Akár hónapokat is várni kell, amíg visszakerül a helyére, a Kovászna megyei Kökös határába a Székelyföld bejáratát jelző tábla. Az eltávolított pannó kitételének újraengedélyezésére vár a kezdeményező Kovászna megyei önkormányzat. Demeter János háromszéki tanácselnök augusztus 24-én bejelentette, leadták a kéréseket a tábla újraengedélyezése érdekében, ki kell várniuk az elbíráláshoz szükséges 15 napos határidőt. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese szerint a háromszéki önkormányzat nem nyújtott be semmiféle kérést. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke közölte, a kérést benyújtották a Kovászna Megyei Kataszteri Hivatalhoz. „A kérés elbírálására viszont 30 nap áll a kataszteri hivatal rendelkezésére. Miután megkaptuk engedélyüket, a megyei önkormányzat urbanisztikai irodája kiállítja az építkezési engedélyt, és csak azután nyújtjuk be kéréseinket az Országos Útügyi Igazgatósághoz, a Kovászna megyei rendőrséghez és a CFR vasúttársasághoz” – fejtette ki Vajda Lajos. Közben röplapokon szólított fel a „szeparatizmus” elleni harcra a nyíltan nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreapta) mozgalom. /Kovács Zsolt: Késik a Székelyföld-tábla. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Csintalan László /sz. Csíkszépvíz, 1950/ a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia augusztus elsejétől kinevezett plébánosa egyben a Marosi és Küküllői Főesperesi Kerület esperese. Több mint három évtizedes katolikus lelkipásztori tevékenysége során körbejárta Erdélyt, változatos helyeken kellett helytállnia. A csíkszeredai mai Márton Áron Gimnáziumban tanult, majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológia elvégzése után 1975-ben a Márton Áron püspök szentelte pappá. Engedelmességből vállalta el jelenlegi helyét, szíve szerint falusi plébániára vágyott. Szeretné elődje, Csató Béla által megkezdett dolgokat befejezni. A Deus Providebit ház fontos szerepet töltött be a Sapientia EMTE megalakulásában, most, hogy kiköltözött az egyetem, meg kell találni a rendeltetését az új körülmények között. E téren a Pro Vita Christiana Alapítványnak kell döntenie, amelynek továbbra is Csató Béla plébános az elnöke. /(bodolai): Egyházi tröszt potyogó „könyvekkel”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

A szekerekre érvényes éjszakai kijárási tilalommal, illetve az elkobzott lovaskocsik gyűjtőhelyének őrzésével próbálja orvosolni a rendőrség a háromszéki településeken a tolvajok és a terményeiket védő gazdák közötti konfliktusokat. Az elmúlt időszakban több Kovászna megyei településen is kisebb verekedések törtek ki a terményeiket védő helybéliek és a tolvajok között. A Kovászna megyei polgármesterek találkozóján több elöljáró is elpanaszolta, hogy romák garázdálkodnak a földjeiken, és a rendőrség nem lép fel kellő hatékonysággal. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnok-helyettese visszautasította a polgármesterek vádját. Szerinte a rendőrség feladata nem az őrzés, hanem a megelőzés, az önkormányzatok kötelessége lenne megszervezni a mezőgazdasági területek őrzését. A Kovászna megyei rendőrség adatai szerint augusztusban összesen 50 bűnvádi eljárást indítottak 77 terménytolvaj ellen, elkoboztak mintegy félszáz szekeret is. A rendőrök közölték, eddig többek között Kézdiszentléleken, Gidófalván és Sepsiillyefalván voltak verekedések a gazdák és a tolvajok között. Hiába indítanak bűnvádi eljárásokat a terménytolvajok ellen, a törvényszék nem véglegesíti az eljárást, arra hivatkozva, hogy túl kicsi a tolvajok által okozott kár értéke, és azok nem jelentenek veszélyt a társadalomra. A polgármesterek a rendőrséget okolják a történtekért. Bács Márton Csaba, Sepsibükszád polgármestere szerint a község határában 6000 hektáron van termés, és két rendőr nem tudja kellőképpen felügyelni a földeket, ezért kérte, hogy újabb rendőröket küldjenek a faluba. /Kovács Zsolt: Éjjeli kijárási tilalom szekerekre. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Egy lészpedi csángó 1947. december 7-én rokonaihoz írott levelét közölte a lap. Örülhetnek a templomban az anyanyelv használatának, a templomban a mise már magyar és román nyelven történik. Most a magyar iskoláért harcolnak, kérésükre két tanító fog érkezni Brassóból. Miután megalakult a Magyar Népi Szövetség, a reakciósok megszelídültek. A levélíró Temesváron volt a Magyar Népi Szövetség delegátusa, ahol a moldvai csángók érdekeiért lépett fel. /Lészpedi csángó levele rokonaihoz. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Elhunyt Izsák Sámuel (Marosvásárhely, 1915. dec. 15. – Kolozsvár, 2007. szept. 4.) orvos- és gyógyszerészettörténész. Hagyományőrző zsidó családban született, orvosi tanulmányait a Bolognai Egyetemen kezdte el, ahonnan azonban származása miatt időnap haza kellett térnie. Romániában évekre zsidó munkatáborba küldték. Orvosi oklevelét végül a háború után, 1948-ban, Kolozsváron szerezte meg, ahol 1967-ben az orvostudományok doktorává avatták, s ahol az orvostörténeti tanszék tanársegédje lett. Megnősült, felesége, Sára az Egység című kolozsvári zsidó hetilap riportereként és szerkesztőségi titkáraként dolgozott. Későn, 1977-ben kapta meg a professzori és a tanszékvezetői címet. Az erdélyi, a bánsági, a moldvai és a havasalföldi felvilágosodás-kori orvostudomány, a kolozsvári orvosi könyvkiadás, az oktatás- és kórházügy, a magyar–román orvosi kapcsolatok története érdekelték, ezeket kutatta. Cikkeit és tanulmányait magyar, román, francia és angol szaklapok közölték. Neki köszönhető a nagyszebeni Brukenthal Múzeum gyógyszerészeti gyűjteményének tudományos rendszerezése és a kolozsvári Gyógyszerészet-történeti Gyűjtemény létrehozása. /Tibori Szabó Zoltán: Izsák Sámuel (1915–2007). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Megjelent a Szövétnek aradi kulturális szemle legújabb, idei 4. (59.) száma, címlapján Melocco Miklós: Szent István megkoronázása c., Esztergomban felállított szobrával. A szerkesztő Ujj János Rekviem a névtelenekért c. írásával indította a számot, Nagy Anikó írt a Ficzay Dénes Emlékkönyvről, dr. Bucur-Horváth Ildikó egyetemi tanár pedig a magyar szaknyelvről. Lehoczky Attila az 1940–1944 közötti aradi és dél-erdélyi magyar sajtóról adott képet. /A Szövétnek legújabb száma. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

