Az Érmelléki kalauz című kiadványt előbb Érmihályfalván, majd a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ Múzeumtermében mutatták be. A Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma 2004. október 26-27-én konferenciát rendezett a Debrecenhez hajdan ezer szállal kötődő Érmellék múltjáról és jelenéről, a jövő modernizációs lehetőségeiről. A konferenciának, amely az Egy kistérség rekonstrukciója címet viselte, a Debreceni Akadémiai Bizottság székháza adott helyet. A rendezvény előadói között a ma is az Érmelléken élő szakemberek mellett a Debreceni Egyetem oktatói és diákjai szerepeltek. A konferencia anyaga Érmelléki kalauz címen kötet formájában megjelent. Tőkés László királyhágómelléki református püspök hangsúlyozta: lényeges a földrajzi-történelmi térségek helyreállítása, és nagyon fontos az összefogás azért, hogy az Érmellék ne legyen pusztuló vidék. /Tóth Hajnal: Könyv jelent meg az Érmellékről. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

Az európai képviselők nem tulajdonítanak megfelelő figyelmet a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdéseknek. Bekerült az úgynevezett Moscovici-jelentésbe, elvárják Romániától, hogy fogadja el a kisebbségi törvényt, és mondja ki a kulturális autonómia intézményének a szükségességét. Ez az igény továbbra is érvényes, s ehhez kell igazodni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ugyanakkor vannak olyanok, akik szerint az EU meg fogja oldani a problémákat. Valójában az EU országai megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az etnikumközi viszonyokban milyen megoldásokat kell támogatni, a különböző országok között pedig óriási különbségek vannak. „Nem szabad tehát illúziókban ringatnunk magunkat, hanem nekünk kell valamilyen módon megoldani a problémáinkat” – hangsúlyozta Markó. Az EU-n belül jobban lehet majd orvosolni a problémákat, mint annak határain kívül. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a román lobbi-tevékenység Brüsszelben kitűnő, és ez már eleve hátrányba hozza a magyarországi külpolitikát, amely amúgy sem túlságosan aktív a határon túli ügyekben. Másfelől Markó Béla és az RMDSZ a kisebbségek hátrányára asszisztál a román kormánypolitikához. Tőkés kitért arra, hogy Markó Béla két éve nem hajlandó leülni, és velük tárgyalni. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint az RMDSZ az elmúlt tizenöt évben elszalasztotta az önálló markáns külpolitika megteremtésének a lehetőségét. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy vélekedett, hogy a májusi országjelentésnek tartalmaznia kell a romániai magyar kisebbség, illetve a székelység jogainak védelmére vonatkozó utalásokat is. Csapó leszögezte: függetlenül a jelentés tartalmától, tovább fognak harcolni Székelyföld területi autonómiájának megteremtéséért. /P. A. M.: Európa és a kisebbségi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A liberális budapesti Magyar Narancs hetilap közölte Parászka Boróka, az A Hét hetilap főszerkesztőjének cikkét. Ebben a lapjában közölt elutasító hangvételhez hasonlóan minősítette a Sólyom László köztársasági elnök által kezdeményezett május 4-i konferenciát. Magyarország és a környező államok között aktív gazdasági, kulturális csere folyik. Ha még mindig ismeretlennek tűnnek a határon túli magyar közösségek a magyar köztársasági elnöknek, az nagy baj. A legnagyobb hibája ennek az akciónak a magyar nacionalizmus, magyarázta Parászka Boróka. Szerinte ez a nacionalizmus szomszédokként csak a Magyarország határain kívül élő magyarokat ismeri el. Nem lehet csak az „ott” élő magyarokat megismerni anélkül, hogy az „ott” élő szlovákokat, románokat ne ismerné meg Magyarország. És Magyarország egyáltalán nem ismeri a románokat, szlovákokat. A Magyarország határain kívül élő magyarok a „magyar nemzetpolitika karanténjában élnek, szimbolikus magyar (teljesíthető és teljesíthetetlen) ígéretek bűvöletében”. Parászka szerint az „elnöki akció megkérdőjelezi a határon túli magyar közösségek demokratikus érettségét és működőképességét is.” A magyar köztársasági elnök a határon túliak „magyarságtudatára” kíváncsi. Parászka megmagyarázta: „A magyarságtudathoz sem a román államnak, sem a magyar köztársasági elnöknek nincs köze. Magánügy.” Parászka sérelmezte, hogy kiket hívtak meg a konferenciára, szerinte azokat, „akik mögött nem jött létre életképes politikai mozgalom, akiket a határon túl nem jogosított fel a képviseletre senki”. A főszerkesztő hozzátette: például Tőkés László Magyarországon kiket és miért képvisel, amikor a határon túliak ügyében felszólal? Parászka szerint a konferenciasorozat „a legradikálisabb reformellenesség”. Románia európai ország; működő civilszférával és működő nyilvánossággal. Kiépíthető egy a közösségi és választói akaratot tiszteletben tartó jószomszédi viszony. „Már ha Magyarország felismeri, hogy a határain kívül nem önjelölt törzsfők és sámánok vezette, félnomád törzsek élnek.” /Parászka Boróka: Sámánok – Az államfő és a határon túli magyarok. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 5./

