Tőkés László úgy véli: azzal, hogy független jelöltként indul az EP-választásokon, lehetőséget teremtett minden erdélyi magyar számára, hogy ne csak szavazzon, hanem válasszon – jelentette ki a református püspök szeptember 27-i nagyváradi sajtótájékoztatóján. A püspök elmondta, még az utolsón száz méteren is voltak olyan RMDSZ-vezetők, akik nyomást gyakoroltak rá, és megpróbálták lebeszélni a választásokon való indulásról. „Meglátogatott püspöki irodámban Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács, illetve a megyei RMDSZ elnöke, és támogatását ajánlotta fel, ha lemondok a független jelöltetésről, arról próbálva meggyőzni, hogy csak belülről tudom megreformálni az RMDSZ-t” – magyarázta Tőkés. Elmondta: Frunda György szenátornak ahhoz is volt bátorsága, hogy azt állítsa: Tőkés László a magyar nemzet ellen jelölteti magát. „Azok, akik csak a megtépázott hatalmukat akarják megtartani, nyilvános felhívással vagy négyszemközti rábeszéléssel, hamis propagandával vagy burkolt fenyegetéssel igyekeztek rávenni, hogy álláspontom és elveim feladásával mégiscsak lépjek fel az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára” – áll a sajtónak közreadott püspöki nyilatkozatban. Véleménye szerint „azok, akik a Neptun-fürdői pártvillában vagy a budapesti Kempinsky-hotelben a mi rovásunkra koccintgattak, a nemzeti autonómiát pedig önös pártautokráciára cserélték, utóbb az „egység” és „szolidaritás” demagóg jelszavaival próbáltak letéríteni a demokratikus rendszerváltoztatás és a nemzeti érdekérvényesítés egyenes útjáról. ” /Tőkés: „Megpróbáltak lebeszélni a választásokon való indulásról”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Tőkés azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy politikai klientúraépítés céljából kormánypénzeket eszközöl ki különböző református templomok finanszírozására, megkerülve az egyházi hierarchiát. (Az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárására a Tariceanu-kabinet 3,5 millió lejt ítélt meg az erdélyi történelmi egyházak számára, 90 templomépület és más egyházi intézmények építési, javítási munkálataira.) /Gyomrozták Tőkést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Tovább dagad Magyarországon a Zuschlag-ügyben kipattant botrány. A Zuschlag-ügyben elrendelt házkutatáson egy rejtett kamerás felvételt találtak, amelyen Weiszenberger László MSZP-s kiskunhalasi kistérségi megbízott 2005-ben egy vállalkozónak magyarázta a fejlesztési pályázatok elnyerésének mechanizmusát: kapcsolatai révén rendszeresen intézkedett pályázatok ügyében százalékért. A sikeres pályázók által visszaosztott uniós és belföldi milliókat a minisztériumba kellett vinnie, ő abból kapta meg a részét. Ezt a felvételt szeptember 26-án a Hír TV is leközölte. A nyomozás részeként házkutatást végeztek Weiszenberger Lászlónál. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra utasította a felelős szaktárca vezetőjét, hogy mentse fel az illetőt, és kezdeményezzen rendőrségi eljárást az ügyben. „Az nincs rendben, hogy képviselők a minisztériumok középvezetőivel mind a mai napig ellenőrizetlen körülmények között tárgyalnak” – fejtegette a miniszterelnök. Bajnai Gordon területfejlesztési és önkormányzati miniszter úgy fogalmazott, hogy nem naiv és tudja jól, hogy ez a rengeteg pénz sok rossz szándékú embernek is vonzó lehet, viszont azt üzeni nekik, hogy előbb-utóbb mindenki lebukik, és bíróság elé fog kerülni pártállástól függetlenül. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a most kipattant botrányt megelőzően egyik nyilatkozatában már utalt arra, hogy a Magyarországra érkező uniós pénzek nagy részét ellopják. Gyurcsány szeptember 24-i országgyűlési beszédében még cáfolta Orbán Viktor kijelentéseit, kijelentve, a Fidesz politikusa hazudott, és az ország tisztességes többségét is megvádolta. Az Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter szerint Orbán abból vonta le következtetésként, hogy eltűnnek az uniós pénzek, hogy az érkező támogatások ellenére országszerte nem épül szinte semmi, és nem bővülnek a vállalkozások. /Intézményesített lopás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Ukrajnában a sorozatos belpolitikai válságok után szeptember 30-án előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. A választások kiírására az államelnök Juscsenko és a kormányfő Janukovics közötti hatalmi torzsalkodás szolgáltatott alapot. 2004-ig, míg nem lépett életbe a kizárólagosan pártlistás rendszer a parlamenti választásokon, a magyarok a magyar többségű 72. számú kárpátaljai választókerületből juttatták be képviselőiket a Legfelsőbb Tanácsba (Verhovna Rada). 1994–1998 között a baloldali Tóth Mihály, 1998–2002 között a jobboldali Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, 2002 és 2006 között pedig a magyarországi szocialisták /MSZP/ támogatását élvező Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke képviselte a magyar érdekeket az ukrán fővárosban. A 2006-ban életbelépett pártlistás választási törvény három százalékban szabta meg a bejutási küszöböt. Ez a negyvennyolc milliós országban a 156 000 fős magyar közösség (2001-es népszámlálási adat) számára eleve lehetetlenné tette a parlamentbe való kerülést. A Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem (NU – NSZ) tömörülés Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, megyei tanácsi képviselőt a határesetnek számító, a parlamentbe való bejutásra azonban mégis esélyes 99. helyen jelölte, ennek fejében a KMKSZ az államelnök politikai alakulatát támogatja. Az Ukrajna Szocialista Pártja a 11. helyen jelölte a jelenleg Budapesten diplomáciai feladatot betöltő Tóth Mihályt. Gajdos István, az UMDSZ elnöke néhány hete azt ígérte Kovács Miklósnak, hogy szervezete a kampány során őt fogja támogatni. Ezt tudomásul véve a KMKSZ elkészítette az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET) létrehozásáról kötendő szerződés tervezetét. Augusztus végén az UMDSZ Országos Tanácsa úgy döntött, hogy a szervezet nem Kovácsot, hanem Tóthot támogatja. Olekszandr Moroz leköszönő házelnök, az Ukrajna Szocialista Pártja elnöke közölte, hogy