Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. október 15.
Kevesen hallgatták meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma szakembereinek előadásait. A magyar honfoglalás fegyver- és viselettörténetéről, valamint a komáromi intézmény múzeumpedagógiájáról Kovács Csomor Endre tartott vetített képes beszámolót, Jókairól és szülővárosáról, Komáromról Mácza Mihály beszélt, a Zobor-vidék népviseletét Tóth Imre ismertette, és végül a felvidéki magyar történelem legsötétebb korszakáról, az 1945–1948 közötti deportálások és kitelepítések kálváriájáról, annak előtörténetéről Trianontól a kassai kormányprogramig és a Benes-dekrétumokig Fehér Csaba, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának igazgatója tartott előadást, megelőlegezve a korszakról készült dokumentumfilmben az események átélőinek vallomásait. Az előadások október 15-én Kézdivásárhelyen hangzanak el újra, a Céhtörténeti Múzeumban. /(vop): Felvidék bemutatkozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2005. október 15.
Képek, hálózatok, nyilvánosság: a kultúra arculatai – ezzel a címmel kezdődött Marosvásárhelyen október 14-én a kétnapos konferencia a Deus Providebit Házban, valamint a Sapientia-campusban. A tudományos ülésszakot a Sapientia – EMTE Marosvásárhelyi Karának Humán Tudományok Tanszéke szervezi. Az előadáscímek között volt A diszkurzív háló, mint a korszakprezentációk alakzata, A számítógép közvetítette kommunikáció etikája a „bonyolult eszköztől” a „szövegek labirintusáig”, vagy A vizuális mentális kép és a képiség-vita mai távlatai. Ungvári Zrínyi Imre A hálózatok a társadalomtudományokban és jelentőségük a kommunikáció szerepének értelmezésében címet adta értekezésének. A konferencián szó esik a hálózatok pszichológiájáról, a hálóépítésről, az autizmusról, az internet-reprezentációkról irodalmi szövegek keretén belül, a testkép alakulásáról, a lista korántsem teljes. /N.B.: A kultúra különböző arculatai. Kétnapos tudományos ülésszak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2005. október 15.
Október 14-én Vajdahunyadon tartottak szimpóziumot. Az interetnikai kapcsolatok szakosztálya, a nagyszebeni egyetem és a vajdahunyadi Corvin-Savaria Társaság által szervezett kétnapos tudományos eszmecserén kolozsvári, nagyszebeni, gyulafehérvári és természetesen Hunyad megyei régészek, történészek mutatták be szerteágazó kutatásaikat. Dumitru Protase professzor, a Román Akadémia tagja például Torma Károly és Kovács István Erdély régészeti fejlődésében betöltött szerepéről tartott rövid előadást. Ioan Marian Tiplic, a szászvárosi honfoglalás-kori magyar sírok feltárója a középkori magyar, szász és román erdélyi erődökről beszélt, Cristian Roman és Dragos Diaconescu pedig Torma Zsófia régésznő munkásságát méltatta. Emellett egyéb érdekes magyar, szász és román vonatkozású történelmi beszámolókat is lehetett hallani. /CH. A.: Történelmi szimpózium Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 15.
Idén október 12–14. között a Magyar Népművelők Egyesülete Szegeden rendezte meg a XXII. vándorgyűlést, amelyre Magyarország minden tájegységéről érkeztek közművelődési szakemberek. A háromnapos rendezvény második napjának programjában választható látogatásként többek között Arad is szerepelt, így közel hatvanan látogatták meg a Szabadság-szobrot, a Vesztőhelyet, a Kultúrpalotát, vacsorájukat pedig a Jelen Házban fogyasztották el, ahol megismerkedtek az aradi magyar kulturális szervezetek programjaival. A rendezvény fő szervezője, Orbán Hedvig, a Szegedi Százszorszép Gyermekház igazgatója megköszönte Matekovits Máriának, az EMKE Arad megyei elnökének, Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen főszerkesztőjének és Kiss Annának, az RMPSZ titkárának a lehetőséget, hogy részt vehettek a találkozón. /(nagyálmos): Magyar népművelők Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 16.
