Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 1-jén beszámolt arról Kolozsváron tartott sajtóértekezletén, hogy az RMDSZ kampánystábja összeült, megbeszélte a kampánytervet. Az RMDSZ kampánya során ezúttal is a teljes romániai társadalmat kívánja megszólítani. Az RMDSZ-nek ugyanis elsősorban az erdélyi magyarság számára, de ugyanakkor egész Erdély és az egész romániai társadalom számára van üzenete. Az egyik legfontosabb cél, hogy az RMDSZ aktívan vegyen részt a földrészünkön élő nemzeti kisebbségek jogait szabályozó összefüggő normarendszer kidolgozásában. A szövetség hiteles, felkészült, jelöltjei olyan személyek, akik már bebizonyították, hogy a kisebbségi célok mellett, egész sor általános, az ország valamennyi lakosát érintő ügyben is eredményeket képesek elérni. Markó szerint furcsa, hogy a demokraták, akik jobboldaliaknak mondják magukat, arra készülnek, hogy a bal oldalról jövő támadást megszavazzák. Az RMDSZ nem ért egyet az államfő által – az indítvány megszavazása esetére – javasolt nemzeti egységkormány gondolatával, hanem ez esetben az előrehozott választások kiírását szorgalmazza. Az új régiók kialakításának fő kritériuma a gazdasági érdek, de emellett etnikai, kulturális és történelmi tényezőket is figyelembe kívánnak venni. A kisebbségi törvény elfogadását a szövetség továbbra is szorgalmazza. /T. Sz. Z. : Előkészíti kampányát az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-választási listavezetője emlékeztetett, már tavasszal felajánlotta neki az RMDSZ a jelölést, de akkor elutasította, mondván, fontos, hogy az Európai Tanácsban maradjon, ahol 14 éve dolgozik, kiépített egy kapcsolatrendszert, alelnöke az Európai Néppártnak, a külügyi bizottságnak, rendszeresen ír ajánlásokat. Amikor azonban Tőkés László püspök elutasította a közös lista lehetőségét, úgy látta, indulnia kell. A romániai magyarságnak ott kell lennie Brüsszelben. Frunda szerint azért nem sikerült a megegyezés, mert a Magyar Polgári Szövetség most elég erősnek érzik magát, hogy ütni tudjon az RMDSZ-en. Másfél év alatt, a következő, 2009-es EP-választásokig, függetlenként mit csinálhat Tőkés László az Európai Parlamentben? Még a működési mechanizmusokat sem látja át, jegyezte meg Frunda. Oda szakemberek, jogászok kellenek. Sógor Csaba második helyével „intettek” az egyházak fele, hogy az egyházi kérdést is képviselik. Frunda szerint nem Sógor Csabával akarták ellensúlyozni a Tőkés László képviselte egyházi hatalmat. Az autonómia követelést Brüsszelben meg sem hallgatják. Frunda tudja, hogy személyes szálak fűzik Tőkés Lászlót Orbán Viktorhoz. Frunda szerint ez elfogadhatatlan, mert az Európai Néppártnak vannak alapelvei, s az egyik pontosan a kölcsönös támogatás. A mindenkori magyar kormánynak kötelessége a határokon túli magyarok politikáját támogatni úgy, hogy rábízza az ottani szervezetekre a döntést. Frunda kijelentette, nem kérik „az MSZP támogatását, nem is avattuk őket bele. Mi a Fidesz és az MDF támogatására számítunk. Velük vagyunk egy politikai családban, és erkölcsre építve tőlük várjuk el a támogatást. ” /Irházi János: “Nem lesz támadás senki ellen”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Már beindult a Zuschlag-ügy, amikor a Fidesz elnöke, Orbán Viktor a parlamentben azzal vádolta a kormányt, hogy az európai uniós pályázatokon elnyert pénzek elosztása körül nincs minden rendben, a pénzek nagy részét... ellopják. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök élesen reagált, hazugsággal vádolta az ellenzék vezetőjét, mondván, hogy az egész magyar társadalmat sérti meg, amikor az uniós pénzek állítólagos lenyúlásáról beszél, s ezzel megingathatja az állampolgárok hitét abban, hogy megfelelő helyre kerülnek az ország fejlődése szempontjából fontos pénzösszegek. Ekkor már bilincsben vezették el Zuschlag János volt MSZP-s képviselőt, azzal vádolják, hogy nem létező alapítványok részére igényelt támogatásokat, amelyeknek további sorsa ismeretlen. A volt képviselő vagyonát zárolták, s megkezdődött a nyomozás. Ekkor robbant a másik ügy: a Hír TV nyilvánosságra hozott egy régebbi videofelvételt, amely önmagában bizonyítja, hogy a közpénzek elosztása hogyan is történt. A kistérségi megbízott, akit azóta Bajnai Gordon menesztett, és feljelentést is tett ellene, a következőket mondja egy támogatást igénylő vállalkozónak: ,,Én azt mondom neked, hogy mondjuk megcélozzuk a maximálisat, azt általában el szoktam tudni intézni, azt a 24–25 millió forintot, abból mondjuk, tekintettel, hogy már segítesz is meg minden, egy húszas marad neked (…), abból az áfa nem tudom, hogy lesz, abból még lejön az áfa, tehát l6–17 milliód marad. (…) nekem szólt a minisztérium, hogy mikor viszem a pénzt. ” Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt szeptember 26-án titokban éjszaka kihallgatta a Bács-Kiskun megyei ügyészség. Megszólalt a tárca egykori helyettes politikai államtitkára, Ocsovai Tamás. Szerinte a minisztériumban a politikai államtitkár, Mesterházy Attila s az MSZP ifjúsági és sportmunkacsoportjának vezetői vettek részt, Újhelyi István, Arató Gergely, Zuschlag János... Kihangsúlyozta, hogy ő szóban vagy telefonon kapta az utasításokat tőlük. A hvg.hu megkérdezte Topolánszky Ákost is, a drogügyekért felelős helyettes államtitkárt, aki megerősítette kollégája kijelentéseit: ,,... Ocsovai nemcsak a miniszter utasításait hajtotta végre, de az MSZP ifjúsági tagozatának (Ocsovai által említett) vezetői is dirigáltak neki, hiszen megrendelőként jelentkeztek... ” A Szonda Ipsos legújabb felmérése szerint a Fideszre a szavazók 59 százaléka szavazna, a szocialistákra 30 százalék, a két kis párt, az MDF és az SZDSZ be sem kerülne a parlamentbe. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Együttműködési szerződést írtak alá október 1-jén a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi tagozata, a székesfehérvári Kodolányi János Egyetem, valamint a kairói Sinai Turizmus- és Szállodavezetési Egyetem képviselői. A tanévnyitón a kihelyezett idegenforgalmi tagozat tíz éves jubileumát ünnepelték. Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke, egykori tanügyminiszter úttörőnek nevezte azt az 1997-es kezdeményezést, melynek révén létrejött Gyergyószentmiklóson a BBTE földrajz karának kihelyezett tagozata. Mint mondta, abban az időben csupán Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön és Besztercén gondolt arra a város vezetése, hogy az otthon maradó fiataloknak is biztosítsák a továbbtanulási lehetőséget. Azóta a BBTE-nek Erdély területén 18 kihelyezett tagozata működik, a gyergyószentmiklósi egyetem pedig több mint 1000 diáknak adott oklevelet. A 30 magyar és 15 román nyelven tanuló diákkal induló tagozatnak ma már több mint 300 hallgatója van, kétharmaduk magyar, egyharmaduk román nyelven tanul. /Jánossy Alíz: Jubileumi tanévnyitó Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ 1997-ben nyitotta meg kapuit a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett, akkor főiskolai, ma egyetemi rangú részlege. Dr. Dombay István, a kihelyezett tagozat igazgatója Egyiptomból és Magyarországról érkezett kollegákat is köszönthetett dr. Nirvana Harpaz, a sínai Idegenforgalmi és Szállodaipari Főiskola dékánjának és dr. Szabó Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Idegenforgalmi Főiskola dékánjának személyében. Dr. Andrei Marga, az egyetem akadémiai tanácsának elnöke szóba hozta az egyetem fejlesztésének terveit, illetve elképzeléseiket a multikultúra fogalmának általa értelmezett jelentéséről. Október 1-jén a Babes–Bolyai Egyetem csíkszeredai informatika kihelyezett tagozatán is elkezdődött a tanítás. Első éven 28, másodéven 11, harmadéven 15 hallgató kezdte meg, illetve folytatja tanulmányait. /Bajna György: Jubiláló felsőoktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ Dr. Dombay István igazgató megköszönte az egyetemalapítás ötletét dr. Dézsi Zoltánnak, Pál Árpádnak, az akkori tanácsnak, a jelenlegi városvezetésnek, ugyanakkor minden volt és jelenlegi munkatársnak. A támogatóknak is köszönetet mondott. /Rancz Enikő: Megnyitották az új akadémiai évet. „Erdélyt tegyük igazi campusszá…” . = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /

Dr. Fazakas József professzor, Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója szerint egy egyetem jó beindulásához akár negyven évre is szükség van. Ami azt jelenti, hogy még több tanárgeneráció munkájára lesz szükség. Az idei egyetemi tanév öt szakkal indul Sepsiszentgyörgyön, amiből három gazdasági, egy közigazgatási és egy mérnöki. Fennállásuk óta a mostani felvételi volt a legsikeresebb. Idén több mint négyszáz felvételiző jelentkezett, ami az előző évekhez képest csúcsot jelent. Épül az új egyetemi campus. Akkreditáltatták a turisztika, szolgáltatások és kereskedelem szakot idén tavasszal. Ez most már a második elismert a vállalatgazdasági után. Idén tavasszal indult a kolozsvári Lingua központ helyi fiókja, ahol a hallgatók angol, német és francia nyelvet tanulhatnak. A sepsiszentgyörgyi egyetemnek a veszprémi, a pécsi, a debreceni, a budapesti, a miskolci, valamint a gödöllői egyetemekkel van kapcsolata. Jól felszerelt informatikai laboratóriummal rendelkeznek. Könyvtáruk, még nem nagy, jelenleg hatezer kötet, szak- és szépirodalmi könyv áll rendelkezésre. /Czompó János: Évkezdés a sepsiszentgyörgyi egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

A háború borzalmai után az emberek újra felemelt fejjel járhatnak a világban – írta 1946-ban Fábry Zoltán, a „stószi remete” A vádlott megszólal című röpiratában. Olyan világban él, írta, ahol tilalmak és fenyegetések veszik körül, büntetések leselkednek rá. Miért? „Egyetlenegy tény, vádak vádja: magyarságom. Magyar vagyok, tehát bűnös vagyok. A faji kizárólagosság német barbarizmusának annyi millió ember életébe került letörése után egy újabb keletű faji kíméletlenség büntet sommásan, tehát igazságtalanul. Ez a sommázás ördögökké és angyalokká egyszerűsít nemzeteket. (...) A fasizmus bűnében leledző a magyar, és az antifasizmus erényeit reprezentáló például a szlovák. Kivételek nem tűretnek, nem számítanak. (...) Tanúk helyett vádlottak lettünk. Beszélők helyett félnémítottak: felületes egyszerűsítés és általánosítás áldozatai. A német fasizmus csehszlovákiai bűnhődésének – a német kitelepítésnek – mi vagyunk a ráadása. Potsdam ellenére. Jól jött apropó: egy csapásra két legyet agyonütni, és minden gátlástól, kötöttségtől mentesen új célt: nemzeti államot deklarálni. ” A háború folytatódott a politikában – más eszközökkel. Az egységesülő Európában a „nemzeti állam” fogalma végleg időszerűtlennek látszik. De vajon csakugyan az? /Horváth Andor: Fábry, 1946. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./; Emlékeztető: Fábry Zoltán A vádlott megszólal című, 1946-ban írt tiltakozása csak 1968-ban jelent meg nyomtatásban Pozsonyban, a Stószi délelőttök /Madách Kiadó/ című kötetében.