A nagyváradi Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a nagyszebeni 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésre tartottak, mikor a városba érkeztük előtt három rendőrautó megállította őket, a hatóságok elkérték irataikat, és magyarázat nélkül bekísérték őket a rendőrségre. A fiatalok magukkal vitték a Királyhágómelléki Református Egyházkerület német és angol nyelvű szórólapjait, hogy felhívják a résztvevők figyelmét a romániai „kirakatökuméniára”. A rendőrök kihívtak néhány civil ruhás hatósági embert. A rendőrségre kísérték a fiatalokat, ahol három órán át tartották őket, először azzal indokolva az eljárást, hogy a kisbusznak nem volt személyszállítási engedélye. Amikor kiderült, hogy ez a vád tarthatatlan, akkor kijelentették: a kisbusz sötét oldalsó ablakai miatt gyanús, ezért ellenőrzik. Mind a járművezető, mind az utasok személyi okmányait elkérték, jegyzőkönyvet írtak, amit alá akartak íratni az EMI-sekkel. Ezt ők megtagadták. Eközben a Nagyszebenben tartózkodó magyar egyházfők készen álltak arra, hogy testületileg a rendőrségre menjenek tiltakozni, végül a fiatalokat kiengedték. A nagyszebeni rendőrség szóvivője, Luciana Baltes szerint közlekedési rutinellenőrzésről volt szó. Arra, hogy akkor miért zaklatták a busz utasait, a szóvivő nem tudott mit mondani. Amióta elkezdődött az ökumenikus rendezvény, az országutakon egymást érik a szúrópróbaszerű ellenőrzések. Tőkés László királyhágómelléki református püspök elmondta: üldözéses filmbe illő jelenet volt, ahogyan félrehúzták, és körülzárták a kisbuszt. Az eljárás okát firtató kérdésre sokáig csak annyit mondtak, hogy „gond van velük”. Hosszasan kérdezgették a fiatalokat, hogy miért jöttek, kik ők, mit akarnak. Tőkés László szerint az EMI-tagokat zaklatták, személyi jogaikban sértették. Megakadályozták, hogy mint református és unitárius fiatalok, részt vegyenek az ökumenikus ünnepségen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye szerint tudomásukra jutott, hogy a nagyszebeni hatóságok „börtön- és pénzbüntetést” helyeztek kilátásba Tőkés László számára, amennyiben „bojkottálná” az Ökumenikus Nagygyűlést. Az egyházkerület szerint eleve nem bojkottálásról, hanem békés, tiltakozó demonstrációról volt szó a nagyszebeni református templom előtt, amiről a békesség kedvéért utóbb lemondtak, ehelyett szórólappal keresték meg a városban jelenlévő küldöttségek tagjait. Az egyházkerület tiltakozik a hatóságok fenyegetése ellen, amely szerintük egyazon sorba illenek a Nagy-Románia Párt (PRM), illetve a Román Ortodox Egyház képviselőinek a Tőkés László püspök és munkatársai ellen irányuló törvényhatósági zaklatásaival. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Rendőrökbe botlottak az EMI-sek Nagyszebenben. Tőkés: zaklatták, személyi jogaikban sértették a fiatalokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ A Kárpát-medencei magyar delegációt ért folyamatos hátrányos megkülönböztetések miatt a nagyszebeni 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésről való kivonulást fontolgatják a testület tagjai. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese elmondta: az ökumenikus találkozón több atrocitás is érte őket, emiatt állásfoglalást intéznek a nagygyűléshez. Az erre érkező reakciótól teszik függővé, hogy mit tesznek. A magyar református küldöttek nevében több magyarországi és erdélyi püspök és főgondnok is tiltakozott, mivel a rendőrök Nagyszebenben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület öt nagyváradi tagját tartóztatták fel. „Szirénázó rendőrfelvezetővel haladtunk a parkolóig” – idézte fel a történteket Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke. Bekísérték őket a Szeben megyei főkapitányságra. A jegyzőkönyvbe a menetlevél, illetve a kiosztásra szánt tájékoztató kiadványokról szóló igazolvány hiányát foglalták bele. A rendőrök jelentős pénzbírsággal fenyegették őket a menetlevél hiánya miatt, abban az esetben, ha nem írják alá a jegyzőkönyvet. Az EMI tagjai ügyvédjük javaslatára csak úgy írták alá a jegyzőkönyvet, hogy belefoglalták azt is: az aláírók nem értenek egyet a benne foglaltakkal. A fiatalokat nem engedték be a konferencia helyszínére, viszont a szórólapokat sikerült bejuttatni a terembe. A rendőrség hivatalos nyilatkozata szerint csupán rutinellenőrző munkát végeztek, és csak pár percig tartották fenn az utasokat. Az eset után a magyar református küldöttek nevében több magyarországi és erdélyi püspök és főgondnok nyilatkozatban tiltakozott. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a karhatalom mondvacsinált okokra hivatkozva, jogtalanul korlátozta a református fiatalok személyi és szabadságjogait. Ez megdöbbentette a svájci, holland, német és osztrák egyházak delegátusait is. A Európai Egyházak Konferenciája szervezőstábja is fellépett a rendőrségen a fiatalok szabadon engedéséért” – áll a nyilatkozatban. /Demeter Kinga-Erika: Diszkrimináló ökuménia. