Több irányba nyit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Egyházi és politikai közeledésről egyaránt szó esett Tőkés László püspök, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke július 19-i sajtóértekezletén. A tusnádi rendezvénysorozaton a Párbeszéd az autonómiáról című vitán Tőkés László beszélgetőpartnere Markó Béla RMDSZ-elnök lesz. Markó közölte, ott lesz a rendezvényen. Az egyházon belüli az egyházkerület vezetősége párbeszédet kezdett a Krisztusért és Egyházért (CE) Szövetséggel, és megállapodásra jutottak. A püspök elöljáróban elmondta: a CE (angol nevén Christian Endeavour – keresztyén törekvés) közel százéves kegyességi mozgalom, amely sok áldást jelent, a hitben való megújulást tűzte zászlajára, de időnként gondokat is okoz, mert egyházként az egyházban szerveződik. A kommunista diktatúra alatt a szövetség számos hitvalló tagja szenvedett üldöztetést, de 1989 után megosztást hozott a szerveződés az egyházban. Az egyházkerület és a zsinat álláspontja szerint a CE-nek is el kell fogadnia az anyaszentegyház jogfennhatóságát. A Királyhágó-melléken jó tíz éve ezen a ponton mérgesedett el a kapcsolat, a konfliktus után „fegyverszünet” következett, majd a szövetség békülékenyebbé vált – ismertette az előzményeket Tőkés. A június 30-án Csűry István püspök-helyettes és a romániai CE Szövetség elnöke, Szabó István által aláírt egyezmény kimondja, hogy egyrészt az egyházkerület „elismeri, hogy az egyházban helye van a sokféleségnek a missziói szolgálat területén”, másrészt a CE képviselői kifejezik azon szándékukat, hogy egyházi szervezetként, önálló jogi személyként az egyházba beilleszkedjenek, elfogadják az egyház jogfennhatóságát. /Máté Zsófia: Tőkés-Markó-találkozó, közeledés a CE szövetséghez. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./

„Párbeszéd az autonómiáét” címmel folytatott vitát július 21-én Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Mindketten a párbeszéd és az összefogás fontosságát hangsúlyozták az autonómia érdekében. Markó Béla úgy vélte, az integráció a nemzetállamok alkonyát jelenti, az erdélyi magyarságnak azért is fontos a csatlakozás, hogy az alkotmányban ne szerepeljen többé a nemzetállam meghatározás. „A román politikai életben válság van”, fejtette ki. Ennek a válsághelyzetnek lehet az áldozata a kisebbségi törvény is, amely Markó szerint tagadhatatlanul áttörést jelent az egyéni jogok területéről a közösségi jogok területére, vagyis az autonómia irányába. Markó kiemelte: kirakattörvényre nincs szükség, ezért az RMDSZ nem ért egyet egy olyan jogszabállyal, amely a kulturális autonómiát nem tartalmazza. Kijelentette: az uniós csatlakozást követően felülvizsgálják együttműködésüket a koalíciós partnerekkel. „Cél a kulturális és területi autonómia, Székelyföld területi autonómiájának megteremtése – folytatta – nem értünk egyet a jelenlegi fejlesztési régiókkal, azonban a csatlakozásig ezeken nem lehet változtatni. Székelyföldet erős regionális entitássá kell tenni.” Markó összefogást ajánlott az erdélyi magyar szervezetek között, mivel szerinte az autonómia célját illetően alapvető vitáik nincsenek. „A párbeszéd legfőbb követelménye a partnerség – magyarázta Tőkés László, az EMNT elnöke – alárendeltségi viszonyban nem lehet párbeszédet folytatni”. Tőkés hevesen kritizálta az RMDSZ kormányzati tevékenységét és az erdélyi magyar politikai egyeduralomra való törekvését. Tőkés hozzátette: az elmúlt évek negatív tapasztalatai ellenére az RMDSZ részéről vannak olyan jelek, hogy megtört a jég, ezért kéri Markó Bélát és az RMDSZ-t, hogy a torz párbeszédet mellőzve próbáljanak áttörést elérni. /Tusványos: Markó–Tőkés párbeszéd. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

,,Élvezetes volt a ma délelőtti vita, hogy eredményesnek tekinthetjük-e, azt a jövő dönti el” – fogalmazott a Markó–Tőkés-párbeszéd zárásaként a moderátor, Szilágyi Zsolt. A találkozó tulajdonképpen egyfajta párbeszédkísérletnek tekinthető. Legutóbb szintén Tusványoson ült egy asztalhoz Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Akkor úgy tűnt, a találkozó áttörést hozhat a magyar–magyar kapcsolatokban, de ez nem történt meg. Július 21-én ugyanott folytathatták a beszélgetést, ahol egy esztendővel korábban abbahagyták. Gál Kinga európai parlamenti képviselő a vitát megelőző kezdőelőadása a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Markó az integráció jelentőségéről szólt, koalíciós partnereik megbízhatatlanságát taglalta, és kifejtette, a csatlakozás után felülvizsgálják a koalíciós együttműködést, a kormányban való részvételt. Újólag az RMDSZ céljaként fogalmazta meg a területi autonómiát, meglátása szerint az EU-nak különböző ilyen autonómiák rendszerévé kell válnia, és úgy értékelte, ez egy olyan közös cél lehetne, amely kapcsán a romániai magyar–magyar párbeszéd is megvalósulhatna. Az RMDSZ elnöke nyitást ígért, szeptembertől párbeszédre hívják az erdélyi magyar civil társadalmat, az egyházakat, a szövetségen kívüli politikai csoportosulásokat. Alapszabályzat-módosítást, szerkezeti átalakítást ígért, egy olyan új szövetség létrehozatalát, amely több ideológiának, áramlatnak ad helyet. Tőkés László szkeptikusan fogadta Markó párbeszédre való felhívását: az elmúlt két évben, az EMNT és ő maga 31 alkalommal kezdeményezett találkozót az RMDSZ-szel, eddig többnyire sikertelenül. Kifogásolta, hogy még mindig jó és rossz magyarokra kategorizálja a hatalom az erdélyi magyarság képviselőit, s ugyanúgy, mint egykor, csak egyeseket ismer el legitim képviselőként. Sérelmek egész sorát vette számba, és kijelentette, nem szeretné, ha folytatnák ,,ezt a párbeszédes macska-egér játékot”. Felidézte az elmúlt két év hasonló RMDSZ-es kezdeményezéseit. Tőkés László az őszinteség, a nyíltság szellemében kérte az RMDSZ felelős vezetőit, érjenek el áttörést e tekintetben. Markó sértőnek találta Tőkés előítéleteit, nem lehet úgy tárgyalni, hogy már a párbeszéd megkezdése előtt megbélyegezzük partnerünket – mondotta. A közönség soraiból többen számon kérték az RMDSZ eddigi cselekedeteit, a belső ellenzékhez, a magyar kormányhoz való viszonyulását. /Farkas Réka: Markó nyitást ígér, Tőkés partnerséget vár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Július 21-én Markó Béla-Tőkés László találkozóval folytatódott, majd július 22-én, szombaton Orbán Viktor Fidesz-elnök beszédével zárult a XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felülvizsgálja az RMDSZ az európai uniós csatlakozás után, együtt lehet-e működni a román kormánykoalícióval, ha a parlament nem fogadja el a kisebbségi törvénytervezetet – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette, az RMDSZ nem mond le a kulturális autonómiáról, ahogy fenntartja a területi autonómiaigényét is, és ősztől széles körű párbeszédet tervez azokkal a magyar politikai erőkkel, amelyek eddig a szövetségen kívül keresték boldogulásukat. Ennek szükségességével Tőkés is egyetértett, viszont kétségbe vonta, hogy az RMDSZ őszintén óhajtja ezt a dialógust. Szerinte a valódi párbeszédet éppen az RMDSZ akadályozza, és a szövetségnek nem szabad kisajátítania az erdélyi magyarság politikai képviseletét, a párbeszédet, illetve a magyarországi és a román állami pénzek elosztásának jogát. Sérelmezte, hogy az RMDSZ mint az erdélyi magyarság egyetlen hivatalos szerve „hatalomelvű magatartást” tanúsít, és mindent megtett az RMDSZ-en kívüli – a szövetség vezetőségével szemben álló ellenzéki erők – megsemmisítéséért. „Nem szabad párbeszédet hazudni, amikor nincs párbeszéd” – fogalmazott. Szerinte az RMDSZ csak a saját kebelében hajlandó leülni tárgyalni. A vitára összegyűlt több száz fős hallgatóság többször fütyölt és pfújolt egy-egy nekik nem tetsző Markó-megjegyzésre. Az RMDSZ-elnök például furcsállotta, hogy a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezői Basescu államelnök látogatásától tették függővé az autonómia-kiáltvány szövegét. „Mi soha nem fogadtuk el, hogy román politikusok mondják meg, mi legyen szövegeinkben” – fogalmazott Markó. Tőkés László szerint a március 15-i nagygyűlés előtti egyeztetés reálpolitikai jellegű helyzet volt, a szervezőknek latolgatniuk kellett, mi jobb az autonómia-ügynek: ha Basescu ellátogat Székelyudvarhelyre, vagy ha nem teszi. Ugyanakkor azt vetette az RMDSZ szemére, hogy túlságosan betagozódott a bukaresti hatalom köreibe, és „a román hatalom magyar szárnyává” vált. Markó akkor kapta a legnagyobb füttyöt, amikor kijelentette, nem az RMDSZ gáncsolta el az MPSZ-t, hogy indulhasson a parlamenti választásokon. /M. L.: Markó-Tőkés tusnádi párbaj. A koalíció felülvizsgálatával fenyegetett az RMDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Az erdélyi magyarság autonómiájának és a Bolyai Egyetem visszaállításának kérdését a következő román–magyar kormányülés napirendjére kell tűzni, jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke július 22-i, tusnádfürdői sajtótájékoztatóján. Orbán szerint a határon túli magyarság csak úgy maradhat meg, ha intézményeket épít. Az egyre erősödő szlovákiai magyarellenességre utalva a volt miniszterelnök több ízben is hangsúlyozta: „csak az marad meg a hosszú évek munkájából, amit intézmények formájában megteremtünk”. A Fidesz-MPSZ elnöke támogatást ígért Tőkés László püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének a szeptemberre tervezett brüsszeli lobbiútjához. Tőkés László elmondta, ennek az útnak során, még az őszi országjelentés előtt, újfent ismertetni akarják az erdélyi magyarság problémáit. Az EMNT elnöke egy újabb autonómia-kerekasztal összehívását is szorgalmazta. „Az autonómia megéri, hogy összefogjunk, akár Markó Béla szövetségi elnökkel” – jegyezte meg Tőkés László. /Napirend a következő román–magyar kormányülésre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Orbán Viktor Fidesz-elnök Németh Zsoltot kérte föl arra, hogy a Jó reggelt, Magyarország! című kiáltványt ismertesse. A dokumentumot aláíró nyolc Fideszes politikus szeptember 23-ára a Hősök terére hívja a kiáltványhoz csatlakozó polgárokat. A kiáltvány erdélyi változatát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke fogalmazta meg és olvasta fel Tusványoson, Orbán Viktor beszédét követően. A Jó reggelt, Erdély! című kiáltványt nyolc hazai közéleti személyiség írta alá és ugyancsak az „erkölcsi-politikai válságra” hívja föl a figyelmet, de hazai vonatkozásban. Orbán Viktor az előadását követő, Tőkés László EMNT-elnökkel közösen megtartott sajtótájékoztatón, egy, a szlovákiai és a romániai helyzet esetleges párhuzamaira vonatkozó kérdésre kifejtette, „a mór megtette, a mór mehet” példája – amelynek folytán a felvidéki magyarok szervezete, a Magyar Koalíció Pártja elesett a kormányzás lehetőségétől – arra kell hogy figyelmeztesse a határon túli magyar politikai erőket, hogy intézményeket hozzanak létre. Szlovákia az EU-ba való „belépőnek” tekintette a magyarok kormányképviseletét, az ország csatlakozása utáni első választáson azonban a szélsőjobboldal került hatalomra, amely – tíz év után először – nyilatkozataiban „rákos daganatnak” nevezte a felvidéki magyarságot. „Ha ezek az elfogadhatatlan kijelentések a csatlakozás előtt hangzottak volna el, Szlovákia be sem került volna az Európai Unióba” – hangsúlyozta Orbán. /Bartha Réka: Orbán és a szlovák „forgatókönyv”. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Tusnádfürdőről hirdette meg politikája irányát a Fidesz. A politikai hazugság elleni kiáltványt bocsátott útjára Tusnádfürdőn Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, és hasonló dokumentummal állt a hallgatóság elé Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Orbán Viktor jó jelnek találta, hogy a kiáltványt épp Hunyadi János nándorfehérvári diadalának 550. évfordulóján hirdették ki. Orbán Viktor szerint tusványosi hagyománynak számít, hogy kiemelt figyelem irányul a legrosszabb helyzetben lévő nemzetrészekre. „Jelenleg pedig Magyarország van a legnagyobb bajban, és mi is a nemzet részei vagyunk” – mondta. A Jó reggelt, Magyarország! című kiáltványt felszólítja mindazokat, akik szabad országban akarnak élni, hogy tegyenek a politikai hazugságok és az emberek igazságtalan megsarcolása ellen. Orbán Viktor megemlítette, a hazugságok a nemzetpolitikát is képesek megmérgezni. Példaként a Magyar Szocialista Párt által meglebegtetett 23 millió román munkavállaló rémképét említette. Az ötlet az akkor még tanácsadóként működő Gyurcsány Ferenctől származott. A Fidesz elnöke úgy vélte, lehet vitatkozni arról, hogy jól működött-e a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), de nem szabad úgy felszámolni ezeket, hogy mögöttük parlagon marad a nemzetpolitika területe. Úgy vélte, a nemzetrészek együttműködését az autonómiákon keresztül lehet a leghatékonyabban megvalósítani, és nem szabad elfogadni azt, hogy Európa kettős mércét alkalmazzon az autonómia megítélésében. /Gazda Árpád: Hadat üzentek a hazugságnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Eltelt egy év, és Markó Béla ismét találkozott Tőkés Lászlóval és Orbán Viktorral. Tavaly is, idén is Tusnádfürdőn vitatkoztak és eldöntötték: folytatják a párbeszédet. Markó Béla Bukarestben, a törvényhozásban és a román kormányban próbál célt érni. Orbán Viktor, aki a Néppárton belül működne együtt az RMDSZ-szel, nem fékezi Markóék külső ellenzékét. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint Románia csatlakozásának késleltetése nem az autonómia ügyét vinné előre, hanem az erdélyi magyar közösséget vetné vissza, továbbá Tőkés László külső ellenzékként aligha tud hozzájárulni a cél eléréséhez. A nyilatkozatok, petíciók Brüsszelben a papírkosárban végzik, ha nem törvényhozók vagy kormánytagok részéről érkeznek. /Simon Judit: Hárman mentek, beszélgettek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

A tusványosi szabadegyetem vendége volt Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője, előadást tartott, majd a Gyergyóremetei Napok megnyitóján vett részt. Fontosnak tartja, hogy az erdélyi magyar közösség nyertese legyen a csatlakozásnak. Az Európai Unió lehetőségek kerete, a többi a kemény érdekekért való küzdelem. Fel kell készülni információban, intézményekben, tudásban, emberanyagban, hogy az uniós csatlakozás nyújtotta esélyt a magyarság a maga hasznára tudja fordítani. Elmondta, a szabadegyetem legfontosabb mozzanata, hogy Markó Béla és Tőkés László együtt szerepelt. Gál Kinga előadásában a párbeszéd szükségességéről beszélt. Gál Kinga Kolozsváron született, 1986-ban került Magyarországra, a budapesti jogi egyetemen végzett. Több helyen tanult ösztöndíjjal és utána dolgozott Európában, Németországban, Strasbourgban, majd hazaérve a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt az elnökhelyettese a Fidesz-kormány utolsó két évében, és azt követően pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnökének volt a főtanácsadója a külpolitikai kérdésekben. 2004-ben felkerült a Fidesz európai parlamenti képviselőinek a listájára, és egyik feladata a határon túli magyar közösség érdekeinek képviselete Brüsszelben és Strasbourgban. /Székely Ferenc: A párbeszéd elengedhetetlen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Véget ért az idei tusványosi tábor. Az idei rendezvény az erdélyi magyar–magyar párbeszéd első olyan fóruma volt, ahol valamiféle közmegegyezés körvonalazódik a romániai magyarság legfontosabb törekvései körül. Az RMDSZ-en kívüli ellenzék keményebb magja szerint nem lehet kiegyezésről beszélni, az RMDSZ-ben megmaradt másként gondolkodók azonban nem látnak más kiutat, mint Markó Bélát és csapatát közös asztalhoz ültetni és valami módon közös gondolkodásra kényszeríteni az autonómia és az erdélyi magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem megteremtése ügyében. Az RMDSZ-ben lévő, néhány emberből álló ellenzék, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt szerint megkerülhetetlen a párbeszéd. Egy nehezen körvonalazódó kényszeregység sokkal több eredményt hozhatna a romániai magyarság számára, mint egy törvényhozási képviselet nélküli, sok apró táborra tagolódó és egymással veszekedő politikai elit.     Minden bizonnyal a jelentős fideszes segédlettel elért több közös romániai magyar csúcs (több sátorban is közös asztalnál ült az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT és az EMNT képviselője) csak a kezdet. A Markóék által ellenőrzött Communitas pénzekből, illetve a befolyásuk alatt álló magyarországi alapítványi támogatásokból semmi nem jutott a Magyar Polgári Szövetségnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Székely Nemzeti Tanácsnak, vagy az Erdélyi Naplónak. Markóék az utóbbi években hallani sem akartak a támogatási rendszer megreformálásáról. Az újrainduló párbeszéd feltételeiként Tőkés László ezeket is szóvá tette tusványosi vitáján Markóval. Markó Béla most fogékonyabb volt a kritikákra. A kisebbségi törvény sorsa jelzi, hogy a román politikai elit semmiféle önrendelkezést nem akar nyújtani a romániai magyarságnak.    Az idei tusványosi táborban végre elkezdődött valami. A román hatalom is sejt valamit, mert minden eddiginél keményebb volt a rendőri ellenőrzés, a szirénázó autók felvonulása Tusnádon. /Makkay József: Tusványosi párbeszédek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a vele készült interjúban a közalapítványok átalakításáról kifejtette, az Illyés Közalapítványt joggal nevezhették zászlóshajónak, rendszerváltó vívmánynak. Létrejött egy olyan intézmény, amely kifejezetten a határon túli magyar kultúra támogatásával volt hivatott foglalkozni. A későbbiek során az Apáczai Alapítvány az oktatás támogatására, az Új Kézfogás Alapítvány pedig a gazdasági ügyekre szakosodott. A rendszerváltó intézményeket fenyegeti a mostani átalakítás, „már maga a Határon Túli Magyarok Hivatalának a lefokozása is elszomorító. Egy jól működő alkuratóriumi rendszer is létezett, a határon túli magyar szervezetek dönthettek a támogatás nem elhanyagolható részéről, hiszen ők ismerik legjobban a szükségeket.” Ezeket a vívmányokat nem szabad elveszíteni. Magyarországon nem nemzeti elkötelezettségű politikai kormányzó erők vették át a hatalmat. Németh Zsolt sajnálja, hogy Tusványos az egyedüli olyan fórum, ahol Markó Béla szövetségi elnök és Tőkés László püspök egymással nyilvánosan leül tárgyalni. /Iochom István: Van élet a halál után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Példát szolgáltatott András Imre, a Magyarok Világszövetsége Erdélyben élő Kárpát-medencei régióelnöke arra, hogy mit is jelent az erdélyi magyar nemzeti oldalon lévők széthúzása. A régióelnök burkoltan aláírás-hamisítással vádolta meg Tőkés Lászlót egy olyan írásban, melyet a Világszövetség Erdélyi Társasága címéről küldött elektronikus levélben hozott nyilvánosságra. A kiáltványnak arra a mondatára gondolt, mely a 2004. december 5-i népszavazás kapcsán is szervezett politikai hazugságot emlegetett. /Gazda Árpád: Az igazságosztás alkonya. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Tizenöt év a címe annak az emlékkönyvnek, amelyben Vinczeffy Zsolt áttekintést ad a külhoni magyarok oktatásában vállalt anyaországi támogatásról. „Tizenöt évvel ezelőtt nagy nyomás nehezedett a honi felsőoktatásra. Az újból felfedezett Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék egyszerre nyújtotta be igényét, hogy valamilyen módon, magyar nyelven tanulhassanak lányai, fiai, magyar nemzetiségű polgárai.” – olvasható a könyv bevezetőjében. A Gödöllői Agrártudományi (később Szent István) Egyetemen hozták létre a Pro Agricultura Hungariae Alapítványt, amely „küldetése” teljesítése után most már megszűnőben, viszont a megvalósításokat az utókornak meg kell őriznie. A könyvben elsősorban a Hargita megyére vonatkozó fejezeteket nézte át az újságíró, a „csíkszeredai tizenhármak” elindulását 1990-ben, két nappal március 15. előtt. 1991 áprilisában már arról tudósított a Hargita Népe, hogy Pro Agricultura Hargitae névvel alapítvány létesült, amelyet bejegyeztettek, kuratóriumának elnöke dr. György Antal, a köztiszteletben álló nyugdíjas mezőgazdasági szakember. 1991 januárjában együttműködés született László Pál, Csíkszereda akkori polgármestere és dr. Kocsis Károly egyetemi tanár, a külhoni magyarság oktatásának elnöke között. Számos fórum, tanácskozás és sok-sok jeles személyiség szerepel az emlékkönyvben – Tőkés Lászlótól Göncz Árpádig, Soros Györgytől Habsburg Ottóig. A tizenöt év statisztikájában sok érdekes adat található. Az évfolyamtablók sem hiányoznak az emlékkönyvből: gazdasági agrármérnök évfolyam, gépészmérnök évfolyam, kertész üzemmérnök évfolyam, tanítóképző évfolyam, erdőmérnöki kar végzettjei, vadgazdamérnöki kar végzettjei stb. Az emlékkönyv megjelenésére egy korszak végén, a Pro Agricultura Hungariae megszűnésének évében került sor. A Pro Agricultura Hargitae szerepe sem maradhat a régi, tájékoztatott dr. János Zsuzsa, az alapítvány jelenlegi elnöke. Módosították az alapszabályzatot. A Sapientia Egyetem végzi az alapképzést, – az alapítványnak főleg az utánképzés lesz a feladata, az uniós csatlakozás segítése, a szakemberek továbbképzése stb. A Pro Agricultura Hargitae Alapítvány épületegyüttesében felavatták a Dr. Flórisné Sipos Ida- és a Dr. György Antal-emléktermet is. Mindketten az eltelt tizenöt esztendőben meghatározó szerepet játszottak a szakmai oktatásban. /Ferencz Imre: Tizenöt év. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

Pontosított Tőkés László, miután András Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke aláíráshamisítással és hazugsággal vádolta meg a püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. András Imre korábban azért tiltakozott mert szerinte a Jó reggelt, Erdély! Ébresztő! címet viselő közlemény első pontjának megfogalmazása félreérthető. András Imre szerint „hazudósra sikeredett” az a dokumentum, mellyel éppen a nyilvános politikai hazugság ellen foglaltak állást. Az MVSZ régióelnöke a kiáltványnak azt a mondatát idézi, amelyik szerint „2004 végén, a kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás tárgyában szervezett és nyílt politikai hazugság történt”. „Mivel a jelzett pont a Magyarok Világszövetségét érinti, a megfogalmazók néhány szó beiktatásával egyértelművé tették a gondolatot” – olvasható abban a levélben, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatala tett közzé. A pontosításra adott válaszában András Imre úgy vélte, a módosítás „nem kielégítő, de szükséges volt”. Hozzáfűzte: „Nem a Magyarok Világszövetsége érdekében kellett megtenni, hanem azért, mert a rossz lelkiismerettel megfogalmazott eredeti szöveg sértette azt a több ezer magyar embert is, akik nem csupán alkalomszerűen, politikai siker reményében csapódtak az ügyhöz az utolsó pillanatban, hanem hittel és meggyőződéssel cselekedtek a népszavazás érdekében.” András Imre azt kifogásolta, hogy a kiáltvány szövegezője a december ötödiki népszavazás kapcsán „nem nevezte meg a hazugot”.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület idézett közleménye ugyanakkor nem tér ki András Imre másik vádjára, miszerint a kiáltvány megszövegezői meghamisították Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke aláírását. A régióelnök szerint ezt Sándor Krisztina nem is cáfolta, csupán azt kifogásolta, hogy nyilvánossá tett egy magánbeszélgetést. /MVSZ-Tőkés vita: harcostársakból ellenfelek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

A Tusnádfürdőn elkezdődött RMDSZ–Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) párbeszéd remélt folytatását fölvázoló nyilatkozatot tett közzé Tőkés László püspök, az EMNT elnöke. Ebben Tőkés László ismételten sürgette az EMNT által két éve szorgalmazott tényleges párbeszéd elkezdését az RMDSZ és a rajta kívülálló politikai erők, valamint az egyházak és a magyar civil szféra képviselői között. Felkérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy a reprezentatív erdélyi magyar küldöttség tagjaként vegyen részt a brüsszeli jószolgálati úton, amelyen a romániai magyar közösség problémáira kívánják felhívni az Európai Unió vezetőinek figyelmét. Tőkés a partneri viszonyt és a kölcsönös bizalmat szabta a párbeszéd feltételéül, ehhez véleménye szerint, az szükséges, hogy megszűnjön a megosztó politikai hazugság, valamint az érdekellentét, amely az RMDSZ pénzosztó monopóliumából fakad. Javasolta, hogy az RMDSZ a román törvényhozásban és az EU fórumain is határozottan álljon ki az erdélyi magyarság autonómiatörekvései, illetve saját autonómiaprogramja mellett. Az RMDSZ támogassa az EMNT azon javaslatát, amely szerint az őszi magyar–román kormányülés napirendi pontjai közé vegyék fel az autonómia, valamint a romániai magyar felsőoktatás ügyét, az EMNT és az SZNT autonómiatörvény-kezdeményezéseit, valamint a székelyföldi autonómia-referendumok megrendezését. A nyilatkozat kérte az RMDSZ vezetőit, foglaljanak állást a gyergyóditrói székely népgyűléssel kapcsolatos csendőri atrocitások ügyében. /Balogh Levente: Az RMDSZ támogatását kéri az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Még nem rehabilitálták a Ceausescu-diktatúrában méltatlanul eltávolított Tőkés István (született 1916. augusztus 8-án) református lelkészt, az erdélyi magyarság és a református egyház reprezentatív személyiségét, akit politikai magatartása miatt a romániai rezsim megakadályozott abban, hogy gyülekezete akarata szerint püspök lehessen. Tőkés István egyik fiát, Tőkés Lászlót megfosztották dési segédlelkészi állásától, habár gyülekezete a rendőrség megfélemlítő akciói ellenére is kifejezte iránta való ragaszkodását. 