Megjelent Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén I-IV című sorozatának befejező darabja. A munka tizenkét évet átfogó, négy kötetben megtestesülő vállalkozás. Sepsiszéki Nagy Balázs a pesti bölcsészkar néprajz szakát elvégezve huszonhat évesen kezdte járni szülőföldjét, felmérni és leírni Székelyföld falvainak állapotát. Megfordult legalább ötszáz helységben, beszélt tízezer emberrel, közben elolvasta a vonatkozó táji, történeti szakirodalmat, statisztikai jelentéseket, falumonográfiákat, tanulmányköteteket, néprajzi gyűjteményeket, évkönyveket, falufüzeteket, a helyi újságok honismereti cikkeit, kalendáriumokat, visszaemlékezéseket. Az első kötet 1998-ban, a második 2000-ben, a harmadik 2003-ban, a negyedik most, 2007-ben jelent meg. Nem szaktudományos munka, nem szociográfia. Honismereti kézikönyv – határozza meg műfaját a szerző. Sepsiszéki Nagy Balázs munkája méltó Orbán Balázs 1869-es nagy, azóta is megismételhetetlennek tudott teljesítményéhez. A budapesti Nap Kiadó gondozásában megjelent sorozat IV., Maros- és Aranyosszéket felölelő kötetének marosvásárhelyi bemutatója május 22-én lesz. /b. d. : Új könyv Marosszékről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

A közel két évtizede Magyarországra áttelepült Szávai Géza író, a Pont Kiadó vezetője Aletta bárkája című regénye a múlt ősszel jelent meg, azóta elfogyott, most újból kiadták. A szerző jelezte, május 16-án Marosvásárhelyen is bemutatja művét. Szávai Géza elmondta, hogy gyerekkorát Erdélyben több náció közötti konfliktusokban élte meg, most azt tapasztalja, hogy ugyanez mind elterjedtebb, csúnya szóval, globális életérzéssé terebélyesedik a világban. Budapesten nemegyszer mondták neki: „igen tájjellegű arcod van, Géza. ” Szávai Géza elmondta, van egy nemzetközi programjuk, amelybe tizenkét ország ugyanennyi kiadóját kapcsolták be. Amikor létrehozta a Pont Kiadót, a magyar Himnuszt, amit száz éve szidnak a románok, és rengeteg magyart meghurcoltak miatta, lefordította és kiadta románul. Kiadta Kölcsey válogatott műveit kétszer egymás után, magyarul és románul, hogy a román értelmiség szembesüljön a szöveggel. Szávai Géza regényeit is megjelentette román fordításban. /N. M. K. : Aletta bárkája Marosvásárhelyen. Interjú a regény szerzőjével, Szávai Gézával. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Gróf Bánffy Miklós politikusi és művészi tevékenységét egészen az 1989-es változásig lényegében negatívan ítélték meg, noha már a nyolcvanas évek elején megjelent egy könyve (a Reggeltől estig és a Bűvös éjszaka című kisregények) a Kriterion Romániai Magyar Írók sorozatában, s Magyarországon meghúzva, cenzúrázva kiadták regénytrilógiája első könyvét, a Megszámláltattált, de a teljes Erdélyi történet Nemeskürty István bevezető tanulmányával csupán a nyolcvanas évek végére jelent meg. Bánffy életművének feltámasztásában nem lehet eléggé hangsúlyozni Marosi Ildikó és Dávid Gyula szerepét. Kis Bánffy könyve után Marosi Ildikó a Polisnál meginduló Bánffy-életműsorozatban adta ki levelezését (Bánffy Miklós estéje), megjelent a trilógia, Huszonöt év címmel memoárjainak és memoár-töredékeinek, politikai tanulmányainak gyűjteménye, először válogatott, majd összegyűjtött elbeszélései, külön kötetben a Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja, s legújabban Politikusportrék címmel Dávid Gyula bevezető tanulmányaival. Bánffy Miklós világa címmel végre megjelent Takács Péter monográfiája (Budapest, Kisebbségkutatás Könyvek, 2006), amely nem is annyira a művész, mint a politikus rehabilitálásával foglalkozik. Bánffynak a húszas évek elején külügyminiszterként döntő szerepe volt abban, hogy a trianoni döntéssel megalázott Magyarország a Népszövetség tagja lett. Bánffy Miklós erdélyi magyar arisztokrata család tagjaként fiatal korától politizált. A húszas években hazatelepedett azzal a román királynak tett ígérettel, hogy végleg felhagy a politizálással. Hazatelepedése után egy ideig mecénásként és művészként is a kisebbségi kultúrában tevékenykedett. A vád, hogy műkedvelő, mindvégig feje fölött lebegett. A negyvenes évek végén mindenéből kisemmizve, földönfutóként menekült Magyarországra, ahol hamarosan meg is halt. Írói szerepének megítélését rossz irányba befolyásolta Illés Endre 1964-ben a Kortársban közzétett, A dilettante című esszéje. /Bogdán László: Bánffy-reneszánsz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