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./ „Először a jármű okmányaiba kötöttek bele, majd nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva a gépkocsi sötét ablaküvege volt a gond. Rendőrségi túlkapás történt, de beszélünk jogászokkal, és nem fogjuk annyiba hagyni, hiszen korlátoztak szabadságjogainkban” – nyilatkozta Nagy Barna József, az akció egyik önkéntese. Az Erdélyi Magyari Ifjak /EMI/ közleménye szerint feltehetően törvénytelen lehallgatás nyomán volt tudomása a román hatóságoknak a készülő akcióról, a magyarázat nélküli bekísérés ennek a megakadályozását szolgálta. Nagyszeben polgármestere vélhetően a királyhágómelléki egyházkerület meghirdetett akciója miatt nem adott engedélyt magyar sátor felállítására, ahol népművészeti kiállítást terveztek. Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök sérelmezte, hogy a rendezvény diszkriminálja a magyarokat. Az ígéret ellenére sem vált a rendezvény egyik hivatalos nyelvévé a magyar nyelv a többi nyelv mellett, pedig jóval több magyar képviselője volt a rendezvénynek, mint esetleg olasz vagy francia. Adorjáni Dezső evangélikus püspök látszat-ökumenizmusnak nevezte a rendezvényt, „ahol az ortodox egyház nyomul az első helyekre megmutatni, ki az erősebb”. /Illyés Judit: „Kirakatökuménia” és káosz Szebenben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Magyar érdekeltséget sejt a Verespatakra tervezett színesfémbánya ellenzése mögött a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). Alan Hill, a bányavállalat elnöke sajtótájékoztatóján úgy vélte: nem véletlen, hogy a bányanyitást ellenzi a magyar állam, ugyanakkor Romániában Eckstein-Kovács Péternek, az RMDSZ szenátorának nevéhez fűződik a ciántechnológia színesfémbányászatban való használatának betiltására irányuló törvénytervezet, és ugyancsak magyar a bukaresti környezetvédelmi tárca vezetője. Az RMGC elnöke Soros György magyar származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő multimilliárdost is támadta. Az általa finanszírozott romániai Soros Alapítvány ugyanis az elmúlt időszakban számtalanszor felhívta a bukaresti hatóságok figyelmét: ne engedélyezzék az Erdélyi Érchegységben nyugvó, 330 tonna arany és több mint 1600 tonna ezüstérc kiaknázását célzó beruházást, közben a Newmont Mining Corporation társaságon keresztül Soros részvényeket birtokol a kanadai–román RMGC kanadai anyavállalatában, a Gabriel Resourcesben. Eckstein-Kovács Péter sajnálatosnak nevezte, hogy etnikai síkra terelik a színesfémbánya nyitásának kérdését, és leszögezte, hogy bányavállalatokban nincsen semmilyen érdekeltsége. Emlékeztetett arra, hogy a bányatörvény módosítására tett javaslatát a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar is támogatta, aki nehezen nevezhető a magyar érdekek szószólójának. Az ellenzők között olyan személyiségek is szerepelnek, mint Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, valamint Bartolomeu Anania ortodox metropolita. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Magyarveszély Verespatakon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az idei tanévtől kezdődően egyedülálló kezdeményezést indít útjára, amellyel megkönnyíti az egyszerre két szakra beiratkozott diákok helyzetét: a második szakot végző diákok évi tandíja 50–85 százalékkal csökkenhet attól függően, hogy az első szakot hol végzik. Ugyanakkor a diákok bizonyos tantárgyak kreditpontjait is elismertethetik a második szakon. Előterjesztették az opcionális órák összevonását is, ez főleg a testnevelés és az angolnyelv órákra vonatkozna, hiszen e két tantárgy minden szak tanrendjében szerepel. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozat-vezető rektor-helyettese hozzátette, hogy az anyagi könnyítés akkor is érvényes, ha a diák az egyik szakot románul, a másikat pedig magyarul végzi. A kettős szakosodást illetően nem ritka, ha a BBTE és a Sapientia egy-egy szakját „párosítják” az egyetemisták. A könnyítés erre az esetre nem vonatkozik, mivel a Sapientia nem akkreditált és nem állami egyetem, ennek ellenére egyre több diák próbálkozik fél lábbal a Sapientia karain, fél lábbal pedig a BBTE-n tanulni. /Tötszegi Orsolya: Előnyös körülményeket biztosít a BBTE a kettős szakosodásra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

A Román Ortodox Egyházra valóságos össztűz zúdul, olyan, amelyre példát csak a legsötétebb sztálini időkben találni – a Ziua című lap kommentátorának megállapítása visszhangja annak a felháborodásnak, amelyet pár napja kifejezett Bartolomeu Anania erdélyi érsek. Az érsek egyes források szerint szintén együttműködött a Szekuritátéval – annak kapcsán adott ki keményhangú közleményt, hogy az átvilágító bizottság meghallgatásra hívta több egyházi elöljáróval együtt. Egyesek szerint a zsinat választható tagjai közül tizenhat egyházi elöljáró gyaníthatóan együttműködött a Szekuritátéval. Teljes bizonyossággal eddig csupán két emberről derült ki, hogy besúgó volt: a bánsági érsekről – aki közvetlenül a rendszerváltás után nyilvános vallomást tett –, illetve Constantin Balaceanu-Stolnici liberális politikusról, aki a pátriárkaválasztó testület tagja. A meghallgatásra hívott főpapok közül csupán a gyulafehérvári érsek jelent meg az átvilágítók előtt, a többiek elutasították az idézést. A vizsgálódás heves vitát váltott ki a román társadalomban, a lakosság több mint nyolcvan százaléka ortodox vallású, ugyanakkor valamennyi intézmény közül az egyház örvend a legnagyobb bizalomnak. Többek szerint amelyik politikai alakulat „megszerzi” a pátriárka székét, az behozhatatlan előnyt szerez versenytársaival