Fotosmartonoson nekiláttak az infrastruktúra kiépítésének. Az ivóvízhálózat volt az első. Emelik egy új épület falait az iskola udvarán, ebben egy közösségi szoba is helyet kap majd, itt lesz a családorvosi rendelője is a falunak. Tizenöt óvodása van az ikerfalunak, a jövőben tizenkilencre nő a létszám. Remény van arra, hogy az elkövetkező években felújítják a falu iskoláját. Az iskola szeretné felvenni a falu jeles szülötte, a református teológiai tanár, lelkész és egyházi író, Berde Sándor (1856–1894) nevét. Jelenleg Elekes Levente pásztorolja a 413 lelket számláló református egyházközséget. Az utóbbi két évben megfordult a demográfiai mutató. Tavaly összesen tizenegy gyermeket keresztelt a tiszteletes, idén kilenc hónap alatt már hetet. Ha összeveti a négy halálesettel, a népességi mutató pozitív! /Kisgyörgy Zoltán: Gyermekáldás Fotosmartonosban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

Rendkívül megalázó és súlyos aktusnak nevezte Sólyom László államfő Révkomáromban azt, hogy a szlovák parlament a közelmúltban megerősítette a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumokat. Október 2-án egy civil szervezet, a Palatinus Polgári Társulás meghívására a szlovákiai Révkomáromba látogatott a magyar államfő, a szlovákiai magyarok önálló felsőoktatási intézményében, a Selye János Egyetemen járt, ahol több mint félezer hallgatóval folytatott beszélgetése során – egy kérdésre válaszolva – szólt a Benes-dekrétumokat megerősítő szlovák határozatról. „Nem fogok mellette szó nélkül elmenni” – mondta Sólyom. A magyar fél „nyitott, biztos és szolidáris” kapcsolatokat szeretne látni a magyar–szlovák viszonyban, mert a politikai nyilatkozatoknál mindig sokkal fontosabb a tényleges jogi helyzet – közölte. /Sólyom László: megalázó a Benes-dekrétumok szentesítése. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, valamint az intézmény nevét viselő alapítvány szervezésében restaurátor-konferencia zajlik a héten Székelyudvarhelyen, illetve a környékbeli településeken. A VIII. Erdélyi Magyar Restaurátorok Továbbképző Konferenciáján a szakmai előadások mellett gyakorlati programokat, tanulmányi kirándulást is szerveztek. Idén mintegy hetvenen érkeztek: székelyföldi múzeumok munkatársai mellett az anyaországi restaurátorok is érdeklődést mutattak a konferencia iránt. A budapesti Szépművészeti Múzeum, valamint a Nemzeti Múzeum neves szakemberei is jelen vannak a rendezvényen. /Szász Emese: Restaurátor-konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

Maraton jellegű felolvasással kezdődött október 1-jén Kolozsváron a Bretter Kör évadnyitó találkozója a Bulgakov kávéházban. Márkus-Barbarossa János Fidelius törperegényének kéziratát olvasta fel Köllő Csongor színművészeti hallgató. A könyv nyomtatásban még nem látott napvilágot. Márkus-Barbarossa János elmondása szerint a könyv először német nyelven fog napvilágot látni, csak utána kerül sor a magyar nyelvű publikálásra. A felolvasott szöveg hallatán jól kirajzolódik néhány kolozsvári irodalmi figura alakja, jelleme, tevékenysége. A történet főszereplője, kulcsfigurája Fidelius, köré csoportosul még néhány jellegzetes szereplő. /Varga Melinda: Évadnyitó a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság 1887-ben alakult meg, Tolnai Lajos kezdeményezésére. Virágkorát a két világháború közötti időszakban élte, amikor Kemény János elnökletével rendszeresen sikerült megtartani a felolvasóesteket. 1946-ban az új hatalom betiltotta. 1990 októberében 33 vásárhelyi értelmiségi gyűlt össze, ekkor Béres András, akkori RMDSZ-alelnök kezdeményezésére egyesület alakult, amely Gálfalvi György javaslatára vette fel a Kemény Zsigmond Társaság nevet. Közművelődési egyesületként született újjá a KZST. – Szeretnék, ha minél több fiatal bekapcsolódna a KZST életébe, mondta Fülöp Géza. Október végén kezdenek. /Nagy Botond: Utánpótlás-kereső KZST. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

