Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. október 18.
Káli Király István, a Mentor Könyvkiadó vezetője beszámolt arról, hogy eddig 29 Wass Albert-kötetet adtak ki, több mint 440 000 példányban. Ennek jó részét sikerült Magyarországon is értékesíteniük. Elmondta, hogy 1996 augusztusában megkeresték a kiadót Wass Albert fiai azzal a kérdéssel, hogy elvállalnák-e a Kard és kasza erdélyi kiadását. Ezt örömmel vállalták, azzal a feltétellel, hogy a szerzőtől erre írásbeli meghatalmazást kapjanak. Megérkezett Wass Albert felkérése, decemberre kész volt a könyv. 1997-ben még 2 könyvét adták ki – Farkasverem, Adjátok vissza a hegyeimet! –, majd 1998-ban, már a szerző sajnálatos halála után, megkötötték a szerződést a teljes életmű kiadására a Czegei Wass Alapítvánnyal. A nagyobb baj az, hogy olyanok is becsmérlően szólnak róla, akik egyetlen sorát nem olvasták. Ha valaki attól jobboldali, hogy szereti azokat, akikhez tartozónak vallja magát, akkor Wass Albert is az volt. A Mentor mellett a magyarországi Kráter Kiadó ad még ki Wass-könyveket. A kiadási jogokért folyó hosszadalmas jogi vita rendeződött. A Legfelsőbb Bíróság idei február 28-i ülésén kimondták, hogy Szász Lóránd és a Kráter Műhely Egyesület követelése nem jogszerű, ezért a Czegei Wass Alapítványnak, ezáltal a Mentor Kiadónak is joga van a Wass Albert-művek kiadására és magyarországi forgalmazására. /Mentor: közel félmillió Wass Albert-kötet. Káli Király István könyvkiadó a holtmarosi találkozóról, az értő emberekről és a kiadási jog rendeződéséről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
Megjelent György Attila Harcosok könyve /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/, a munka a gondolkodó irodalom hagyományát folytatja. Azt, hogy mi mindent kell tudnia annak, aki vállalja a harcot, és milyen illúziókkal kell leszámolnia, leltárszerűen összegzi az író. A rangon aluli harc „a harcost is beszennyezi”. Azonban „egyszer a harcosok lelke is megfagy”, és a magányosság a legnagyobb próbatétel. /Csóg Szidónia: György Attila: Harcosok könyve. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 19.
Januártól már várhatóan nem vesztegelnek órákat a román–magyar határon áthaladó személyvonatok azért, hogy az útlevél-ellenőrzést és a vámvizsgálatot elvégezzék a román és a magyar hatóságok. Remélhetőleg egy erről szóló egyezmény kidolgozásában is megegyeznek a felek, nyilatkozta Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter. Az ülés napirendjét egyébként mind Bukarestben, mind Budapesten csak október 19-re ígérték a kormányszóvivői irodában. A Krónika értesülései szerint a miniszterelnök az árvíz sújtotta székelyföldi települések felkeresésére készül. Látogatása helyszíneit és időpontjait azonban nem hozzák nyilvánosságra, hogy elkerüljék az ellenséges fogadtatás lehetőségét. Székelyföldön ugyanis tavaly általános megrökönyödést idézett elő Gyurcsány Ferenc és a Magyar Szocialista Párt elutasító álláspontja a magyar állampolgárság kiterjesztéséről tartott népszavazás kampányában. Csutak István, a román integrációs tárca államtitkára fontosnak tartotta, hogy a két fejlesztési tervben szövegszerűen is megegyező részek legyenek. Borbély László megerősítette, hogy az aláírásra váró megegyezések között ott lesz a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásáról szóló dokumentum, és a magyar állam támogatásával létrehozott Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami társfinanszírozásáról szóló egyezmény is. /Gazda Árpád: Román–magyar kormányülés: véget vetnek a veszteglésnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
Salat Levente rektor-helyettes kijelentette: az utcára vonulás nem sietteti, hanem késlelteti a célok elérésének esélyeit, veszélyeztetve az eddig elért eredményeket. Salat az egyetemi autonómiával kapcsolatban csupán annyit árult el, hogy egy idén júliusban kidolgozott tervezetről van szó, amely magyar nyelvű, reál és humán tagozat, karok létrehozását célozza. Salat Levente szerint a fiatalok összefogása alapjában véve dicséretes, de úgy véli, a tüntetéssorozat mögött rejtett szándékok állnak. Ezt a kérdést viszont újságírói unszolásra sem részletezte. Remélem a fiatalok nem engedik, hogy kihasználják őket – mondta Salat. /Antal Joós Erika: Válasz a tüntéssorozatra. Rejtett érdekeket sejtenek a BBTE magyar tagozatának vezetői a tüntetések hátterében. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2005. október 19.
