híve sincs, hogy a templomot megtöltse. Azóta az istentiszteletek alatt csendőrök ácsorognak a templom előtt. /Váry O. Péter: Erzsébet vagy Egyetértés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

1983-ban volt Budapesten az István, a király első bemutatása. A kádári Magyarországon afféle nemzeti zendülésnek számított ez a rockopera, elfojtott érzések szabadultak fel a nézők tízezreiből. Az István, a király ma, 24 év után is hatni tud, mára a magyar kultúra alapjává vált. Aligha akad olyan 12 és hatvan év közötti magyar, aki ne ismerné, aki ne tudná eldúdolni vagy elénekelni egyik-másik dalát. /Gazda Árpád: Az Istvánakirály a király. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Moszkovits János, a Magyar Rádió volt bukaresti tudósítója elmondta, hogy be kellett zárni az irodát, mert költségtakarékossági megfontolásokból a Kossuth Rádió felszámolta a bukaresti tudósítói posztot. Moszkovits hiába próbálta meggyőzni a feletteseit az iroda fontosságáról. Felmérések is igazolják, a Kossuth rádió erdélyi hallgatottsága magas. Ez lesz az első év, amikor a romániai nemzeti össztermék nagyobb lesz, mint a magyarországi. Moszkovits Erdélyben született, itt tanult, de Budapestről, magyar állampolgárként került Bukarestbe, 2001 májusától volt a rádió tudósítója. A romániai magyar sajtóról elmondta, látszik, hogy egy-egy szerkesztőség honnan kapja a pénzt. A román sajtó érdekcsoportokhoz kötődik. Mára már világosan látszik, hogy melyik lap melyik érdekcsoportnak a szócsöve /Gazda Árpád: A hírek kásahegye. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Az 1920–30-as évtized fordulóján induló fiatal írónemzedék tagjaiban Magyarország trianoni tragédiája és kétségbeejtő szociális állapota ébresztette föl a nemzeti és szociális felelősségtudatot. Végveszélyben látták az országot nemzeti és társadalmi szempontból egyaránt. Ezért azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy társadalmi egyenlőségen és nemzeti függetlenségen alapuló új magyar nemzetet teremtsenek. A népi mozgalom tagjai a demokratikus átalakulást halaszthatatlannak ítélték a magyarság megmaradása szempontjából. A nemzetből korábban kihagyott néposztályok felszabadítása útján akartak demokratikus magyar nemzetet formálni. A népi írók legfontosabb törekvése az új, európai mintájú nemzettudat megteremtése volt. Ez a program fogta egységbe a különféle származású, különféle műveltségű, különféle esztétikai ízlésű írókat. Származásukat tekintve a népi írók közül legtöbben a parasztságból jöttek. Ezek egy része magasabb iskolái révén már fiatalon értelmiségivé és városivá lett, mint Erdélyi József, Illyés Gyula, Tamási Áron, Kovács Imre, Darvas József vagy Juhász Géza. Másik része pedig magasabb iskolák nélkül, önművelés révén vált íróvá, mint Veres Péter, Sinka István, Szabó Pál, Nagy Imre és Sértő Kálmán. És voltak, akik a középosztályból, többnyire vidéki értelmiségi családból származtak, értelmiségiként mégis szívügyüknek tekintették az alulsó Magyarország felszabadítását, nemzetbe emelését: ilyen volt Németh László, Kodolányi János, Féja Géza, Gombos Gyula, Gulyás Pál, valamint a budapesti születésű Szabó Zoltán. A népi írók ideológiai tekintetben is meglehetősen heterogén csoportot alkottak. A közös célt eltérő utakon, módokon keresték. Ebből következett az is, hogy egymás között is éles vitáik voltak sok-sok kérdésben. Az akkori fogalmak szerint baloldali, középen lévő és jobboldali egyaránt volt köztük. A népi írók számára a nép az egész nemzetet jelentette, nemcsak a parasztságot. A nép fogalmának ezt a tág, a nemzetével azonos értelmezését a népi írók világosan kifejtették. Németh László számára Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe, Petőfi volt a példa arra, hogy az irodalom a nép legmélyebb megnyilatkozása. Illyés Gyula szerint a népi irodalomban az egész magyar irodalom érkezett el fejlődésének egy régóta esedékes szakaszába, hogy azonosuljon az egész nemzettel. A népi írók a magyar társadalmat úgy akarták megváltoztatni, szociálisan igazságossá tenni, hogy közben nem feledkeztek meg a magyarság súlyos nemzeti problémáiról. Ezért volt a népi irodalomnak az erős társadalmi érdeklődése mellett határozott nemzeti jellege. A népi írók a magyar nemzet boldogulását a kelet-közép-európai népek közösségében keresték. Illyés a maga patriotizmusát is az egyetemes emberi értékekhez