A XII. Kárpát-medencei Napok keretében az öt éve elhunyt Bálint Tiborra /Kolozsvár, 1932. jún. 12. - Kolozsvár, 2002. jan. 28./ emlékeztek Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Az eseményen két kolozsvári színművész – Sebesi Karen Attila és Keresztes Sándor olvasta fel novelláit. Bemutatták a Vallomás repedt tükör előtt című, most megjelent kötetét is, melynek kiadását a Magyar Kultúra Alapítvány és az Örmény-Magyar Baráti Társaság támogatta. Bálint Tibor idén lett volna 75 éves. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Bálint Tiborra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Szeptember 21-én, a magyar dráma napja alkalmából elismeréseket adtak át, felolvasást, beszélgetést, illetve tanácskozást rendeztek Budapesten és több vidéki helyszínen. A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg. A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), a Színházi Dramaturgok Céhe és az Új Színház közös rendezvénye az OSZMI konferenciatermében kezdődött. Átadták a Szép Ernő-jutalmat: életműdíjat kapott Hubay Miklós drámaíró, a színpadi beszéd megújításáért pedig Parti Nagy Lajos író, drámaíró részesült az elismerésben. A Madách Irodalmi Társaság és a Szalézi Kollégium szervezésében szeptember 21-én kezdődött a XV. Madách Szimpózium kétnapos ülése. A tanácskozás első napjának programját Csesztvén, a művelődési házban tartották, délután koszorúzást rendeztek Balassagyarmaton, a Madách-szobornál. /Megemlékezések a magyar dráma napján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

A Szabadság átvette a budapesti Heti Világgazdaság /HVG/ írását. A kormány és Sólyom László mellé fölsorakozott Szili Katalin házelnök a magyarságpolitika alakítói közé. A Gyurcsány-kabinet évente több mint 2 milliárd forintos normatív támogatással csitítja a határon túli magyar szervezeteket. Az egykor politikailag súlytalan parlamenti klubként indult szervezet élén Szili beleszólást kíván a nemzetpolitika kialakításába is. Erre részint az ad lehetőséget, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kormányzati megszüntetése óta hiányzik egy a több országban élő magyar nemzeti közösség céljait konszenzusosan megfogalmazó testület. Helyre kell állítani „az anyaország és a magyar társadalom határon túli részei között a bizalmat” – olvasható a dokumentumban. Szili bemutatta a szöveget az MSZP elnökségének és frakciójának, a kormány jóváhagyása azonban nincs rajta. Ez látszik abból is, hogy Szili és Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak. Gémesi ugyanis a dokumentum elfogadása után bírálta annak tartalmát, elutasítva mind a Máért újraélesztését, mind a határon túliak tervezett brüsszeli, illetve budapesti lobbi-irodájának felállítását. A 2005-ben kezdett „új nemzetpolitikája” jegyében a kormány mást ígér: három évre szóló normatív alapon járó költségvetési támogatást kapnak egyes határon túli magyar intézmények és szervezetek. A Sapientia Erdélyi Magyar Magánegyetem annál is kevesebbet kap, mint amire számított. A korábban évi 2 milliárd forinttal támogatott intézménynek az idei évre 1,4 milliárdot ígért a magyar kormány, amiből 1 milliárdot a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyaroktatásra fordítandó keretéből már megkapott. A további 400 millió azonban nehezen jön össze. /(HVG). /Nemzetpolitikai küzdelmek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Mind a vezető budapesti politikusok, mind a pártok bírálták a Benes-dekrétumok megerősítését. A pozsonyi magyar nagykövetség szeptember 21-én ismertette a szlovák külügyminisztérium vezetésével, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Benes-dekrétumok megerősítésével. Sólyom László köztársasági elnök a Visegrádi Négyek keszthelyi találkozóján leszögezte: Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a határozatot. Az államfő szerint a pozsonyi parlament határozata semmiképpen sem szolgálja a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődését. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök egyes magyarországi és a szlovákiai magyar politikusok felvetéseire született reakcióként értékelte a határozatot. A pozsonyi törvényhozás döntése nyomán Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök leszögezte, az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát. Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a döntést. Fico „a szlovák politikai erők természetes reagálásának tartja, egyben az MKP élén álló Csáky Pál Benes-dekrétumok semmissé nyilvánításával kapcsolatos provokációira adott válasznak” tekinti a döntést. Ugyancsak megdöbbenését fejezte ki a szlovák parlamenti döntéssel kapcsolatban Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szeptember 22-én Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést. Németh hangsúlyozta: a bizottsági ülés lemondásával tiltakoznak a döntés ellen. Hozzátette: a Fidesz támogatja a magyar kormányt abban, hogy határozottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a Szlovák Nemzeti Tanács döntése ellen. A többi párt is elítélte a határozatot. A magyar európai parlamenti képviselők – Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) – közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését. Radoslav Procházka szlovák alkotmányjogász szerint ugyanakkor a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatnak nincs semmilyen jogi hatálya. A pozsonyi Új Szó című magyar napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a nyilatkozat elfogadásával semmilyen szinten sem változik a jogrendszer és a jogi szabályozás. „A parlamentet az elfogadott dokumentum semmire sem kötelezi, tehát bármikor visszatérhet akár a Benes-dekrétumokhoz is. Azt sem akadályozza meg, hogy olyan megoldást válasszon, mely nem lesz összhangban a jelenlegi nyilatkozattal” – mondta a szlovák alkotmányjogi szakértő. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja továbbra is fontosnak tartja azoknak a polgároknak a megkövetését, akiket a háború utáni megtorlások érintettek, s továbbra is úgy véli, mérlegelni kellene kárpótlásuk lehetőségét is. /Magyar össztűz Pozsonyra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Budapesten a Széchenyi Társaság kitüntette azokat, köztük Hegyeli Attilát, akik a kultúra, a gazdaság és az oktatás terén sokat tettek a magyar nemzet felemelkedéséért. „Fontos ez a díj, mert felhívja a figyelmet arra, hogy ezer kilométerre Magyarországtól is hallani lehet még magyar szót” – mondta köszönő beszédében Hegyeli Attila tanár, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse. Ez az elismerés az egész csapatnak szól, „azoknak, akik a magyar nyelvű oktatási programot kidolgozták és megszervezték” – folytatta Hegyeli, aki beszéde végén felhívta a figyelmet arra, hogy van tízezer, még magyarul beszélő gyerek, akikhez eddig nem érkezett anyanyelvet oktató pedagógus, amin közösen kell változtatni. A Széchenyi Társaság 1988 óta rendez emlékünnepséget Széchenyi István születésnapjához, 1791. szeptember 21-éhez kapcsolódóan, elismeréseket csak a 200. évfordulótól – 1991-től – adományoz. Idén Hegyeli Attila mellett Hegedüs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke, és Márkusfalvi-Tóth Ádám, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke helyeztek el koszorút, melyen a következő sor volt olvasható: „A Kárpátokon túli legnagyobb magyar népcsoporttól, a legnagyobb magyarnak”. Elismerésben részesült még: Baldauf László üzletember, Buzánszky Jenő olimpiai bajnok futballista, az egykori Aranycsapat tagja és Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, aki a közéleti, költői munkásságért és lelkipásztori tevékenységéért, valamint a magyarság újraevangelizálásában játszott szerepéért kapta meg a díjat. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Budapesti elismerések a csángómagyarok segítőinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Több mint kétszáz tag vett részt a Magyar Írók Szövetsége szeptember 22-én tartott tisztújító közgyűlésén Budapesten, melyen a választmány Vasy Géza irodalomtörténészt választotta három évre az írószövetség új elnökévé. Vasy Kalász Márton költőt váltotta fel a vezetésben, aki 2001 óta, két cikluson keresztül volt a szervezet elnöke; az írószövetség titkára továbbra is L. Simon László költő marad. Az új elnök székfoglalójában elmondta, a szövetség valamennyi tagjával karöltve arra fog törekedni, hogy méltó módon a hagyományok fényében képviselje a kortárs és klasszikus magyar irodalom érdekeit, mivel a magyar irodalom sorsát nem csupán egy szervezet, hanem az egész nemzet közös ügyének tekinti. Az új tervekről szólva Vasy kifejtette, hogy egyik sarkalatos pontnak a fiatal alkotók bevonását tekinti az írószövetség munkájába. „Politikusok, bankok, pénzeszsákokon ülők, gondoljatok arra, hogy többre volna szükségünk, mint a templom egereinek!” – hangoztatta Vasy. A közgyűlésen a szervezet új örökös tagjaivá Kalász Mártont, Rába Györgyöt, Vasadi Pétert, Sánta Ferencet és Kányádi Sándort választotta. /Új elnök a Magyar Írók Szövetsége élén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Markó Béla az antalli nemzetpolitikát értékelő tanulmányában visszaemlékezett arra, hogy Antall Józseffel 1990. január 7-én találkozott először Kolozsváron, Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos tanácskozásán. Antall rendkívüli érdeklődéssel figyelte a tanácskozást. Tisztelet és szeretet volt benne a határon túli magyarság iránt. Markó ezt nem érzi azóta a magyar politikusok nagy részénél. Antall József – és a Magyar Demokrata Fórum – szerepe az önállóság elvén alapult, és ezt nem helyezte szembe az összetartozás eszméjével. Tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek. A Magyar Demokrata Fórumnak és Antall Józsefnek meg kellett fogalmazni a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos alapelveit. Alkotmányos eszközöket kellett teremteni a határon túli magyarsággal való megfelelő kapcsolattartáshoz, ehhez intézményeket kellett létrehozni, megfelelő viszonyt kellett kialakítani a határon túli magyarság politikai és civil szervezeteivel, illetve az egyházakkal, tisztázni kellett a szomszédos országokkal való kétoldali kapcsolatok elvi alapjait. Ezeket a feladatokat Antall József kiválóan megoldotta. Korszakos érdeme az a felismerés, hogy a határon túli magyar közösségek önállóságát támogatni kell. A magyar alkotmányba akkor került be a következő mondat: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért. ” Ehhez