Az elmúlt hét végén Kibéden zajlott a Gyöngykoszorú találkozó. Barabási Szidónia tanárnő konferált, több néptáncos együttes lépett fel. Dósa Sándor polgármester, /b. d. : Őszi néptánctalálkozó Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

Az elkövetkező egy hónapban Székelyudvarhely két szoborral és egy szoborkompozícióval lesz gazdagabb. Október 12-én a Móra Ferenc Általános Iskola névadójának szobrát leplezik le, amelyet Zavaczki Walter helyi szobrász készít. Október 28-án a Szentimre utcában Szent Imre herceg mellszobrát avatják fel, majd előreláthatóan november negyedikén (a korábbi dátum október 23-a volt) a városközpontban az Élet című – eredetileg árvízemlékműnek megálmodott, majd időközben ennél tágasabb értelmezést nyert – alkotásról hull le a lepel. A Móra Ferenc Általános Iskolánál az intézmény épülete előtti kis téren állítják fel névadójuk szobrát, jelezte Nagy József igazgató. Idén ünnepeljük Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóját, a megemlékezések szervezésére Magyarországon, Lezsák Sándor országgyűlési képviselő kezdeményezésére Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság alakult, amely eldöntötte, hogy minden, Szent Imre nevét viselő településen idén mellszobrot állítanak a hercegnek. A történelmi Magyarország huszonhárom települése vagy településrésze viseli a herceg nevét, tehát ennyi szobor kerül idén leleplezésre. Az emlékbizottság programja szerint az anyaországiak mellett öt erdélyi településen: Csíkszentimrén, Görgényszentimrén, Hegyközszentimrén, Nyárádszentimrén és a Székelyudvarhelybe beolvadt valamikori Szentimrefalván emlékünnepséget is tartanak. Ennek megfelelően május 27-én Görgényszentimrén, augusztus 12-én pedig Csíkszentimrén leplezték le a herceg mellszobrát. /Máthé László Ferenc: Újabb szoborhullám. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./

Gidó Csaba történész előadásával (Székelyföldi vasutak) indult újra a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban zajló előadássorozat. A múlt héten a sorozat 10. előadását tartotta Gyöngyössy János Székely templomerődök címmel. A vegyészmérnöki végzettségű, de a művészettörténetet tudományos szinten „művelő” előadó előadását a helyi Digital 3 Tv közvetítette. A székelyeknél az erődített építkezés nem annyira jellemző, mint a szászoknál, ennek több oka van: a 15-16. században a Székelyföld nagy részét még erdő borította, a gazdasági fejlettség kisebb volt a szászföldinél, ezért e terület nem jelentett nagy vonzerőt a portyázó török csapatok számára. A székely erődítések kezdete egybeesett a templomok késő gótikus átépítésével. Előbb egyszerű kerített templomok jöttek létre (Oklánd). A legfontosabb erődített templomhálózat a Székelyföldön a Brassó-Bereck útvonal mentén jött létre: Alsócsernáton, Zabola, Maksa, Feltorja, Uzon, Gidófalva, Sepsiszentgyörgy, Bölön. Ez volt az egyik legjelentősebb hadi és kereskedelmi útvonal. A háromszéki templomerődöket az 1473-as erős földrengés nagyon megrongálta, ugyanakkor az építmények datálását megkönnyíti e történelmi dátum pontos ismerete. /Kápolnási Zsolt: Udvarhelyi premier: TV-közvetítés az Areopolisz szabadegyetemen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./

A Kolozsvári Unitárius Kollégium alapításának évfordulójára jelent meg dr. Gaal György szerkesztésében a Brassai Füzetek 4. száma: Hatvan a négyszázötvenből. Címe arra utal, hogy az 1948-ban államosított kollégium, amely 1957-ben felvette Brassai Sámuel nevét, felvállalta és ápolta – amennyire az akkori körülmények lehetővé tették – az unitárius iskolai hagyományokat. Ezért közel hat évtizedes múltja szerves része az Unitárius Kollégium 450 éves történelmének. A kötet Boda Károly, az intézet egykori tanára és igazgatója tanulmányával indul, címe: A kolozsvári Brassai Sámuel Líceum rövid története különös tekintettel az utóbbi évtizedekre. A líceum diáklapja volt a Fiatal Szívvel. Tízéves a Bogáncs, az immár Erdély-szerte híres néptáncegyüttes. A Brassai Füzetek mostani számába adattár is található, amelyből megismerhető a líceum 