A hét végén rendezte meg a Temesvári Magyar Diákszervezet a 9. Műszaki Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK), melyen az ország főbb egyetemi központjából és Budapestről vettek részt leendő előadók és kutatók. Szakmai szempontból hasznos a részvevők tudásának és dolgozatainak megmérettetése, illetve kutatásaik, tapasztalataik összevetése, de emellett az anyanyelv és az anyanyelvi szaknyelv gyakorlásának is jelentős eseménye ez itt, a szórványban – emelte ki Delesega Gyula villamosmérnök, temesvári egyetemi tanár, a TDK elnöke. /Pataky Lehel Zsolt: 9. Műszaki TDK. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Kántor Lajos legújabb, második kapu-könyvét (A mennyei kapu avagy az apokrif kerekasztal, 20–21. század. Korona Kiadó, Budapest, 2006) május 16-án mutatják be Kolozsváron. A szerző „apokrif kerekasztala” köré olyan személyiségeket idézett meg, akik ma már nincsenek közöttünk, de számba jöhetnének az Erdély Szellemi Nagyfejedelemség megalakításakor – Kós Károlytól Illyés Gyuláig, Szilágyi Domokostól Nagy Lászlóig, Gáll Ernőtől Balogh Edgárig, Bálint Tibortól Ligeti Ernőig, László Dezsőtől Méliusz Józsefig vagy Szabédi Lászlóig. Meg persze Bethlen Gábor, a nagyságos fejedelem. Felbukkannak az asztal körül olyanok is, mint George Cushing, a londoni egyetem egykori tanára, a magyar irodalom angolra fordításának napszámosa, Szabó T. Attila, Cs. Szabó László, Bibó István és sokan mások. A szerző első kapu-könyve: A kapu. Ház, utca, város (ország). Balassi-Polis, Budapest-Kolozsvár, 2004./Tibori Szabó Zoltán: Asztalgazda és főkapun jött vendégek szeánsza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Gróf Teleki Sándor szobrának, Dinyés László budapesti szobrászművész alkotásának leleplezése lesz a hét végén, Nagybányán megszervezendő Teleki Napok fénypontja. A mellszobrot május 19-én leplezik le a felújított épület udvarán. A szoborállítást egy nagybányai román vállalkozó is komolyabb összeggel támogatta. Gróf Teleki Sándor nagybányai háza ma a Teleki Magyar Háznak nyújt otthont. A szoboravató ünnepséget megelőzően Teleki-vetélkedőt szerveznek gyermekeknek, fiataloknak. Tudományos konferenciát tartanak, illetve gróf Teleki Sándor életét bemutató kiállítás nyílik. A szoboravató ünnepségen többek között Dávid Gyula irodalomtörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke, Szaniszló József, a nagybányai Teleki Társaság alelnöke és Bona Gábor hadtörténész mondanak beszédet. /Dávid Lajos: Teleki Sándorra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Orbán Éva ismét meglepte olvasóit. Az 50. évfordulóra megjelent könyve, Amit ‘56-ról mindenkinek tudnia kell /Gloria Victis, Budapest, 2006/ sikere után ismét aktuális történelmi témával jelentkezett. Új könyvének címe: Amit az Árpád-sávos zászlóról illik tudnunk. A könyv három részből tevődik össze. Az első rész az Árpád-sávos zászló hiteles történetével foglalkozik, megfelelő dokumentumokkal illusztrálva. A második rész a nyilasok zászlóhasználatáról szól, régi fotók és könyvek képanyagának felhasználásával. a harmadik részben nemzetközi szaktekintélyekkel, a témát legjobban ismerő egyetemi tanárokkal készített interjút. „Sajnos van egy törpe kisebbség, akiket kimondottan bánt a magyar történelmi múlt, annak hagyományai és jelképei. Hol a Szent Koronával, hol a Turullal, hol az Árpád-sávos zászlóval van bajuk. ” – írta Orbán Éva. Radics Géza kutató szerint „a legősibb zászlónk a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy az Árpád-sávos zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetség központi zászlaja volt, amelyet Vérszövetséggel szentesítettek”. Imre király az 1202-es Aranybulláját olyan pecséttel hitelesítette, amelyen háromszögű pajzsban vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező látható. II. András király 1222-es Aranybulláján a pecsét szintén hétszer vágott, az Árpád-sávos mezőn 7 oroszlán látható. Mátyás király nagypecsétjének hátsó lapján, a főhelyen a hétszer vágott Árpád-sáv szerepel a pajzson. Az Árpád-sávos történelmi zászló nem nyilas zászló, és a nyilas zászlót a hozzákapcsolt sávok nem teszik Árpád-házi zászlóvá. A történelmi Árpád-sávos zászló és a nyilaskeresztes zászló két külön zászló. A Magyar Köztársaság hivatalos államcímerében is láthatók az Árpád-sávok. Címerpajzsunk fele a hétszer vágott Árpád-sávos címer és zászló, az Árpád-házi királyi család szimbóluma. Dr. Bertényi Iván, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke szerint téves és rossz felfogás összemosni a nyilas zászlót a történelmi Árpád-sávos zászlóval. /Frigyesy Ágnes: Amit az Árpád-sávos zászlóról illik tudnunk. Megjelent Orbán Éva legújabb kötete. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 16./