még fontos kiegészítés volt Antall kijelentése: „Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként – lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni. ” Ez a nyilatkozat dührohamot váltott ki a szomszédos országokban, de hosszú távon ez lett a mérce. Létrehozták a szükséges intézményeket: Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Duna Televízió. Antall József felvetette, hogy az RMDSZ-nek az Európai Demokrata Unióba kellene kérnie a felvételét. Az RMDSZ ezt már előzőleg kérte. Antall segített abban, hogy 1993 szeptember elején, az EDU budapesti kongresszusán fölvették az RMDSZ-t teljes jogú tagként. Az Antall József által letett alapokra tartósan lehet építeni, hangsúlyozta Markó. Antall József öröksége nélkülözhetetlen. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: Az antalli nemzetpolitika. = Magyar Hírlap (Budapest), szept. 25./

Budapesten a Külügyminisztériumba kérették Szlovákia magyarországi nagykövetét a Benes-dekrétumok megerősítése miatt – közölte Horváthné Fekszi Márta, a tárca államtitkára. „Juraj Migas nagykövetet a Benes-dekrétumok múlt heti pozsonyi parlamenti megerősítése miatt kérettem be és erőteljesen, határozottan leszögeztem számára a magyar álláspontot. Elmondtam, hogy ez a határozat ellentétes nemcsak a közöttünk lévő, elmúlt hónapokban lezajlott, a jövőbeli együttműködést lényegesen meggyorsító és minden területre kiterjedő, a két miniszterelnök közötti megegyezéssel, de ellentétben áll az egyetemes emberi jogokkal, értékekkel is” – mondta Horváthné Fekszi Márta. Az államtitkár emlékeztette a nagykövetet, az Európai Parlament (EP) már 1993-ban határozatot hozott a Benes-dekrétumok ügyében, és az egyebek mellett tartalmazta, hogy a határozat kerüljön ki a szlovák jogrendből. Az EP egy 2002-es tanácsadói véleménye szintén ellentétesnek minősítette a dekrétumokat az emberi jogokkal és a demokráciával – tette hozzá. A szlovák nagykövet azt hangsúlyozta, hogy Szlovákia belpolitikai ügynek tekinti a kérdést, és a döntést nem a szlovák kormány, hanem a parlament hozta. Eközben találkozót kért Hans-Gert Pötteringtől, az Európai Parlament (EP) elnökétől a szlovák küldöttség egyik képviselője, hogy „semlegesítse” a szlovák parlamentnek a Benes-dekrétumokat újraszentesítő határozata nyomán várható nyomást. /Bekérették a nagykövetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Kerékpáros ifjúsági karavánt szervez az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozása érdekében az Országos Magyar Diákszövetség, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A biciklis fiatalok szeptember 25-én indulnak Marosvásárhelyről, hogy Kolozsvár, Nagyvárad, Debrecen, Budapest, Komárom, Győr, Bécs, München, Zürich és Genf érintésével Strasbourgig jussanak el. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét, René van der Lindent szeretnék tájékoztatni a romániai felsőoktatás helyzetéről, s át szeretnék nyújtani neki a magyar nyelvű felsőoktatást igénylő aláírásokat. Az év elején a Babes–Bolyai Tudományegyetem érintett oktatóinak 83 százaléka támogatta kézjegyével azt a követelést, hogy jöjjön létre a BBTE-n magyar tannyelvű természettudományi, illetve bölcsészettudományi kar. Júniusban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán tanuló diákok több mint 70 százaléka írásban kérte a tagozat helyzetének rendezését, többek között a magyar karok létrehozását. Nem ez az első kerékpáros túra az erdélyi magyar nyelvű oktatásért: a Magyar Ifjúsági Tanács 1995. szeptember 8–18. között szervezte meg az Ifjúsági Karavánt az Anyanyelvű Oktatásért, célállomásuk szintén Strasbourg volt. /Bálint B. Eszter: Kerékpárral a magyar egyetemért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Egyes barátaink Budapestre, a Kossuth térre hívnak, mert „most van évadja a szarvasok bőgésének odaát a közélet terein”, „fel kell öltöznünk legszebb Árpi-sávos zsávolyruhánkba, a hideg és a vízágyúk, festékszórók ellen. ” Ott kell lennünk majd a temetőben, a 301-es parcellánál, „hogy gyűlölködhessünk, hóhérozzunk, gyalázkodhassunk teljes erőnkből. ” Ha a Kossuth térről hiányzunk, „megharagszik a kis termetű vezérhím”, megorrolnak majd reánk „a független jogászok”, a hajléktalanok. /Sebestyén Mihály: Tanácstalanul az őszben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Szeptember 25-én kezdődik a Biennálé – a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja Budapesten, Gyulán és Szegeden. A határokon túli magyar kulturális élet bemutatása céljából idén első ízben rendezik meg a Kortárs Művészeti Fesztivált, mely az augusztusban lezajlott háromnapos rendezvény – Biennálé, a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja – második része. A szeptember 25-e és október 13-a között a színház, a film, a tánc és a képzőművészet műfaját is bemutatja. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Felkarolt” határon túli művészek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Sikeres volt az Aradi Kamaraszínház megnyitója: pótszékeket kellett elhelyezni, az előadás végén pedig hosszasan zúgott a vastaps. Az előadáson megjelent Gheorghe Falca aradi polgármester, aki kiemelte a városi tanács támogatását az évad létrejöttéhez. Bognár Levente alpolgármester jelenléte megszokott az előadásokon. A bemutatóra eljött Pozsgai Zsolt, a darab szerzője és rendezője is. A darabot a budapesti Madách Színház (és az Aranytíz Teátrum) mutatta be. /Jámbor Gyula: Nagy sikerrel indult az Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