Megkezdte idei tevékenységét a Sapientia diákjait összefogó Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség. Az elmúlt vasárnap ökumenikus istentiszteletre került sor az egyetemen, ahol jelen voltak mind a katolikus, mind a református, mind pedig az unitárius és az evangélikus egyház helyi lelkészei. A jelenlévőket Sebestyén Ottó SJ egyetemi lelkész köszöntötte. Kéthetente hétfőként előadásokra és kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor különböző előadók, szakemberek meghívásával. Minden második kedden filmklub lesz a nagy aulában, ahol nemcsak sapientiások vesznek részt. A heti programokon kívül lelkigyakorlatokat, gitár- és irodalmi esteket, túrákat és nyári táborokat is szervez a CSEL. /Péter Szabolcs: Beindult a CSEL-es élet! = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 16./
2005. október 17.
Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájában a Nagy-Románia Párt hisztériát akar kelteni. Azzal jöttek elő, hogy ez a törvény veszélyezteti az EU-integrációt, továbbá etnikumközi feszültségek lesznek. A Szociáldemokrata Párt arra törekszik, hogy megfossza a törvényt az új és fontos elemektől. Ez a vita meglehetősen éles, és a szenátus jelenlegi munkálataira rányomja a bélyegét. Nagyon okosan kell politizálnia az RMDSZ-nek, hogy a hallgatag, nagyon vékony többség szenátorai kitartsanak a kisebbségi törvény mellett. Erős hangulatkeltés folyik a magyarok és az RMDSZ ellen. A sajtó részéről a kritikák, a fenntartások megszaporodtak, még az olyan lapokban is, mint a Ziua, a Cotidianul és az Academia Catavencu. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója megjegyezte, ehhez hozzájárul a kolozsvári fiatalok által kezdeményezett, az önálló magyar állami egyetem visszaállítását sürgető tüntetés. Milyen hatása lehet ennek az akciónak a vázolt körülmények közepette? – kérdezte. A tüntetés megszervezésének a jogosságához egyfelől nem fér kétség, válaszolta Eckstein-Kovács Péter. Hozzátette, „az önálló hungarológiai tanszéknek a létrehozása gyakorlatilag finisbe lépett, csakúgy mint az egyetemen a kétnyelvű feliratoknak az engedélyezése”. A szenátor szerint nem jó az időpont a tüntetésre. Végső soron az ifjúsági szervezetek kiállnak amellett, hogy legyen magyar egyetem, ez érthető. A szenátor hiányolta, hogy nem keresték meg az RMDSZ-t, és nem konzultáltak a román diákszervezetekkel sem. Hogyha ez az akció mindössze a magyar diákok, magyar fiatalok véleménynyilvánítása marad, az végeredményben elfogadható dolog. A tüntetést délután hatra, világosra tervezték, de a rendőrség csak este nyolcra engedélyezte. „Az éjszaka, a sötét általában a felelősséget nem vállaló, rendbontó elemeknek kedvez.” /Tibori Szabó Zoltán: A kulcsszó a hangulatkeltés. Beszélgetés Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2005. október 17.
Az utóbbi időszak parlamenti huzavonája, a házelnökök leváltási harca, illetve az RMDSZ alkotta kisebbségi statútumtörvény-tervezet körüli csatározás eszköztára meglepően zavaró „színfoltokkal” bővült. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, „aki másodállásban polgármester“, minden eszközzel, például a román szélsőségesek malmára hajtva a vizet, igyekszik ellehetetleníteni a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény megszületését – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Egy kisebbség csak akkor nyilvánulhat meg igazából, ha autonómiája működik, a törvény pedig ezt a célt szolgálja. Furcsa módon az MPSZ nem társ ebben a kezdeményezésben – állapította meg Verestóy. Számos romániai és EU-s elöljárónak Szász Jenő aláírásával levelet juttattak el, melyben kérik a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és elfogadásának megakadályozását. A közreadott iratot a Nagy-Románia Párt és a román szélsőségesek az utóbbi időben érvrendszerként, eszközként használják fel a törvénytervezet és az RMDSZ ellen. Verestóy hangsúlyozta, az MPSZ lépése erkölcstelen, nem lett volna szabad a magyarság érdekei ellen cselekednie. Szász Jenő legfelsőbb ügyészségi beidézése kapcsán elmondta, „ha Szász biztos benne, hogy minden rendben van az aláírásgyűjtések körül, akkor álljon ki, vállalja a történteket, ám félő, hogy sok kisembert bevádol, akik bajba kerülhetnek“. /mlf: Kisebbségi törvény: zavaró „színfoltok”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./
2005. október 17.
