Előrehozott választásokat akar a Szociáldemokrata Párt, a határidő előtti megmérettetésen pedig a voksok 45 százalékát szeretnék megszerezni. Ezt Mircea Geoana, az SZDP elnöke jelentette ki. /Előrehozott választásokat akar az SZDP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

 – Az erdélyi magyarság státusa jogi rendezésének szándéka tulajdonképpen egyidős a szövetséggel, ezt még 1990-ben belefoglaltuk programunkba – vázolta az ügy gyökereit Márton Árpád, a képviselőház RMDSZ-frakciójának vezetője. Azonban ő sem merte megjósolni, hogy végül megszavazzák-e a kisebbségi törvény tervezetét. Az RMDSZ akkor sem erőltette a tervezetet, amikor 1996–2000 között kormányon volt. Az RMDSZ március végén a kormány elé terjesztette, s az ügy azóta húzódik. A tervezetet erdélyi magyar értelmiségi, politikai körökből, de magyarországi ellenzéki oldalról is össztűz érte. A Politeia Társaság áprilisban szervezett vitaestet a törvénytervezetről. Bakk Miklós politológus kijelentette: az RMDSZ “hamis realista” alapon saját hegemóniáját építi körül közjogi eszközökkel. A tervezettel szemben a legerősebb kifogás, hogy a kulturális autonómia jogosítványait egyetlen szervezet kezébe adná, amely választásokon igazolná elsőbbségét. Bakk úgy véli, az autonómiában nem a nemzeti-nemzetiségi közösség részesül, hanem annak politikai szervezete. Ugyanakkor helyeselte a kisebbségi közösségek államalkotó tényezőnek való nevezését. A Magyar Polgári Szövetség a szenátusi fiaskó után az RMDSZ csúcsvezetésének lemondását követelték. “Az RMDSZ csúcsvezetőségének felelőssége, hogy olyan kisebbségi törvénytervezetet készítettek, amely nem rendelkezik a romániai magyar társadalom többségének, történelmi egyházaink, magyar civil szervezeteink támogatásával (…)” – áll nyilatkozatukban. Velük ellentétben Toró T. Tibor képviselő több szempontból is megalapozottnak tartja a tervezetet. Szerinte két dologért érdemes keresztülverekedni a törvényt: az egyik a kulturális autonómia, a másik pedig, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek államalkotó tényezők, s ezáltal joguk van a közhatóságokhoz. /Irházi János: Kisebbségi törvénytervezet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

A demokrácia ellen küzdött Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a 80-as években – jelentette ki Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője azokra a napokban megjelent sajtóinformációkra alapozta kijelentéseit, melyek szerint a miniszterelnök a 80-as években a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) pécsi városi bizottságának titkáraként aláírt levelében politikai eszközökkel történő harcot sürgetett az esetlegesen megalakuló Fidesz-csoportok ellen. „Úgy vélem, hogy a KISZ-nek politikai eszközökkel kell fellépnie az általa elfogadhatatlannak tartott törekvések ellen, politikai munkával kell elszigetelni az esetlegesen megalakuló Fidesz-csoportokat” – áll Gyurcsány 1988. augusztus 17-i keltezésű levelében, melyet a pécsi felsőoktatási intézmények párttitkárainak címzett. Révész felhívta a figyelmet arra is, hogy a diktatúra politikai eszközei annak idején megfélemlítést, egyetemről való kizárást vagy egzisztenciális ellehetetlenítést jelentettek. Révész nyilatkozataira reagálva Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek elmondta: ma is vállalhatók Gyurcsány Ferenc közel húsz évvel ezelőtt írt szavai, vagyis politikai eszközökkel kell küzdeni a politikai riválissal szemben. /Demokráciaellenes levelek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