Újabb galériával gazdagodott Marosvásárhely. Szeptember 22-én, az avatón népes közönség vett részt a Bolyai tér 5. szám alatti műteremházban. Az első kiállító a Marosvásárhelyről Magyarországra települt Chilf Mária volt. A galéria gondolata Bartha József festőművészben, az ARTeast Alapítvány vezetőjében merült fel. Műterméből választottak le és alakítottak ki egy kisgalériát. Chilf Máriát a szintén Budapesten élő, Marosvásárhelyről elszármazott író és műkritikus, Ágoston Vilmos ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. /(nk): Megnyílt a B5 Stúdió. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

Szeptember 24-én Budapesten tárgyalt a harmadik román-magyar együttes kormányülést előkészítő romániai bizottság. Román részről Cseke Attila államtitkár, magyar oldalról pedig Gémesi Ferenc államtitkár vették számba az előző két közös kormányülés megvalósításait, és tárgyaltak az idei, újabb együttes ülés napirendjére vonatkozó javaslatokról. Cseke Attila elmondta: a legtöbb infrastrukturális projekt a határ menti régiókat érinti. Szó lesz várhatóan a két országban ledolgozott évek utáni nyugdíjak folyósításának rendezéséről, valamint mezőgazdasági együttműködési megállapodás aláírásáról. Tervezik a kulturális és az oktatási együttműködés folytatását, támogatják a gyergyószárhegyi Lázár-kastély és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújítását, de az alkotóműhelyek közös kiállításának ötlete is felmerült. Még mindig gondok vannak a diplomák elismerésével, az együttes ülésen ezeket is rendeznék a felek. Aláírásra vár az egyezmény a világháborús hadisírok ápolásáról. Körvonalazódik a román-magyar ifjúsági iroda megnyitása: Bukarestben még idén, jövő év elején Budapesten is. /Gazdagabb lesz a román-magyar kormányülés napirendje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

A Szülőföld Alap a külhoni magyarok pályázati úton történő támogatásának legjelentősebb fórumává nőtte ki magát – jelentette ki Kolber István területfejlesztési államtitkár szeptember 25-én Budapesten, a Parlamentben az alap 2005–2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló előterjesztőjeként. Tavaly változott a támogatási összeg felosztása az egyes kollégiumok között. Míg 2005-ben 800 millió forint támogatás jutott az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumok számára, addig ez az összeg 2006-ban 600 millió forint volt. Ennek okaként Kolber István azt nevezte meg, hogy 2006-ban nagyobb részesedést kapott a keretösszegből a másik két szakmai terület. Hangsúlyozta azt is, hogy a szolidaritás jegyében minden magyar állampolgárnak lehetősége volt felajánlani személyi jövedelemadójának egy százalékát az alap számára. Így az alap 2005-ben 110 millió forinthoz, míg 2006-ban 88 millió forinthoz jutott. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint az alap csak politikai bazár, a nemzeti összetartozás politikája pedig nem redukálható pénzosztásra, mert ez méltatlan a magyar államhoz és a legitim határon túli szervezetekhez. Németh kevésnek tartotta az egymilliárd forintos támogatást, és komolytalannak nevezte a miniszterelnök által a napokban bejelentett majdnem 700 millió forintos többlettámogatást. A magyar nemzetpolitika nyomorúságos állapotát jól tükrözi a Szülőföld Alap – fogalmazott. /Vita a Szülőföld Alapról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./ „Olyan valódi támogatásokra nyílt lehetőség a határon túli magyarság számára, mely az anyagi és szellemi gyarapodást, a nyelv és a kultúra megőrzését, az anyaországgal való kapcsolatok ápolását segítette” – emelte ki a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nevében felszólaló Geberle Erzsébet. Az alap 2007-ben több mint kétmilliárd forintból gazdálkodhat. „A valódi tettek és valódi támogatások többet érnek a nemzeti melldöngetésnél” – jelentette ki Geberle. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője, Szászfalvi László hangsúlyozta: a parlamentben hosszú éveken keresztül konszenzus volt a határon túli magyar közösségek segítése érdekében. Hozzátette: a kettős népszavazás után ez a konszenzus megrendült, megrendült a bizalom az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy megszűnt a Máért, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány és „általában jelentősen csökkennek a források a határon túli magyar közösségek támogatására”. A KDNP azt hiányolja, hogy az alap nem egy kormányzati aktuálpolitikától független nemzetstratégiai alapként működik. Csapody Miklós (MDF) kiemelte: olyan személyek testesítik meg a kormány határon túli politikáját, „akiknek a tevékenysége rosszul cseng”. Rámutatott arra, hogy minden magyar kormánynak alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyarok támogatása. Az ellenzéki politikus közölte: az MDF az új támogatási rendszerrel már 2005-ben sem értett egyet, ezért a beszámolót nem fogadja el, csak tudomásul