1989 után megnyíltak a határok. Azután jöttek a szigorítások. Ehhez járult nemsokára a vonatjegy gyorsütemű drágulása. 1994 után következett a túlsó oldal. A kormány élén Horn Gyula több ízben is azzal fenyegetőzött, hogy bevezetteti a határon túliak számára a vízumkényszert, mert ők követik el a súlyos bűncselekmények 90 százalékát. Jött a román oldal: a 2001 őszén kibocsátott kormányrendelet december 1-től jelentősen megszigorította az országból való kilépést. A Magyarországra utazóknak is kötelező lett az egészségügyi biztosítás, az 1961 óta érvényes megállapodás ellenére. Leszállították az embereket vonatról, buszról, annak ellenére, hogy az akkori belügyminiszter, Ioan Rus elismerte, a két ország közti, az egészségügyi ellátásra vonatkozó 1961. évi megállapodás érvényes. Hónapokba telt, amíg végül a Magyarországra utazóknak ismét nem kellett felmutatniuk efféle biztosítást. Jött a nagy hidegzuhany. 2001. december 1-től nemcsak az egészségügyi biztosítás lett kötelező, hanem Magyarországra 250, Nyugatra 500 euró, illetőleg ennek megfelelő valuta. Mindez persze a vízummentesség érdekében. Küldték is vissza a határról ismét embereket. 2004. május 1-je után már menettérti jegyet és fejenként 500 eurót kellett felmutatni a határon. Idén október elsejétől érvénybe lépett az a rendelet, mely szerint a Magyarországra rokoni, baráti látogatásra utazónak magyar közjegyző által hitelesített, Romániában lefordított és itteni közjegyző által hitelesített hívólevélre van szüksége. Később az ötszáz eurót százötvenre csökkentették. A magyar és a román belügyminiszter végül egyetértett abban, hogy a Magyarországra utazóknak nincs szükségük hívólevélre. A határőrök viszont azt mondják, szóbeszédre nem adnak, lássák ezt írásban, így gyakorlatilag a hívólevél továbbra is szükséges. /Asztalos Lajos: A határ átjárhatósága... és Damoklesz kardja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2005. október 17.
Szabadka főterén október 15-én tüntettek a magyarellenes jogsértések ellen. A Civil Mozgalom nevű szervezet által kezdeményezett megmozduláson mintegy háromszáz ember gyűlt össze. A tömegben megjelentek vajdasági magyar pártok vezetői, ismert délvidéki közéleti személyiségek, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistái. A pódiumon a HVIM egyik összevert aktivistájának fényképe volt látható. A vajdasági magyar pártok vezetői mondtak beszédet, kivéve a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőit. Kasza József pártja ugyanis nem kívánt beavatkozni a civil szervezetek munkájába. Szerbiai pártvezetők és kisebbségügyi „szakértők” a magyarellenes jogsértések ellen tartott tüntetést szélsőséges magyarok tiltakozásának, új regionális válság nyitányának és „pánmagyar mozgalom” színrelépésének minősítették elítélő nyilatkozataikban. A magyarverések ellen tüntettek Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
2005. október 17.
A hét végén tartották meg Temesváron az Astra Romana, a polgármesteri hivatal, a megyei tanács és az ortodox érsekség szervezésében a határon túli románok idei kongresszusát. A világ minden tájáról megjelent mintegy 300 résztvevő az emberi és kisebbségi jogok kérdését vitatta meg. /(S.): Határon túli románok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./
2005. október 17.
Idén is lesznek olyan tankönyvek, amelyek a legjobb esetben is csak január folyamán kerülnek a magyar diákok asztalára – derült ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) október 15-i elnökségi ülésén. Az RMPSZ szakemberei az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács, az RMDSZ, valamint több érdekelt kiadó vezetőivel Szovátán elemezték az idén kialakult újabb patthelyzetet. Bizonyos könyvek kiadása még mindig késik, a fordítások silánysága miatt. A tizedik osztályos diákok számára lefordított mintegy ötven könyvből mindössze 17 felelt meg az elvárásoknak. A legtöbb gond a szakiskolások számára fordított könyvek körül merült fel. /Magyar tankönyv januárban? = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2005. október 17.
