Elkezdte évadát a marosvásárhelyi Ariel Színház, a bábszínház. Barabás Olga rendező beszélt a magyar tagozat közelgő előadásairól. Az elmúlt évadban színpadra állították a Zurinka című gyerekelőadást, amellyel Marosvásárhelyen nem léptek fel, csak turnéztak vele. Idéntől látható lesz ez a roma folklórra épült produkció. A Vitéz szabócska tulajdonképpen egy Grimm-mese, a bemutatója ősszel lesz. A csizmás kandúrból bábmusical készül. Felújítják az Óz, a csodák csodáját. És műsoron tartják a Mirkó királyfit. Októberben újra megszervezik a szokásos miniévadot. December 5-én Kovács Ildikó rendező nyolcvanadik születésnapját ünnepli a kolozsvári bábszínház, a marosvásárhelyiek is felköszöntik a Pinocchióval, amelyet néhány évvel ezelőtt ő rendezett. Barabás Olga örömmel újságolta el, hogy a társulathoz jöttek azok közül, akik a vásárhelyi színművészetin létrehozott bábszakon befejezték tanulmányaikat. /Nagy Botond: A bábmusical idénre várható. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

A neves budapesti kutató, Sümegi György újabb monográfiával egészítette ki a festő Nagy Istvánról szóló irodalmat. Az 1873-ban, Csíkmindszenten született és 1937-ben Baján elhunyt „nagy magányos, stílusirányzatokba nehezen sorolható” festő különleges egyénisége, sajátos életútja, művészete a művészettörténeti érdeklődés homlokterébe került, így született róla az idők folyamán több könyv, Surányi Miklós, Lyka Károly, Pap Gábor, Solymár István és Murádin Jenő monográfiái. A három országban, Romániában, Magyarországon és Jugoszláviában élt és alkotott festőről megszületett a hatodik monográfia. Sümegi György felkutatta és közzétette a bajai író, újságíró Lóránth László kutatásainak eredményeit, amelyek egy 1950-ben készülő monográfia részeként fontos adatokkal gazdagították a Nagy Istvánról szóló irodalmat. A kötet második felében Sümegi azokat a dokumentumokat adja közre, amelyeket kutatómunkája során fedezett fel. /Lóránth László – Sümegi György: Nagy István, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007./ A monográfiát Nagy István pasztelljeiről, szénrajzairól készített színes és fekete-fehér fotók egészítik ki. /Németh Júlia: Küzdelmes menetelés határokon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Elfogadta a Szili Katalin által előterjesztett nemzetpolitikai stratégiát és az erről szóló nyilatkozatot a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) hét végi budapesti ülésén. Mint a házelnök elmondta, az ülésen elfogadott stratégia alapja lehet egy törvénynek, amely létrehoz egy intézményrendszert, és hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a támogatási és finanszírozási kérdéseket. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte: sikerült kidolgozni egy olyan nemzetstratégiai dokumentumot, amely közös nevezőre juttatja a határon túli közösségeket. Az Országgyűlés elnökét, Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar–magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a kettős állampolgárság egyéni kérelem alapján történő megadását tartaná a legfontosabb megoldásnak. /Lokodi Imre: Szili új nemzetpolitikája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának a vallásszabadságról szóló 2007-es, frissen megjelent jelentése szerint túl jelentős a bukaresti kormány hatásköre vallásügyekben. Románia alkotmánya garantálja a vallásszabadságot, a különböző felekezetek, csoportok bejegyzésének eljárása igencsak körülményes, a kisebbségi egyházak állami elismerése pedig komoly akadályokba ütközik. Romániában továbbra is kevés a hivatalosan elismert felekezet. Múlt év végén összesen 18 volt az elismert felekezetek száma, míg másokat egyesületekként vagy alapítványokként tartanak nyilván, amelyek státusa jóval alacsonyabb szintű, mint a vallási csoportoké. A felekezeti törvény meghatározásai miatt – vélik az amerikai külügyminisztérium szakértői – több csoport is hátrányos helyzetben van. A törvény legfrissebb, 2006 decemberében hatályba lépett változata a felekezetek mellett jogi személyiség nélküli vallási csoportokról rendelkezik. Utóbbiak nem részesülnek a felekezetekre jellemző adókedvezményben vagy állami támogatásban. Mindössze a templomok és imaházakként szolgáló ingatlanok adómentesek. A dokumentum megemlítette a felekezeti ingatlanok visszaadásának elhúzódását is. Sok vallási kisebbségnek nem sikerült még visszaszereznie a kommunizmus idején elvesztett ingatlanjait. A görög katolikus egyház templomait jelenleg is az ortodoxok birtokolják. A történelmi magyar egyházak (mind a római katolikus, mind a protestánsak) mindössze egy részét kapták vissza egykori ingatlanjaiknak, és ezek nyolcvan százaléka ráadásul középület. A jelentés kitért a hivatalos államvallással, az ortodoxiával szemben a többi felekezet által megfogalmazott sérelmekre. Ezek szerint a görögkeleti egyház képviselői sokszor szándékosan akadályozzák más felekezetek, csoportok szabad vallásgyakorlását. A jelentés kitért a politikusok és a média részéről tapasztalható antiszemita, idegengyűlölő megnyilvánulásokra is. /Nagy B. István: Washington egyházügyben bírál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Egyre kevesebben tanulnak meg magyarul Erdélyben a nem magyar ajkúak közül. Igaz, a magyarok között is akadnak jó néhányan, akik a szülők hanyagsága miatt végleg elszakadnak az anyanyelvtől. Kevesen (alig) választják a magyar nyelvet az egyetemi oktatáson kívül. A magyar azok számára vonzó, akik Magyarországon vállalnak munkát, vagy ott él- és csapatsportolnak. A magyar lakosság szervilisen azonnal románra vált, amint valaki zavartan vagy hatalmi pozícióból jelzi, hogy nem érti, nem beszéli, nem szenvedheti a magyart. A színmagyar vidéken a bolti eladó már nem veszi a fáradságot, hogy a vásárló nyelvén is tudjon. Történészek nem ismerik a források nyelvét, idegenvezetők nem tudnak idegent vezetni magyarul, útbaigazító informátorok nem informálhatnak stb. /Sebestyén Mihály: Vonzóvá lenni... ? