A Bernády-gyűjteményt október 20-tól a szentendrei MűvészetMalomban tekintheti meg a nagyközönség. A Szépművészeti Múzeum anyagaként egykor ideiglenesen marosvásárhelyi letétbe került alkotások több mint 90 év elteltével láthatók ismét Magyarországon. A gyűjtemény része Barabás Miklós, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Ferenczy Károly és Fényes Adolf több festménye is. A Bernády-gyűjteményként ismert 44, nagy értékű alkotás 1913-ban a Szépművészeti Múzeumból szekereken utazott Marosvásárhelyre, egy ottani kiállításra, Bernády György polgármester kérésére. Nem sokkal később kitört a világháború, majd a trianoni békeszerződés következtében a képek a román állam tulajdonában kerültek. A felbecsülhetetlen értékű alkotások mostanáig, évtizedeken át a marosvásárhelyi múzeum raktáraiban porosodtak. Most a festmények négy hónapon át lesznek láthatók Szentendrén. /A Bernády-gyűjtemény Szentendrén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Gyergyószentmiklóson az utóbbi években a nemzeti múlt fő eseményeiről való megemlékezéseken csak bizonyos személyek kaphattak szót. Garda Dezső elmondta, hogy képviselővé választása után legtöbbször a helyi és a területi RMDSZ szervezetek részéről vagy megtiltották neki az ünnep méltatását, vagy pedig olyan helyzetekbe kényszerítették, amikor beszéde értéke a minimálisra volt csökkentve. furcsának tűnt az idei október 6-i megemlékezés is. Garda bejelentette igényét, hogy a megemlékezésen rövid beszéddel ő is érzékeltethessem a korabeli eseményeket. A válasz határozott NEM volt, és jelezték, hogy csak az egyházak képviselői kapnak szót. Végül azonban Rokaly József ny. történelemtanár mondott beszédet. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Diszkrimináció gyergyói módra. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 11. – 41. sz. /

A Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara ebben a hónapban két külföldi fellépésen is részt vesz. Az első fellépés október 11 és 13. között a Gömöri Kulturális Napokon lesz, amit a Csemadok Járási Elnöksége szervez Felvidéken, Szlovákiában. Október 27-én pedig Siófokon a Balatoni Vándordíjas Férfikari Dalosversenyen vesznek részt. /Rancz Enikő: Két külföldi fellépése lesz a férfikórusnak. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 11. – 41. sz. /

Október 2-án az ország minden részéről érkeztek meghívottak Nagyenyedre, a könyvbemutatóra, melyen többen megjelentek a huszonhárom tagú szerzői gárdából. Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ c. csaknem ezer oldalas könyv szerzői a mai Románia 22 városának 43 egykori intézményét ismertették, rengeteg dokumentumot idézve nem kevés fényképanyaggal. A könyv az 1777–2000 közötti időszakot öleli fel. Több szerző bírálta a Mentor Kiadót. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a karton borítón megcsonkított cím jelent meg a, kihagyva a “magyar” szót: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből. Szabó K. Attila, a kötet összeállítója elmondta, mi az oka annak, hogy beragasztott a belső címlap, miért vannak beragasztott lapok helyenként, miért kellett újranyomni Matekovits Mihály és Szabó Kálmán Attila aradi anyagát. Azt is elmondta, hogy olyan dolgokat javítottak át – évszámokat is beleértve –, amelyhez nem volt joga senkinek. Tárgyi tévedések kerültek az anyagba, kihagytak egyes részeket. /Makay Botond: Országos könyvbemutató, egyetemi tanévnyitó Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Lemondott tisztségéről Decebal Traian Remes mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Calin Popescu Tariceanu kormányfő kérésére. Remest azzal vádolják: 15 ezer eurót fogadott el egy üzletembertől, cserében megígérve, hogy az elbírálásnál közbenjár az illető érdekében. Remes lemondásának hírére, mind a Demokrata Párt (PD), mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői úgy nyilatkoztak: nem csak a mezőgazdasági miniszternek, hanem az egész kormánynak mennie kellene. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint megfelelő megoldás volt Remesnek a miniszterelnök által kikényszerített lemondása. Hozzátette: ezzel az ország újabb lehetőséget kap arra, hogy elvégezze az Európai Unióval szembeni kötelezettségeit. /Lemondott Decebal Traian Remes, a mezőgazdasági tárca vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Utolsó percben kellett helyszín változtatást eszközölnie Gyergyószentmiklóson az Autonómia az EU-ban témájú lakossági fórum szervezőjének, a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki szervezetének, ugyanis a Salamon Ernő Gimnázium vezetősége – ahová meghirdették a fórumot – egy nappal Tőkés László és Kövér László találkozója előtt szerződést bontott. Arra a törvényre hivatkoztak, amely megtiltja politikai jellegű rendezvények szervezését az iskolákban. Árus Zsolt, a fórum egyik szervezője úgy értesült, hogy az RMDSZ felső vezetéséből „szólt le” valaki, és nyomást gyakoroltak az iskolaigazgatóra. Szóbeszéd szerint az RMDSZ helyi vezetői közül hívták fel Lakatos Mihály igazgató figyelmét a törvényes előírásokra. Lakatos mindkét információt cáfolta. Sokan érvelnek azonban azzal, hogy „a néhány héttel ezelőtt összehívott RMDSZ Gyergyó területi küldöttgyűlésére nem vonatkozott ugyanez a jogszabály, noha a küldöttek tanácsa SZKT- és KAT-tagokat választott a gimnázium dísztermében”. „Tévedés történhetett, tudomásom szerint az RMDSZ tájékoztató rendezvényt szervezett, és nem politikai jellegűt” – érvelt Lakatos a Krónika kérdésére. „Még nem kezdődött el a kampány, és az RMDSZ máris negatív kampányba lendült” – jelentette ki Tőkés, utalva az október 6-i aradi megemlékezés körüli üzengetésre, amikor is – mint érvelt – az RMDSZ aradi vezetője megüzente Tőkésnek, hogy sem őt, sem Orbán Viktort, a Fidesz elnökét nem látják szívesen Aradon. Tőkés hangoztatta, szem előtt tartja a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalásokat követő szeptember 6-ai közös nyilatkozatban foglaltakat. Továbbra is keresi az összefogás lehetőségét. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Párt választmányi elnöke pártja azon törekvéseit hangsúlyozta, amely a határon túli magyarság érdekérvényesítésére irányul, és a gyergyóremetei gyökerekkel is rendelkező Gál Kinga európai parlamenti képviselő tevékenységét hozta fel példának. Kicsinyhitűnek nevezte Markó Bélát azon kijelentése miatt, miszerint Tőkés a Fidesz-támogatottsággal csak azt éri el, hogy a magyarságnak ne legyen az EP-ben képviselője. A püspök szerint matematikai Nobel-díjra kellene előterjeszteni Markó Bélát, mert bebizonyította, hogy a 2,8 százalék több, mint az 5 százalék. Szilágyi Zsolt EMNT alelnök jelentette be: létrehozták Tőkés László honlapját. Ígérete szerint a www.tokeslaszlo. ro és a www.tokeslaszlo.eu honlapokon naprakész információkkal szolgálnak az érdeklődőknek. /Jánossy Alíz: Matematikai Nobel-díj Markónak? = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ Kérdéses, hogy az RMDSZ-nek lesz-e nehezebb 5 százalékot összegyűjteni, vagy pedig egy független jelöltnek 2,8-at – vetette fel Gyergyószentmiklóson Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tőkés a Magyar Polgári Szövetség meghívására Székelyföldre látogatott, Kövér Lászlóval, a Fidesz választmányi elnökével, valamint Szilágyi Zsolt kampányfőnökkel együtt. „Jogunk van ahhoz, hogy a határokon túl rekedt magyarok érdekeiben felszólaljunk” – indokolta a magyarországi párt beavatkozását a romániai EP-választásokba Kövér. /Barabás Márti: Szendvicspénz Tőkés László kampányára. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Túlkapásnak tartja a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, hogy a Kovászna megyei rendőrség a műszaki engedély kiadása előtt meg akarja vizsgálni a Székelyföld határát jelző tábla tartalmát is. „Fenyegető hangú nyilatkozatával Laurentiu Todoran rendőrparancsnok túllépte a hatáskörét” – jelentette ki Benedek Barna, a sepsiszéki MPSZ megbízott alelnöke. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Óvakodni kell az ítélettől a besúgást, az együttműködést illetően. A Xantus Gábor-esetnek azonban érdekes vetülete a beismerés időpontja. Könczei Csilla blogjában, nyilvános naplójában már régóta jelennek meg a szeku irattárából származó anyagok, amelyek azt bizonyítják, hogy valaki a közszolgálati televízió csapatából, rendszeresen írogatta a jelentéseket. Xantus, állítása szerint nem azonos a blogon olvasható jelentések szerzőjével, a Bíró Ferenc fedőnevű ügynökkel, és nincs fogalma annak kilétéről. Xantus személyére egyre több gyanú irányult, az elmúlt napokban a neves operatőr-rendező szóbeszéd tárgya lett. Ilyen körülmények között kicsit megkésett a beismerés. Felmerül így a kérdés: akkor is beismerte volna Xantus a tettét, ha Könczei Csilla nem kezd nyomozni? Xantus Gáborra ezután is, megkésett beismerését követően is fel lehet nézni, az ezután leleplezett /Ercsey-Ravasz Ferenc: Jobb későn, mint soha. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ Több mint egy év alatt szinte semmit sem haladt előre a romániai újságírók múltjának 2006 nyarán kezdeményezett átvilágítása, amelyet az Új Magyar Szó is szorgalmazott. /CS. P. T., S. M. L: Hallgatnak a „tiszta hangok”. Bottoni máris megkérdőjelezi Xantus állításait. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Szeptember utolsó napjaiban nevezték ki Horváth István kolozsvári szociológust a Kisebbségkutatási Intézet igazgatójává. Horváth István és Hetea Roxana aligazgató mandátuma öt évre szól. A tisztségeket versenyvizsga nyomán nyerték el. Horváth István elmondta, a legfontosabb tervek között szerepel a kisebbségi kataszter elkészítése, amely leltározza a kisebbségek fontosabb intézményeit és rendezvényeit. Ezt a Magyar Tudományos Akadémia által elindított hasonló program mintájára készítenék el mind a tizenkilenc romániai kisebbség számára. A szociológus megjegyezte: sokkal kisebb mozgásterük lesz, mint például a Teleki László Kisebbségkutató Központnak, mivel a romániai intézmény a kormány alárendeltségébe tartozik, míg a magyar intézet a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működik. Legfeljebb 35 alkalmazottal működhet Kolozsváron az intézet, amelynek legkevesebb 25 kutatót kell foglalkoztatnia. – Néhány olyan intézményes funkciót akarnak vállalni, amelyek megszokottak ilyen intézetben. Például a publikációk folyamatos leltározása egy dokumentációs központ létrehozása érdekében. Ennek az lenne a feladata, hogy rögzítse mindazt, amit a kisebbségekről Romániában publikálnak. A kisebbségi politizálással kapcsolatos anyagokat is gyűjteni fogják. Egy másik projekt keretében etnodemográfiai statisztikát készítenek majd. Romániában ugyanis 1992-ről regisztrálják a gyerekeknek, a házastársaknak és az elhalálozottaknak a nemzetiségi hovatartozását. Romániában ezt nem igazán dolgozták fel. A romániai magyar kisebbség kutatása intézményes szempontból eddig alapvetően magyarországi kezdeményezésként működött. A Magyar Tudományos Akadémia magyar kisebbségek kulturális intézményeinek feltérképezését kezdeményező programjához is szeretnének csatlakozni. /Borbély Tamás: Kisebbségkutatás román állami támogatással. Horváth István igazgató terveiről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./ A román kormány mellett eddig nem működött olyan kutatóintézet, amely segítette volna a helyes kisebbségpolitika kidolgozását. A Kisebbségkutató Intézet beindításáról már 2000-ben döntöttek, azonban a kormány csak idén júliusban hagyta jóvá az intézmény szervezését és működését szabályozó határozatot. Horváth István igazgató elmondta: jövő héten kiírja a versenyvizsgát 25 kutató és nyolcfős adminisztrációs személyzet számára. A legjobb kutatónak járó havi bruttó fizetés a 2200-2300 lejt is elérheti. 2008-tól az intézetnek évente 4,5 milliárd lejt juttat a kormány, amit további uniós pályázati pénzekkel akarnak kipótolni. Az intézet rendezvényeket is szervez, szakkönyvkiadással is foglalkozik. /Oborocea Mónika: Kutató kerestetik. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Idén tavasz óta tudott a Zuschlag-ügyről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a Magyar Narancs című hetilap október 11-i számában megjelent interjújában azt is elismerte, hogy sok Zuschlag-ügy lehet még az országban. Szavai szerint „annyi, amennyi rossz kompromisszum van az önkormányzatokban, és mindenhol, ahol a közszféra jelen van”. Gyurcsány kijelentette, hogy sem neki, sem környezetének nem volt tudomása arról, hogy Zuschlag János „talicskával tolja ki az aprópénzt” a vezetése alatt álló minisztériumból, és ha beigazolódik, hogy ez igaz volt, akkor őt becsapták. /Gyurcsány tudott a Zuschlag-ügyről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Gabriel Andreescunak, a Román Helsinki Bizottság elnökének a BBTE-n belüli esélyegyenlőségről Brüsszelben tartott közmeghallgatáson elhangzott előadása. Nincs olyan, a nagy kormányközi struktúrák által elfogadott nemzetközi dokumentum – amelyhez Románia is csatlakozott volna –, amely előírná a kisebbségek anyanyelvén működő állami egyetemek létrehozását, fejtette ki. Léteznek másfelől ajánlások, amelyeket kormányközi szervezetek támogatnak. Finnországban létezik több vegyes tannyelvű egyetem és több svéd nyelvű egyetem mintegy 285 ezer svéd számára, akik Finnország lakosságának 5,8 százalékát teszik ki). Anyanyelvi felsőfokú oktatás létezik az olaszországi Dél-Tirolban is, 303 ezer német anyanyelvű számára (0,5 százalék). Svájcban 1,3 millió francia anyanyelvű (18 százalék) és 500 ezer olasz anyanyelvű (7 százalék) lakos él. A kanadai Ontarióban, ahol az angol nyelvet beszélő népesség fölényes többséget alkot (mivel a mintegy 6,1 millió franciának a 80 százaléka Québecben él), létezik francia nyelvű egyetemi oktatás. A romániai magyarság Európa legnagyobb létszámú nemzeti kisebbsége. Saját intézményekre és felsőoktatásra vonatkozó törekvéseiket kinyilvánították egy belső népszavazáson és az RMDSZ programján keresztül. Említésre méltó az erdélyi magyar