Az önálló, állami magyar egyetem egyike volt a romániai magyar közösség 1989 utáni legelső követeléseinek. Talán éppen a konfliktushelyzetek veszélye miatt találták ki annakidején, Max van der Stoel EBESZ-főbiztos ötlete nyomán a Babes–Bolyai Tudományegyetem jelenleg is vegetáló „multikulturális” szerveződési formáját. A döntés joga, a pénzek elosztási módja a többség kezében van. A magyarok valamennyi akadémikus, tanári testületben kisebbségben vannak, a szavazásos döntéseknél akaratuk nem érvényesülhet. A kiút az önálló állami magyar egyetem. Sajnálatos, hogy még a magyar politikusok, sőt a tanárok közül is vannak, akik az ügy ellen fordultak. Egy részüknél anyagi érdekük fűződik ehhez. Vannak, akik a várható anyagi nehézségektől riadtak vissza. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A kenyér és a kés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikus és a szász evangélikus egyház képviselői Brüsszelbe látogattak, az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kértek segítséget európai uniós tárgyalópartnereiktől. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkoztak. Tőkés László püspök elmondta, találkozóikon szolidaritást, egyetértést és nyitottságot tapasztaltak. Tárgyalópartnereik mindenütt határozott segítséget ígértek, és cserében folyamatos kapcsolattartásra, több információ nyújtására kérték az erdélyi küldöttséget. A megbeszéléseken szóltak a kisebbségi egyházakat – a román ortodox egyház javára – sújtó diszkriminációról, illetve a felekezeti oktatás korlátozott voltáról is. Kérték, hogy foglalják ezeket a kérdéseket a Romániáról szóló országjelentésbe, és érjék el, hogy Bukarest teljesítse az integrációs feltételeket. Reményüket fejezték ki, hogy még Románia tényleges csatlakozása előtt sikerül elérni követeléseik teljesítését. /Egyházi segítségkérés Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A delegáció – amelyet Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Tőkés László református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Friedrich Gunnes, a szász evangélikus egyház főtitkára, Nicolae Anusca, a görög katolikus metropolita első tanácsadója, továbbá a római katolikus egyházat képviselő Fejes Anzelm Rudolf püspök, premontrei prépost alkotott – az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkozott. A tizenöt éve halogatott egyházivagyon-visszaszolgáltatás nem várathat többé magára – hangoztatták a mintegy kétmillió hívőt képviselő küldöttség tagjai. A román görög katolikus egyháznak még a templomait sem adják vissza. Nicolae Anusca kifejtette, több konkrét eset hozható fel arra is, hogy a román többségi egyház a kisebbségi egyházak ellen uszít. Fejes Anzelm Rudolf rámutatott, az állam megfosztotta az egyházakat a levéltáraktól, a bizonyítékoktól, ugyanakkor kéri a bizonyítékokat a szóban forgó tulajdonokkal kapcsolatban. /(MTI–L.): Segítséget kértek a visszaszolgáltatáshoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./
2005. október 19.
Október 14-15-én Project on Ethnic Relations Marosvásárhelyen szervezett tanácskozást az autonómiáról. Amikor az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvénytervezetről volt szó, egyesekből kirobbant az egyértelmű magyarellenesség. Vasile Burtea, a nép ügyvédjének helyettese (!) háborodott fel, aki alkotmányellenesnek nevezte a törvénytervezetet. Azt állította, hogy „kiszorító, antidemokratikus, „a romákat meg sem említik benne”, hanem egy „magyar enklávé” létrehozását célozza. Ion Solomon, sepsiszentgyörgyi tanácsos kifejtette, a Kovászna megyei románokat a végtelenségig elnyomják, és bár a lakosság 25%-át teszik ki, „tilos számukra az anyanyelvhasználat a közigazgatásban”. Emellett sérelmezte, hogy a megye címeréből hiányoznak a „specifikusan román elemek”, a munkavállalást a magyar nyelv ismeretéhez kötik, és így tovább. Az emberjogi aktivista véleménye pedig az volt, hogy számára egyetlen kisebbség létezik, a roma. /Mózes Edith: Kisebbség kisebbség ellen? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./
2005. október 19.
Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke lett a Központi Fejlesztési Régió új elnöke. A Brassó, Szeben, Fehér, Kovászna, Hargita és Maros megyét magában foglaló fejlesztési régió új elnöke úgy nyilatkozott, hogy minden megye számára egyenlő lehetőséget kell biztosítani, viszont nem tagadta: Hargita megyére jobban fog figyelni, hogy az „elmúlt időszak igazságtalanságait” helyrehozhassa. Bunta szerint az ország költségvetéséből hiányzik a fejlesztésekre szánt pénz, és emiatt az uniós csatlakozáshoz szükséges fejlesztéseket nem lehet kiemelt fontossággal kezelni. /Antal Erika: Odafigyel Székelyföldre. Bunta Levente a Központi Fejlesztési Régió új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
A Nevelési és Kutatási Minisztérium szervezésében két napon át Aradon tanácskoztak a romániai magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, illetve azokból a megyékből, ahol nincs ilyen beosztásban magyar pedagógus, a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tanfelügyelők. Az összejövetel október 18-án a Csiky Gergely Iskolacsoportban zárult. A tanácskozáson Görbe Péter, a szakoktatás minisztériumi tanácsosa az iskolahálózat- és a beiskolázási terv előkészítésének fontosságáról beszélt a kisebbségi oktatásban. Fodor Dóra Andrea, a minisztérium magyar szakos tanácsosa előbb a 2005–2006-os tanévben érvényes oktatási és tanterveket ismertette, majd a magyar nyelv és irodalom országos versenyek menetét. Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatási alelnöke arra kérte a magyar tanügyi vezetőket, támogassák az RMDSZ honlapján a magyar iskolahálózat adatbázisának a feltöltését, ugyanis erre kívánják alapozni a méltányos támogatási rendszer kidolgozását. /Kiss Károly: Folyamatos tájékoztatást! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./
2005. október 19.