Az alkotmányt és az emberi jogokat sértőnek, illetve diszkriminatívnak tartja a kultusztörvény tervezetét az a tíz civil szervezet, amelyek nyílt levélben bírálták a napokban a készülő jogszabályt. A legfőbb kifogás, hogy a készülő jogszabály állandósítaná a jelenlegi tulajdonviszonyokat, korlátozva a görög katolikus egyház jogérvényesítési lehetőségeit. A görög katolikus végleg búcsút mondhat a kommunizmus idején elkobzott, máig az ortodox egyház által használt ingatlanainak, ha a kultusztörvény tervezetét jelenlegi formájában fogadja el a parlament. A dokumentum aláírói – köztük a Helsinki Bizottság (APADOR-CH) – szerint a kultusztörvény tervezete számos diszkriminatív, az emberi jogokat sértő előírást tartalmaz. Korábban, tizennégy éven át az 1990-ben elfogadott törvényerejű rendelet megtiltotta a görög katolikusoknak, hogy a bíróságon kérjék elkobzott javaikat. A tavaly életbe lépett módosítás előírja, hogy amennyiben a kétoldalú egyeztetések harminc napon belül nem vezetnek eredményre, a görög katolikusok a törvényszéken kereshetik igazukat. A változtatás óriási felháborodást váltott ki a többségi egyház köreiben. Teoctist pátriárka tizenegypontos tiltakozó levelet tett közzé, amelyben többek között azzal vádolta a görög katolikusok, hogy úgymond jogtalanul visszafoglalják egykori templomaikat. /Szőcs Levente: Kultusztörvény – „fagyos” tulajdonviszonyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház következő bemutatója Visky András: Tanítványok című színműve lesz. Visky a Gulág-világ történeteit mondja újra a színpad nyelvén. A Tanítványok a Szentírás terét és idejét kitágítva a bibliai üldözők elől menekülő tanítványokat egy barakkba menekíti. Ily módon az előadásban az 50-es 60-as évek megfélemlítéssel teli Romániájának légköre rajzolódik ki. A rendező Tompa Gábor. /Országos bemutató a sétatéri színházban. Visky András: Tanítványok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A rendszerváltás utáni időszak egyik visszatérő kutatási témája az erdélyi magyar intézmények kérdése. Mindmáig nem sok eredmény született. Ennek egyik oka az erdélyi tudományos élet széttöredezettsége. A magyar intézményeket a nagyrészt a magyar elit által létrehozott civil szervezetekkel azonosították. Kiss Dénes célszerűnek tartja a magyar intézményrendszerhez sorolt intézmények halmazát a követett céljaik szerint „alrendszerekre” felosztani. Hat alrendszert javasol: közigazgatási-, politikai-, gazdasági-, vallási-, oktatási-tudományos- és művelődési alrendszereket. Egyesületi keretek között működnek egyes protestáns megújulási mozgalmak és a jogi kerettel is rendelkező katolikus bázisközösségi mozgalmak (ilyen pl. a református egyházban működő CE Szövetség). Szintén egyesületi formában működnek az állam által egyházakként el nem ismert, vagy az elismerés folyamatában levő új, vagy Erdélybe újonnan érkező vallási közösségek. Szoros politikai kötődésűek egyes központilag szervezett ifjúsági szervezeti hálózatok is, melyek a politikai elit utánpótlása számára képeznek részben szocializációs, részben legitimációs hátteret, alapot. – A művelődési alrendszerhez tartozik a legkiterjedtebb jogi formával nem rendelkező egyesületi szféra: tánc- és zeneművészeti csoportok, színjátszó körök, tájházak és egyéb gyűjtemények. – A gazdasági alrendszer művelődési-kulturális orientáltságú szektorát a cégekként működő könyv és lapkiadók, szerkesztőségek, könyvesboltok alkotják, az írott és elektronikus média egy része is ide tartozik, valamint a kulturális programszervezést is vállaló irodalmi kávézók és művész-kocsmák. – A kolozsvári kiadású Erdélyi Társadalom folyóirat, illetve a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kiadványainak szerzői például egymás írásaira egyáltalán nem hivatkoznak, hivatkozásaik a közvetlen munkatársak közöttiek, illetve a magyarországi és angolszász szakmai mezők fele mutatnak. /Kiss Dénes: Az erdélyi magyar intézményrendszerről. = A Hét (Marosvásárhely), nov. 3./