és jogokhoz való mély kapcsolódásával magyarázta. Valamennyien úgy érezték, hogy az író felelős népe sorsáért. Nyíltan megvallották, hogy irodalmi munkásságukkal a nemzet megújulását, igazságosabb életét akarják szolgálni. Tamási Áron szerint „nemzet- és sorstársaival egyetemben az író nemcsak azért felelős, amit írásban és szóban hirdet, hanem azért is, amit mások az ő hallgatása fölött a népével cselekednek. ” A népben-nemzetben gondolkodó Veres Péter is a cselekvő történelmi jelenlétet tekintette az író küldetésének. A népi író elnevezés Németh Lászlótól származik. A népi irodalom és a nyomában kibontakozó népi mozgalom jellegadó vonása az volt, hogy összekapcsolta a társadalmi és a nemzeti szempontokat. A nemzet felemelkedése érdekében akarta megszüntetni a társadalmi igazságtalanságokat. Éppen ez különböztette meg a népi írókat a baloldali radikalizmus képviselőitől. Ez volt a gyökere a népi-urbánus ellentétnek. A népiek is alapvető társadalmi változásokat sürgettek, de nem fogadták el a baloldali radikalizmusnak a nemzeti szempontokat mellőző ideológiáját. A népi-urbánus vitában a baloldali radikalizmus és a nemzeti radikalizmus ellentéte nyilatkozott meg. Később azonban sokféle ellentétnek lett fedőneve a népi-urbánus szembeállítás. A népi írók történelemszemléletének fontos eleme volt az a felismerés, hogy történelmünk során valamely külső és idegen hatalomra való támaszkodás sohasem segítette elő a nemzeti fejlődést. Ez a történelmi tapasztalat vezette a népi írókat, mindenekelőtt Németh Lászlót arra, hogy a magyarság saját útját keressék. Ezt a saját utat nevezte Németh László a harmadik útnak. A harmadik út a magyar radikalizmus igénye és programja volt. Németh László a fasizmussal és a szovjet rendszerrel egyformán szemben állva megfogalmazta a harmadik út programját. Ezt hirdette meg 1943-ban a második szárszói konferencián elmondott előadásában is. A reálpolitikus Bibó István is a harmadik út lehetőségéhez fellebbezett, amikor 1945-ben nagy tanulmányban mérte fel a magyar demokrácia válságát: „aki Magyarországból szovjet tagállamot akar csinálni, az hazaáruló, aki Magyarországon Habsburgot akar restaurálni, az is hazaáruló, aki pedig Magyarországot az elé a hamis alternatíva elé próbálja állítani, hogy csak e kettő között választhat, az kétszeresen hazaáruló, mert e kettő között ott van a harmadik, egyedül helyes út, a belsőleg egyensúlyozott, de radikális reformpolitikát folytató, demokratikus, független, szabad Magyarország lehetősége”. Az adott történelmi körülmények között a harmadik út eszméje nem juthatott többre, minthogy megfogalmazza egy független, szabad Magyarország igényét, melynek gyakorlati megvalósítására azonban akkor a történelem semmiféle lehetőséget nem adott. Mint eszmény mégis megmaradt a magyarságban. (A Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás részlete/szerkesztett változata) /Görömbei András: A magyar népi irodalom. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

A mezőmadarasi származású Szekeres Szabolcs és Szekeres Zsolt Budapesten élő cégvezető augusztus 24-én a helybeli gazdakörrel, a református egyház presbitériumával és a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület kuratóriumával találkoznak. A megbeszélésen áttekintik az utóbbi tíz év sikereit, ezenkívül az újabb EU-s pályázati lehetőségekről is tájékoztatják a jelenlevőket. A Szekeres család tagjai tíz éve dolgoznak a falu gazdasági fellendüléséért. /10 év a fejlődés útján. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

A madéfalvi Olti Ágoston, a budapesti ELTE doktorandusz-hallgatója tavaly az államfő által létrehozott, kommunizmust vizsgáló Tismãneanu-bizottság szakértői csoportjának tagjaként kutatásokat folytatott a Román Kommunista Párt és az Állambiztonsági Szolgálat (CNSAS) levéltáraiban. A bukaresti levéltárak a kilencvenes években szinte hozzáférhetetlenek voltak a magyar kutatók számára. A 2000-es években történt egy elmozdulás, és bizonyos anyagok kutathatóvá váltak. Csak személyekről szóló dossziékat lehet kérni, és minden újabb dosszié áttanulmányozására heteket kell várni. Jó példa erre a katolikus egyház működése. Meg kell nézniük az összes, Márton Áron körül lévő pap vagy későbbi püspök anyagát, csak akkor lehetne látni, hogyan alakult az állam-egyház, állam-szekuritáté, állam-szekuritáté-egyház viszony. Ez nagyon