A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lapok kapták a legnagyobb részt a Román Posta tavalyi magyar nyelvű hirdetési keretéből. A Román Posta tavaly reklámkerete 9,49 százalékát költötte el a magyar nyelvű sajtóban közölt hirdetésekre. A 700 352 lejes magyar keret több mint felét a Scripta Kiadó Rt. által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és nagyváradi Erdélyi Riport hetilap számlájára utalták. A kiadóban 84,6 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Verestóy Attila. A reklámpénzből a jelentősebb napilapok közül csupán az RMDSZ-szel szembeni kritikus hangjáról ismert Háromszék, a hetilapok közül pedig az Erdélyi Napló nem részesült. A Krónikának azt követően ajánlott a postát képviselő reklámügynökség 6811 lejes reklámszerződést, hogy tavaly októberben cikket közölt a Scripta Kiadónak egy másik, a postával kapcsolatos reklámszerződéséről. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon választották ki a magyar hirdetőket, nem tudtak válaszolni. A szerződés megkötése idején Nagy Zsolt töltötte be a posta működését is felügyelő távközlési és informatikai miniszteri tisztséget. A politikus elismerte, van része abban, hogy 2005 óta magyar nyelven is hirdet a posta. Arra a kérdésre, hogy adott-e tanácsot, mely lapokkal kössenek reklámszerződést, a volt miniszter azt válaszolta: „ez nem az én feladatom”. A posta által közölt hirdetési statisztikát nem kívánta kommentálni. Vincze Lóránt, a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója azzal magyarázta a cég sikerességét, hogy a Román Posta országos szórású napilapot és hetilapot keresett. „Kézenfekvő volt az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport, mint az egyetlenek ebben a kategóriában” – jelentette ki Vincze Lóránt. A vezérigazgató szerint az Új Magyar Szó attól „országosabb”, mint például a Krónika, hogy azt a megjelenés reggelén Konstancán, Iasi-ban és Calarasi-ban is megkapják az előfizetők. Verestóy Attila szenátor is az Új Magyar Szó országos jellegére hivatkozott. Arra a kérdésre, hogy közben járt-e a Scripta Kiadó postás szerződései ügyében, kijelentette: „Nem vagyok a lapnak a menedzsere, és tudtommal ez a menedzsmentnek dolga. ” Verestóy sajtóérdekeltségeinek postás szerződéseire tavaly a Curentul című bukaresti román napilap figyelt fel. A lap birtokába került dokumentumok alapján állította, a 2006. május 9-én született egy szerződés, mely szerint a Scripta Kiadó egy éven át háromszázezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb kétszázezer eurós tétellel, és azt is papíron rögzítették, hogy a megállapodás hatálya meghosszabbítható. A lap olyan dokumentumoknak is a birtokába jutott, amelyek szerint a postások cége át is utalt a Scripta Kiadó Rt. számlájára 753 063 lejt. Vincze Lóránt cáfolta a Curentul adatait. Az állami hirdetések elosztásának a kérdése napirenden lesz a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének október közepére esedékes vezetőségi gyűlésén is. Erről Rais István, az egyesül soros elnöke tájékoztatott, aki megjegyezte, személyes véleménye szerint nem méltányos és nem igazságos a pénzek elosztása. /Gazda Árpád: Pénzutalvány a Verestóy-sajtónak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főigazgatója szerint az ellenzék tisztában van azzal, hogy a nemzetpolitikai búsongás ma már nem hoz szavazatokat, mégis a határon túli magyarság megosztására törekszik, annak ellenére, hogy a Romániában és a Szlovákiában élő magyarságot már inkább saját gazdasági lehetőségei érdeklik. A 168 Óra hetilap kérdésére, érvényes-e még az etnobiznisz kifejezés, Törzsök Erika leszögezte, nem érvényes. Kijelentette: „Rájöttünk, hogy az intézményrendszer, amely a kilencvenes évek elején alakult, a két világháború közötti revíziós politika intézményrendszerének az újraélesztését jelentette. A harmincas években azt gondolták, hogy vissza fog állni a régi „rend”, és csak átmenetileg kell Budapestről támogatni a szomszédos országokban kisebbségbe került magyarságot. ‘90 után változatlanul azt vélték, hogy Magyarországról kell finanszírozni a külhoni magyarság intézményeit. A szomszédos országokban élő magyarok is – bekerülvén az Európai Unióba – velünk azonos gazdasági és politikai keretek közé jutottak. Felismertük tehát, elsősorban a kisebbségi létből eredő hátrányokat kell tompítani a magyarországi támogatási forrásokkal. Új intézményrendszert hoztunk létre, amely EU-konform, és kialakítottuk a nemzetpolitika másik pillérét: a fejlesztéspolitikát. ”Az 1990–94 közötti időszakban „bizonyos klientúrákat támogattak, és exportálták a magyarországi pártpolitikai ellentéteket, a belpolitikai háborúskodást. Sokan most is ezen fáradoznak. ”Törzsök Erika szerint az ellenzék úgy gondolja, hogy a nemzetpolitika az ő felségterülete. – Nemrégiben Párkányban a kis-Máért résztvevői azt követelték, hogy a schengeni rendszer ne jelentsen majd új vasfüggönyt. Törzsök Erika úgy gondolja, „hogy olyanfajta politikai játszmákat folytatnak jelenleg Szlovákiában, amelyek nem tesznek jót az ott élő magyarságnak. ” És Erdélyben?„Az RMDSZ nem figyelt fel idejekorán arra, hogy az etnikai pártok jövője meglehetősen véges ebben a térségben, és talán célszerű volna regionális párttá átformálnia magát. Etnikai pártként sem az RMDSZ, sem az MKP – az én megítélésem szerint – nem sokáig lesz koalícióképes ezekben az országokban. ” Közeleg december 5-e, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás bukásának évfordulója. Számít-e arra, hogy a jelenlegi ellenzék – ahogy az elmúlt években is tette – országos „búsongási kampányt” hirdet? Szili Katalin, a parlament elnöke nemrégiben nemzetpolitikai törvényt szorgalmazott. Erről Törzsök Erika kifejtette: „Magyarországon egy kisebbségpolitikai, ha úgy tetszik, megújuló nemzetpolitikai koncepció végrehajtása folyik. Működését, intézményrendszerét egyeztetjük a szomszédos országok vezetőivel. Erről lehet nem tudomást venni, lehet múltba tekingető megoldásokhoz visszanyúlni, de azt gondolom, hogy túl sok értelme nincs. A napokban elkészült e tárgyú elemzés szerint a Máért újraélesztési szándéka sokkal inkább kommunikációs üzenet, mint tényleges szakpolitikai kezdeményezés. ”Az elemzés szerint a Máértet a paternalista gondolkodás jellemezte, túlbecsülte az anyaország problémamegoldó képességét és lehetőségeit. /Forró Evelyn: Megváltozott a nemzetpolitika – Oda az etnobiznisz. = 168 Óra (Budapest), okt. 2./