Ünnepel Csíkszeredában a Petőfi Sándor Általános Iskola: 125 éves. Jelenleg 540 gyerek jár a Petőfibe, valamennyien délelőtt. A város, a megye legjobb iskolái között tartják számon az iskolát. Idén 260 ezer eurós világbanki támogatást hagytak jóvá az iskola épületének teljes felújítására. Évfordulós emléktáblát helyeznek el az iskola főbejáratánál. /Kiss Ernő igazgató: 125 éves a Csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./ 1994. március 14-én, a névadás 5. évfordulóján leleplezték Nagy Ödön és Ercsei Ferenc Petőfi-szobrát. A mellszobor bronz változatát az iskola fennállásának 120. évfordulóján avatták fel, 2000. március 14-én. /125 év krónikájából. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

Az amerikai központú Human Rights Watch emberjogi szervezet washingtoni igazgatója azt mondta: a szervezet „nagy biztonsággal” megállapította, hogy „legalábbis Lengyelországban és Romániában” léteznek CIA-táborok. /Újabb nemzetközi botrány középpontjában Románia? Lengyel és román CIA-táborokról tudósít a Financial Times. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ „A CIA-nak nincsenek bázisai Romániában” – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő, reagálva a The Washington Post állítására. /Vannak-e titkos börtönök vagy nincsenek? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./ A Washington Post november 2-i számában az állt: néhány kelet-európai baráti országban is létesített a CIA titkos börtönöket, rövid idővel a World Trade Center elleni terrortámadás után, azaz négy éve. Hipertitkosak, olyannyira, hogy az illető országokban csak az elnök, a titkosszolgálat főnöke, és még néhány titkosszolgálati tiszt tud létükről. Bányai Péter politikai kommentátor szerint ha igaz a hír, az megmagyarázhat esetleg egy régi dilemmát: miért maradhatott meg mindmáig tisztségében Radu Timofte. A SRI-főnököt – Ion Iliescu közeli emberét – már Adrian Nastaséék is megpróbálták leváltani még 2003 őszén. Ebben az időben Iliescu elnök Amerikába látogatott. A küldöttség tagja volt Timofte, akit Charles Tenet CIA-igazgató fogadott, és akit hosszú baráti beszélgetés után kitüntetett. Érdemei: „kiváló együttműködés”, „partnerség”, a SRI demokratikus reformjának profi megvalósítása. Előzőleg Timofte ádáz ellenfeleinek „szóvivője”, Ion Stan SZDP-képviselő, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke hangozatta, Timofte „nem hajtotta végre a NATO által követelt reformokat, nem demokratizálta a SRI-t”. A kitüntetés pillanatától kezdve többet szó se esett Timofte menesztéséről. Bányai Péter szerint az amerikaiak kedvelik a profi vagy zsarolható titkosrendőröket, kémeket, akik aztán állásukban maradnak, a NATO is elfogadja őket. /Sz. K.: Radu Timofte SRI-főnök érdeme? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Megint napirenden a Bolyai-ügy. Most „helyzet” van. Az Európai Unióba lépés előtt kell dűlőre vinni a dolgot, különben elhúzódik beláthatatlan ideig. Az „ideiglenesen” Szegeden működő Ferenc József Tudományegyetem a második bécsi döntést követően 1940 őszén tért vissza Kolozsvárra. A román egyetem minden mozdíthatót magával vitt Nagyszebenbe, de az épületek maradtak. Amennyire lehetett, a magyar állam felszerelte, korszerű tanszerekkel látta el a hazatért egyetemet. A második világháború végén a város lakosságának kérésére az egyetem vezetősége megtagadta a kiürítést, elmenekítést: helyben maradt. Azután megszületett a Groza-kormány döntése, 1945. május 29-én. Ez egy szóban sem említette az 1872-ben alapított magyar egyetemet, hanem egy egészen új „magyar előadási nyelvű Állami Tudományegyetemet” állított fel Kolozsváron. Ezzel megszüntette a magyarok jogfolytonosságát, s minden épületet, felszerelést a román egyetemnek juttat. A magyar felsőoktatás újra kezdhette a berendezkedést. A korábbi 40 helyett kaptak egyetlen épületet, a sétatéri volt Regina Maria Líceumot (Felsőbb Leányiskola), s az egyetemi könyvtárat közösen használhatták a román egyetemmel. Utóbb még a Kereskedelmi Akadémiát, az egyházaktól elvett Marianumot és a piarista épületek egy részét is használhatták. Az 1959-es egyesítéssel ezek az épületek is beleolvadtak a közös felsőoktatási épületrendszerbe. A magyar orvosi kart egyetlen klinikára sem fogadták be, ezért kénytelenek voltak Marosvásárhelyre távozni. Azután megszületett a pótszer: a Sapientia Tudományegyetem, a magyar állam pénzén, a magyar támogatással emelt vagy restaurált épületekben. /Gaal György: Egyetem, épületek, osztozkodás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Az 1956-os forradalomra emlékeznek Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szövetségének és az Erdélyi Bajtársi Társaság tagjai november 4-én, amikor megindultak a szovjet csapatok a forradalom eltiprására. A Fidesz hívására október 23-án százezernyi ember sereglett össze, ennek ellenére a Magyarországon regnáló szocialista kormányzat forradalmat kisajátítani szándékozó rohamot indított, mondván, Nagy Imre is kommunista, illetve szocialista volt. /Sylvester Lajos: A forradalom mágnesespólus-cseréje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, illetve Márton Áron-emlékérmet adott át a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma november 2-án Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban. A kuratórium döntése alapján az idén Ilia Mihály egyetemi tanár, a Tiszatáj című szegedi folyóirat egykori főszerkesztője és Vetési László lelkész kapott Bethlen Gábor-díjat. Márton Áron-emlékéremben részesült a bécsi Szent István Egylet, a máramarosszigeti Leöwey Klára Líceum és a szabadkai Széchenyi Általános Iskola. A Tamási Áron-díjat Donkóné Simon Judit érdi tanár, előadóművész vehette át. A Bethlen Gábor Alapítvány célja, hogy anyagi és szellemi támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival úttörő szerepet vállaljon a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép-európai szellemi együttműködésben és a határon túl élő magyarság hazai megismertetésében. /Vetési László és Ilia Mihály Bethlen-díjasok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