Fennállásának 20. évfordulóját idén ünneplő Bogáncs Néptáncegyüttes 8 napos, sikeres magyarországi turnéval kezdte az új, 2005–2006-os évadot. Szeptember 17–25. között a turnén résztvevő 25 táncos diák és az őket kísérő 3 tagú Tüske Zenekar 9 településen összesen tizenegyszer lépett közönség elé, ebből 7 önálló, teljes műsorral, mindenhol nagy közönségsikert aratva. A bogáncsos turné teljes műsorát a kolozsvári közönség előtt is bemutatják október 19-én. /Bajnóczi Zoltán: Évadkezdés Bogáncséknál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 20.
A Népszabadság értesülése szerint Bukarestben és Nagyváradon is tiltakozás várható a román–magyar együttes kormányülés, illetve Gyurcsány Ferencnek a határ menti városban tett látogatása alkalmából. A lap úgy tudja, hogy erdélyi és magyarországi szervezetek egyaránt részt vesznek a tiltakozáson. Az Erdélyi Magyar Ifjak közleményükben kifejtették, minden valóságalapot nélkülöz, hogy ők tüntetést szerveznének. Ugyanakkor felkérték a magyar kormány tagjait, kiváltképp a miniszterelnököt, „tartsák távol magukat Erdélytől, hacsak nem minősül kívánatosnak felidézni, milyen volt New Yorkban a kormány bűneit felmutató magyarok elől sunyin és megszeppenve a cselédajtón beosonni a Magyar Kulturális Központba”. Markó Béla RMDSZ-elnök áttörésnek tekinti azt, hogy a közös román–magyar kormányülés napirendjén szerepel az eddig kizárólag magyarországi forrásokból működtetett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állam általi támogatása is. /Tüntetések fogadják Gyurcsányékat? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Történelmi jelentőségűnek tartotta a közös román–magyar kormányülést Gyurcsány Ferenc A Hét című hetilapnak adott interjújában. Úgy vélte, az esemény helyreállítja a magyar nemzeti felelősség két pilléren nyugvó egyensúlyát. „Az egyik pillér a határokon átnyúló nemzeti identitás megőrzésének felelőssége; a másik a térség stabilitásának, biztonságának, versenyképességének a megteremtése” – részletezte a kormányfő. Kijelentette: Magyarországon belátható időn belül nem lesz napirenden a kettős állampolgárság ügye. Úgy vélte, a politikusnak nem az a dolga, hogy feltétel nélkül kövesse a tömeghangulatot, és kiváltképpen nem az, hogy szítsa azt. Cinikusnak tartotta azok magatartását, akik a népszavazási kampányban az igenre biztattak. „Azt gondolja, nekem nem lett volna egyszerűbb azt mondani: hadd legyen? – tette fel a kérdést –, tudni kellett azonban, hogy a döntést egy végeláthatatlan parlamenti vita követi, amelyből feketén-fehéren kiderült volna, hogy a probléma bonyolultsága miatt a részletszabályokban lehetetlen megállapodni.” A miniszterelnök kijelentette, nem tehet arról, hogy a határon túlról szimbolikus ügyeket kérnek számon rajta. „Én is tudnék napestig beszélni Trianon fájdalmáról, én is tudnék egész nap a magyarság történelmi sérelmei miatt panaszkodni, és én is tudnék folyamatosan a bennünket összekötő felelősségről beszélni. De nem ezt várják tőlem. Tőlem konkrét lépéseket várnak” – jelentette ki. Kormánya konkrét intézkedései között említette, hogy alkalmazhatóvá tették a kedvezménytörvényt, kiterjesztették az oktatási-nevelési támogatást, átalakították a letelepedés szabályait, megkönnyítették a magyarországi munkavállalást. /G. Á.: Gyurcsány Ferenc: „mérgez” a kettős állampolgárság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Történelmi jelentőségűnek ígérkezik a bukaresti magyar–román közös kormányülés. Az első bejelentés, miszerint a két ország kormánya a történelemben először együttes ülést tart (a német-francia gyakorlatot tekintve mintának), januárban született Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök budapesti látogatása idején. Két munkacsoport (Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes vezetésével) aprólékosan előkészítette a terítékre kerülő témákat. A környezet-, a természet- és az árvízvédelem, valamint a vízügyi együttműködés terén sok feladatot tűzött maga elé a két ország. Felvetendő témaként szerepel az önálló magyar egyetem létrehozása Romániában, vagy a magyar pénzekből finanszírozott Sapientia Egyetem román költségvetésből is biztosítandó támogatása. /Történelmi jelentőségűnek ígérkezik a magyar-román közös kormányülés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
2005. október 20.