Valószínűsíthető, hogy a népszavazáson a választópolgárok többsége Traian Basescu mellett dönt, hogy térjen vissza hivatalába. Basescunak sem ártana az alkotmány keretébe jobban beilleszkednie. A Basescu-ellenzéknek pedig azon kellene morfondíroznia, hogyan is viszonyuljon a továbbiakban a népszavazás nyomán megerősödött pozíciójú államfőhöz, s milyen tanulságokat vonjon le abból, hogy a legtöbb választó nem pártpreferencia szerint szavazott, hanem elsősorban a korrupció megfékezésére, a kifulladt és erkölcsileg is sok esetben lejáratott politikai elit ellen. Az RMDSZ úgy döntött, arra biztatja választóit, hogy Traian Basescu menesztésére adják a voksukat. Ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy az államfő elszabotálta a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvény parlamenti elfogadását, hanem az is, hogy a kampány során az állam elnöke a magyarellenesség fegyverét is bevetette. Ennek köszönhetően kezdett a Basescu által mozgatott Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) bűnügyi eljárást négy magyar politikus ellen azzal a váddal, hogy azok közpénzekből magyarlakta településeket juttattak helyi fejlesztéseket szolgáló támogatásokhoz. Magyarellenességből Romániában még mindig sikerrel lehet politikai tőkét kovácsolni. Basescu kódolt üzenetei, amelyeket az idegengyűlölő szélsőjobboldali csoportoknak küldött, eljutottak a címzettekhez, mert a legionárius jellegű neofasiszta csoportosulások legnagyobbika, A Hazáért Párt (Partidul pentru Patrie) a felfüggesztett államfőt teljes támogatásáról biztosította. Tibori Szabó Zoltán szerint tavaly Budapesten hasonló forgatókönyv vezetett a televízió székházának szétveréséhez és az országtól a külföldieket elrettentő utcai randalírozáshoz. A román értelmiségi elitnek nagy a felelőssége, – bukaresti barátaihoz intézett nyílt levelében évekkel ezelőtt írta Tamás Gáspár Miklós – egyetlen kútból merítenek: a két világháború közötti fundamentalista ortodox és legionárius értelmiség szellemi hagyatékából. /Tibori Szabó Zoltán: Kampánytanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Lázadoznak a civil szervezetek Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljhatalma ellen, főleg mert a budapesti és a bukaresti kisebbségi támogatásokról is egyedül dönt. A magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek, valamint a budapesti kormány képviselőinek részvételével megtartotta alakuló ülését február végén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette Regionális Egyeztető Fórum. Ezután megkezdték a pályázatok kiírását. „Kliensrendszer alakult ki, az erdélyi civil szervezetek aszerint kapnak pályázati pénzeket, hogy mennyire támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseit” – vázolta a helyzetet Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa április 20-án állásfoglalásban nehezményezte, hogy létfontosságú területekre (ifjúság, mezőgazdaság, nem szakkönyvek kiadása) nincs pályázati kiírás, s „elfogadhatatlanul kevés” összeget irányoznak elő például az egyházakra, vagy hogy nincs lehetőség az uniós pénzek lehívásához szükséges önrész megpályázására, miközben a civil szervezetek 95 százaléka ezt képtelen letenni az asztalra. A külön ifjúsági keret megszüntetése a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét is váratlanul érte. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az állásfoglalásra válaszul Kolozsváron kijelentette, azok számára idegen az új nemzetpolitika, „akik etnobizniszben gondolkodnak”. Bodó ezt úgy kommentálta a HVG-nek, hogy Törzsök „Erdélybe exportálja a magyar politika gondjait, mert éppen Magyarországon létezik etnobiznisz”, és „cinizmus ennek emlegetése”, amikor a civileket oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ, egyedül dönt a Bukaresttől idén kapott 265 millió forintnak megfelelő lej sorsáról. Rossz nyelvek szerint az RMDSZ közpénzt pumpál a politikáját támogató lapoknak, hisz a legtöbbet, 57,5 millió forintnyi lejt a sajtó kapott, miközben művelődésre 45 millió, ifjúsági célokra 26,8 millió, szociális pályázatokra pedig mindössze 11 millió forintnyi lej jutott. Szembetűnő, hogy a Verestóy Attila szenátor, Communitas-kurátor birtokolta Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és Erdélyi Riport hetilap összesen 3,3 millió forintnyi lejt kapott. Az RMDSZ-ellenes, sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak csak némi morzsa jutott, a szövetséggel szemben ugyancsak kritikus kolozsvári Krónika napilapnak pedig, forráshiányra hivatkozva, egy lejt sem ítéltek meg, ahogy a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilapnak sem. „Az elvük, hogy aki nincs velük, ellenük van” – mondta a HVG-nek Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Sokan fanyalognak amiatt is, hogy a szintén a Communitas által finanszírozandó, várhatóan júniusban induló Erdély FM rádió a dugába dőlt Erdélyi Magyar Televízió számára Budapestről átutalt 300 millió forintot is megkaparintotta. Az erdélyi magyar média ezt csak RMDSZ-rádiónak becézi, Bodó szövetsége panaszlevelet írt Gyurcsánynak, de csak egy udvarias választ kapott, aminek az a lényege, hogy a pályázatok elbírálásába Budapestről nem szólnak bele. A megoldás a civil szervezetek szélesebb körű bevonása lenne. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a Communitas kuratóriumának tagja a HVG-nek csak annyit mondott: hajlandók tárgyalni erről. /Irházi János / Kolozsvár: Harc a kisebbségi pénzekért Erdélyben − Egy a buksza! = Heti Világgazdaság, május 19./