szocinternbeli magyar barátai ajánlására biztosított ilyen előnyös helyet Tóth Mihálynak. A párt kárpátaljai elnöke arról beszélt, hogy remélhetően még szeptember első felében pártja és az MSZP együttműködési megállapodást köt. A bejelentés a kampányba való durva beavatkozásnak minősíthető. Azt sugallja, hogy a támogatási forrásokat kezében tartó budapesti kormánypárt Morozék jelöltjét támogatja. Tóth Mihály kampányában felhasználható a magyar MSZP-s vezetők szokatlanul sűrű kárpátaljai látogatása is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az idén kétszer tett villámlátogatást a térségben, és augusztusban feltűnt a magyar pénzügyminiszter is. Az ukrajnai választásnál az EU- és NATO-tag Magyarország nem a „nyugatos” politikai erők oldalára áll. Mindez nem előzmény nélküli. A 2004-es elnökválasztás idején az EU és az Egyesült Államok Juscsenkot támogató politikájával szemben Budapest az orosz orientáltságú Viktor Janukovicsra – s annak kárpátaljai mamelukjára –, az akkor (egyesített) szociáldemokrata, Gajdos Istvánra tett, aki a narancsos forradalom győzelme után, különböző felelősségre vonások elől menekülve úgyszintén az MSZP közbenjárása után villámgyorsan igazolt át az Ukrán Szocialista Pártba. Az UMDSZ-hez közeli kárpátaljai magyar nyelvű sajtó páratlan történelmi esélynek írja le a két magyar jelölt indulását, valamint azt, hogy először lehet két képviselőjük az ukrán parlamentben a magyaroknak. (Forrás: Budapest Analyses) /A magyar képviselet esélyei az ukrán parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Nincs győztese Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga szóbeli (megismételt) szakaszának. Két pályázó jelent meg a vizsgán: az időközben igazgatóvá kinevezett Szász Enikő és Szabó K. István. A zsűri szerint egyikőjük sem kapta meg a minimálisan szükséges 8-as osztályzatot. Az érintettek közül Szász Enikő az újságírótól tudta meg az eredményt. “Nem lep meg, mert tudtam, hogy egyesek mindent elkövetnek azért, hogy elmozdítsanak, úgy csűrik-csavarják a dolgot, hogy ez a patthelyzet alakuljon ki. ” – mondta. /(pataky): Függőben a színházigazgatói tisztség. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

Hármas jubileumot ünnepeltek szeptember 23-án, vasárnap a szatmárnémeti Láncos templomban: felszentelésének 200. évfordulóját, az orgona 100. évfordulóját és a bombázáskor tönkrement templom újjáépítésének 60. évfordulóját. Szatmárnémeti legnagyobb református temploma, nevét a körülötte húzódó, töviskoronát idéző alacsony lánckerítésről kapta. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Fellépett Fátyol Rudolf hegedűművész, valamint a Rudolf vonósnégyes, Erdős Margit és Barsan Meghi pedig hárfakoncertet adott. Az ünnepség végén Tőkés László püspök, Sipos Miklós esperes és Szilágy Balázs lelkipásztor két emléktáblát leplezett le a templom falán. Az egyiken azok neve szerepel, akik a legtöbb áldozatot hozták a szatmári reformátusságért, a másikon pedig a templomban eddig szolgált lelkipásztorok és gondnokok neve olvasható. /Babos Krisztina: Jubileum a Láncosban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

„Nem elég beszélni a misszióról, tenni is kell érte” – szögezte le Vinczéné Pálfi Judit református lelkész, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa azon a presbiteri konferencián, amelyet az elmúlt hét végén szerveztek a Bihar megyei Sólyomkőváron, az egyházmegye Ifjúsági Központjában. A szekularizáció, valamint a népességfogyás drámai következményei ellen csak akkor lehet eredményesen fellépni, ha az egyház idejében ismeri fel és kezdi el a missziós munkát – hangzott el. Az Ifjúsági Központ kétszintes épület, 66 férőhelyes, étkezővel, fürdőszobákkal, saját víztisztító-berendezéssel ellátott épület, körülötte még folynak a munkálatok. Az intézmény nem csupán egyházi rendezvényeknek, táboroknak, presbiter- és gyülekezeti találkozóknak ad otthont. Évi rendszerességgel táborozik itt a szilágysági IPP Art művészeti társaság is, de a szilágysági cserkészeknek is kedvenc találkahelye Sólyomkővár. /Püsök Annamária: Cselekvő misszióra készül az egyház. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes fennállásának húsz éve alatt gyűjtötte az ősi népi táncokat. Nemrégiben ünnepelték megalakulásuk 20. évfordulóját. Az együttes megalakítója, László Csaba a magyar néptánccal a brassói egyetemen kezdett ismerkedni, ahol 1985-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. A köréje csoportosuló fiatalok az ő irányítása alatt lettek a népi kultúra iránt elkötelezettek. Az együttes 1987-ben alakult a székelykeresztúri gimnáziumban, első műsorukat 1988 júniusában mutatták be. A régi rendszer utolsó évtizedében a Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál brassói szakaszán díjat nyertek. Már 1990-ben meghívták az együttest Magyarországra, Siklósra és Pécsre. A Háromszék Néptáncegyüttes létrehozásakor László Csaba néhány alapító taggal átment az alakuló profi együtteshez, ahol ő lett a koreográfus. Azután László Csaba hazatért Székelykeresztúrra, újjászervezték a Pipacsok együttest. 1991-ben a Pipacsok második generációjának tagjaiból sikerült olyan színvonalas együttest alakítani, amely már abban az évben népszerűsítette Székelyföld néptáncait. 1992-ben intézményes formát is kapott a csapat, és nagy sikerrel szerepelt, többek között Svájcban. 1993-ban László Csaba koreográfiájával és rendezésével elkészült a Katonák című táncszínházi produkció, amellyel sikeresen turnéztak az erdélyi városokban. 1994-ben Idegen földre ne siess című műsorukkal országos turnét tartottak és részt vettek a Szegedi Folklórfesztiválon is. 1996-ban nagy sikerrel szerepeltek hazai rendezvényeken és Franciaországban. Két alkalommal szerepeltek az Amerikai Egyesült Államokban is. 1998-ban László Csaba vezetésével, többnyire a Pipacsok tagjaiból alakult meg az Udvarhelyi Néptáncműhely, és több sikeres műsort mutattak be. László Csaba úgy érezte, hogy a város vezetői nem támogatják megfelelően, ezért 2001-ben megszüntette viszonyát az Udvarhelyi Táncműhellyel. A Székely sorsképek című előadást már mint független koreográfus készítette el. 2002-ben ismét újjászervezte a Pipacsokat. Mindezek mellett László Csaba 2003-ban a Nagyváradi Filharmónia keretében tevékenykedő Magyar Néptánc Együttesnél a Só útja című kétrészes táncjáték koreográfusa és rendezője volt. Az évek során nagy sikerrel szerepeltek Hollandiában, Szardíniában, több esetben Magyarországon. Idén Kínában is vastapssal jutalmazták a Pipacsok műsorát. Állandó utánpótlást képeznek a Kis Pipacsok és a Mákvirág tánccsoportok. Az együttes 1994-től szervezi a Felsősófalvi Székelyföldi Tánctábort is, amelyen a táncoktatók László Csaba mellett a Pipacsok táncosai. Emellett népzene- és néptáncgyűjtéssel is foglalkoznak. /László Miklós: Húszéves a Pipacsok Néptáncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