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Az 1989-es rendszerváltó temesvári forradalom első mártírjára, Újvárossy Ernő építészre emlékeztek szeptember 16-án, vasárnap a Belvárosi Református Egyházközségben. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, a gyülekezet akkori lelkésze, az áldozat lelki barátja hirdetett igét. Újvárossy Ernő (1934–1989) amiatt esett a hatalmi önkény áldozatául, mert aktív szerepet vállalt a gyülekezetben, és Tőkés híve, követője volt. 18 esztendeje, szeptember derekán találtak holttestére a Vadászerdőben. Halálának körülményei tisztázatlanok, a püspök szerint erkölcsi kötelesség kideríteni a történelmi igazságot. A püspök azzal a nem titkolt szándékkal (is) jött Temesvárra, hogy a gyülekezet támogatását kérje a november 25-i európai parlamenti választásokon, amelyen független jelöltként indul az egyik brüsszeli képviselői mandátumért. Szerinte a romániai magyarságnak biztosított ilyen-olyan jogok, tisztségek, bársonyszékek csak porhintés, mert a temesvári Magyar Házat, a nagyváradi református iskola sportpályáját nem sikerült visszaszerezni, a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját hátráltatják, az önálló állami magyar egyetem vagy az autonómia biztosításáról nem is beszélve. “Aprópénzzel kifizetnek bennünket. Azért vagyunk kormányon, hogy szentesítsük ezt? – tette fel a kérdést. – Sem Bukarestre, sem Budapestre nem számíthatunk ebben, ezért Európában kell szövetségeseket keresnünk. Trianon óta először lehet a romániai magyarságnak külképviselete, és ehhez kérem a segítséget. Teszem bátran, mert jó ügyhöz kérem, hiszen RMDSZ-eseket és RMDSZ-en kívülállókat is képviselni fogok. ” A gyülekezet az erzsébetvárosi temetőbe vonult, ahol Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze méltatta Újvárossy Ernő tevékenységét. /Pataky Lehel Zsolt: Újvárossy-megemlékezés és Tőkés-kampány. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

Én, a Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak hallgatójaként fogadom, hogy az egyetem törvényeit tiszteletben tartom. Nemzeti hagyományainkat, szellemi értékeinket megőrzöm és továbbviszem. Minden tehetségemmel és szorgalmammal arra törekszem, hogy az egyetem jó hírnevét, szakmám becsületét gyarapítsam – hangzott el szeptember 16-án Csíkszeredán az első évesek esküje a tanévnyitó ünnepségen. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a kisebbségbe került magyarságnak küzdelmét vázolta fel. Dr. Dávid László rektor a közösségteremtés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy érdemes tudományosságot teremteni, hiszen ez emeli fel Székelyföldet. A tanévnyitó alkalmával a Műszaki Társadalomtudományok Kar részéről Bíró A. Zoltán kari kancellár, a Gazdaság- és Humántudományok Kar részéről dr. Szabó Árpád köszöntötte a diákokat. Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány nevében Árpád fejedelem-díjat adományozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. /Takács Éva: Tanévnyitó a Sapientia egyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./ Hetedik alkalommal fogadta be elsőéves hallgatóit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Csíkszeredában a tanévnyitón Kató Béla rámutatott: „Ha meg akarunk maradni abban, amit évszázadok óta eleink összegyűjtöttek, hátrahagytak, azt a szellemi örökséget és a kincset meg akarjuk őrizni, akkor szükségünk van intézményekre. ” /Rédai Botond: Hetedik tanévnyitó a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 17./

Az idén tavasszal megalakult Márciusi Charta aláíróinak egy része szeptember 14-én zártkörű tanácskozást tartott. Megvitatta Pozsgay Imre előterjesztését arról, hogy a szervezeten belül milyen műhelyeket kellene létrehozni a megbetegített nemzet életének megjavítására. Járai Zsigmond egy gazdasági és pénzügyi műhely megalakítását javasolta, amely föltárja a nemzeti vagyon széthordásának követhető és eleddig követhetetlen útjait. A jelenlévők abban is megállapodtak, hogy az 1956-os forradalom kirobbanásának emléknapján, október 23-án felhívással fordulnak a hazai, a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyarokhoz: Milyen legyen Magyarország? Szó esett a Márciusi Charta Alkotmánybírósághoz benyújtott első beadványáról. A szervezet jogászai és orvosai bíznak abban, hogy az elmúlt hónapokban kidolgozott, egészségügyhöz kapcsolódó és az azt kiegészítő beadványukkal az alkotmánybíróság már az ősz folyamán foglalkozik. Csoóri Sándor a tanácskozáson bejelentette, hogy amennyiben az alapító tagok úgy határoznak, találkozót kezdeményez a Márciusi Charta Sólyom László köztársasági elnökkel a civil társadalom egyre inkább elmérgesedő viszonyáról. /Milyen legyen Magyarország? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./; Előzmény: Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött május 5-én Budapesten több mint száz közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott. /Megalakult a Márciusi Charta. = Népszabadság, máj. 7./

A Zsil-völgyében lassan már csak az egyház az egyedüli, amely életben tudja tartani a magyar nyelvű oktatást. A vidék lelkészeinek, papjainak nincs könnyű dolga: meg kell győznie azt a kevés magyar szülőt, aki még a környéken lakik, mennyire fontos, hogy magyar óvodába, majd iskolába írassa gyermekét. Ha ötven magyar összegyűl a szórványvidéken, az már öröm. Ha száznál is többen vannak, ünnep. A Zsil-völgyében szeptember 17-én örömünnepet ültek, amikor a lupényi református templomban a vidék magyar gyerekserege gyűlt össze, hogy köszöntse az új tanévet. Szüleik pedig megnézték, mit is tanultak csemetéik az utóbbi négy nap alatt zajló Bibliahéten. – Les Zoltán fiatal petrillai református lelkész az egyik mozgatórugója a vidék magyar közösségi életének. Máté Márta Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte, az egész vidéken négy helységben működik összevont elemi osztály, két helységben pedig egy-egy V-VIII. -os magyar osztály működik. /Mihály László: Szórvány, nyelvi botlásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Kilenc hónap alatt építettek új iskolát a Bihar megyei Monospetriben. A szeptember 16-án tartott átadási ünnepségen Cseke Attila államtitkár, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: egy évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy a következő tanévet már új, kilenc tantermes iskolaépületben kezdi majd a több mint 180 kisdiák. Az 1,7 millió lej értékű beruházás költségeinek felét fedezték kormánytámogatásból. Az idén átadott művelődési ház után, teljesen felújított iskolát avattak a Bihar megyei Micskén is. A község több mint egymillió lej kormánytámogatást kapott a felújítási munkálatokra. /Új iskolák Biharban is. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A Gyimes völgyében megközelítőleg ezerkétszáz magyarul tanuló diák kezdi meg az iskolai évet: gyimesi csángók, bákói csángók és székelyek. A régió egyetlen magyar középiskolája a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum, amely 1994-ben fogadta első tanulóit. „Katonaság, majd javítóintézet állt itt eredetileg, én meg úgy gondoltam, jobb lenne gyerekeket a jóra nevelni ebben az épületben. Sok szegény gyerekről tudunk abban gondoskodni, hogy az érettségiig eljuttatjuk” – emlékezett Berszán Lajos, volt iskolaigazgató. Ma közel négyszázan tanulnak az intézményben. A völgyben, mely a három települést: Gyimesfelsőlokot, Gyimesközéplokot Gyimesbükköt foglalja magába, 8-10 általános iskola működik. Gyimes völgyében nincsenek magyartanár, magyar tankönyv-aggályok. „Én, mint az iskola vezetője, nem éreztem, hogy diszkriminálnák az iskolát, a hivatalok is méltósággal állnak hozzá a dolgokhoz. Minden alkalmazott a neki járó állami fizetést megkapja. Egy gond van csak: kellene még egy tornaterem az iskolának” – mondta Berszán. Pusztinából tavaly hat diák érettségizett itt. A Gyimesfelsőloktól nyolcvan kilométerre található településen csupán hetente egy-két magyar órát tartanak, reggel héttől, iskolakezdés előtt. A helyi identitástudat ma is erős: a gyimesi csángók nagy része tudja, honnan csángáltak ide. „El kell mondanom, hogy ebbe az iskolába mi nem hívtunk senkit. De nagy szeretettel fogadjuk azokat, akik szeretettel jönnek. Ha egy gyimesi gyerek azt mondja, hogy elmenne Csíkba a művészetibe, mehet, mert az itteni iskolába lesz elég jelentkező” – szögezte le a volt vezető. /Barabás Márti: Nem csángálnak el a diákok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Fogathajtók, menettáncosok, néptáncosok, fúvószenekarok színesítették a Szilágy megyei Kraszna utcáit a 10. Krasznai Napokon. Átadták az elektronikus könyvtárat, a közel ezer diákkal működő Cserey–Goga Iskolacsoportban. A könyvtár a lakosság részére is elérhető lesz. Század eleji bútorokkal és használati tárgyakkal ellátott falumúzeumot adtak át. Zoltán Erika és Dancs Annamari koncertje még az időseket is előcsalta. /Püsök Annamária: Új intézmények Krasznán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Szeptember 16-án felavatták a falumúzeumot Marossárpatakon. Öt évvel ezelőtt javasolta Berekméri Edmond helyi tanító, hogy jó lenne összegyűjteni a faluban fellelhető tárgyi értékeket. Az újonnan létrehozott helyiségekben a vidéki élet szinte összes kellékével találkozik az ember. Barabás László, a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola igazgatója az EMKE és a Kriza János Társaság nevében díjazta a kezdeményezést. /Menyhárt Borbála: Életre kelt a múlt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt a Maybe2 című tárlat. A kiállított művek javarészt a verbalitáson alapszanak. „Mára már nincsenek híreink” – hirdeti magát az egyik művész. Az első Maybe kiállításra 2002-ben került sor, akkor 24 fiatal alkotó mutatkozott be. „A Maybe-generáció tulajdonképpen a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban végzett képzőművészekből áll” – magyarázta Szabó Ágnes Evelin, a Maybe egyik szervezője. A kiállított munkák egy része közös alkotás, így a 23 kiállító közül többen is dolgoztak egy-egy munkán. Olyan műveket bocsátottak közszemlére, amelyek még nem voltak kivitelezve, és nem is lesznek, ezért is adták az idei Maybe-nek a Terv-Művek megnevezést. Tanácskoztak a térség kortárs művészetének problematikájáról, Ütő Gusztáv képzőművész, az Etna Alapítvány elnökének moderálásában. Felszólalt többek között Damokos Csaba, akinek nevéhez a Járda fesztivál fűződik. A meghívottak közt jelen volt Kerezsi Nemere, a Köztes Terek Hordozható Múzeumának képviselője, Toró Attila, aki a Képvidék fotóstáborok alapembere, Péter Alpár, az Art Station Megálló rendezvény képviselője, illetve a kézdivásárhelyi Vetró Barnabás, az UdvarTér kortárs művészeti mozgalom felelőse. /Illyés Judit: Szentgyörgyi Terv-Művek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Murgu Pál költészete a nyolcvanas években tetőzött, a diktatúra legsötétebb éveiben, amikor is ő kitömte a romániai magyar lapokat és folyóiratokat kommunista rendszert dicsőítő versekkel. Mindezt nem gondolta komolyan. Ez akkor derült ki, amikor a Hargita napilap 1986. január 26-i, ünnepi számában megjelent Jövőnk hitével című verse, alatta pedig ez állt: Nicolae Ceausescu elvtárs tiszteletére. A versike első betűit összeolvasva így hangzott: költészet és kényszer. Ez az akrosztichon akkor szörnyű merényletnek tűnt. Murgu nyilatkozatokat írt, magyarázta a bizonyítványát, nem így akarta, valahogy a versszakaszok összekeveredtek… Az utca embere élvezte a helyzetet, a költőből egyből hős lett az elkövetkező időben. A rendszerváltás Murgu Pál magánvállalkozóként lapcsinálással és lapterjesztéssel foglalkozott. /Ferencz Imre: Költészet és kényszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./ Brassói Murgu Pál néven vicclapokat /Borúra Derű, Szatír, Piroska, Vacak/, színes lapokat /Bűntény, Heti Horoszkóp, Horror, Katasztrófa, Kuriózum, Rázós, 100 %, 7 Vége/, egyéb újságokat /Emlékeztető, Mini, RMDSZ Értesítő/ adott ki Csíkszeredában.