1948–1990 közötti teljes tanári kara. A kiválóan megszerkesztett kötet a Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből című, és szintén a 450. évfordulóra megjelent könyv kiegészítőjének tekinthető. /Dr. Fazakas István: Brassai-füzetek – Hatvan a négyszázötvenből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Néhány terület-tulajdonjogi kérdést kell tisztázni ahhoz, hogy a Kovászna megyei Kökös község határából eltávolított Székelyföld-tábla, illetve újabb öt elhelyezésének időpontját meghatározzák. Demeter János Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint a rendőrség hátráltja ezt a folyamatot azzal, hogy szabadságra vagy más okra hivatkozva nem írják alá az engedélyt. /Illyés Judit: Hátráltat a rendőrség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Október 6-án Nagyváradon fog koszorúzni Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A cikkíró szerint „a politikai szembenállás határon túli exportjában, a megosztottság kiterjesztésében az utóbbi jó fél évtizedben jelentős szerepet vállalt a Fidesz”. Most viszont kedvező alkalom lenne arra, hogy egyenlő távolságot tartva viszonyuljon a megmérettetésre készülő erdélyi partnereihez. /Szűcs László: Gyászünnep a pártok felett? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Kolozsváron évek óta októberben nagyszabású seregszemlére gyűlnek össze a civil szervezetek, hogy egy adott tematika mentén átgondolhassák, megbeszélhessék a felmerülő problémákat. A Civil Fórum néven ismert konferencia idén helyszínében is szolgál újdonsággal: október 19–20-án ezúttal Csíkszeredába várják a szervezetek képviselőit. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ elnöke kifejtette, hogy alapítványuk 1999 óta minden évben megszervezi az erdélyi magyar civil szervezetek fórumát. Ezek a rendezvények elsősorban az erdélyi magyar társadalom javát szolgáló ismeretek és elképzelések köztudatba kerülésére adnak lehetőséget. Fontos a közös fórum, egymás problémáinak, terveinek megismerése. Az október 19–20-án Csíkszeredában sorra kerülő Civil Fórumnak az „Európai Uniós források” címet választották. Az erdélyi magyar civil szervezetek jelentős része Székelyföldön működik, 30 százalékuk Hargita megyei. /S. B. Á. : Civil Fórum – ahol a civilek összefognak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Kistérségi tanácskozás zajlott Kibéden. A kistérségi társulásokról Borbély Emma, a konferencia szervezője elmondta, az elmúlt hat és fél évben a Kis- Küküllő Térségi Társulás Balavásár–Szováta célkitűzései között a szociális és egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése mellett az oktatás, nevelés, kultúra, infrastruktúra, gazdaság, és a közösségek fejlesztése is szerepelt. Sok a magányos, támaszra szoruló ember, akiknek a gondoskodás a legnagyobb segítség. 2007-ben az öt község tizenkét településén több mint 300 rászorulót segítettek. Fő tevékenységük az ápolás és gondozás. Híd-háló programjukkal figyelmet fordítanak a mozgássérült vagy más testi fogyatékkal élő fiatalokra. Eddig 19 kistérségi fiatalt juttattak számítógéphez. Másik programjuk a kórházban „felejtett” gyermekeken segít. /B. D. : Együtt, egymásért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Élete egyik nagy csodája volt, hogy látott imádkozni a nagyenyedi vártemplomban egyszerre hatszáz gyermeket, írta Czegő Zoltán. Mind a Bethlen Gábor Kollégium diákjai voltak, akik hallgathatták Tőkés László püspök biztató szavait, amit az Úr igéjének tartunk: Ne féljetek, ne féljetek bízni és imádkozni. Czegő Zoltán hatszáz tanuló arcán látta a szabadság, a szabad szólás hallatlan erejét. Valahol így kezdődtek a nemzetmentő harcok. „Tomory Pál püspök 1526-ban a mohácsi csatamezőn imádkozott a haza megmentéséért, aztán zászlót ragadva kiáltotta: Utánam! Ott veszítettünk. Tomory és megannyi főpap halt, hullott idegen hatalmak vermeibe, a magyarság s annak országa. Most Nagyenyeden hatszáz gyermek hangos imáját hallva, látva arra gondoltam, hogy ők most szüleikkel együtt bizton mehetnek püspökük, Tőkés László után …” /Czegő Zoltán: Amikor várfalak rendülnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