1985-ben nyilvánosságra került: a Nyugatról ajándékképpen Romániába eljuttatott mintegy húszezer magyar nyelvű Bibliát a hivatalos szervek bezúzták és vécépapírt gyártattak belőle. Feltehetően hasonló sorsra juthatnak az egyház azon történeti dokumentumai – anyakönyvek stb. – is, melyeknek elkobzása már évek óta folyamatosan zajlik. Tőkés István volt teológiai professzor, egykori püspök-helyettes, az erdélyi egyház református orgánumának, a Református Szemlének eltávolított főszerkesztője, mint kényszernyugdíjazott Kolozsvárott él – írta húsz évvel ezelőtt a Hungarian Press of Transilvania (Erdélyi Magyar Hírügynökség). Tőkés István felidézte az egyházból történt eltávolításának okát. 1989. májusában egy gyűlésen felállt és azt mondta: aki az Úr Krisztus akaratával ellentétesen tevékenykedik az egyházban – akár püspök, akár más beosztású, vagy legyen állami szerveknél képviselő –, azoknak nem szabad engedelmeskedni. Másnap megjelentek a Securitate emberei az akkori püspöknél, intézkedtek. Tőkés Istvánt eltiltottak az igehirdetéstől és mindenféle szolgálattól. Később a püspök nyugalomba helyezte Tőkés Istvánt. A szolgálati időhatár az egyházban 70. év, ő akkor 65 éves volt.       Tőkés István kilencvenedik születésnapja alkalmából a nyugalmazott teológiai professzor, volt püspök-helyettes húsz évvel ezelőtt írt tájékoztató felhívását közölte most a lap.     /Frigyesy Ágnes: Köszöntjük a 90 esztendős Tőkés István teológiai professzort. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./ Tőkés István 1986-ban született tájékoztatójában leszögezte, hogy a református egyház püspökei és más vezetői folyamatos önkénnyel vezetik az egyházkerületek ügyeit: meghamisítják a zsinati és lelkészválasztásokat, akadályozzák az igehirdetést, megfélemlítik a lelkipásztorokat, gátolják a teológiai oktatás és nevelés megfelelő szinten tartását, a kiöregedő lelkipásztorok szükséges ütemű utánpótlását (mindössze 5-6 hallgatót vesznek fel az évi 80-90 jelentkezőből, amikor számtalan gyülekezet lelkész nélkül vergődik).     Tőkés István és Tőkés László nem voltak hajlandóak e törvénytelen folyamatoknak szótlanul teret engedni. A tapasztalt törvénytelenségeknek igyekeztek gátat vetni az egyházi testületekhez benyújtott kérelmekkel és memorandumokkal. Ezekre válaszul Nagy Gyula kolozsvári püspök mindkettőjüket elmozdította állásukból.      Mindezek miatt Tőkés István 1985 decemberében közölte a zsinati elnökséggel, hogy a romániai Református Egyházat ex lex állapotban lévőnek tekinti.   /Tőkés István kényszernyugdíjazott teol. prof.: Tájékoztató felhívás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./

Petru Calian konzervatív párti képviselő szerint a magyar titkosszolgálatok helyettes vezetője a hét végén Tőkés Lászlóval találkozott, akivel az erdélyi magyarok autonómiájával kapcsolatos, Romániai-ellenes tervet készített elő. Vajda Péter, a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője az ÚMSZ-nek cáfolta az információt. „Ezt a Tőkést ki kellene toloncolni az országból őrültségei miatt, abban az értelemben, hogy autonómiát akar. Más sem hiányzik, mint egy olyan magyar állampolgár réteg, amely terrorcselekmények elkövetésébe kezd” – figyelmeztetett Calian képviselő. Majd arról beszélt, hogy a lehető legrövidebb időn belül ki kell nevezni a román titkosszolgálatok vezetőit, különben a testületek nem dolgoznak. „A magyar titkosszolgálatok jól ráéreztek a megfelelő pillanatra, mivel a nyári szabadságok ideje van, de ők a szabadság ideje alatt is dolgoznak” – mondta a konzervatív politikus. Petru Calian régebben a magyarellenességéről híres Nagy-Románia Párt tagja volt, korábban pedig egy kolozsvári napilap főszerkesztőjeként számos magyar-ellenes cikket írt. /Magyar-román kémtörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Levelet juttatott el Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez, melyben – tusnádfürdői találkozásukra hivatkozva – ismételten sürgeti az erdélyi magyar–magyar párbeszéd lehető legszélesebb körű folytatását. Az EMNT elnöke hasonlóképpen meghívót küldött mindazokhoz a szervezetekhez, melyek a Kolozsváron, január 26-án folytatott Egyeztető Autonómia-Kerekasztal szándéknyilatkozatát aláírták, ezzel fejezve ki szándékukat az erdélyi magyar párbeszéd intézményesített formában való folytatására az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretei között. Levelében tájékoztatta a kerekasztal résztvevőit Markó Béla RMDSZ-elnökhöz intézett megkereséséről, és támogatásukat kérte a széleskörű párbeszéd folytatására. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

Ismét vita folyik az RMDSZ-ben arról, hogy a szervezetnek pártként vagy szövetségként kell tovább működnie. Az RMDSZ legutóbbi, Szatmárnémetiben tartott kongresszuson a küldöttek többsége úgy döntött, hogy a Tőkés László által betöltött tiszteletbeli elnöki tisztség törlésével kizárja a belső ellenzéket. A pártosodás irányába tolná a szervezet jövőjét Nagy Zsolt, aki Kelemen Hunorral, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnökével együtt a fiatal generáció prominens képviselője. A fiatal politikusok tervükhöz az idősebb korosztály körében is támogatókra találnak, Frunda György is ezt szorgalmazza. A párttá alakulás ellenzői között vannak a szövetség jelenlegi vezetői, Markó Béla és Takács Csaba ügyvezető elnök. /Párt vagy érdekvédelmi szervezet? Forró nyárhoz illő vita az RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

„Ha az erdélyi magyar-magyar párbeszéd beindul, mindegy, hogy kinek a kezdeményezésére jön létre” – nyilatkozta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, reagálva Markó Béla hétvégi bejelentésére. Az RMDSZ elnöke azt mondta: széles körű konzultációt tartanak a civil társadalommal, az egyházakkal, a szakmai szervezetekkel; a konzultációkba bevonják az RMDSZ-t bírálókat is: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Székely Nemzeti Tanácsot és másokat is. „Ha az RMDSZ elnökének javaslata valóban váltást jelent, és beindul az érdemi párbeszéd a romániai magyar közösség sorsát érintő stratégiai kérdésekről, akkor üdvözöljük a konzultációról szóló indítványt” – mondta Szilágyi Zsolt. A politikus a „stratégiai kérdések” között elsősorban az autonómiát említette. Szilágyi jó jelnek tekinti, hogy Markó Béla Tusnádfürdőn nem zárkózott az EMNT elnökének felajánlásától. Tőkés László akkor arra kérte az RMDSZ vezetőjét, hogy szeptemberben vegyen részt a Brüsszelbe látogató EMNT-küldöttségben, amely a romániai magyar kisebbség helyzetéről tájékoztatná az Európai Unió vezetőit. Markó Béla bejelentése a széles körű konzultációról három nappal azután hangzott el, hogy Tőkés László levelet juttatott el az RMDSZ elnökéhez. Ebben a református püspök ismételten sürgette az erdélyi magyar-magyar párbeszéd lehető legszélesebb körű folytatását. Az EMNT elnöke meghívót küldött mindazoknak a civil és egyházi szervezeteknek a vezetőihez is, akik az idén januárban Kolozsváron rendezett egyeztető autonómia-kerekasztal szándéknyilatkozatát aláírták. /Bögözi Attila, Cseke Péter Tamás: Széleskörű konzultációt kezdeményez az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Duray Miklós, Tőkés László és Toró T. Tibor tartott előadást az 5. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Nagyváradon. – Az idei parlamenti választásokon megváltozott Szlovákiában a politikai légkör, ma már az egyre fokozódó magyarellenesség a jellemző – tájékoztatta Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke hallgatóit. A kormánykoalíció tagjai politikai nézetük alapján annyira különbözőek, hogy csupán két dolog kapcsolja össze őket: a magyarellenesség és a hataloméhség. „Jelenleg újraéledőben van a hétköznapi utcai magyarellenesség, amikor rászólnak az emberre, ha magyarul beszél, és lefestik a magyar nyelvű feliratokat, emellett pedig erősödnek a neonáci csoportok” – vázolta a felvidéki közállapotokat a politikus. Az előző években a felvidéki magyarság kormányzati szerepvállalásra ugyanazon okokból került sor, mint Romániában. Nem azért szorgalmazták Nyugaton, mert Washingtonban vagy Brüsszelben annyira szeretnék a magyarokat, hanem a Kárpát-medencei magyarság helyzetének rendezetlensége miatt, valamint azért, mert szükség volt az elszakított országrészek magyar politikájának ellenőrizhetőségére – fogalmazott. A magyar kormányzati szerepvállalás azért ért véget, mert az ország 2004-ben az EU tagjává vált, és már korábban, az MKP választási sikereit látva elkezdődött egy olyan folyamat, amely a magyar közösség politikai életből való kiszorítására irányult. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Duray által mondottakhoz kapcsolódva emlékeztetett, a romániai magyarságot is „domesztikálni” kellett, hogy ne képezzen akadályt a román nemzetstratégiai célok elérésében, ennek eredményeként jött létre a neptuni egyezmény az RMDSZ vezetői és az akkori román kormányerők között. Tőkés úgy vélte, az RMDSZ teljes mértékben föladta az önálló magyar politizálást. „Ennek legnagyobb áldozata az autonómia, amelyet módszeresen szőnyeg alá söpörtek” – szögezte le a püspök. Az állami magyar egyetem, illetve a kisebbségi törvény elmaradása miatt az RMDSZ-vezetőkben fölmerült a párbeszéd lehetősége is, és talán létrejöhet egy autonómia-kerekasztal, majd a dialógus állandósulhat is egy Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet Keretében – hangoztatta a püspök. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője szintén intő példának minősítette a felvidéki fejleményeket, és leszögezte, az egyezkedésre alapuló kamarillapolitika kudarcot vallott Romániában és Szlovákiában is. /Balogh Levente: Növekvő magyarellenesség, stratégiai kudarc. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

A szépkenyerűszentmártoni Lőrincz János páratlan szépségű verbunkjáért augusztus 20-án Budapesten a Népművészet Mestere címmel jutalmazzák. Lőrincz János augusztus 10-én tölti kilencvenedik évét. Szépkenyerűszentmártonban most fejeződik be az ifjúsági és gyermektábor, közelebbi és távolabbi vidékekről jöttek néptáncosok, népdalénekesek. A magyar állami kitüntetésre Misi Gábor magyarországi tanár javasolta, aki a néptáncos Lőrincz János egyedi figuráiról teljes szakdolgozatot írt. Tavaly a falutalálkozón Tőkés László püspök megkérte őt egy táncra, akkor táncolt utoljára. /Kerekes Edit: Fül, érzés és szív – a tánc titka. Lőrincz János a Népművészet Mestere. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

A Magyar Nemzet cikkét vette át a Reggeli Újság. Cosmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának elnöke, „Románia bűneiről” írt könyvet. A könyvbemutatón az ellenzéki politikus azt nyilatkozta: őszig száznál is több román politikusról derül ki, hogy együttműködött a Securitatéval, és közöttük lesz az RMDSZ vezetőségének többsége. „A régi elitnek az állt és áll az érdekében, hogy a romániai magyarok vezetői zsarolható emberek legyenek, ezért az 1989-es államcsíny után – mert az volt, nem forradalom – az egykori kollaboránsokat segítették hatalomba. Nem véletlen, hogy kiszorították a szervezetből azokat – például Tőkés Lászlót vagy a fiatal politikusok jelentős részét –, akik nem voltak zsarolhatók, vagy nem tudták megvásárolni őket” – szögezte le Cosmin Gusa. „A Securitate a saját besúgóit is megfigyelte, hiszen így tudta ellenőrizni őket. Verestóy Elena Ceausescu kutatóintézetében dolgozott – gondolja, hogy oda beengedtek bárkit is, aki nem volt annak a rendszernek az embere?” – tette hozzá. /Lukács Csaba: Romániában a besúgókat is megfigyelték. A régi elitnek az állt és áll az érdekében, hogy a magyarok vezetői zsarolható emberek legyenek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 11./

Jogilag nem vonhatók felelősségre azok a politikusok, akikről megállapítják, hogy másoknak ártva, együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval, noha korábban ennek ellenkezőjét vallották, jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora, hozzátéve: őket csak a szavazópolgárok „büntethetik meg” a következő választásokon. A legutóbbi parlamenti választások előtt ugyanis minden törvényhozónak nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy együttműködött-e az egykori Szekuritátéval, vagy sem. Augusztus 11-én a Gandul című napilap nyilvánosságra hozta annak a 29 politikusnak a listáját, akikről a titkosszolgálatoktól az elmúlt hetekben újabb dossziék érkeztek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS). A neveket Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője nem erősítette meg, ugyanakkor megállapítható, hogy az elmúlt napok kiszivárogtatásainak zöme hitelesnek bizonyult. Ezen a listán a politikusokat több kategóriába sorolták annak függvényében, hogy milyen viszonyuk volt az egykori politikai rendőrséggel. A megfigyeltek iratcsomójával rendelkezik az a személy, akinek minden lépését az egykori Szekuritáté nyomon követte. A