„Hazatért” Bánffy Miklós, unokáit is magával hozta
Nagyszabású kiállítás nyílt Kolozsváron a Bánffy-emlékév keretében
Illúzió és tükröződés – Bánffy Miklós művészi pályája címmel nagyszabású kiállítás nyílt tegnap délután az Erdélyi Történeti Múzeumban, a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus által meghirdetett Bánffy Miklós Emlékév egyik központi rendezvényeként.
A tárlat azt a páratlan alkotóerőt igyekszik felmutatni, amely az Orosz Balett 1912-es budapesti meghívásával kezdődött, és tervezői, intendánsi tevékenysége révén a modern magyar szcenika-művészet megújulásához vezetett. Bánffy Miklós életművének különböző vonatkozásai mellett a kiállítás meghatározó részét képezik a New Yorkban élő unoka szilikátművei, Nicolette Jelen Bánffy üzenetét üvegbe és tükörbe komponálja. Az ünnepélyes megnyitón felszólalók sorában Németh Zsolt parlamenti államtitkár történelmi adósság törlesztésének nevezte a kiállítás megrendezését a város iránt, ahol 140 évvel ezelőtt Bánffy Miklós született, és ahova pályájának fontos állomásai kapcsolódnak.
– Nagy örömünkre szolgált, amikor januárban Magdó János főkonzul megkeresett bennünket a kiállítás ötletével, rögtön igent mondtunk a felkérésre. Annak ellenére, hogy már végleges volt a 2014-es évre vonatkozó időszakos kiállításaink listája, úgy gondoltuk, mindenképp érdemes helyet biztosítani benne a tárlatnak, hogy egy művészeti utazás keretében Bánffy gróf végre hazatérhessen – hangsúlyozta házigazdaként Carmen Ciongradi, a Történeti Múzeum főigazgatója a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Erdélyi Történeti Múzeum és a kolozsvári Művészeti Múzeum együttműködése révén, a Bánffy, Barcsay, Fornet, Bartha-Stróbl, Dávid, Csiszár, László családok és számos magánszemély közreműködésével létrehozott tárlat megnyitóján. Hozzáfűzte: Bánffy Miklós, a politikus, a diplomata és a művész mindhárom minőségében hozzájárult az erdélyi román–magyar kapcsolatok javításához, ezért fölöttébb hálásak lehetünk neki.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár),

Vidám népség ünnepelte a Bábszínház Világnapját
A munkába igyekvők arcára is mosolyt csaltak tegnap délelőtt a BBTE Színház és Televízió Karán működő Magyar Színházi Intézet harmadéves diákjai, akik színes ruhákban, bohócnak és farsangi maskurának öltözve, bábokkal és hangszerekkel a kezükben járták be a várost.
A lelkes fiatalok a Bábszínház Világnapja tiszteletére indultak útnak, és tanáruk, Palocsay Kisó Kata vezetésével a Báthory István Elméleti Líceum, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, valamint a Waldorf iskola előkészítő osztályait keresték fel. Hatalmas volt az öröm, amikor Szabó Éva, Vargha Ildikó, Molnár Zoltán és Bolla Emese tanítók osztályába betoppantak: a színes népség azonnal összebarátkozott a gyerekekkel, együtt báboztak, énekeltek, mindenki azt kiáltotta: „Boldog, boldog, boldog születésnapot…”, Bábszínház!
(F. Zs..)
Szabadság (Kolozsvár),

Felavatták a Léstyán József Besztercei Magyar Könyvtárat
Szakemberek véleményére alapozva nem lehet túl korán elkezdeni olvasni, de sem túl későn. Olvasni elsősorban azért fontos, mert fejleszteni tudjunk ezáltal beszédkészségünket, gondolkodásmódunkat és tudománytárunkat. Besztercén ritka az a hely, ahol megadatik a lehetőség magyar nyelvű könyvek birtokába jutni. Erre próbált megoldást keresni a besztercei MADISZ, az RMDSZ Beszterce városi és Beszterce-Naszód megyei szervezete, amikor 2013-ban elkezdte a munkálatokat egy magyar könyvtár működtetéséhez.
2013-ban különböző adományok és pályázatok által több ezer könyvvel gazdagodott a március 15-én hivatalosan is felavatott könyvtár. Az alapítók elmondása szerint a könyvtár beindítását hathatósan támogatta az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány, az avatási ünnepség főtámogatója az Romániai Magyar Demokrata Szövetség Főtitkársága. „A könyvtár első példányait Szegedi László, kőhalmi református esperestől kaptuk, aki nem csupán a besztercei könyvtárat gazdagította, hanem adományai során megyénk 14 magyar magyarlakta településére is eljutattunk magyar könyveket, amelyek vagy az iskola vagy az egyház könyvtáraiba kerültek. Ezt követően a Zöld Nap egyesület is több száz könyvet adományozott nekünk, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány jóvoltából is szert tettünk újabb példányokra, magazinokra, folyóiratokra. Besztercei lakosok jóvoltából is gazdagítani tudtuk könyvtárunkat, ezúton is köszönetet mondunk Muzsi Anikónak, Szente Máriának, Levey Ferencnek, Brodács Magdolnának és Koszorús Zoltánnak, utóbbi felvette a kapcsolatot a magyarországi Pázmándi Györggyel és dr. Hatala Pállal, akik értékes olvasnivalót biztosítottak a beszterceiek számára. Sajnálatos módon már nem tudtunk átadni személyesen köszönő oklevelet könyvadományaikért Bán Erzsébetnek és Bartha Sándornak, akiknek köszönettel tartozunk és kívánjuk, hogy az Isten adjon nekik könnyű nyugodalmat.
Jelenleg a könyvtárban megtalálhatóak különböző kategóriájú könyvek: műszaki, kultúr- és művészettörténet, történelem, természettudomány, egészség és életmód, folyóiratok, irodalom, ifjúsági könyvek, gyermekkönyvek, nyelvkönyvek és szótárak, publicisztika, tankönyvek, társadalom- és humántudomány, vallás stb.” – nyilatkozta Sipos Tímea, a besztercei MADISZ elnöke.
Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezet ügyvezető elnökségének döntése alapján a könyvtár a Léstyán József Besztercei Magyar Könyvtár nevet viseli. Léstyán Józsefet az avató ünnepségen Plesch Katalin, az EMKE elnökasszonya ismertette, amikor is kihangsúlyozta, hogy Léstyán erdélyi római katolikus pap, művészettörténész, aki 1886. szeptember 21-én született Szovátán és 1958. június 27-én halt meg Besztercén. Élete során, 1931-től Besztercén szolgált, mint római-katolikus főesperes-plébános. Két írása jelent meg könyvformájában Beszterce műemlékei és Rövid útmutató a gyulafehérvári székesegyház megtekintésére. Az avató ünnepségre Nemzeti Ünnepünk alkalmával került sor történelmi egyházaink lelkipásztorainak Lőrincz Attila, református lelkipásztor, Geréd Péter római-katolikus főesperes-plébános, Kelemen Sándor baptista lelkipásztor jelenlétében.
„Fontos számunkra, hogy egy magyar könyvtárat működtessünk Besztercén, szórványvidéken. Biztosítanunk kell fiataljaink számára egy olyan lehetőséget, ahol megtalálják tanulmányiakhoz szükséges alapanyagokat és kiegészítő eszközeit. Mindemellett biztosítjuk, egy magyar könyvtár működtetése által, minden korosztály számára az lehetőséget bejönni és az olvasóteremben tanulmányozni – egy meleg tea mellett – és természetesen kikölcsönözni és hazavinni a kiválasztott olvasmányt. Terveink között szerepel egy videotéka működtetése is a könyvtár termében. A diákok számára be szeretnénk vezetni egy olyan lehetőséget is, hogy az iskolában tanult, megfilmesített műveket megtekinthessék a Magyar Ház termében, valamint rendszeresen vetítsünk magyar filmeket az érdeklődők számára. Meg kell említenem azt is, hogy ámbár a hivatalos megnyitó március 15-én volt, addigra már közel száz könyvet kölcsönöztünk ki. Ez csupán azt jelenti, hogy ámbár az elektronikus világ fénypontját éljük, még mindig van igény a könyvekre.” – részletezte Décsei Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezet elnöke.
Sipos Tímea
beszterce.eu/content,
Szabadság (Kolozsvár),

Állami kitüntetést vehetett át Dobai István
A magyar közösségért kifejtett munkásságuk elismeréseként vehette át a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Dobai István, jogbölcsész, nemzetközi jogdoktor.
A március 15-ei magyar nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki a kilencven éves Dobai Istvánt. A székelyudvarhelyi Református Diákotthon dísztermében tartott ünnepségen a kitüntetést Áder János, Magyarország köztársasági elnökének nevében Szarka Gábor konzul adta át.
„Isten áldd meg a magyart!” – kezdte imába foglalt beszédét a kitüntetett. „Ajándékozza meg az Isten az emberiséget, adjon fölé olyan nemzetek feletti főhatalmat, amely képes a társadalom életéhez feltétlen szükséges Rend fenntartására, és ajándékozza meg az Isten ezt a főhatalmat olyan alkotmánnyal, amely elveszi a hatalom élettelen idegenségét, hogy azt minden alávetett nép sajátjának és ne idegennek érezze, érezhesse” – mondta.
Dobai István 1956-ban az ENSZ-hez küldendő erdélyi memorandum szerkesztője volt, ezért életfogytig kényszermunkára ítélték, bebörtönözték, ahonnan 1964-ben szabadult, de soha nem rehabilitálták. Polgári és munkavállalási jogát nem kapta vissza nyugdíjazásáig, 1986-ig kényszermunkás volt. Tevékeny munkát fejtett ki jogelméleti, nemzetiségi és egyházjogi területen, számos tanulmánya, könyve jelent meg itthon és külföldön, gyakran álnéven.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Partiumi honismereti találkozó
Múlt szombaton a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) tartották meg a Partiumi honismereti találkozót.
A PKE dísztermében tartott találkozón Dukrét Géza az eseményt szervező Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd az előadások következtek. Sárközi Zoltán a nagyváradi 4-es honvéd gyalogezred történetéről, és a harcszíntéren felállított emlékhelyekről beszélt, Puskel Péter a százhúsz évvel ezelőtt elhunyt Kossuth Lajosról, valamint Aradról, a magyar Golgotáról tartott előadást, a további előadók Vallasek István, Olasz Angéla, dr. Vajda Sándor, Ujj János, Wilhelm Sándor és Nagy Béla voltak. Az előadások után következett a közgyűlés. Az elnöki és a pénzügyi beszámoló után a PBMET idei programjairól kaptak tájékoztatást a megjelentek, melyek közül kiemelkedik a XX. Partiumi Honismereti Konferencia, amelyet az idén Biharszentjánoson rendeznek meg szeptember 5-7 között. A közgyűlésen elhangzott, hogy az idei kutatási program része az első világháború, ezért felkérték a tagságot, hogy írják össze a Partiumban és a Bánságban található összes első világháborús emlékművet. A tervek szerint a gyűjtemény anyagát könyv formájában is kiadják majd. A közgyűlés tagjai döntöttek arról is, hogy kik kapják meg az idén a Fényes Elek díjakat. Az elismerésben az idén Wilhelm Sándor tanárt és Révész Gizellát, a Határon Túli Emlékhelyekért Alapítvány elnökét részesítik. A Fényes Elek díjakat a szeptemberi honismereti konferencián adják majd át.
Pap István
erdon.ro,