A Kárpát-medencei imanapot előkészítő konferenciát tartottak Marosvásárhelyen. Baczoni Szilárdka Kata, a szováta-szakadáti gyülekezet lelkésznője, az Erdélyi Református Egyházkerület nőszövetségi titkára elmondta, az imanap gondolata 2005-ben született, amikor Debrecenben összegyűltek a Kárpát-medencei magyar református nőszövetségek vezetői is. „A 2004. december 5-i népszavazás, illetve annak tudatában, hogy a Kárpát-medencében élő, hat országba szakadt magyarság nem ismeri saját történelmét, alig tud valamit egymásról, egymás kultúrájáról, hagyományairól. A világimanap mintájára szervezzük meg tíz éven át a Kárpát-medencei imanapot is, ahol a tíz református egyháztest mutatkozik be december első vasárnapján. Ennek a szervezését vállalták a nőszövetségek” – mondta a lelkésznő. Első alkalommal, tavaly a Dunántúl kezdte a bemutatkozást, az idén az Erdélyi Református Egyházkerületen a sor, hogy bemutassa értékeit, népművészetét, hagyományait. A rendezvényen bemutatták a decemberi imanapra előkészített ismertető anyagot, amelyben a jelenlevők Erdély tájegységeivel és kisrégióival, kulturális hagyományaival, konyhájával, étkezési szokásaival ismerkedtek meg. A CD-hez mindenki több példányban juthatott hozzá, hogy hazatérve saját egyházkerületében is bemutathassa és továbbadhassa. December első vasárnapján a Kárpát-medencei imanap keretében Erdélyért, Erdély népéért fognak imádkozni az egybegyűltek. /Antal Erika: Kárpát-medencei imanap a magyarságért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Festészeti kiállításokkal és installációkkal, filmvetítésekkel várja a közönséget a Csíkszeredában 2005-ben alapított KO. KE. M /Kortárs Képzőművészeti Múzeum és Galéria/. Áprilistól havonta szerveznek tárlatokat, amelyekre ismert kortárs alkotók hozzák el munkáikat, a KO. KE. M így a mai képzőművészeti törekvések egyik fontos gócpontjának tekinthető. Szintén havonta – szimpózium keretében – rövidfilmeket, performanszokat mutatnak be. A KO. KE. M kiadásában jelenik meg a Nyitott Műhely című kortárs művészeti szaklap is, amelynek eddig tizenhat száma jelent meg. Az év elejétől minden szerdán kortárs filmeket mutatnak be. A KO. KE. M a csíkszeredai önkormányzat támogatásával működik, idén a Szülőföld Alap is hozzájárult a technikai eszközeik bővítéséhez. /Székely Zita: Kortárs szellemiség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Szobordöntések sötét évtizedei után sok-sok próbálkozás után áll a Szabadság-szobor Aradon. Kompromisszumok árán, de áll. Nem a régi helyén, de szimbólumnak itt is megteszi. Akkor is, ha a román Diadalív néz vele szembe. Kezdete lehet a román- magyar megbékélésnek. Tizenhárom hős tábornokra s az 1848–49-es magyar szabadságharc sok száz, sok ezer neves és névtelen katonájára emlékezünk. Egyikük sem készült mártírnak. Kiss Ernő – milliomos földesúr; Vécsey Károly – gazdag főúr; Leiningen-Westerburg Károly – elszegényedett német arisztokrata; Damjanich János – hivatásos katona; Nagysándor József – republikánus demokrata; Schweidel József – 30 évi hű szolgálatáért másfél évvel azelőtt osztrák nemességet kapott; Török Ignác – mérnök; Lázár Vilmos – ezredes; Dessewffy Arisztid – előkelő nemesi család sarja; Lahner György – iparszervezési tehetség; Pöltenberg Ernő – osztrák felső középosztály tagja; Knezich Károly – horvát határőrivadék; Aulich Lajos – pozsonyi fogadós fia. 1849. október 6-án végezték ki valamennyiüket. Aradon 1849 augusztusa és 1850 februárja között további hét magyar honvéd tábornok, törzstiszt és közlegény vesztette életét: Ormai Auffenberg Norbert ezredes, Kossuth szárnysegédje, a honvéd vadászezredek parancsnoka, Nagy Bálint honvédtiszt és testvéröccse, Nagy Ákos közhonvéd, Zombory Imre tüzértiszt, Kazinczy Lajos honvéd ezredes (Kazinczy Ferenc fia), Lenkey János honvéd tábornok, várparancsnok és Hauch Lajos honvéd alezredes, Bem hadsegédje. Haynau először több száz tisztet akart kivégeztetni, mindenkit, aki a császári-királyi hadseregből került a honvédségbe. Feljegyzéseiben, leveleiben nem leplezte bosszúvágyát: „Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem, ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak. Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ezt, ha kell, a fejemmel szavatolom... ” A kegyetlen bosszú nem tudta kiölni a szabadságvágyat a magyarságból, a Habsburgok, Sztálin, Rákosi, Kádár mind levitézlettek, Trianon is csak földrajzilag tudta szétszaggatni, lelkiekben nem a nemzetet. /Borbély László: Október 6. – gyász és remény napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

Mint minden évben, idén is október 6-a előestéjén emlékeztek meg Temesváron az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leveréséről, s tisztelegtek az aradi 13 vértanútábornok emléke előtt. A Temes megyei RMDSZ szervezésében a Klapka György honvédtábornok Szent György téri szülőházának falán található emléktábla előtt gyűltek össze azok a magyar politikusok, civilszervezeti vezetők, pedagógusok és magánemberek, akik úgy érezték, hogy kegyelettel kell adózzanak a vártanúknak. Halász Ferenc RMDSZ-elnök mondott méltató beszédet, a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjai meg verseket szavaltak. /(Pataky): Koszorúk Klapka György emléktáblájára. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Ma, egyszerű anyagi haszon kedvéért kaméleon módjára váltják “ideológiájukat” azok az emberek, akik irányt kellene mutassanak közösségeinknek, szinte emberfeletti dimenziókba magasodik az a 13 tábornok, akik méltóságteljesen vállalta eszméiket még az életük árán is. Természetesen, amikor a Tizenhármat emlegetjük, ott lapul a gondolat mélyén a sok száz meg ezer hozzájuk hasonló nagy lélek. Előttük hajtunk fejet évről évre, ők az igazi iránytűi a ma igaz emberének is – fogalmazódott meg október 5-én az ünnepség alapgondolata a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport aulájában, ahol a diáksereg gyűlt össze emlékezni. /Gáspár-Barra Réka: Örök iránytűi az igaz embereknek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Ha kell, kényszerítő eszközök alkalmazásával is meg kell tanítani a magyar gyermekeknek a román nyelvet, hiszen mindannyian román állampolgárok vagyunk, s ez az állam hivatalos nyelve – jelentette ki Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke október 5-én Sepsibükszádon. Hangoztatta, magánemberként érkezett, de megnyilatkozásai erre rácáfoltak. Tudomást szerezve arról, hogy errefele magyarul is lehet sofőrvizsgázni, a politikus ezt természetellenes állapotnak nevezte, s kijelentette, ezt meg fogják szüntetni. A látogatás deklarált célja az volt, hogy Voiculescu a többségében magyarok lakta vidékeken tájékozódik, miként kellene oktatni a román nyelvet, hogy azt a nemzeti kisebbségek megtanulják. Voiculescu szerint a magyar gyermekeknek már az óvodában teljesen román nyelvű előkészítő csoportba kellene járniuk, aztán első osztálytól román ábécéskönyvből kell tanulniuk. Miféle dolog az, hogy csak másodikban van ábécéskönyv?! – méltatlankodott, s azon is meglepődött, hogy a gyerekek a számtant magyarul tanulják. /Szekeres Attila: Legyúrni a gyerekek torkán (A román nyelv tanítása) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

A lap munkatársai idén is elindultak lefotózni, közzétenni a magyar elsősöket, akik az anyanyelvű oktatás folytatói, a megmaradásunk zálogai lesznek. Azonban egyre inkább elsorvadt a lelkesedésük, látva a zsugorodó csapatot, amely egyre több helyen kerül kisebbségbe a romákkal szemben. Akik, becsületükre legyen mondva, kitartanak a magyar oktatás mellett. Nem félnek, hogy emiatt csökkennek érvényesülési esélyeik. Jövő tanévtől Arad megye három elemi iskolájában hal ki végleg a magyar szó, feladják a végvárakat, mielőtt megszületett volna az oktatási stratégia. /Balta János: Végváraink. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Főiskolai tanévnyitóval egybekötött könyvbemutatóra került sor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Demény Piroska aligazgató beszédében megjegyezte: az idei évnyitón még jelen vannak az utolsó középiskolai tanítóképzőt végzett generációk és a főiskolások két évfolyama is. Bemutatták a Szabó K. Attila által szerkesztett, Dr. Mészáros István akadémikus által lektorált, csaknem ezer oldalas Az erdélyi tanító és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című munkát. A könyv társszerzői most először találkoztak Nagyenyeden. Megemlékeztek az időközben elhunyt három szerzőről: a csíkszeredai Dr. Kardalus Jánosról, a székelyudvarhelyi Molnár Józsefről és a temesvári Tácsi Lászlóról. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének a főtitkára, az „úttörő munka” íróinak oklevelet és apró ajándékot adott át Lászlófy Pál elnök nevében. Szabó K. Attila nyugalmazott tanár ismertette a több mint tíz éves közös munka történetét. A kötetből kiderül, hogy Erdély 23 városában 45 tanítóképző működött az idők során. /Bakó Botond: Nagyenyed. Egyetemi tanévnyitóval egybekötött könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Gál László, a gyulafehérvári Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum igazgatója elmondta, hogy az iskola a kommunista időszakban is megőrizte önálló jellegét, 1991 után visszamenőleg is elismerik az itt érettségizettek diplomáját. A líceum megőrizte hivatásgondozó jellegét, diákjai közül sokan a Hittudományi Főiskolán tanulnak tovább. Bentlakás és 16 ezer kötetes könyvtár áll a diákok rendelkezésére. Van irodalmi kör, megjelenik a Szikra diákfolyóirat. A Bécsi Szent István Egylet jóvoltából ösztöndíjakat is biztosítanak a diákok számára. /Farmati Anna: A gyulafehérvári Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

A Gyulafehérvári Papnevelő Intézetben idén 88 kispap van a szemináriumban, hatan gyakorlati, hivatástisztázó éven vannak. Oláh Zoltán rektor beszédében először az universitas fogalmáról szólt. Universitas lett a Papnevelő Intézet, ettől az évtől a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem része. Az elsőévesek most már az állami egyetem elsőévesei, de ettől a papnevelő intézet nem veszítette el önállóságát. /Lukács László: Évnyitó Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

Szeptember 26-án Kovásznán dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök megáldotta a Böjte Csaba alapította dévai Szent Ferenc Alapítvány Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központját. „Ez a ház 10000 ember összefogásából, bizalmából született, mert ennyien adták 2005-ben az adójuk 1 százalékát az alapítványnak. A felújítási, felszerelési költségeket részben a győri szeretetnapok adományából álltuk, ezért is a Háromszéken született, Győrben vértanúhalált halt Boldog Apor Vilmosról neveztük el ezt a gyermekvédelmi otthont. ” – mondta el Böjte Csaba. A Győr és Déva közötti lelki hidat önfeláldozó szeretet építette. /Molnár Melinda: Boldog Apor Vilmos is vigyázza. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

A gyulafehérvári főegyházmegye vasmisés nesztora, a 94 éves Léstyán Ferenc új munkája: Marosvásárhely katolikus egyháza a kommunista elnyomás idején /Kolozsvár, 2007/ című, alaposan dokumentált könyve. Azt is megtudhatja az olvasó, hogy három év és két hónapig Marosvásárhely jelentette a gyulafehérvári püspökség központját a Rómához és Márton Áron püspökhöz hű papság és hívek részére. Ez az állapot 1952. február 4-től 1955. március 24-ig tartott. 1955-ben felfüggesztették Márton Áron börtönbüntetését, a püspök 1955. március 25-én ismét átvehette a gyulafehérvári egyházmegye kormányzását. Szőcsné született Erőss Rozália vallásos könyvek terjesztése miatt kapott börtönbüntetést. A börtönben szülte meg gyermekét, aki megkapta a papi hivatás kegyelmét. Szőcs-Erőss László pap lett, jelenleg a kolozsvári Manréza Lelkigyakorlatos Ház magyar részlegének vezetője. /Fodor György: Megpróbáltatások között is hűséggel helytállva. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