Az érintettség jogán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtószolgálata révén Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke válaszol Kis Tibornak, a Népszabadság április 26-i számában megjelent, Könnytenger című cikkére. A püspök szerint azért szükséges megválaszolni, mert jelenség értékű. „Azon cikkek egyike, melyek méltatlan gúnyolódás tárgyává teszik a nemzeti érzésű határon túli magyarokat. Ebben a tekintetben nem különbözik a hasonló célzatú román gúnyolódásoktól.” Tőkés László és határon túli sorstársai nem „ontanak valóságos könnytengert”. Egyszerűen saját közösségük szempontjából fájlalják a magyarországi választások végkimenetelét. Tőkés László kikérte magának a Fidesz-”vazallus” és a „Fidesz-kuncsaft” becsületsértő kifejezéseket. Szabad meggyőződésből és akaratból, állt ki a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség oldalán. Nem hiszi, hogy ebbéli jogát valaki is megkérdőjelezheti. A határon túli magyarság nem lehet „egyenlő távolságra” azokhoz, akik a 2004. december 5-i népszavazás alkalmával bántó módon ellene kampányoltak, valamint azokhoz, akik egyértelműen melléjük állottak. A „pártalapú klientúrafinanszírozás” gyakorlata nem annyira a Fidesz, hanem sokkal inkább a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok sajátja. Kis Tibor úgy reagált hogy ilyen színű kormányt választottak – kéretik belenyugodni. A klientúrafinanszírozást illetően Kis szerint Tőkés püspökhöz azok az évek állnak közelebb, „amikor még nagy szava volt neki annak eldöntésében, ki kap és mennyit Erdélyben a magyarországi adóforintokból támogatás címen.” /Kis Tibor: Válasz és viszontválasz Tőkés Lászlónak. = Népszabadság, máj. 5./

A 2006-os esztendő a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlik. Az imaévhez kapcsolódva az erdélyi ifjúság tematizált imaesteket szervez. Az Evangélikus Collegium Academicum (ECA), Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) május 9-e estéjére ökumenikus imaest-láncot hirdetett meg Erdély több településén az önálló állami magyar egyetemért. Erre az eseményre Nagyenyeden este 8 órától kerül sor a református templomban. Az esemény védnökségét Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, Pap Géza református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József római katolikus püspök és Tőkés László református püspök vállalta. /Bardócz Csaba: Ökumenikus imaest a magyar egyetemért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Tőkés László püspöke hirdetett igét május 10-én Nagykárolyban, a Nagykárolyi Református Egyházmegye közgyűlésén. Nagy Sándor, az egyházmegye esperese közölte, mind a 32 gyülekezet képviseltette magát a közgyűlésen. Az igehirdetést követően az egyházmegye adminisztratív ügyeinek a megtárgyalására, majd a Presbiteri Szövetség tisztújítására került sor. A szövetség új elnöke Geréb Miklós (Ákos), egyházmegyei főgondnok lett, titkárnak Bessenyei Károlyt (Lele) választották, a jegyző Gáti Dezső (Tasnád), a pénztáros Kovács Jenő (Nagykároly) lett. /(fodor) Egyházmegyei közgyűlés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 11./

Május 14-én emlékeztek Tasnádon a református templom 530 éves fennállásáról, valamint felavatták az újraöntött, 12 mázsás nagyharangot. Tőkés László püspök hirdetett igét, kifejtve, hogy Tasnád népe évszázadokon át helytállt, megmaradt, nem hagyta el templomát. A főpásztor hangsúlyozta: egy népet nem számbeli nagysága tesz igazán naggyá és erőssé, hanem az erkölcsi nagyság és a lelkierő, amelyekre a jelenlegi helyzetben óriási szüksége van a magyarságnak: „Hitünkben, lelkünkben omladozunk, és ennek kézzelfogható bizonyítéka az, hogy az Európai Unió alkotmányában még csak egy mellékmondat sem utal a vallásra, azaz Európa nem vállalja föl keresztény gyökereit”. Hegedűs István tasnádi református lelkész elmondta, az 1476–ban elkészült épület eredetileg római katolikus templom volt, és 55 év múlva lett a reformátusoké. /Fodor István: „A lelki erő, az erkölcsi nagyság tesz naggyá egy népet”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 15./