Átlag tizenöt százalékkal nőnek október 1-jétől a tanügyben – a köz- és felsőoktatásban – dolgozók bérei. A kormány idén év elején döntött a tanárok fizetésének három szakaszban történő növeléséről. Így január elsejétől 7, április elsejétől 3, míg október elsejétől 15 százalékkal nő a pedagógusok alapfizetése. Az adminisztratív személyzet fizetése 12 százalékkal emelkedik. /Októbertől nőnek a pedagógusbérek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

A készülő közoktatási törvény egyeztetési folyamatában a román politikai pártok, de az oktatási szakszervezetek vezetői is láthatóan összehangoltan dolgoznak azon, hogy megakadályozzák az RMDSZ által kezdeményezett, a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek alapján történő oktatását – jelentette be Asztalos Ferenc képviselő. A politikus leszögezte: itt az ideje, hogy ezekben kérdésekben ne csak az RMDSZ, hanem a magyar szakszervezeti vezetők, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, de az EMNT és SZNT is hallassa hangját, megerősítve azt a tényt, hogy az RMDSZ által követett oktatás-politikai célok fontosak a magyarság számára – hangsúlyozta a politikus. Asztalos közölte, a napokban két, a Konzervatív Párt által kidolgozott, egyértelműen magyarellenes törvényjavaslat érkezett a képviselőház oktatási szakbizottságához. Az egyik tervezet azt szorgalmazza, hogy az iskola-előkészítő évet a kisebbségi gyerekek esetében fordítsák a román nyelv elsajátítására, de azt is, hogy a román nyelvet az I. osztálytól a XII. osztályig a román diákok számára készült tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. A másik törvénytervezet értelmében azokban a helységekben, ahol a románság számbeli kisebbségben él (különösen Hargita, Kovászna, és Maros megye egy része), az itt román nyelvet oktató pedagógusok fizetését egészítsék ki az országos bruttó átlagfizetés összegével. /Összehangolt támadás a magyar nyelvű oktatás ellen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

A Korunk szeptemberi számának alaptémája kapcsán a titkosszolgálatokról, ügynökökről, besúgókról, beszervezésről és nem utolsó sorban a leleplezés-feltárás jelentőségéről-szerepéről tartott előadást Gyarmati György magyarországi történész szeptember 28-án Kolozsváron, a Korunk Akadémia megnyitó ülésén. A Korunk főszerkesztője, Kántor Lajos felvázolta a Korunk Akadémia célkitűzéseit, rövid- és hosszú távú programját. Gyarmati György méltatta azt a szerepet, amelyet a lap betölt a tudományos- és közéletben, leszögezve: Magyarországon hiányzik a modern 20. századi társadalomtörténet-írásnak az a fajtája, amelyet ez a lap évek óta felvállalt, és igen magas fokon művel. Gyarmati elmondta, sűrűn előfordult az, hogy a tartótiszt írta le a jelentést. A gyerekek és a Szekuritáté külön tragikus fejezete az elmúlt 40 évnek. Figyelemre méltó a hivatásos ügynökök gondolatvilága. A „Páskándi Gézának már az ábrázata is nacionalista” és az ehhez hasonló mondatok tömkelege elképesztő. A titkosszolgálatokra vonatkozó kutatás nem anyaghiányban szenved, ellenkezőleg, akkora mennyiségű anyag árasztja el a kutatókat, hogy egyszerűen képtelenség feldolgozni. Az információk jelentős része bizonyos értelemben használhatatlan. Léteznek kartotékok, aláírás nélkül, és léteznek a fedőnéven írt feljelentések. Külön-külön egyik sem számít bizonyítéknak egy esetleges bírósági eljárás kapcsán. Így az egykori ügynököknek csak egy töredékét lehet igazából leleplezni. Az ügynökök az elnyomó gépezet legalján voltak valahol. Felettük van még a pártvezetőség, a titkosszolgálat teljes gépezete, le egészen a tartótisztig, és ők soha nem tárgyai ennek a feltáró munkának. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Besúgók, ügynökök, jelenkori történelem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Az erdélyi folklórnak immár tíz éve meghatározó eseménye az Erdélyi Prímások Találkozója, melynek idei jubileumi rendezvénye újra felvonultatta a jó nevű prímásokat. A X. Erdélyi Prímások Találkozója szeptember 27-i gálaműsora bizonyíték volt arra, hogy igény van e találkozóra. A gálaműsort idén is közös táncház zárta. /Antal Ildikó: Prímásgála Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

Aradon hatodik alkalommal szervezte meg szeptember 28-án a Banat-JA Kulturális Kör a Kisebbségek Fesztiválját. Felsorakoztak a magyar, zsidó, szerb, szlovák, bolgár, roma, német kisebbségeket képviselő párok, végigvonultak a városközpontban. Pompilia Szellner főszervező elmondta: ilyen nagy részvételre még nem volt példa a kisebbségektől, idén a zsidó közösség képviselői is felléptek a színpadra, hagyományos dalokat előadó kórussal. /Sólya R. Emília: Kisebbségek fesztiválja hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