hálózati típusú iratcsomóval azok rendelkeznek, aki nyilatkozatban vállalták, hogy jelentéseket írnak a politikai rendőrségnek. Ha valakiről megfigyelési dosszié kerül elő, az még nem garancia arra, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval, hiszen a titkosszolgálat a megfigyelt személyek egy részét is behálózta. Így például a Gandul szerint Frundának a megfigyelési dossziéja mellett hálózati iratcsomója is előkerült. A helyzetet bonyolítja, hogy az iratok között sincs rend, s az átvilágítók sokszor a megfigyelési dossziékban egyértelműbb, besúgói múltról tanúskodó bizonyítékot találnak, mint a hálózati aktákban. Az RMDSZ-es vezetők közül eddig mind cáfolták azt a gyanúsítást, hogy együttműködtek volna az egykori politikai rendőrséggel. Korábban Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György is hangsúlyozta, hogy csak megfigyeltek voltak, Borbély László pedig tagadta, hogy aláírt volna nyilatkozatot a Szekuritáténak. Sógor Csaba is cáfolta, hogy együttműködött volna az egykori titkosszolgálattal. Közölte: Tőkés Lászlóval folytatott kapcsolatáról kellett három jelentést írnia, az első kettőt 1984-ben, a harmadikat pedig 1989-ben, a Román Kommunista Párt novemberi kongresszusa előtt, amikor nyílt levelet intézett Nicolae Ceausescuhoz, hogy a hatóságok hagyják abba Tőkés László zaklatását. Kelemen Hunor elmondta: két egyetemista társát fedezte fel besúgói közül az eddig rendelkezésére bocsátott iratokból. Garda Dezsőt sem lepte meg, hogy megfigyelték, szerinte a Szekuritáté utóda, a Román Hírszerző Szolgálat az ő telefonbeszélgetéseit még manapság is lehallgatja. /B. T.: Frunda: Csak a szavazók ítélkezhetnek a politikusokról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Az átvilágító tanács (CNSAS) két héten belül dönt annak a 29 politikusnak az esetleges besúgói múltjáról, akiknek szekuritátés dossziéja nemrégiben került a testülethez. A sajtó által megszellőztetett nevek között nyolc RMDSZ-es honatya szerepel. Frunda György szenátor szerint éppen az RMDSZ vezetőinek hitelrontása a cél, azokat támadják akik „személyesen ki tudtak állni, akik a rendszerváltás után közvetlenül a Szekuritaté ellen szót mertek emelni, akik olyan törvényeket képzeltek el, amelyek a volt Szekuritáté embereinek érdekeit sértik.” Frunda hozzátette, mindig távollétében éri a támadás. Februárban támadták, édesanyja halálakor, amikor azt nyilatkozta, hogy ő nem Románia, hanem elsősorban a választói érdekeit képviseli. Most is távollétében próbálják besározni. Frunda hangsúlyozta: „nem írtam alá semmiféle dokumentumot, aminek alapján bármilyen formában elköteleztem volna magamat, hogy a Szekuritáté besúgója legyek. Nem írtam jelentést, feljegyzést egyetlen emberről sem, se jót, se rosszat nem közvetítettem senkiről, azt viszont írásban utasítottam vissza, hogy bármilyen formában a Szeku spiclije legyek.” Egyetem alatt nem egyszer zaklatták. Ügyvédi praxisa alatt is többször behívatták, mert védte a Jehova tanúit, a homoszexuálisokat és azokat az orvosokat és nővéreket, akiket Ceausescu rendszere elítélt tiltott abortuszért. Nem mondatták, hogy van egy papír: kötelezettséget vállalt a Szekuritátéval szemben. „Épp ahogy felmutatták Tőkés Lászlóról, rólam is felmutathatták volna, csakhogy nem tehették.” Látható, hogy az RMDSZ-t kétszer is jobban támadják, hogy bebizonyítsák, a szövetségben is vannak besúgók. Frunda rámutatott, egyformán kezelik az üldözöttet és a besúgót. /Lokodi Imre: Egyformán kezelik az üldözöttet és a besúgót. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Augusztus 12-én Kolozsváron tartották a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozójának nyitóünnepségét. A világtalálkozón a Bocskai szabadságharcról és a bécsi béke 400., valamint az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról is megemlékeznek, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rendezvényeken. Az augusztus 12-22. között zajló ünnepségsorozat a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tartott Bocskai-emlékünnepéllyel kezdődött, az intézet udvarán felavatták Bocskai István mellszobrát. Tonk Sándor, az Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka Ady Endre sorait idézte, amelyek szerint Bocskai „elődje az igazi európai magyarnak”. Dr. Pap Géza püspök a jövő építésére hívta fel a figyelmet. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Bocskai örökségét méltatva emlékeztetett: a fejedelem felszólította az erdélyieket, hogy ne szakadjanak el Magyarországtól, és a magyarországiakat, hogy az „erdélyieket el ne taszítsátok”. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a magyar reformátusok köszöntését adta át az erdélyieknek, kiemelve, hogy az anyaországbeli magyarok is ugyanannak az örökségnek az őrizői. Felvetette a két évvel ezelőtti népszavazás kérdését, és a magyarországi református egyház nevében bocsánatot kért az erdélyiektől. A világtalálkozó több helyszínen folytatódik, Nagyváradon Református Ifjúsági Világtalálkozó zajlott, rendezvények lesznek Péterfalván (Kárpátalja), Bácsfeketehegyen (Délvidék), Kassán, valamint Sárospatakon. /Vincze Judit: „Tedd maradandóvá”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ A világ minden részéből érkezett református magyarok Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát avatták a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán. A református egyház vezetői emlékeztettek, hogy a magyarországi református egyház 2005. évi májusi zsinati ülésén meghozott törvénymódosítása értelmében „tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot”. Az 1996-ban a Bihar megyébe tervezett megnyitóünnepséget a román vallásügyi államtitkárság akkori vezetősége be akarta tiltani. Éppen ezért Csiha Kálmán és Tőkés László akkori református püspökök Nicolae Vacaroiu miniszterelnököt is megkeresték nyílt levélben, hogy tiltakozzanak a rendezvény megakadályozására irányuló hatósági szándék ellen. Az idei rendezvény zökkenőmentesen zajlott. A Protestáns Teológiai Intézetben tudományos előadások hangzottak el Bocskai István erdélyi fejedelem történelmi jelentőségéről. Délután a sportcsarnokban a nyitóünnepségen közel háromezren vettek részt. Többek között a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara lépett fel. Tőkés László püspök kifejtette, a kommunizmus öröksége mellett azok is hibások a népszavazás végkifejletéért, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak. A 