Kommunikációhiánnyal magyarázta a magyarfalusi magyarórákkal kapcsolatos incidens okát Radu Ababei Bákó megyei főtanfelügyelő, aki Matekovics Mihállyal, a minisztérium kisebbségügyi főigazgatójával tárgyalt az ügyről. Három hete magyarfalusi ellenőrzése során Adrian Horodnic Bákó megyei tanfelügyelő megtiltotta a csángó gyerekeket az iskolában magyar nyelvre tanító Kovács Melániának, hogy az osztályzatokat bevezesse a naplóba, mondván: a magyar anyanyelvi oktatását törvénytelen módon szervezték meg, mivel nem bizonyított, hogy a gyerekek valóban magyar anyanyelvűek. A főtanfelügyelő leszögezte: szó sincs etnikai jellegű konfliktusról, csupán arról, hogy egyes szülők helytelenül írták meg a magyarórákat igénylő kérvényüket: magyar anyanyelv helyett választott nyelv szerepel egyes dokumentumokban. Matekovics Mihály a tanfelügyelőség képviselőivel megállapodott abban, hogy ezentúl a magyarórák is szerepelnek majd az órarendben, a magyartanári állásokat időben meghirdetik, és biztosítják a pedagógusok és gyerekek által igényelt magyar nyelvű tankönyveket. /B. D. T.: Kommunikációhiány okozta a magyarfalusi incidenst? = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2005. október 17.
A pedagógusi életmű elismerésére hozta létre az Ezüstgyopár-díjat a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). Az elismerést kétévente nyújtja át a szakmai szövetség. Idén negyvenhárom oktató részesült a díjban, kilencen Hargita megyeiek. A szovátai Teleki Oktatási Központban október 15-én szervezett ünnepségen adták át az Ezüstgyopár-díjakat. A díjkiosztó ünnepséget megelőzően ülésezett az RMPSZ elnöksége. Péntek János professzor az Erdélyi Tankönyvtanács szerepéről beszélt, majd ismertették az RMPSZ többségi tulajdonában lévő Ábel Kiadó munkáját. /Sarány István: Ezüstgyopár-díj. Pedagógusok életművét jutalmazták. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
2005. október 17.
Október 15-én számos hazai és Németországból érkezett meghívott jelenlétében emlékeztek meg Kézdiszentléleken a tíz évvel ezelőtt alapított öregotthon születésnapjáról. Megjelent dr. Jakubinyi György római katolikus érsek és Potyó Ferenc általános érseki helynök is. A tizennyolc idős személyt befogadó otthonból a meghívottak a műemlék erődtemplomba vonultak, ahol a hálaadó ünnepi szentmisét Jakubinyi érsek celebrálta, magyar és német nyelven mondott köszönetet a malersdorfi ferences nővéreknek áldozatos munkájukért. /Iochom István: Tízéves a Szent Klára Öregotthon (Kézdiszentlélek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./
2005. október 17.
Sepsiszentgyörgyön telt ház előtt zajlott a felvidékiek bemutatkozó programja a Székely Nemzeti Múzeumban. A szétesett országot kell valahogyan összerakni, a Háromszéki Napok Felvidéken és annak viszonzása, a Felvidéki Napok Háromszéken nemes lázadások a 2004. december 5-i népszavazás ellen. Fehér Csaba, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatója jelentette be a felvidékiek másik adományát: a Nyitra megyei közgyűlés 15 ezer eurónyi árvízsegélye mellett egy október 6-i előadáson a Komárom melletti Izsa község lakói is spontán gyűjtést szerveztek, az összegyűlt 6000 szlovák koronát – mintegy 160 eurót – a háromszéki Vöröskeresztnek hozták el. Táncosok járták a gömöri, mátyusfalvi, bodrogközi táncokat, majd a gímesi hagyományőrző csoport adott ízelítőt a zoboralji népszokásokból. /(vop): Nemes lázadás a nemzetegyesítésért (Felvidéki napok Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./
2005. október 17.