A Magyar Népi Szövetség (MNSZ) Brassóban alakul meg 1944 októberében, a Magyar Dolgozók Szövetsége (MADOSZ) kommunista szervezet alapjain. A MADOSZ 1944 októberében Brassóban tartott értekezletén született a döntés, hogy felveszik az MNSZ nevet. Itt ideiglenes végrehajtó bizottságot is választottak, amelynek vezetője Kurkó Gyárfás lett. 1944. október 22-én jelent meg Brassóban a Népi Egység, az MNSZ hivatalos lapjának első száma. Az MNSZ első kongresszusán (1945 május) Kurkó Gyárfást választották elnöknek. 1945 novemberében az MNSZ központi intézőbizottsága országos értekezletet tartott Marosvásárhelyen. Az ülésen részt vett Vasile Luca és Petru Groza miniszterelnök is. Az intézőbizottság nyilatkozatot fogadott el, amely kimondta: „Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés, hanem a demokrácia megőrzésének, a nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának, a határok feloldásának kérdése. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene. Elismeréssel adózunk a Groza-kormánynak azért az erőfeszítéséért, amelyet politikai jogaink, anyanyelvű oktatásunk, gazdasági érdekvédelmünk biztosítására kifejtett. ” Ugyanakkor hitet tettek a román népi demokrácia mellett. A százak nyilatkozatát (az intézőbizottságnak száz tagja volt) a román kormányzat felhasználta a párizsi béketárgyalásokon. Gheorghe Tatarescu román külügyminiszter 1946. szeptember 2-án a magyar delegáció kérését, hogy 4000 négyzetkilométernyi területet – Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti városokkal – csatolják vissza Magyarországhoz, éppen a nyilatkozat alapján utasította vissza. Kifejtette, hogy a magyaroknak Romániában minden jogot biztosítanak, és a magyar kormány álláspontja „ellenkezik a romániai magyarok álláspontjával. ”Az MNSZ második kongresszusára 1946 júniusában kerül sor Székelyudvarhelyen. A felszólalók kritikus hangnemet ütöttek meg, kifogásolták az MNSZ kisebbségi statútum-tervezetét. A kongresszus mégis elfogadta a statútumot, és nem egyeztek bele a szociáldemokraták által javasolt magyar választási blokk létrehozásába sem. A zárónapon a sporttelepen a rendezvényt a helybeli polgárok, iparosok és a környékről származó földművesek szakították meg. A kongresszusi küldöttek egy része is ezekhez csatlakozott, követeléseik között szerepelt az önálló Erdély gondolata is. A vezetőség hívei azonban elkergették a tiltakozókat. Az elfogadott nemzetiségi statútumot beterjesztették a kormányhoz, de az válaszra sem méltatta. Ezzel szemben 1948-ban elkezdődtek a tisztogatások, amelyek eredményeképpen letartóztatták Kurkó Gyárfást, Méliusz Józsefet, Demeter Jánost, Csőgör Lajos rektort és másokat is. A Román Kommunista Párt vezetése szerint a szervezetbe “a magyar nacionalizmus fészkelte be magát. ”Az 1946 novemberi parlamenti választásokon a kommunista párt csalásokat követett el. Nemcsak a polgári pártoktól vettek el szavazatokat, hanem hűséges csatlósuktól, az MNSZ-től is. Végül az MNSZ részéről 29 képviselő jutott be a 414 fős testületbe. A helyhatósági választásokat elhalasztották, azt a kommunista rezsim teljes uralomra jutása után tartották meg. Az 1947 novemberében tartott kongresszuson leváltották elnöki tisztségéből Kurkó Gyárfást, az új elnök Kacsó Sándor lett. Ő vezette az MNSZ-t az utolsó kongresszuson is, ahol Kurkót végleg eltávolították a vezetésből, ellenben újra tiszteletbeli elnökké választották Sztálint és Ana Paukert. 1952-ben Kacsó Sándor is lemondott a tisztségről, utódja, és egyben az MNSZ utolsó elnöke Ottrok Ferenc lett. 1953-ban a szervezetet feloszlatták. /Magyar Népi Szövetség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A politikusok, a pártok egymással versengtek az ortodox egyház majdani szavazatokban lemérhető kegyeiért. Traian Basescu elnökké kinevezésekor kézcsókkal járult Teoctist pátriárka színe elé, majd pálcát tört fölötte, a kommunista diktatúra bűneit és kiszolgálóit megbélyegző Tismaneanu-jelentésre rábólintva, holta után pedig a legmagasabb állami kitüntetést adományozva neki. Az egyháziak szekusdossziéit az átvizsgálókhoz küldve megjegyezte, hogy „az ateizmust állampolitikai rangra emelő kommunista időszakban az egyháznak a túlélésre kellett törekednie”. A honatyák sem akartak lemaradni, a szenátus döntése nyomán felépül a volt pátriárka grandromán álmainak székesegyháza, méghozzá közpénzből, azaz az ateisták, katolikusok, protestánsok, mózeshitűek, muzulmánok is hozzájárulhatnak az ortodox románok megváltásához. Megduplázták az ortodox papok fizetését. Az ellenzék is vérszemet kapott, és vezére, Mircea Geoana törvényjavaslatot fontolgat, miszerint a papság szekusmúltját nem az erre hivatott átvilágító intézmény – hanem a papság vizsgálná felül. /Bogdán Tibor: A túlboldogság küszöbén. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Markó Béla szeptember 17-én Kézdivásárhelyen kijelentette: bár a jelenlegi kormány kisebbségi, mégis hatékony, és valószínűleg azért nem gyakoriak a viták, mivel kevesebb párt alkotja. Hozzátette: az RMDSZ nem szeretne változást a kormányban és nem akar kormányt alkotni az ellenzéki PSD-vel. Markó szerint a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nem örvend nagy népszerűségnek. „Az MPSZ tagjai már néhány éve keltik bennünk az izgalmat azzal, hogy aláírásokat gyűjtenek. Mi annyi idő alatt, amíg az MPSZ 30 000 aláírást gyűjtött az MPP beíratására, 2004-ben 300 000 aláírást gyűjtöttünk az államelnöki jelöltünkre, most tavasszal pedig 330 000 aláírást az EP-listánkra” – magyarázta. Markó véleménye szerint az MPSZ-nek nincsenek esélyei. Hozzátette: az MPSZ Tőkés László püspökbe veti a reményét. „Tőkés László azonban nem az MPSZ-nek köszönheti a népszerűségét. Ő püspökként, közéleti személyiségként népszerű, és ez most, az EP-választásokkor számít, de később nem fog számítani” – mondta. Markó kijelentette: módosítani kell a tanügyi törvényt annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekeknek első osztálytól 12. osztályig eltérő program szerint oktassák a román nyelvet. /Markó: az MPSZ-nek nincs esélye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Nem látja esélyét a Markó Béla és Tőkés László közötti újabb találkozónak és az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistája módosításának Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint a megegyezésre való törekvés teljesen érthető, csakhogy arra már nincs idő. Azonban azokról a kérdésekről, amelyek gyakorlatilag függőben maradtak, folytatni kellene a dialógust, fejtette ki Toró. Toró megsürgette az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozását, hogy kezdjék el az egyeztetéseket. /Lokodi Imre: „Jegelik” Sógor kezdeményezését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állásfoglalása: A Kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fórumaként működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2007. szeptember 14-én megtartotta éves plenáris ülését, amely az alábbi kérdésekben fogadott el állásfoglalást: 1. A magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után követendő nemzetpolitikai stratégia kérdése. A KMKF 2007. szeptember 14-i plenáris ülése – A KMKF albizottságaiban folytatott politikai egyeztetés alapján végzett előkészítő munkát követően, illetve, – összegezve a nemzetpolitikai kérdéseknek azon körét, amelyekben – a politikai erők számos más téren mutatkozó véleménykülönbsége ellenére – mind Magyarországon, mind a határon túli magyarság körében konszenzus tapasztalható, – kifejezésre juttatva annak igényét, hogy a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után a magyar nemzet az új helyzetnek megfelelő, reális közös jövőképpel és modernizációs stratégiával rendelkezzen, – meghatározva a közös jövőkép legfontosabb alapvetéseit, elfogadta. A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című dokumentumot. A dokumentum elfogadásával a KMKF kéri, hogy a magyar kormány valamint a magyarországi és határon túli magyar politikai pártok vegyék figyelembe A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című dokumentumban foglaltakat. A dokumentum alapját képezheti a szükséges jogalkotási és jogszabály-módosítási munkának. A KMKF plenáris ülése felkéri a jogi albizottságot, hogy kövesse figyelemmel a nemzetpolitikai koncepció gyakorlati megvalósításához szükséges jogalkotási folyamatot. A KMKF plenáris ülése továbbá felkéri az albizottságokat, hogy vizsgálják meg a „magyarság napja” bevezetésének lehetőségét, illetve lehetséges időpontját. 2. A magyar–magyar kapcsolatok és a nemzetközi kisebbségvédelem kérdései. A plenáris ülés elégedettségét fejezte ki a KMKF négy albizottságának felállítása kapcsán. Az albizottsági rendszer létrehozásával a magyar-magyar parlamenti együttműködés új szakaszba lépett. A kialakított egyeztetési mechanizmus megteremti a törvényhozás vonatkozásában a folyamatos párbeszéd lehetőségét a KMKF határon túli és magyarországi tagjai között. A KMKF üdvözli és figyelembe veszi a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2007. szeptember 1-jei találkozóján elfogadott zárónyilatkozatot. A KMKF értékes dokumentumnak és kiindulópontnak tartja a határon túli tagjai által készített nemzeti közösségük helyzetét feltáró tájékoztatókat és a KMKF magyarországi parlamenti frakciók által előterjesztett jelentéseket. A KMKF felkéri tagjait, hogy évente tekintsék át és tájékoztassák a KMKF-t aktuális helyzetükről. A KMKF hasonlóképpen nagyra értékeli az Európai Parlament három magyar képviselőjének a KMKF 2007 őszi plenáris ülése elé terjesztett jelentését az Európai Parlamentben végzett kisebbségvédelmi tevékenységükről. A KMKF felkéri az Európai Parlament magyar delegációit, hogy a fórum következő plenáris üléseire készítsenek tájékoztatót az Európai Parlament kisebbségvédelmi téren kifejtett tevékenységéről, illetve ennek további perspektíváiról. A nemzetközi kisebbségvédelem fejlődése szempontjából rendkívül előremutató az a tevékenység, amelyet az Európai Parlament végez a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében, különös tekintettel a Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért nevű munkacsoport tevékenységére. Tekintettel arra, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása jelentős részben nem oldotta fel a magyarsággal szemben a Kárpát-medence egyes térségeiben érvényesülő diszkriminációt, a KMKF az új helyzetben is időszerűnek tartja a magyarság személyi elvű és területi autonómiájának kérdését. A KMKF úgy ítéli meg, hogy a határon túli magyar közösségek ilyen irányú törekvéseinek minden téren súlyt adhat és érdemi segítséget nyújthat, ha az Országgyűlés frakciói, valamint a magyar kormány következetesen kiállnak ezen törekvések mellett, és nemzetközi szinten támogatják azok érvényesítését. A KMKF megnyugvással értesült arról, hogy a magyar kormány illetékes hivatalai megvizsgálták és meghatározták annak lehetőségét, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályozásával összhangban miként lehetne biztosítani az Ukrajna és Szerbia területén élő magyarok akadálymentes anyaországi kapcsolattartásának legalább a mai szintjét Magyarország schengeni csatlakozása után is, valamint azt, hogy ennek módját az érintett szervezetekkel való konszenzusban kívánják kialakítani. A KMKF plenáris ülése felkéri a külügyi és Európa-ügyi albizottságát, hogy kövesse figyelemmel a schengeni rendszer magyarországi bevezetése után kialakult helyzet kezelésére vonatkozó kormányzati javaslatok kidolgozását. 