időigényes munka, mert egy kérés leadásától, amíg választ kaptak a CNSAS-tól, minimum két hónap telt el, így nagyon kitolódik a kutatási idő. – A szekuritáté a saját besúgóin lemérte, hogy megbízhatóak vagy nem. Olti Ágoston úgy látja, hogy mindig csak besúgókról beszélnek, de a tisztekről nem szólnak. Senki nem beszél arról, hogy mi történt, miután a szekuritáté begyűjtötte az anyagokat: hogy azokat összegezték, elemezték, és kidolgoztak egy cselekvési tervet. Végül a harmadik, a cselekvési szint, hiszen ezeket az információkat azért gyűjtötték, hogy felhasználják. A szekuritáté azért tartott fenn egy hatalmas besúgói és tiszti hálózatot, hogy a társadalmat terror, ellenőrzés alatt tartsa. És a cselekvési terveket végrehajtották. A végrehajtás pedig rendkívül változatos, nagyon sokrétű lehetett, ezek közé tartozik a félreinformálás, bizonyos szervezetek befolyásolása, bizonyos személyek vakvágányra helyezése. Tudni kell, hogy a székelyföldi tisztek nem voltak románok, ők is a magyarság soraiból kerültek ki. A rendszeren belül egy elitet jelentettek. Léteztek fedett ügynökök is, akik gyárakba, szerkesztőségekbe kihelyezve, álcázva dolgoztak. Nagy Imre csíkszeredai festőművészt például hosszú időn keresztül figyelték, az ő dossziéjában egy egész értelmiségi csoportot megfigyeltek. Nagyon gazdag anyag található róla a dossziékban, amely még feldolgozásra vár. Ő nagyon jól tudta, hogy követik, lehallgatják, elviselte, és ennek megfelelően viselkedett. A hírneve és a festészete védettséget biztosított számára. – Éltek olyan papok, akik nem voltak ügynökök, besúgók, de mivel köztiszteletnek örvendő személyiségek voltak, próbálták lejáratni őket. Magyarán, a megpróbálták elhitetni, hogy az illető ügynök. Ennek ellentéte, amikor mártírkép van festve valakiről, akiről majd kiderül, hogy teljesen orcátlanul a környezetét besúgta, jelentette. /Daczó Katalin: Besúgók, tisztek, dossziék. Csíki Hírlap. /szekelyhon. ro, aug. 24./

Az ellenzéki román Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem az előrehozott választás a célja – mondta Mircea Geoana, a párt elnöke augusztus 24-én Budapesten, miután tárgyalt Gyurcsány Ferenccel, az MSZP elnökével, magyar miniszterelnökkel. A PSD szerint a jelenlegi román kormány parlamenti támogatottsága csekély, és nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti a román választók többségének akaratát – közölte Mircea Geoana. Kijelentette: Romániának hozzáértő, stabil kormányra van szüksége. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tart-e egy koalíciót az RMDSZ-szel, Mircea Geoana közölte: pozitívak a tapasztalataik az RMDSZ-szel való együttműködést illetően, de még frissek azok a sebek, amelyeket 2004-ben szerzett a PSD, amikor többségbe került a parlamentben, de az RMDSZ hirtelen úgy döntött, mégis Traian Basescu pártjával köt koalíciót. Mircea Geoana szerint az RMDSZ jövőbeni kormányzati szerepvállalása nagyban függ attól, hogyan rendezi viszonyát a Nemzeti Liberális Párttal. A közös sajtótájékoztatón a két pártelnök elmondta: a megbeszélésen a román belpolitikai kérdéseken túl szó volt a regionális együttműködést célzó programokról, Koszovóról, az európai uniós forrásokról, a közelgő román európai parlamenti választásokról. A sajtóértekezleten Gyurcsány Ferenc – Traian Basescu székelyföldi látogatását kommentálva – annak az álláspontjának adott hangot, miszerint magyar részről kellő figyelemmel kell tanulmányozni, milyen szándékok mozgatják a román politikai erőket, amikor különös érdeklődéssel fordulnak a magyar kisebbség irányába. „Jó hír, ha a román államfő a magyarok által lakott megyékkel, régiókkal ismerkedik” – mondta Gyurcsány Ferenc, majd így folytatta: „Közvetlen pártpolitikai célokat is szolgálhatott a látogatás, amelynek akarva akaratlanul lehet olyan hatása, hogy megosztja és gyengíti a magyar közösséget és politikai képviseletét”. Gyurcsány Ferenc szerint a magyar kisebbség számára döntő fontosságú, hogy meg tudja-e őrizni egységét, vagy sem. Gyurcsányt a székelyföldi autonómiatörekvésről is kérdezték. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a minél szélesebb egyéni és közösségi autonómia pártján áll, de ezt össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával. Gyurcsány Ferenc szerint sokak számára „az elszakadási törekvések előszobáját jelenti” a közösségi autonómiatörekvés. A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy amennyiben Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómia törekvéseket, akkor az annak nem használ, hanem árt. „Óvok mindenkit attól, hogy úgy egyszerűsítse le ezt a kérdést: támogat-e egy autonómiatörekvést, vagy nem” – mondta a szocialista politikus. Az RMDSZ-szel kapcsolatosan a politikus úgy foglalt állást: a párt politikáját általában támogatja, de nem akar tanácsokat osztogatni a romániai magyar érdekképviseletnek. /Román szociáldemokraták vizitben az MSZP-nél. Geoana–Gyurcsány találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