szemben a jövendő választásokon. /Sz. L. : Össztűz az ortodox egyházra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Az iskolaépületek nincsenek rendben. Az önkormányzatok szabadkoznak: nincs elég pénz, nem érdemes pénzt fektetni azon épületekbe, amelyeket visszakapott az egyház. A Nyárádgálfalva községhez tartozó nyárádszentlászlói iskola-óvoda épületében dohos szag és pókhálók sokasága fogad. A padló tönkrement, a tizenhárom gyereket fogadó osztályterem több helyen is beázik, vízvezeték nincs. Az épületet visszakapta az unitárius egyház, és annak ellenére, hogy továbbra is gyermekek fognak ott tanulni, a helyi önkormányzat nem hajlandó pénzt adni a javításra. Az öt községi iskolaépület közül csupán kettőben van belső illemhely: Szentháromságon és Nyomáton. Ez utóbbiba egy brit szervezet támogatása révén vezették be a vizet. Szentháromságon a holland és amerikai testvértelepüléseknek köszönhetően már az elmúlt iskolaévben is korszerű belső illemhely, vezetékes ivóvíz és bebútorozott osztálytermek várták a gyerekeket. A szükségletek nagy részét fedezték a külföldiek. A kormánytól kapott nyolcvanezer lejből felújítják a nyárádgálfalvi iskola tetőszerkezetét. Két iskola, az adorjáni és a nyárádszentlászlói csupán ideiglenes egészségügyi engedéllyel fog működni, ugyanis hiányzik a belső illemhely, a vezetékes ivóvíz. Hiányzó ablaküvegek, lehullott vakolat, gondozatlan iskolaudvar, nem higiénikus külső illemhelyek – így fest a Nyárádremetéhez tartozó Nyárádköszvényes iskolájának az épülete. Az ígéretek szerint mindegyik iskolában lesz belső illemhely, de hogy mikor, az talány. A Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola diákjai a fejük fölött tönkrement tetőzettel kezdik majd az új tanévet. A Világbanktól származó pénzalapokból ugyan készülőben van egy új épületszárny, azonban a régi épületről megfeledkeztek. Csapadékos időjárás esetén a tantermek beáznak. /Menyhárt Borbála: Hegy alatt abrakolnak? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

Hargitafürdőn a Szarvas villa a közeljövőben a település központjává válhat, egyik termét könyvtárrá alakították, itt működne egy tájékoztató pont, télidőben pedig ott kapna helyet a rendőrőrs és egy egészségügyi pont is. A hargitafürdői bányakitermelő vállalat adótartozásai fejében Csíkszereda önkormányzatának tulajdonába került Szarvas villában szeptember 5-én megnyílt az újonnan létesült kis könyvtár. Több magyarországi kiadó, így a Püski Könyvkiadó és a Kráter Könyvkiadó is szép számban adományozott köteteket a leendő könyvtárnak. A további könyvespolcokra és a könyvtári bútorzatra Tófalvi Ernő, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal hargitafürdői megbízottja tett ígéretet, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere pedig arról tájékoztatott, hogy a városháza a hargitafürdői munkakörre egy személyt fog alkalmazni, aki elsősorban a turisztikai tájékoztatásért lesz felelős, de az újonnan létesült könyvállományt is gondozni fogja. A jelenleg mintegy 650 könyvet tartalmazó kis könyvtár állománya a későbbiekben bővülni fog, hamarosan újabb 500 könyv érkezik. Harmincöt–negyven évvel ezelőtt több ezer könyves szakszervezeti könyvtára volt a településnek. Sajnálatos tény, hogy az összesen 116 szakszervezeti, jól felszerelt könyvtár a vállalatok megszűnésével eltűnt. /Antal Ildikó: Olvasnivaló téli estékre. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

A Marosvásárhelyen szerkesztett A Hét hetilap internetre kényszerült, a román kulturális szaktárca teljes támogatását élvezik egy Prága–Pozsony– Bécs–Budapest sugarú kortárs irodalmi projektben. A Promocult, „A Hét” módra, erdélyi fiatal írókból is válogat. „Nincs panaszkodnivalóm, sikeres pályázataink voltak, s a honlapunkkal kapcsolatosan is bejött az elvárt látogatószám” – magyarázta Parászka Boróka felelős szerkesztő. A szerkesztőség ugyanis két eddig az Aranka György Alapítvány tulajdonában levő háromszobás tömbházlakásban dolgozott, névleges, ötven lejes havi bérért. Azonban az ingatlan az alapítványközeli Látó irodalmi folyóirat székhelygondjaira is megoldás lehet, A Hét felszabadította számukra ezt a helyet. Az A Hét most kirajzik Európába, majd féléves érlelési idő múlva a standokon is megmutatkozna, jelezte Parászka Boróka. Újból papíron jelennének meg. Ehhez külföldi befektetőkre van kilátás. Egyelőre román költségvetési segítséget élvez a csapat: a Promoculttal szeptember végére Pozsonyban és Prágában, októberben Bécsben szerzői esteket szerveznek. „Ügyelni akarunk arra, kétharmad-egyharmad arányban mutassunk be román, illetve hazai magyar szerzőket” – mondja a felelős szerkesztő. Parászka jelezte: főként fiatal erdélyi magyar szerzőkből válogatnak. A tervezett ritmus a „kéthetente külföld, kéthetente Vásárhely” váltakozás. Közelebbről a budapesti Irodalmi Centrifuga csoportra, vagy Éjszakai állatkert antológia köré csoportosuló női szerzőkre gondol. /Gergely Edit: Kipakol A Hét. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanácsnak közel ötven tagszervezete van. Közöttük található a Gyergyóhodos–Salamás Magyar Ifjúsági Szervezet és a Solaris Vitaklub. Szórvány helység lévén Gyergyóhodos és Salamás nem túl nagy tagságról számolhat be, viszont a hagyományos tevékenységben nagyon lelkesen vállalnak részt az itt élő fiatalok. Évente minimum két alkalommal előadást tartanak, amelyet bál követ. Az előadások vidám jeleneteket, ifjúsági és népi táncokat, népszokásokat jelenítenek meg. A gyergyószentmiklósi Solaris Vitaklub 2003-ban alakult, vezetője Dániel Botond szociológus. Céljuk a vitakultúra terjesztése, a fiatalok képességeinek és készségeinek fejlesztése. 2003 óta évente 1–2 alkalommal részt vesznek regionális szintű vitaversenyeken, Ezeket a versenyeket az Erdélyi Disputa Egyesület szervezi. – Kétszer szerveztek vitabemutatót a Salamon Ernő Gimnáziumban. /Baricz-Tamás Imola: Bemutatkoznak a fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 6. – 36. sz. /