Nyíltan támogatja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltet. A Fidesz személyes jelenléttel is besegít kampányába, és annyiszor jönnek majd, ahányszor Tőkés hívni fogja őket. Orbán – aki az RMDSZ-t magában foglaló Európai Néppárt (EPP) alelnöke is – kijelentette: az EPP támogatja Tőkés bejutását az Európai Parlamentbe. Aradon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is a magyarság egységét szorgalmazták, elítélve a megosztási kísérleteket. A Fidesz elnöke szerint van Erdélyben elég magyar szavazó, s ha a magyarok urnák elé járulnak, akkor semmilyen érdekütközés nem jön létre Tőkés László és az RMDSZ között. Elsőként és legdurvábban Markó Béla minősítette a magyar ellenzéki párt vezetőjének nyilatkozatát. Az RMDSZ vezetője szerint akár történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába. Markó úgy vélte, a református püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarva-akaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brüsszelben csak románok képviseljék Romániát – szögezte le Markó. Ha a Fidesz valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyar közösséget, arról kellett volna meggyőznie Tőkés Lászlót, hogy fogadja el az RMDSZ felajánlását egy közös választási listán való szereplésre – vélekedett Markó. Orbán kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban. Tőkés hangsúlyozta: örvend annak, hogy sikerült együtt ünnepelni az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel. Bíró Rozália, nagyvárad alpolgármestere beszédében kiemelte: miközben sem az ellenségnek, sem a diktatúrának nem sikerült megsemmisítenie a magyarságot, most magyar magyar ellen küzd, s veszélybe sodorja a közösséget. RMDSZ-esek – közöttük Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Pete István szenátor, Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke –végighallgatták Orbán Viktor és Tőkés László beszédét. Tőkés László élesen bírálta, hatalmi arroganciával vádolta az RMDSZ-t, egyrészt Király András Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kommandók” kifütyülik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya hangsúlyozta: „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására. ” Az aradi vértanúk emlékére Kolozsváron is emlékünnepséget szerveztek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét. Este a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét. /Valkai Krisztina, Borbély Tamás: Orbán felsorakoztatta a Fidesz-t és az Európai Néppártot Tőkés mögé. Kissé feszült hangulatú együttünneplés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Egységről, együttünneplésről és a szabadságeszméről beszéltek külön – Aradon és Nagyváradon – az október hatodikai megemlékezéseken részt vevő magyar és román politikusok. Október 6-án magyar zarándokok ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből Aradra, a kivégzett honvédtisztek gyászünnepére. A megemlékezéseken részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, Terényi János magyar nagykövet és Cseh Áron főkonzul is. „Ma a magyarságnak új honfoglalásra van szüksége. Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk alárendelt szerepet játszani ezen a földön, soha többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt!” – hangzott el Markó Béla RMDSZ-elnök üzenete. Nagyváradon az emlékezésen Orbán Viktor Fidesz Magyar Polgári Párt-elnök is részt vett. Biró Rozália RMDSZ-es nagyváradi alpolgármester az együttünneplés, együttgondolkodás, valamint az itthon maradás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor az összetartozásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „csak egymással szövetségben és nem egymás kárára tehetjük nemzetünket naggyá“. A hűvös idő miatt kevés kolozsvári jelent meg Szamosfalván, ahol Boros János alpolgármester és emlékezők koszorúztak. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében emlékeztek a vértanúkra. /Egységüzenet helyett üzengetés az ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Markó Béla szövetségi elnök Aradon elmondott beszédében úgy vélekedett, október hatodika legfőbb üzenete ma is az, hogy a szabadságharc hősei, különféle meggyőződésük, vérmérsékletük és származásuk ellenére össze tudtak fogni egymással. „Civakodó nemzet nem fog magának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni” – hangoztatta Markó Béla. /Új honfoglalásra van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./ A Kárpát-medence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton, Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Aradon az RMDSZ az MSZP-vel és az MDF-fel emlékezett. Markó új honfoglalást hirdetett meg Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vendégként Nagyváradon és Érmihályfalván tartózkodó, illetve koszorúzó Orbán Viktort kemény szavakkal megrótta, történelmi botlásnak nevezte, hogy Tőkés László mellett beleavatkozik az erdélyi magyar politizálásba. A FIDESZ elnöke ugyanis támogatásáról biztosította az EP-választások független magyar jelöltjét. Markó kijelentette, Tőkés egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe. Dávid Ibolya, az MDF elnöke természetesen Orbán Viktorral ellentétben Markóék nótáját fújta, de Markó nem kérte meg őt is: kétértelmű kijelentéseivel ne avatkozzék be az erdélyi magyar politikai életbe, ne hurcolja át a határon az anyaországi pártharcokat. Markó új honfoglalást hirdetett. Vajon nem a törvényhozásban kellene valamit elkezdeniük? Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke Marosvásárhelyen utasította el Borbély László miniszter néhány nappal korábban bemutatott régióátszervezési elképzelését. Olteanu elmondta, hogy a liberális párt nem vállalhatja fel az önálló Bolyai Egyetem ügyét, mivel az nem szerepel pártja és az RMDSZ közös kormányprogramjában. /Simó Erzsébet: Új honfoglalás, régi teketóriák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Krassó-Szörény megye székhelyén, Resicabányán október 5-én a városi könyvtárban emlékeztek október 6-ára ,Vígh Irén városi RMDSZ-elnök és Nagy Péter resicabányai Platanus-elnök szervezésében. A megyeszékhelyről kocsikkal mentek Nándorhegyre, a Bisztra-parti városba, emlékezve arra, hogy Bem serege Petőfivel együtt Nándorhegyen is átvonult. Megnézték a Tóth János tervezte negyvennyolcas vándorkiállítást is. Mióta újra felfedezték Boksánbányán az emlékművet, azóta két helyen van rendezvény október 6-án. Az 1948-ban emelt román szövegű emlékműnél október 6-án Makay Botond ny. református lelkész és Gheorghe Stefan görögkeleti pap rövid ökumenikus szertartását követően Bálint Mihály megyei RMDSZ elnök emlékeztetett az itteni negyvennyolcas eseményekre, amelynek – amint azt az emlékmű is jelzi – magyar, román és német áldozatai is voltak. Ennél az emlékműnél a polgármesteri hivatal, a megyei és a városi RMDSZ koszorúzott, míg a németboksáni római katolikus temetőben lévő obeliszknél csak a megyei és városi RMDSZ. Resicabányán a Herglotz-féle negyvennyolcas kereszthegyi emlékműnél nem volt megemlékezés, mert a rossz időjárás miatt nem vállalták a fölrándulást. Ruszkabányán megkoszorúzták a Maderspach-házon lévő, pár esztendeje felavatott emléktáblát, majd a temetőben az 1848–49-es szabadságharcot fegyverrel támogató Maderspach Károly vas- és acélgyáros sírját. A községnek nincsen magyar lakossága, ezért emlékbeszéd nem hangzott el. /Megemlékezések Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

Élő történelemórán emlékeztek az aradi 13-ra Vajdahunyadon, az EMKE és RMPSZ helyi szervezete által rendezett ünnepségen október 6-án, amely egyben megnyitotta a XIII. Hunyadi Kultúrnapokat. A Magyar Házban népünk múltját idéző könyvkiállítás várta az érdeklődőket, akik Tolcsvay Béla zenéjét hallhatták. Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök a magyar- és világirodalom igazi gyöngyszemeit szólaltatta meg diákjaival. /Gáspár-Barra Réka: Értékteremtő emberként élni. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./