November 2-án egy román játékfilm vetítésével, valamint Hobó József Attila verseiből összeállított Tudod, hogy nincs bocsánat című előadói műsorával kezdődött a XIII. Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. A versenyen 39 országból érkezett több mint negyven alkotás vesz részt. /Szerdán startolt az Alter-Native. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

November 4-én, 75. születésnapján köszöntötte olvasói levél dr. Bartha Zoltánt, a Tinivár Lap- és Könyvkiadó alapítóját, aki életét és munkásságát az erdélyi fiatalok támogatására, tanítására, a kiváló tehetségek felkutatására szenteli. Két, évek óta megjelenő folyóirat (Diákabrak, és Géniusz) köszönhető neki, továbbá az ő érdeme a sok erdélyi diák táboroztatása is, a Tinivár Sajtótábor ugyanis nyolcadik évfordulóját ünnepelheti idén. /M. Nagy Enikő: Dr. Bartha Zoltán születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Márton Áron püspök háziőrizete idején csak a kertbe mehetett le, a titkosrendőrök még a kertben is elhelyeztek lehallgató készüléket, olvasható Az erdélyi – gyulafehérvári – püspökkert története című emlékezésben a Harangszóban, a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványában. /VIII. évfolyam, 3. szám, a titkosrendőrök október/ /b. d.: „Csak így, egyedül?”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

