Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tőkés László
7977 tétel
2005. szeptember 28.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az autonómiát szolgálja Románia EU-tagsága. „Nem értettünk egyet a ratifikáció időzítésével, de igennel szavaztunk, mert úgy látjuk, Románia uniós csatlakozása közelebb visz a magyar nemzeti célokhoz” – jelentette ki Németh Zsolt, aki a ratifikációról lefolytatott múlt heti vitában a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség vezérszónoka volt. Hozzátette, meggyőződése szerint Románia csatlakozása után új feltételek között megújult erővel lehet fellépni az autonómia ügyében. „Megértem az autonómia iránt elkötelezett erdélyi csoportok jó szándékát, és a szavazással kapcsolatos érzelmeit, hiszen minden eszközt meg kell ragadniuk céljaik eléréséhez” – jelentette ki Németh Zsolt. „Elégedetlenek és szomorúak vagyunk, hogy az Országgyűlés nem vette figyelembe kérésünket Románia EU-csatlakozásának ratifikációjakor – jelentette ki a Krónikának Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, támogatja Románia európai uniós csatlakozását, de nem érti, miért kellett az Országgyűlésnek megelőzni e kérdésben a többi tagország parlamentjét. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT annak idején támogatta azt az álláspontot, hogy legyen a romániai magyarság autonómiája Románia csatlakozásának előfeltétele. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes fontosnak tartotta, hogy Magyarország az elsők között hagyta jóvá Románia csatlakozási szerződését. Szerinte amikor Románia csatlakozásáról szavazott az Országgyűlés, azt az akaratát nyilvánította ki, hogy az erdélyi magyarok is ott legyenek az Európai Unióban a magyarországi magyarokkal együtt. A román külügyminisztérium mind az európai szolidaritás, mind pedig a barátság szempontjából gesztusértékűnek tekinti a budapesti szavazást. A tárca közleményében úgy értékelte, hogy a szavazás megerősíti az állandó támogatást, amelyet Magyarország nyújt Romániának ahhoz, hogy 2007. január elsején az Európai Unió tagjává váljon. /Csinta Samu, Gazda Árpád: Szavazás után: ki örül, ki nem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2005. október 5.
Szeptember végén, Bernben tartották az európai református egyházi vezetők második találkozóját. Az első egyházfői értekezletet tavaly ősszel tartották Utrechtben. A találkozón a Reformátusok Világszövetségének (RVSZ) Európai Területi Tanácsának (ETT) a választott vezetőségi tagjai is részt vettek, élükön Gottfried Locher európai területi elnökkel. A magyar református egyházak képviseletében jelen voltak Tőkés László, Erdélyi Géza felvidéki és Bölcskei Gusztáv magyarországi püspökök, valamint Kató Béla püspök-helyettes. Az egyházi vezetők tanácskozásának napirendjén egy stratégiai javaslatcsomag szerepelt. A dokumentumban azt határozták meg, hogy milyen európai RVSZ-szervezetre van szüksége a tagegyházaknak. Tőkés László és Erdélyi Géza külön értékelték, hogy az RVSZ stratégiai dokumentuma – hosszú elhallgatás után – végre hangsúlyosan szól „a magyar nyelvű egyházak nemzetközi szövetségéről”. Tőkés László 2007-re Erdélybe hívta meg az európai egyházi vezetők találkozóját, arra való tekintettel, hogy ebben az esztendőben Nagyszeben fogja vendégül látni az európai egyházak konferenciája által szervezett III. Európai Ökumenikus Nagygyűlést. /Találkoztak a Református Egyház európai vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2005. október 6.
Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet létrehozását szorgalmazza Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki szerint „életbevágóan fontos”, hogy az RMDSZ-t párbeszédre kényszerítsék. „Az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ autonómiatervezete együttesen jelentheti a kiindulópontot az autonómia kivívásához” – szögezte le Tőkés László, aki úgy vélte: a fórum keretében a politikai, egyházi és civil szervezetek együttesen képviselhetnék a nemzet érdekeit. /Kiss Csaba: Erdélyi Máértot akar Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2005. október 6.
A magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztése tárgyában intéztek levelet Sólyom László köztársasági elnökhöz a romániai magyar történelmi egyházak vezetői, akik külön-külön levélben keresték meg egyházaik gondjaival Traian Basescu elnököt és Markó Béla RMDSZ-elnököt is. A Sólyom Lászlóhoz intézett levelet kilenc erdélyi főpap – a római katolikus egyház részéről Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi, Schönberger Jenő szatmárnémeti és Roos Márton temesvári püspök, illetőleg Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, a református egyházak nevében Pap Géza kolozsvári és Tőkés László nagyváradi püspök, továbbá Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspök látta el kézjegyével. Levelükben az erdélyi magyar főpapok bizakodással méltatták Sólyom Lászlónak azt a kijelentését, miszerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettős állampolgárságnak, hiszen az unióban „ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye”. A Traian Basescu államfőnek és Markó Béla RMDSZ elnöknek írt leveleikben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői egyházaik közös gondjairól (az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a romániai vallásügyi törvényről, a tanügyi törvény egyházakat érintő módosításáról, az egyházak finanszírozásáról, valamint az erdélyi magyar politikai, egyházi és civil szféra együttműködéséről) fejtették ki álláspontjukat és kérésüket. Ezeket a kérdéseket a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói állandó értekezletének szeptember végi tanácskozásán beszélték meg az erdélyi magyar főpapok. /Erdélyi magyar egyházfők levelei Sólyom Lászlóhoz és Traian Basescuhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2005. október 6.
Konjunkturális természetűnek bizonyult “az RMDSZ elnökének tusnádfürdői nyitása” – írta közleményében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A nyilatkozat az aradi október 6-i ünnepség apropóján született. “A hivatalos RMDSZ politikája jobbára kimerül Románia integrációs érdekeinek a túlbuzgó képviseletében, melyhez a romániai magyarság közképviseletének kisajátításából merít etnikai legitimációt”. Tókés László szerint „az aradi Megbékélés Parkja híven jelképezi ezt a politikát. A többségi nemzet diadalkapuja árnyékában húzódik meg a kisebbségi magyarság Szabadság-szobra. Ez a park nem is a Megbékélés, hanem a történelmi és politikai Megalázás Parkja”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2005. október 7.