Erdély-szerte – és nemcsak ott – kegyelettel emlékeznek arra, hogy 1980. szeptember 29-én Márton Áron püspök elhunyt. A székely fenyő egyenességével, szívósságával és kitartásával, rendületlenül élt és munkálkodott mindhalálig, írta róla Fodor György. Főpásztori szolgálata idejéből tizenhat esztendőt töltött börtönben és házi őrizetben. Emberi és egyházfői nagysága tartást és erőt adott minden magyar embernek, aki erre igényt tart. 1992. november 17-én engedélyezték szentté avatási perének beindítását egyházmegyei szinten. /Fodor György: Szent Mihály és Márton Áron vigyáznak ránk. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Egy éve hunyt el Sütő András Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író /1927-2006/, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja. Az évforduló alkalmából az RMDSZ országos vezetősége szeptember 28-án koszorút helyezett el az író sírján, a marosvásárhelyi református temetőben. Sütő András halálával a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor az erdélyi magyar közösség egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök egy évvel ezelőtti részvétnyilvánításában. Sütő András egész életét meghatározta a nemzetéért, kisebbségbe szakadt közösségéért érzett felelősség. Munkáiban a nemzeti méltóság, a nemzeti önazonosság megőrzése melletti kiállás, a zsarnokság elleni lázadás üzenetét fogalmazta meg a legsötétebb időkben is. 1990-ben, az erőszakkal szembefordulva, személyes áldozatot is hozott az erdélyi magyarság érdekében. /Egy éve hunyt el Sütő András. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Szeptember 30-án lenne 80 éves Bajor Andor /Nagyvárad, 1927. szept. 30. – Kolozsvár, 1991. jan. 25./ humorista, „A szívünkben lakozó vidámság és a rosszat, a régit megemésztő nevetés nem luxuscikk, nem kivételesség, hanem olyan természetes valami, mint a levegő, vagy mindennapi kenyerünkben a só” – írta Bajor Andor. /Nyolcvan éves lenne Bajor Andor író, költő, humorista. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Nemrég volt Aradon Réhon József legújabb kötetének bemutatója, és máris Lőrincz Béla, a legendás Állami Székely Népi Együttes egykori szólótáncosának könyvét vehették kézbe a megjelentek a Jelen Házba: a Dicsértessék újhold, új király című könyve meggyőzően tanúsítja, hogy gyerekkori álmai valóra váltak, olyannyira, hogy eljutott a kínai ujgurokhoz is, az ősmagyarok rokonaihoz. A könyv eladásából származó bevételt a szerző jótékony célra, a dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyermekek megsegítésére szánja. Az idei Alma Mater Napok nyitó eseménye Ujj János nyugalmazott történelemtanár, helytörténész könyvének – Arad megye neves szülöttei – a bemutatója volt. Dr. Zakar Péter szegedi történész, egyetemi tanár, a kötet bevezetőjének szerzője méltatta a kötet összeállítójának érdemeit, aki Arad megye magyar kultúrtörténetének lexikonát tette le az érdeklődő olvasó asztalára. /(Kiss): Könyvbemutatók. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendeztek emlékkonferenciát Lakiteleken szeptember 29-én Európa és a magyarság esélyei címmel. Fekete Gyula író úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. „Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta Fekete Gyula, aki szerint a kormány elherdálja az évszázadok alatt összegyűjtött közvagyont, és „az utódainkat is eladósítja”. Bíró Zoltán irodalomtörténész a mai magyar társadalom legfontosabb érdekének a Gyurcsány-kormány „mielőbbi eltakarítását” nevezte. Csoóri Sándor költő szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF-SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. „Nagyon becsültem Antall Józsefet, de ettől a pillanattól kezdve feszültség volt közöttünk” – mondta a Kossuth-díjas költő. Csurka István író a Gyurcsány-kormány hatalomra jutásáról szólva kijelentette: „maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad”. Für Lajos történész a magyar honvédség ellehetetlenítéséről beszélt, véleménye szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot. Lezsák Sándor kijelentette: újjá kell szervezni ezt a nemzetet, országot. A nemzeti újjászületés alapjának az iskolát nevezte. Pozsgay Imre sajnálta az elvesztegetett lehetőségeket. Fritz Tamás politológus szerint a válság jele az is, hogy a kormány nem védi a magyar nemzeti érdekeket, látványosan elfordul a határon túli magyaroktól. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Ángyán József egyetemi tanár: a társadalmat két részre osztó határvonal nem pártok, hanem a globális tőke és a helyi közösségek által létrehozott társadalom között húzódik. /MTI – fidesz.hu, szept. 30./ Orbán Viktor kifejtette, egész Európa rájött arra, hogy a szélsőséges liberalizmussal nem lehet célba érni, és a pénz nem mér mindent jól, s így az egészséget, a kultúrát és az oktatást nem lehet piaci elvre helyezni. Közép-Európában új küzdelem kezdődik, és új harctereken folyó küzdelem indul meg a diktatúra maradványainak lebontásában. a szociális válság nem rövid lejáratú válság, hanem olyan történelmi korszak, amellyel hosszú évtizedekig kell számolnia egy nemzetnek, ha egyszer belesüllyedt. ezért aktuális ma Lakitelek. – A polgári oldal a Bokros-csomag után egyszer már kivezette az országot a fenyegető szociális válságból, /Orbanviktor.hu, szept. 30./; Emlékeztető: Lakiteleki Nyilatkozat – 1987. szeptember 27. A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Az ország és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva az egybegyűltek szükségesnek és időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakításában. Viták után a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg. Az a véleményük, hogy csak a társadalom részvetelével lehet megoldani a válságot, mégpedig mind a társadalom, mind az ország politikai vezetőinek részvételével. A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasolják a Magyar Demokrata Fórum létrehozását, amely a folyamatos és nyilvános párbeszéd színtere lehetne. Ez a fórum alkalmas lenne súlyos gondjaink megvitatására, egy-egy témakör elemzésére, alternatív megoldási javaslatok elkészítésére. A fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek. Munkájában különböző világnézetű és pártállású emberek együttműködésére számítanak. Fontosnak tartanák, hogy ezeknek az eszmecseréknek és elemzéseknek az anyagát megismerhesse az ország közvéleménye. Ezért szükségesnek érzik alkotmányos keretek között működő, független sajtóorgánumok létrehozását. Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széleskörű összefogásával kijuthatunk a válságból. Lakitelek, 1987. szeptember 27. Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Joó Rudolf, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor.