3. Az elmúlt egy évben felmerült egyes aktuális kérdések Az egész magyarság örömére szolgál, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások tovább folytatódnak Horvátországgal. A KMKF szükségesnek látja, hogy a tárgyalások továbbra is Horvátország egyéni teljesítménye alapján haladjanak előre annak érdekében, hogy Horvátország mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A KMKF üdvözli, hogy Románia 2007. január 1- jétől az Európai Unió teljes jogú tagja, ugyanakkor meg kívánja jegyezni, hogy az ország uniós tagsága nem hozta meg a remélt változásokat a nemzeti kisebbségek jogai terén, bár általános szinten új lehetőségeket teremtett a jogállami normák eredményesebb számonkérésére azokon a területeken, amelyeket az unió közös jogrendje szabályoz. A KMKF minden arra irányuló romániai erőfeszítést indokoltnak tart és támogat, hogy minél több parlamenti képviselője legyen az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak. A KMKF tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak. A KMKF tagjai reményüket fejezik ki, hogy az ukrán kormány rugalmas és segítőkész megközelítésével hozzájárul a kárpátaljai magyar felsőoktatás működését akadályozó hivatalos ukrán rendelkezésekből (az oktatók magyar tudományos fokozatainak elismerésének jelenlegi szabályozásából) eredő nehézségek felszámolásához. A KMKF résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését a felsőoktatási intézményekbe felvételizők számára, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását. A KMKF felkéri a magyar kormányt, hogy diplomáciai eszközökkel is segítse elő a nemzetközi egyezményben szabályozott kérdés mielőbbi megoldását. Szükséges ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra is szorgalmazza az Európai Unió illetékes intézményeinél Ukrajna európai integrációs perspektívájának a megteremtését. A KMKF tagjai aggodalommal állapítják meg, hogy a tavaly nyáron Szlovákiában tettlegességig fajult magyarellenes incidens továbbra sem nyert megnyugtató és az európai jogállami normák alapvető követelményeinek megfelelő megoldást. A KMKF elengedhetetlennek tartja az ügy jogállami kívánalmaknak megfelelő lezárását. A KMKF megnyugvással veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzetet jelenleg és a jövőben is. A KMKF üdvözli és egyetért azzal a nyilatkozattal, amelyet a magyar Országgyűlés képviselőcsoportjai ezen állásfoglalással párhuzamosan adtak ki a szlovák és magyar állam közötti megbékélési nyilatkozatra vonatkozó MKP-kezdeményezésről. A KMKF nyugtalansággal és várakozással figyeli Koszovó jövőbeli státusa rendezésének elhúzódása körül mutatkozó nehézségeket. Szerbia sorsa alapvetően meghatározza a vajdasági magyarság helyzetét, amely abban érdekelt, hogy az ország, amelyben él, a Nemzetközi Közösség elvárásainak megfelelően rendezze problémáit és világos európai integrációs perspektívával rendelkezzék. Budapest, 2007. szeptember 14./Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

A magyarországi politikai táborok nem értenek egyet az anyaországnak a határon kívüli magyarsághoz való viszonyában. Salamon Márton László főszerkesztő politikai primitivizmusnak nevezte az anyaország és a határon kívülre szakadt közösségek rendszerváltás előtti viszonyát. A Magyarországot körülvevő, jelentős magyar közösségeket területükön tudó államok agresszív-uralmi jellegű nacionalista viszonyulásával szemben állt a Kádár-rezsim szocialista internacionalizmusa, ezért csak a nyolcvanas évek második felében vett tudomást a politika a határokon kívüli magyar közösségek létezéséről. A rendszerváltás után jött az „Antall-féle bűvös tizenötmillió bódulata, majd később a Fidesz státustörvény-mézesmadzaga”, a főszerkesztő szerint ezek tévutak voltak. A magyarországi baloldal hol országok közti alapszerződésekre, hol sebtében létrehozott magyar–magyar testületekre, „hol érdektelen budapesti kormányhivatalnokokra bízta ennek a kényes kérdésnek a kezelését. ” A maga érzéketlenségében „talán még a Gyurcsány-kormány tűnt a legfrankóbbnak abban, amit üzent a határon túliak felé: tessék szépen megállni a magu(n)k lábán... ” A Szili Katalin nevével fémjelzett új nemzetpolitikai stratégiát a szintén az Országgyűlés elnöke által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán fogadták el a testület tagjai. Szili ezzel pártján belül próbál helyezkedni, erősítve, hogy az MSZP-ben is van azért kíméletesség. „Kicsit úgy viselkedve, mint a nagykorúsodott gyermek védelmében a szigorú apa akaratával szembeszálló anya. ” /Salamon Márton László: Anya, ország. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Egy éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra a magyar miniszterelnök őszödi beszéde, aminek hatására utcai demonstrációk kezdődtek országszerte. A beszéd a 2006-os választási győzelem után, az MSZP-frakció május 25–26-i balatonőszödi zárt ülésén hangzott el, de azt máig nem tudni, ki szivárogtatta ki a hangfelvételt. A Magyar Rádió szeptember 17-én közölt részleteket a beszédből, többek között azt, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondja: „nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. ” Gyurcsány Ferenc még aznap elismerte, a hangfelvétel eredeti, és azt mondta: szavai jelentését, üzenetét vállalhatónak tartja, nem mond le. Szeptember 17-én estére spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren, a Parlament előtt, a miniszterelnök távozását követelve. Szeptember 18-án Sólyom László köztársasági elnök is megszólalt, és bár nem szólította fel lemondásra a miniszterelnököt, rámutatott morális felelősségére. Addigra már országszerte alakultak ki kormányellenes tüntetések. Budapesten a Kossuth téren folytatódtak a demonstrációk, késő este tüntetők egy csoportja megindult a Magyar Televízió Szabadság téri székházához azzal a szándékkal, hogy a beolvastatják kiáltványukat. Ezt nem engedték, ezért a tüntetők elkezdték kővel dobálni épületet, több autót felgyújtottak, a székház védelmére kirendelt rendőrök pedig többször is sikertelenül próbálták kiszorítani a térről a tüntetőket, akik végül „elfoglalták” az épületet. Az MTV éjjel megszakította adását. Másnap, szeptember 19-én az öt parlamenti párt az Erőszak ellen és a békességért címmel fogadott el nyilatkozatot, a