Több mint 1500-an vettek részt október 6-án Aradon a 13 vértanú kivégzésének 156. évfordulóján szervezett ünnepségeken. Magyarországról is több százan érkeztek, 1989 óta idén volt a legjelentősebb az anyaországi jelenlét. A vesztőhelyen lezajlott koszorúzáson az RMDSZ számos vezetője mellett részt vett Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben Hiller István, az MSZP elnöke nem vett részt az ünnepségen. Tőkés László református püspök elhatárolódott az ünnepségektől, ő azt sérelmezte, hogy az RMDSZ túl buzgóan képviseli Románia EU-integrációs érdekeit, és hogy az aradi Megbékélés Parkja is ezt a politikát képviseli. Az ünnepségen felszólaló személyiségek a megbékélést, az európai fejlődést hangsúlyozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, kifejtette: az elmúlt tizenöt esztendő küzdelme a Szabadság-emlékműért megtanított arra, hogyan kell túlélni a válságos időket. Dávid Ibolya, az MDF és a magyar parlament elnöke a sorsközösség katarzisáról beszélt, felidézve a kivégzett tábornokok példáját. A Fidesz-t képviselő Németh Zsolt alelnök, a hazafiság és a nemzeti jövő kérdésének bonyolultságát elemezte. A Magyar Ifjúsági Tanács közleményben tiltakozott amiatt, hogy az RMDSZ ismételten kisajátította az aradi megemlékezéseket, és hogy nem engedik szóhoz jutni Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. A MIT szerint sajnálatos, hogy az RMDSZ, bár a kampányban az autonómia kivívását tűzte ki céljául, ma megfeledkezni látszik erről, a romániai magyar közösségnek nincs magyar egyeteme, van viszont magyar kormányfő-helyettese, ami a MIT szerint sokatmondó. /B. T.: Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Dávid Ibolya kifejtette: „Váteszek, sámánok, politikai közerők járják a nekünk legfontosabb világot. Mindennek ellene mondanak, ami jó szándékkal előre visz vagy összeköt minket.” Nincs felmentést és felhatalmazás arra, hogy az „idézett váteszek, sámánok és politikai közerők határokon át is érvényesítsék hatalmi vágyaikat. Kijelöljék, hogy itt melyik út merre vezet. Sok helyen megfordulnak, de az aradi vértanúk emlékművénél ma itt nagyon kevesen mutatják meg magukat.” /Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./ Az ünneplő közönségnek a Magyar Ifjúsági Tanács tagjai vagy megbízottjai szórólapokat osztogattak, amelyben kérték az MSZP és SZDSZ politikusait, tartsák távol magukat Erdélytől! „Aki többször is képes volt sárba tiporni, megalázni saját nemzetének tagjait, az nem méltó arra, hogy az Erdélyhez kapcsolódó történelmi évfordulókon vagy akár más alkalommal itt megforduljon”. „Erdélyben még mindig nem létezik önálló állami magyar egyetem, miniszterelnök-helyettesünk viszont van” – áll a nyilatkozatban, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy az „RMDSZ ismételten kisajátítja az aradi megemlékezést, és nem engedi szóhoz jutni Tőkés László püspök urat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét”. Az ünnepségen semmiféle zavargás nem történt. /Nagyálmos Ildikó, Arad: Felhőtlen, csendes emlékezés Aradon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 7./
2005. október 7.
Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyilatkozatában elítélte, hogy Aradon a belvárosi református a püspöki helynök szép igehirdetése után a Magyar Ifjúsági Tanács nevében Sándor Krisztina Aradon megleckéztette a helybeli közösséget. Aradon, ahol a város lakosságának 14%-a magyar, a beszédben „olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk, meggyaláztuk a szabadságot, meggyaláztuk az emlékművet.” Király András Baracsi Levente lelkészt is hibáztatta, amiért helyt adott „egy ilyen felforgató beszédnek. Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet, hányan állnak mögötte. Csak annyit tudunk, hogy Tőkés László küldte őket Aradra.” Az incidens nyomán „az RMDSZ-tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásként kivonult a templomból.” /“Az aradi magyar közösséget sértették meg”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2005. október 7.
Az idei költségvetési támogatást sem teljesítette a magyar kormány, a jövő évi büdzsé határon túli magyaroknak szánt támogatását pedig 25 százalékkal csökkentené. Ezt az elégedetlenségi listát kiegészítik azok a nemzeti vízummal, illetve mikrocsipes speciális személyi igazolvánnyal kapcsolatos tervek, amelynek szükségessége kapcsán komoly kételyek merülnek fel határon túl. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén a résztvevők a különleges személyi irat bevezetése helyett a magyar-igazolvány mellett teszik le a garast. Kelemen Hunor parlamenti képviselő elmondta, hogy a nemzeti vízum, valamint a speciális magyar személyi igazolvány ötlete mindenképpen szerepel majd az október 8-i ülés napirendjén. A politikus közölte, hogy a személyi igazolvánnyal kapcsolatban már tájékoztatást kértek a magyar kormány részéről, hiszen nem értik, hogy az intézkedés milyen újdonságot jelent a magyarigazolványhoz képest. Erre azt a választ kapták, hogy az új személyazonossági irat mikrocsippel is rendelkezne, ami biztonságosabb felhasználást biztosítana, és nehezebbé tenné a hamisítását. Kelemen Hunor emlékeztetett: ennek az igazolványnak a használata nem jár semmilyen kedvezménnyel, ugyanakkor „többmilliárd forintot már belevertek a magyar igazolványba”. Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarokat érintő jogszabályok kidolgozásáért felelős kormánymegbízott szeptember 20-án úgy nyilatkozott, hogy az új igazolványhoz nem kapcsolódnak jogok, kedvezmények vagy utazási lehetőség. Hozzátette: a szomszédos országokban élő magyarok viszont az új, speciális magyar személyi igazolvánnyal vehetnék igénybe a kedvezménytörvényben biztosított jogokat és kedvezményeket. – A nemzeti vízum bevezetését csak üdvözölni tudjuk, de ez nem váltja ki a kettős állampolgárságot – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A határon túli magyarok nem utazgatni akarnak, hanem szeretnének szülőföldjükön megmaradni – hangoztatta Tőkés László, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a jövő évtől bevezetésre kerülő magyar nemzeti vízumról. A püspök az MTI-nek kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy ez a vízum a magyarigazolvány kiváltására szolgál alternatíva gyanánt. Másfelől teljes félreértésből fakad, ugyanis az erdélyi és általában a határon túli magyarok nem utazgatni szeretnének, hanem szülőföldjükön megmaradni. Ehhez volt szükségünk a státustörvényre, ehhez van szükségünk a kettős állampolgárságra, a magyarigazolványra. Más szóval: nem pótolható a határon túli magyarságnak megadandó magyar állampolgárság semmilyen más megoldással, akárha mégoly tetszetős is, mint amilyen a nemzeti vízum. Természetesen a maga helyén ez is bizonyos fontossággal bírhat”. – A Gyurcsány-kormány nemzeti vízumának a bevezetése a nemzeti bezárkózást és a Magyarországra való bevándorlást szolgálja, nem pedig a határon túli magyarságra nyitott, befogadó és távlatos nemzetpolitikát – vélte Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Kelemen Hunor az Iskola Alapítvány elnökeként felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány még a 2005-ös költségvetését sem teljesítette, az oktatási-nevelési támogatások felét még nem utalta át Kolozsvárra. Mintegy 65–70 ezer érintettet várja a támogatást. Költségvetési támogatás 1990–2006. (Jelölés Év: Központi költségvetés/(milliárd)/Határon túli összeg (millió)/Százalék) 1990: 642300/63,7/0,010%; 1991: 931700/183,4/0,020%; 1992: 1189600/709,7/0,060%; 1993: 14662001/439,7/0,098%; 1994: 1648300/1929,2/0,110%; 1995: 1945325/1486,1/0,076; 1996: 2086832/2125,2/0,102%; 1997: 2561607/2080,8/0,081; 1998: 2801855/2358,5/0,084%; 1999: 3510634/3655,5/0,104; 2000: 3788276/6642,9/0,175%; 2001: 4322441/11104,8/0,257%; 2002: 4556251/12550,3/0,275; 2003: 5310600/9723,8/0,183%; 2004: 5947400/12829,8/0,156; 2005: 6582893/12827,4/0,195 (terv); 2006: 7309100/9614,4/0,132%. /B. T.: Nem kell újabb magyarigazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2005. október 7.
Csíkszeredán idén sem szerveztek városi szintű megemlékezést október 6-án az aradi vértanúk emlékére. Az iskolákban osztályfőnöki és történelem órán idézték fel az eseményeket. A Petőfi Sándor Általános Iskolában a névadó szobra előtt tizenhárom gyertyát gyújtottak és az ünnep alkalmából rendezett kiállítást tekintették meg a diákok. A Márton Áron Gimnázium 45 tagú diákcsoportja tanáraik kíséretében az aradi megemlékezés helyszínén vett részt a megemlékezésen. Szatmárnémetiben az 1848-49-es szabadságharcot követő októberi megtorlás szatmári áldozata, Goneczky János tábori lelkész emléktáblájánál rótta le kegyeletét a helyi magyarság. Az emléktábla néhány éve került a belvárosi Zárda-templom homlokzatára, amelynek építési munkálatait korábban éppen ő vezette. Simon Attila katolikus pap és Sipos Miklós református esperes idézte fel a magyarság gyásznapján történteket, majd a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor mondott beszédet. Három helyszínen, közösen emlékezett meg Zilah magyarsága az aradi vértanúkról október 6-án. A résztvevők előbb a belvárosi református nagytemplomban tartott, a kivégzett tábornokokra emlékező istentiszteleten jelentek meg, ezt követte a koszorúzási ünnepség. A templomkertben a szabadságharc 150. évfordulójára emelt obeliszknél a kegyelet koszorúit helyezték el. Este szintén megemlékező rendezvényt szerveztek a baptista imaházban. Nagyváradon ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyvárad-olaszi református templomban a megemlékezés. Az RMDSZ a történelmi egyházakkal karöltve emlékezett a tizenhárom aradi vértanú tábornokra. Az ünneplők ezután a Nagy Sándor utcába, a tábornok szülőházánál elhelyezett emléktáblához vonultak. A mintegy ezer résztvevő előtt Tőkés László püspök mondott ünnepi beszédet. /Ünnepi rendezvények Erdély-szerte: = Új Magyar Szó (Bukarest), 2005. október 7./
2005. október 7.
Október 9-én hálaadó istentisztelet keretében avatják fel az önerőből teljesen felújított batizi református templomot. Az ünnepi eseményen Tőkés László püspök hirdet igét. Király Lajos helyi református lelkipásztor a Szatmári Friss Újságnak elmondta: a templom április 11-én kezdett felújítása hárommilliárd lejbe került. /Felújították a batizi templomot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2005. október 13.
Szatmári Tibor, a kémkedéssel vádolt budapesti RMDSZ-megbízott lakott abban az ingatlanban, amelyet eredetileg a magyar kormány az erdélyi magyar történelmi egyházaknak szánt volna – állította ezt Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Emlékeztetett: még 2001-ben kormányhatározat született olyan épület vásárlásáról, amelyet felújítása után az erdélyi magyar történelmi egyházak használatába adtak volna. Ezt az épületet felújították, de a címzettekhez a mai napig nem került. Tőkés kifejtette: ezzel az egyházaknak régi kérésük valósult volna meg. Tőkés két hete értesült arról, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője ebben az épületben biztosított lakást Szatmári Tibornak és feleségének. Információi szerint a Szatmári házaspár egyedüli lakója volt az épületnek, az ingatlan védőberendezésének két évi működtetése 10 millió forintba került. Tőkés furcsállja, hogy az épületből közvetlen telefonvonal létezett különböző magyar és román kormányhivatalokhoz. Tőkés kijelentette: mélyen sérti az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekeit, hogy az RMDSZ vezető funkcionáriusa ahelyett, hogy a történelmi egyházak érdekeit és jogait védené, „részt vett ennek az épületnek az eltérítésében”. /Az erdélyi magyar egyházak házában laktak Szatmáriék. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2005. október 13.