Felgyorsul a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet vitája azzal, hogy Gheorghe Funar visszavonta több mint 170 módosító indítványát. A „nagyvonalú” gesztus célja: jusson idő még az október 24-re tervezett végső szavazás előtt a jogszabály kulturális autonómia című fejezetének a módosítására. A nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény szenátusi elfogadásához legkevesebb 69 szavazat kell. A koalíció azonban maximum 71 szenátort tudna felsorakoztatni, ha minden demokrata, liberális, konzervatív és RMDSZ-es honatya részt venne a tervezet végső szavazásán. Azok is, akik jelenleg Brüsszelben, vagy a világ más pontjain tartózkodnak. Ez szinte kizárt, ezért minden esély megvan arra, hogy a kisebbségi törvény az ellenzék kedve szerint alakuljon a szenátusban, és ebben a formában kerüljön a döntéshozó képviselőház asztalára, amelynek nem áll már módjában visszaváltoztatni a szenátus módosításait. Az egyetlen lehetőség tehát arra, hogy a tervezet viszonylag érintetlenül kerüljön a képviselőházba. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: Gheorghe Funar szinte minden cikkelyhez javasolt módosítást, kérte a cikkelyek legalább háromnegyedének – közöttük a legártalmatlanabbaknak is – a törlését. A szenátus megszavazta az etnikai diszkrimináció büntetésére vonatkozó szakaszt. Eszerint minden etnikai alapon történő diszkrimináció, vagy erre való bujtogatás büntethető. A szenátus jóváhagyta azt a szakaszt is, miszerint a nyelv, a kultúra és a vallás a nemzetiség önazonosságának alapelemei. A hatóságok kötelesek arra, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő problémák megoldásakor vegyék figyelembe az illető kisebbségek képviselőinek akaratát. /Sz. K.: Mára várható a kulturális autonómia vitája. Megelégelte az időhúzást az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Folytatódhatnak az építkezési munkálatok a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban, miután a román kormány határozatot fogadott el a magyar középiskola támogatásáról. Az RMDSZ, a dévai Geszthy Ferenc Társaság, a Communitas Alapítvány, valamint a magyar állam 110 millió forintos támogatásával létrejött dévai oktatási intézményben idén szeptembertől 371 diák és nyolcvan óvodás tanul magyarul az óvodától a középiskoláig. Az avatóünnepségen Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke elmondta, a tanintézet hamarosan újabb, közel negyvenmillió forintos támogatásra számíthat a magyar kormánytól. /Kormánytámogatás a dévai Téglás-iskolának. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Az augusztusi árvíz által lerombolt házak újjáépítése az eredeti határidőig, november 30-ig befejeződhet Hargita megye településein – ígérték meg a polgármesterek október 19-én a prefektusi hivatal által szervezett találkozón. Siménfalva községben tizenkét házat építenek, ezekből tizenegynek elkészült az alapozása, tíznek az alsó szintje, nyolcnak már a teljes falazata. Farkaslakán a 16 újjáépítendő házból nyolcat csak jövőben építenek fel a tulajdonosok kérésére, akik nagyobb épületeket szeretnének, mint ami a típustervekben szerepel. A másik nyolc ház néhány hét alatt elkészül. Farkaslakán egy újabb szakértői felmérésre lesz szükség, mert a megerősítésre szoruló házak száma nagyobb a korábban megállapított 19-nél. A Bögözhöz tartozó Dobóban Kovács Árpádék otthona is lakható lesz télre. Hasonlóan bíznak a határidő betartásában Tusnád, Felsőboldogfalva és Tölgyes elöljárói is. /Kovács Attila: Határidőre befejezhető az újjáépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2005. október 20.
A romániai magyar kisebbség oktatásának helyzetéről tartottak tanácskozást október 17–18-án Aradon a magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, valamint azok a tanfelügyelők, tanárok, akik a szórványmegyékben a magyar oktatásért felelnek. A tanácskozást Kötő József államtitkár és Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Osztályának főigazgatója szervezte, jelen volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál, a minisztérium részéről pedig Görbe Péter szakoktatásért felelős tanácsos, Kacsó Bodó Gabriella, a tankönyvekért, valamint Fodor Dóra Andrea, a magyar nyelv és irodalom tanításáért felelős tanácsos. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, hogy kiépül a kisebbségi oktatásról szóló adatbázis, amelynek alapján kidolgozzák a magyar oktatás stratégiáját. A szórvány gondja a szakemberhiány mellett a létszám alatti osztályok működése, illetve hiánya, valamint az új iskolarendszer kialakítása során veszélybe kerülő iskolák kérdése. Megoldásként a kistérségi iskolaközpontok létrehozása körvonalazódik a dévai szórványkollégium, illetve az aradi Csiky Gergely Iskolaközpont mintájára. – Régi kérés, hogy magyarul írott tankönyvekből tanulhassanak a diákok. /Takács Éva: Tanácskozás az anyanyelvű oktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./ Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a rendszeres találkozás nagyon fontos, mert az anyanyelvi oktatásnak vannak olyan sajátos problémái, amiket közösen kell megoldani. A tankönyvhelyzet idén is változatlan, a tanulók csak decemberben jutnak hozzá a magyar tankönyvekhez, akkor sem mindegyikhez. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint is szükség van szakmai találkozókra. Matekovits Mihály hangsúlyozta, a decentralizálásra nagyon oda kell figyelni, különös hangsúllyal a kisebbségi kérdésekre. /Kiss Károly: Minőségi anyanyelvi oktatást! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./
2005. október 20.