felsőfokú oktatás gazdag történelmi hagyományainak megléte is. A Bolyai Egyetem visszaállításával szembehelyezték a multikulturalizmus elvét, ezzel pedig éppen a „multikulturalizmus” fogalmának értelmét hamisították meg. A magyar kisebbség kérését a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozására vonatkozóan „az oktatás etnikai szegregációjának”, „az oktatás föderalizációjának”, „oktatási enklavizációnak”, „etnikai alapú oktatás kiépítésének” minősítették, nem más, mint a magyar kisebbség bűnösként való megbélyegzése. A Bolyai Egyetem visszaállítása jogos kérés. Probléma az alacsonyabb tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránytalansága a magyar tantestületben; a különböző országos szintű akkreditáló testületekben/bizottságokban nem voltak olyan szakemberek, akik a magyar nyelvű tudományos teljesítményt, magyar nyelvű doktori dolgozatokat stb. helyesen értékelhették volna. Az adminisztráció kétnyelvűségét, belső dokumentumok román és magyar nyelvű kiadását, a kétnyelvű feliratozást nem sikerült elérni. A magyar oktatók kezdeményezték magyar tannyelvű tanszékek létrehozását, ezt elutasították. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egyaránt támogatta a Bolyai Egyetem újjáalakítását és az önálló tanszékek létrehozását is. Bakk Miklós egyetemi tanár javasolta olyan új egyetemi charta kidolgozása, amelynek alapján a BBTE-nek két autonóm pillére lenne, mindkettő saját, autonóm tanszékekkel, a szenátusnak paritásos szerkezete lenne. A Bolyai Egyetemnek mint a magyar közösség hagyományos intézményének újjáalakítása a közösség központi gondolata. A BBTE jelenlegi struktúrája hátrányosan kezeli a magyar tagozatot, valamint a magyarul tanuló hallgatókat. /Gabriel Andreescu: BBTE: jog és méltányosság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

Az évad első bemutatójára – Elektra, Euripidész nyomán – készül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Az előadást, mely közös produkció az Udvarhely Néptáncműhellyel, Sorin Militaru rendezésében játsszák. A Tomcsa Sándor Színháznál ez az első olyan darab, amelyet a néptáncműhellyel közösen készítenek. Koreográfiára pedig a Budapesten élő Bodor Johannát kérték föl. Díszlet- és jelmeztervező, Csíki Csaba. /Barabás Blanka: Jövő csütörtökön bemutató lesz a színházban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 12./

Schiff Júlia Németországban élő írót szoros szálak fűzik ehhez a vidékhez, a Temes megyei Dettán született, évtizedekig Temesváron élt, legújabb kötete, a Világtalan táj (az Alma Mater Alapítvány és Wieser Tibor Alap támogatásával jelent meg Aradon) elbeszéléseket tartalmaz. Valamennyi írás önéletrajzi ihletésű, s a látszólag mozaikkockákból összeálló történet végül is életregénnyé teljesedik. Az egyéni dráma – a megszenvedett, üldözésekkel, kirekesztéssel megroncsolt élet – kollektív drámává mélyül, sok olvasó szülei, nagyszülei sorsában, emlékezéseiben találkozott mindezzel. Az első fejezet a Baragán, a román Szibéria erőszakosan odatelepített “lakóinak” életét és a túlélésért való küzdelmét írja le. A hontalanok erőltetett menetében vonul a család, a tudós apa, a törékeny, úri életmódhoz szokott anya, a fiútestvér, és a legkisebbik, a még gyermeklány. Ez a novellalánc a szerző Bogáncsos táj c. regényében (Mentor Könyvkiadó, 2006) teljesedik ki. A szerző megérezte, hogy a sorstragédiát meg kell írnia, át kell adnia a jövendő nemzedéknek. /Pongrácz P. Mária: Kötéltánc a mélységek fölött. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

Dsida Jenő költő születésének százéves évfordulója alkalmából olvasómaratont szervezett az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete október 12-én Sepsiszentgyörgyön. Dsida műveiből olvasták fel kedvenc részleteiket az egymást követő önkéntes előadók, főleg ifjak. A felolvasások után a Mikes Kelemen Főgimnázium tizenegyedikes tanulói összeállítást mutattak be Dsida verseiből, melyben kiemelten szerepelt a Psalmus Hungaricus. /Szekeres Attila: Dsida közöttünk (Olvasómaraton). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13