Október 12-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Arról tájékoztatott, hogy a romániai magyar történelmi egyházak vezetői levelet fogalmaztak meg Traian Basescu román, Sólyom Lászlóhoz magyar elnökhöz és Markó Bélához, amelyben párbeszédet szorgalmaznak a kisebbségi törvénytervezetről. Elmondta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak delegációja Brüsszelbe utazik, ahol elsősorban egyházi kérdésekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az ingatlanügyre, a felekezeti oktatásra, az egyháztörvényre, illetve az egyházak finanszírozására. Ezek után tért rá a kémbotrányra, erről közleményt adtak ki, vaskos dokumentumcsomag kíséretében. Ezek egy nagy értékű ingatlanról szólnak, amelyet 2001-ben az Orbán-kormány határozatban rendelt az erdélyi magyar történelmi egyházak használatára. Az egyházak sürgették a Svábhegyen levő, 450 millió forintért vásárolt ingatlan átadását, azután megtudták, hogy az épületet Szatmári Tibor és felesége használták és mint Tőkés mondta, itt kerül kapcsolatba a kémüggyel. Kérdés, Szatmári Tinor, Markó Béla bizalmasa mivel érdemelte ki ezt a kiváltságot, hiszen az épületnek csupán az őrző-védő szolgálata 10 millió forintba került két év alatt. „Mélyen sérti az egyházakat, hogy az RMDSZ vezető funkcionáriusa ahelyett, hogy a történelmi egyházak jogait védené, részt vesz az épület eltérítésében, holott deklarált módon az egyházak támogatóinak állítja be magát”. További fejleménynek nevezte, hogy 2004 nyarán egy újabb kormányhatározattal hatálytalanították a 2001-es határozatot. Az EMNT elnöke szerint változatlanul fennáll a kérdés, mire szánják, kik használják az épületet, holott Szatmáriék már nem laknak benne. Tőkés furcsállotta, hogy mindez megtörténhetett, Kis Elemér, Kiss Péter, Szabó Vilmos, Bálint-Pataki József és mások közreműködésével. Komoly kérdéseket vet fel, hogy mivel érdemelte ki Szatmári ezt a privilegizált helyzetet a magyar kormány részéről. Hozzátette: őt nem a magyar állambiztonság, inkább „az erdélyi magyarság nemzetbiztonsága érdekli”, és ez az eset „bizonyítja, hogy egyes RMDSZ-vezetők veszélyesek a romániai magyar közösség biztonságára”, és az a kérdés, hogy Szatmári „Markó Béla tudtával végezte-e azt a tevékenységet, amit feltételeznek róla, vagy Markó tudtán kívül”. Tőkés kijelentette: élesen felvetődik az RMDSZ- elnök felelőssége ebben az ügyben, mert Szatmári Tibor amikor 2000-ben lemondott a személyi tanácsadói tisztségéről, nemcsak Tőkés Lászlót, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnökét „nem tolerálta”, de Markó Bélával szemben is kritikákat fogalmazott meg. Ennek ellenére, Markó bizalmi állásba helyezte Szatmárit. /Mózes Edith: Egyházi küldöttség készül Brüsszelbe. Tőkés László: Markó Béla felelős a kémügyért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./
2005. október 14.
„Szatmári Tibor és Szatmári Ildikó nem lakik és nem lakott az Ötvös utcai villában” – reagált a lapnak Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának ügyvezető elnöke, Tőkés László kijelentéseire. A püspök marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján azt állította, a kémkedéssel megvádolt Szatmári család lakott a határon túli magyar történelmi egyházaknak szánt budapesti épületben, és ez a magyar államnak több millió forintjába került. Ezzel szemben Szabó Béla elmondta: „Két épületről van szó, de az épületek nem lakhatóak, nem olyan jellegűek. Az egyik romos állapotban van, a másik felújítás alatt áll. Az RMDSZ működtetett ott egy irodát, de januártól az is megszűnt.” A Szatmári házaspárt is megkérdezte az Új Magyar Szó, de nem kívántak reagálni a püspök kijelentéseire. Állításuk szerint a kémkedési vádak miatt a Magyar Nemzet napilappal három napja perben állnak, a per végéig nem kívánnak nyilatkozni. /HTMH: valótlanságot állított Tőkés László. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
2005. október 15.
A napokban, a szászrégeni zsinatról jövet, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Magyarországon jövő tavasszal választások lesznek, a határon túli magyar szervezetek egységesen kérték a magyar pártokat, hogy hagyják ki őket a választási kampány tematikájából. Tőkés László kifejtette, hogy az össznemzeti érdek az irányadó. Hiába próbálkoztak évek óta a Medgyessy-, majd mind kevésbé a Gyurcsány-kormánynál, új eredményeket elérni vagy legalább a régi eredményeket megtartani a határon túli magyarság támogatása, vagy példának okáért a kettős állampolgárság ügyében, süket fülekre találtak. Amikor kiállnak Marosvásárhelyen, Szabadkán vagy Bécsben a kettős állampolgárság mellett, ezáltal már belpolitikai üggyé válik közvetett vagy közvetlen módon ez a kérdés. Tőkés László visszautasította a Népújság munkatársának a megállapítását, hogy a püspök felvetései a MIÉP és a Jobbik álláspontjához látszanak közelinek. A Magyar Polgári Szövetség zavaros, és egy zavaros állapotú szövetséggel nehéz kapcsolatokat fenntartani, annál is kevésbé, mert összefonódások vannak a szövetség és a tanács között. Szilágyi Zsolt például alelnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, és ugyanakkor választmányi elnöke a Magyar Polgári Szövetségnek. Inkább a Székely Nemzeti Tanáccsal vannak problémáik, mondta Tőkés László, mert ők másként képzelik el az autonómia ügyében való együttműködést. Lassan már mindenki mindenki ellen hadakozik, ezért szorgalmazza a püspök az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet formájában is testet öltő párbeszédet. Elsősorban Erdélyben kellene párbeszédet folytatni. A püspök helyesnek tartja a Fidesz–RMDSZ közeledést. A Fidesz nem bontja meg az RMDSZ egységét, hanem nagyon jó kapcsolatokat ápolt például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Magyar Polgári Szövetséggel. /Mózes Edith: Tőkés László: Mindenki mindenki ellen hadakozik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./
2005. október 15.