Nemzetközi jogi szerződések alapján és az európai regionalizmus keretében kaphatnának a határon túli magyarok helyi közösségei az autonómiákban ismert demokratikus jogokat. Erről tanácskoztak a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozaton a téma szakértői Budapesten, május 18-án, Sólyom László köztársasági elnök meghívottjaiként. Kántor Zoltán kisebbség-szociológus, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa arról beszélt: egy új koncepció szerint az európai regionalizmus keretében újra lehetne fogalmazni az autonómiát. Magyarország ma legfeljebb elvi állásfoglalásokat tehet. Magyarországnak „univerzális szinten” kell képviselnie a kisebbségi jogokat, tehát más országok és kisebbségek esetében is. Dunay Pál jogász, az MKI igazgatója szerint is egy normatív alapú nemzetközi megközelítés „hozhat valamit”. Magyarország az elmúlt 17 évben politikai kurzusoktól függően és eltérő módszerekkel ugyan, de következetesen tágította a határon túl élő kisebbségek élethelyzetét érintő kereteket. Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézetének munkatársa szerint kevés az esély arra, hogy az erdélyi magyarok autonómiát alakíthassanak ki, mert a politikai környezet nem kedvez ennek a többségi nemzeteknél. Szerbiában és Szlovákiában komoly a félelem az önigazgatási törekvésekkel szemben, és ez a félelem Romániában is megjelenik. Sólyom László köztársasági elnök hangoztatta, tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. Tudatában kell lenni annak is, hogy az európai uniós csatlakozással egyes nemzetrészek, „úgy tűnik, hosszabb időre” az unión kívül maradnak. Ezért a nemzetrészek közötti kapcsolattal kiemelten kell foglalkoznunk – hangsúlyozta. /Autonómia, regionalizmus-konferencia Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Marosvásárhely és Csíkszereda után Sepsiszentgyörgyön ismertették a Miniszterelnöki Hivatal vezető munkatársai Budapest határokon túl átívelő fejlesztéspolitikáját. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója úgy vélekedett, hogy a profit az információszerzésben gyors fél jutalma. Bemutatta a magyar kormány Varratmentes Európa című, megújuló nemzetpolitikai elveit és intézményrendszerét. Törzsök Erika szerint a korábbi támogatási intézményrendszer átszervezését az indokolta, hogy az már egyáltalán nem felelt meg az uniós gyakorlatnak, ugyanakkor pedig a több mint 15 éven keresztül áramoltatott, több tízmilliárd forintos források hatékony felhasználása, illetve elosztásának átláthatósága sem volt megfelelő. /Domokos Péter: Sikert és profitot ad a tájékozottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Szakértői értekezletet tartottak Budapesten, a köztársasági elnök hivatalában. Középtávon sikeres lehet az a stratégia, melynek nyomán az átalakuló uniós térségben, az európai regionalizmus keretében kapják meg a határon túli magyarok az autonómiákban ismert demokratikus jogokat – ez lehet a „Határon túli magyarság a 21. században” című, Sólyom László államfő által kezdeményezett és összehívott konferencia május 18-i előadásainak az egyik konklúziója. A tanácskozáson az autonómia és a regionalizmus magyarországi és határon túli szakértői tartottak előadásokat. Bakk Miklós politológus (BBTE, Kolozsvár) szerint Magyarországnak differenciáltan kell a határon túli régiókra tekinteni. Székelyföld esetében a kétoldalú román–magyar kapcsolatokban támogatni kell, hogy tárgyalások induljanak be a régió jogállásáról a térség képviselői és a román kormány között. Horváth Gyula, a MTA Regionális Kutatások Központjának a főigazgatója egy Kárpát-medencei transznacionális makrorégió létrehozását vázolta föl, Benedek Gyula professzor (BBTE) pedig az erdélyi térség regionális előnyeiről (fejlettebb városhálózat) értekezett. Sólyom László köztársasági elnök rámutatott, a konferenciasorozat mostani, harmadik találkozójának célja: tényszerűen feltárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. /Regionalizmus és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Egymilliárd forinttal támogatja idén a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Az egész évre szóló támogatási szerződést Gémesi Ferenc, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Kató Béla, a kolozsvári Sapientia Alapítvány elnöke írta alá. A dokumentum alapja a magyar kormány és az alapítvány között Budapesten 2000. május 27-én létrejött együttműködési megállapodás, de a szerződés most az eddigiektől eltérő módon nem féléves, hanem egész éves időszakra határozza meg a támogatás összegét. A 2007-es évre szóló egymilliárd forintos támogatást különböző szakmai programokra elnyerhető támogatások egészítik majd ki – derül ki a Miniszterelnöki Hivatal közleményéből. A szerződés új elemeként rendelkeztek az akkreditációs ütemterv és a stratégiai fejlesztési terv elkészítéséről. Ezek a dokumentumok a finanszírozási szerződés elválaszthatatlan részét