Jubileumi mesevetélkedő volt
Immár tizenötödik alkalommal zajlott Nagyváradon az országos Mesék szárnyán mesevetélkedő döntője. Szombaton a diákcsapatok mesefeldolgozásokat mutattak be, este díjkiosztás volt.
Valóságos programkavalkáddal várták a gyerekeket az idei rendezvényen, mely, mint megtudtuk, a tanügyminisztérium által támogatott országos rendezvények listáján szerepel. A döntőn, melyen több helyi forduló előzött meg, az idén is 32, harmadikosokból, illetve negyedikesekből álló csapat vett részt az egész országból.
Mesejelenetek
Pénteken kézműves foglalkozások és játékok zajlottak, Papp Attila koncert volt, a gyerekek átléphettek többek között a Mesék Kapúján és egy nagy ünnepi tortát is kaptak a kerek évforduló alkalmából. Szombat reggel zajlott a tulajdonképpeni mesevetélkedő, a feladatlapokon ezúttal Benedek Elek meséivel kapcsolatos kérdések szerepeltek, tudtuk meg Alföldy Andrea szervezőtől, a Szacsvay iskola tanítójától. A délelőtt előadásokkal folytatódott: a diákcsapatok egy-egy Benedek Elek meséből játszottak el egy részletet. A Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében előadott kis jelenetek kedvesek, ötletesek voltak, több csoport is zenés feldolgozást adott elő. A tanárokból és szülőkből álló közönség többek között a Dolgozz, macska!, A király nyulai, Az ember a legerősebb, a Furulyás Palkó, A só című mesék egyes részleteit tekinthették meg, esetenként több csapat feldolgozásában.
Díjak
A szombat délután szórakoztató programokkal folytatódott – a gyerekek előzetes választásuk szerint vízi játékokon vettek részt, a Gyerekvárosba látogattak, illetve a Posticum által szervezett Nagyböjti időutazás című interaktív kiállítást tekintették meg.
Este zajlott az ünnepélyes díjkiosztás. Az ország több részéről ideérkező pedagógusokból álló zsűri elnöke Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője, az alelnöke pedig Pető Csilla szaktanfelügyelő volt. Az első díjat az érmihályfalvi Csengő Barack csapat nyerte el, akiket Gábor Éva tanítónő készített fel. A gyerekek részt vehetnek az illyefalvi, egyhetes Napsugár táborban. A második helyezett a krasznai Szerencsecsapat lett, melynek tagjait Seres Klára és Vékás Melinda készített fel. A rendezvény támogatója, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat különdíjat ajánlott fel a Szacsvay iskola Tatuk nevű csapatának, melyet Szilágyi Mária tanítónő készített fel. Ők a gyermekmentő szolgálat által szervezett Budapesti Gyermeknapon vehetnek majd részt. De nemcsak a díjazottak kaptak ajándékot – minden gyerek teli hátizsákkal mehetett haza: édességeket, könyveket, játékokat, mindenféle emléket kaptak ajándékba.
Neumann Andrea
erdon.ro,

Könyv egy “emberarcú” világról
A köröstárkányi Gábor Ferenc három kisregényt tartalmazó kötetét mutatták be szombat délután Érmihályfalván, ahova a szerző faluja népviseletét is elvitte.
A köröstárkányi Gábor Ferenc tavaly nyár végén már bemutatkozott az érmihályfalvi közönségnek, akkor a falujában 1919. húsvétján történt vérengzésről írt könyvét, illetve az ugyancsak ő jegyezte Tárkány-monográfiát mutatta be. Ezúttal harmadik, három kisregényt tartalmazó kiadványával jelentkezett, melyeknek összefoglaló címe Egyestések, utalva arra, hogy egy olvasó ember egy este alatt elbír eggyel-eggyel. A könyv méltatására felkért id.Szilágyi Ferenc képzőművész-költő szerint az szépirodalmi nyelvezettel megfogalmazott mindennapi történeteket foglal magába, miközben a tájegység jellegzetességeiről is kép nyújt, például a sajátos kifejezéseket használva. A sztorikat természetesen a késztetés ellenére nem tudtuk meg a bemutatón, bár a szerző maga is többször már-már belefeledkezett az anekdotázásba. Gábor Ferenc faluja színpompás női népviseletét is magával hozta, melyeket az azokat magukra öltő Jakó Jolán óvónő, és Czeglédi Júlia EMNT-irodavezető közreműködésével mutatott be.
Helyi illusztrátor
Megtudtuk, hogy már idén nagypéntekre (amikor hagyományosan megemlékezést tartanak a tárkányi emlékműnél) megjelenhet a szomszédos Kisnyégerfalván ugyanabban az esztendőben zajlott vérengzést feldolgozó kötet, sőt, a szerző már a tárkányi tájszólások gyűjteményén, és saját, bányászkodása idején szerzett élményeit csokorba gyűjtő kötetén is dolgozik. A kötetlen beszélgetés során megtudtuk, milyen nehézségek övezik egy turulmadár “leszállását” Tárkányban, mely Gábor Ferenc szerint azért mégis csak meg fog történni, és évek múltán éppen olyan jelképe lesz a falunak, mint az ugyancsak nehézségek árán 1999. augusztusában felavatott emlékmű lett mára. A most bemutatott kötet érmihályfalvi kötődése, hogy a helyi Hintalan Géza grafikus illusztrálta, aki a szerző fiainak, így a családnak is barátja. A kötet Érmihályfalván az EMNT-irodában vásárolható meg.
Rencz Csaba
erdon.ro,

Ponta: Romániában nincs szélsőséges párt
Romániában nincs szélsőséges párt – dicsekedett a közelmúltban Victor Ponta miniszterelnök a Zsidó Világkongresszus Bukarestben tartózkodó küldöttségének, de arról már hallgatott, hogy szélsőségesek azért vannak.
Például az ő pártjában is. Hogy mást ne említsünk, csak Bogdan Diaconut, aki az egyik legszélsőségesebb magyarellenes politikus. De ha kisebbségi kérdésről esik szó, szívesen hívják a kamerák elé Vadim Tudort vagy Gheorghe Funart.
Különben a Szociáldemokrata Párt – hasonlóan az összes többi román párthoz – kettős játékot játszik. Miközben kifelé igyekszik európainak mutatkozni, alakulatként olyan politikusokat is futtat, akiknek a magyarellenesség a fő „szakterületük”.
Erdély.ma,

Ami visszajár
Évek óta azon siránkozik a román politikum, de magánemberek, újságírók is, hogy a restitúciós törvény miatt – mely a teljes körű visszaszolgáltatást határozta meg alapelveként – Erdély városai, legalábbis azok régi, központi magva, jószerével magyar tulajdonba, illetve a történelmi egyházak kezébe kerülnek, s szegény román állam, no meg Transzszilvánia kisebb és nagyobb városai úgymond csóré fenékkel maradnak a restitutio in integrum után.
Könnyeznek, mert a magyar történelmi egyházak és a Romániai Zsidó Hitközség visszaszolgáltatási iratok egész halmával ostromolta és ostromolja a román hatóságokat. A legújabb jajveszékelés Kolozsvárról hallatszik, mert mint kiderült, egyetlen olyan jelentős műemlék épület sincs a kincses város központjában, mely román állami vagy városi tulajdonban maradna. A helyi görög katolikus egyháznak voltak ugyan igényei, de az ortodoxokkal való egyesülésük eredményeként elveszítették jogaikat, s amit visszakaptak, arra rátette kezét az ortodox egyház. Nos, tehát hatalmas a bánat és a fenyegető jóslat, miszerint, ha a magyar tulajdonok örökösei vagy leszármazottjaik mindent visszakapnak, amit igényelnek, s ami valójában az övék is volt, annak drámai következményei lesznek Erdély-szerte, nemcsak Kolozsváron, de más, egykor magyar, mára elrománosodott észak- és dél-erdélyi városban is. A történelmi magyar felekezetek – ellentétben az ortodoxszal – iskolatartó egyházak voltak, emiatt főleg elemi, általános és középiskolákat, óvodákat, kollégiumokat, egyetemeket, árvaházakat, öregotthonokat működtettek egykor, s azokat követelik most vissza. Ráadásul – hallani a sirámot – számot tartanak nagy értékű belvárosi telkekre is. Bár a visszaszolgáltatások jogosságát ritkán és kevesen kérdőjelezik meg, könnyeiket azokért a román gyermekekért, pedagógusokért hullatják, akiknek esetleg iskolát kell cserélniük, no meg azokért a magyar fiatalokért, akik „kénytelenek lesznek felekezeti iskolában tanulni”. Mintha országos alaptanterv nem létezne. Természetesen óriási tehertétel Románián, hogy a szóbeszéd szerint – mert hivatalos adatokat alig találni – több tízmilliárd euró értékű vagyont volt kénytelen visszaszolgáltatni, az is köztudott, hogy hatalmas visszaélések történtek, szélhámosok egész hada vásárolta fel aprópénzért az elszegényedett vagy hazájuktól távol élő örökösöktől, öregektől a jussukat igazoló iratokat, megvásárolták a közjegyzőket, bírákat, városvezetőket. Most Pontáék hallgatnak, kivárnak, vagy ájtatos manóként széttárják kezüket: nincs pénz! Simó Erzsébet

A műemlékek védelmében – folytatja tevékenységét a KLMT
Bordy Margitnak nyílt kiállítása a társaság közgyűlése keretében
A kolozsvári Karolina téri emlékoszlop restaurálása mellett a bánffyhunyadi református templom felújításához is hozzá kíván járulni a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT), aktív jelenlétet ígérnek a Kolozsvári Magyar Napokon, és év végére tervezik a Szopos Sándor festőművész emlékét őrző plakett felavatását – derült ki a társaság szombati éves közgyűlésén, amelyet ezúttal a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus udvari rendezvénytermében tartottak.
Gaal György, a KLMT elnöke ismertette az idei fotópályázat tematikáját, és a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Díj átadásának részleteiről is tájékoztatott. A hagyományokhoz híven ezúttal is képzőművészeti csemegével kedveskedtek a közgyűlés második részében: az unokai (Maros megye) születésű Bordy Margit festménykiállítását Németh Júlia műkritikus nyitotta meg, a fény, a csend, a kiegyensúlyozottság, a lelki béke és harmónia festőjének nevezve a művészt.
Szabadság (Kolozsvár),

Folyamatban van a széki református templom restaurálása
Folyamatban van, s előreláthatóan jövőre fejeződik be a Kolozs megyei Szék községben az 1241-es évszámot viselő református templom teljes felújítása. Amint arról korábban beszámoltunk, a templomot teljesen kiürítették, és a berendezést (a feltételezhetően a XVII–XVIII. századból származó székeket és az orgonát) a széki önkormányzat által felajánlott biztonságos helyre szállították.
A támogatást megítélő szerződést 2013. január 29-én írták alá a fejlesztési minisztériumban, a tényleges munkálatokat 2015-ben be kell fejezni. Az istentiszteleteket ideiglenesen a kultúrotthonban tartják.
Szabadság (Kolozsvár),

Pornóbotrány: nem határolódik el az RMDSZ
Nem hajlandó elhatárolódni az RMDSZ Bihar megyei szervezete a Magyar Ifjúsági Demokrata Szervezet (Midesz) pornóbotrányba keveredett nagyszalontai elnökétől, ehelyett az ügyet feltáró Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) támadja.
Mint arról beszámoltunk, Laczikó Csaba Midesz-elnökről kiderült, hogy rapénekesként, Mr. Siid művésznéven pornográf videoklipet forgatott egy magyarországi rapperrel; közös szerzeményük a szexuális töltetű felvételeken kívül hemzseg a trágár, alpári szövegtől.
Az EMNP éles hangon elítélte a történteket, azt firtatva a Midesszel együttműködő RMDSZ Bihar megyei vezetőitől, valamint Török Lászlótól, a hajdúváros RMDSZ-es polgármesterétől (az ifjúsági szervezet egykori elnökétől), hogy a Laczikó által népszerűsített trágárság és pornográfia általánosan is az alakulat ifjúságpolitikájának részét képezi-e.
A néppárt azt is aggályosnak nevezte, hogy tavaly októberben Laczikó Török Lászlóval közösen szervezett Nagyszalontán nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetést, melynek fő meghívottja a Fidesz ifjúsági tagozatának, a Fidelitasnak egyik megyei elnöke és Csóti György, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának elnöke volt. „Itt maga Laczikó is a megmaradásról és a nemzetről értekezett, miközben jól tudta, milyen zenei és képi métellyel mérgezi az ifjúságot” – jelentette ki a néppárt.
Az RMDSZ „Bihar megyei sajtószolgálatán” keresztül reagált a történtekre, ám – mint ahogy közleményében szerepel – nem a Midesz-elnök pornóbotránya háborította fel, hanem az, hogy „milyen fasiszta, gobbelsi félretájékoztatással, csúsztatás-sorozattal rukkolt elő már nem első alkalommal az EMNP”.
Miközben hazugságáradattal vádolja a néppártot, és leszögezi, hogy semmi köze a Laczikó-ügyhöz, az RMDSZ nem önmagában a pornóbotrány tényét kommentálja, hanem leszögezi többek között, hogy a Midesz nagyszalontai elnöke „nem is kíván sem RMDSZ-, sem EMNP-, sem más politizáló szervezeti tagságot”.
Felrója a szövetség a néppártnak, hogy a 2012-es választási kampányban a Kossuth-nóta refrénjét (Mindnyájunknak el kell menni) tüntette fel a párt logójával ellátott, kampányeszközként használt gumióvszereken, és felvetik, hogy Demeter Szilárdnak, az EMNP volt kampányfőnökének 2010-ben megjelent, Lüdércnyomás című regényében is szerepelnek nyomdafestéket nem tűrő kifejezések.
Továbbá az RMDSZ kijelenti azt is: Tőkés László EP-képviselő újranősülése miatt sem hajlandó „erkölcsi oktatást” kapni a néppártól, amelyet azzal is megvádol, hogy visszaélt Orbán Viktor és a Fidesz bizalmával, amikor nemrég Bihar községben besegített a Jobbik rendezvényének megszervezésébe, „ocsmány elterelő műveletként dobva piacra” a pornóbotrányt.
Különben Laczikó korábban a Krónikának egyértelművé tette: erkölcsi szempontból nem tartja aggályosnak a pornográf videoklipben való szereplését, szerinte ugyanis „külön tudja választani a Midesz-elnök Laczikót a rapzenész Mr. Siidtől”.
Krónika (Kolozsvár),