Sommert Tiborné olvasói levelében indulatosan kirohant Borbély Zsolt Attila ellen, elmagyarázva, hogy a politika és az egyház két külön intézmény, majd dühödten támadta Tőkés Lászlót: „Nehogy hősnek érezze magát Sándor Krisztina, mint ahogy hősnek érezte, érzi magát az a református lelkész, aki 15-17 évvel ezelőtt itt, Temesváron az egyház tanításától eltérő dologról beszélt a szószéken. Még csak nem is a nép, a közösség dolgairól, hanem saját érdekéről, hogy menynyire “jó neki” a temesvári parókia, amelyet az elhunyt lelkész után akart átvenni.” A levélíró minősített: amit Borbély Zsolt Attila csinál, „az nem politika, hanem intrika. Ha ebben az országban egy magyar szervezet politizál, az az RMDSZ.” /Sommert Tiborné, Temesvár: Politizálás a templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./ Előzmény: /Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában – Nyugati Jelen, okt. 15./
2005. október 18.
Mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében zajlott október 17-én Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem épülete előtt a tüntetés. A résztvevők transzparensein „Magyar egyetemet a mi adónkból”, „Szabadságot az egyetemünknek” felirat volt olvasható, de a hét végén Szabadkán az erdélyi egyetem ügyével való szimpatizálás viszonzásaképpen „El a kezekkel a vajdasági magyarokról” nevű felirat is megjelent. A civil szervezetek nevei mellett földrajzi településneveket tartalmazó táblák is voltak, a résztvevők Aranyosszéket, Szamosújvárt, Széket, Kalotaszeget is képviselték. Ellenpropaganda is volt a helyszínen, néhány román nyelvű szórólap, amelyen az állt, hogy nemet a Bolyai Egyetemnek, és igent a Dacia Superior Egyetemnek. A felszólalók közül elsőként Hantz Péter lépett mikrofonhoz, aki bejelentette: a tüntetések szervezői követelik, hogy a jövő tanévtől kezdődően induljon be a Bolyai Egyetem, az október 20-i román–magyar kormányülésen pedig döntsenek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok létrehozásáról. Felszólalt még, többek között, Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. A tüntetésen felolvasták Toró T. Tibor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselők, illetve Tőkés László EMNT-elnök üdvözlő levelét. Bodó Barna szerint az RMDSZ képviseli az egyetem ügyét, de sajnos ennek eredménye nem látszik. Az egyetem oktatója elismerte, hogy az idei tanévnyitó is előrelépés volt, viszont a mostani ütem szerint csak évtizedek múlva sikerülne visszaállítani az önálló magyar egyetemet. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) meglepetéssel vette tudomásul a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának és Igazgatótanácsának nyilatkozatát, amelyben „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket kritizálja”. A BKB véleménye szerint BBTE vezetőségének „nyilatkozat helyett inkább az egyetemen belüli magyarellenes állapotok felszámolásával kellene törődnie”. Szerintük az ami jelenleg létezik a BBTE-n, megalázó, elfogadhatatlan, ha figyelembe veszik, miként néz ki egy multikulturális egyetem Finnországban, Dél-Tirolban, Walesben vagy Baszkföldön. A romániai magyar egyetemi oktatók jelentős hányadát tömörítő Bolyai Társaság közleményében leszögezte, hogy továbbra is maradéktalanul támogatja az önálló erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer megteremtésére és a kolozsvári székhelyű, magyar tannyelvű, állami finanszírozású Bolyai Egyetem visszaállítására irányuló törvényes kezdeményezéseket. /B. T.: Több százan tüntettek a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
Megközelítőleg száz részvevője volt Nagyváradon annak a tiltakozó akciónak, amelyet ugyanazon a napon több erdélyi városban is megrendeztek. Nagyváradon a fiatalok kezükben égő gyertyákkal és könyvekkel a vármegyeháza előtti téren kiálltak a közös ügyért. Csűry István református püspök-helyettes elmondta: a román diáknak román egyeteme, a magyar diáknak viszont magyar egyeteme kell hogy legyen. A tüntetésen Tőkés László Brüsszelből küldött üzenetét is felolvasták a szervezők. Az MPSZ részéről Csuzi István megyei elnök kifejtette: alkotmányos jog a magyar oktatás. Nagy József Barna diakónus az Erdélyi Magyar Ifjak nevében elmondta: a magyar tannyelvű Sapientia- és Partiumi Egyetem helyzete egyedülálló /G. Z.: Az önálló állami magyar egyetemért tüntettek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 18./
2005. október 19.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikus és a szász evangélikus egyház képviselői Brüsszelbe látogattak, az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kértek segítséget európai uniós tárgyalópartnereiktől. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkoztak. Tőkés László püspök elmondta, találkozóikon szolidaritást, egyetértést és nyitottságot tapasztaltak. Tárgyalópartnereik mindenütt határozott segítséget ígértek, és cserében folyamatos kapcsolattartásra, több információ nyújtására kérték az erdélyi küldöttséget. A megbeszéléseken szóltak a kisebbségi egyházakat – a román ortodox egyház javára – sújtó diszkriminációról, illetve a felekezeti oktatás korlátozott voltáról is. Kérték, hogy foglalják ezeket a kérdéseket a Romániáról szóló országjelentésbe, és érjék el, hogy Bukarest teljesítse az integrációs feltételeket. Reményüket fejezték ki, hogy még Románia tényleges csatlakozása előtt sikerül elérni követeléseik teljesítését. /Egyházi segítségkérés Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A delegáció – amelyet Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Tőkés László református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Friedrich Gunnes, a szász evangélikus egyház főtitkára, Nicolae Anusca, a görög katolikus metropolita első tanácsadója, továbbá a római katolikus egyházat képviselő Fejes Anzelm Rudolf püspök, premontrei prépost alkotott – az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkozott. A tizenöt éve halogatott egyhá­zivagyon-visszaszolgáltatás nem várathat többé magára – hangoztatták a mintegy kétmillió hívőt képviselő küldöttség tagjai. A román görög katolikus egyháznak még a templomait sem adják vissza. Nicolae Anusca kifejtette, több konkrét eset hozható fel arra is, hogy a román többségi egyház a kisebbségi egyházak ellen uszít. Fejes Anzelm Rudolf rámutatott, az állam megfosztotta az egyházakat a levéltáraktól, a bizonyítékoktól, ugyanakkor kéri a bizonyítékokat a szóban forgó tulajdonokkal kapcsolatban. /(MTI–L.): Segítséget kértek a visszaszolgáltatáshoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./
2005. október 24.