Háromezer ember egy nagyközség benépesítésére volna elegendő. Egy háromezer lelkes közösség – képes lenne akár egy nyolcosztályos iskolát is megtölteni a gyermekeivel. Szórványvidéken, mondjuk, Resicabányán, Krassó-Szörény megye székhelyén, ahol a háromezer főnyi magyarság a lakosság 3,5 százalékát képezi, más a helyzet. Resicabányán a legóvatosabb becslés szerint sem telik többre egyharmadnyi magyar-magyar frigynél. A városszerte szétszórtan élő (még) „tiszta” magyar családok legfeljebb szülőföldjükre látogatva részesülnek a közösségi lét élményeiben. A resicai magyar jelenlét szempontjából csúcsidőnek számító 1977-es népszámlálás másfélszer ennyi, 4500-as magyarságának/magyarságából is csupán egyetlen összevont 1-4 osztályra tellett. Azóta az egybefogott elemisták száma csökkent folyamatosan, hol egyik, hol másik iskola tűrte meg falai közt a betűvetést magyarul tanulókat. Krassó-Szörény megye egyetlen magyar tannyelvű 1-4. osztályos tagozatán jelenleg 20 gyermek tanul egy lelkes és szakképesítéssel nem rendelkező tanító néni keze alatt, mind „magyar-cigány” családok csemetéi. A városban a magyar nyelvű oktatás egyetlen intézménye a romagyerekeknek köszönheti létét. Resicabánya és vonzáskörzetének ötezernyi magyarja – tisztelet a fájdalmasan kevés kivételnek – a részleges vagy teljes nyelvváltás útjára tért. A nyelvromlás minden fokozata tapasztalható. /Szilágyi Aladár: Magyarmentesen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2005. október 20.
Dr. Szabó Béla augusztus óta vezeti megbízott elnökként a Határon Túli Magyarok Hivatalát. A vele készült beszélgetésben arra a kérdésre, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői év eleje óta több ízben szorgalmazták a Máért összehívását, mondván, ez törvényi kötelezettség is évente legalább egy alkalommal. Szabó Béla kijelentettem a Máért összehívása nem törvényi kötelezettség, erre semmilyen jogszabály nem kötelezi a miniszterelnököt. A legelső, 1999-es Máért zárónyilatkozatában szerepel: „A Magyar Állandó Értekezlet évente legalább egy alkalommal a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke meghívására ül össze”. Ez a zárónyilatkozat azonban nem törvény, magyarázta Szabó Béla. Szerinte a Máértnek mindenkor a nemzeti összetartozást kell szolgálnia. Hangsúlyozta, hogy a HTMH-nak mindig is komoly szerepe volt, és a jövőben is nagy szerepe lesz a magyar–magyar kapcsolatok alakításában. A HTMH az elsődleges érintkezési felület, kapcsolódási pont a hazai társadalom, a mindenkori magyar kormány, illetve a határon túli magyarság között. Mára természetessé vált mind a magyarországi, mind a határon túli szereplők, szervezetek és intézmények számára, hogy a másik oldal irányába történő kapcsolatkeresés, illetve kapcsolatfelvétel esetén számíthatnak a hivatalra. Szabó elmondta hogy a Szülőföld Alap kollégiumainak megalakulása ebben a hónapban várható. Ehhez a határon túli szervezetektől és a magyarországi minisztériumoktól egyaránt kértek javaslatokat. Az ezek alapján elkészült tervezetet véleményezésre a Szülőföld Alap Tanácsának tagjai is megkapták. Miután a támogatási arányok és a prioritások kérdéseiben a tanács már döntött – a pályázatok kiírására is sor kerül. Így reális esély van arra, hogy a pályázatok elbírálása még ez évben megkezdődjön. A HTMH szervezésében lezajlott, a támogatáspolitika jövőjéről szóló konferencia legfőbb tanulsága az, hogy a téma nagyon is időszerű. Az EU-csatlakozás új kihívások elé állította Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát. A 2007-es csatlakozás pedig azt jelenti Románia számára is, hogy a tagállamokkal azonos menetrend szerint kell készülnie a következő hét éves – 2007-től 2013-ig tartó – tervidőszakra. Folytatni kell az együttgondolkodást. Szabó Béla kitért arra, hogy a HTMH munkájában a hatékonyság növelése érdekében bizonyos intézkedésekre folyamatosan szükség van. Határozott elmozdulásra van szükség az operativitás irányába, illetve a kiegyensúlyozott döntéshozatal érdekében meg kell erősíteni a vezetői felelősségvállalást a különböző szinteken. Szükség van a műhelymunka jellegű szakmai tevékenység erősítésére is. A hivatal látja el a Szülőföld Alap kezelői feladatait. Ennek érdekében szükség lesz az Alap kezelésével összefüggő feladatokat végző szervezeti egységek további megerősítésére. Mi az oka annak, hogy a jövő évi költségvetés-tervezet csökkenteni szándékszik a HTMH forrásait, illetve egyéb tételekre is kevesebb jutna? – hangzott a kérdés. Szabó Béla kifejtette, a határon túli támogatások nagyságrendjénél figyelembe kell venni, hogy nemcsak a Külügyminisztérium fejezetében található határon túli támogatásra szánt összeg. A végleges támogatási összeg legkorábban csak a jövő év januárjában lesz ismert, mivel novemberben kezdődik meg a költségvetés parlamenti vitája. Szabó Béla korábban Romániában volt diplomáciai szolgálatban. 1987 és 1992 közötti első bukaresti kiküldetése történelmi időkre esett. /Szűcs László: Elsődleges érintkezési felület. Beszélgetés dr. Szabó Bélával, a HTMH megbízott elnökével. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 20./
2005. október 20.