Mindenki a saját kultúrája szerint katolikus
„Vitathatatlan, hogy Ferenc pápa megválasztása óta érezhető egyfajta másság, ami annak is betudható, hogy nem európai. Egy latin-amerikai egészen másképpen gondolkodik, más a mentalitása, ráadásul aktív pasztorációból jött: Buenos Airesben ott volt a hívek között, »első kézből« hozta magával a helyzetismeretet” – Interjú dr. Kovács Gergellyel, a Kultúra Pápai Tanácsának székelyföldi származású irodavezetőjével.
– Hogyan jutott el a Székelyföldről a Vatikánig? Kevesen mondhatják el magukról Erdélyben, hogy ilyen pályát futottak be.
– Erre tréfásan tudnék válaszolni, mert azt kellene mondanom: azt kell megkérdezni, aki úgy rendelkezett, hogy Rómába menjek. A katolikus egyházban nincs demokrácia, felépítése hierarchikus. Egy pap engedelmeskedik elöljárójának, püspökének és az én esetemben is így volt.
Amikor kispap voltam Gyulafehérváron, az 1989-es változás után kiküldtek Rómába tanulni, mert az elöljárók úgy ítélték meg, hogy alkalmas vagyok rá. Hat évig tanultam, befejeztem a kötelező teológiai alapképzést, utána az egyházjogi doktorátust, majd az egyezségnek megfelelően hazatértem, és Marosvásárhelyre kerültem káplánnak, segédlelkésznek. Bedobtam magam a munkába, ám egy év elteltével Jakubinyi érsek közölte, kellene csomagolni és visszamenni a Szentszékhez dolgozni.
Tehát semmiképp sem az én kezdeményezésemről van szó, az érsek urat kéne megkérdezni, hogy ki kérte meg őt, miért gondolták úgy, hogy engem küldjenek Rómába. Az érsek megbízott vele, én meg engedelmeskedtem. Amikor úgy dönt, hogy jöjjek haza – hiszen egyházjogilag továbbra is a gyulafehérvári egyházmegyéhez tartozom –, akkor csomagolok. Elsősorban pap vagyok, és a papi szolgálatomat végzem, bárhol is legyek.
– Hogyan telik egy napja a Vatikánban?
– Ez nagyon sokszínű, összetett kérdés, amiről nagyon nehéz beszélni. Amikor általában egy hivatali, irodai munkára gondolunk, akkor ezt úgy képzeljük el – ahogy nálunk sajnos sok helyt szokás –, hogy bemegy az ember a munkahelyére, kávézgat, lötyög, kimegy egy kicsit bevásárolni, és eltelik a napja. Nos a Vatikánban szó sincs erről, ott nagyon intenzív munkaprogram van. Úgy kell elképzelni, mint egy minisztériumi alkalmazottat, aki reggeltől estig az irodában végzi a munkáját. De arra sem szabad gondolnunk, hogy ez unalmas munka, és csak papírokat írunk, gépelünk, nyomtatunk, iktatunk. Ez is a munka része, hiszen óriási a levelezése a Vatikánnak, ugyanakkor rendkívül sokszínű, hiszen kultúráról van szó.
Ha a Kultúra Pápai Tanácsát lefordítom laikus nyelvre, akkor a Szentszéknek, a Vatikánnak a kulturális minisztériumát jelenti. Nemzetközi a személyi összetétele: a mexikóitól az indiaiig, a franciától a spanyolig, az erdélyiig mind ott vagyunk, és egy csapatot alkotunk. Én Közép-Kelet-Európát és a német nyelvterületet követem, mindent, ami itt történik a kultúra terén; ha miniszter-, nuncius-, püspök-, művész- vagy látogatócsoportok érkeznek a Vatikánba, őket fogadnom kell, szóba kell állni velük, a látogatásokat elő kell készíteni.
Tehát nagyon érdekes és izgalmas munkát végzek. Időnként utaznom is kell konferenciákra, kiállításmegnyitókra. Bár a kultúrával foglalkozom, egészen mély értelemben teszem, ezért ne arra gondoljunk, hogy csak koncerteket, kiállításokat szervezünk. Ezeket is elvégezzük, de a kultúra ennél sokkal mélyebb dolog. Mindenki a saját kultúrájában él, miközben az evangélium mindenki számára egy és ugyanaz. Elég megnézni egy afrikait, aki esetleg táncol a szentmisén, vagy egy ázsiait, mindenki a saját kultúrája szerint katolikus, és ez rengeteg érdekes kérdést vet fel.
Hosszan sorolhatnám, mi mindennel foglalkozunk még, például a szekularizáció problémájával, a fiatalok világával. Én reggel hétkor kezdem a munkám, és előfordul, hogy este hétkor még az irodában vagyok. De otthon is akad munkám, hiszen a kongregációnál is dolgozom, Márton Áron boldoggá avatási ügyében is, amit nem munkaidőben végzek, hiszen nem kifejezetten ezért vagyok Rómában. Intenzív és zsúfolt programom hallatán még az orvosom sem örül...
Igazság szerint nem könnyű éjjel egy-kettőig dolgozni, majd reggel fél hatkor kezdeni elölről, viszont örömmel és szívesen csinálom. Amikor az ember érzi, hogy azt teszi, amit kell, akkor nincs gond, nincs áldozat. Olyan, mint amikor az édesanya felkel éjszaka a kisgyerekéhez, hiszen ezt szeretettel, örömmel teszi.
– És miként lesz valakiből posztulátor?
– A boldoggá és a szentté avatásnál először is az a legfontosabb, hogy valakinek kérnie kell. Márton Áron esetében ez a gyulafehérvári főegyházmegye, illetve az érsekség képviseletében az érsek, latinul az „actor”. Ennek a tervnek a végigkísérése, lebonyolítása olyasvalakinek a feladata, aki ért hozzá, elsősorban egyházjogász, ő a posztulátor. A tisztséget kezdettől fogva Szőke János atya, szalézi szerzetes töltötte be, aki sajnos két évvel ezelőtt meghalt. Ekkor szükség volt új posztulátorra, Jakubinyi György érsek pedig engem nevezett ki.
– Mi konkrétan a posztulátor feladata?
– A posztulátor posztulál, azaz kérelmez, mozgatja az ügyet, megteszi mindazokat a lépéseket, amelyek szükségesek az ügy előrehaladásához. Ismeri az eljárás folyamatát, és elvégzi az ezzel járó feladatokat. Összekötő kapocs a boldoggá vagy szentté avatást kérelmező egyházmegye és a Szentszék között. Én most is ezt teszem, bejárok a kongregációhoz, a per mindig az egyházmegyében kezdődik, és amikor a Szentszékhez kerül az ügy, akkor Rómába kell menni. Ezért fontos, hogy én Rómában tartózkodom, hiszen így bármikor be tudok menni a kongregációhoz a kapcsolattartás végett.
– Miért nevezik pernek a boldoggá avatás folyamatát? Feltehetően nem sok köze van a polgári perekhez.
– Így igaz, ezért sokkal jobb eljárásról vagy ügyről beszélni. Azért nevezik egyébként pernek, mert amikor az egyházmegyében elkezdődik a folyamat, vannak bizonyos vonásai, amelyek perre utalnak. Azonkívül, hogy össze kell állítani egy dokumentációt, ki kell hallgatni a még élő szem- vagy fültanúkat. Ez úgy történik, hogy kinevezik a feladattal megbízottakat, akik esküt tesznek, hogy munkájukat hűségesen, titoktartás mellett végzik. Tehát kihallgatás történik, kérdéseket tesznek fel, aminek perjellege van.
– Néhány éve foglalkozik Márton Áron püspök boldoggá avatásával. Hol tart most a folyamat, mennyi időbe telhet, amíg sikerül eredményt elérni?
– Arra nem lehet válaszolni, hogy mikorra remélhető Márton Áron boldoggá avatása, mert rengeteg tényezőtől függ, ami semmiképp nem rajtam múlik. Fontos, hogy az ügy nem akadt el. Nem szabad konspirációs elméletre gondolni, hogy bezzeg a többiek haladnak, ez pedig nem. Márton Áron esetében létezik egy technikai szempontból óriási különbségtétel: nem volt vértanú, nem halt meg a kommunista üldözés során a börtönben, ellentétben például Bogdánffy Szilárddal vagy Seper Jánossal, akik meghaltak a hitükért.
Az ő esetükben azt kell igazolni, hogy valóban azért haltak meg, mert a hitükért adták az életüket, ezt követően pedig következik a boldoggá avatás. Márton Áron esetében azt mondjuk, hogy ő hitvalló, ezért az egész életét ki kell vizsgálni, hogy valóban egész életén keresztül hősies módon élte-e az erényeket, a hitét. Elképzelhető, hogy ez mekkora dokumentációt jelent: szentbeszédek, körlevelek, különböző írások, ezeket mind fel kell dolgozni. Az egész életét nagyító alá kell venni, ezért halad sokkal lassabban a folyamat. És ha ez meg is történik, mert valóban szentként élt, akkor még mindig egy csodának is történnie kell az ő közbenjárására. Amit megint hosszan ki kell vizsgálni, ami időigényes, ezért van ez az eltolódás. Vannak fejlemények, de sok kutatás van még hátra, ezen dolgozunk.
– Mi változott a Vatikán életében Ferenc pápa megválasztása óta?
– Azt mondanám, hogy a Vatikán életében konkrét változás nincs. Három szentatya – II. János Pál, XVI. Benedek és most Ferenc pápa – alatt szolgáltam, és azt tapasztaltam, hogy a mindennapi munkában nem sok minden változott. Ugyanazt kell tenni, legfeljebb a hangsúly változik, hogy mit tartunk fontosabbnak, mire figyelünk jobban oda. Árnyalatbeli különbségek vannak, de úgy kell végezni tovább a munkát, mint eddig.
Vitathatatlan, hogy Ferenc pápa megválasztása óta érezhető egyfajta másság, ami annak is betudható, hogy nem európai. Egy latin-amerikai egészen másképpen gondolkodik, más a mentalitása, ráadásul aktív pasztorációból jött: Buenos Airesben ott volt a hívek között, „első kézből” hozta magával a helyzetismeretet. Ez az, amit érzékelni lehet nála, az élet ízét. Ugyanakkor nem szabad abba a tévedésbe esni, hogy összehasonlítjuk a korábbi pápákkal, hiszen minden embernek megvan a sajátos értéke.
Mindannyian jók vagyunk valamiben, és vannak gyengébb pontjaink is, amelyekkel csak úgy elvagyunk. Ezért téves lenne kiemelni Ferenc pápa valamelyik erősségét és összehasonlítani XVI. Benedek egy gyengébb pontjával. Ebbe a hibába nem szabad beleesni, hiszen szerves folytonosság van az egyházban. Most talán picit változó időszak, szervezeti reform következik, ugyanis nem titok, hogy a szentatya újra kívánja szervezni a kúriát. Nem tudjuk, ez pontosan mit fog jelenteni, ezért van bennünk a Szentszéknél egyfajta várakozás, amit pozitívan élek meg.
Úgy érzem, mindannyian azért vagyunk ott, hogy tegyük a dolgunkat. Ha valami megváltozik, akkor majd máshol végzem a dolgomat, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy akkor most megszűnik a munkahely, bezár a cég. Ha a szentatya úgy látja jobbnak, fontosabbnak, hogy a képességeimet máshol kamatoztassam, akkor én boldog leszek, hiszen éppen az a hivatás, hogy kamatoztassam a rám bízott talentumokat, ahogy Jézus is mondta.
– Ferenc pápa rendkívüli népszerűségnek örvend nemcsak a hívek, hanem a laikusok körében is. Hogyan hat ez vissza a hívek gyülekezeti életére?
– A szentatyának a kommunikáció az erőssége. Egyrészt nagyon röviden, tömören, frappánsan fogalmaz, szinte úgy, mint a Twitter. Másrészt gesztusokkal is kommunikál. Egy szerdai általános kihallgatáson maga a tanítás, a beszéd 15 perc, de a szentatya utána körbemegy, leszáll az autóból, megölel, fölemel, megszólít. Ez olyan nyelvezet, amit megért a nem katolikus is. Ha mondok egy teológiai beszédet, akkor lehetnek benne olyan fogalmak, amelyeket nem biztos, hogy megértenek.
De a gesztusok által is lehet kommunikálni, és a szentatyának ez az erőssége. Ezért is van, hogy a nem hívők, esetleg érdeklődők valamit jobban megértenek belőle, jobban tudják követni, könynyebben „elcsípnek” valamit. Ugyanakkor ez önmagában nem hat vissza a hívekre, ellenben közvetlenül rám az igen, ahogy ő főpásztor, ahogyan értékeket közvetít. Szerintem ez az, ami hat a katolikus egyházon belül.
Dr. Kovács Gergely
1968-ban született Kézdivásárhelyen. Teológiai tanulmányait 1987-ben kezdte meg a gyulafehérvári szemináriumban, majd 1990-ben Rómában folytatta. A Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként a Gregoriana és Lateráni pápai egyetemeken tanult. 1993-ban pappá szentelték a gyulafehérvári érsekség számára. Római tanulmányait 1996-ban fejezte be egyházjogi doktorátussal, ezt követően egy évig káplánként dolgozott Marosvásárhelyen. 1997 augusztusától a Kultúra Pápai Tanácsának (a Szentszék kulturális minisztériumának) szolgálatában áll, amelynek jelenleg irodavezetője. Több szentszéki intézmény munkatársa. 2012 februárja óta Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár),