Király András állításai helyenként sértőek, helyenként pedig valótlanságot tartalmaznak, ezért Borbély Zsolt Attila kénytelen reagálni rájuk. Király András szerint ő addig politizált a Reform Tömörülés platformban, amíg érdekei kívánták. Valójában Borbély Zsolt Attila addig tevékenykedett a Reform Tömörülésben, amíg az fel nem oszlatta önmagát. A Reform Tömörülés bármikor paktumot köthetett volna az RMDSZ csúcsvezetésével, és zsíros pozíciók sorát szerezhette volna meg. De megmaradt célkitűzések mellett (belső önrendelkezés, háromszintű autonómia), amelyeket az RMDSZ csak retorikai szinten vállalt fel, azt is csak az utóbbi időben a Nemzeti Tanácsok és a Magyar Polgári Szövetség megalakulásának hatására. Borbély Zsolt Attila visszautasította Sommert Tiborné levelét is, aki kétségbe vonja Tőkés László 1989-es hősiességét és kárhoztatta őt akkori szerepvállalásáért. /Borbély Zsolt Attila: Elvi megfontolások egy gyakorlati vita mentén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./ Előzmény: Király András: Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./ /Sommert Tiborné, Temesvár: Politizálás a templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./
2005. október 25.
„Történelmi” eseménynek, a román–magyar kapcsolatokban beállott „áttörésnek” nevezik a Bukarestben lezajlott kormányülést. A román–magyar kormányülés kapcsán mély sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a létrejöttében közreműködő Markó-klikk újból csak elárulta az erdélyi magyar autonómiát – írta Tőkés László, az EMNT elnöke. Jellemző, hogy miközben a magyarországi – határon túli magyar kapcsolatok történelmi mélypontra süllyedtek, a román–magyar államközi kapcsolatok „Kempinski” magasságokba emelkedtek. Markó Béla szerint „a két országnak a párbeszédet sikerült érvényesítenie a konfrontáció helyett”. Miközben Budapest, Bukarest és az RMDSZ kiválóan megértik egymást – ezzel szemben az erdélyi magyarság RMDSZ-en kívüli erőivel, valamint az egyházi és a civil élet képviselőivel a nevezettek még csak szóba állni sem hajlandók. A bukaresti közös kormányülés előtti napokban zajlottak az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítását követelő tüntetések. Az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei ez időben tettek látogatást az Európai Unió brüsszeli intézményeinél, a kisebbségi és vallásszabadság kivívása, az egyházainkat sújtó diszkrimináció megszüntetése és a kommunizmus idején elkobzott közösségi javaink visszaszerzése érdekében. A román parlament ebben az időszakban szavazta le a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet, és magyarellenes gyűlöletbeszéddel fejezték ki szembenállásukat a kisebbségi törvénytervezettel szemben. Jellemző, hogy a román–magyar kormányülésnek még csak a napirendjén sem szerepelt az erdélyi magyar közösségi önrendelkezés, vagy az önálló magyar nyelvű felsőoktatás ügye. A Gyurcsány-kormány a határon túli magyaroknak juttatott támogatást minden téren megnyirbálta, és már közel egy éve nem hajlandó összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. /Tőkés László, az EMNT elnöke: A román–magyar kormányülésről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 25./
2005. október 27.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa október 14-én Erdődön ülésezett. Értékelték október 6-ának megünneplését. Az egyházkerület különböző településein október 6-án a gyülekezetek és a polgári közösségek együtt emlékeztek az aradi vértanúkra. Aradon a megyei RMDSZ elnöke eltiltotta a szólástól több polgári szervezet képviselőit, majd a belvárosi református templomból való tüntető kivonulásával és botrányos sajtóbeli megnyilatkozásaival vitatta el a szólás jogát azoktól, akik a hivatalos RMDSZ politikával nem értenek egyet. Az igazgatótanács visszautasítja az aradi templomi ünnepély kapcsán Baracsi Levente lelkipásztort, Sándor Krisztina ifjúsági vezetőt és Tőkés László püspököt ért méltatlan támadásokat. /Határozat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./
2005. október 31.
Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes október 29-én Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott. – Az egyházak esetében is sürgetni kell a romániai restitúciós folyamatot, mivel eddig az erdélyi magyar történelmi egyházak nagyon kevés ingatlant vehettek ténylegesen birtokba –jelentette ki Markó. A megbeszélésről hiányzott Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki a találkozó előtt kifejtette: részben sűrű elfoglaltsága, részben pedig az RMDSZ-nek az egyházakkal szembeni magatartása miatt nem vesz részt a találkozón. Markó a püspökökkel tartott megbeszélés után elmondta: gyakran a helyi önkormányzatok a szükséges iratok kibocsátásának megtagadásával késleltetik a visszaszolgáltatást. Az erdélyi magyar történelmi egyházak által benyújtott 1800 kérelem közül 400 esetében született elvi döntés a központi restitúciós bizottság részéről, 300 ingatlan már telekkönyvileg is egyházak nevén szerepel, ezek közül azonban csak nagyon keveset tudtak ténylegesen birtokba venni az egykori tulajdonosok. Markó reméli, hogy egy éven belül legalább elvi szinten sikerül tisztázni az erdélyi magyar történelmi egyházak kérelmeit. Az egyházvezetők korábban elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a parlament előtt levő kultusztörvény eredeti tervezetében csak feltételes módban fogalmaz a felekezeti oktatás finanszírozásáról, és emiatt az államot nem kötelezi arra, hogy hozzájáruljon az egyházi iskolák fenntartásához. Markó közölte, hogy ezt a kitételt a szenátus szakbizottságában sikerült módosítani az erdélyi magyar történelmi egyházak által kért módon. A sajtótájékoztatón szóba került az önálló magyar egyetemért tíz nappal ezelőtt szervezett tüntetés kérdése is. Markó kifejtette: a diákoknak igazuk van, amikor az önálló egyetemet kérik, de ezért nem feltétlenül szükséges szétválasztani a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet. Itt elsősorban az önálló tanszékek és karok létesítése szükséges. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: ez a kérdés még nem vetődött fel, nem tudja, hogyan lehetne megvalósítani, de elsősorban az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldást. /B. T.: Markó: sürgetni kell a restitúciót. Kevés visszaszolgáltatott ingatlant vehetett birtokba az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott Markó Béla. A tanácskozáson jelen volt Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius püspök, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Adorjáni Dezső, az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének vezetője, Tempfli József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője, Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök és Szabó Péter, a Temesvári Római Katolikus Püspökség küldötte. /Lassú a restitúciós folyamat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./
2005. október 31.