veszi. Az MDF javasolta, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) jogi státuszát, azaz mondja ki: a KMKF az Országgyűlés szerve. Kolber István területfejlesztési államtitkár szerint a Szülőföld Alap nem átpolitizált. /”Alapozás”-vita a szülőföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Nagyszebent, Európa kulturális fővárosát bemutató tárlat nyílik szeptember 26-án Budapesten, a Közép-európai Kulturális Intézetben. A fotóanyag a nagy múltú erdélyi város szebbnél szebb épületeit, piactereit, utcáit, műkincseit mutatja be. /Rostás-Péter Emese: Budapesti tárlat Nagyszebenről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Kitűnő előadásokat láthat négy napon át a magyar és román nyelvű közönség, a TAMper2-t szervező sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház kezdeményezésére. A TAMper2 színházi projekt előítéleteket s kíván oldani a magyar többségű városban: a magyar és a román rendező „párbaja” és az előadásaik nyomán létrejövő „dialógus” célja, hogy a közösségben kíváncsiságot ébresszen egymás kultúrája iránt. A TAMper2 annak a fesztiválnak a hagyományát folytatja, amelyet nemzetközi részvétellel tíz alkalommal szervezett meg a szentgyörgyi román társulat. A budapesti Krétakör Színház alapítója, Schilling Árpád rendező két előadását hozta el. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója együttműködést ajánlott: jövőben nagyszabású fesztivállal ünneplik a színház alapításának 60. évfordulóját. /Rostás-Péter Emese: TAMper2: párbaj, párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Tőkés László úgy véli: azzal, hogy független jelöltként indul az EP-választásokon, lehetőséget teremtett minden erdélyi magyar számára, hogy ne csak szavazzon, hanem válasszon – jelentette ki a református püspök szeptember 27-i nagyváradi sajtótájékoztatóján. A püspök elmondta, még az utolsón száz méteren is voltak olyan RMDSZ-vezetők, akik nyomást gyakoroltak rá, és megpróbálták lebeszélni a választásokon való indulásról. „Meglátogatott püspöki irodámban Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács, illetve a megyei RMDSZ elnöke, és támogatását ajánlotta fel, ha lemondok a független jelöltetésről, arról próbálva meggyőzni, hogy csak belülről tudom megreformálni az RMDSZ-t” – magyarázta Tőkés. Elmondta: Frunda György szenátornak ahhoz is volt bátorsága, hogy azt állítsa: Tőkés László a magyar nemzet ellen jelölteti magát. „Azok, akik csak a megtépázott hatalmukat akarják megtartani, nyilvános felhívással vagy négyszemközti rábeszéléssel, hamis propagandával vagy burkolt fenyegetéssel igyekeztek rávenni, hogy álláspontom és elveim feladásával mégiscsak lépjek fel az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára” – áll a sajtónak közreadott püspöki nyilatkozatban. Véleménye szerint „azok, akik a Neptun-fürdői pártvillában vagy a budapesti Kempinsky-hotelben a mi rovásunkra koccintgattak, a nemzeti autonómiát pedig önös pártautokráciára cserélték, utóbb az „egység” és „szolidaritás” demagóg jelszavaival próbáltak letéríteni a demokratikus rendszerváltoztatás és a nemzeti érdekérvényesítés egyenes útjáról. ” /Tőkés: „Megpróbáltak lebeszélni a választásokon való indulásról”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Tőkés azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy politikai klientúraépítés céljából kormánypénzeket eszközöl ki különböző református templomok finanszírozására, megkerülve az egyházi hierarchiát. (Az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárására a Tariceanu-kabinet 3,5 millió lejt ítélt meg az erdélyi történelmi egyházak számára, 90 templomépület és más egyházi intézmények építési, javítási munkálataira.) /Gyomrozták Tőkést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Ukrajnában a sorozatos belpolitikai válságok után szeptember 30-án előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. A választások kiírására az államelnök Juscsenko és a kormányfő Janukovics közötti hatalmi torzsalkodás szolgáltatott alapot. 2004-ig, míg nem lépett életbe a kizárólagosan pártlistás rendszer a parlamenti választásokon, a magyarok a magyar többségű 72. számú kárpátaljai választókerületből juttatták be képviselőiket a Legfelsőbb Tanácsba (Verhovna Rada). 1994–1998 között a baloldali Tóth Mihály, 1998–2002 között a jobboldali Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, 2002 és 2006 között pedig a magyarországi szocialisták /MSZP/ támogatását élvező Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke képviselte a magyar érdekeket az ukrán fővárosban. A 2006-ban életbelépett pártlistás választási törvény három százalékban szabta meg a bejutási küszöböt. Ez a negyvennyolc milliós országban a 156 000 fős magyar közösség (2001-es népszámlálási adat) számára eleve lehetetlenné tette a parlamentbe való kerülést. A Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem (NU – NSZ) tömörülés Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, megyei tanácsi képviselőt a határesetnek számító, a parlamentbe való bejutásra azonban mégis esélyes 99. helyen jelölte, ennek fejében a KMKSZ az államelnök politikai alakulatát támogatja. Az Ukrajna Szocialista Pártja a 11. helyen jelölte a jelenleg Budapesten