Bemutatták az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár befejező kötetét
Pont olyan kötet ez is, mint az előző tizenhárom, csak a címszavak a V–Zs betűkkel kezdődnek. Utolsó kötet azonban csak egy van – kezdte tréfásan az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár 14., befejező kötetének bemutatását Szilágyi N. Sándor nyelvész az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) gondozásában megjelenő kiadvány kolozsvári bemutatóján.
Az EME Jókai utcai előadótermében tartott rendezvény keretében átadták a gróf Mikó Imre-emlékplaketteket az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár támogatóinak és munkatársainak.
Az eseményen megjelent közönséget Sipos Gábor, az EME elnöke köszöntötte, aki röviden ismertette a 16–19. századi erdélyi magyar nyelv szókincsének tizennégy kötetes gyűjteményét tartalmazó kiadvány történetét.
Mint részletezte, az első kötet 1975-ben jelent meg a Kriterion kiadónál Szabó T. Attila gondozásában, aki több mint egymillió cédulát, szócikket gyűjtött össze.
Kezdetben a Kriterion kiadó, később az Akadémiai Könyvtár, majd az EME vállalta fel a kötetek kiadását. Hozzáfűzte, az EME támogatásokból, magánadományokból finanszírozta a kiadás költségeit, amelynek jelentős része magyarországi költségvetési forrásokból származik.
Így elsőként Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vehette át az EME elismerését. A gróf Mikó Imre-emlékplakettel ugyanakkor a Szabó T. családot is díjazták Szabó T. Attila hagyatékának gondozásáért, illetve elismerésben részesült a szótörténeti tár szerkesztői munkaközössége.
Szilágyi N. Sándor ugyanakkor kifejtette: az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár több évtizedes munka eredménye, amely több mint 80 éve kezdődött, és Szabó T. Attila főművének tekinthető.
A kötetek elkészítéséhez rengeteg forrásanyagot kellett elolvasniuk a szerkesztőknek: jegyzőkönyvek, egyházi iratok, valamint törvényszéki tanúvallomások egyaránt szerepelnek a források közt. Mint rámutatott, különösen utóbbiak bizonyultak izgalmas olvasmánynak, ezekből ugyanis például az is kiderül, hogyan szidták egymást őseink a piacon.
Mintegy 1,5 millió cédulából áll az összegyűjtött anyag, amely nemcsak példátlan nyelvtörténeti értékkel bír, hanem elődeink élettörténetébe is betekintést enged. Fazakas Emese, a most megjelent utolsó kötet főszerkesztője elmondta, olyan hétköznapi részletek is kiderülnek a kötetből, hogy mit ettek, milyen ruhát viseltek, milyen eseményeket szerveztek Erdélyben évszázadokkal ezelőtt.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár),
Krónika (Kolozsvár),

Torokszorító költészet a színházban – Közönségtalálkozó Kolozsváron
Maga javasolta Alekszandr Ivanovics Vvegyenszkij darabját a Kolozsvári Állami Magyar Színház számára, mivel szüksége volt egy „drámai alapra" – fejtette ki Urbán András, a szabadkai Kosztolányi Dezső színház igazgatója az általa rendezett Ivanovék karácsonya című előadást követő közönségtalálkozón.
A kolozsvári teátrum igazgató-helyettese, Visky András a vendégrendezőről elmondta, rendkívül „politikus” a gondolkodása, az előadásaiba aktuális problémákat is „becsempész”. „Azt is mondta, igazából mindegy, milyen darabot választunk, úgysem lehet tudni, merrefelé megyünk majd el munka közben" – emlékezett vissza Visky.
A „drámai alaphoz" Urbán és az előadás dramaturgja, Gyarmati Kata több „vendégszöveget" is csatolt, több idézet hangzik el például Szergej Nyecsajev A forradalmárok katekizmusa című művéből is. A rendező bevallotta: foglalkoztatja a kérdés, hogy egy parlamentáris berendezkedésű államban az egyénnek milyen eszközei vannak a rendszer megváltoztatására.
„Az érdekel, hogy az előadásaim mit váltanak ki a közönségből, szeretném gondolkodásra késztetni őket, hiszen az előadás tulajdonképpen a színész és a közönség közötti kapcsolatban születik meg" – fogalmazott Urbán. Szerinte a dekontextualizáció az irodalomnak is része, de a színházban igen erőteljes manapság, hiszen a modern színházban már nem a történet számít.
Az előadás egyik szereplője, Váta Loránd ezzel kapcsolatban elmondta: amikor annak idején a kilencvenes években meg akarták újítani a szentgyörgyi színházat, akkor eldöntötték, hogy „a dolgokat nem nevezik néven", mert azzal elveszítenék.
„A keresés, a körüljárás, a dolgok titkának megfejtése volt az alapja az ottani közös munkának, és ugyanezt éreztem az Urbán Andrással való közös munkánkban is. Sokszor bizonytalanságban hagyta a színészeket, és éppen ezzel ösztönzött keresésre. Úgy gondolom, hogy egy igazán katartikus, megrázó előadásnak titka kell, hogy legyen" – magyarázta Váta.
Visky szerint Urbán rendezései „a legkegyetlenebb szembesülést jelentik azzal, amik vagyunk, amit létrehoztunk, és amit sokszor teljesen alaptalanul imádunk". „Torokszorító költészetbe torkollik az előadás" – tette még hozzá.
Varga László
Krónika (Kolozsvár),

Leadta a támogatói aláírásokat az RMDSZ
Leadta hétfőn az Európai Parlamenti (EP) választáson való induláshoz szükséges támogatói aláírásokat és bejegyeztette a szövetség hivatalosan bejegyeztette az EP jelöltlistját az RMDSZ a bukaresti Központi Választási Irodában.
Kelemen Hunor (képünkön) szövetségi elnök elmondta: a szükséges 200 ezerhez képest az RMDSZ 270 ezer aláírást gyűjtött. Kelemen szerint sem Románia, sem a magyar közösség jövője nem képzelhető el az EU-n kívül, ezért a szövetség célja az erős EP-képviselet.
Mint ismeretes, a szövetség listáját Winkler Gyula vezeti, a második helyezett Sógor Csaba. Mindkettejük eddig is az RMDSZ EP-képviselője volt. A harmadik helyet Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára foglalja el, a negyedik és ötödik helyen Hegedűs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese és Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje indulnak.
Az összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak Románia 2007-es uniós csatlakozása óta három képviselője van az EP-ben (Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba), mivel mind a 2007-es időközi, mind a 2009-es EP-választáson az átlagot jelentősen meghaladó részvétellel az érvényes voksok kilenc százalékát adta le.
Hétfőn adta le aláírásait a nemrég ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Párt (PNL) is. A párt elnöke, Crin Antonescu elmondta: a liberálisok szeretnék a szavazatok mintegy 25 százalékát megszerezni.
Székelyhon.ro,