A kommunista titkosszolgálat besúgója volt Georgi Parvanov jelenlegi bolgár államfő, az egyik parlamenti párt vezetője és 19 jelenlegi parlamenti képviselő is – jelentette a volt bolgár kommunista politikai rendőrség iratainak vizsgálatát végző szófiai testület. A testület vizsgálata szerint, bár egyelőre csak 1794 ember hátterét nyomozták le, a kollaboránsok listáján összesen 141 volt és jelenlegi honatya neve szerepel. A lista időközben felkerült a bizottság honlapjára is. A testület április óta folytatta a vizsgálatokat, miután 2006-ban törvényt hoztak a 1989 előtti titkosszolgálati dokumentumok megnyitásáról. Georgi Parvanov cáfolta, hogy besúgó lett volna. Az ellenzék szerint Parvanov dossziéja nagyon hiányos, az ő utasítására okmányokat semmisítettek meg belőle. Az államfő „Gotze” fedőnéven szerepel a titkosszolgálati dokumentumokban. Serghei Stanisev jelenlegi kormányfő szerint a leleplezések legfeljebb a történészeknek lényegesek, mivel a bolgár társadalomnak ennél sokkal égetőbb problémái vannak. /Kollaboráns államfő. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

Szeptember 6-án, az utolsó megbeszélésen nem jött létre teljes magyar–magyar konszenzus. Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek gyakorlatilag mindenben megegyeztek, kivéve a közös európarlamenti jelöltlistát. A zárt ajtók mögött folyó tárgyalások után Tőkés László a következőkkel magyarázta az eredményt: eleve eltérő elképzelésekkel kezdtek tárgyalni, az RMDSZ a közös listáról beszélt volna, ő viszont a romániai magyar közéletben szükséges rendszerváltásról. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke volt az, aki a csaknem létrejött egyezséget megakadályozta. Már szinte mindenben megállapodtak, amikor rájuk rontott Szász Jenő, és pár percre kihívta Tőkés Lászlót. A tárgyalóterembe visszatérő püspök bejelentette: közös lista nincs. Minden egyéb, amiről megegyeztek marad, a tárgyalásokat folytatják. Markó Béla szerint, bár így lényegesen nagyobb a kockázat, az RMDSZ mégis bejuthat. Tőkés László hozzátette: számításai szerint ő maga is jó eséllyel indul, ami pedig a kockázatokat illeti, az RMDSZ népszerűsége annyira mélyponton van, hogy akár egy közös lista is megbukhatna. A püspök azzal indokolta a közös listáról való lemondást, hogy nem a saját nevében jelölteti magát, ő azoknak a szervezeteknek az érdekeit kell hogy képviselje, amelyek őt támogatják. Markó Béla elmondta: Marosvásárhelyen az RMDSZ Állandó Bizottsága megalkotja a szövetség jelöltlistáját, ezt azonnal nyilvánosságra is hozzák. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely foglalkozik majd olyan, a romániai magyar közösség egészét érintő konkrét kérdésekkel, mint a Székelyföld sajátos jogállásáról szóló törvénytervezetek áttekintése és közvitára bocsátása, az oktatási törvénytervezetekhez a módosító javaslatok kidolgozása, a felekezeti oktatás kérdése, a Partiumi Keresztyén Egyetem, illetve a Sapientia EMTE akkreditációjának az elősegítése. Nyilatkozatban megerősítik a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tanszékeinek létrehozására vonatkozó politikai akaratot, és kéréssel fordulnak a római katolikus egyházhoz, továbbá a Vatikánhoz, a csángó-magyarok anyanyelvű hitéletének biztosítása ügyében. Az EMEF kidolgozza a régiók kerettörvényét, egy alkotmánymódosító csomagot, a párttörvény módosítási tervét és a civil társadalom fejlődését biztosító támogatási rendszer átalakítását. Az RMDSZ együttműködést kér a többi magyar szervezettől, többek között a különböző autonómia-formák kidolgozásához és érvényesítéséhez, a közigazgatás decentralizációjának szorgalmazásához, az anyanyelvű oktatás további bővítéséhez, illetve az erdélyi infrastruktúra fejlesztéséhez és olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a szülőföldön való megmaradást. A Tőkés Lászlót támogató szervezetek az autonómia-törekvések és az anyanyelvi oktatás kérdése mellett fontosnak tartják a korrupciómentes közéletet, a támogatások áttekinthetőségét, az erdélyi magyar politikai képviselet reformját. /Együttműködés van, közös EP-lista viszont nincs. Markó és Tőkés támadásmentes kampányban egyezett meg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: a közös listáról szóló megegyezés elmaradása ellenére nem voltak haszontalanok az előző tárgyalások, abban bízik: jövőre sikerül az összefogás. Markó ismertette: a több mint egy hónapja készülő, közös dokumentumot, amely a megállapodás részleteit tartalmazza, nem írták alá. „Tőkés püspök úr úgy látja, hogy kellő támogatottsággal rendelkezik a képviselőséghez, mi úgy látjuk, hogy ez nem lehetséges. Az RMDSZ-nek így is megvan a lehetősége, hogy eljusson Brüsszelbe. De a dolgunk megnehezedik, a kockázat sokkal nagyobb” – értékelte Markó. „Az RMDSZ a közös listára koncentrált, mi azt mondtuk, ez csak akkor válik lehetővé, hogyha az elvek és a programok szintjén megegyezünk a magyar közéletben szükséges rendszerváltozásról” – fejtette ki Tőkés László püspök. A megegyezés híve, de ezt az esélyt az RMDSZ többször durván visszautasította. Eckstein Kovács Péter szenátor: esély van arra, hogy nem lesz magyar képviselet az EP-ben. Bíró Béla véleménye: a két fél azért nem tudott megegyezni, mert Tőkés László és az őt támogatók „nem kiegyezni akarnak, azaz részesedni