Több Maros megyei kastélyt kérnek vissza az erdélyi magyar nemesi családok – Kemény, Bethlen, Teleky, Rhédey – leszármazottai. Jelenleg összesen 24 barokk vagy reneszánsz stílusban épült kastélyról van szó, melyek jogi helyzetével nincs tisztában sem a helyi, sem a megyei közigazgatás, tekintettel arra, hogy az örökösök a visszatérítési kérelmeket egyenesen a bíróságoknak küldték el. A visszakért kastélyok között van a marosvécsi Kemény-kastély, amely 1228-ból származik, s amelyre báró Kemény János leszármazottai tartanak igényt. A keresdi kastély a Bethlen család rezidenciája volt. A kastélyt Bethlen Gábor örököse, a marosvásárhelyi Bethlen Anikó grófnő igényli vissza. A gernyeszegi kastélyt gróf Teleki László építtette. Az épület az erdélyi építészet egyik legérdekesebb darabja, Az épületben jelenleg tüdőszanatórium működik. A Sáromberkén található kastélyt Teleki Sámuel gróf építette 1769-ben. Örökösei néhány hete bejelentették, hogy a kastélyt köztulajdonba adják majd, és az épületből csak néhány szobára tartanak igényt szálláshelyül azokra az esetekre, amikor Romániába látogatnak. Szintén visszakérik a XIX. századi marossárpataki Teleki-kastélyt, illetve a Szászrégen közelében lévő Abafáján lévő Huszár-kastélyt, amely 1720-ban épült, a görgényszentimrei kastélyt, a szentpáli Haller-kastélyt, a marosgezsei Bánffy-kastélyt; a mezőzáhi Ugron-kastélyt, a bükkörményesi Rákóczi-kastélyt, a koronkai, illetve a nyárádszentbenedeki Tholdalagi-kastélyt, a backamadarasi Horváth-kastélyt, a bonyhai Bethlen-kastélyt, a magyarózdi Pekri-kastélyt, a topai Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt. A marosvásáhelyi Tholdalagi-palotában jelenleg etnográfiai múzeum, a Teleki-házban a Teleki Könyvtár, a Kendeffy-házban pedig a marosi bíróság működik. A Marosvásárhelyen visszaigényelt ingatlanok között van a Haller-ház és a Bornemissza-ház is. /Magyar nemesi családok követelik erdélyi kastélyaikat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Október 18-án Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesházban a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó újabb szellemi „termékeit” mutatták be. Páter Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 – Esztelnek, 1979) főatya Ferences kolostorok című könyve hiánypótló. P. Páll József Leó OFM, erdélyi provinciális kiemelte, hogy a tudós szerző, történetíró kimagasló ember és szerzetes volt. A válságos időkben vezette a ferences rendtartományt. Sas Péter budapesti művelődéstörténész, a könyv szerkesztője elmondta, ez már a harmadik kötet, amely Benedek Fidél kézirataiból megjelenik, és amelyben ismertette a gyergyószárhegyi, esztelneki, mikházi kolostorokat. Ezenkívül tárgyalja a rend máriaradnai és temesvári jelenlétét és olyan különlegességeket, mint a ferencesek hajdani moldvai, bákói és havasalföldi kolostora. Benedek Fidél a második világháborút követő egyházellenes időszakban írta meg kéziratait, kényszerlakhelyen, százféle nehézség és zaklatás közepette. Benedek Fidél beiratkozott a kolozsvári tudományegyetemre, majd annak elvégzése után, 1945-ben, a Tatárbetörés Csíkba, 1661-ben című szakdolgozatával doktori fokozatot szerzett. Ő még használhatta, feldolgozhatta és beépíthette tanulmányaiba a ferences rend levéltárának és könyvtárának 1951-ben elkobzott anyagát, így olyan forrásanyag szerepel munkájában, amely azóta sem áll a tudományos kutatás szolgálatában. /Fodor György: A ferences lelkiség és történelem nyomán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
A szerbiai legfelsőbb bíróság megerősítette az ítéletet azon öt temerini magyar fiatal ellen, akik tavaly összevertek és megaláztak egy szerb férfit. A 37 éves áldozat életveszélyes sérüléseket szenvedett, többször megműtötték. Az újvidéki kerületi bíróság elsőfokú ítéletében gyilkossági kísérletnek minősítette a bűncselekményt és súlyos, tíztől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélte a tetteseket. A vajdasági magyar közvéleményben hatalmas felháborodást váltott ki a példátlanul szigorú elsőfokú ítélet. Délvidéki magyar pártok és közéleti személyiségek elfogultsággal vádolták a bíróságot, mondván: háborús bűnösök ellen is enyhébb ítéletet hoznak. /Megerősített ítélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2005. október 21.
Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2005. október 21.
Több konkrét eredményt is hozott a romániai magyaroknak az első, történelminek nevezhető magyar–román együttes kormányülés – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 21-én Bukarestben. Markó rövid megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó utáni sajtónyilatkozatában Markó Béla a konkrét eredmények között azt emelte ki, hogy megállapodás született a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról, fiókintézményt létesíthet a bukaresti magyar kulturális intézet a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. Ugyanilyen fontos, hogy a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy jelenleg elmaradás van a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek előtt kifizetik. /Eredményekkel zárult az első magyar–román kormányülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./ Markó Béla kifejtette: „a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat”. Nem tért ki azonban arra, hogy a román állami támogatásra csak a Sapientia akkreditálása után, azaz évek múlva lehet számítani. /Salamon Márton László: Román-magyar „tandemkormány” alakult meg tegnap Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2005. október 21.
Bozóki András magyar kulturális miniszter nyitotta meg az Ezredforduló a magyar képzőművészetben című kiállítást Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Bozóki András a magyar kultúra hírnevének külföldön történő öregbítéséért adományozott Pro Cultura Hungarica emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek, a Magyar Kulturális Intézet havonta jelentkező irodalmi kávéházának keretében kifejtett művészi teljesítményéért. A miniszter felajánlott az árvíz által sújtott erdélyi magyar könyvtáraknak 650 könyvet, köztük a Nagy Könyv verseny döntőjébe jutott tizenkét címet is, 30-30 példányban. A felajánlásról szóló dokumentumot Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vette át, akit a magyar miniszter biztosított arról: román kollégájától ígéretet kapott a hazai magyar könyvtárak hatékonyabb támogatására. Bozóki András bukaresti tárgyalásai során aláírták – az újabb, három évre szóló román-magyar államközi kulturális megállapodás mellett – azt a külön egyezséget is, melynek értelmében – a miniszter szavai szerint – „a legközelebbi jövőben” megnyílik Sepsiszentgyörgyön bukaresti Magyar Kulturális Intézet jó ideje felavatott, de mindeddig működésképtelen fiókintézménye. Alexandru Repan magyarul mondott köszönetet Bozóki Andrásnak az elismerésért. /Szonda Szabolcs: Bozóki András emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2005. október 21.
A két ország kapcsolataiban valóban közösen rendezendő kettős állampolgárság megadásáról, éppen a Romániában már rendezett kérdés ,,ellentételezéseként”, szó sem esett. Mi több, Gyurcsány Ferenc egy, a magyaroknak címzett nyilatkozatában egyenesen elutasította: a Krónikában kijelentette, hogy Magyarországon belátható időn belül nem lesz napirenden a kettős állampolgárság ügye. ,,Akik egymással jó viszonyban akarnak lenni, a megoldható kérdésekkel foglalkoznak. Olyan ügyekkel foglalkoznak, amelyekben esély van a megállapodásra.” Esély azért lehetne a megállapodásra, hisz közismerten tisztázódott a kettős állampolgárság ügye az unió előtt, és Románia ennek intézményét a saját nemzetéhez tartozók számára létrehozta, írta Sylvester Lajos. A két kormányfő tárgyalásán a székelyföldi és általában az autonómia ügyéről szó sem volt. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc az RMDSZ bukaresti székházában azt mondta, hogy az RMDSZ a román kormányzat részese, ebben a minőségben neki kell egyeztetnie a kormányban, és nem kell a magyar kormánynak megszólalnia. A román miniszterelnöknek ugyanez a véleménye: a lényeg az, hogy anyanyelven tanulhassanak, és nem az, hogy ez elkülönülő intézményben történjék. /Sylvester Lajos: Ez a mi munkánk – és kevés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./
2005. október 21.