A kormány idén 180 millió euróval, 2008-ban pedig várhatóan 300 millió euróval finanszírozza az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait – közölte Tánczos Barna, közlekedési minisztériumi államtitkár. Az az autópályát építő amerikai Bechtel várhatóan 2009 végéig fejezi be a Bors–Berettyószéplak és Kolozsvár–Aranyosgyéres közötti első két szakaszt. /B. T. : Félmilliárd euró az észak-erdélyi autópályára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Az SZDSZ álláspontja szerint káros és felelőtlen a Fidesz, illetve Orbán Viktor pártelnök megosztó politikája a romániai európai parlamenti (EP) választás előtt, ami azzal a beláthatatlan következménnyel járhat, hogy európai képviselet nélkül marad a romániai magyarság, jelentette ki Szent-Iványi István liberális EP-képviselő, az SZDSZ, a kisebbik koalíciós párt külügyi kabinetjének vezetője sajtótájékoztatóján, Budapesten. Szent-Iványi beszámolt arról, hogy Brüsszelben találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és a párt listavezetőivel. Hozzátette: segítenek az RMDSZ-nek, hogy a párt elérje a bejutáshoz szükséges öt százalékot az EP-választáson. /Szent-Iványi: Káros és felelőtlen a Fidesz erdélyi politizálása. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Kövér László fideszes politikussal Gyergyószentmiklósra érkezett, ahol közös sajtótájékoztatójukon mindketten élesen bírálták az RMDSZ vezetését. Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa írta a kormánypárti Népszavában: „A Markóékkal való megegyezéstől mereven elzárkózó püspök – korábbi önmagával ellentmondásba keveredve, felejtve, hogy meg sem várva a nyári RMDSZ–EMNT tárgyalások kimenetelét, különböző hírügynökségeknek nyilatkozva éppen ő rúgta fel a korábban hangoztatott ‘megnemtámadási szerződést’ – továbbra is keresi az összefogás lehetőségét…”. /Lokodi Imre: Tőkés püspök továbbra is Fidesszel kampányol. = Népszava (Budapest), okt. 13./

Békéscsabán tartotta első ülését Arad és Békés, a két testvérmegye által létrehozott közös bizottság, miután az idén márciusban aláírt együttműködési szerződésben ezt vállalták a felek. A vegyes bizottság célja, hogy erősítsék a két megye közötti kapcsolatot. Aradi részről a vegyes bizottság társelnöke most Búza Gábor, a megyei tanács alelnöke. Sipos György tanácsos a kultúra-egészségügy albizottságban foglal helyet. A közös megbeszélésen eldöntötték, melyek lesznek azok a közös tervek, pályázatok, amelyeket Arad és Békés együttesen tesz le a november 5-i magyar–román közös kormányülés asztalára. Az egyik legfontosabb ilyen terv az Arad–Lökösháza vasútvonal korszerűsítése. /(irházi): Ülésezett az Arad–Békés vegyes bizottság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

A 61 éves Héjja Dezső Kézdivásárhelyen, Bem utca 40. szám alatti otthonában ágyban és tolószékben éli napjait. 1997. november 13-án Oroszfaluban súlyos balesetet szenvedett. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után 2002. március 18-án elnöki kegyelemmel szabadult. 2002-től 352 lejes nyugdíjából 112 lejt utalnak át havonta az Agache család számlájára. Eddig közel 3500 lejt vontak le tőle. A strasbourgi ítéletet vegyes érzelmekkel fogadta. A Külügyminisztériumtól a strasbourgi ítéletről csupán egy másfél oldalas román nyelvű átiratot kapott. Héjja Dezső véleménye szerint néhai Reiner Antalnak nagy szerepe volt abban, hogy ügyük a nemzetközi fórumok elé került. Frunda György ügyvéd-szenátornak szintén hálával tartozik. Várja, hogy írásban is megkapja a strasbourgi döntést. Azt szeretné elérni, hogy kis nyugdíjából tovább ne vonják le a 112 lejt. Akkor fog végleg megnyugodni, amikor a román igazságszolgáltatás is kimondja ártatlanságát. A pereskedés idegileg, a börtön pedig egészségileg készítette ki, hangsúlyozta. Héjját epeműtét után emelték ki az ágyból, és vitték a fogdába, melynek nyomán a friss műtét megbomlott, és gyomorsérve is keletkezett, lába pedig immár soha nem fog teljesen meggyógyulni. /Iochom István: Héjja Dezső és a strasbourgi ítélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./; Előzmény: A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon erkölcsi elégtételt szolgáltattak az Agache-perben meghurcolt kézdivásárhelyieknek. /Iochom István: Az Agache-ügyről kereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

Öt háromszéki faluban működik olyan összevont, román tannyelvű I–IV. osztály, ahol ötnél kevesebb diák tanul a teljes tagozaton, és három faluban tíznél kisebb a létszám az V–VIII. osztályban. Erről a pozitív diszkriminációról állította hamisan Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, hogy Kovászna megyében kénytelenek magyarul tanulni a román gyermekek, mert számukra nem biztosított az anyanyelvű oktatás. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint, míg elemiben egyetlen magyar tannyelvű osztály működik a jogszabály szerinti létszám alatt, addig kilenc településen tartanak fenn létszám alatti román I–IV. osztályokat, amelyekben összesen ötvenen tanulnak. Gimnáziumi szinten egyetlen, kötelező létszám alatti magyar osztály sem működik, ezeket a tanfelügyelőség az elmúlt években felszámolta, a tanulókat a községközponti iskolákba irányította, de hatvanhárom román ajkú diáknak idén kilenc osztályt indítottak, csakhogy közel maradhassanak lakóhelyükhöz. A Voiculescu-féle hazugság, miszerint a Kovászna megyei román gyermekek arra kényszerülnek, hogy magyar tannyelvű iskolában tanuljanak, mert nincs elegendő tanoda, ahol anyanyelvükön oktathatnák őket, szeptember 10-én a képviselőházban is elhangzott Popescu Ionica Constanta konzervatív párti képviselő interpellációjában. A szóban forgó álsérelemre Keresztély Irma főtanfelügyelő írásban küldte el cáfolatát az oktatási miniszternek, amelyben többek között arra is kitér, hogy nem kis anyagi erőfeszítésbe kerül a helyi önkormányzatoknak és a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek a létszám alatti osztályok fenntartása annak érdekében, hogy a román ajkú diákok anyanyelvükön tanulhassanak. /Fekete Réka: Magányos kisdiákok tanulják a román ábécét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Október 12–14-e között ünneplik a kolozsvári református oktatás megalakulásának 450. évfordulóját. Székely Árpád 18. éve igazgatója a Református Kollégiumnak. Annak idején Csiha Kálmán püspök úgy képzelte el, hogy a több mint négy évtizedes betiltás után rövidesen újra indítják a felekezeti iskolákat: a kollégiumokat és az általános iskolákat. Azonban a minisztériumi illetékesek, a román oktatási szakemberek nem értették meg, hogy mit is akarnak a magyar történelmi egyházak. Ezért született meg az a köztes megoldás, hogy az ortodox szeminárium mintájára engedélyezték a református egyház részére szükséges személyzet képzését, de csakis közép- és főiskolai szinten. Az egyházi javak visszaszolgáltatása még tizenhét évvel a rendszerváltás után sem oldódott meg, állami támogatásra van szükség. Romániában 1990 után az első református kollégium Kolozsváron indult újra. 1992-ben, amikor az első évfolyam érettségizett, az igazgató 43-szor volt Bukarestben az érettségin való részvétel engedélyeztetése végett. 1990 elején a Tanügyminisztérium írásos határozatban döntött a kollégium újraindításáról, amelyet aztán szeptember első felében visszavont. A Györgyfalvi negyedi 16-os Általános Iskolában csökkent a gyereklétszám, ezért akkor ott kaptak négy osztálytermet. A nyolc osztály felváltva járt iskolába. Csiha püspök feleségének, Emese asszonynak köszönhetően több hónapon át 14 kollégista kapott szállást a püspökségen. Szerencsére a befogadó iskolával való kapcsolat jónak volt mondható az ott töltött 12 év alatt. Eddig mindössze az ó-kollégium épületének 2002-es visszaszolgáltatása valósult meg. Azt a tanévet a templom előtti néma tüntetéssel kezdték. Pap Géza püspökkel az élen megálltak a kollégium előtt, és imádkoztak. Szinte a csodával volt határos a 2002. december 20-i beköltözésük a kollégiumba. A kolozsvári iskolának testvériskolai kapcsolata van a többi nyolc erdélyi református kollégiummal. A Református Pedagógiai Intézet szervezésében kerül sor a kollégiumi igazgatók és tanárok gyűlésére, diákkonferenciák, versenyek lebonyolítására. Jó a kapcsolat a római-katolikus és az unitárius iskolával is. /Nagy-Hintós Diana: „Bízom abban, hogy Isten továbbra is gondot visel ránk... ” Beszélgetés Székely Árpáddal, a Református Kollégium igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában nyitották meg október 12-én az idei sólyomkővári alkotótábor résztvevőinek munkáiból álló tárlatot. A megnyitón Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője elevenítette fel a tábor történetét, a résztvevő művészek közül Starmüller Katalin, Starmüller Géza és Székely Géza volt jelen a megnyitón. Augusztusban Sólyomkőváron már a 11. Ipp Art táborra került sor, ezúttal mintegy tizenöt résztvevő művésszel. A tábor ötlete 1997-ben született meg, egy ippi házaspár kezdeményezésére. Hagyományszerűen Ippen van a táborzáró kiállítás. /-f-: Ipp Art 2007. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Kováts József író, a fametsző Buday György, Kolozsvári Grandpierre Emil és Wass Albert osztálytársak voltak a kolozsvári Református Kollégiumban. Ebben a kollégiumban az energiák, az elmének és a léleknek és a jellemnek az erőfeszítései összeadódva, összefonódva a magyar identitás egyik pillérévé váltak Erdély történelmében. Amikor jó idők jártak, ez az intézmény képes volt elraktározni, felhalmozni, az értékeket. Amikor rossz idők jöttek, képes volt a tartalékokból okosan gazdálkodni. Mindezt bemutatta Kolozsvári József: A Világítótorony – A Kolozsvári Református Kollégium és Leánygimnázium története. (Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2007) című könyvében. /A Református Kollégium félezredik éve fele tart. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének székhelyén október 12-én mutatták be Eszteró István és Serban Foarta közös román–magyar nyelvű verseskötetét, az aradi Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent Concertinót. A két temesvári szerző (a nyugalmazott magyar irodalomtanár, illetve a költő, esszéíró, műfordító) méltatásán kívül külön köszöntötték az idén 65 éves Foartát, illetve – épp 50. születésnapján – feleségét, Gábos Ildikót, aki fordítóként gondozta a Concertino szövegeit. A Foarta–Gábos művészházaspár fordította le Böszörményi Zoltán (a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen tulajdonos-főszerkesztője) A szerelem illata című szonett-koszorúját, amely a temesvári Brumar Kiadónál jelent meg O suma de sonete címmel. Gábos Ildikó ezenkívül más magyar és német szerzők műveit is fordította románra. /P. L. Zs. : Születésnapi könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Sepsiszentgyörgyön élő ismert szobrászművész, számtalan köztéri szobra áll a tereken. Elmondta, hogy évek óta az Üregek című kisplasztikai sorozatán dolgozik. Ezek antropológiai jegyeket hordozó absztrakt alkotások. A cím kiüresedésre utal. Nemrég avatták Sepsiszentgyörgyön Arany János-szobrát, most László Ferenc, a nagy múzeumőr plakettje foglalkoztatja. Évtizedekig nem volt szabad magyar történelmi alakokról készült szobrokat közterekre kiállítani. Most lehet, be kell pótolni a hiányokat. Szomorú tény, hogy Sepsiszentgyörgynek nincs elég kiállítóterme. A képtár önmagában nem pótolhatja a hiányt. Műtermeket kell létrehozni, hogy a fiatalokat hazacsalogassák. Baász Imre bevallotta annak idején, azért jött ide, mert műtermet kapott, de ezért jött Hideg Margit, Koppándi és Tornai Endre is. Vargha Mihály /sz. Kézdivásárhely, 1961/ 1988-ban Iasi-ban diplomázott a Képzőművészeti Akadémia szobrászati szakán, számtalan csoportos és egyéni kiállítása volt itthon és külföldön. Köztéri alkotásai Sepsiszentgyörgyön: In memoriam 1956 – térplasztika, kő, bronz, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Csereyné Zathureczky Emília, Arany János, Kós Károly – bronz mellszobrok, Jókai Mór, Málik József, Puskás Tivadar, Bartók Béla, Berde Áron – bronz domborművek. Szárazajtán: Mártírok emlékműve – kő. Bereckben: Gábor Áron, egész alakos bronzszobor, Csernátonban: Zámbler János, monumentális kőportré. Kovásznán: Ignácz Rózsa, bronz mellszobor, Gazdáné Olosz Ella, bronz dombormű, Sepsiillyefalván: Szabó Dezső, bronz mellszobor, Royal Oak, Detroit (USA): Együttes Lény. In memoriam Baász Imre – faplasztikák. Nagyatád (Magyarország): Halmok – faplasztika. Hojer (Dánia): Apa és fia – festett fa. Morges (Svájc): Fej – kő. Ószandec (Lengyelország): Szent Kinga – fa. Buenos Aires (Argentína): Czetz János – fa. /Bogdán László: Mindig is a fa izgatott. Beszélgetés Vargha Mihállyal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Három, a chisinau-i városnapokra meghívott romániai delegációt fordítottak vissza a moldovai hatóságok a román–moldáv határról, annak ellenére, hogy az érvényben lévő törvények értelmében az uniós állampolgároknak nincs szükségük vízumra a Moldova Köztársaságba való belépéshez. Sőt, Bukarest és Chisinau kétoldalú megállapodást is kötött, hogy előbbi – EU-s tagállamként – csak útlevelet kér a moldovai állampolgároktól, ha azok Romániába akarnak lépni. Traian Basescu államfő „elfogadhatatlannak” nevezte az incidenst, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök pedig sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Moldova távolodik az európai értékektől. /M. L. : Csak a Prutig mehettek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Romániának a jelenleginél kisebb méretű, működőképesebb fejlesztési régiókra van szüksége, olyanokra, amelyek versenyképesek a többi régióhoz viszonyítva, meghatározott identitással és hagyományokkal rendelkeznek – hangsúlyozták október 13-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ által szervezett konferencián. A szervezet vezetői bemutatták a sajtónak az új fejlesztési régiókról szóló elképzelésüket. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: a jövő Európájában már nincs helye a „nemzetállami” gondolkodásmódnak, egyre inkább érvényesülnie kell a decentralizáció, az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elvének. Statisztikai adatokra alapozva rajzolták meg a hivatalosan elfogadott nyolc régiót, így például ugyanahhoz a régióhoz tartozik Csíkszereda és Gyulafehérvár. Hasonlóképpen „közösködik” egy régión belül Fehér és Kovászna megye, holott semmiféle hagyományos együttműködési tapasztalatuk nincsen. Egyazon régióban van a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca megye a Kárpátok túlsó felén lévő Vrancea megyével. Borbély László felvázolta, hogy az RMDSZ a jelenleginél kisebb méretű, működőképesebb régiókat szeretne. Csutak István volt integrációs államtitkár, Winkler Gyula miniszter tanácsosa grafikonokkal illusztrált előadásában mutatott rá arra, hogy a mostani heterogén régiókon belül tapasztalható gazdasági, környezeti, méretbeli és kulturális különbözőségek lehetetlenné teszik a következetes fejlesztési elképzelések kidolgozását. /Kisebb, működőképesebb, saját identitású régiókat! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ A múlt rendszerből a kommunista hatalom homogenizációs politikájának szemléletét viszi tovább a jelenlegi régiófelosztás, amely a társadalom kulturális, nyelvi elkeverésére törekszik, fogalmazták meg a szakemberek Marosvásárhelyen. Hagyományos történelmi régiókat szakítottak ketté. A folyamat megállítására létre kell hozni az önálló székelyföldi régiót, amelynek racionalitása, egységes kulturális, etnikai és gazdasági vonása van. Tisztában kell lenni azzal is, jelentette ki Markó, hogy a jelenlegi közigazgatási egységekre nagyon nehéz lesz fejlesztési régiót építeni. /Lokodi Imre: Régióátrajzolási offenzíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Az RMDSZ az eddigi nyolc helyett tizenöt fejlesztési régióba sorolná Románia megyéit. A tervezetben a három székelyföldi megye önálló entitásként szerepel. /Tizenöt fejlesztési régiót javasol az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./

A korrupció-ellenes ügyészség (DNA) beidézte Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármestert. Kérésére szembesítették a feljelentőjével. Az utóbbi azt vallotta, félreértette a helyzetet. Előzőleg a DNA bűnvádi eljárást indított az elöljáró ellen hatalommal való üzérkedés gyanújával. A szembesítésen a feljelentő elmondta, alkalma sem adódott, hogy pénzt adjon, mert Szőke Domokos nem reagált a megkeresésére. /Szüszer-Nagy Róbert: Szőke Domokos a DNA-nál. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

Október 13-án Székelyudvarhelyen, a Városháza Szent István-dísztermében tartotta hagyományos évi díjátadó ünnepségét az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA). A hetvenéves írók köszöntése mellett átadták a hídverő és az életműdíjakat is. Egyed Péter egyetemi tanár értékelte az alapítvány által korábban kiírt irodalom- és internetpályázatot. Az EMIA életműdíjjal tüntette ki Dávid Gyula szerkesztőt, irodalomtörténészt, akinek életművéről Gálfalvi Zsolt tartott laudációt. Dávid Gyula meghatottan köszönte meg az elismerést, egyfajta adósságként említette a Romániai Magyar Lexikon befejezését, ígérete szerint az utolsó kötet jövőre jelenik meg. Gálfalvi Zsolt a hetvenedik születésnapját idén ünneplő Kántor Lajost, a Korunk folyóirat szerkesztőjét köszöntötte. Hídverő díjat adtak át Szakolcay Lajosnak, akinek életművét Gálfalvi György méltatta: „Egyike azoknak, akik életművet szenteltek annak, hogy másokra figyeljenek, olyanokra, akiket a határok elszakítottak egymástól, de mégis összetartoznak”. Az EMIA egyik díjazottja, a hetvenedik életévét idén ünneplő Lászlóffy Aladár betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. Búcsúzásként az est házigazdája, a szervező alapítvány elnöke, Lőrincz György író köszönte meg a hallgatóságnak, hogy jelenlétükkel megtisztelték a díjátadást. /Szász Emese: Akik tettek az irodalomért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

Október 13-án az utolsó erdélyi magyar polihisztor születésének 210. és halálának 110. évfordulója alkalmából Brassai Sámuel Emléknapot rendeztek Kolozsváron az Unitárius Kollégiumban. Az emléknap előzeteseként október 12-én tartották az „Erdélyi magyar gazdasági gondolkodás a 19–20. században” című vetélkedőt. Október 13-án az emlékgyűlést Szabó Árpád unitárius püspök nyitotta meg. A püspök szerint megérett az idő arra, hogy kolozsvári köztéri szobor hirdesse Brassai nagyságát. Péntek János professzor Brassai nyelvészeti munkásságának eredményeit vette számba. Többek között neki is köszönhető, hogy 1841-ben a magyart fogadták el az addigi latin nyelv helyébe a hivatalos fórumokon. Somai József az erdélyi magyar közgazdaságtan előfutárának nevezte Brassai Sámuelt, neki köszönhetően jutottak el a köztudatba a közgazdasági kifejezések. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), elnöke Brassainak az intézmény 1859-es megalapításában vállalt szerepét emelte ki. Brassainak az EMÉ-val való együttműködése azután is folytatódott, hogy átment az 1872-ben megalapított egyetemre. Az emléknap a Házsongárdi temetőben Brassai Sámuel síremlékének megkoszorúzásával zárult. /Ö. I. B. : Brassai Sámuelre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./