Baróton a 2003-ban alakult Dobó-Valál Egyesület Derzsi Sámuel vállalkozónak, az egyesület elnökének ösztönzésére Erdővidék régészeti emlékei témával tudományos ülésszakra került sor. Erdőfüle határában idén immár harmadszor szerveztek régészeti tábort a középkorban elpusztult Dobó falu területén, teljes egészében feltárták a falu középkori templomának romjait, és hozzákezdtek a dobói kápolna feltárásához. Az Erdővidék régészeti emlékei konferencia vendégei, Bordi Zsigmond Loránd Dobót, az erdővidéki falut mutatta be, Sztáncsuj Sándor József az erdővidéki őskutatás fontosabb eredményeiről és feladatairól értekezett, Méder Lóránt László Alternatívák az erdővidéki őskori régészetben irányába tágította a témakört. Dr. Székely Zsolt a Bardoc és Bibarcfalva határában végzett kutatásokat ismertette és kapcsolta a délkelet-európai régészeti kutatások köréhez, dr. Bartók Botond A vargyasi román kori és késő gótikus templomok romjainak tudományos értékelését végezte el. Bemutatták az Erdővidék című, gazdagon illusztrált turistakalauzt. (sylvester): Régészeti konferencia Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./
2005. október 17.
Megjelent Tibori Szabó Zoltán kötete Frontiera dintre viata si moarte. Refugiul si salvarea evreilor la granita romano–maghiara (1940–1944) címmel a bukaresti Compania Kiadónál. A könyv a 2001-ben kiadott, a Minerva által megjelentetett Élet és halál mezsgyéjén Zsidók menekülése és mentése a magyar–román határon 1940–1944 között című kötet bővített, román nyelvű változata. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2005. október 17.
Október 18-án újabb könyvbemutatót tartanak Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent P. Benedek Fidél: Ferences kolostorok című könyvét a kötet szerkesztője, Sas Péter művelődéstörténész mutatja be. Üdvözlőbeszédet P. Leó, a Ferenc-rend provinciálisa tart. A Toronyórák és Napórák Erdélyben című kötet szerzőjével, Márton Lászlóval Kozma Mária beszélget. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2005. október 18.
Mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében zajlott október 17-én Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem épülete előtt a tüntetés. A résztvevők transzparensein „Magyar egyetemet a mi adónkból”, „Szabadságot az egyetemünknek” felirat volt olvasható, de a hét végén Szabadkán az erdélyi egyetem ügyével való szimpatizálás viszonzásaképpen „El a kezekkel a vajdasági magyarokról” nevű felirat is megjelent. A civil szervezetek nevei mellett földrajzi településneveket tartalmazó táblák is voltak, a résztvevők Aranyosszéket, Szamosújvárt, Széket, Kalotaszeget is képviselték. Ellenpropaganda is volt a helyszínen, néhány román nyelvű szórólap, amelyen az állt, hogy nemet a Bolyai Egyetemnek, és igent a Dacia Superior Egyetemnek. A felszólalók közül elsőként Hantz Péter lépett mikrofonhoz, aki bejelentette: a tüntetések szervezői követelik, hogy a jövő tanévtől kezdődően induljon be a Bolyai Egyetem, az október 20-i román–magyar kormányülésen pedig döntsenek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok létrehozásáról. Felszólalt még, többek között, Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. A tüntetésen felolvasták Toró T. Tibor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselők, illetve Tőkés László EMNT-elnök üdvözlő levelét. Bodó Barna szerint az RMDSZ képviseli az egyetem ügyét, de sajnos ennek eredménye nem látszik. Az egyetem oktatója elismerte, hogy az idei tanévnyitó is előrelépés volt, viszont a mostani ütem szerint csak évtizedek múlva sikerülne visszaállítani az önálló magyar egyetemet. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) meglepetéssel vette tudomásul a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának és Igazgatótanácsának nyilatkozatát, amelyben „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket kritizálja”. A BKB véleménye szerint BBTE vezetőségének „nyilatkozat helyett inkább az egyetemen belüli magyarellenes állapotok felszámolásával kellene törődnie”. Szerintük az ami jelenleg létezik a BBTE-n, megalázó, elfogadhatatlan, ha figyelembe veszik, miként néz ki egy multikulturális egyetem Finnországban, Dél-Tirolban, Walesben vagy Baszkföldön. A romániai magyar egyetemi oktatók jelentős hányadát tömörítő Bolyai Társaság közleményében leszögezte, hogy továbbra is maradéktalanul támogatja az önálló erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer megteremtésére és a kolozsvári székhelyű, magyar tannyelvű, állami finanszírozású Bolyai Egyetem visszaállítására irányuló törvényes kezdeményezéseket. /B. T.: Több százan tüntettek a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
,,Nincs más fegyverünk, csak a könyv és a gyertya – a tanulás és a béke szimbólumai. Ezekkel szeretnénk egy magyar ajkú, európai színvonalú oktatási rendszer kialakítását elérni” – hangzott el október 17-én Sepsiszentgyörgyön, a magyar diákok tiltakozó gyűlésén. Körülbelül háromszázan gyűltek össze a 48-as emlékműnél. A tömeg felvonult a majdani sepsiszentgyörgyi campus helyszínére. Michael Ebner dél-tiroli európai parlamenti képviselő, az autonómiaharc egyik jeles támogatója levélben küldte el üdvözletét a Bolyai Egyetem újraindításáért tüntetőkhöz. ,,Erdély Európa kicsiben, egység a sokféleségben, sikere és jövőt formáló képessége attól függ, tud-e békés és konstruktív együttlétet megteremteni” – idézték Ebner levelét. A szervező ifjúsági szervezetek nevében Demeter László vázolta az álmot, a magyar egyetem megvalósulását, amely ,,könnyen elképzelhető”, de távol áll a valóságtól. Zsigmond József a Kovászna megyei középiskolások nevében szólt. Kiemelte a román nyelv oktatásának elavult rendszerét, hangsúlyozta, a magyar fiataloknak érezniük kellene, azért kell az állam nyelvét megtanulniuk, mert szükségük van rá, nem azért, mert kötelező. Gazda Zoltán a Magyar Polgári Szövetség támogató üzenetét tolmácsolta, majd a tüntetők a prefektúra elé vonultak, ahol átadták Markó Béla oktatásért felelős államminiszternek és Traian Basescu államelnöknek címzett levelüket. Markótól azt kérik: ,,vesse latba befolyását, hogy a hamarosan sorra kerülő román–magyar kormányülésen azonnali döntés szülessen a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar természettudományi, bölcsésztudományi, társadalom- és gazdaságtudományi karainak létrehozásáról”. /Farkas Réka: A magyar egyetemért tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
2005. október 18.
Nem voltak sok ezren a Bolyai Egyetem visszaállításáért szervezett utcai tüntetéseken. 1990. február 10-én százezrek vonultak utcára ugyanezért a célért könyvvel és gyertyával a kezükben. Azóta állami egyetem továbbra sincs, és az egyetempótlékként kitalált kolozsvári magyar karok létrehozása is merő ábrándnak tűnik. Az RMDSZ 1998 őszén a Petőfi-Schiller egyetem kötelébe kapaszkodott, hogy korábbi ultimátuma nehogy elúsztassa hatalmi pozícióit. Markóék az 1996-os kormányba lépés óta azt hitették el az erdélyi magyarsággal, nem érdemes küzdenie: a konfrontáció helyett a kooperáció ideje érkezett el. Eredményeket csakis a hatalom részeseként, a koalíciós partnerekkel folytatott egyezkedések által lehet elérni. Íme az eredmény: egy céltalan, fásult, jövőkép nélküli, jogfosztottságába beletörődött közösség. /Gazda Árpád: Pislákoló felismerés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
Október 20–21-én Bukarestben megtartják az első román–magyar közös kormányülést. A részvevők mindenek előtt nagy sajtóvisszhangra számítanak, ami választási kampányidőszakban fontos belpolitikai tényezővé válhat. A Gyurcsány-kormány a régi időkből ismert elvhez fogja magát tartani: bármi áron meg kell őrizni a szomszédokkal a nyugalom látszatát, nem szabad őket irritálni holmi magyar szempontból elsődleges követelésekkel, az erdélyi magyarkodást pedig majd csak megoldja vagy lelohasztja az idő, írta a lap munkatársa, Ördög I. Béla. Román részről az lesz a legfontosabb cél, hogy Nyugat felé mutatós közös nyilatkozat szülessen. Majd ígérnek valamit (esetleg észak-erdélyi autópályát, állami magyar egyetemet vagy normálisabb árvízvédelmet), cserébe pedig tartják a markukat a román fél számára busás gazdasági előnyökkel kecsegtető ajánlatokért Budapest és Brüsszel irányába. /Ördög I. Béla: Közös kormányülés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