A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet október 20-i vitáján rendkívül éles vita alakult ki a kisebbségek nemzeti szimbólumainak szabad használatáról. Gheorghe Funar három, Viorica Moisuc egy módosító indítvánnyal igyekezett a cikkelyt tartalmától megfosztani. Markó Attila a kormány nevében leszögezte, hogy a cikkelyt a gyakorlatban tulajdonképpen már évek óta alkalmazzák. A vita hevesebbé vált a nemzeti identitás megőrzésére vonatkozó fejezet tárgyalásakor. A 16-os paragrafushoz Viorica Maisuc, nagy-romániás szenátor módosító indítványt fűzött a Székelyföldön élő románok kisebbségként való elismerésével kapcsolatban. Frunda György megoldásként azt javasolta, hogy azokon a helyeken, ahol a románság kisebbségben él a közigazgatási intézményekben valóban jussanak megfelelő képviselethez, de ezt a szabályozást a helyi adminisztrációra vonatkozó törvénybe vigyék be. Teodor Melescanu, osztva Frunda szenátor véleményét, leszögezte, nem lehet Romániában román kisebbségről beszélni. Délután már a szenátus határozatképtelen volt. /Béres Katalin: Éles viták a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A Konzervatív Párt (KP) támogatta a nagy-romániások Románia földrajzának és történelmének továbbra is román nyelven történő oktatására, illetve a székelyföldi románok jogköveteléseire vonatkozó módosító indítványait. Eckstein-Kovács Péter szenátor nyilatkozott: az RMDSZ kérni fogja, hogy a koalíció tárgyalja újra a konzervatívok magatartását, elfogadhatatlan és nevetséges helyzet, hogy az egyik koalíciós partner a nagy-romániásokkal szövetkezzen az RMDSZ ellen. /Sz. K.: Kisebbségi törvénytervezet: a nagy-romániás módosításokat támogatta a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2005. október 21.
Október első napján zárult Sepsiszentgyörgyön a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Központok Találkozója, melyen részt vett Both János, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi titkára is, s amelyen elemezték a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában működő magyar kis- és középvállalkozások helyzetét. A részvevő vállalkozásfejlesztő központok zárónyilatkozatukban arra kérték fel Magyarország, valamint a határon túli magyarság reprezentatív érdekvédelmi szervezeteit, hogy vizsgálják felül nemzetstratégiájuk súlypontjait, és a következő szempontokat érvényesítsék: szemléletváltás, amely az identitás fenntartása mellett a tudáson alapuló gazdasági versenyképesség fejlesztését helyezi előtérbe; nagyobb fontosság tulajdonítása a mikro-, kis- és középvállalatok támogatásának; a hozzárendelt költségvetési források volumenének és arányainak erőteljes növelése (az előző évhez képest az általános határon túli magyarok számára biztosított támogatási összeg 25%-kal csökkent, s ebből a vállalkozásfejlesztésre változatlanul 4% jutott); a támogatás-elosztó alrendszerek összehangolása; a vállalkozásfejlesztő központok hálózatának bővítése, hatékonyságának növelése. A találkozón részt vett a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetségének (RPVSZ) vezetősége is. Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) igazgatója és a jelenlévő UKKA-szakemberek, a 2005-ös évi tevékenységről végzett részletes elemzések alapján, a két székely megyei központ nyomában az erdélyi sikeres VFK-k közül harmadikként az RPVSZ-t méltatták. /Ö. I. B.: Vállalkozásfejlesztők találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2005. október 21.
Nagyváradon a 16. számú Általános Iskola román földrajztanárnője a magyar osztályokban tanuló gyerekeket nem nevükön szólítja, hanem sorszám szerint. „Megszámoz bennünket, mint a kutyákat, ordibál...”- mondja egy diáklány, a többiek bólogatnak. „Első órán be sem mutatkozott, ha csendben ülünk is ordít velünk, azt mondta, hogy úgyis megbukunk, hiába az egész.” I. F., az érintett tanárnő a kérdés hallatán, hogy csak számokon szólítja a nyolcadikosokat, határozottan nemmel válaszolt. Mégis kiderül, hogy padsorok szerinti csoportok vannak, azon belül számok. „A gyorsan pergő kérdések miatt. Olyankor nincsen idő neveket keresgélni.” – mondja a tanárnő. Az iskola igazgatója az újság munkatársától értesült az esetről. Vasile Garba szerint a gyerekeknek először az osztályfőnökhöz kellett volna fordulniuk panaszukkal, majd leszögezte, utánanéz a problémának, és amennyiben igaz, hogy a tanárnő diszkriminálja a gyerekeket, figyelmezteti, hogy többé ne csinálja. Ákos Zoltán Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az éremnek több oldala van. Kiderül, már értesítették róla, hogy az iskolában járt az újságíró. „Ha olyan kontextusban használták hogy van értelme, például csapattevékenységben, akkor metodikailag is elfogadható. Abban a pillanatban, amint ez az elnevezés a gyerekeket sérti, iskolai szinten kell ezen változtatni” mondja a számozott gyerekekkel kapcsolatban. /Csabai Ede: Sorszámozott gyerekek egy nagyváradi iskolában. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2005. október 21.
A magyarországi Vegyépszer Rt. ajándékaként két új hidat adtak át október 20-án ünnepélyes keretek között Székelyudvarhely árvíz sújtotta szombatfalvi városrészében. A székelyudvarhelyiek nevében Szász Jenő polgármester mondott köszönetet az adományozóknak, a kivitelezőknek, illetve az átadáson jelen lévő Farkas Lászlónak, a Vegyépszer Rt. vezérigazgató-helyettesének. A kishidat Kovács Sándor római katolikus főesperes, valamint Hegyi Sándor református lelkipásztor áldotta meg. (Szász Emese): Magyar segítség Szombatfalvának. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