Százöt évvel ezelőtt, 1902 októberében avatták fel Kolozsvár főterén Fadrusz János leghíresebb alkotását, a Mátyás szoborcsoportot. A Trianont követő román hatalomátvétel után előbb a talapzatát díszítő magyar címert távolították el, majd 1932-ben Nicolae Iorga idézetet helyeztek el a talapzaton: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult. ” A szöveg Mátyás etnikai eredetét és Stefan cel Mare ellen vezetett sikertelen hadjáratát foglalta közös ideologikus értelmezésbe. 1940-ben, Észak-Erdély visszatérése után visszaállították a szobor 1902-es állapotát, majd a szovjet hatóságok 1945-ben a magyar Mátyás király feliratot az etnikailag semleges, latin nyelvű megfelelőjére (Mathias rexre) cserélték. Gheorghe Funar Kolozsvár volt polgármestere 1992. december 1-jén, az egyesülés ünnepén visszahelyeztette az 1932-es táblát, amely azóta sem került le a talapzatról. Az elmúlt években a város egyik legfontosabb szimbólumának számító műalkotás és talapzatának állapota súlyosan leromlott. A felújításra vonatkozó versenytárgyalást tavasszal írja ki Kolozsvár polgármesteri hivatala. /S. B. : Százöt éves a Mátyás-szobor. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Szabó Magda Kossuth-díjas író kapta idén a Tőkés László-díjat. A kilencvenesztendős művész nem vehetett részt az ünnepi eseményen. A díjátadó ünnepségen Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, majd az Evangélium Színház bemutatta az író Szent Bertalan nappala című történelmi játékát. A szervezők az előadás után jelentették be, hogy az író a határon túli magyar fiatalok továbbtanulása javára ajánlotta fel a kitüntetés összegét. /Frigyesy Ágnes, Kisvárda: Diákoknak ajánlott díj. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

„Tele van a szívem dallal/, a lelkem is énekkel/ Egy része marad a földön/ a többi száll – égre fel” – Baricz Lajos plébános-költő verssorait választva mottóul, negyedik alkalommal tartották meg a Dalos pacsirta országos cserkész-dalversenyt Marosszentgyörgyön. Az elmúlt hét végén Erdély számos településéről több mint 110 cserkész nevezett be az eseményre, amelynek házigazdája a helybéli Gróf Petki Dávid cserkészcsapat volt. Erre az alkalomra a Gróf Petki Dávid csapat válogatott dalokból álló kötetet is kiadott, a tavaly megjelent cserkész-daloskönyv folytatásaként, hogy a versenyzőknek könnyebb legyen a felkészülés. A kétnapos rendezvény keretében szeptember 29-én délelőtt az ifjúsági és vallásos énekek kategóriában háromfős csapatok mérték össze tudásukat, majd délután népdalok és cserkészdalok csendültek fel az egyéni versenyszámban. /Berekméri Ildikó: Dallal „cserkészték be” a zsűrit. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Kettős évforduló szolgáltatott alkalmat az ünneplésre Kolozsváron a Központi Egyetemi Könyvtárban: Kelemen Lajos történész, levéltáros születésének 130., illetve Bajor Andor író, költő, humorista születésének 80. évfordulója alkalmából az intézmény kettős kiállítást szervezett. Tamás Kinga könyvtáros elmondta: fontosnak tartják a kolozsvári kulturális élet és hagyományok kiemelkedő személyiségeinek bemutatását. Dr. Sipos Gábor történész, levéltáros elevenítette fel Kelemen Lajos (1877-1963) alakját, aki személyesen is kapcsolódik a könyvtárhoz, hiszen ott kezdte pályáját. Nemesi családok és fontos intézmények bízták Kelemen Lajosra levéltári anyagukat. Bár ő maga nem tanított egyetemen, felolvasó körökön tartott értekezései, séták alatti idegenvezetései felértek egy-egy egyetemi előadással, kétkötetes tanulmánygyűjteménye /Művészettörténeti tanulmányok/ pedig hatalmas könyvsiker volt, és ma is használatos szakirodalom. Bajor Andor (1927-1991) életművét Balázs Imre József irodalomtörténész méltatta, kiemelve: olyan korban élt, amikor nem volt könnyű humoristának, parodistának lenni. Egy humortalan rendszer humoristája lett. /S. B. Á. : Kettős kiállítással Kelemen Lajos és Bajor Andor emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Kelemen Lajos az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosaként az eredetileg 40 ezer darabot számláló állományt milliós nagyságrendűre bővítette, így a levéltár Erdély múltjának igazi kincsestárává vált. /Szűknek bizonyult tárlók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Az Aradi Magyar Napok keretében Perecsényi Nagy Lászlóra (1768-1827) emlékezett a Kölcsey Egyesület és a Szabadság-szobor Egyesület. Borosjenőben megkoszorúzták a református templomban lévő Perecsényi-emléktáblát (szolgabíróként Borosjenőben szolgált, az Arad megyei Háromalmásról költözött oda), majd szeptember 30-án, vasárnap Aradon – Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke és Király András parlamenti képviselő, a Szabadság-szobor Egyesület elnökének nyitó szavai után –megtartották a Perecsényi emlékülést. A Perecsényi-évforduló (180 esztendő telt el halála óta) alkalmat szolgáltatott arra, hogy az emlékülésen a magyar felvilágosodás és reformkor néhány kiemelkedő képviselőjének (Baróti Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, Szacsvay Imre) munkásságával is megismertessék a hallgatóságot. Előadást tartott dr. Hubert Ildikó (Budapest, ELTE), dr. Egyed Emese (Kolozsvár, Babes–Bolyai), dr. Fleisz János (Nagyvárad, Sapientia) és Pávai Gyula. Perecsényi elkezdte a helynevek gyűjtését, Szabó T. Attila az első helynévkutatónak nevezte, foglalkozott nyelvújítással (neki köszönhető a körlevél, elnapolás, érdemjel, okmány, küldöttség, szórend, viszály, estély stb. szavunk!), és elsőként készítette el Arad történeti monográfiáját. Az alkalomra jelent meg az előadásokat tartalmazó könyv a két szervező együttes kiadásában, Lehoczky Attila szerkesztésében. /-r –a: Perecsényi Nagy Lászlóra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Két kamaraoperával vendégszerepelt Budapesten október 1-jén, a zene világnapján a kolozsvári Magyar Opera. Demény Attila rendezésében először 1993-ban mutatták be Johnson Négyhangú operáját és Sosztakovics Rayok, avagy az antiformalista mutatványosbódé című darabját – az angol paródiát és a sztálini időket megidéző operát új szereposztásban újították fel. /A zene világnapjára. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Ellentétek mutatkoznak Magyarországon a kormánykoalíción belül a nemzetpolitikát illetően. Egyre többen vannak, akik nem nézik jó szemmel a magyar–magyar intézményrendszer leépítését végző Gémesi Ferenc szakállamtitkár és Törzsök Erika főigazgató munkásságát. Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő írásban reagált egy, a 168 Óra című hetilapban megjelent interjúra. Ebben Törzsök Erika azt mondta, hogy „az az intézményrendszer, amely a kilencvenes évek elején alakult, a két világháború közötti revíziós politika intézményrendszerének az újra-élesztését jelentette”. Tabajdi visszautasította Törzsök kijelentését, amellyel azt sugallja, hogy „1990 óta valamennyi kormány – így a Horn-, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormányzat – nemzetpolitikai felfogása és gyakorlati lépései is a revansizmust és a revizionizmust kívánták szolgálni”. Tabajdi megjegyezte: effajta megközelítéssel az elmúlt közel húsz évben csak a környező országok nacionalista, szélsőséges politikusainak nyilatkozataiban találkozott. Nemrég a megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke, Bálint-Pataki József közvetett módon bírálta Gémesi Ferencet. Bálint-Pataki József a Felvidék Ma hírpor-tálnak küldött levelében csúsztatással vádolta a szakállamtitkárt, aki azt nyilatkozta, hogy „a 2006-ban megszűnt HTMH-nak 96 fős létszámával és egymilliárd forintot megközelítő költségével szemben az idei évtől működő szervezet csaknem harmadára csökkent létszáma áll, az ennek megfelelő bérköltséggel”. A HTMH volt vezetője a 2006-os költségvetési törvényből idéz; eszerint 566,8 millió forint támogatásban részesült a hivatal, amiből év közben 19,7 milliós elvonás történt, így a végösszeg korántsem közelíti meg az egymilliárdot. A Gémesi–Törzsök-vonalnak nem tetszik, hogy a Szili Katalin házelnök kezdeményezésére létrehozott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF), amely meghatározó intézménnyé nőtte ki magát a magyar–magyar kapcsolattartásban, legutóbbi ülésén nemzet-politikai koncepciót fogalmazott meg. Gémesi Ferenc szakállamtitkár és helyettese, Törzsök Erika támadta a koncepciót. A Budapest Analyses elemzése érthetőnek tartja Gémesiék aggodalmát, hiszen Szili koncepciója felülírja a Gémesi–Törzsök-vonal által fémjelzett kormányzati politikát. „Gémesi Ferenc kirohanásai választás elé állítják a kormányt: vagy hiteltelenné válik a Szili-koncepcióhoz nyújtott támogatása, és szembefordul a nemzetpolitikai konszenzussal, vagy változtatnia kell a Gémesi és Törzsök által fémjelzett nemzetpolitikai irányvonalon” – állapította meg az elemzés. /Pataky István: Bukhat a kormány nemzetpolitikája. = Magyar Nemzet, okt. 22./ Előzmény: Forró Evelyn: Megváltozott a nemzetpolitika – Oda az etnobiznisz. = 168 Óra (Budapest), okt. 2./