Orbán Viktor volt miniszterelnök egyetért a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az ifjúsági szervezetek követelésével, és helyes lépésnek tartja a tüntetéseket. A Fidesz elnöke ezt Nagyváradon tartott sajtóértekezletén jelentette be, miután az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezetének képviselői átadták neki a megmozdulást hírül adó szórólapot. /Orbán Viktor támogatja a Bolyai-tüntetést. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
Németh Zsolt, a Fidesz-MPP alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy nincsen rálátása a magyar–román közös kormányülésre. Fontosnak tartaná, hogy a magyar kormány lépjen fel határozottan a határon túliak érdekeinek képviseletében, az erdélyi magyarság autonómiájának ügyében. Ma ez prioritás a magyar diplomácia számára. Az elmúlt három-négy évben nem sikerült a nagy kétoldalú programokat teljesíteni. Ilyen a tervezett csíkszeredai főkonzulátus megnyitása. A kétoldalú kapcsolatokban felértékelődhet a határon túli magyarok szerepe. A javuló kétoldalú politikai kapcsolatok hatással vannak a gazdasági együttműködésre. /Hevesi Mónár József: A párbeszéd járható útjain. Kötetlen beszélgetés Németh Zsolttal, a Fidesz – MPP alelnökével, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével, országgyűlési képviselővel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
Október 15-én Zilahon rendhagyó találkozóra gyűltek össze a szórványvidék oktatási szakemberei. Szabó Csaba, a Világhírnév internetes honlap munkatársa hatodik alkalommal Zilahra hívta össze a szórványtengelyek műhelyét, amelyen az oktatási gondokkal foglalkoztak. A rendezvényen Szeben, Fehér, Hunyad, Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy és Máramaros megye oktatásügyi szakemberei, iskolaigazgatói vettek részt. Elhangzott: Szebenben a magyar osztályokba az egész vidékről összegyűjtik a gyerekeket, de így is létszámhiánnyal küszködnek, mert a magyar családok inkább a német iskolába küldik gyerekeiket. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója elmondta, drasztikus létszámcsökkenést tapasztaltak a bentlakásban. A kilencvenes évek elején még 1200–1300 diákjuk volt. Akkoriban több mint négyszázan voltak a bentlakásban, mára csupán 112 diák lakik az ingatlanban. Besztercén nem annyira a gyereklétszám, mint a szakképzett magyar oktató hiányzik. Van magyar óvoda, csak éppen az óvónő nem tud magyarul. Óradnán még lakást és téli tüzelőt is tudnának biztosítani a magyar oktatónak, mégsem jelentkezik senki a meghirdetett versenyvizsgára. Máramaros és Szilágy megyében jobb a helyzet, a szilágysomlyói új magyar iskola például lényeges sikernek számít. /Józsa László: Szórványtengelyműhely. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
Az egy éve elhunyt világhírű hegedűművész, Ruha István tiszteletére Antonio Vivaldi Négy évszak című művét vezényelte október 16-án, vasárnap Nagykárolyban Fátyol Rudolf, a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia igazgatója. A 28. Szatmári Zenei Napok egyik kiemelkedő eseményének számító koncerttel a főszervező a város neves szülöttjének – egyben nagybátyjának – állított emléket. Fátyol elmondta: az idei külföldi turnék után szívesen játszik idehaza a filharmónia. /Konglovits Éva: Ruha emlékezete Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