A romániai történelmi egyházak képviselői levelet intéztek az Európai Bizottsághoz, José Manuel Barroso elnökhöz. A levél bevezetőjében emlékeztet: Brüsszelben, az Európai Parlament illetékeseivel való megbeszélések során a napokban arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy Románia EU-csatlakozásának küszöbén továbbra is súlyos gondok merülnek fel a tényleges vallásszabadság tekintetében. A levél így hangzik: “Egyházi ingatlanainkat nem szolgáltatta vissza a román kormányzat. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy egyházaink több mint 4000 ingatlant igényeltek vissza az államtól, melyek elengedhetetlenül szükségesek vallási, karitatív, társadalmi és oktatási feladataink elvégzéséhez. Ennek ellenére egyházaink mind a mai napig sem kapták vissza ingatlanaik 90 %-át. Romániának még nincs vallásügyi törvénye. Örömmel fogadtuk, hogy a jelenlegi kormányzat, az elismert vallásfelekezetekkel konzultálva elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Megdöbbentésünknek adunk viszont hangot amiatt, hogy az egyházakkal egyeztetett szövegben kormányzati tisztviselők egy lényegi módosítást eszközöltek. A szövegtervezettel ellentétben ugyanis, amely a felekezeti oktatás állami finanszírozását irányozza elő, a végleges szöveg csupán feltételes módban engedi meg, hogy az állam pénzbelileg támogassa a felekezeti oktatást. (…) Az egyház-finanszírozás törvényi kereteinek hiánya komoly feszültségeket gerjeszt az egyházak között. A többségi egyházat 1989 óta túlfinanszírozzák, és miközben kisebbségi egyházaink hiába próbálják elkobzott ingatlanaikat visszaszerezni, az ortodox egyház kormányrendeletek révén kerül hatalmas értékű javak birtokába. Mindezeket szem előtt tartva, ki kell mondanunk, hogy a román alkotmány által szavatolt esélyegyenlőség és vallásszabadság nem tükröződik a vonatkozó törvénykezésben. Ezért kérjük Elnök úr közbenjárását, hogy az európai intézmények monitorizálják a romániai kisebbségi történelmi egyházak és a nemzeti kisebbségek sorsának alakulását. Meggyőződésünk, hogy a Romániáról szóló ország-jelentésben is említést kell tenni az egyházainkat diszkrimináló gyakorlatról.” A levél aláírói Adorjáni Dezső evangélikus, Tőkés László református, dr. Szabó Árpád unitárius püspökök, Gunnesch Friedrich főtitkár (Ágostai Hitvallású Szász Evangélikus Egyház), Annusca Nicolae érseki főtanácsos (Román Görög Katolikus Egyház), Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost-prelátus (Római Katolikus Egyház). /Erdélyi egyházfők levele az Európai Bizottsághoz. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2005. október 31.
Trianon és Európa címmel tartottak lakossági fórumot Nagyváradon. A rendezvényen magyarországi és partiumi politikusok Trianon 85 éves utóéletét idézve a kérdés unión belüli megoldására keresték a választ. A résztvevők bírálták a magyar miniszterelnököt egy neki tulajdonított bukaresti kijelentése miatt, miszerint Gyurcsány Ferenc a minap Trianont semminek nevezte. A református püspöki palotában tartott fórumon Székelyhídi Ágoston kijelentette: a nemzetet Európa sem tekintheti nem létező emberi közösségnek, és az államközi érdekeket kell alárendelni a nemzeti érdeknek. Tőkés László szerint az erdélyi magyarság Trianonra hittel, erővel és meg nem alkuvó öntudattal válaszol. /Trianon-fórum Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./
2005. október 31.
Hetek óta folyik a vita a lapban, van-e helye a politikának a templomban. Tőkés László püspök kifejtette, a kommunizmus ideje alatt az egyházat politikai tilalom alá helyezték, és egyet tehetett, hogy tapsolt a korabeli rezsimnek. Ezen már túl vagyunk. Az egyház erkölcsi alapon véleményt alkot a világ bármely kérdéséről. A barikádnak két oldala van: el kell döntenie egy politikai pártnak vagy szervezetnek, melyik oldalon áll. A rendszerváltoztató demokratikus oldalon van a helyünk, ennek jegyében született az RMDSZ, mondta, ezért értetlenséggel tapasztalja a pálfordulásokat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem ellenzék, ugyanis nem párt, sőt, nincs is hivatalos jogi személyisége. Ez tulajdonképpen az, aminek az RMDSZ-nek lennie kellett volna: minden politikai pártot, a civil szférát, az egyházakat megfelelő strukturáltság mellett magába szeretne foglalni, hogy létrejöjjön az erdélyi magyar autonómiának szervezeti felépítménye. A katalánoknál a szélsőbaltól a szélsőjobbig mindenki egyetértett az autonómia kérdésében. Az EMNT nem akar párttá alakulni. Tőkés László a magyar-román közös kormányülést kirakatrendezvénynek érzi. Nem volt tétje ennek az ülésnek, ha csak nem az, hogy Románia integrációját látványos formában elősegítse. A püspök károsnak tartja a közös kormányülést. Bizonyíték erre a pár napra rá történt szenátusi szavazás fiaskója a még oly gyenge kisebbségi törvénytervezetről. /Irházi János: “Nem lehet ide-oda loccsanni” – Interjú Tőkés László püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2005. október 31.