Húsz esztendeje, 1987. szeptember végén került sor Lezsák Sándor költő lakitelki kertjében a magyar értelmiség jeleseinek találkozójára. A Duna tévéadó szeptember 29-én bemutatta a húsz éve Lakiteleken történt tanácskozás videofelvételét. Akkor jelen voltak a később megalakuló Magyar Demokrata Fórum alapítói Csurka Istvántól Kiss Gy. Csabáig, Lezsák Sándorig, Csengey Dénesig, Für Lajosig, Bíró Zoltánig, de ott voltak mások is, fontos lehetett a résztvevők védettségének szempontjából is Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront akkori elnökének a jelenléte. Ekkor a magyar pártban még javában dúlt a hatalmi harc, és még 1988. március l5-én is brutálisan verte szét a rendőrség a tüntetőket. Jelen volt Makovecz Imre építész, de Lengyel László közgazdász is, Csoóri Sándor költő, aki mozgalomként képzelte el a későbbi pártot... Sok független értelmiségi is megjelent, közgazdászok, történészek, írók. A résztvevők többsége megegyezett abban, hogy a létező szocializmus megbukott, valami más kezdődik. A legnagyobb nyíltsággal talán Csurka fogalmazta meg a csődöt. A húszéves évfordulón újra összegyűlt az egykori résztvevők jelentékeny része, többen befejezték azóta földi pályafutásukat. A felszólalók keserűen emlékeztek, kifejtve, hogy akkori elképzeléseikből, terveikből sok minden nem valósult meg, a morális válságot elmélyült azóta... Makovecz Imre beszédében sokak véleményét fejezte ki, amikor kimondta ,,elegünk van a politikusokból, akik az ország ügyének szolgálata helyett karrierjüket építik, elegünk van abból, hogy Magyarországot Brüsszelből irányítják, és nem Budapestről... ” ,,Ezt az országot – fogalmazta meg Kiss Gy. Csaba szintén sokak véleményét – kifosztották, ezért egyszer a mai hatalmi garnitúrának felelnie kell. ” Sok minden nem történt meg a vértelen, békés rendszerváltozás után, aminek meg kellett volna történnie – fogalmaztak többen –, és ennek ma is viseljük következményeit... /Bogdán László: Húsz év után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./ A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián az egykori szervezők beszédeikben kormányváltást, és új rendszerváltást tartottak szükségesnek. Európa és a magyarság esélyei címmel Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában hangzottak el az előadások. Fekete Gyula író, aki húsz évvel korábban és most is az elnöke volt a tanácskozásnak, a magyarság esélyeiről beszélt, s úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. Mint mondta, fontos megnevezni, hogy mi rontotta el a magyarság esélyeit. A „minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is” – állapította meg. ”Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta. „Pusztulásunk, züllésünk megállíthatatlanul folytatódik” – szögezte le az író. Bíró Zoltán irodalomtörténész egyebek mellett arról beszélt, hogy 1989-ben elkezdődött, majd folytatódott az ország vagyonának a kiárusítása, a gazdasági hatalom a régi nomenklatúra kezébe került. Leszögezte: a „Gyurcsány–Kóka féle bűnszövetkezet” az erkölcsi normákat semmibe véve tönkretette a családokat. Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő az MDF megalakulásáról beszélt, majd az első szabadon választott kormány nehézségeit idézte. Véleménye szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF–SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy derűlátó, mert az elmúlt 60 esztendőben soha nem volt akkora esélye a nemzeti újjászületésnek, mint most. Elképzelése szerint az új nemzeti program új alkotmányt jelent, kisebb országgyűlést felsőházzal. „Nemzetgyűlésnek fogják hívni, ahol az elszakított nemzetrészek képviselői is ott fognak ülni” – tette hozzá. /Valódi rendszerváltást vár Magyarország. Emlékkonferencia a lakiteleki találkozó 20. évfordulóján. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./ A lakitelki találkozó emlékére megrendezett értelmiségi fórumon az előadók szinte mindegyike azt hangsúlyozta, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mint 20 évvel ezelőtt. Márpedig nem akárkik beszéltek e fórumon, ismét ott volt a magyar értelmiség színe-java, írta Borbély Zsolt Attila. Ott volt Lezsák Sándor egykori sátorverő, Fritz Tamás politológus, Morvai Krisztina büntetőjogász, az október 23-i rendőrterrort vizsgáló Civil Jogász Bizottság vezetője, Kelemen András külpolitikus, fideszes képviselő, Csurka István, a MIÉP elnöke, Széles Gábor nagyiparos, Pálinkás József akadémikus, s a névsor még folytatható Orbán Viktorig. A szocialista országrombolás valóban tragikus képet fest elénk. Orbán Viktor is rámutatott, a kormányzó milliárdos klikk mindeközben saját zsebre dolgozik, a rendőrség pártrendőrségként működik, az igazságszolgáltatás sem minden esetben pártatlan, a médiában az országrombolók uralkodnak, a gazdasági hatalom is az övék. S mi maradt a nemzetéért aggódó magyarnak? Bízhat abban, hogy Orbán Viktor optimizmusa nem megalapozatlan. Orbán úgy fogalmazott Lakitelken: „nem lehet ezt az országot sohasem úgy tönkretenni, hogy ha a polgári, nemzeti erők összefognak, akkor közös erővel ne tudnák azt újra felemelni”. /Borbély Zsolt Attila: Lakitelek egykor és most. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