köztársasági elnök és a miniszterelnök pedig köztörvényes bűncselekménynek nyilvánította az MTV székháza előtt történteket. Szeptember 19-én és 20-án éjjel tovább folytatódtak a tüntetések a Parlament előtt, valamint a fővárosban utcai harcok alakultak ki a demonstrálók és a rendőrök között. A Fidesz szeptember 21-én bejelentette, hogy elhalasztja a 23-ára tervezett nagygyűlését, mert készülő robbantásos merényletekről kaptak tájékoztatást az állami szervektől. Október 1-én a jelentős fideszes sikert hozó önkormányzati választások urnazárása után Sólyom László arról beszélt, hogy a társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van, másnap pedig a miniszterelnök bizalmi szavazást kért programjáról és saját személyéről. A Fidesz október 6-ától október 19-ig minden nap nagygyűlést tartott a Kossuth téren, de ezt követően is maradtak a téren tüntetők, akik addigra lényegében oda is költöztek, sátrakban laktak. Október 23-án hajnalra, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából tartott központi megemlékezésre hivatkozva kiürítették a teret, napközben és este azonban újabb atrocitások történtek, a tüntetőket és a Fidesz Astoriánál tartott gyűléséről távozókat együtt oszlatta fel a rendőrség, amely éjszakáig tartó összecsapásokat folytatott a demonstrálókkal. Az október 23-i erőszakos rendőri fellépést a Fidesz és civil jogvédők is kifogásolták, több feljelentés is született az ügyben, rendőrök és tüntetők ellen is. – Orbán Viktor az október 23-i Fidesz-nagygyűlésén jelentette be, hogy népszavazásokat kezdeményeznek több témában. /Egy éve vált nyilvánossá az őszödi beszéd. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

A marosvásárhelyi egyetemek közül elsőként a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán köszöntötték az elsőéveseket. Szeptember 17-én 259 gólya a koronkai campus aulájában hallgatta az üdvözlő beszédeket. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamint Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke adtak útravalót az elsősöknek. Megjelent a két marosvásárhelyi alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. A szeretetre és egymásra való odafigyelésre is szükség van, erre világított rá Bara László katolikus és Mészáros Lehel egyetemi lelkész. Molnár József, az egyetem közkapcsolati felelőse bemutatta a tanszékek újonnan megválasztott vezetőit, a humán tanszéket dr. Murvai Olga professzor, az informatika és matematika tanszéket dr. Bege Antal docens, a villamosmérnökit dr. Márton László docens, a gépészmérnökit dr. Máthé Márton docens, a kertészmérnökit pedig dr. Ferencz László docens vezeti ezentúl. A tanszékek vezetőségében mind főállású tanárok foglalnak helyet, amellyel az egyetem újabb fontos lépést tett az akkreditáció felé. /Ferencz Melánia: Új tanszékvezetők a Sapientia egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

Romániában szeptember 17-én elkezdődött a 2007-2008-as tanév. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kézdivásárhelyen ünnepelte a tanévkezdést. Az idei tanévkezdés több kolozsvári iskolában kettős ünnepet jelent, hiszen egyben fennállásuk 450. évfordulóját is ünneplik. A Báthory István Líceumban Tőkés Elek igazgató üdvözlete után Kovács Sándor főesperes köszöntője hangzott el, majd Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója a keresztény értékek követésére buzdított. Az Apáczai Csere János Líceum megnyitóján a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt hirdetett igét. Wolf Rudolf igazgató megköszönte, hogy itt tarthatták meg az évnyitói ünnepséget. A Sigismund Toduta Zeneiskolában az új magyar aligazgató, Kállay-Miklós Tünde kétnyelvű beszédet tartott. A Református Kollégium 18. tanévét, fennállásának 450. évfordulóját ünnepli, emlékeztetett Székely Árpád iskolaigazgató. Elmondta, hogy idén 11 osztályban 274 tanuló kezdi a tanévet a kollégiumban. Kató Levente egyházkerületi tanácsos a Kárpát Medencei Iskolák 12. találkozóján elhangzott gondolatokat osztotta meg a megnyitó ünnepség résztvevőivel. A másik két, 450 éves évfordulóját ünneplő iskola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium. A Brassaiban Kósa Mária igazgató szólt a tanulókhoz, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitóján pedig Popa Márta igazgató. Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum idei tanévnyitó ünnepségét a székesegyházban tartották. Gál László igazgató az iskola udvarán mondott beszédet. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató beszéde nemcsak a diákokhoz, hanem a kollegákhoz is szólt. A kollégium közel 800 tanulójából és óvodásából idén 25 elsőosztályos, 33 ötödikes és 100 kilencedik osztályos kezdte a tanévet. Lupényban ökumenikus évnyitóra került sor a református templomban, a múlt héten zajlott gyermek-bibliahét záróünnepségeként. A Zsil-völgyének minden zugából összesereglett gyermekek és tanítóik jelenlétében Gall Sándor református lelkész, esperes nyitotta meg a tanévet. Bemutatták Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő Pitypang című, gyermekek számára írott verseskötetét. /Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév. Idén több kolozsvári magyar iskola ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Kézdivásárhelyen a diákok birtokukba vették a Petőfi Sándor Általános Iskola új épületét. Markó az erdélyi magyar oktatás egyik fellegvárának nevezte Kézdivásárhelyt. Kifejtette: Nagy Mózes, a kantai katolikus gimnázium alapítója méltán lehet büszke az utókorra, hiszen a pedagógusok, a városvezetés és a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hagyományokat ápolják. „Folytatni kell az oktatás decentralizációját. Nem tartható tovább az a gyakorlat, hogy a központban, Bukarestben hozzanak meg olyan döntéseket, amelyeket helyben kellene meghozni” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. Petrozsényben Ifjúsági Központot avattak, amely többek között a