2004-es magyarországi népszavazás eredményére utalva leszögezte: vannak olyanok, akik Bocskai örökségét megtagadták. Tőkés szerint a 45 év kommunizmus a vétkes, amely „az osztályharc jegyében árkot ásott ember és ember közé”, és „történelmi feledékenységbe süllyesztette az ország népét”. /Borbély Tamás: Az összefogás jegyében találkoztak a világ reformátusai. Kolozsváron rendezték az V. Magyar Református Világtalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A határon túli politikai és társadalmi szervezetek mellett az egyházak teljes mértékben indokoltan vallják, hogy a Gyurcsány-kormány a népszavazás idején homlokegyenest mást képviselt, mint a többség. A református püspökök kijelentései rávilágítanak arra a szakadékra, amely a jelenlegi magyar kormány és a magyar egyházak között húzódik. Bölcskei Gusztáv bocsánatot kért a magyarországiak nevében a referendum eredménye miatt, másrészt pedig bevallotta, hogy a világtalálkozó szervezői nem álltak oda a magyar kormány elé pénzt kérni. A viszonyt jelzi, hogy a mostani magyar hatalom új nemzetpolitikai koncepciójában egyetlen szó sem hangzik el az egyházról, írta a Krónika. /Rostás Szabolcs: Félrevert harangok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Augusztus 14-én Nagyváradon a Magyar Református Világtalálkozó keretén belül megrendezték a Református Ifjúsági Világtalálkozót. Cserkészcsapatok, más településekről érkező diákok lepték el a várkert sétányait. A rendezvénysorozatot Szőnyi Levente ifjúsági lelkész nyitotta meg. Ezt követte a szabadtéri istentisztelet, melyen Ódor Balázs budapesti ifjúsági lelkész hirdette az igét. Takaró Mihály, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára mondott beszédet, majd Tőkés László püspök keresztelt fiatalokat és idősebbeket. Németh Zsolt fideszes politikus a lapnak az ifjúsági találkozó lényegét és üzenetét egy mondatban megfogalmazta: „Amikor a politikai széljárás kedvezőtlen, fontos, hogy az egyházak megtartsák és beteljesítsék a magyarság nemzeti misszióját”. /Szőke Mária: Református Ifjúsági Világtalálkozó. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 14./

Idén decemberben lesz 17 esztendeje a temesvári népfelkelésnek és az érdekérvényesítési lehetőségek megnyílásának az erdélyi magyarság előtt. Közel két évtized: történelmi távlat. Borbély Zsolt Attila felvillant az elmúlt 17 esztendőből pillanatképeket. Ezzel akarja bebizonyítani, hogy a bolsevik, az bolsevik, aki párttitkár-lelkületű, az is marad, a neptunista, az neptunista. A Neptun-ügy 13 esztendős. A Markóék által dominált sajtótól nem várható, hogy megírja a Neptun-ügyet. Szólni kell a román nemzeti liberálisokkal a marosvásárhelyi pogrom után aláírt paktumról, melyben az RMDSZ elhatárolódott az autonómiaköveteléstől, szólni kell Agyagfalváról, Szőcs Géza 1991-es törvénytervezetéről, a Hargita megyei választási listahamisításról, az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatról, a bal-liberálisok sajtóoffenzívájáról, Borbély Ernő SZKT-elnökségének megtorpedózásáról, Tőkés László 1993-as hátbatámadásáról, a Nagy Benedek-ügyről, a Szőcs Géza elleni ismételt támadásokról, az 1996-os puccsszerű kormányalakításról, a Bolyai Egyetem elleni 1997-es libertinus támadásról, a Petőfi–Schiller egyetem torz ötletéről és politikai hátteréről, Alsócsernátonról, Érmihályfalváról és Nyárádszeredáról, a Kincses–Markó párharcról s annak passzív fideszes szemléléséről is. A tanügyi törvényről, a protokollumpolitikáról, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ lecseréléséről, az SZKT fokozatos elsatnyulásáról, egy magyar nemzeti önkormányzat román versenypárttá válásáról. /Borbély Zsolt Attila: A múlt tükörcserepei 2. Pillanatképek az erdélyi magyarság rendszerváltás utáni történetéből. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 15./ Előző rész: A múlt tükörcserepei 1. Az első lib-lab paktum. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2006. aug. 8./

„Remélem, nem csak taktikai jellegű kezdeményezés a részükről” – jelentette ki a Szabadság kérdésére Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszternek, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselőnek az RMDSZ megújítását szorgalmazó kijelentéseire reagált. „Azt hiszem, hogy a spanyolviasz jelenségről van szó. Hosszú ideje keményen bíráltuk az RMDSZ csúcsvezetőségét amiatt, hogy az RMDSZ antidemokratikus irányt vett, és a saját törvényeit, programját sem tartja be, lásd a belső választások vagy az autonómiapolitika kérdését. Az RMDSZ nomenklatúrájába tartozó két ember, akik nagyon sokat köszönhetnek Markó Béla szelekciós politikai kiválasztásának, végre maguk is azt mondják, amit mi már régóta hangoztatunk, és amit hosszú évek óta ők is akadályoztak”, mondotta Tőkés László. A püspök emlékeztetett: a legutóbbi ajánlatot a tusnádfürdői nyári szabadegyetem alkalmával tették az RMDSZ-nek a párbeszédre vonatkozóan. „Szeretnénk az autonómia kerekasztalt is összehozni, ez elől nem zárkózott el az RMDSZ elnöke sem”, fejtette ki Tőkés László. Az RMDSZ képviselőinek a szövetség megújítására vonatkozó javaslatát Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy ezeket természetesnek tartja a jövő évi kongresszus előtt. /P. A. M.: Tőkés: újra felfedezték a spanyolviaszt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A romániai magyar politikusoknak nagyon alacsony az ismertsége a hazai tévékben – derül ki az Audiovizuális Tanács felkérésére végzett felmérésből. Romániában az ország eseményeiről a lakosság 87%-a a televízióból informálódik. Romániai magyar politikus nincs 1 % felett sem a legfelkészültebb, sem legeurópaibb, sem leghitelesebb, legszimpatikusabb politikusok országos rangsorában. Legismertebb magyar politikusok kérdésre a minta 30%-a tudott válaszolni – a tévénézők 70%-a eszerint nem ismer magyar politikust. A rangsor: 1. Markó Béla 63%, 2. Frunda György 14%, 3. Verestóy Attila 8%, 4. Borbély László 5%, 5. Tőkés László 3% – a többiek nem érik el az 1%-ot. Kedvenc magyar politikus kérdésre mindössze 18% válaszolt (82%-nak nincs). Ezen belül Markó Béla 65%, Frunda György 15%, Borbély László 6%, Verestóy Attila 2%, a többiek 1% alatt nyertek említést. Ellenszenves magyar politikus kérdésre már többen, 22% válaszolt. Itt is Markó Béla vezet, 68%-kal. /Gergely Edit: Politikahomály az üvegen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./