képezik. /Bálint B. Eszter: Egymilliárd az EMTE-nek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Petrétei József magyar igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta felmentési kérelmét, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május 31-i hatállyal elfogadott. Távozik a posztjáról három rendőri vezető: Bene László országos, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, valamint Dobozi József, a Rebisz (Rendészeti és Biztonsági Szolgálat) parancsnoka is. A tárcavezető és a főrendőrök távozását Gyurcsány Ferenc kormányfő jelentette be, mondván, ehhez nem egy konkrét esemény vezetett: azok az ügyek, amelyek jelenleg is borzolják a közvéleményt, alkalmasak arra, hogy megingassák a rendőrségbe vetett bizalmat. /Balogh Levente: Hullnak a fejek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Nagybányán a Teleki Magyar Házban (TMH) emlékeztek Teleki Sándorra, aki 115. évvel ezelőtt halt meg, továbbá a Teleki Magyar Ház fennállásának ötödik évfordulójára. Felavatták Dinyés László budapesti szobrászművész Teleki-mellszobrát. Csetri Elek kolozsvári történész Teleki Sándor életpályáját ismertette, Teleki Sándor emberi-katonatiszti legendás alakját Bona Gábor budapesti hadtörténész rajzolta meg. Balogh Béla levéltáros-történész a grófnak és családjának Kővár vidéken kifejtett áldásos tevékenységéről szólt, ezután Murádin Jenő, kolozsvári művészettörténész a grófnak és családjának a hazai művészeti életbe való aktív bekapcsolódását méltatta. Érdekes rajzkiállítást láthattak a jelenlévők, Teleki hazai, illetve európai kényszerkalandjainak színhelyeiről és európai hírességű barátairól. /Farkas E. Zoltán: Teleki a Zazar partján. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Kincses Réka Balkán bajnok című alkotása nyerte el a Csíkszeredában tartott IV. Film.Dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál fődíját. Az alkotás idén egy másik jelentős elismerést is besöpört: a Balkán bajnoknak ítélték oda ugyanis a 2007-es budapesti filmszemle legjobb dokumentumfilmjének járó díját. A portré kategóriába benevezett film a rendező édesapját, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvédet mutatja be. A történet két idősíkon fut: az egyik 1989 végétől a 2004-es választásokig, a másik pedig a 2004-es választási kampány idején, amelynek zártával a győztesek ünnepelnek, Kincses Előd azonban nem. Ő vesztes, a rendszerváltás és a választások vesztese. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet, Csíkszereda polgármesteri hivatala és a Mazsola Film Bt. szervezte, május 14–20. között tartott csíkszeredai filmszemle látogatottsága rekordot döntött. A szemle célja a magyar és román filmes és televíziós szakemberek közötti szorosabb kapcsolat kialakítása. Beke Mihály András, a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Intézetének igazgatója sikeresnek ítélte meg filmes mustrát, annak dacára, hogy kevesebb pénz állt a szervezők rendelkezésére. /A bajnok lett a bajnok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Kilencvenöt éves korában Marosvásárhelyen elhunyt id. Haáz Sándor néprajzkutató. /Székelyudvarhely, 1912. ápr. 3. – Marosvásárhely, 2007. máj. 21/. Édesapjával, Haáz Rezső festőművész-tanárral – a székelyudvarhelyi múzeum alapítójával – már kisdiák korában együtt járták a Székelyudvarhely környéki falvakat, felkutatták a népművészeti értékeket, népdalokat tanultak. Szobrásznak készült, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. Érdeklődni kezdett a néptánc iránt, Kolozsváron bekapcsolódott az erdélyi fiatalok falukutató mozgalmába. Mint szobrász és rajztanár helyezkedett el Székelyudvarhelyen Agyag- és Faipari Iskolában (1940–42), majd a tanonciskola igazgatója (1942–45), 1945-től rajztanár a Református Kollégiumban és Tanítóképzőben, 1948-tól Korondon, 1949–54 között a Székelykeresztúri Tanítóképzőben rajztanár. Rajztanári munkája mellett tánccsoportokat szervezett, népszerűsítő előadásokat tartott. 1964-től nyugdíjazásáig újból rajztanár Marosvásárhelyen. Nyugdíjazása után teljesedett ki az erdélyi népviseleteket, varrottasokat leíró, bemutató, rendszerező munkássága. A Gazda Klárával együtt jegyzett Székelyek ünneplőben. Színek és formák a Székelyföld népviseletében (Budapest, 1998) című kötet jelentette munkássága betetőzését, ez a könyv nyújtotta mindeddig a legteljesebb képet a székely népviseletről. Fontos könyve az Udvarhelyi varrottasok (1976), ő készítette a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (1978), valamint a Széki iratosok (1983) című kötetek rajzait is. Id. Haáz Sándort 24-én helyezik örök nyugalomra a székelyudvarhelyi református temetőben. /In memoriam id. Haáz Sándor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Május 21-én Sepsiszentgyörgyön Keserü Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, a budapesti Ernst Múzeum vezetője állította össze és nyitotta meg a