Október 29-én az áldozatos, sokszor már reménytelennek tűnő munka eredményeként Gájon felavatták a református templomot. Jelen volt többek között Tőkés László püspök, Mózes Árpád evangélikus és Timotei Seviciu ortodox püspök, továbbá az alapítványok képviselői. Az istentisztelet után Czégé Imre lelkész emléklapokat adott át mindazoknak, akik hozzájárultak a terv megvalósításához. A templom főépítésze és tervezője, Mádi Sándor már nem érhette meg az avatás napját. /(ij): Templomavató Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2005. október 31.
Európában most már lehet megoldást keresni Trianon égető kérdéseire – jelentette ki Székelyhídi Ágoston író Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Trianon és Európa címmel október 28-án rendezett konferencián. Lehangolónak tartotta, hogy Magyarország baloldali kormánya tavaly decemberben elutasította a kettős állampolgárság megadását a határon túliaknak, ráadásul Gyurcsány Ferenc kormányfő maga állt a „tagadás kampányának” élére. Tőkés László püspök a magyar miniszterelnök közelmúltbeli bukaresti látogatásán tett nyilatkozatára utalva kijelentette, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Gyurcsány között az a különbség, hogy „az egyiknek kell Erdély, a másiknak meg nem”. A püspök szerint ez a tény, valamint az, hogy a magyar kormányfő szerint „Trianon semmi”, a december ötödike előtt történtekkel egyetemben nem más, mint lélektani hadviselés a keresztény értékek és a Trianonhoz kapcsolódó fájdalmak ellen. Ékes József országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum alapító tagja a mai magyarországi helyzettel kapcsolatosan úgy vélte, az ottani folyamatok a nemzettudat elsorvasztását célozzák. A szintén a Nemzeti Fórum nevében felszólaló Püski András az európai integrációs folyamatok kapcsán leszögezte: a magyarországi nemzeti elkötelezettségű polgári erők ebben segítséget kívánnak nyújtani az erdélyi és partiumi magyaroknak. /Balogh Levente: Trianon és Európa Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2005. november 1.
Október 29-én Budapesten a Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban Csányi Tamás karnagy szervezésében, a Magyar Katolikus Rádió támogatásával hangversenyre került sor a „Házsongárdi temető síremlékeinek megújításáért”. A fővédnökséget Tőkés László püspök vállalta, bevezető szavaiban szólt a temető jelentőségéről és a Házsongárd Alapítvány áldozatos munkásságáról. A népes közönség soraiban megjelent Mádl Ferencné Dalma asszony is. A jótékonysági előadást a baróti Transylmania együttes rekesztette be. Az együttes részt vett az előző napi, erdélyi árvízkárosultak javára rendezett Papp László Sportcsarnok-beli nagyszabású koncerten is. /Hangverseny a Házsongárd Alapítvány támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2005. november 1.
Október 22-én Kalotaszegen, Bánffyhunyadon a Ravasz László Emlékházban Wittner Mária, az 56-os forradalom hőse, egykori halálraítélt tartott előadást a Kós Károly Kulturális Egyesület és a VET szervezésében. Hangszalagról felidézték Ravasz László püspök 1956. november 1-jén a Kossuth rádióban elhangzott szózatát. Másnap, 23-án Tőkés László püspök meghívására Wittner Mária a jövőre 50 éves nagyváradi-réti templomban tartott előadást. Wittner Mária előadása végén elmondta, hogy ő a maga módján készül az 50. évfordulóra, és elutasítja a hivatalos állami vezetés által tervezett, vascsövekből álló emlékművet. Ő 56 darab lyukas zászlóba varr be magyar címert, és ezeket osztja szét az arra méltó intézményeknek és személyeknek. Tőkés Lászlónak most adta át a 13. számú zászlót. A tizenegyediket Lech Walesa, a Szolidaritás egykori legendás vezetője kapta nemrég. /Okos Márton: Wittner Mária Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./
2005. november 4.
Az RMDSZ vonja vissza a kisebbségi törvénytervezetét – áll egyebek között abban a nyilatkozatban, amit Tőkés László püspök ismertetett november 3-án budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint az erdélyi magyarságnak a román uniós integrációval kapcsolatos érdekérvényesítése eléggé felemás. Olyan fontos kérdésekben, mint az egyházi ingatlanok visszaszerzése, a magyar felsőoktatás vagy az autonómia kérdése, a magyar érdekek kárt szenvednek – hangsúlyozta. /Tőkés: az RMDSZ vonja vissza a kisebbségi törvénytervezetét. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./ A sajtótájékoztatón Tőkés László az általa ismertetett nyilatkozatot öt szervezet – az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – fogalmazta meg, akik „nem az RMDSZ ellenében sorakoztak fel, hanem a magyarság érdekében” – hangsúlyozta a püspök. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a kisebbségi törvénytervezet visszavonásának kérésével kapcsolatban kijelentette, nem látja a logikáját. „Lehet kiskapuzgatni, hogy a kulturális autonómián kívül más autonómia-koncepciónak is helye jusson – de a megoldás, a nagykapu maga – a lényege a törvénynek – éppen ez: minden közösség maga dönti el, hogy a saját kultúrájában mi történjék” – mondta. Markó Attila szerint éppen ezen autonómia-forma révén érhető el, hogy egy közösség választott testülete maga dönthesse el, a saját iskolájában milyen szempontok szerint, mi hogyan szerveződjék. „Nem látok ebben a pillanatban alternatívát a kisebbségi törvényünkre” – tette hozzá Markó Attila. /Gergely Edit: „Lehet kiskapuzni, de a nagy kapu adott”. A kisebbségi törvénytervezet visszavonását kéri az RMDSZ-től Tőkés László. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./