pályaválasztási tanácsadásban és az elhelyezkedés megkönnyítésében játszik majd szerepet. A Maros megyei Udvarfalva elemi iskoláját Farkas Jenőről, az egykori református lelkész-esperesről nevezték el. Farkas Jenő több mint négy évtizedet élt a faluban, az iskolára 1908-ban kezdte meg a gyűjtést, 1911-ben sikerült felavatni az intézményt, amelyben tanítói lakás és két osztályterem kapott helyet. A Marosszentanna községhez tartozó településen egykor nyolc osztály működött. „A dévai Téglás Gábor Iskolacsoport jó példája annak, hogy a magyar és a román kormány közös akaratából, konkrét célkitűzésként hogyan születik meg egy intézmény” – fogalmazott Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter a Hunyad megyei tanintézmény évnyitóján. Az iskolacsoportban, ahol óvodától érettségiig lehet magyarul tanulni, idén a harmadik tanévet kezdték el, a magyarul tanulók létszáma meghaladja a 650-et. „Megalkottuk a Hunyad megyei magyar oktatás stratégiáját, amelyet gyakorlatba is fogunk ültetni. A megyei oktatási rendszer négy erős pillérre épül majd, az első kettő a Zsil-völgye Petrozsény és Lupény központtal, a Maros mentén pedig Déva és Vajdahunyad központtal” – magyarázta Winkler Gyula. /Születő és eltűnő iskolák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Marosszentgyörgyön a Szent György Gimnáziumban az iskola új szárnyának felavatásával tartották meg az ünnepélyes tanévnyitót Borbély László fejlesztési miniszter valamint a tanfelügyelőség vezetőségének jelenlétében. A helybeli oktatás történetét, amelyről egyébként egy kiállítás is nyílt az iskola folyosóján, Nagy Csaba iskolaigazgató ismertette. A 2005-ben felavatott új szárnyat, amely 11 osztályteremnek és egy könyvtárnak biztosít helyet, az idén őszre összekötötték a régi iskolával. Ezzel négy újabb tanteremmel, orvosi rendelővel, igazgatói és titkársági irodával, tanári szobával bővült az iskola. A bővítésre szükség volt, mert a faluban két év múlva jelentősen megnő a diákok száma. Az iskola bebútorozásában szerepelt vállat egy hollandiai és a helyi Progresul Alapítvány. Tervezik a sportterem korszerűsítését, az iskola épületével való összekötését, egy díszterem és újabb négy osztályterem kialakítását is. /(bodolai): Mozgalmas tanévnyitó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

Gyergyóalfaluban idén nemcsak a 410 éves oktatásra emlékezhettek az ünnepélyes tanévnyitón a Sövér Elek Középiskolában, melyen tiszteletét tette dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke is. Gáll János iskolaigazgató beszámolt arról, hogy új sportterem, információs és dokumentációs központ, új épületszárny épült, európai szintű feltételeket teremtve a 803 diák és 59 oktatója részére. Jakab Bálint Márta zenetanárnő kórusa és furulyaegyüttese, valamint a hangszeresek és szavalók által bemutatott ünnepi műsor után szeptember 17-én az iskola előtt leleplezték Bálint Károly szobrászművész Sövér Elek festőművészt ábrázoló mellszobrát. A Sövér Elek Alapítvány nevében Gál Mihály mondott köszönetet az alkotónak, a szoborállítás támogatóiknak. /Bajna György: Ünnep a Sövér Elek Középiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Maros megyében az 1076 tanügyi egységből 107 óvodának és iskolának nincs működési engedélye, 429 pedig ideiglenes engedéllyel működik. Megyei szinten 559 tanegységben továbbra sincs ivóvíz és belső illemhely, 322 óvodában és iskolában most is folynak a munkálatok, hogy az engedélyezéshez szükséges követelményeknek eleget tegyenek. /(b. gy.): Ami az ünneplés mögött van. Óvodák és iskolák működési engedély nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

Megkezdődött a tanév Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Elek Imre igazgató elmondta egy V–es és hat IX–es osztályt indítottak idén, jelentős létszámnövekedés nem történt, egy csonkaosztály is indult. Az iskola épülete a református egyház tulajdonát képezi, ezért állami támogatást nem kaptak volna újabb felújítási munkálatokra. Elek Imre igazgató megköszönte a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal és a tanács segítségét, finanszírozták a főgimnázium munkálatait. Ünnepi misével, illetve istentisztelettel kezdte meg a tanévet a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont és a Református Főgimnázium is. A római katolikus líceum diákjai a Székesegyházban voltak, a misét Schönberger Jenő megyés püspök celebrálta. A Hám János Iskolaközpontban is történt tatarozás, a munkálatokat a római katolikus egyház finanszírozta. A Református Főgimnázium diákjai a Láncos templomban gyűltek össze. /Szappanos Andrea: Tanévkezdés Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 18./

A székelyudvarhelyi önkormányzat a múlt évben elhatározta, hogy minden iskolában szobrot állíttat az intézmény névadójának. Tavaly felavatták Tompa László szobrát a nevét viselő általános iskolánál, idén pedig a Móra Ferenc Általános Iskola készülődik hasonló pillanatra. Itt is Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrász alkotását lelepzik le, a tervek szerint október 12-én. Szintén októberben Szent Imre herceg mellszobrát leplezik le a nevét viselő székelyudvarhelyi utcában. Idén Szent Imre herceg-év van, ennek kapcsán Magyarországon egy program indult, és minden, Szent Imre herceg nevével kapcsolatos település kap ajándékba egy szobrot – közölte Szász Jenő polgármester, majd azzal folytatta, hogy Székelyudvarhely a valamikori Szentimrefalva kapcsán került be a programba. Készülőben van a központi park alsó szegletében korábban árvízemlékműnek tervezett alkotás is, amely időközben szélesebb értelmezést kapott: a tartalmas és biztos jövő emlékműve lesz – magyarázta a polgármester. Az Élet nevű emlékművet október 23-a körül adják. A legutóbbi változat szerint az alkotás hét, bazaltból készült sípból állna, középen egy kereszttel. /M. L. F. : Újabb szobrokat állítanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./