- A „Szatmári-ügy” szervezőinek célja az volt, hogy a törvénytelen módon megszerzett minősített adatokat eltorzítva, az esetet „kémügynek” feltüntetve, kormányzati tisztségviselők „félrelépéseivel” összekapcsolva botránykeltésre, a kormány munkájának ellehetetlenítésére használják fel – áll a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő Tóth András politikai államtitkár által a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek készített jelentésben. A „kémügyről” Gyurcsány Ferencnek írt jelentés kivonatának titkosságát Tóth András politikai államtitkár feloldotta. A dokumentum szerint az ügyben érintett házaspár, különösen pedig Szatmári Tibor Rogán Antallal, Révész Máriusszal és Németh Zsolttal, a Fidesz három parlamenti képviselőjével volt „közvetlen, rendszeres és bizalmi jellegű kapcsolatban”. Tóth András megállapította, hogy magyar politikai, közéleti személyiség a Szatmári-házaspár részére minősített adatot, vagy akár a nemzetbiztonsági érdeket sértő információt nem adott át. – Okkal fe

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták a pápát. Az ünnepségen az apostoli nunciuson kívül kilenc katolikus püspök vett részt, köztük Dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek, de képviseltette magát a többi történelmi magyar egyház, a görögkeleti klérus és a zsidó hitközség is. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke méltatta a kitüntetett főpap, Joseph Ratzinger teológiai munkásságának lényeges vonásait. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Díszdoktorrá avatták a pápát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A forradalom leverésére emlékeztek november 4-én Sepsiszentgyörgyön, kevés fiatal volt jelen. Emlékeit idézte fel dr. Kiss Tamás akkori ,,szegedi diákküldött”. Hihetetlen módon az 1993-ban megkérdezett magas rangú orosz tiszt (tűrhető magyarsággal) még mindig terroristákról beszélt. Az előadás előtt az elhunyt bajtársak sírjaihoz zarándokoltak a túlélők. /(demeter): Amikor tankkal teremtettek ,,rendet”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

„A moldvai római katolikusok a kommunista rendszer által szörnyű nyomásnak voltak kitéve, hogy magyarokká váljanak. A szocializmus építése azt is célul tűzte, hogy kilúgozza a román nemzeti öntudatot, miáltal jobban ellenőrzése alatt tartja a társadalmat.” – olvasható a Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete által készített irományban. A csaknem négy újságoldalt betöltő fogalmazvány szerint az 50-es évek kommunista rendszere szovjet nyomásra magyar iskolákat indított be Moldvában azzal a céllal, hogy az itteni román katolikusok (a „tanulmányban” a csángók végig ezen a néven szerepelnek) elfelejtsék őseik dák-latin nyelvét. Az elmagyarosítás nem sikerült, mert a lakosság követelte, hogy gyermekei románul tanulhassanak. Ebben a törekvésben legnagyobb segítséget a iasi-i római katolikus püspökség nyújtott, amely hősi módra egyszerre viselt hadat a magyar mesterkedések és a kommunista rendszer ellen. A „román identitás elleni agresszió” 1989 után új lendületet vett, noha a közösség 95 százaléka románnak vallotta magát. Ez nem zavarta az RMDSZ és Budapest agitátorait, sőt odáig merészkedtek, hogy egy pusztinai bácsit rábeszéltek, a népszámlálás alkalmával, vallja magát magyarnak. Csakhogy bákói újságírók kiderítették: az öregember fia a csíkszeredai RMDSZ alkalmazottja. A leleplezések sora folytatódott 2002-ben, amikor Kallós Zoltán etnográfus, „mellékesen a moldvai katolikusok elmagyarosítása kommunista offenzívájának élharcosa” Kolozsvárról magyar népdalokat hozott, ezeket megtanította a római katolikusoknak, hogy azután népköltészetükkel bizonyítsa magyar származásukat. Érdemes emlékeztetni, hogy Kallós Zoltánt a kommunizmus idején bebörtönözték, most mégis a lapban mint a rendszer kiszolgálója szerepel. Gabriel Andreescu az Observatorul Cultural 2002. május 13-i számában kimutatta, hogy csángó témában az állami intézmények szervezte szimpóziumokra mindig a román sovén-nacionalizmusnak azokat az élharcosait hívják meg, akik egymással mindenben egyetértenek. Így történt többek között a Román Akadémia védnöksége alatt 2002. április 29-én Bukarestben megtartott szeminárium esetében is. A szervezőknek gondjuk volt arra, hogy ne hívjanak meg egyetlen magyar történészt sem, nehogy megzavarja a harmóniát, végül csak Borbély László RMDSZ-képviselő követelésére engedték be a terembe a csángó magyarok néhány képviselőjét. Gabriel Andreescu emlékeztetett: Dumitru Martinas Originea ceangailor din Moldova című dilettáns könyve 1985-ben, tehát a kommunista propagandagépezet rendelésére és jóváhagyásával jelent meg, legújabb kiadását pedig Ion Coja, a Vatra Romaneasca alelnöke látta el lelkendező előszóval. /Barabás István: Hamis tudós. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