Régi és új arcok a második vonalban
Fiatalok és technokraták is kerültek a Szövetségi Állandó Tanács által államtitkári posztra javasolt személyek névsorába. Cseke Péter Tamás a harmadik Ponta-kormány „második vonalának” RMDSZ-es tisztségviselőit számolta össze.
A román koalíciós pártokkal kötött megállapodás értelmében tizennégy államtitkárral, két prefektussal és öt alprefektussal lesz jelen az RMDSZ a harmadik Ponta-kormány „második vonalában”. Tizenhárom államtitkár vagy államtitkárjelölt, illetve egy prefektus és két alprefektus-jelölt neve már ismert, kinevezésük is folyamatban van. Hacsak nem lesznek meglepetések.
A vásárhelyi tüntetés „közbeszólt”
Egy kellemetlen meglepetés máris adódott. A RMDSZ-nek Brassó és Maros megyében ígért prefektusi tisztséget a Szociáldemokrata Párt (PSD). Míg a Brassó megyei magyar kormánymegbízott, Römer Ambrus Attila (a megyei munkaerő-elhelyezési ügynökség eddigi igazgatója) már le is tette az esküt, a Maros megyei magyar prefektus kinevezése késik. Ennek oka, hogy korábbi ígérete ellenére a miniszterelnök meghosszabbította Corneliu Grosu április elsején lejáró mandátumát. Victor Ponta felkérte az eddigi prefektust, továbbra is lássa el hivatalát, mert a magyarországi országgyűlési választások alatt „nagyon sok provokációnak teszik ki a régiót”. Kovács Péter főtitkártól megtudtuk, az RMDSZ nem tett le arról, hogy a Maros megyei kormányhivatal élére magyar prefektus kerüljön. Ennek érdekében a magyar prefektusok és alprefektusok kinevezéséről folyatják a tárgyalásokat a PSD-vel. Az egyezség szerint az RMDSZ Szatmár, Temes, Bihar, Szilágy és Hargita megyében javasolhat alprefektusokat. Szatmár megyében Altfatter Tamás (az adóhivatal vezető beosztású tisztségviselője), Temes megyében Marossy Zoltán (korábbi alprefektus) a jelölt. A további három megyében még nem nevesítettek.
„Nincs világos stratégia az egészségügyben”
A román egészségügy legnagyobb gondja, hogy az elmúlt 25 év alatt több minisztert fogyasztott el a rendszer, mint ahány év telt el – fogalmaz kinevezése előtt lapunknak adott interjújában VASS LEVENTE.
Cseke Attila és Ritli László mandátuma alatt is dolgozott már tanácsosként a minisztériumban, ismeri az ottani tevékenységet. Milyen szakterülettel foglalkozna szívesen?
Minden területen van tennivaló. Leginkább az egészségügy menedzselésével, a rendszer működtetésével, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos területtel foglalkoznék. A gyógyszerkassza felügyeletével, a parlamenttel való kapcsolattartással kevésbé. Ám ahová helyeznek, ott fogom végezni a dolgomat.
Több órás interjú tárgya lehetne, de tudna-e röviden válaszolni arra a kérdésre, hogy mi most a legnagyobb baj a román egészségüggyel?
A legnagyobb probléma az, hogy az elmúlt 25 év alatt több minisztert fogyasztott el a rendszer, mint ahány év telt el. Nincs egy világos, évekre szóló koncepció, vagy legalább egy váz, amelyet valamennyi miniszter követ. Tehát hosszú távú stratégiát kellene kidolgozni.
Nem tart az önre váró feladatoktól a hazai egészségügy számtalan gondja miatt?
Annak ellenére, hogy a rendszer nagyon nehéz helyzetben van, sőt sokkal nehezebb helyzetben, mint az RMDSZ-es miniszterek mandátuma alatt, úgy vélem, ettől a minisztériumtól az RMDSZ-nek nem kell megfutamodnia. Ha nem is miniszteri, de államtitkári tisztségből a változásokat elő kell segíteni. Közre kell működnünk legalább egy középtávú stratégia kidolgozásában a rendszer átalakítására.
Jelölése azért volt némileg meglepő, mert a marosvásárhelyi RMDSZ körüli konfliktusok egyik főszereplője volt. Sokan úgy gondolhatták, hogy az RMDSZ felső vezetésében csökkent a Vass Leventébe vetett „politikai bizalom”. Ezt hogyan látja?
Engem az RMDSZ platformjai javasoltak erre a tisztségre. Nekem az RMDSZ felső vezetésével, személyesen Kelemen Hunorral semmilyen konfliktusom nem volt az elmúlt években. Mindig azt éreztem, hogy ahogy lehetett, kompromisszumos megoldásokat előtérbe helyezve, támogatást és segítséget kaptam. Ugyanezt éreztem most is. A bizalom bizonyítéka, hogy a Szövetségi Állandó Tanács engem jelölt a tisztségre.
Voltak ellenjelöltjei?
Igen, egy Maros és egy Bihar megyei ellenjelöltem is. Számomra megtisztelő, hogy a SZÁT engem választott. Ez egyébként azt jelzi, hogy az RMDSZ-en belül lehet más véleményeket megfogalmazni – lásd az én álláspontomat az elmúlt két-három év marosvásárhelyi történéseivel kapcsolatban –, ezért nem zárnak ki a szervezetből, hanem ahol lehet, alám nyúlnak. Ma is eltérő állásponton vagyunk a vásárhelyi szervezetben a jelenlegi RMDSZ-vezetéssel. Nagyon sok rúgást kaptam az elmúlt években a helyi RMDSZ-től. A SZÁT valószínűleg azt látta, hogy engem nem a bosszúvágy hajt, hanem a munka érdekel.
Fiatalok és technokraták is
Az RMDSZ-nek lapzártánkig három kinevezett államtitkára volt a Ponta-kormányban. Kettőt az előző kabinettől örökölt: Király András oktatási államtitkárt és Laczikó Enikőt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét. Az új tisztségviselők közül Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkár volt az első, aki elfoglalhatta hivatalát. Ő korábban az Állatnemesítési és Szaporítási Országos Ügynökség vezérigazgató-helyettese volt.
A Szövetségi Álladó Tanács további tíz jelöltet nevesített. Hegedüs Csillát javasolta a kulturális államtitkári tisztségre. Az RMDSZ kulturális főtitkárhelyettese korábban Kelemen Hunor tanácsosa volt a szövetségi elnök előző miniszteri mandátuma alatt. Pénzügyi államtitkárnak György Attilát, a Bukaresti Közgazdasági Egyetem dékánhelyettesét jelölte a SZÁT. A szakembert a Romániai Magyar Közgazdász Társaság javasolta a tisztségre.
Vízügyekért felelős államtitkár a nagyváradi Pásztor Sándor, a Körös-vidéki Regionális Vízügyi Igazgatóság eddigi vezetője lesz. Energiaügyi államtitkár a Hunyad megyei RMDSZ javaslatára Borbély Károly, aki egy előző RMDSZ-es részvételű kormányban már töltött be hasonló tisztséget. Egészségügyi államtitkári tisztségre a marosvásárhelyi Vass Leventét javasolták (lásd interjúnkat), aki korábban dolgozott már Cseke Attila, illetve Ritli László volt RMDSZ-es egészségügyi miniszterek kabinetjében. Szállításügyi államtitkárnak István Zoltánt, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökét, helyi tanácsost jelölték. Esetében összeférhetetlenség áll fenn, ezért lemond önkormányzati mandátumáról. Az európai alapok minisztériumának Szávics Petra lesz az egyik államtitkára (lásd interjúnkat). A kolozsvári szakember az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa. A Környezetvédelmi Őrség helyettes vezetője Szép Róbert fiatal szakpolitikus, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa lesz. Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség élére Nagy Zoltán, Kelemen Hunor szövetségi elnök kabinetfőnöke kerül, aki korábban szintén vezette ezt az intézményt. A köztisztviselők ügynökségét Birtalan József, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke vezeti majd. Birtalan is irányította már korábban ezt az intézményt. Esetében is összeférhetetlenség áll fenn, ő megyei tanácsosi mandátumáról mond le. A munkaügyi tárca államtitkári tisztségére lapzártánk után nevesítetnek jelöltet, a korábban megkeresett, e pozícióban tapasztalatokkal rendelkező Derzsi Ákos nem élt a felkéréssel.
„Már készülnek az operatív programok tervezetei”
Az Európai Bizottsággal kötött megállapodásokkal foglalkozna legszívesebben az európai alapok minisztériumának új államtitkára. SZÁVICS PETRA kinevezése előtt nyilatkozott a Riportnak
Milyen területtel szeretne foglalkozni leginkább?
Engem elsősorban az Európai Bizottsággal kötött partneri megállapodások, az uniós alapok 2014-2020-as időszakra szóló programja érdekel.
Mikor köti meg Románia a következő uniós költségvetési időszak operatív programjairól szóló szerződést Brüsszellel?
Románia ezekben a hetekben készíti elő az uniós alapokról szóló partnerségi megállapodást (partnership agreement) az EU-val. Ennek a mellékletei a különböző operatív programok. Bukarest februárban benyújtotta tervezete második, javított változatát az Európai Bizottságnak, a napokban megjelent a minisztérium honlapján a tervezet újabb változata is. Folyamatos az egyeztetés erről Brüsszellel. Időközben nyilvánosságra került a regionális operatív program tervezete is. Nehéz megmondani, mikor véglegesül a megállapodás szövege.
Jól tudom, hogy Brüsszel már kétszer is visszautasította a román tervezetet?
Nem tudom, pontosan hogyan zajlottak az egyeztetések a minisztérium és az Európai Bizottság között. Azt tudom, hogy tavaly októberben küldték el a tervezet első változatát Brüsszelbe. Ezt egyeztetés követte. Az Európai Bizottság decemberben elküldte válaszát, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek bekerültek a tervezet új változatába, ez jutott el februárban Brüsszelbe. Tehát hosszas a folyamat, amelynek a végén megszületik a megállapodás.
Nem beszélhetünk késésről?
Attól függ, honnan nézzük. A programozási időszak már 2014. január elsejével megkezdődött. Figyelembe véve azonban, hogy a partnerségi megállapodások és az operatív programok alapját képező uniós rendeleteket csak tavaly decemberben fogadták el, nem mondhatjuk, hogy óriási késében vagyunk. A tagállamoknak szeptemberig kell beterjeszteniük az operatív programok tervezeteit, és ezekre újabb ajánlásokat fogalmazhat meg az Európai Bizottság. A román dokumentumok készülgettek már a tavaly is, de addig egyiket sem lehetett véglegesíteni, amíg az úgynevezett programozási rendeletek meg nem jelentek.
Milyen munkakörben dolgozik az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségnél?
Az ügynökség stratégiai fejlesztési osztályán dolgozom, azelőtt a Duna-stratégia romániai koordinátora voltam. Még korábban a román-magyar határ menti együttműködési program közös szakmai titkárságát vezettem.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Új magyar nyelvű könyvek a Șincai-ban
Közel kétezer új könyvvel bővült a Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtár magyar nyelvű könyvállománya.
A nagyváradi székhelyű Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtár két pénzforrásból is vásárolt magyar nyelvű könyveket ebben az évben. Tavaszi Hajnal, a könyvtár aligazgatója tájékoztatott arról, hogy a könyvvásárlás a könyvtárban sajnos meglehetősen esetleges, mert sosem lehet pontosan tudni, mikor érkeznek meg azok a pénzösszegek, amelyekből könyveket lehet vásárolni. Ez alól kivételt jelent a Márai-program, mely immár két éve az egyetlen biztos könyvvásárlási forrása az intézménynek. Tavaszi Hajnal elárulta, hogy a program keretében a könyvtár az idén négyszázezer forintnyi összeget kapott, ebből a pénzből 217 könyvet vásároltak, amelyek már hozzáférhetők a magyar, illetve magyarul tudó olvasók számára. Tavaszi Hajnal a továbbiakban elárulta, hogy a Bihar Megyei Tanácstól egy akkora összeget kapott könyvvásárlásra a könyvtár, amire már évtizedek óta nem volt példa. A kapott összegből hatvanezer lej értékben magyar nyelvű könyveket vettek, összesen ezerhétszáz darabot. Ezeknek a könyveknek a bevezetése jelenleg zajlik, és május végére az összes új kötet hozzáférhető lesz az érdeklődők számára.
Bővülő szakirodalom
„Mivel a magyar nyelvű könyvállomány eléggé hiányos volt, ezért megpróbáltuk meghozatni azokat a könyveket, amelyekkel a törzsállományunkat is építenénk, de valamelyest formálnák az olvasóközönség ízlését is. A szépirodalmi és gyermekkönyvek mellett a háttérbibliográfiákat próbáltuk beszerezni főleg a szociológia, a történelem, a magyarságtudomány, a pszichológia, a filozófia stb. szakterületekről, hogy a magyarul kutatni vágyókat is fogadni tudjuk itt a könyvtárban.” Kérdéseinkre válaszolva Tavaszi Hajnal elmondta, hogy a beszerzett kiadványok nem csak olvasóteremben lesznek hozzáférhetők, hanem kikölcsönözhetők is lesznek. Megtudtuk, hogy ezzel a vásárlással együtt jelenleg mintegy kétszázezer magyar nyelvű kiadvánnyal rendelkezik a Gheorghe Șincai megyei könyvtár.
Pap István
erdon.ro,

Bírálta a román alkotmánytervezetet a Velencei Bizottság
Tartalmi és formai szempontból is javításra szorul a román parlament különbizottsága által kidolgozott alkotmánymódosító szövegtervezet – állapította meg a Velencei Bizottság véleményezésében, amelyet kedden ismertettek a román hírforrások. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete a múlt heti ülésén fogadta el a kijelölt héttagú szakértői bizottság 33 oldalas jelentését. A szakértők szerint az alkotmánymódosító tervezet legnagyobb hiányosság az, hogy nem jelöli meg pontosan: milyen kormányzati formára alapozzák a román állam működését, és nem teremt egyértelmű viszonyrendszert az alapvető állami intézmények között. A jelentés szerint aggályos, hogy az új alaptörvény sem korlátozná a kormányt abban, hogy rendelet kibocsátásával vegye át a törvényhozás szerepét. A szakértők az ombudsman és a legfelső bírói tanács független működésének alkotmányos kereteit is hiányolták, amelyek szerintük elengedhetetlenek lennének a jogállamiság biztosításához.
A Velencei Bizottság az alkotmánymódosító tervezet kidolgozásának módját is kifogásolta, arra hivatkozva, hogy – egy kezdeti nyitottság után – a szöveget előkészítő parlamenti különbizottság nem teremtett lehetőséget a társadalmi vitára. A strasbourgi ülésen Romániát képviselő Ioan Chelaru szenátusi alelnök azt mondta: a parlament felülvizsgálja az alkotmánytervezetet, és ennek során figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait, illetve az alkotmánybíróság határozatát. Chelaru közölte: Románia nem tesz le az alaptörvény módosításáról, de az ezt szentesítő népszavazásra várhatóan csak 2015-ben kerül sor.
Februárban a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság alkotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatokat. Az alkotmánybíróság szerint ezek túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt. A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől a korlátoktól csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.
MTI
Erdély.ma,

Törvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról – EMNP-TERVEZET
– Tekintettel Székelyföld települési és megyei önkormányzatainak a székelyföldi társadalom nevében megfogalmazott, a Székelyföld régió megalakítására vonatkozó igényére, – annak érdekében, hogy Székelyföld megőrizhesse kulturális jellemzőit, hogy továbbfejleszthesse sajátos földrajzi helyzetéből adódó hagyományos gazdálkodási kereteit és – ezzel egy időben – felzárkózhasson az európai integráció által elindított gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatokhoz, – figyelembe véve Románia EU-integrációs folyamatban, valamint a regionális politikában és a közigazgatás decentralizálásában elért eredményeit, – figyelembe véve az európai régiók pozitív tapasztalatait, – különös tekintettel a Regionális Önkormányzat Európai Chartájában, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott 1334 (2003) számú, Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint konfliktusmegoldást segítő ihletforrás Európában címmel elfogadott határozatban foglalt elvekre és előírásokra,
Románia parlamentje az alábbi törvényt alkotja a Székelyföld különleges jogállású régió létesítéséről.
Székelyföld régió létrehozása
1. cikkely
Székelyföld régió létrehozása, területe
(1) A régiókról szóló kerettörvény 2. és 3. cikkelyének rendelkezéseivel összhangban létrejön a Székelyföld különleges jogállású régió.
(2) A Székelyföld régió a következő területet foglalja magában: Kovászna megye jelenlegi területét, Hargita megye jelenlegi területét, valamint Maros megye azon részét, amely hagyományosan a Székelyföldhöz tartozott, azaz a következő jelenlegi községeket: Ákosfalva, Backamadaras, Csíkfalva, Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Havad, Lukafalva-Dózsa György, Marosszentgyörgy, Nagyernye, Nyárádgálfalva, Nyárádkarácson, Nyárádmagyarós, Nyárádremete, Székelyhódos, Székelyvécke a hozzájuk tartozó falvakkal, és a következő városokat: Marosvásárhely municípium, Szováta és Nyárádszereda a hozzájuk tartozó településekkel.
2. cikkely
Székelyföld régió területi-közigazgatási felosztása, székhelye
(1) Székelyföld régiót a következő – a megyék jogállásával és hatáskörével rendelkező – területi közigazgatási egységek alkotják: 1) Kézdi-Orbai szék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Kézdivásárhely;
2) Sepsi-Bardóc szék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Sepsiszentgyörgy;
3) Csík-Gyergyó szék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Csíkszereda;
4) Udvarhelyszék, amelynek területe a történelmileg hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Székelyudvarhely;
5) Marosszék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magában; székhelye Szováta; 6) Bodzavidék/Întorsura Buzãului különleges körzet, amelynek székhelye: Bodzaforduló/Întorsura Buzãului; (2) Marosvásárhely municípium nem tartozik egyik területi-közigazgatási egységhez sem, a régión belül sajátos státussal rendelkezik, melyet külön regionális jogszabály állapít meg.
(3) Székelyföld székhelye: Csíkszereda. A régió megalakulását követő ötödik évben a regionális tanács új székhelyet jelölhet ki.
(4) Öt évvel Székelyföld régió megalakulását követően a régió határa mentén levő, azon kívül vagy belül elterülő települések és kistérségek népszavazás útján határozhatnak arról, hogy ki-, illetve bekerüljenek a régióba. A népszavazás eredménye nyomán a parlament hagyja jóvá Székelyföld régió határainak módosítását.
Székelyföld régió hatásköre, jogosítványai
3. cikkely
Székelyföld régió hatásköre, jogosítványai
(1) Székelyföld különleges jogállású régió rendelkezik mindazon hatáskörökkel és jogosítványokkal, amelyekről a régiókról szóló kerettörvény 6. és 7. cikkelye rendelkezik. (2) Székelyföld különleges jogállású régió az előző bekezdés által szabályozott hatáskörök és jogosítványok mellett, a régiókról szóló kerettörvény 2. cikkelyével összhangban, jelen törvény alapján a következő – további – hatásköröket kapja meg: a) Székelyföld saját nyelvtörvényének kidolgozása, mellyel Székelyföld régió területén a magyar nyelv egyenrangúvá válik az állam hivatalos nyelvével az állam és az önkormányzat összes intézményeiben, a régió nyilvánosságában; b) Székelyföld regionális választási törvényének elfogadása.
4. cikkely
Sajátos megosztott hatáskörök
(1) Székelyföld régió a román kormánnyal és a romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű önkormányzatával egyeztetve közhatóságokat létesíthet az oktatás és művelődés terén, melyek a magyar kultúra és oktatás terén kormányzati felügyeleti hatás- és feladatköröket látnak el. (2) Az (1)-es bekezdés szerint megállapított feladatkörökhöz szükséges költségvetési alapokat a kormány biztosítja
III. Zárórendelkezések
5. cikkely
Székelyföld régió vagyonának kialakítása
(1) Székelyföld régió köz- és magánvagyona Hargita és Kovászna megyék köz- és magánvagyonából, valamint Maros megye vagyonának egy részéből jön létre. A Maros megyei vagyonrész az egykori Marosszék területét megillető vagyonrész.
(2) Az állam átadja Székelyföld régiónak azokat az állami tulajdonban levő köz- és magán-vagyontárgyakat, amelyek a régiókról szóló kerettörvény 17. és 18. cikkelye alapján e régiót is megilletik. (3) A székek és különleges körzetek, mint székelyföldi területi-közigazgatási egységek köz- és magánvagyonát a regionális választásokat és a székek, valamint különleges körzetek köztestületeinek megalakulását követően a régió adja át ezen testületeknek. 6. cikkely
Zárórendelkezések (1) Jelen törvény a régiókról szóló kerettörvény 3. cikkelye alapján lép életbe.
(2) Az első székelyföldi regionális választásokat a helyi választásokról szóló 70/1991-es számú – módosított – törvény alapján a kormány írja ki a jelen törvény hatályba lépését követő 60 napon belül. (3) A választásokig Székelyföld régió ideiglenes tanácsa delegált képviselőkből jön létre a következő módon:
a) 22 képviselőt Kovászna megye tanácsa delegál saját kebeléből; b) 32 képviselőt Hargita megye tanácsa delegál saját kebeléből; c) 23 képviselőt azon Maros megyei helyi önkormányzati képviselők választanak, akik a régióhoz tartozó településeken választattak meg a legutolsó helyhatósági választásokon. E helyi képviselők közösen egyetlen ideiglenes választótestületet alkotnak, mely saját kebeléből választja meg a delegált képviselőket.
(4) A Székelyföld régió tanácsának választások utáni megalakulását követően a regionális tanács külön jogszabályt alkot a jelen törvény 2. cikkelyének (1) bekezdésében felsorolt székek és különleges körzetek határainak pontos kijelöléséről.
(5) A székek és különleges körzetek határainak kijelölését követően e területi-közigazgatási egységek ideiglenes tanácsokat választanak. Az ideiglenes tanácsot a székhez vagy különleges körzethez tartozó települések helyi képviselőinek közös ideiglenes választótestülete választja meg saját kebeléből.
(6) A Székelyföld régió köztestületeinek megalakulását követően a kormány és a régiók választott szervei intézkedési tervben rögzítik a hatáskörök átadásának menetrendjét.
Erdély.ma,

Az EMNT szolidaritást vállal Izsák Balázzsal
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szolidaritást vállal a Székely Nemzeti Tanáccsal és Izsák Balázzsal, akit a román hatóságok jelentős pénzbírsággal büntettek a március 10-én, a Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyen tartott megemlékezést követő polgári séta miatt.
Álláspontunk szerint a szervezők elleni hatósági szigor eltúlzott és indokolatlan, és meggyőződésünk, hogy a vélhetően elrettentő intézkedésnek szánt büntetés jogszerűtlen.
Ezért teljes mértékben egyetértünk a Székely Szabadság Napja szervezőiének azzal a döntésével, hogy a bíróságon támadják meg a büntetést megállapító jegyzőkönyvet, és reméljük, hogy a szervezőknek igazságszolgáltatásban és nem politikailag manipulált jogszolgáltatásban lesz részük a jogerős határozat meghozatalakor.
Elítéljük ugyanakkor, hogy az önmagát demokratikus jogállamként meghatározó Románia hivatalos szervei jogszerűtlen pénzbírsággal, indokolatlan tiltásokkal, és megfélemlítő lépésekkel próbálják megakadályozni, hogy a magyar közösség akár az utcára vonulva is, de mindvégig békésen, demokratikus úton és civilizáltan kifejezze óhaját.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége
Erdély.ma,

A CEMO nyílt levele Borbély Lászlónak, az RMDSZ politikai alelnökének
Tárgy: A hamis politikai kommunikáció következményei: Három héttel az RMDSZ kormányrakerülése után – a politikai ígéretek ellenére – március 20-án a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa egy évvel elhalasztotta a magyar tanszékek létrehozásának ügyét Tisztelt Borbély László Úr!
A Civil Elkötelezettség Mozgalom egy marosvásárhelyi székhelyű független jogvédő és jogérvényesítő civil szervezet, tevékenységeink célja a romániai magyar kisebbség jogainak – különös tekintettel az anyanyelvhasználatra – érvényesítése, a hazai törvényi előírásokban kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek, valamint a nemzetközi egyezmények betartatása.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye már hosszú évek óta zajlik, az RMDSZ által mérföldkőnek számító új Oktatási Törvény 2011. januári életbeléptetése óta vált erőteljessé. Az új oktatási törvény reménykeltő szavakra épülő politikai kommunikációval történt beharangozása óta, a MOGYE ügy már mindenki számára ismert, a siker ugyan még várat magára. A MOGYE ügy célkitűzése: önálló magyar kar létrehozása a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
A MOGYE ügy, számtalan RMDSZ-es politikai közlemény, akció, előadás (Strassbourgtól, Budapesten keresztül Marosvásárhelyig) témája volt, jól lehetett vele kampányolni, róla beszélni, valós eredmények elérése nélkül. A MOGYE siker(telen)történet témakörben született előadások felszólalói között gyakran találkoztunk az Ön személyével, az Ön nevében megfogalmazott sajtóközlemények címei között a következőket találtuk:
1. „Nem mondunk le a MOGYE magyar tagozatáról” (http://www.borbelylaszlo.ro/blog-hu/borb%C3%A9ly-nem-mondunk-le-a-mogye-magyar-tagozat%C3%A1r%C3%B3l/), 2. „Meg kell oldani a MOGYE ügyét (Strassbourgban elhangzott előadásról szóló közlemény:
http://www.borbelylaszlo.ro/blog-hu/borb%C3%A9ly-nem-mondunk-le-a-mogye-magyar-tagozat%C3%A1r%C3%B3l/) 3. „Elmozdult a holtpontról a MOGYE ügye” http://www.borbelylaszlo.ro/vide%C3%B3t%C3%A1r/) 4. Részlet egy két évvel ezelőtti közleményből: „Az RMDSZ ezért minden jogi és törvényes eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy megalakuljon az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar kar. A mai nap folyamán, a MOGYE-n tanító magyar tanárok valamint a diákok képviselőivel tartott tárgyalás során megegyezés született arról, hogy az RMDSZ jogi képviseletet biztosít annak érdekében, hogy léphessenek be a perbe, mely megtámadja az egyetem szenátusa által megszavazott törvényellenes chartát.”
Nyílt levelünkben nem áll módunkban az összes ígéretet, meg nem valósult lépést, tervet beharangozó közleményét bemutatni, az elmúlt időszak MOGYE ügyhöz kapcsolódó történések alapján könnyen megállapítható, hogy ezek üres szavak voltak csupán, a valóságot nem tükrözték.
Az eddigi MOGYE ügyben elhangzott politikai közleményei nincsenek összhangban a MOGYE berkein belül zajló eseményekkel, negatív jelenségekkel. Az Ön nyilatkozatai, egy eddig meg nem valósult – MOGYE ügy érdekében – politikai küzdelemről számolnak be. A valóságban az Egyetem magyar karának létrehozása nagyon másként fest: az intézmény nyugdíjazta számos magyarajkú tanárát, jelenleg nincs lehetőség utánpótlásra, az egyetem román többségű szenátusa számos megkérdőjelezhető trükköt – sikerrel – bevet, amelyek követezményeiként kimondható, hogy a magyar önálló tanszék megvalósítása irreális álommá kezd alakulni, ezekről a jelenségekről, a lehetséges politikai megoldásokról Ön nem tájékoztatta sem a magyar, még kevésbé a nemzetközi közösséget. Az Ön nevében megfogalmazott politikai üzenetek nem mutatták be az RMDSZ lépéseit, tárgyalásait, a MOGYE ügyben kialakított politikai érdekérvényesítési stratégiáját (ha létezik ilyen) nem sikerült megismerni. A valóságot tükrőző szavak, közlemények, üzenetek még váratnak magukra, közleményeiben gyakran beszélt közeli-távoli jövőben megvalósítandó tárgyalásokról, megbeszélésekről. Jelenleg úgy néz ki, hogy egyetlen egy ígéret sem teljesült, vagy az állítólagos tárgyalások, ha egyáltalán létrejöttek, sikertelenek voltak.
Az RMDSZ legutóbbi kormányralépése alkalmával Ön a következőket nyilatkozta: „A kisebbségi fejezet alapján olyan politikai egyezséget kötöttünk, amely kitér a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának megalakítására különálló intézetek révén, és elértük azt is, hogy Maros megyének 25 év után először lesz magyar prefektusa”. Jelen nyílt levelünk nem foglalkozik a magyar prefektussal kapcsolatos politikai kommunikációval, most a MOGYE ügyet érintő politikai ígéretekkel kapcsolatos fenntartásainkat fogalmazzuk meg.
Március 20-án megszületett a MOGYE (Az Ön egyik nyilatkozata szerint törvénytelen) szenátusának döntése, amelynek alapján a magyar kar létrehozását egy évvel elhalasztották. Vártuk a politikai állásfoglalást, közleményt, sajnos nem történt semmi. Úgy tűnik, hogy kudarcról, a valóságról, a lehetséges megoldásokról nem szokás RMDSZ közleményeket kiadni, pedig jó lenne a közelgő EP választások szavazóit értesíteni az RMDSZ álláspontjáról, lépéseiről a MOGYE ügy újabb sikertelensége kapcsán.
Már számtalanszor megtapasztaltuk, hogy az RMDSZ kommunikációs gépezete, közleményeinek megjelentetése milyen olajozottan, gyorsan és hatékonyan működik, időnként úgy tűnik, hogy ez a terület az érdekvédelmi szervezet egyik leghatékonyabb tevékenysége. Mindamellett, hogy az Önök által fontosnak tartott ügyekkel kapcsolatos (sikerek, hőstettek, leendő tárgyalások stb.) közleményeit – gyakran egy-két óra leforgása alatt – megjelenítik hazai, nemzetközi nyomtatott, elektronikus sajtó, TV csatornák, rádiók, internetes portálok, a MOGYE szenátusának döntése nem váltott ki semmilyen reakciót. A CEMO szempontjából ez elfogadhatatlan, ezt a hallgatást teljes mértékben elutasítjuk, egyben felkérjük Önt, hogy valós tényekre, konkrét lépésekre, követhető fejleményekre épülő politikai és érdekvédelmi állásfoglalását minél előbb fogalmazza meg és mutassa be azt a magyar közösségnek. Kérjük, kerülje a hangzatos ígéretek, soha meg nem valósuló hőstettek felsorolását, konkrétumokat fogalmazzon meg, akár azt is, hogy jelenleg nem a MOGYE, hanem az EP választás a fő RMDSZ prioritás. Bármit is állít, kérjük, legyen hiteles, tükrözze a valóságot. Végezetül szeretnénk tisztelettel felkérni, hogy a továbbiakban kiadott politikai közleményeiben kerülje a valótlanságokat, a valóságtól elrugaszkodott állítások használatát, nézzen utána annak, hogy az adott ügy hol is tart, milyen akadályai vannak a megvalósításának, és csak azokról az érdekvédelmi lépésekről tájékoztassa a magyar közösséget, amelyeket az RMDSZ valóban megtett, vagy meg fog valósítani, ha vannak ilyenek. Szervezetünk november óta folyamatosan nyomon követi a közéleti szereplők nyelvi jogérvényesítéshez kapcsolódó tevékenységét, akcióit, kommunikációját, eredményeit. A Közéleti Monitoring Projekt eredményeit hamarosan nyilvánosságra hozzuk.
Nyílt levelünk médianyilvános.
Marosvásárhely, 2014. március 25.
Tisztelettel, Szigeti Enikő
Ügyvezető igazgató
Civil Elkötelezettség Mozgalom
Erdély.ma,