Külföldön dolgozó szüleik távollétében kénytelen felnőni a romániai általános iskolások 18 százaléka, mintegy 170 ezer diák, miközben országszerte közel 300 ezerre rúg a vendégmunkások által hátrahagyott kiskorúak száma – derül ki a romániai Gallup Intézet tanulmányából. A felmérés rácáfol a román hatóságok által az elmúlt időszakban közzétett, 82 ezer „kényszerű árváról” szóló adatokra. A vendégmunkás szüleik hiányában felnövő gyermekeknek rosszabb a tanulmányi átlaguk, sőt depresszióra is hajlamosabbak. A 170 ezer kisdiák 27 százaléka a bánsági, partiumi és észak-erdélyi megyékben él, negyede pedig Moldvában. A kényszerű árvák körében nagyobb azoknak az aránya, akik dohányoztak, alkoholt fogyasztottak vagy összetűzésbe kerültek a hatóságokkal. /Rostás Szabolcs: Árvahagyó szülők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

„Akkor lehet polgárközelivé tenni a nemzetpolitikát, ha van egy olyan platform, ahol kérdéseket és javaslatokat bárkinek meg lehet fogalmazni” – jelentette ki október 2-án Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki bemutatta a külhoni kapcsolatok megerősítése céljából létrejött Közkapcsolati Irodát Budapesten. Itt napi szinten megjelennek a külhoni magyarság számára fontos információk és szereplők. „Ezért október 1-jétől létrehoztuk a gyakorlati kérdések megoldásában is segítő, személyes panaszokat is fogadó Közkapcsolati Irodát” – közölte a szakállamtitkár. A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságán belül létrejött Közkapcsolati Iroda legfőbb feladata a gyors, szakszerű és közvetlen tájékoztatás a szakállamtitkárság hatáskörébe tartozó kérdésekről. Valamint – a tervek szerint – aktív kapcsolatban áll majd a határon túl működő információs irodákkal, melyek a valós panaszokkal, a helyi hírekkel ismertetik meg a magyar szakminisztereket. „Több határon túli városban is bemutattuk a magyar kormány megújult nemzetpolitikájának két pillérét és éreztük, hogy nagyon sok esetben nem is a forráshiány, hanem inkább az információ hiánya okoz nehézséget” – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. Az iroda és a hivatal internetes oldala a pályázatok megírásában is segítséget nyújt majd, valamint az új pénzügyi források feltárására, megismerésére is lesz lehetőség. A jelenleg két főt foglalkoztató Közszolgálati Iroda a hét öt napján teljes munkaidőben áll rendelkezésre, heti egy alkalommal pedig a szakállamtitkárság egyik vezető munkatársa személyes ügyeletet tart. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Ügyfélszolgálat határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Tiltakozik a tanügyi törvénytervezet ellen az RMPSZ. Nem biztosít megfelelő feltételeket a kisebbségek általános iskolai és gimnáziumi oktatása számára az új tanügyi törvénytervezet – jelentette be Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Az új törvényt az EU-s jogharmonizáció tette szükségessé, ennek ellenére az RMPSZ szerint diszkriminatív a kisebbségekkel szemben, és ellentétes az EU-szabványokkal, mivel nem tesz különbséget a román és magyar anyanyelvű tanulók között az oktatás és az ismeretek felmérése tekintetében. Az RMPSZ elnöke felháborítónak tartja a törvénytervezet azon megfogalmazását, amely kötelezővé teszi, hogy azokban az iskolákban, ahol az oktatás valamely kisebbség anyanyelvén folyik, az igazgatói állás betöltéséhez románul és az iskola oktatási nyelvén is nyelvvizsgát kell letenniük a pályázóknak. „Ez elfogadhatatlan olyan körülmények között, hogy nem biztosítják a feltételeket a román nyelv elsajátításához” – fogalmazott Lászlófy. A minisztériummal folytatandó egyeztetések során olyan tanterv és tankönyv kidolgozását kérik majd, amely a nem román anyanyelvűek számára is biztosítja a román nyelv elsajátítását. Az RMPSZ további javaslata, hogy ne vonják meg azokat a feltételeket, melyeket a 84-es törvény biztosított. „Az 1995-es törvény szerint azokban az oktatási intézményekben, ahol a kisebbségek nyelvén is zajlik oktatás, biztosítani kell a nemzetiségek arányos részvételét az intézmény vezetőségében. Az új tervezetben nem szerepel az a rendelkezés sem, amely szerint a történelemoktatásnak reflektálnia kell a kisebbségek történelmére és hagyományaira. Korábban biztosított volt, hogy a nemzetiségek történelmét és hagyományait tantárgyként oktassák, s hogy mindenki azon a nyelven vizsgázhat, ahogyan az adott tantárgyat tanulta” – ismertette a készülő tanügyi törvény főbb hiányosságait Lászlófy Pál. /Székely Zita: Marad a diszkrimináció. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

Befejeződött a magyarországi Létavértes és a Bihar megyei Székelyhíd közötti közúti határátkelőhely felújítása. A 491 ezer eurós költséggel készült beruházást október 2-án adták át a magyar hatóságok. A határforgalom ellenőrzését a magyar és a román határőrök közösen, magyar területen végzik. /Felújították a Létavértes és Székelyhíd közötti átkelőt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