Kalotaszeg aprócska, de népművészetét híven őrző faluja, Zsobok nyaranta benépesül képzőművészekkel. Tízéves ugyanis a Zsoboki Alkotótábor. Tíz évvel ezelőtt szervezte meg először a tábort a Kolozsvárról évtizedek óta Kalotaszegre ingázó rajztanárnő és képzőművész Essig Klára. A tábor harmadik esztendejétől kezdődően a jeles művészettörténész és műkritikus Banner Zoltán átvette a művészeti irányítást. A táborban készült alkotásokat záráskor, immár hagyományosan, előbb Zsobokon, majd Kolozsváron mutatják be. Idén a kolozsvári Művészeti Múzeum nagyszabású, gyűjteményes, jubileumi tárlatnak adott otthont. A művészek adományai pedig értékes képzőművészeti gyűjteménnyé álltak össze, amelynek egy része a tábornak helyet adó, Molnár János professzor és Molnár Irma tiszteletes asszony irányította Bethesda Gyermekotthon falait díszíti. Az alkotótábor gyűjteménye vándorkiállításokon már bejárta Kalotaszeget, az országhatárokon túl is sikerrel szerepel. /N. J.: Kalotaszegi ablak a nagyvilágra. Tízéves a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A román kormány kezdeményezésére október 28-án Bukarestben, a Victoria palotában (a kormány székházában) az egyházi javak visszaszolgáltatására alakult különbizottság tagjai tanácskozásra gyűltek össze a romániai vallásfelekezetek elöljáróival és képviselőivel. A találkozó fő témáját a romániai egyházak tulajdonában volt ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazása, illetve a visszaszolgáltatás meggyorsításának feltételei képezték. Ugyancsak a felekezeti oktatással, a vallásügyi törvénnyel, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, illetve más, időszerű problémákkal kapcsolatban október 29-én az RMDSZ kolozsvári ügyvezető elnökségének székházában Markó Béla szövetségi elnök is találkozóra hívta a történelmi egyházak képviselőit, az RMDSZ vezetőit valamint az egyházügyi kérdésekkel is foglalkozó tisztségviselőket. /(Sipos Enikő): Egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 6./

A nehézségek és próbatételek esztendeje volt a mostani, árvizek, szökőárak, földrengések történtek. Valamennyi alkalommal gyűjtéseket szerveztek a bajbajutottak megsegítésére, írta körlevelében Jakubinyi György érsek. Hagyomány, hogy az Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét megelőző vasárnap Caritas-gyűjtést szerveznek a templomokban. Az idén erre a gyűjtésre november 13-án kerül sor. Az adományokat az idős emberek karácsonyának boldogabbá tételére fordítják. /Jakubinyi György: Tegyük szebbé a magányos idősek karácsonyát. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 6./

Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta: kérni fogja pártja képviselőházi frakciójának tagjait, hogy ne szavazzák meg a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a jelenlegi formában. Baciu szerint a kisebbségi törvény elfogadása az RMDSZ által javasolt formában súlyos következményekkel jár majd a Kovászna és Hargita megyei román közösségre nézve. Szerinte az RMDSZ a kollektív jogokat és a kulturális autonómiát akarja bevezetni a jogrendbe. Úgy véli: a kisebbségi törvény elfogadása még jobban elmélyítené a diszkriminációt, „amelynek a Kovászna megyei románok amúgy is ki vannak téve”. Elfogadhatatlan, hogy bizonyos köztisztségek betöltésére a magyar nyelv ismeretét kívánják követelménnyé tenni. Ezzel egy időben a Konzervatív Párt (KP) egyetértésre, az összhang megteremtésére szólította fel a Maros, Hargita és Kovászna megyei román pártokat. Dan Voiculescu pártelnök kijelentette: csak az RMDSZ példáját követve lehet elérni a többségében magyarlakta településeken élő románok érdekeinek az összehangolását. Voiculescu az elmúlt hetekben az egyik legfőbb ellenzője és gáncsolója volt a kisebbségi törvénytervezetnek. /Demokrata hangulatkeltés a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

November 5-én véget ért a tizenharmadik Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. A zsűri különdíját és a Duna Műhely által felajánlott ajándékcsomagot kapta: Vilmos és Arthúr – Tóth Szabolcs, Románia/Magyarország. A Magyar Filmlaboratórium díja a legjobb operatőrnek (500.000 forint értékű laboratóriumi munkálat): Résfim – Kardos Sándor, Magyarország. A Duna TV különdíja a legjobb határon kívüli magyar alkotó számára: A bárányok meghalása – Felméri Cecília, Románia. /Hazamennek a legények (és leányok)... Véget ért a 13. Nemzetközi Alter- Native Rövidfilmfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

Több száz, nagyrészt fiatal unitárius zarándokolt el november 5-én magas Déva várába, leróni kegyeletét Dávid Ferenc egyházalapító sírjánál. Az évente megrendezett zarándoklatra Erdély szinte valamennyi tájáról érkeztek, akik a hagyományhoz ragaszkodva idén is gyalog mentek fel. Kolumbán Gábor, az Erdélyi Unitárius Egyház főgondnoka az állandó megújulás szükségességét hangsúlyozta. /Chirmiciu András: Unitáriusok Dávid Ferenc sírjánál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./

Kolozsvári székhelyű új egyháztartomány létesítéséről döntött a román ortodox egyház Szent Szinódusa, vezetője az eddigi kolozsvári érsek, Bartolomeu Anania lesz. Az egyházi választótestület Laurentiu Streza karánsebesi püspököt választotta az erdélyi egyháztartomány élére. Streza fennhatósága alá csupán Nagyszeben és Brassó vidéke, valamint a Székelyföld tartozik majd, míg az új egyháztartomány a kolozsvári és gyulafehérvári érsekség, illetve a bihari és szatmár-máramarosi püspökségek területén bír joghatósággal. Romániában eddig öt egyháztartomány volt: erdélyi, bánsági, moldovai, olténiai és al-dunai. Elemzők úgy látják, az ortodox egyházon belül történt fordulat egyrészt eltolja az erdélyi egyházban a hatalmi súlypontot Nagyszebenből Kolozsvárra, másrészt pedig azt is jelenti, hogy Daniel moldovai metropolita elszenvedte első nagy vereségét Teofan olténiai metropolitával szemben. Daniel és Teofan nevét ugyanis gyakran emlegetik úgy, mint Teoctist pártiárka lehetséges utódait; előbbi a haladó, utóbbi a konzervatív vonalat képviseli. /Lukács János: Elégedetlen volt a Szent Szinódus az erdélyi metropolitaválasztás eredményével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