Borbély László nyilatkozata a MOGYE magyar karának létrehozása kapcsán – Válasz a CEMO-nak
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye mindig is első számú prioritás volt és marad a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára. Van amit a politikum szintjén kell megoldani, ezt az RMDSZ teljesítette a 2011/1-es tanügyi törvényen keresztül, amely világosan megfogalmazta azt a törvényes hátteret, amelynek értelmében a magyar tagozatnak meg kell alakulnia. Ez nem csak a MOGYE esetében jelentett áttörést, de a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem esetében is egy új minőségi dimenziót jelentett az anyanyelvi oktatás terén.
A MOGYE esetében, az egyetem vezetőségének szubjektív, rosszindulatú, a törvényt figyelmen kívül hagyó magatartásán múlott, hogy több mint két év elteltével sem alkalmazták a tanügyi törvény előírásait. Amikor az RMDSZ kormányon volt, azt is sikerült elérnünk egy külön kormenyhatározattal, hogy az egyetem keretén belül egy új fakultás jöjjön létre, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az akkori Ungureanu-kormány megbukott.
Abban az időszakban amikor a Szövetség ellenzékben volt, sikerült elérnünk azt is, hogy a miniszterelnök és az akkori tanügyminiszter eljöjjön Marosvásárhelyre, és éjszakába nyúló tárgyalássorozat után, egy hét pontos egyezség fogalmazódott meg, amelyet mind az egyetem román vezetősége, mind pedig a magyar oktatók képviselői aláírtak. Ezen megegyezés kivitelezésével a MOGYE vezetősége és a szenátus volt megbízva.
Nem tisztem kitérni részletesen minden pont megvalósítására, azt viszont el kell mondanom, hogy tavaly, a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) vezetői, többszöri marosvásárhelyi látogatásuk után, végső jelentésükben egyértelműen azt fogalmazták meg, hogy a törvény szellemében, visszatérnek és megvizsgálják a magyar tagozat létrehozásának feltételeit.
Jelentésüket a MOGYE magyar oktatóinak képviselői is üdvözölték.
Akkor, amikor a kormányra lépés feltételeiről beszéltünk, mind 2012 novemberében, amikor egy írásos egyezséget kötöttünk a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetőségével, mind pedig most 2014-ben, a politikai egyezségben világosan megjelenik a MOGYE magyar tagozatásnak kérdése.
Emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy az 1991-92-es években azért harcoltunk, hogy legyen 300 elkülönített hely a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyarul tanuló diákjai számára. Ezzel szemben ma már megközelítőleg 12.000 egyetemista tanulhat magyarul. Egyelőre nem rendelkezünk önálló, a román állam támogatását élvező magyar egyetemmel, bár ez az RMDSZ programjában 1993 óta szerepel, de elmondhatjuk, hogy sikerült egy olyan oktatási hálózatot kialakítani, amely felsőfokon is biztosítja Romániában az anyanyelvi képzést. Az utóbbi 25 évben számos új magyar iskolát sikerült beindítanunk. Megalakult a Sapientia önálló egyetem is, a magyar állam támogatásával, amelynek akkreditációs folyamata az RMDSZ hathatós közbenjárása nélkül még sok évig elhúzódhatott volna.
Nyilván még van tennivalónk, naponta oda kell figyelnünk gáncsoskodásokra, rosszindulatú feltételezésekre, főként mert időnként olyan ötletek születnek meg vezetőségi szinteken is, amelyek az 1989 előtti időszakra mutatnak vissza (lásd a magyar tankönyvek lefordítását román nyelvre). Az RMDSZ azért vállalta 1990 óta a dialógus útját, és azért harcol következetesen az anyanyelvi oktatási hálózat kiszélesítéséért, mert meggyőződésünk, hogy ez a járható út akkor is, ha 21 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy számunkra megfelelő tanügyi törvény megszülessen.
Nem csak a jómagam, de az RMDSZ többi tisztségviselői által kiadott nyilatkozatok is ennek szellemében fogalmazódtak meg.
A múlt heti szenátusi döntés a MOGYE kapcsán felháborító, éppen ezért meg kell sürgetnünk azt a folyamatot, amely ahhoz kell vezessen, hogy létrejöjjön az egyetem magyar tagozata.
Nem hiszem, hogy nyílt levelekkel fogjuk ezt a kérdést megoldani, a témában a következő napokban mindenképp sort kerítünk egy találkozóra a tanügyért és a felsőoktatásért felelős miniszterekkel, és reményeink szerint a miniszterelnökkel is.
Emellett, felkérünk minden szervezetet arra, hogy támogassa mind az RMDSZ, mind pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatóinak és diákjainak erre irányuló törekvéseit. Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha egymást erősítjük ezen szándékunkban.
Borbély László
Közlemény
Erdély.ma,

Egy "padláslakó" kérdése az RMDSZ-hez
A múlt héten előbb telefonon, majd személyesen keresett meg Lukács Árpád, az 1990. március 19-i véres események egyik sebesültje, aki annak idején együtt volt az RMDSZ padlásán Sütő Andrással és társaival. Vagyis egyike azoknak a névteleneknek, akik szép lassan a feledés homályába merültek.
A szerény megjelenésű, halk szavú Lukács Árpád azt kérdezte, mi történt, hogy az utóbbi két évben az RMDSZ nem emlékezett meg az 1990. márciusi események áldozatairól.
– Egy vagyok a 79 személy közül, akik 1990. március 19-én a hodákiak támadásakor Sütő Andrással együtt felmenekültünk az RMDSZ- székház padlására – kezdte mondandóját. – Azt kifogásolom, hogy már a második éve, hogy márciusban az RMDSZ elnöki hivatala nem emlékezik meg ezekről az eseményekről, holott az elmúlt 10-15 évben megtette. Szerintem megérdemelnék az áldozatok és az a 79 személy, aki Sütő Andrással együtt felmenekült a padlásra március 19-én, hiszen nem névtelenek, őket az RMDSZ nyilvántartotta, tudja az elérhetőségüket.
– Önt milyen atrocitás érte 1990. március 19-én?
– Akkor, amikor lejöttünk a padlásról, és Sütő Andrásnak a szemét verték ki, nekem a kezemet törték el. Így védett meg minket Judea úr.
– Az RMDSZ tartotta azután önökkel a kapcsolatot?
– Egyáltalán nem. Meghívást is egyetlen alkalommal, 2005-ben kaptunk, és csak az újságból értesültünk róla. Szerintem az a 79 személy is megérdemelné az elismerést. Időközben 2010-ben kitüntették a marosszentgyörgyi cigányokat a Terror Házában, amiről a Népújság is beszámolt.
– Mit vár az RMDSZ-től?
– Annyit legalább, hogy évente megemlékezzenek, és a megemlékezésre hívják meg azokat a személyeket is, akik Sütő Andrással együtt voltak a padláson. Nehogy a feledés homályába merüljön ez a dolog. Mert ezt nem lehet elfelejteni, de nagyon úgy tűnik, hogy az RMDSZ ezzel a hallgatással el akarja felejteni. Szerintem ezzel a hozzáállással elveszíti az amúgy is egyre apadó szavazóit.
Kovács Péter: Az idén is átadjuk a támogatást
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Népújság megkeresésére elmondta, hogy az RMDSZ szolidaritási alapjából az idén is átnyújtja azokat az összegeket, amelyeket az elmúlt években megnövelt. – Az idén tízezer lejt tudunk fordítani azoknak a támogatására, akik március 19-ét követően börtönbe kerültek, illetve azok hozzátartozóinak, akik életüket vesztették a márciusi események során. Ezen a héten személyesen fogjuk elvinni ezeknek az embereknek a támogatást, ahogy tettük a tavaly is. Valóban nem tartunk számukra találkozót, ahogyan az elmúlt években volt, az a tapasztalat, hogy erre már nem is volt igény. Éppen ezért a főtitkár meg a főtitkárhelyettesek mindenkinek az otthonában adják át a támogatást.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely),

Több mint 230 ezer nyugdíjasnak nő a járandósága egy alkotmánybírósági döntés nyomán
Több mint 230 ezer személynek nő a nyugdíja Romániában egy tavalyi alkotmánybírósági döntés nyomán, amit a kormány márciustól alkalmaz – jelentette be hétfőn Victor Ponta miniszterelnök.
A kormányfő Rovana Plumb munkaügyi miniszterrel együtt tartott közös sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy márciustól 233.707 személynek nő a nyugdíja átlagban 63 lejjel. A kormányt az alkotmánybíróság kényszerítette az emelésre. A taláros testület tavaly október végén megállapította, hogy a 2011. január 1- je után nyugdíjba ment személyek esetében nem alkalmazták azt a magasabb korrekciós együtthatót, amit a 2010-ben elfogadott új nyugdíjtörvény írt elő. Az emelés a 2011. január 1-je és 2013. január 23. között nyugdíjazottakra vonatkozik. A kormány decemberben fogadott el rendeletet a szóban forgó járandóságok újraszámolásáról, és ez a folyamat most ért véget.
Ponta közölte, hogy a költségvetésben van fedezet a többletpénz kifizetésére, és bejelentette, hogy 2015-ben több mint 4 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Az öregségi járandóságok az idén 3,75 százalékkal nőttek Romániában, ahol 5,2 millió nyugdíjas van összesen, az átlagnyugdíj 844 lej.
Népújság (Marosvásárhely),

Szórványiroda Algyógyon
2013 elején változtatott székhelyet a Hunyad megyei Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a HIKE. Az egyesület új székhelyén, Algyógyon ingyenesen használható épületet kapott, két másik magyar intézmény, az Algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ és a Református Parókia szomszédságában, itt jött létre a HIKE Szórványiroda.
A HIKÉ-sek célja volt létrehozni egy olyan irodát, melynek több funkciója is legyen: turisztikai információs pont, képzések, előadások, találkozók, táborok helyszíne, szálláshely az egyesület önkénteseinek és alkalmazottainak, munkalehetőség Hunyad megyei magyaroknak.
Takács Zoltán elnök szerint a projekt kezdeti stádiumban van, de hosszú távú terveik vannak, ugyanis a Szórványiroda ideális helyszín programok szervezéséhez és lebonyolításához, munkahelyeket tudnának biztosítani magyar fiataloknak, szállást felajánlani a besegítő önkénteseknek, és turisztikai információkkal, magyar nyelvű térképpel, könyvekkel tudnák ellátni a Hunyad megyébe látogató magyar turistákat.
A HIKÉ-sek álma, hogy a szórványiroda egy újabb magyar pont legyen, mely sokrétű tevékenységével segítse a Hunyad megyei magyarok életét, az ide látogatókkal pedig megismertesse a megye történelmi és természeti csodáit.
(hike)
Nyugati Jelen (Arad),