Budapest, a művészek városa című kiállítást. /Váry O. Péter: Egy kis Budapest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Közös Kárpát-medencei, fejlesztésalapú nemzetpolitika kialakítására van szükség, ami közös fundamentumot jelent a magyarság számára – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának megnyitóján május 22-én Budapesten, a Parlamentben. Hangsúlyozta, hogy nem határon inneni és határon túli térségről, hanem a Kárpát-medencéről beszél. Az uniós csatlakozás után egy egészen másként strukturált Kárpát-medencéről beszélhetünk, amelyik lehetőséget kap egy nemzetpolitika kialakítására, méghozzá egy fejlesztésalapú nemzetpolitika kialakítására – emelte ki. Az öt éve létrehozott fórumnak, valamint albizottságainak az volt a célja, hogy készüljön egy közös Kárpát-medencei nemzetstratégia. A Kárpát-medencei magyar képviselők fóruma legközelebb szeptember 14-én ül össze. /Kárpát-medencei magyar képviselők fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

A 70 esztendős Wittner Mária, 56-os halálra, majd életfogytiglanra ítélt szabadságharcos emlékezetes beszédet mondott 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján Budapesten, a Parlamentben. Vádolta a pribékeket, gyilkosokat és hazaárulókat, mert nemzetünk kiváló tagjait küldték bitófára és gyalázták meg holtukban is. Vádolta őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztult honfitársai nevében. Vádolta őket a „legdrágább kincs” a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát és az otthon melegét… Wittner Mária tizenhárom évet töltött börtönben. A vele készült beszélgetésben elmondta, az apácák nevelték az iskolában emberségre, hazaszeretetre. 1950-ben egy éjszaka elhurcolták az apácákat, államosították az iskolákat. Wittner Mária végig részt vett a forradalomban, amíg meg nem sebesült november 4-én. Letartóztatása után elmondta a nyomozónak, hogy Divatcsarnokot szovjet katonák rabolták ki. A forradalom leverése után külföldre távozott, majd hazatért, mert Kádár János pártvezető büntetlenséget ígért, a gyermeke pedig itthon maradt. 1957. június 16-án letartóztatták. Különböző vádakkal illették, például fegyverek rablásával, közértek kifosztásával. A Történeti Hivatalban betekinthetett a peranyagába. A kihallgatási jegyzőkönyvek tanulmányozásakor tudta meg, több tanú azt állította, hogy november 4-én délután száz pár cipőt lopott. Valójában ekkor sebesülten feküdt a Péterfy Sándor utcai kórházban. Mégis ezeket a hazugságokat veszik át a lexikonok és a tankönyvek. A vádirat és a valós tények több pontban ellentmondanak egymásnak. Mégis úgy állítják össze a lexikonokat, az emlékezéseket, hogy teljes egészében elfogadják a Népbíróság anyagait. Ezt adják ki a könyvekben, holott ez történelemhamisítás. Wittner Mária részt vett a forradalomban, fegyver volt a kezében. A rendőrséget leszerelték, ez igaz. Az is igaz, hogy – a parancsnok engedélyével – a kilőtt gyógyszertárból vittek tápszert egy pici, hat hónapos babának a szomszéd házba. Azonban ez nincs benne a bírósági anyagban. Azok a történészek, akik ebből az anyagból dolgoznak, nem hámozhatják ki az igazságot. A halálos ítélet kihirdetése után átvitték a Kisfogházba, ahol a halálraítélteket őrizték. Naponta akasztottak embereket. Íratlan szabály szerint mindenki elköszönt. Bemondta a nevét. Mondott néhány szót, ilyeneket például: Isten veletek! Bosszuljatok meg! Volt, aki a himnuszt énekelte, a hazát éltette. A pusztítás ma folytatódik, csak finomabb formában, állapította meg Wittner Mária. Az egész „módszerváltást” felülről vezényelték 1989–90-ben. Ők azt mondják: vértelen forradalom. A vértelen forradalom helyett hatalomátmentés zajlott. /Frigyesy Ágnes: Vádolnak az élők és a holtak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

Vitát szült Budapesten a rendőrségi vezetők menesztése. A gyanú szerint a rendőrségnél szakmai, morális megújulás címén politikai tisztogatás történik – mondta Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke. Az utóbbi időszakban kiderült botrányok lehetőséget adnak arra, hogy a Gyurcsány Ferenchez kötődő, lojális és megbízható emberekkel váltsák az eddigi vezetőket – közölte sajtótájékoztatóján. A Népszabadság az MSZP frakcióüléséről beszámolva azt írta, hogy az egyik szocialista képviselő firtatta, „ha most tiszta lappal indulhat a rendőrség, akkor miért van még a helyén Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettes a maga remek fideszes kapcsolataival?” A szakminisztérium tiltakozott: nincs politikai tisztogatás. /Politikai tisztogatás? = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának főigazgatója nyilatkozott a Bihari Naplónak. A Határon Túli Magyarok Hivatala 1990 után, az Antall-kormány idején alakult, amikor mindenki nagyon boldog volt, hogy vége a diktatúrának, és a magyar kormány elkezdheti a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást. Később „a dolog, hogy politikai játszmák, egyfajta ideológiai kisajátítás mentén kezdett működni. Államigazgatási szempontból is problémát kezdett jelenteni, hogy a hivatal egyféle kiskormányként létezett. Az általános elképzelés itt Romániában az volt, hogy ha valami baj van, Budapesten kell megoldást keresni, tulajdonképpen ezt üzente a politika is. Pedig a XXI. században nehéz elképzelni egy olyan hatalmi intézményt, mely jóval az adófizető állampolgárok által lakott területen túl igyekszik megoldást találni az emberek problémáira. És ez az egész egyre zavarosabbá vált, párhuzamosan működő intézmények részesültek támogatásban, klientúrák alakultak, miközben a lakosság legnagyobb része számára megközelíthetetlen volt a hivatal. ” „A kormány ‘látta’ az anomáliákat, s az új történelmi helyzetet felismerve úgy döntött, hogy egy áttekinthető intézményrendszert kell létrehoznia. ”Törzsök hangsúlyozta, hogy „nem csökkentek a források 2006-hoz képest, csak az elosztás lett átláthatóbb. ” Arra a kérdésre, hogyan kerülhető el az, hogy politikai preferenciák szerint legyenek elosztva ezek a pénzalapok, Törzsök kifejtette, ezért is alakult meg a Szülőföld Alap, illetve a Regionális Egyeztető Fórum. Nem kell megkerülni Bukarestet. – Az érdekelteknek meg kell ismerni a www.ceucom. net internetcímet. Ezt a Közép-európai Közösség virtuális üzleti klubjának gondolták ki még évekkel ezelőtt. „Az önszerveződést segíti elő, s egy öngerjesztő folyamat által fejlődik” – fejtette ki Törzsök Erika. /Nem kell megkerülnünk Bukarestet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./

Páskándi Gézára emlékeztek a hét végén szülőfalujában, Szatmárhegyen. Az 1995-ben Budapesten elhunyt író, költő, drámaíró születésének 74. évfordulóján – akárcsak a korábbi években – a helyi általános iskola diákjai Páskándi-műveket adtak elő. Megkoszorúzták a községközpontban felállított szobrát, valamint a szülőház falán elhelyezett emléktáblát. Muzsnay Árpád, az ünnepséget szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke és Juhász Károly, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke – az író kultuszának ápolására buzdították a helybélieket. Az ünnepségen megjelent az író özvegye, Páskándiné Sebők Anna is, aki új kiadású Páskándi-köteteket ajándékozott a szatmárhegyi iskola könyvtárának. /Babos Krisztina: A leghíresebb szülött. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /

Több száz könyvújdonság, több mint ezer dedikálás és utcabál várja az érdeklődőket a budapesti nyári könyvfesztiválon – a május 31-én kezdődő 78. Ünnepi Könyvhéten, valamint a rendezvény keretében zajló 6. Gyermekkönyvnapokon. Az erdélyi kiadók egyénileg és a Romániai Magyar Könyvescéh szervezésében vannak jelen a vásáron, többek között a csíkszeredai Pallas–Akadémia és a Pro Print, a kolozsvári Polis, Koinónia és Kriterion, valamint a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. A központi helyszínen, a Vörösmarty téren és környékén 140 standon csaknem 250 kiadó mutatkozik be. /Kortárs irodalom előnyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke ismételten kiállt Wass Albert mellett. Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész megalapozatlan állításoktól hemzsegő írásában rágalmakat állított Wass Albert erkölcsi magatartásával és írásművészetével kapcsolatban (Ld. Új Magyar Szó, május 7.). „Mint a cikkben érintett személy, a Kráter Műhely Egyesület elnöke: büntetőjogi felelősségem tudatában szemenszedett hazugságnak, bizonyíthatatlan állításnak tartom a Szemenyei-Kiss által már korábban A Hét portálján is hazugul idézett állításukat: ‘Ha elfogadjuk Andrei Plesu tételét, miszerint a bűnösöknek, még a gyilkosoknak is létezik őrangyaluk, nem zárható ki egy égi csoda az ügy kimenetelében... Akár a nemrégiben feltárt tények (?) ellenére sem, miszerint a pomázi kiadó, Turcsány Péter birtokába jutott az író nyilaskeresztes párttagsági könyve. ’”„Szemenyei-Kiss és nyomában Cs. Gyimesi egyaránt a budapesti Kráter Könyvesház Wass Albert Termének tulajdonát képező 1943-44 évi fényképes Vadászjegyéről hallhatott csupán, amelynek másolata ma is becses része gyűjteményünknek, s ezen kívül tény az, hogy valódi Wass-dokumentumok gyűjtőjeként több száz hiteles anyag áll a Kráter Műhely Egyesület rendelkezésére. Közöttük olyan visszaemlékezések sora (!), amelyek teljes mértékben kizártnak tekintik Wass Albert fasiszta, nyilas, hungarista vagy egyéb szélsőjobboldali múltját. ” /Turcsány Péter tiltakozása Wass Albert újbóli és aljas meghurcolása ellen. = A Hét. ro, máj. 31./; Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva: Wass-fogak között. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4., újraközölte: Népszabadság, 2007. május 21. Turcsány Péter írásához hozzászólt Parászka Boróka főszerkesztő: „Nagy dilemmában vagyok, hogy a véleménnyílvánítás jogán szabad-e közölni hasonló hangvételű írásokat. Most hagyjuk nyitva a kérdést. Abban azonban biztos vagyok, hogy, aki volt annyira ízléstelen 1943-1944-as idényre vadászengedélyt kiváltani, annak az ártatlanságát semmiféle filológia be nem bizonyítja. ” /A Hét. ro, máj. 31./