A Magyar Tudományos Akadémia Báthory-díjjal tüntet ki több olyan ismert közéleti személyiséget, politikust, akik kiálltak a határon túli magyar felsőoktatás visszaállításáért, támogatásáért. A díjkiosztásra augusztus 28-án Budapesten kerül sor. A díjazottak: Csányi Sándor, Baldauf László, gr. Degenfeld Sándor, Széles Gábor, Göran Lindblad, Nagy Elek, Németh Zsolt, Vizi E. Szilveszter, Schöpflin György, Komlóssy József, Kónya-Hamar Sándor, Kozma József, Almássy Kornél és Balázs Sándor. Az ünnepségen beszédet mond Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete főtitkára, Zsigmond Barna, az egyesület elnöke, Kovács Lehel és Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökei. /Báthory-díj a határon túli magyar felsőoktatás támogatásáért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Figyelemmel kell tanulmányozni, milyen szándékok mozgatják a román politikai erőket, amikor különös érdeklődéssel fordulnak a magyar kisebbség irányába – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, Traian Basescu román köztársasági elnöknek a nyár folyamán Székelyföldön tett látogatásáról. Mircea Geoana Budapestre látogatott. A magyar miniszterelnök Mircea Geoanával, a román Szociáldemokrata Párt elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: „Jó hír, ha a román államfő a magyarok által lakott megyékkel, régiókkal ismerkedik. ” „Közvetlen pártpolitikai célokat is szolgálhatott a látogatás, amelynek akarva-akaratlanul lehet olyan hatása, hogy megosztja és gyengíti a magyar közösséget és politikai képviseletét”. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem az előrehozott választás a célja – mondta Mircea Geoana Budapesten. A PSD szerint a jelenlegi román kormány parlamenti támogatottsága csekély, és nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti a román választók többségének akaratát. /Geoana Budapesten járt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Kizárólag önmagát okolhatja a budapesti balliberális oldal amiatt, hogy nem örvend nagy népszerűségnek a határon túli magyarok körében. Utóbbiak a rendszerváltást követően azt tapasztalhatták, hogy még a Horn Gyula, majd a Medgyessy Péter vezette szocialista-liberális kormánykoalíció is rendelkezett az elcsatolt területeken, valamint Nyugaton élő honfitársaik iránti empátiával. A Gyurcsány-kormány, valamint a mögötte álló MSZP–SZDSZ-koalíció nemzetpolitikai viszonylatban olyan lépéseket tett, amely nemhogy a külhoni magyarokat, de a két pártban az előremutató határon túli magyar politikát képviselő személyiségeket is elborzasztotta. Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke ama kevés anyaországi baloldali politikus egyike volt, aki határozottan rosszallotta, hogy pártja a 23 millió román vendégmunkás várható inváziójára hivatkozva buzdította a nemmel való szavazásra a polgárokat a kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-i népszavazáson. A második Gyurcsány-kabinet szétrombolta a határon túli magyarság támogatását ellátó intézményrendszert, reálértékben évről évre kevesebbet szán külhoni nemzettársaira, a határon túli magyar szervezetekkel történő kapcsolattartásra hivatott MÁÉRT-et pedig megszüntette. A jelenkori balliberális „nemzetpolitikába” az is belefér, hogy elutasítja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. Ráadásul a gyurcsányi, kókai retorika – „az autonómiát össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával; Magyarország támogatása nem használ, hanem árt” – kísértetiesen hasonlít a magyarországi gulyáskommunizmus gyakorlatára, amely határon túli magyar ügyekben a bele nem szólás elvét alkalmazta. Ezt aztán Kádár elvtárs sem mondhatta volna találóbban. /Rostás Szabolcs: Kádári idők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./