Az Academia Caţavencu szatirikus hetilap olvasói 2007 nyarától ismét hetente kézbe vehetik a Lista lui Secu (A Szeku listája) című mellékletet. A melléklet dokumentumértékű: a Szekuritáté egykori tisztjeinek névjegyzéke, betűrendi sorrendben, részletes adatokkal. A Szeku listája előreláthatólag négyezer nevet tartalmaz majd, miközben az erre szakosodott állami intézmény, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács /CNSAS/ 2006 végéig mindössze 153 tiszt nevét hozta nyilvánosságra. A Szeku listájának elkészítése Marius Oprea történész kezdeményezése volt 2003-ban. A Román Jelenkorkutató Intézet munkatársaként javasolta akkor az Academia Caţavencu szerkesztőinek, hogy jelentessék meg a névjegyzéket. A névjegyzéket, a tudományos, dokumentációs munkát ketten készítik: Nicolae Videnie és testvére, George Videnie. A Román Jelenkorkutató Intézet (IRIR) keretében dolgoznak, de jelentős logisztikai segítséget kapnak a Kommunizmus Bűneit Feltáró Intézettől (IICCR) is. A Szeku listája idén második kiadásához érkezett, 2007. július közepén a „B” betűnél tartottak. Tavaly már közöltek egy 1500 névből álló jegyzéket, azóta bővítettek a listára. A Szekuritáté munkaanyagainak konspiratív jellegük volt, az információ torzításának számos válfaját alkalmazták elkészítésükkor. A politikai rendőrség sokszor erőszakkal kényszerített ki hamis nyilatkozatokat az áldozataitól vagy éppen a beszervezett besúgóktól. Megtörtént az is, hogy a tiszt orvosi, pszichológiai látleleteket hamisított, sok esetben gyilkosságokat is sikerült így leplezni. Segítené a munkát, ha hozzá tudnának férni a volt szovjet levéltárakhoz, vagy pedig el tudnának beszélgetni a Szekuritáté második vonalában dolgozó, még élő tisztekkel is. Az emlékiratok, naplók hitelessége megkérdőjelezhető. Egyes emlékiratok szerzői érezhetően szubjektívek. A CNSAS-ból származó források szerint eddig 14 ezer volt szekus tisztet sikerült nyilvántartásba venniük. Nicolae Videnie egyelőre 4 ezer névvel számol, de a lista a kutatások során bővülhet. /Cseke Péter Tamás: A szekus tiszt robotképe: gonosz, gonosz, gonosz (interjú). Bukaresti interjú Nicolae Videnie jelenkortörténésszel, a Lista lui Secu összeállítójával. = Korunk (Kolozsvár), 2007. szeptember/

Átadja az 1989 előtti rendőrség, a Milícia dossziéit a belügyi és közigazgatási tárca a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Az átadás több szakaszban történik, első lépésként mintegy 3500 folyóméternyi dosszié kerül át a CNSAS-hoz. Cristian David belügyminiszter kijelentette: a tárca már eljuttatta a központi archívumban őrzött dokumentumok listáját, amelyen főképp a volt alkalmazottak egyéni dossziéi, jelentések, elemzések szerepelnek. A CNSAS tagjait elsősorban a volt titkosszolgálat egykori levéltáraiban őrzött iratok, a börtönökben működő operatív szolgálatokra és a határőrök tevékenységére vonatkozó dokumentumok, valamint a rendőrségi besúgódossziék érdeklik. Constantin Ticu Dumitrescu, a CNSAS vezetőségi tagja szerint a vidéki rendőrségi levéltárakban őrzött dokumentumok együttesen tízszer nagyobb archívumot tesznek ki, mint a jelenleg átadandó központi. /Nagy B. István: Napvilágra kerülnek a Milícia dossziéi. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Az eTransylvania Egyesület szeptember 28-án Kolozsváron tartotta a II. eTransylvania Pontok Találkozóját. Az „Út a fenntarthatóság és fejlődés fele” címmel megtartott rendezvényen Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány és az eTransylvania Egyesület Tanácsadó Testületének elnöke az e-magyar pontok és az erdélyi informatikai fejlesztések stratégiájának alakulását ismertette. 2003-ban a Magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az RMDSZ közösen dolgozta ki az együttműködés konkrét kereteit. Ennek eredményeként 2004-ben 164 számítógépet helyeztek ki vidékre, 54 iskola eszközparkját javították fel és 10 országos, 8 regionális, 8 szakmai honlap tartalomfejlesztését támogatták. 2005-ben 89 e-magyar pontot hoztak létre, amely a szakmai továbbképzési lehetőséget is biztosított. Létrejött a Hargita Háló mintájára a Maros és a Bihar Háló, és folytatódott a honlapok tartalomfejlesztése is, 41 honlapot támogattak. 2006-ban további 72 e-magyar pont jött létre és elindult az Udvarhely és Gyergyó Háló. Jelenleg több mint 160 e-magyar pont működik Erdélyben és ezzel közel 350 ezren férnek hozzá a modern kommunikációs eszközökhöz – összegzett Nagy Zsolt. /E-pontos informatika. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Országszerte közel 500 ezer, állami egyetemen tanuló hallgató számára kezdődik október 1-jén az egyetemi tanév. Az állami felsőfokú oktatásban részt vevő félmillió diáknak több mint fele államilag támogatott helyen tanul, kétszázezren pedig fizetéses helyen. Az elsőéves hallgatók körében idén a kormány 57 ezer helyet támogat, mesteri fokozaton 18 979 helyet, valamint 1685 doktorandust. A magánegyetemek egy része – így például a Sapientia – már elkezdte a tanévet, de a legtöbb intézményben most kezdik hivatalosan az oktatást. Országos szinten körülbelül 300 ezer hallgatót tartanak számon a magánegyetemeken. Hagyomány, hogy az évnyitón a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói karának azon tagja tart díszelőadást, aki az elmúlt időszakban kiemelkedő szakmai teljesítménnyel gazdagította a tanintézmény hírét. Ebben az esztendőben a díszelőadást Néda Zoltán fizikus, az egyetem elméleti és számítógépes fizika tanszékének professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartja. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatvezető rektor-helyettese közölte, ettől az évtől erősíteni fogják a magyar tagozaton is a képzések gyakorlati jellegét. „Másik célkitűzésünk, hogy minél zökkenő mentesebb legyen a diákok áthallgatása az egyes szakok között. A tanévnyitó előtt magyar nyelvű információs anyagok előkészítésén is dolgoztunk, ősszel jelenik meg a magyar tagozat reprezentatív bemutató kötete, és megjavítjuk a most még felemás weboldalt is” – foglalta össze az eredményeket a tagozatvezető. Magyari legérdekesebb fejleménynek azt az általa benyújtott tervezetet tartja, ami lehetővé teszi, hogy a diákok előnyös feltételek mellett, jelentős tandíjkedvezménnyel második szakra is beiratkozhatnak. Előrelépésnek könyveli el a magyar nyelvű műszaki képzés kiterjesztését, és az egyetem belső terében a többnyelvű környezet kialakítását is. A táblacsatákon túl az utóbbi hetekben a magyar felvételi- helyek átcsoportosításával, kiegészítésével, magyar tanévnyitó ünnepélyek előkészítésével és tanrendmódosítással készültek az egyetemi évkezdésre. Magyari úgy nyilatkozott, nem volt olyan igényük, amit az egyetem vezetőivel együtt ne tudtak volna megoldani. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) október 5-én tartja évnyitóját. A meghirdetett 12 szakra idén 351 diák felvételizett. Az egyetemi akkreditáció ügyét jelenleg a parlament szenátusának tanügyi bizottsága tárgyalja. A harmadik évfolyamát kezdő agrárszak iránt volt érdeklődés, a debreceni Agrártudományi Kar kihelyezett tagozatán jövőre államvizsgázók debreceni diplomát kapnak majd, amit honosítani kell. A PKE teljesen felújította a mintegy kétszáz férőhelyes bentlakásépületet. /Stanik Bence: Kaput nyitnak az egyetemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Egyre szétágazóbbá válik a mintegy két hete Magyarországon kirobbant uniós és kormánytámogatások szabálytalan kezelésével kapcsolatos ügylet. A Zuschlag János, a Magyar Szocialista Párt volt országgyűlési képviselője őrizetbe vételével induló botrány újabb fázisához érkezett. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának Budapesten megszervezett tanácskozásán ugyanis durván kirohant az ügy szereplői ellen. A kormánypárti politikus szerint „néhány tróger” miatt nem válhat általánossá a baloldallal kapcsolatban az a nézet, hogy morálisan tarthatatlan. Kiss a Zuschlag-ügyre utalva úgy fogalmazott, nincs szocialista politikus, „aki ne kívánná ezeket a háta közepére”. A miniszter ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy a kormány élen fog járni a rendcsinálásban és az igazság kiderítésében. Időközben több egykori és jelenlegi kormánytag is tanúként jelent meg a vizsgálatot folytató Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen, köztük Szilvásy György, az ifjúsági tárca volt közigazgatási államtitkára, akit a pályázati rendszer működéséről, a pályázatok elbírálásának valóságos menetéről kérdezték. A jelenlegi a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter is megjelent a főügyészségen, ahol arról kellett tájékoztatást adnia, hogyan működött a civil szervezetek, ifjúsági szervezetek támogatási rendszere. A másik szintén meghallgatott volt kormánytag a Medgyessy-kormányban gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri tisztséget betöltő Jánosi György szocialista országgyűlési képviselő volt. A Fidesz képviselői azt szorgalmazták: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szilvásy György miniszter hozzák nyilvánosságra tanúvallomásukat. /”Trógerek” rontotta imázs. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Hét végén tartották a két éve önállósult magyar tannyelvű általános iskola névadó ünnepségét Szilágysomlyón, a tizenötödik alkalommal megrendezett Báthory-napok alkalmával. Az ünnepségen a település szülöttjének, Báthory Istvánnak nevét viselő tanintézet tanulói ünnepi műsort mutattak be. Vida Annamária igazgatója elmondta, az egykori ferences zárdában berendezett iskola 2005. óta működik önálló, magyar tannyelvű intézményként, padjaiban idén 285 diák kezdte el az új tanévet. A névtábla leleplezését követően az iskola diákjai kívánságaikat, terveiket tartalmazó, színes léggömböket eresztettek a magasba. A háromnapos ünnepségsorozat szeptember 28-án kezdődött Kristófi Enikő nagyváradi festőművész tárlatának megnyitójával, este néptánctalálkozót tartottak, a debrecenieken kívül a szilágycsehi Berekenye Néptáncegyüttes, valamint a helyi Vadrózsák ifjúsági tánccsoport mutatkozott be. Másnap megszervezték tizennegyedik alkalommal az orvostovábbképzőt. Az Erdélyi Vitézi Rend szervezett