A Kényszerből stratégia: a román állambiztonság válaszlépései a magyar forradalomra (1956–1958) című terjedelmes összegzésében (A Hét, okt. 6.) Stefano Bottoni egyebek között azt írta a marosvásárhelyi írók 1956 októberi nyilatkozatáról: „A hűséglevelet azok a helyi írók szerkesztették, akikben a párt egyedül és teljes mértékben megbízhatott. Hajdu Győző, az Igaz Szó című folyóirat főszerkesztője, és Kovács György író; a levél november 4-én jelent meg Lelkiismeretünk parancsszava. A Magyar Autonóm Tartományban élő írók és a marosvásárhelyi irodalmi intézmények dolgozóinak levele az RMP Központi Vezetőségéhez címmel a Vörös Zászlóban. A központi magyar napilap, az Előre főszerkesztője, Robotos Imre ugyanakkor megtagadta az előbbi cikket aláírók által néhány nappal később elküldött távirat megjelentetését, mivel közülük ketten, Sütő András és Gálfalvi Zsolt arra kérték, hogy törölje nevüket az aláírók közül, mivel »szolidaritást vállalnak a magyar ifjúsággal«.” Stefano Bottoni közlése pontatlan, ugyanis a szóban forgó nyilatkozat aláírói közül nem csak ketten – Sütő András és Gálfalvi Zsolt –, hanem négyen kérték nevük törlését, de a szerző Oláh Tibor és Nagy Pál nevét „kifelejtette” a szövegből. Holott közleményének jegyzeteiben hivatkozott Sütő András Szemet szóért című naplókötetére is. Ennek 89-90. oldalán ez olvasható: „Négyen ültünk lakásomon a rádió előtt: Gálfalvi Zsolt, Oláh Tibor, Nagy Pál és jómagam. Késő este volt már. Azonnal felhívtam telefonon Robotos Imrét, közöltem vele, hogy négyünk nevét törölje a levél aláíróinak névsorából. A levél nem a valót mondja, nem vállaljuk! A főszerkesztő ezt tudomásul vette. Közölte velem, hogy ilyenformán a szöveg kinyomtatását azonnal leállítja, de miért? Hiszen azt huszonvalahány személy írta alá! Négyünk kivételével a többi vállalja, amit aláírt. Robotos ennek ellenére a levelet nem merte, vagy nem akarta közölni.” Valóban: a nyilatkozat [vagy levél] soha nem jelent meg az Előre hasábjain. A hitelességre törekvő történésznek tiszteletben kell tartani a tényeket. /Nagy Pál: Nem csak ketten... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
2005. október 18.
Óriási érdeklődés közepette tartotta meg előadását a Magyar Állami Népi Együttes október 16-án, vasárnap Kolozsváron. Az előadás jó évszázadot felölelő korszakot mutatott be: a XVIII. század közepétől-végétől a XIX. század második feléig, azaz az 1848-as szabadságharc bukását követő időszakig. Üzenetként is felfogható a lelkes tetszésnyilvánítást: több ilyen jellegű produkcióra van igényük a kolozsváriaknak. /Nagy-Hintós Diana: Történelemóra a tánc nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
Október 15-én Tordán a Mihai Viteazul Főgimnáziumban került sor az immár 15. alakalommal megszervezett Aranyosvidéki Honismereti Vetélkedőre. A rendezvényt Jósika Miklós emlékére szervezték. A tordai és vidéki iskolákból érkezett hat csapat, közel három órán keresztül mérte fel tudását. Az író halálának 140. évfordulója alkalmából a tordai Balázs Ferenc Önképzőkör és a Petőfi Társaság úgy döntött, hogy a honismereti vetélkedő központi alakja Jósika Miklós személye lesz. Az Aranyosegerbegyi Általános Iskola csapata kiemelt első díjban részesült. A vetélkedőn az aranyosgyéresi és aranyosegerbegyi általános iskolásokból álló Pacsirta Gyermekkórus jelentett színfoltot. /Ladányi Emese Kinga: Honismereti vetélkedő Jósika Miklósról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
A magyar irodalom művelésében elért kimagasló tevékenységéért az idén öt alkotó részesül a Déry Tibor Alapítvány elismerésében, a kitüntetettek között van Lövétei Lázár László költő is. Idén három költő, Ágh István, Lövétei Lázár László és Sajó László, valamint Báthori Csaba költő, műfordító és Dragomán György író, műfordító veheti át a Kossuth-díjas író nevét viselő díjat. Lövétei Lázár László 1972-ben született Lövétén, a kolozsvári egyetem bölcsészkarának elvégzése után a csíkszeredai Székelyföld című folyóirat szerkesztője lett. A névadás öröme című verseskötete 1998-ban jelent meg Kolozsvárott, Távolságtartás című kötete 2000-ben Csíkszeredában. /Déry Tibor-díj Lövétei Lázár Lászlónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./