Gross Arnold kiállítása nyílt Nagyváradon, a Festum Varadinum keretében. Az 1929-ben Tordán született Munkácsy- és Kossuth-díjas festő- és grafikusművész a 40-es években Váradon élt, majd Budapesten végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, s azóta a világvárosok kiállítótermeit járja. „Ritka alkalom, hogy egy nagy művészt köszönthetünk körünkben” – mondta Hajdu Géza, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. Tőkés László püspök hozzászólásában úgy vélte, Nagyvárad az elmúlt évtizedekben lecsupaszodott, sok értékes ember ment el, aki hajdan itt alkotott. Ezeket igyekeznek megtalálni és „hazahozni”, így jött létre Gross tárlata is. /Pap Melinda: Vízzöld és enciánvarázs. Gross Arnold rézkarcai a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei és váradi szervezetének sokszori kérésének eleget téve – Tőkés László közbenjárására – május 17-én tárgyalóasztalhoz ült a nagyváradiakkal Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök leszögezte, hogy az erdélyi magyar jobboldal sorsát is befolyásoló kérdésről van szó, s a partiumiak véleményét tolmácsolva Erdély regionális szerkezetét tükröző pártstruktúra felállítását szorgalmazta. A polgári párt bejegyzését illetően Csuzi István megyei elnök remélte, hogy alapszabály- és programtervezettel érkezik Váradra az MPSZ-elnök, de tévedtek. Csuzi kijelentette, hogy céljuk közös, egy irányba akarnak menni, csak a hogyant vitatják. Korodi László, a nagyváradi MPSZ-szervezet új elnöke elmondta, beleszólást kérnek saját szervezetük működésébe is. Szász Jenő leszögezte, hogy az MPSZ-t az RMDSZ alternatívájaként képzeli el, nem a vele időnként kiegyező szervezetként. Az önkormányzati választásokon önállóan megméretkező polgári párt eredményeinek ismeretében viszont szükségesnek tartja majd a tárgyalást az RMDSZ-szel. A bihariak által szorgalmazott többpillérűséget Szász Jenő fából vaskarikának nevezte. A polgári oldalt összefogó szervezet felépítését illetően tehát nem közeledtek az álláspontok. /Máté Zsófia: Szász Jenő Váradon egyeztetett a polgáriakkal. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 19./

Friderikusz Sándor műsorában – Magyar ATV – beszélgetést közvetített a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel elégedett Dobolyi Alexandra /MSZP/ az Európai Parlamentbe küldött képviselő, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke és Parászka Boróka, A Hét hetilap főszerkesztője között. Dobolyi Alexandra  részére az egész terra incognita, Kolozsvárt ,,szép városnak” minősítette, s úgy vélte, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális csodán ,,minden rendben van”, mert neki ,,a legitim egyetemi vezetés” ezt mondta, köztük, Nagy László és Salat Levente magyar rektor-helyettesek is. Dobolyi a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjaival nem találkozott, ezt egyébként is ,,illegitimnek” tartja. Úgy tűnik, Dobolyi a BKB beadványait sem olvasta, mert ha igen, akkor ártó szándékú, az erdélyi magyarság ügyét a nacionalista román köröknek kiszolgáltató, mi több, nemzetközi fórumokon is a kezük alá dolgozó valaki. Dobolyi Alexandra ,,érvei” között ilyesmik szerepelnek: magánjellegű beszélgetéseiben magyarul szólt magyar diákokhoz, sőt, tanáraikhoz is, akik magyarul válaszoltak neki, s akkor feltételezhetően magyarul is tanulhatnak-tanulnak. Dobolyit az sem érdekli, hogy nincsenek önálló, autonómiával rendelkező magyar tanszékek és karok.  Úgy tűnik, Dobolyi fel sem fogja, mit jelent Bodó Barnának, a BKB elnökének az állásfoglalása, miszerint ők nem a Babes–Bolyai szétválasztásáért, hanem a magyar egyetemi oktatók többségének akaratát képviselve az önálló magyar tanszékek és karok felállításáért szállnak síkra. Parászka Boróka lapszerkesztőnek mindenről a magyar nacionalizmus jut eszébe, meg Tőkés László, s az, hogy a BKB ehhez a ,,magyar nacionalistának” bélyegzett politikai áramlathoz tartozik. A magyar oktatást folyamatosan fojtogató román nacionalizmusról egy szó nem esik. Az egyetemi oktatás valós helyzetéről sem, jegyezte meg Sylvester Lajos. Friderikusz Sándor arányérzékének a hiányára vall, hogy egy egészen vékony olvasói közösséghez szóló réteglap vezetőjét ekkora súllyal szerepelteti egy, az erdélyi és az egész magyarság egészének sorsát megpecsételő kérdésben. /Sylvester Lajos: Alexandra, a szakértő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Tizenegy évmunkájának eredményeként május 21-én Nagyváradon felavatták a város egyetlen új református templomának tornyát, s ezzel magának a templomnak a felépítése befejeződött. A Varadinum ünnepségsorozat zárónapján a rogériuszi templomba gyűlteket Fazakas Sándor lelkész köszöntötte. Az ünnepi igehirdetést Tőkés László református püspök tartotta, beszédében az evangélium szavait összekötve történelmi valóság évszázados harcaival, győzelmeivel. A múlt, a jelen és a jövő példás módon fonódik össze a rogériuszi templom esetében – mondta a püspök. Markó Béla miniszterelnök-helyettes közbenjárására a rogériuszi templom építésre nemrég egymilliárd régi lejnyi kormánytámogatást utaltak át. Tőkés püspök megköszönte ezt az adományt, majd emlékeztetett: a kormány jóval kevesebbet juttat a magyar egyházaknak, miközben igen bőkezűen osztja a közpénzt más egyházaknak. /Szőke Mária: Lelki kövekből lelki házakat. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./