avatóünnepséget a katolikus templomban. Hunyadi László, a hagyományőrző, magyarságápoló szervezet főkapitánya a rend harmincegy erdélyi tagját avatta vitézzé. Az ünnepséget szervező Báthory István Alapítvány, fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából emlékplakettel fejezte ki köszönetét mindazoknak, akik az elmúlt másfél évtizedben önkéntesen támogatták az alapítvány munkáját, és hozzájárultak az évente megszervezett Báthory-napok lebonyolításához. Szeptember 30-án a vasárnapi ünnepélyes ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök, majd a rendezvénysorozat vendégei a helyi elöljárókkal közösen megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. /Gyergyai Csaba: Léggömbpostával elküldött tervek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Pert nyertek a román állam ellen a köztudatban Agache-ügyként elhíresült történet szereplői. Szeptember 27-én hirdetett ítéletet az Európai Emberjogi Bíróság. Reiner Antal, Paizs Ottó, Konrád János és Héjja Dezső azért tettek feljelentést az európai intézménynél, mivel úgy ítélték meg, hogy a román igazságszolgáltatás részrehajló volt, és szubjektíven viszonyult ügyükhöz. A négy kézdivásárhelyi férfi ellen a rendszerváltást követően pert kezdeményezett Aurel Dionisie Agache, az 1989 decemberében meglincselt Aurel Agache milicista legnagyobb fia, aki úgy vélte, hogy apja haláláért az említettek felelősek. Agache, a post mortem ezredesi rangra emelt milicista 1989 decemberéig a kézdivásárhelyi milícia gazdasági osztályának volt a munkatársa, a forradalomkor azonban a céhes város főterén a népharag áldozata lett. A strasbourgi bíróság most úgy határozott, az ötéves ügyvizsgálati idő, valamint az alapfokon, táblabíróságon és a legfelsőbb bíróságokon három éven és négy hónapon keresztül zajló peridő túlságosan hosszadalmas egy normálisan működő igazságszolgáltatási rendszerben, ugyanakkor úgy véleményezett, hogy a négy felperesnek nem volt lehetősége szembesülni az Agache által állított, állítólagos bűnösségüket bizonyító tanúkkal. A strasbourgi bíróság szerint a tanúkat egyetlen kivétellel nem egy román törvénybíró, hanem más, államapparátusi szerv hallgatta ki. Reiner Antal nem érte meg, hogy az Európai Emberjogi Bíróság ítéletét kézbe vehesse. 2006. november 25-én hunyt el, 57 évesen. Abban a házban, amit az erdélyi társadalom összefogásával a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítványnak sikerült megvásárolnia. Az alapítvány azért vette meg a házat, hogy az apja halála miatt kártérítési civil pert indító és azt megnyerő Aurel Dionisie Agache ne tudja elárvereztetni. Reiner összesen húsz hónapot töltött börtönben, majd elnöki kegyelemben részesült. /Bartos Lóránt: Agache-ügy: utolsó felvonás? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Harmincéves születésnapját ünnepelte az erdélyi táncházmozgalom a hét végén Csíkszeredában. A hetvenes évekbeli indulás Kolozsvárhoz kötődik, aztán a hagyományos népzene és néptánc gyorsan elterjedt Erdély városaiban. Csíkszeredában szeptember 28-tól 30-ig, vasárnap hajnalig a programok mellett spontán táncházakban, együtténeklésekben találtak egymásra régi és újabb ismerősök, barátok. A jubileumi Barozda koncerttel a kezdetek felidézésére terelték a hangsúlyt. A táncházmozgalom Magyarországról érkező hulláma 1977-ben érte el Erdélyt, ahol városról városra terjedt, egymás után nyíltak meg a táncosklubok. Ennek hatására a népi kultúra gyűjtése és kutatása is új lendületet kapott. A Barozda együttes harmincadik születésnapi koncertjén Simó József nagybőgős múltidéző beszélgetésbe kezdett a neves meghívottakkal, köztük Kallós Zoltánnal. A mintegy tizenhatezer dallamot felgyűjtő néprajztudós a népdalok egyetemességére emlékeztetett „A népdal nem múzeumba való kacat, ma is mindenki megtalálhatja benne magát, mert az életről, a szerelemről vagy épp az elválásról szól. Kötelességünk megőrizni és átadni a következő nemzedékeknek” – mondta a Balladák könyve (1971) szerzője, Kallós Zoltán. A Román Televízió magyar adásának szerkesztője, Simonffy Katalin, a híres Kaláka műsorok egyik alapítója régi vágya szerint együtt énekelt a Barozdával, az első erdélyi táncházas zenekarral. Pávai István a Barozda alapítója elmondta, ma is van létjogosultságuk a városi táncházaknak. „Most ünnepeltük először az erdélyi táncházat, ez nem történt meg sem húszéves születésnapján, sem korábban” – mondta el Deák Gyula, a szervezés másik alapembere. „Volt táncház Kolozsváron, Temesváron, Besztercén, Csíkszeredában, de Jászvásáron és Bukarestben is. Mindegyikről próbáltunk megemlékezni most” – tette hozzá a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke. A fellépők sorát ördöngősfüzesi, visai idős táncosok nyitották meg, majd széki és Küküllő menti adatközlők következtek. A kivetítővel régi Kaláka-adásból idéztek fel, a felvételen Panek Kati színésznő leányként énekelt magyarózdi népdalokat, aki mai táncházasok szerint a találkozót megelőző szervezés motorja és lelke volt. A háromórás gálaműsor fináléjában több, mint száz székely ruhás fiú és leány özönlötte el a csarnok játékterét. Elől csíki és balánbányai gyermekek, mögöttük a hivatásos Háromszék táncegyüttes és a Hargita tagjai táncoltak. A hatóságok 1986-ban szüntették be a táncházat, a „rendszerellenes, nacionalista összejöveteleket”, ami a veszély ellenére még összetartóbbá kovácsolta az őstáncházasokat. /Horváth István, Stanik Bence: Három táncos évtized. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A magyar gyermekek számára működtetett egyetlen romániai intézet, a Hallássérültek Iskolája Kolozsváron működik. Wolf Erzsébet tíz éve igazgatója az iskolának. A gyógypedagógiai központtá alakuló – ma óvodát és 1–10. osztályos iskolát működtető – intézményben hallássérült, autista, vagy halmozott hátránnyal élő gyermekek tanulnak. A társadalom tabutémaként kezeli a kérdést. „Úgy néznek rájuk, mint valami csodabogarakra, pedig ugyanolyan értékes és kiváló emberek, mint bárki más a világon” – magyarázta Wolf Erzsébet. Kevesen tudnak Helen Kellerről, aki 1880-ban született, és úgy végzett a világon elsőként egyetemet, hogy tanára, Anne Sullivan a lány tenyerébe írva tanította. Merthogy Helen siket és vak volt. A romániai siketeknek a kolozsvári 1. számú, román tannyelvű intézményben engedélyezték a gimnáziumi osztályok indítását, a magyar gyermekek számára ez nem lehetséges. A kötelező tíz osztály utáni továbbtanulás lehetősége legfeljebb szakiskolai képzésre korlátozódik. Becslések szerint Romániában ma a magyar siket gyermekek tíz százaléka jut el ide, az ő esélyeik sokkal nagyobbak arra, hogy gimnáziumban, netán egyetemeken-főiskolákon folytassák tanulmányaikat. Kerekes Attila és Jakab Margit gyógypedagógusok elmondták, Romániában nincs képzés autisták oktatására, aki e téren többet akar tudni, legfeljebb Magyarországon képezheti magát. „Mi még jelbeszédet sem tanultunk az egyetemen, hanem a gyermekektől és egymástól sajátítottuk el azt, itt, az iskolában” – mondja az 1996-ban végzett Polacsek Tamás. Kolozsváron 1888-ban létesült az első iskola hallássérült gyermekek számára. A jelenlegi magyar nyelvű iskola 1959 óta működik a Fellegváron. Itt ma két óvodai csoportban és 15 osztályban 125 magyar gyermek tanul az ország minden vidékéről. Külön csoportokba sorolták a hallássérülteket, az autistákat, illetve a halmozott hátránnyal élőket. /Benkő Levente: Az esélyteremtés iskolája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Gróf Batthyány Lajos GTP Ifjúsági Klub nyílt Sepsiszentgyörgyön az Amőba Eurocenter Oktatási Központ Csíki utcai épületében. Romániában ez az első, GTP- (General Teenager Project) program keretében megvalósult klub. Az avatószalagot a díszvendég, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan vágta el. Az Amőba-központ már hét éve részese a nemzetközi GTP-programnak. Mostani megvalósítása első az országban, iskolai tevékenységen kívüli ifjúsági klubot hozott létre az Amőba Alapítvány. Szeptember 28-án, az avatóünnepségen Bereczki Kinga, az Amőba Alapítvány elnöke, az oktatási központ vezetője mondott beszédet. Kónya Ádám művelődéstörténész Batthyány Lajos emlékét idézte fel. /Szekeres Attila: / Batthyány-klub nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

Hatvani Sándor Vármegyeházak és városházak a Kárpát medencében című fényképkiállítását nyitották meg szeptember 27-én Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. A 80-as évek elején kezdte el Hatvani Sándor a Kárpát-medence városainak középületeit fényképezni, és csak 2004-ben sikerült teljessé tenni a gyűjteményt. A fényképeket egy-egy ismeretterjesztő szöveg is kiegészíti: egy rövid megyetörténet, az épület története rövid stíluselemzéssel. /Sz. B. : Megye- és városházák. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

A száz éve született Számadó Ernőre /Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30./ emlékeztek Érkeserűn, ahol igazi otthonra talált a Budapesten született költő, meseíró. A második világháború után érkezett a vándorszínészből lett poéta az Érmellékre, ahol az 1956-os forradalom után a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoport tagjaként először halálra ítélték, majd huszonöt évi börtönre enyhítették büntetését. Hat és fél év után szabadult, majd életének hátralévő részét ugyancsak Érkeserűn töltötte, szegényes anyagi körülmények között. Később iskolát neveztek el róla, a hét végén a helyi iskola, a református egyházzal közösen, egész napos rendezvénnyel emlékezett meg Érkeserű „mesebácsijáról”. Boros József méltatta a költő munkásságát. Az érmihályfalvi Gödör Gasztró Galéria (GGG) irodalmi stúdió műsorát követően Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész mutatta be a centenárium alkalmából megjelentetett Fenyőfa a lápon című Számadó-kötetet, amelyben egy illusztrációsorozat is található a lelkész-festő akvarelljeiből. Gavrucza a költőt méltatta, majd a Gavrucza és Fekete Hajnal képzőművész munkáiról Kristófi János festőművész szólt, megnyitván a két alkotó munkáiból nyílt kiállítást. /D. Mészáros Elek: Érkeserű költőjére emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./