Féltett kétnyelvűség – Konferencia az anyanyelvhasználatról
Romániában nemcsak a hatóságok, de a felelős beosztásban lévő magyar tisztviselők is akadályozzák a magyar nyelv korlátlan használatát – hangzott el többek között az anyanyelvhasználat, valamint a hazai és a nemzetközi jogszabályozás alkalmazása körüli problémákkal foglalkozó konferencián hétfőn Marosvásárhelyen.
A nagyváradi Szent Mihály Igazsága és Békéje nevet viselő emberjogvédő egyesület szervezte Valós kétnyelvűség Erdélyben című rendezvényen kiderült, gyakori jelenség, hogy – félelemből vagy tudatlanságból – az érintettek sem élnek kellőképpen az anyanyelvhasználat jogával.
Közömbösség, tudatlanság
Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvédnő, a rendezvény főszervezője az ukrajnai folyamatokra hívta fel a figyelmet, mondván, a februári puccs után megalakult kormány egyik első intézkedése az volt, hogy eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. „Mindez ébresztőként kellene hasson ránk is, Magyarország határain kívül élő magyarokra" – fogalmazott az ügyvédnő. – Sajnos nagyon sokan nem ismerik a törvény adta jogaikat. Ha ismernék, eldönthetnék, hogy élnek velük, vagy sem."
Kérdésünkre, hogy mivel magyarázható, hogy számos magyar polgármester és intézményvezető továbbra sem kíván élni a hazai és nemzetközi jogszabályok biztosította lehetőségekkel, Menyhárt Gabriella úgy vélekedett, a szomorú jelenség az érdektelenség, a közömbösség és a félelem számlájára írható. „Túl kell lépnünk azon a félelmen vagy érdektelenségen, amely sajnálatos módon a magyar közösséget jellemzi. Amíg ezt nem győzzük le önmagunkban, addig hiába várunk, és követelünk jogorvoslást a többségi nemzettől, esetleg külföldről" – jegyezte meg.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselői beszámoltak azokról a törekvéseikről, melyek miatt gyakran magyar politikusokkal és intézményvezetőkkel kerültek konfliktusba. Mint mondták, harcolniuk kellett azért, hogy Marosvásárhelyen egy általános iskola végre magyar személyiség nevét viselhesse, illetve, hogy a vegyes tannyelvű tanintézetekben megjelenjenek a magyar feliratok is.
A törvény érvényesítése érdekében az egyesület két vezetője, Szigeti Enikő és Horváth Kovács Ádám a teljes vásárhelyi iskolahálózatot, a tanfelügyelőséget és a polgármesteri hivatalt is bepanaszolta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
A Felvidékről érkezett Orosz Örs, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Dél-Szlovákiában elszaporodott anonim nyelvhasználati mozgalmak munkásságát mutatta be. Amint egy rövid videofelvételen is láthattuk, az önkéntes fiatalok, ha kellett, magyar nyelvű helységnévtáblákat rendeltek és szereltek fel, a párkányi állomás peronjáról pedig megafonnal „segítettek" a csak szlovákul megszólaló hangosbemondónak.
A hasonló mozgalmak tagjai a „Hol marad a magyar felirat?" matricával ragasztották össze az egynyelvű táblákat, de nem úszták meg a magyarlakta vidékeken kizárólag az állam nyelvén hirdető nagyvállalatok sem. Az egyik reklámpannón például a „Merénylet a kétnyelvűség ellen – Ne közelítse meg a helyszínt!" felirat jelent meg. A szintén csak szlovákul hirdető OTP Bank óriásplakátjára a „Ha kell a pénzünk, kérjétek magyarul is!" felhívást festették fel. „Nem eredménytelen a törekvés, hisz Dél-Szlovákiában ma már egyre több önkormányzat és cég használja a magyar nyelvet is" – mondta el lapunknak az aktivista.
Hazai és budapesti segítség
A Kolozsváron állami költségvetésből működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a Nyelvi jogok című útmutatójának internetes és nyomtatott kiadásával próbál felvilágosítást nyújtani az illetékeseknek. Azonban hiábavalónak tűnhet az állami és közigazgatási szervek hivatalos űrlapjainak a fordítása, ha ezeket a kétnyelvű nyomtatványokat a Székelyföldön kívül alig egy pár helyen használják.
„A legtöbb helyen nem is tudnak a létezésükről. Sajnos a potenciális felhasználók sincsenek tisztában a jogaikkal" – ecsetelte a helyzetet Bogdán Andrea jogtanácsos, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A két évvel ezelőtt létrehozott Kissebségi Jogvédő Intézet (KJI) jogsegélyszolgálat valamint jogi eszközök biztosítása révén próbál segíteni a határon túli magyarságon.
Amint a Budapesten működő intézet munkatársa, Görög Dóra felvázolta, bárki fordulhat a KJI-hez, az anyaország esetenként akár az ügyvédi honoráriumot is állja. A Kissebségi Jogvédő Intézet már jó pár ügyben Strasbourgig juttatta ügyfelét.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Hargitai projektek támogatását kérik a magyar államtól
A Hargita megyében tapasztalt orvoshiány volt a fő témája a Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár csíkszeredai látogatása alkalmával tartott megbeszélésnek.
Ezen Zsigmond Barna Pál főkonzul mellett többek között Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke, Szabó Barna megyemenedzser, Becze István és Rafain Zoltán megyei tanácsos vett részt.
Elhangzott: a szakszerű egészségügyi ellátást helyben hozzáférhetővé kell tenni azok számára, akik pénz- vagy időhiány miatt nem tudják távoli egyetemi központokban kezeltetni magukat. Erre az orvosok számára bérelhető lakások biztosítása jelenthet megoldást.
Az utóbbi években már történtek lépések ez ügyben, de mivel a következendő időszakban, egy újragondolt szakemberpolitika révén számos fiatal szakorvos érkezik a kórházba, további lakásokra lenne szükség, mondták az elöljárók, akik a magyar kormány segítségét kérték ehhez.
A Hargita megyei önkormányzat képviselői a szakoktatás fontosságáról is tájékoztatták a helyettes államtitkárt. Rámutattak, ma a fiatalok már nem Magyarországon keresnek munkát, hanem nyugatabbra utaznak, ami nemzetstratégiai szempontból kedvezőtlen helyzetet eredményez. Ezt a tendenciát hivatott visszafordítani a megyei tanács javaslatára indított, a szakoktatás fejlesztését célzó civil együttműködés.
A Hargita Megyei Művészeti Népiskola például hiánypótló ácsképzési programot dolgozott ki, közép- és hosszútávú céljuk, hogy minél több fiatalt ösztönözzenek a hagyományos ácsszakma magas szintű elsajátítására. Ez nemcsak az ő megélhetésüket biztosíthatja, akár saját vállalkozást is létrehozhatnak, ahol újabb szakembereket alkalmazhatnának.
Ez a folyamat szerves része annak a regionális törekvésnek, amely a helyi gazdaság önellátó képességének erősítését szolgálja, mutattak rá a székelyföldi elöljárók, arra kérve a magyar kormányt, hogy támogassa a népi mesterségek, hagyományok megőrzését célzó törekvéseiket. Répás Zsuzsanna projektelképzelések bemutatására és kidolgozására kérte fel őket.
A megbeszélés másik kiemelt témája az épített örökség védelme, ezen belül a székely kapuk megőrzése volt. Megemlítették többek között a máréfalvi Kovács Piroska Európa Nostra-díjas néprajzkutató munkásságát is, aki sokat tett és tesz a székely kapuk megmentéséért.
Mivel a megyei tanács egy éve nem tudja a Kölik Hagyományőrző Művelődési Egyesület tagdíját fizetni – a román kormány ugyanis nem hagyta még jóvá a közhasznú társaságok támogatását –, Borboly Csaba arra kérte Répás Zsuzsannát, hogy a magyar kormány biztosítsa ezt az összeget. A helyettes államtitkár ígéretet tett arra, hogy mielőbb megoldást keresnek a problémára.
A Hargita megyei vendéglátás és turizmus szintén témája volt a megbeszélésnek. Tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak székely termék, hanem székely szolgáltatás is létezik, mutattak rá a megyei elöljárók, akik a kettőt együtt szeretnék elérhetővé tenni minél több magyarországi számára.
Olyan élményekkel és célpontokkal akarják Székelyföldre csalogatni a turistákat, amelyekkel nemcsak a nehézkesebb idejutást tudnák kárpótolni, de életre szóló élményekkel is gazdagítanák a látogatót, hangzott el.
Borboly Csaba a román–magyar együttélési programokat és a Kelemen–Görgény Fejlesztési Társulást is bemutatta, arról tájékoztatva Répás Zsuzsannát, hogy normalizálni szeretnék a két nép közötti viszonyt. Hargita megyében – ahol a románság aránya 20 százalék alatti – ez részben már megvalósult, és a megyei elöljáró szerint hasonló kísérletet lehetne tenni Erdély más megyéiben is, főleg ott, ahol a népességi arányok hasonlók, csak a románság javára.
Borboly Csaba azt reméli, hogy a fejlesztési társulás megalakításának jó példája átvihető más erdélyi megyékbe vagy a Kárpát-medence más szegleteibe is.
Krónika (Kolozsvár),

Tízszeres béreket ígérnek az orvosoknak a külföldi kórházak
A hazai bérek tízszeresét ígérték a fiatal orvosoknak és rezidenseknek azon a kolozsvári állásbörzén, melyen kizárólag külföldi kórházak és klinikák ismertették állásajánlataikat.
A Karrierek fehérben elnevezésű börzén több mint 300 munkahelyet ajánlottak az érdeklődőknek számos nyugat-európai országban. Ioana Chirilă, egy munkaközvetítő iroda képviselője elmondta, a norvégiai, svédországi és dániai munkakeresők ingyenes nyelvtanfolyamokat is biztosítanak a jelentkezőknek és családjuknak.
Mint mondta, a négyhónapos nyelvtanulási időszakra havi 700 eurós támogatást kapnak, míg a tulajdonképpeni bérek nettó 3500 és 4500 euró között mozognak, amihez az ügyeletért járó pénz is hozzáadódik.
Az egyik jelentkező elmondta, a Kolozs Megyei Sürgősségi Kórház belgyógyászati osztályán rezidensként mintegy 400 eurót keres, míg a belgiumi kórház, ahova jelentkezett, 2500 eurót ígér. Mint mondta, idővel, amint tapasztalatra tesz szert, a 4000 eurót is megkeresheti. Úgy vélte, a romániai orvosok elsősorban a hazai szűkös anyagi lehetőségek miatt vevők a külföldi munkaajánlatokra.
Bogdan Covaliu szervező szerint a vásáron francia, német és skandináv kórházak és klinikák keresnek munkaerőt, a bérezés 1700 eurótól indul az egészségügyi asszisztensek esetében, 2500 euróig is elér a rezidens orvosok esetében, míg a tapasztalattal rendelkező szakorvosok a 12 ezer eurót is megkereshetik. A munkaerővásáron egyébként az Orvosok határok nélkül szervezet is keresett önkénteseket a háború vagy természeti csapás sújtotta övezetekbe.
Krónika (Kolozsvár),

Fegyverletétel
Az RMDSZ-nek sikerült teljesen lefegyvereznie egyik politikai riválisát. Ez a következtetés szűrhető le abból, hogy a szövetség olyan együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Polgári Párttal (MPP), amely révén az MPP gyakorlatilag elismerte másodrendű szerepét az RMDSZ-szel szemben.
Az MPP immár arról is letett, hogy a párt jelöltje egyáltalán felkerüljön az RMDSZ európai parlamenti listájára. Cserében elvi ígéretet kapott arra, hogy majd talán figyelembe veszik álláspontját az RMDSZ választási programjának kidolgozásakor, közösen képviselik az autonómia ügyét, és az RMDSZ majd támogatja a párt felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
A meglehetősen bizonytalannak tűnő ígéretek fejében a polgári párt lemondott arról, hogy megpróbálja maga képviselni a saját politikáját, ehelyett az RMDSZ hivatalos támogatójává avanzsálva gyakorlatilag feladta saját identitását. Az RMDSZ ezáltal kisebb diadalt könyvelhet el, hiszen egyik ellenfele leszerelésével, és a vele megkötött megállapodás révén már csak egy riválisra, az Erdélyi Magyar Néppártra (EMNP) kell koncentrálnia.
Az egyezmény egyik célja minden bizonnyal az, hogy úgy tűnjön: a belátóbb és az összefogásra hajlandóbb polgáriak jelentik a „jó példát”, miközben az EMNP a széthúzást képviseli. Ezáltal megkísérlik elszigetelni a néppártot. Ebben segítheti őket az, hogy a néppárt ezúttal inkább nem indul az EP-választáson, ehelyett azt javasolta Tőkés Lászlónak, hogy a Fidesz listáján induljon.
Az EMNP így nem sok szereplési lehetőséget kap, és úgy tűnik, hogy ugyancsak félreállt az RMDSZ útjából, miközben korábban épp a néppártiak voltak azok, akik koalíciós listát ajánlottak az RMDSZ-nek, amelyet azonban az nem fogadott el. A szövetség ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy csakis RMDSZ-lista legyen, amelyen esetleg helyet kaphatnak a többiek jelöltjei is. Ez viszont jelen helyzetben egyenértékű lett volna az önfeladással.
Az EMNP tehát inkább félreállt, de a jelöltje elvileg a Fidesz-listán ott lehet az EP-ben, és képviselheti politikáját. Az MPP viszont lemondott erről, és elfogadta, hogy az RMDSZ legyen a „szószólója”. A kérdés most az, mindezt mennyire tartják jó ötletnek a polgáriak eddigi szavazói.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),