Radikális nézetei miatt Toroczkai Lászlót több országból, így Romániából is kitiltották már. Ő nem radikális, hanem egyszerűen magyar, vallja. Ezt nem csak Budapesten meri kinyilvánítani, hanem a Délvidéken, Kárpátalján vagy akár Erdélyben. Ezért meghurcolták, volt része veszedelemben. Legalább négy állam titkosszolgálata figyeli az általa alapított Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tevékenységét. Nemrég úgy döntöttek: június 4-én Trianonban, a békediktátum aláírásának helyszínén emelnek szót a magyarságot ért igazságtalanság ellen. Toroczkait Lászlóval a Vármegyés a véres úton című könyvének kézdivásárhelyi bemutatóján készített interjút a hetilap. A HVIM öt esztendeje tiltakozik június 4-én. Tudatosítani akarják a magyar lakosságban, hogy a trianoni békediktátum évfordulója nemzeti gyász, amikor a kereskedelmi televízióban nem szabadna vígjátékokat sugározni. Bátran ki kell állni az igazunkért, a nemzetközi közvéleményt is a magyar nemzet ügye mellé szeretnék állítani, vallja. Június 2-án gyülekeznek a budapesti Regnum Marianum templom helyén levő keresztnél. Autóbusszal mennek Versailles-ba, a Kis-Trianon palotában folytatják a demonstrációt. Mintegy 500-600 tüntető indul el autóbuszokkal. A titkosszolgálatok működnek, ezt bizonyítja, hogy egy francia szervezet máris ellentüntetést jelentett be Versailles-ban. Persze a francia hatóságok nem adtak rá engedélyt, de a furcsa az, hogy míg a Kárpát-medencében is kevesen tudnak erről a megmozdulásról, már akadnak olyanok Franciaországban, akik ellentüntetést szerveznek. A román vagy a szerb titkosszolgálatok munkája lehet ebben. Az elszakított részekről is jönnek fiatalok. A Kis-Trianon palotában a magyarság köztiszteletnek örvendő személyiségei fognak felszólalni, Erdélyből Tőkés László püspök, Délvidékről Andrási Attila színházi rendező, Felvidékről Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. Június 4-e idén pünkösdre esik, amikor sok százezer magyar Csíksomlyóra zarándokol. Ez azt jelenti, hogy Európa két, egymástól eléggé távol eső szegletében egyszerre fog a magyar fohász felhangzani. Toroczkai László mostani idelátogatásakor két órát vesztegelt a nagylaki határátkelő őrszobáján. A román határőrség szervei nem voltak hajlandók megindokolni, miért állították félre az autót, illetve miért szedték ízekre. Az egyik könyvét elkobozták. Egyébként romániai kitiltása alatt végig Erdélyben tartózkodott, a párjánál. Ezt valószínűleg a határőr figyelmetlenségének köszönheti. Toroczkai áprilisban megnősült, felesége Jászvásáron élt, a templomi esküvő idejét a nyár végére halasztották. Szegeden fognak lakni. Toroczkai aljasnak tartja, hogy a családját sem hagyják békén. Számos fenyegetés éri szüleit Szegeden, valószínűleg azért, mert az ő címükre van bejegyeztetve a Hatvannégy Vármegye Alapítvány székhelye. /Dimény Haszmann Árpád: Aki nemcsak Budapesten mer magyar lenni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./