a hatalomból, hanem azt, amivel Markóékat vádolták. Hogy a hatalom kizárólagos birtokosai legyenek. ” /Lokodi Imre, Simon Judit, Stanik Bence: Tőkés külön kampányol a magyar szavazatokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Nem született megegyezés Markó Béla és Tőkés László között. A Tőkés Lászlót támogató szervezetek a tárgyalások egész ideje alatt a megegyezés ellen, a függetlenként való indulás mellett kardoskodtak. Mózes Edith, a lap munkatársa szerint egyértelművé kell tenni: a novemberi választás egyetlen esélyese az RMDSZ. /Mózes Edith: Egeret szültek a hegyek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szeptember 6-án bejelentette: lemond szenátusi tisztségéről. Döntését azzal indokolta, hogy nem sikerült támogatást szerezni azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyeket pártja kezdeményezett. A PC-elnök hangsúlyozta, az elkövetkező időszakban teljes egészében a Konzervatív Pártnak szenteli magát. Raluca Turcan PLD-s képviselő megjegyezte: reméli, hogy Voiculescu döntése nem áll összefüggésben a Szekuritáté Irattárát Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ítéletével, miszerint a pártelnök politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Voiculescu kitartott a PC-nek a román oktatásra vonatkozó törvénytervezete mellett, amely szerint egységes tankönyvekből kell a román nyelvet tanítani mindenki számára. Azt állította, hogy ez nem magyarellenes kezdeményezés. /Voiculescu kilépett a szenátusból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Először hangzott el hivatalos fórumon, hivatalos forrásból, hogy a környező országok román ajkú lakosainak alanyi jogon jár a román állampolgárság. Az igazságügyi miniszter ismertette a kabinet e heti ülésén elfogadott sürgősségi rendeletet. Már az 1991-ben született állampolgársági törvény előírta, hogy mindazok, akik 1989. december 22. előtt veszítették el román állampolgárságukat, könnyített eljárással visszaszerezhetik azt, ha 1) betöltötték tizennyolcadik életévüket; 2) ismerik a román nyelvet; 3) rendelkeznek minimális történelmi-kulturális ismeretekkel, illetve 4) a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel a bevándorlási törvény által előírtaknak megfelelően. Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter elégedetlen ezzel, a nehézkes eljárás miatt a 2002-ben iktatott kérelmek még elbírálásra várnak – magyarázta. Hivatalos adatok szerint a kisinyovi külképviselet mintegy 30 ezer folyamodványt továbbított a minisztériumhoz, ugyanakkor január elsejétől – Románia uniós csatlakozásával – megnőtt az érdeklődés a román állampolgárság iránt. Nem hivatalos adatok szerint 300 és 600 ezer közöttire tehető a korábbi években benyújtott kérelmek száma, emellett csupán idén több mint félmillió moldovai fordult a kisinyovi román nagykövetséghez. A most elfogadott sürgősségi rendelet nem változtat az állampolgárság megszerzésének feltételrendszerén, csupán felgyorsítja az elbírálás folyamatát. A jövőben nem a kormány, hanem az igazságügyi miniszter dönt az állampolgárság odaítéléséről. A kérelmező a rendelet kihirdetése után három hónappal (a jelenlegi terminus fél év) leteheti az állampolgári esküt. Az igazságügyi miniszter cáfolta, hogy a törvénymódosítás kifejezetten a környező államok román ajkú polgárait célozná, Traian Basescu államfő azonban kimondta, hogy a határokon túl – elsősorban a szomszédos országokban – élő románokról van szó. A moldovai hatóságok nem nézik jó szemmel a román állampolgársági törvény enyhítésére tett, több éve tartó igyekezetet. Kisinyov több alkalommal kemény hangon bírálta Bukarest „hegemonikus törekvéseit”, szerintük Románia valóságos „állampolgár-verbuváló kampányt” folytat. Vasile Tarlev kormányfő helytelenítette a moldovai törvények szerint csak rövid ideje elfogadott kettős állampolgárság „bátorítását”. /Sz. L. : Kettős állampolgárság – de jure is? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Nem vonulnak ki a Nagyszeben zajló 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésről a magyar református egyház képviselői, annak ellenére, hogy a Kárpát-medencei magyar küldötteket ért hátrányos megkülönböztetések miatt korábban fontolóra vették ezt a lehetőséget. A nagyszebeni ökumenikus nagygyűlés református résztvevőinek állásfoglalására a fórumokon elhangzott beszámolókra több külföldi, köztük svájci, holland és német kisebbségi egyház képviselői reagáltak. „Jelezték, hogy ilyen nem történhet meg, különösen egy ehhez hasonló rendezvényen” – nyilatkozta Kató Béla. Szeptember 6-án a kisebbségi létről és a megbékélésről tartottak előadást a kisebbségi egyházak képviselői, Kató Béla püspök-helyettes is felszólalt. „Igazi megbékélést csak úgy tudunk elképzelni, ha ilyen esetek nem történnek meg” – utalt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) öt tagját szerdán ért rendőrségi incidensre. „Mi igazi ökumenét szeretnénk” – jelentette ki Kató az egyházfők és a résztvevők előtt. Beszámolója szerint a résztvevők egyetértésüket fejezték ki. A Szeben megyei rendőr-felügyelőség felügyelő-helyettese, Lucian Muntean nyilatkozata szerint a közlekedésrendészet munkatársai csupán egy balesetmegelőző akció során állították meg a nagyváradi autót, amelynek nem volt érvényes menetlevele, ezért kísértek be a sofőrt a kapitányságra. „Nem tartottunk fogva egy magyar reformátust sem” – nyilatkozta Muntean. /Demeter Kinga-Erika: Maradnak az erdélyi református egyházfők Nagyszebenben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Csángóföldön minden évben kisebb harcokat kell vívni a magyar oktatással kapcsolatos jogszerűségért. A Bákó