Május 31-én kezdődött a 78. Ünnepi Könyvhét Budapesten, Kovács András Ferenc babérkoszorús marosvásárhelyi költő beszédével, majd átadták a Szép Magyar Könyv 2006 verseny díjait. A könyvhét hivatalos listáján több mint háromszáz új kötet kapott helyet, a Vörösmarty téren és környékén több mint 150 pavilonban csaknem kétszáz magyarországi és határon túli magyar könyvkiadó mutatja be kínálatát június 4-ig. /Ünnepi könyvhét Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

A trianoni békeszerződés aláírásának 87. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott június 3-án a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten. A megemlékezést követően a két csoport az Erzsébet térre vonult rendőri biztosítás mellett, majd nyolcvanan továbbindultak a Hősök terére. Közben ütemesen azt skandálták: „Vesszen Trianon!”, „Vesszen a kormány!”. A Hősök terén rövid beszédek hangzottak el. Új választást, új alkotmányt és „egy nemzetileg elkötelezett politikai elitet” szorgalmaztak. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szónoklatában a 60 évvel ezelőtt megkötött párizsi békeszerződésről mint a magyarság „második Trianonjáról” szólt. Korábban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke bejelentette: a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatot nyújt be június 4-én az Országgyűlésben arról, hogy június 4-e legyen a magyar összetartozás napja. „A trianoni béke igazságtalan volt, s azok is tudták, akik tető alá hozták” – hangsúlyozta a Trianon-emlékműnél. Németh szerint „nagyon is jól tudták azok is, akik haszonélvezői voltak; a szlovákok, a románok, a szerbek és a többiek”. Németh Zsolt kifejtette, már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban „nem megbüntették, hanem kivégezték”. Véleménye szerint az utódállamokban a magyarok „másodrendű állampolgároknak érzik ma is magukat”, Magyarországon pedig „másodrendű magyarnak”, sőt 2004. december 5-e óta „nemcsak másodrendűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat”. A külügyi bizottság elnöke szerint Magyarországnak nem lenne más teendője, mint hogy a nemzetközi és európai fórumokon, a kétoldalú viszonylatokban minden erejével támogassa a határon túli magyarok autonómiatörekvését. /Fidesz-törvényjavaslat a nemzeti összetartozásról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Az 1920-as trianoni békediktátumra emlékszik június 4-én a világ magyarsága. Az első világháborút lezáró békeszerződés következményeként Magyarország területének mintegy kétharmadát elveszítette, és 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. Ennek a történelmi eseménynek állít emléket a magyarországi Szarvas városában lévő Országközép elnevezésű szélmalomemlékmű, illetve az odavezető egy kilométeres út. Szarvas a Trianon előtti Magyarország középpontja. A szarvasiak egy szélmalommal jelölték meg a Kárpát-medence földrajzi közepét. A környékbeliek és a távolabbról érkezők a székely kapukkal övezett parkban, az ország valamikori közepén emlékeznek meg minden évben a trianoni csonkításról. Idén kettős megemlékezést tartottak Szarvason: a trianoni békeszerződés aláírásának 87. és a felvidéki magyarság elüldöztetésének 60. évfordulójára emlékeztek. A megemlékezések már június 3-án megkezdődtek Magyarország több városában. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom idén is megtartotta hagyományos trianoni felvonulását Budapesten, a kommunisták által lerombolt Regnum Marianum templom helyét jelölő keresztnél. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnevezésű szervezet június 4-én Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön szervez emlékrendezvényeket. /Országközép Szarvason. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Nem az erdélyi magyarok tolonganak magyarországi munkahelyekért, hanem egyre több magyar állampolgár próbál szerencsét elsősorban a Partiumban – derül ki a budapesti Népszabadság riportjából, amelyet a Gandul bukaresti lap is átvett. Az év első harmadában 12. 600 munkavállalási kérvényt iktattak, ami 4000-rel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ezek közül mindössze 4. 520 a romániai kérvényező, ami fele annyi, mint a 2006-os év ezen periódusában. Arad és Temes megyében ma gyakorlatilag munkaerőhiány van, annyi külföldi befektető települt be, hogy a regisztrált munkanélküliség két százalékra süllyedt. Közben Battonyán például ma is 22 százalék körül van a munkanélküliségi ráta, csaknem ötszázan kapnak rendszeresen szociális segélyt. A pécskai ipari park Battonyától 11-12 kilométerre van. /Csökkent az érdeklődés a magyarországi munkahelyek iránt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./