diplomáciai feladatot betöltő Tóth Mihályt. Gajdos István, az UMDSZ elnöke néhány hete azt ígérte Kovács Miklósnak, hogy szervezete a kampány során őt fogja támogatni. Ezt tudomásul véve a KMKSZ elkészítette az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET) létrehozásáról kötendő szerződés tervezetét. Augusztus végén az UMDSZ Országos Tanácsa úgy döntött, hogy a szervezet nem Kovácsot, hanem Tóthot támogatja. Olekszandr Moroz leköszönő házelnök, az Ukrajna Szocialista Pártja elnöke közölte, hogy szocinternbeli magyar barátai ajánlására biztosított ilyen előnyös helyet Tóth Mihálynak. A párt kárpátaljai elnöke arról beszélt, hogy remélhetően még szeptember első felében pártja és az MSZP együttműködési megállapodást köt. A bejelentés a kampányba való durva beavatkozásnak minősíthető. Azt sugallja, hogy a támogatási forrásokat kezében tartó budapesti kormánypárt Morozék jelöltjét támogatja. Tóth Mihály kampányában felhasználható a magyar MSZP-s vezetők szokatlanul sűrű kárpátaljai látogatása is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az idén kétszer tett villámlátogatást a térségben, és augusztusban feltűnt a magyar pénzügyminiszter is. Az ukrajnai választásnál az EU- és NATO-tag Magyarország nem a „nyugatos” politikai erők oldalára áll. Mindez nem előzmény nélküli. A 2004-es elnökválasztás idején az EU és az Egyesült Államok Juscsenkot támogató politikájával szemben Budapest az orosz orientáltságú Viktor Janukovicsra – s annak kárpátaljai mamelukjára –, az akkor (egyesített) szociáldemokrata, Gajdos Istvánra tett, aki a narancsos forradalom győzelme után, különböző felelősségre vonások elől menekülve úgyszintén az MSZP közbenjárása után villámgyorsan igazolt át az Ukrán Szocialista Pártba. Az UMDSZ-hez közeli kárpátaljai magyar nyelvű sajtó páratlan történelmi esélynek írja le a két magyar jelölt indulását, valamint azt, hogy először lehet két képviselőjük az ukrán parlamentben a magyaroknak. (Forrás: Budapest Analyses) /A magyar képviselet esélyei az ukrán parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

A szeptember 27-én megrendezett Reneszánsz kastélyfesztivál keretén belül három régizene együttes lépett fel Déván. Déván nemrég megalakult a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság, amely felvállalta a fesztivál megszervezését. A reneszánsz vár Bethlen termében mintegy száz érdeklődő gyűlt össze. A műsor első részében a HUNIADI CANTORES vajdahunyadi együttes lépett fel. A második részben a budapesti GLADIUS CONSORT régizene együttes Tinódi, Balassi Bálint és más régi költők és zenészek műveiből szólaltattak meg alkotásokat. A harmadik részben pedig a dévai Reneszánsz-együttes korabeli táncokat mutatott be korhű öltözetben. Szeptember 28-án Déván lépett fel a baróti Kájoni együttes, 29-én Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházában és udvarán lesz reneszánsz zene, ének és tánc. A fesztivál szervezője Gáspár-Barra Réka dévai újságíró. /Kun Árpád: Reneszánsz kastélyfesztivál régizenével. Vajdahunyad. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Egyre szétágazóbbá válik a mintegy két hete Magyarországon kirobbant uniós és kormánytámogatások szabálytalan kezelésével kapcsolatos ügylet. A Zuschlag János, a Magyar Szocialista Párt volt országgyűlési képviselője őrizetbe vételével induló botrány újabb fázisához érkezett. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának Budapesten megszervezett tanácskozásán ugyanis durván kirohant az ügy szereplői ellen. A kormánypárti politikus szerint „néhány tróger” miatt nem válhat általánossá a baloldallal kapcsolatban az a nézet, hogy morálisan tarthatatlan. Kiss a Zuschlag-ügyre utalva úgy fogalmazott, nincs szocialista politikus, „aki ne kívánná ezeket a háta közepére”. A miniszter ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy a kormány élen fog járni a rendcsinálásban és az igazság kiderítésében. Időközben több egykori és jelenlegi kormánytag is tanúként jelent meg a vizsgálatot folytató Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen, köztük Szilvásy György, az ifjúsági tárca volt közigazgatási államtitkára, akit a pályázati rendszer működéséről, a pályázatok elbírálásának valóságos menetéről kérdezték. A jelenlegi a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter is megjelent a főügyészségen, ahol arról kellett tájékoztatást adnia, hogyan működött a civil szervezetek, ifjúsági szervezetek támogatási rendszere. A másik szintén meghallgatott volt kormánytag a Medgyessy-kormányban gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri tisztséget betöltő Jánosi György szocialista országgyűlési képviselő volt. A Fidesz képviselői azt szorgalmazták: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szilvásy György miniszter hozzák nyilvánosságra tanúvallomásukat. /”Trógerek” rontotta imázs. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