Nyilvánosságra hozta Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a rendelkezésére bocsátott öt szekus dossziéjának tartalmát. Ebből nem derül ki, hogy 1972 és 1986 között Frunda György is az őt megfigyelő tisztek és besúgók között lett volna. A jelenleg Szatmárnémetiben élő Ioan Maries volt Szekuritáté-parancsnok tavaly nyilatkozta azt, hogy Frunda György a kommunista rendszer idején a politikai rendőrségnek jelentett ügyvédkollégájáról, Kincses Elődről. Frunda György RMDSZ- szenátor és a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke akkor határozottan cáfolta a vádakat. „A nagyon hiányos okiratokból nem derül ki, hogy 1986-ig Frunda besúgott volna. Az is igaz, hogy az utána lévő időszakot tartalmazó okiratok nem kerültek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz /CNSAS/ – nyilatkozta Kincses. – A 80-as években valóban figyelmeztettek, hogy nagyon ügyeljek, mit mondok Frunda előtt. Ez jelenthette azt is, hogy tartani kell tőle, mert bármikor beköphet, de azt is, hogy a Szekuritáté a bizalmatlanság táplálásával próbált éket verni közénk. ” A marosvásárhelyi jogásznak abban az időben Frunda György jó barátja volt, azonban a kettőjük közötti viszony az 1990 utáni politikai csatározások miatt megromlott. Arra a kérdésre, hogy besúgói közül felismer-e valakit, Kincses határozott igennel válaszolt. Tudomása szerint fiatalkori munkahelyén ketten is írtak jelentéseket róla, sőt egyik kollégája névvel is vállalta ezeket, de ő egyetlen besúgójának sem hozta nyilvánosságra a nevét. A dossziékban lévő fotókon többek között az öccse, Kincses Elemér, és az apósa, Ajtay Mihály is szerepelnek, és a jelentések Kincses ügyfeleiként tüntetik fel őket. „Hogy tudtunk mi ezektől a hülyéktől félni, akik hol a testvéremet, hol az apósomat nézték úgymond ügyfelemnek?!” – csodálkozott el Kincses. Meggyőződése szerint a legtöbb jelentés a családi házban elhangzottakról készült, a telefonkészülékbe rejtett mikrofonok segítségével. A Kincses-dossziékból kiderül, hogy a Szekuritáté rendelte el a jogász eltávolítását a Maros Megyei Ügyvédi Kamara alelnöki tisztségéből. /Szucher Ervin: Felismert besúgók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./ Kiki és Cornea úr – e két nevet adta a volt Szekuritáté dr. Kincses Elődnek, legalábbis ez derült ki abból a hat dossziéból, amelyeket a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) az ügyvéd rendelkezésére bocsátott. Kincses Előd mindössze az 1972-1986 közötti időszakra vonatkozó iratcsomókat kapta meg. „Hat dossziét adtak ki, de ezek sem teljesek, hiányoznak belőlük lapok. Megtudtam, a dosszié tartalma mikrofilmen is létezik, de mikrofilmeket, úgy tudom, nem adnak ki. Volt rá gondjuk, hogy bizonyos iratok ne kerüljenek elő. A CNSAS közölte velem, hogy az 1986 utáni időszakra nem találtak semmiféle dokumentumot, ha viszont menet közben ilyenre bukkannak, rendelkezésemre bocsátják. Valószínűleg vannak olyan személyek, akiket a SRI ma is véd, emiatt nem kerülnek elő a dossziék. Nem vagyok naiv, mindaddig, míg nem érdekük, hogy megtudjam, ki súgott be a Szekuritáténak, nem is fogom megkapni az 1986 utáni dossziékat” – jelentette ki az ügyvéd. Újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frunda György szenátorra gyanakszik-e, Kincses elmondta, 1985–86-ban egy volt szekus – aki ma már „nem emlékszik” – figyelmeztette, vigyázzon, mit beszél Frundával. Az ügyvéd szerint előfordulhat, a Szekuritáté célja az volt, hogy bizalmatlanságot keltsen a két ügyvéd között, de az is előfordulhat, hogy reális alapja volt a figyelmeztetésnek. A hat dosszié közül öt felvett beszélgetéseket tartalmaz, a többi viszont besúgói jelentés. /A megfigyelés tárgya: Kiki. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

Ötvenhét szakon több mint 2500 magyar diák kezdte meg tanulmányait anyanyelvén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) – közölte tanévnyitó beszédében Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese. A tavalyi évhez képest majdnem tíz százalékkal nőtt az egyetemre jelentkező diákok száma. A lesújtó romániai demográfiai előrejelzések ellenére a következő években a BBTE-n összességében várhatóan nem fog csökkenni az egyetemre beiratkozó magyar hallgatók száma, vélte Magyari. Magyari rámutatott: az önálló magyar karok ügyét, de általában az egyetem szerkezetének reformját a mostani vezetőség januárig nem tűzi napirendre, ugyanis ekkor általános választást szerveznek az oktatási intézményben, a jelenlegi mandátum ideje alatt pedig az idő rövidsége miatt nem indíthatnak el ilyen nagyszabású tervet. /(borbély): Több „gólya” a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon erkölcsi elégtételt szolgáltattak az Agache-perben meghurcolt kézdivásárhelyieknek. 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén a 43 éves Aurel Agache milicista a számtalan ütésbe és rúgásba belehalt. 1993-ban Ion Iliescu akkori államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította néhai Aurel Agachét, és post mortem az ezredesi rangot is megkapta. Az ún. Agache-ügyben bűnvádi eljárás indult 1991-ben. A kirakatper a Kovászna megyei törvényszéken kezdődött el 1998-ban. 2001. július 9-én letartóztatták Héjja Dezsőt. Augusztus 4-én az időközben Magyarországra menekült Reiner Antal váratlanul hazatért Esztelnekre. Őt másnap tartóztatták le és vitték a csíkszeredai börtönbe. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után, 2002. március 18-án elnöki kegyelemmel szabadult. Reiner Antal összesen 557 napig raboskodott a csíkszeredai és feketehalmi börtönben. Elnöki kegyelemmel szabadult 2003. február 12-én. Elhunyt esztelneki otthonában 2006-ban. /Iochom István: Az Agache-ügyről kereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