A tervekhez képest csökkentett műsorral kezdődik november 9-én a határon túli színházak budapesti vendégjáték-sorozata – tájékoztatott Goldschmied József programigazgató, hozzátéve: az Égtájak Iroda szervezésében hét éve sikeresen működő Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek program állandó létbizonytalansággal küzd. Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, művészeti szaktanácsadó közlése szerint a mostani vendégjátékok sorát november 9-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Csehov Lakodalom című műve alapján színre vitt „örömszínháza” nyitja. Másnap a Béres László társulatigazgató rendezte, Scapin furfangjai című Molière-komédiát játsszák, amelyben kolozsvári és sepsiszentgyörgyi vendégművészek is szerepelnek. Az Újvidéki Színház november 20-án a kolozsvári Tompa Gábor által rendezett, Médeia-körök című Euripidész-feldolgozást mutatja be. A temesvári Csiky Gergely Színház zárja az őszi évadot november 29-én, Szép Ernő Lila ákác című művével, Verebes István rendezésében, illetve Christian Grabbe másnap bemutatott, 1829-es művével, a Don Juan és Faust című darabbal, amelyet Alexander Hausvater romániai származású, Kanadában élő rendező állított színpadra. /Guther M. Ilona: Létbizonytalansággal küszködik a rendezvény. Határon túli színházak – Vendégségben Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

A Cserey Jánosné Baráti Társaság kezdeményezésére november 6-án Kézdivásárhelyen a főtéri református templomban Cserey Jánosnéra, a Székely Nemzeti Múzeum alapítójára emlékeztek. A templomban Szabó Judit ny. tanárnő Cserey Jánosnéról szóló tanulmánya hangzott el, majd id. Turóczy Árpád ny. tanító méltatása következett, amit kórusszámok és szavalatok követtek. A megemlékezők a református temetőbe vonultak, ahol az imecsfalvi kúria udvaráról hozott földet szórtak a sírra. /(Iochom): Cserey Jánosnéra emlékeztek (Cserey Jánosnéra emlékeztek (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

November 5-én Gyergyószentmiklóson a munkába siető lányt, K.É.-t úton igazoltatta egy rendőregyenruhába öltözött fiatalember. A rendőrruhás faggatni kezdte, hogy miért nem tud románul? A lány megnyugtatta, hogy minden szavát érti, csak válaszolni nem tud. „Akkor most felmegyünk a 9-es kilométerig, ott kiteszlek, s amíg hazajössz, megtanulsz románul” – mondta a lánynak a férfi. A lány ki akart szállni az autóból, de a férfi gázt adott, és elrobogtak. A 9-es kilométernél kiparancsolta a lányt a kocsiból, és ott hagyta az úton. Mire két kilométert gyalogolt, az autós visszaérkezett. Rövid ellenkezés után a síró, ijedt lány visszaült a gépkocsiba. A fiatalember felvilágosította: Romániában élünk, kell tudni románul, s ha mégsem tanulná meg az ország nyelvét, ne feledje, még találkoznak. Bajna György, az esetről beszámoló újságíró bejelentette a rendőrségen a történteket, hozzátéve, keressék meg az ismeretlent, aki szabadságában korlátozott, viselkedésével megalázott egy 18 éves lányt. /Bajna György: Megalázva, mert nem beszélt románul. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./

November 5-én Marosvásárhelyen tartotta rendes évi közgyűlését az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete, a Castellum Alapítvány. Szó esett egyebek mellett a kommunista diktatúrában elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényről, az ezzel kapcsolatos, Erdély-szerte tapasztalható helyhatósági visszaélésekről, a végrehajtások lassított üteméről. A tisztújítás alkalmával tiszteletbeli tanácsadói szerepet szavazott a tagság az alapítvány két rangidős személyének: Apor Csabának és Csávossy Györgynek. Az elnök Haller Béla maradt, a két alelnök közül Kerekesné Béldi Máriát is újraválasztották, a másik eddigi alelnök, Torma Miklós betegsége miatt lemondott tisztségéről, helyette Ugron Zoltánra esett a választás. /(Komoróczy György): Közgyűlést tartott a Castellum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./

November 6-án az idősek köszöntésével kezdődött Csíkszentmártonban a hagyományos Szentmárton Napok rendezvénysorozat, majd ünnepi szentmisét tartottak. A következő napok műsorán szerepel a Lúdas Matyi, bemutatkozik a Vöröskereszt és iskolai sportrendezvények kezdődnek. Lesz könyvbemutató, több előadás, emlékplakettet avatnak Mátyás József emlékházánál. /Csíkszentmártoni rendezvények. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./