megyei tanfelügyelőségen szeptember 6-án tizennégyen versenyvizsgáztak sikeresen a magyar nyelven oktató helyettes tanári állások betöltéséért. Gajdárba és Lujzi-Kalagorba látogatott el szeptember 3-án Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelősével és Anghel Nastase roma és magyar oktatásért felelős Bákó megyei tanfelügyelővel, mivel értesüléseik szerint ezen a két helyszínen az iskolaigazgatók próbálják megakadályozni a magyar nyelv oktatását. A látogatók bemutatták a törvény értelmében összeállított, a szülők aláírásával ellátott igénylistákat, majd a megyei tanfelügyelőségen a főtanfelügyelő, Ovidiu Cojocaru aláírását kérték az anyanyelvi óraszámok jóváhagyására. Tavaly ugyanezzel az eljárással Klézse, Rekecsin és Lészped gyermekei kaptak magyar tanítót. Pásztor Gabriella államtitkár elmondta, az ősz folyamán pedagógusokból, minisztériumi képviselőkből álló közös találkozót szerveznek, amelynek témája egy magyar iskola, de legalább egy tagozat létrehozása lesz. „Otthon gyakorta románul beszélnek ezek a gyerekek, tehát a magyar tannyelvű iskola beindítása óriási lépés lenne a jelenlegi, heti 3-4 órás anyanyelvi oktatással szemben” – mondta Pásztor. A jelenleg 16 magyar pedagógusból álló csoport nem csupán az iskolai órákat látja el, hanem délutáni foglalkozásokba is bevonják a gyerekeket. /Pásztor Krisztina: Bákói visszaéléstérkép. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Az új tanév kezdetén ismét felmerül a kérdés, hol laknak majd Szatmárnémetiben a Református Gimnázium vidékről érkezett tanulói. Jelenleg a Kölcsey, a Hám János, valamint a Ioan Slavici iskolák bentlakásában kapnak helyet. Mikor lesz kész a több mint tíz éve elkezdett Rákóczi Kollégium? Sipos Miklós esperes közölte, a munkálatok folynak, ezen a télen már fedél alatt lesz a teljes épület, beleértve a toronyrészt is, amit az épület homlokzati oldalán alakítanak ki, Makovecz Imre tervei szerint. Jövő tavasszal megkezdik a falak építését is. /Folyamatban van az építkezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./

Szeptember 5-én az arad-belvárosi katolikus templomban tartotta keresztény ifjúsági koncertjét Csiszér László. A Jöjj, itt az idő, hogy dicsérd címmel gitár-, illetve gépzene kísérettel előadott egyházi énekek szövegét vászonra kivetítve olvashatták, együtt énekelhették a hívek. Csiszér László bevallotta, előadásának célja Istenhez közelebb kerülni, amiben nagy segítség a zene, a dal. /(b): “Jöjj, itt az idő, hogy dicsérd…” Egyházi énekek táncritmusban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./ = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

Módosította az RMDSZ Állandó Tanácsa szeptember 7-én az európai parlamenti jelöltjeinek listáját: az első három helyen Frunda György szenátor, Sógor Csaba szenátor és Winkler Gyula informatikai és távközlési miniszter áll, őket követi Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Az Állandó Tanács ugyanakkor úgy döntött: a lista többi része változatlan marad, s az újonnan elfogadott listát szeptember 8-án terjesztik szavazásra a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén. Az RMDSZ szerint egy független jelöltnek nincs esélye eljutni Brüsszelbe, de indulásával kockára teheti a romániai magyarság brüsszeli képviseletét. Várható, hogy Sógor „előléptetésével” Tőkés szavazótábora megoszlik. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Állandó Tanács ülése után súlyos hibának nevezte, hogy Tőkés László és az őt támogató szervezetek visszautasították az RMDSZ együttműködésre és a közös választási lista kialakítására vonatkozó javaslatát. A visszautasítás ellenére az RMDSZ a továbbiakban is a teljes összefogást, a nyitást, a romániai magyarság egységét szorgalmazza. „Számomra teljesen érthetetlen a döntésük, szerintem esetükben vagy politikai rövidlátásról van szó, vagy pedig ők nem a romániai magyarság politikai egységét, hanem egy más politikai alternatívát képviselnek” – szögezte le, hozzátéve: Tőkés László inkább hajlott volna a megegyezésre, mint a kollégái. A felmérések adatai ugyanis egyértelműen azt mutatják: míg Tőkés Lászlónak van egy bizonyos támogatottsága, a mögötte álló szervezetek támogatottsága „gyakorlatilag nulla” – mutatott rá. Markó bejelentette: Nagy Zsolt már korábban közölte, vissza kíván vonulni a listáról, ugyanis az ellene indított lejáratási kampány miatt nem akar lehetőséget adni az RMDSZ ellen irányuló esetleges támadásoknak. Markó kiemelte, Frunda György kétségtelenül az RMDSZ legmegfelelőbb, legtapasztaltabb politikusa erre a megbízatásra. Frunda György hangsúlyozta, hogy az Európa Tanácsban kifejtett 14 éves munkája során szerzett tapasztalatait az Európai Parlamentben is kamatoztatni tudja majd. Kelemen Hunor kampányfőnök közölte: a felmérések alapján az RMDSZ-nek minden esélye megvan két tisztség megszerzésére. Sógor Csaba egyike a továbbra is az RMDSZ kötelékében tevékenykedő ellenzéki csoportnak. A Hargita megyei szenátor gyakran helyezkedett szembe az RMDSZ politikai vonalvezetésével, közeli viszonya Tőkés Lászlóval – több évig a püspök külügyi és ökumenikus tanácsosa volt – közismert. A tél folyamán felmerült egy olyan lehetőség is, hogy a Tőkést támogató szervezetek és az RMDSZ kiegyezik abban: Sógor Csaba befutó helyre kerüljön a szövetség EP-listáján, erre azonban nem került sor. Sógor azoknak a szavazatára számít, akik bizonytalanok, eltávolodtak az RMDSZ-től, és akik egyáltalán nem mennének el szavazni. Elmondta: nem Tőkés ellenében indul. /Módosította az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Frunda, Sógor és Winkler a névjegyzék első három