A száz éve született Számadó Ernőre /Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30./ emlékeztek Érkeserűn, ahol igazi otthonra talált a Budapesten született költő, meseíró. A második világháború után érkezett a vándorszínészből lett poéta az Érmellékre, ahol az 1956-os forradalom után a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoport tagjaként először halálra ítélték, majd huszonöt évi börtönre enyhítették büntetését. Hat és fél év után szabadult, majd életének hátralévő részét ugyancsak Érkeserűn töltötte, szegényes anyagi körülmények között. Később iskolát neveztek el róla, a hét végén a helyi iskola, a református egyházzal közösen, egész napos rendezvénnyel emlékezett meg Érkeserű „mesebácsijáról”. Boros József méltatta a költő munkásságát. Az érmihályfalvi Gödör Gasztró Galéria (GGG) irodalmi stúdió műsorát követően Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész mutatta be a centenárium alkalmából megjelentetett Fenyőfa a lápon című Számadó-kötetet, amelyben egy illusztrációsorozat is található a lelkész-festő akvarelljeiből. Gavrucza a költőt méltatta, majd a Gavrucza és Fekete Hajnal képzőművész munkáiról Kristófi János festőművész szólt, megnyitván a két alkotó munkáiból nyílt kiállítást. /D. Mészáros Elek: Érkeserű költőjére emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Dr. Fazakas József professzor, Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója szerint egy egyetem jó beindulásához akár negyven évre is szükség van. Ami azt jelenti, hogy még több tanárgeneráció munkájára lesz szükség. Az idei egyetemi tanév öt szakkal indul Sepsiszentgyörgyön, amiből három gazdasági, egy közigazgatási és egy mérnöki. Fennállásuk óta a mostani felvételi volt a legsikeresebb. Idén több mint négyszáz felvételiző jelentkezett, ami az előző évekhez képest csúcsot jelent. Épül az új egyetemi campus. Akkreditáltatták a turisztika, szolgáltatások és kereskedelem szakot idén tavasszal. Ez most már a második elismert a vállalatgazdasági után. Idén tavasszal indult a kolozsvári Lingua központ helyi fiókja, ahol a hallgatók angol, német és francia nyelvet tanulhatnak. A sepsiszentgyörgyi egyetemnek a veszprémi, a pécsi, a debreceni, a budapesti, a miskolci, valamint a gödöllői egyetemekkel van kapcsolata. Jól felszerelt informatikai laboratóriummal rendelkeznek. Könyvtáruk, még nem nagy, jelenleg hatezer kötet, szak- és szépirodalmi könyv áll rendelkezésre. /Czompó János: Évkezdés a sepsiszentgyörgyi egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Bíró Béla a budapesti Népszabadság hasábjain vitába keveredett egy önmagát történelemtanárnak nevező olvasóval, aki úgy vélte, hogy Bíró Béla véleménye, miszerint Hitler, illetve Sztálin hatalomra jutásában nem csupán a fasiszta, illetve a bolsevik rohamcsapatoknak, hanem a német és az orosz közvélemény kiábrándultságának, a demokratikus értékekbe vetett hitük megingásának is meghatározó szerepe lett volna, veszedelmes gondolat. Szerinte a világháborút a németek robbantották ki. Bíró megállapította, vitapartnerét szocialista érzelmei vezérelték. „S az érzelmek közismerten nem vitathatók. ” „A mai Magyarországon a kommunizmust és az antifasizmust sokan kizárólag pozitív színekben látják, a másik oldalt meg kizárólag negatívakban. ” Megdöbbentő, hogy Magyarországon még ma is anélkül lehet kizárólag a németeket megtenni az első világháború bűnbakjaivá, hogy a szakma fölhördülne. /Bíró Béla: Érzelmes történelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főigazgatója szerint az ellenzék tisztában van azzal, hogy a nemzetpolitikai búsongás ma már nem hoz szavazatokat, mégis a határon túli magyarság megosztására törekszik, annak ellenére, hogy a Romániában és a Szlovákiában élő magyarságot már inkább saját gazdasági lehetőségei érdeklik. A 168 Óra hetilap kérdésére, érvényes-e még az etnobiznisz kifejezés, Törzsök Erika leszögezte, nem érvényes. Kijelentette: „Rájöttünk, hogy az intézményrendszer, amely a kilencvenes évek elején alakult, a két világháború közötti revíziós politika intézményrendszerének az újraélesztését jelentette. A harmincas években azt gondolták, hogy vissza fog állni a régi „rend”, és csak átmenetileg kell Budapestről támogatni a szomszédos országokban kisebbségbe került magyarságot. ‘90 után változatlanul azt vélték, hogy Magyarországról kell finanszírozni a külhoni magyarság intézményeit. A szomszédos országokban élő magyarok is – bekerülvén az Európai Unióba – velünk azonos gazdasági és politikai keretek közé jutottak. Felismertük tehát, elsősorban a kisebbségi létből eredő hátrányokat kell tompítani a magyarországi támogatási forrásokkal. Új intézményrendszert hoztunk létre, amely EU-konform, és kialakítottuk a nemzetpolitika másik pillérét: a fejlesztéspolitikát. ”Az 1990–94 közötti időszakban „bizonyos klientúrákat támogattak, és exportálták a magyarországi pártpolitikai ellentéteket, a belpolitikai háborúskodást. Sokan most is ezen fáradoznak. ”Törzsök Erika szerint az ellenzék úgy gondolja, hogy a nemzetpolitika az ő felségterülete. – Nemrégiben Párkányban a kis-Máért résztvevői azt követelték, hogy a schengeni rendszer ne jelentsen majd új vasfüggönyt. Törzsök Erika úgy gondolja, „hogy olyanfajta politikai játszmákat folytatnak jelenleg Szlovákiában, amelyek nem tesznek jót az ott élő magyarságnak. ” És Erdélyben?