Nap mint nap tapasztalható a friss sírok meggyalázása a kolozsvári Házsongárdi temetőben. A töredezett, több százados terméskövek csak akkor menekülnek meg a feldarabolástól, ha idejekorán értesül helyükről a Házsongárd Alapítvány. Az utóbbi években ismeretlenek minden díszt, domborművet, portrét lefeszítenek a síremlékekről, még több tíz kilós szobrok szervezett elszállításától sem riadnak vissza. Például: Kovács György színművész (azóta pótolták), Gócz Mihály színész, Jordáky Lajos történész-szociológus (helyreállították), Cseke Péter orvos (pótolták), Márton Gyula nyelvészprofesszor, Kuun Géza orientalista tudós (két szobor!), Incze Ferenc festőművész, Téglás Gábor költő mellszobra, portréja tűnt el. Minden tiltakozás, rendőrségi feljelentés hiába való. Szeptember utolsó napjaiban vált ismertté, hogy Keresztes Kálmán (1887–1980) szobrászművész arcát karjával eltakaró férfi-szobra is eltűnt. Házsongárd újra szegényebb lett egy műalkotással. /Gaal György: Újabb szoborlopás a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Szeptember 29-én tartották a Pécskai Magyar Kulturális Ifjúsági Demokrata Szervezet (ismertebb nevén M-KIDSZ) székházavatását. A 2005 tavaszán életre hívott, és eddig az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet képviseleteként tevékenykedő szervezet ezentúl önállóan, nonprofit alapon fog működni. Denut Evelin elnök elmondta: a székházat teljes egészében a körülbelül 30 tag hozta rendbe, bútorozta be, a szülők, támogatók segítségével. A fiatalok hetente legalább egyszer fognak találkozni, nagyszabású rendezvényeket is terveznek. /(Sinka): Székházat avatott a pécskai magyar ifjúsági szervezet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Temesváron megbízott igazgatót neveznek ki a Csiky Gergely Állami Magyar Színház élére Markovszky Katalin gazdasági igazgató személyében. A versenyvizsga (megismételt) szóbeli szakaszán egyik pályázó (a másfél éve nyertes Szász Enikő, illetve Szabó K. István rendező) sem érte el a minimális 8-as osztályzatot, ezért nem hirdettek győztest. Harminc napon belül új versenyvizsgát írnak ki a tisztségre. /P. L. ZS. : Ideiglenes igazgatót neveznek ki a színház élére. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Szeptember 24-én az EBESZ varsói értekezletén csupán a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja, a délvidéki Rácz Szabó László beszélt a benesi dekrétumok csúfos megerősítéséről, ami ellen az MVSZ az egész magyar nép nevében tiltakozik. A budapesti kormány jelenlévő képviselője semmit sem szólt, annak ellenére, hogy az ülés egy órával a tervezettnél korábban zárult, hozzászólások hiányában. Szlovákia képviselője hosszasan részletezte a nemzeti kisebbségek helyzetének példás rendezését. Rácz Szabó László kijelentette, hogy a magyarság helyzete a Vajdaságban egyre rosszabb, a magyarokat ott másodrangú polgárként kezelik. Figyelmeztetett arra, hogy a szerb bíróság rasszista módon viszonyul a magyarokhoz. Példának hozta fel a temerini fiúk esetét, akiket bizonyítékok, tanúk, meghamisított laboratóriumi eredmények alapján 10–15 év börtönbüntetésre ítélt egy olyan bíró Újvidéken, akit azóta hatalmi pozíciójának kihasználása és viselkedése miatt büntetőjogi eljárás alá vontak. Rácz Szabó László beszélt arról is, hogy tovább rontja a magyarok helyzetét a szerbek erőszakos betelepítése a magyarlakta területekre. A telepesek munkát, házat, pénzt kapnak. /A magyar kormány hallgat a Benes-dekrétumokról. Az EBESZ-konferencián az MVSZ beszélt a magyarság megaláztatásairól. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

Tőkés László református püspök azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy megpróbál széthúzást kelteni „a magyar nemzetben, a magyar egyházakban és főként az Erdélyi Református Egyházkerületben”. A püspök elmondta: szeretett volna részt venni az október 6-i aradi megemlékezésen, de Király András, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke „durván elutasította részvételi szándékát”, azt üzenve neki, hogy „nincs mit ott keresnie”. Tekintettel arra, hogy Király András, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke református lelkész, Tőkés szerint az RMDSZ „széthúzást akar kelteni a magyarság körében”. A püspök bejelentette, hogy Nagyváradon az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megegyezésre jutott az október 6-i megemlékezések közös megszervezését illetően. Tőkés Nagyváradra szervezett ünnepségén részt vesz Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a Nagy Sándor József tábornok emlékét őrző tábla megkoszorúzásánál pedig Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere mond beszédet. Orbán Viktor már Tusnádfürdőn elmondta, hogy ha Tőkés önálló jelöltként indul a november 25-i választáson, akkor őt támogatja. /Az RMDSZ Aradon, Tőkés Váradon ünnepel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

A Népszabadság úgy értesült: jövő tavasszal rendkívüli MSZP-kongresszust hívnak össze, ahol adott esetben – legalábbis a pártelnök környezetének elképzelései szerint – megerősítenék és bővítenék a pártelnöki jogosítványokat. „Mostanában azzal ütik az elnökséget, hogy nem volt kellő erejük leverni Zuschlagékat, mert tartottak a megyei erős emberektől. Ők meg azzal vágnak vissza, hogy ti meg nem szavaztátok meg az alapszabály-módosításokat. Most itt lesz a lehetőség” – idézte a magyarországi lap az MSZP elnökségének egyik, név nélkül nyilatkozó tagját. /”Tisztító” kongresszusra készül az MSZP? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

A dévai Szent Ferenc Alapítvány újabb gyermekvédelmi központokat létesített a Gyergyói-medencében. A három évvel ezelőtt alapított gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekotthon mellé tavaly Gyergyóremetén, Csutakfalván, Gyergyóditróban és Orotván létesült napközi otthon a hátrányos helyzetű gyermekek számára, idén pedig Gyergyóújfaluban hoztak létre újabb központot, és a közeljövőben tervezik egy gyergyószentmiklósi kollégium létrehozását is. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány országos szinten 16 bentlakásban és több mint 20 napközi otthonban közel ezer gyermek gondozását vállalta fel, közülük 160 a Gyergyói-medencében él. „Nem akarunk minden szociális problémát megoldani, hanem megmutatni, hogy azok orvosolhatók – fogalmazott Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az alapítvány létrehozója. – Meggyőződésem, hogy kitartó, szívós munkával minden ember nevelhető, csupán esélyt kell adni a tanulásra, a változásra. ” Az újonnan létesített gyergyóújfalvi napközi otthonban 22 óvodás és kisiskolás korú gyermeket nevel Sólyom Hajnalka pszichológus. Hétvégére majdnem teljesen kiürül a központ, hiszen a bentlakókat szívesen meghívják otthonukba a falubeli pajtások. /Jánossy Alíz: Megoldás helyett esély. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./