helyezettje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Féder Zoltán Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégium diákjaként olyan tanáraitól tanulta meg az emberi kapcsolatok, magatartások normáit, mint Konsza Samu, Rác Gábor, Harkó József vagy Salamon Sándor. Gondolatiságuk az együttélésnek, a zsidókkal szembeni toleranciának azt az erkölcsi, etikai szellemiségét tükrözte, mely oly jellemző volt ez erdélyi, a székelyföldi világra. Ennek a toleráns szellemnek olyan háromszéki publicisták, tollforgatók adtak hangot, mint Málik József, Benedek Elek, Veress Dániel, Forró László, Beke György és Domokos Géza. Féder Zoltán Izraelben él, Zsidók Háromszéken című munkája a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadónál látott napvilágot. Megdöbbenéssel olvasta a kezébe került Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Idő című lap 2007/8. számát, amely antiszemita írásokat közölt. A lap főszerkesztője, Horváth Alpár kifejtette, hogy nem antiszemita, ,,egyetlen árva saját mondata sem szerepel az inkriminált lap oldalain”. A lap az antiszemita irodalomnak hírhedt forrásmunkájából a ,,Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei”-ből idézett. /Európai idők – európai gondolatok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Zilahon önálló magyar óvoda indul a Református Kollégium keretében, Szilágycsehben beindulhat a magyar iskola, Tordán azonban továbbra sem lesz önálló, magyar tannyelvű iskola. Felkészültek a tanévkezdésre a Szilágy megyei iskolák – tájékoztatott Szabó István főtanfelügyelő-helyettes. Désházán a gyerekek számának növekedése miatt szűkössé váltak a tanintézetek: a következő hónapokban mind az iskola, mind az óvoda épületét bővíteni kell. A munkálatok idején a 164 iskolás gyermek a 3 km-re lévő községközpontba, Szilágycsehbe ingázik majd, az óvodásokat pedig a helyi református egyház gyülekezeti terme fogadja be. /S. B. Á. : Szilágy megye. Új magyar iskola Szilágycsehben, óvoda Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az idei tanévre már biztosan nem indulhat meg a tordai önálló magyar tannyelvű iskola. Ádámosy Klára RMDSZ-es tanácsos elmondta: az új főtanfelügyelő együttműködéséről biztosította a tordaiakat. Szeptember első hetére ígért egy megbeszélését, amelyről az érintettek egyelőre nem kaptak értesítést. A tanácsos elmondta: abban bíznak, hogy legkésőbb jövő szeptemberre rendeződik a helyzet, és működhet a magyar iskola. /Torda. Csak jövőtől működhet a magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

A Fehér megyei iskolák egyharmada még nem rendelkezik érvényes egészségügyi engedéllyel a 2007–2008-as tanévre, a legtöbb ilyen helyzetben lévő tanintézmény vidéken működik. /Fehér megye. Hiányzik az egészségügyi engedély. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az idei tanév rendhagyó lesz Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceumban, ugyanis először fordul elő az iskola történetében, hogy óvodai tagozatot is indít. Gál László igazgató szerint ezzel megerősödött az iskola humán erőforrása, sikerült a 12 éve katolikus Caritas óvodaként működő intézményt a líceumhoz csatolni. Egyelőre két csoporttal és két óvónővel, Fari P. Ilonával és Comaneci Tímeával indul a tevékenység. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. Óvodai tagozattal bővült a Teológiai Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Idén Szatmárnémetiben tartották a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) XIII. honismereti konferenciáját. Dukrét Géza PBMET-elnök, a rendezvény főszervezője köszöntötte a jelenlévőket, majd Schönberger Jenő püspök tartott ökumenikus istentiszteletet. Beszédet mondott Muzsnai Árpád, az EMKE alelnöke. Dr. Gaal György, a kolozsvári székhelyű Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében szólt a társasághoz. Az általuk képviselt szervezetek vagy intézmények üdvözletét tolmácsolták a magyarországiak, köztük Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke A bizottság évente három Fényes Elek-díjat ad át. Idén a PBMET tagjai közül Dánielisz Endre Nagyszalontáról, dr. Józsa Piroska Nagyváradról és Kovács Rozália Érmihályfalváról kapta meg az oklevelet, valamint a Fényes Elek-bronzplakettet. Az idei, tagságon kívüli kitüntetett pedig Bognár Levente aradi alpolgármester lett, aki sokat tett az aradi Szabadság-szobor újraállításáért, most az aradi Szentháromság szobor újraállításán fáradozik. Előadások hangzottak el a 20. század öröksége, a jubileumi Rákóczi évek, a pusztuló műemlékek és védelmük témakörökben. Kolozsvári előadóként Starmüller Géza művészettörténész, valamint Tóthpál Tamás (EKE-Kolozsvár) voltak jelen. Előbbi Szatmár váráról tartott előadást, az utóbbi pedig a száz éve elhunyt Hegyesi Mártonról emlékezett meg. A méltatlanul elfelejtett történész az 1848-as események kutatója, egyben a bihari turizmus egyik atyja, akinek augusztus 30-án állított emléktáblát a PBMET Nagyváradon. A teremben kapható volt az évente számos új kötettel gyarapodó Partiumi Füzetek utolsó, Thurzó Sándor összeállításában megjelent, Bartók Nagyváradon a helyi sajtó tükrében című, 46-os száma. A kétnapos előadássorozatot a társaság közgyűlése zárta. Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy magyarországi Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2006 végén Kós Károly-díjat adományozott PBMET-nek, a településvédelem és településszépítés területén végzett kimagasló tevékenységéért. A konferencia harmadik napján szakmai kirándulás következett, Bara István területi elnök vezetésével. /Tóthpál Tamás: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./