„Az RMDSZ nem figyelt fel idejekorán arra, hogy az etnikai pártok jövője meglehetősen véges ebben a térségben, és talán célszerű volna regionális párttá átformálnia magát. Etnikai pártként sem az RMDSZ, sem az MKP – az én megítélésem szerint – nem sokáig lesz koalícióképes ezekben az országokban. ” Közeleg december 5-e, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás bukásának évfordulója. Számít-e arra, hogy a jelenlegi ellenzék – ahogy az elmúlt években is tette – országos „búsongási kampányt” hirdet? Szili Katalin, a parlament elnöke nemrégiben nemzetpolitikai törvényt szorgalmazott. Erről Törzsök Erika kifejtette: „Magyarországon egy kisebbségpolitikai, ha úgy tetszik, megújuló nemzetpolitikai koncepció végrehajtása folyik. Működését, intézményrendszerét egyeztetjük a szomszédos országok vezetőivel. Erről lehet nem tudomást venni, lehet múltba tekingető megoldásokhoz visszanyúlni, de azt gondolom, hogy túl sok értelme nincs. A napokban elkészült e tárgyú elemzés szerint a Máért újraélesztési szándéka sokkal inkább kommunikációs üzenet, mint tényleges szakpolitikai kezdeményezés. ”Az elemzés szerint a Máértet a paternalista gondolkodás jellemezte, túlbecsülte az anyaország problémamegoldó képességét és lehetőségeit. /Forró Evelyn: Megváltozott a nemzetpolitika – Oda az etnobiznisz. = 168 Óra (Budapest), okt. 2./

Az Aradi Magyar Napok keretében Perecsényi Nagy Lászlóra (1768-1827) emlékezett a Kölcsey Egyesület és a Szabadság-szobor Egyesület. Borosjenőben megkoszorúzták a református templomban lévő Perecsényi-emléktáblát (szolgabíróként Borosjenőben szolgált, az Arad megyei Háromalmásról költözött oda), majd szeptember 30-án, vasárnap Aradon – Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke és Király András parlamenti képviselő, a Szabadság-szobor Egyesület elnökének nyitó szavai után –megtartották a Perecsényi emlékülést. A Perecsényi-évforduló (180 esztendő telt el halála óta) alkalmat szolgáltatott arra, hogy az emlékülésen a magyar felvilágosodás és reformkor néhány kiemelkedő képviselőjének (Baróti Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, Szacsvay Imre) munkásságával is megismertessék a hallgatóságot. Előadást tartott dr. Hubert Ildikó (Budapest, ELTE), dr. Egyed Emese (Kolozsvár, Babes–Bolyai), dr. Fleisz János (Nagyvárad, Sapientia) és Pávai Gyula. Perecsényi elkezdte a helynevek gyűjtését, Szabó T. Attila az első helynévkutatónak nevezte, foglalkozott nyelvújítással (neki köszönhető a körlevél, elnapolás, érdemjel, okmány, küldöttség, szórend, viszály, estély stb. szavunk!), és elsőként készítette el Arad történeti monográfiáját. Az alkalomra jelent meg az előadásokat tartalmazó könyv a két szervező együttes kiadásában, Lehoczky Attila szerkesztésében. /-r –a: Perecsényi Nagy Lászlóra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Két kamaraoperával vendégszerepelt Budapesten október 1-jén, a zene világnapján a kolozsvári Magyar Opera. Demény Attila rendezésében először 1993-ban mutatták be Johnson Négyhangú operáját és Sosztakovics Rayok, avagy az antiformalista mutatványosbódé című darabját – az angol paródiát és a sztálini időket megidéző operát új szereposztásban újították fel. /A zene világnapjára. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

„Akkor lehet polgárközelivé tenni a nemzetpolitikát, ha van egy olyan platform, ahol kérdéseket és javaslatokat bárkinek meg lehet fogalmazni” – jelentette ki október 2-án Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki bemutatta a külhoni kapcsolatok megerősítése céljából létrejött Közkapcsolati Irodát Budapesten. Itt napi szinten megjelennek a külhoni magyarság számára fontos információk és szereplők. „Ezért október 1-jétől létrehoztuk a gyakorlati kérdések megoldásában is segítő, személyes panaszokat is fogadó Közkapcsolati Irodát” – közölte a szakállamtitkár. A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságán belül létrejött Közkapcsolati Iroda legfőbb feladata a gyors, szakszerű és közvetlen tájékoztatás a szakállamtitkárság hatáskörébe tartozó kérdésekről. Valamint – a tervek szerint – aktív kapcsolatban áll majd a határon túl működő információs irodákkal, melyek a valós panaszokkal, a helyi hírekkel ismertetik meg a magyar szakminisztereket. „Több határon túli városban is bemutattuk a magyar kormány megújult nemzetpolitikájának két pillérét és éreztük, hogy nagyon sok esetben nem is a forráshiány, hanem inkább az információ hiánya okoz nehézséget” – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. Az iroda és a hivatal internetes oldala a pályázatok megírásában is segítséget nyújt majd, valamint az új pénzügyi források feltárására, megismerésére is lesz lehetőség. A jelenleg két főt foglalkoztató Közszolgálati Iroda a hét öt napján teljes munkaidőben áll rendelkezésre, heti egy alkalommal pedig a szakállamtitkárság egyik vezető munkatársa személyes ügyeletet tart. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Ügyfélszolgálat határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

„Pragmatikus, gyakorlatias kormányülésre készülünk. A Nagyszebenben tartandó immár harmadik román–magyar kormányülés ezúttal elsősorban közös fejlesztési projektekre fog koncentrálni” – mondta Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter október 2-án tett budapesti hivatalos látogatása során. /Egyeztetés Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./