Feltétlenül be kell vinni az európai alkotmányba a keresztény gyökerekre való hivatkozást, és hangsúlyosabban kell tartalmaznia a kisebbségi jogvédelemre való hivatkozást – véli Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Megint evangelizálni kell Európát. Az Európai Néppárt Robert Schuman Alapítványa május 29-30-án Budapesten tartott nemzetközi értekezletet. Tizenöt éve Budapesten működik a Robert Schuman Közép-Európai Politikai Akadémia. Az értekezleten Kelemen Bárányi Ferenc doktorral vett részt, ott volt ideig-óráig Borbély László is a budapesti román nagykövettel. Tőkés László püspök tavaly, a Magyar Nemzetben megjelent írásában, emlékeztetett, hogy a Mucuska-szereplők – nevezetesen Szatmári Tibor és Ildikó – annak a Kereszténydemokrata Pártnak a tagjai, melynek elnöke Kelemen Kálmán. /Lokodi Imre: Evangelizálni kell Európát. Interjú Kelemen Kálmánnal, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Ezerkilencszázötvenhat, te csillag – ezzel a mottóval kezdődött meg június 7-én Nagyváradon a III. Partiumi Írótábor, s ez szerepel az emléktáblán is, amelyet a rendezvény nyitásakor lepleztek le a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület székházának udvarán. Barabás Zoltán költő, szervező úgy vélte, elérkezett az alkalom, hogy a váradiak emléket állítsanak '56 hőseinek. Pomogáts Béla irodalomtörténész a történelem csodáira hívta fel a figyelmet, arra, hogy 1956 is ilyen csoda volt. Mint mondta, ennek sok tanulsága van, s az egyik, hogy az egész magyarság részt vett benne. Tőkés László püspök kiemelte, hogy az '56 iránt érzett fájdalom nem megsemmisítő, hanem hasznos, katartikus krisztusi fájdalom. Deák Árpád szobrász alkotásának leleplezése után a III. Partiumi Írótábor keretében ugyancsak az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag címmel hangzott el előadás. /Pap Melinda: Partiumi Írótábor '56 jegyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ Meleg Vilmos színművész olvasta föl Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című nagy versét. /Megnyílt a 3. Partiumi Írótábor. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 8./

Nem a kormányátalakítás, hanem a Brüsszel által is sürgetett törvények elfogadása a prioritása Romániának – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Az Erkölcsi Feddhetetlenségi Ügynökség megalakítására, a politikai pártok finanszírozására, illetve a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó jogszabályt Markó szerint legkésőbb júliusban, a parlament rendkívüli ülésszakának munkálatain el kell fogadni. Júliusban rendkívüli ülésszak összehívását fogja javasolni, hogy elfogadhassák a csatlakozásig szükséges jogszabályokat, jelentette be bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla. Abban bízik, hogy a kisebbségi törvényt szeptemberig megszavazza a parlament. A kisebbségi törvény kormány által jóváhagyott formában történő elfogadása ellen továbbra is leginkább a Demokrata Párt (PD) tiltakozik. Emil Boc PD-elnök azt nyilatkozta: „Ha nem kérnek olyan túlzásokat, mint a Kulturális Autonómia Tanács, vagy ezen tanács által gyakorolt vétójog, a tervezet mehet tovább”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése nyilatkozatában, „megdöbbenésének ad hangot” amiatt, hogy a 2006. május 16-i jelentés készítői „teljességgel megfeledkeztek” a romániai magyarságról. A Tőkés László püspök-elnök által aláírt dokumentum szerint megütközéssel fogadták Olli Rehn bővítési biztos magyarázatát, amely szerint: „a magyar kisebbség feltételei javultak, amióta az RMDSZ tagja a kormánynak”. Markó Béla RMDSZ-elnök a nyilatkozatot nem kívánta részleteiben kommentálni. „Nem kell ezzel foglalkozni – mondta Markó. – Az elmúlt években a hazai magyarság helyzete természetesen javult, és Olli Rehn bővítési biztos sem azt mondta, hogy minden tökéletes”. /Gujdár Gabriella: Rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását javasolja Markó Béla RMDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Június 18-án Gyergyóditróban, a Székely Népgyűlésen Csapó József köszöntője után Madaras Albert, a ditrói székely tanács alelnöke, majd Kovács András, a ditrói Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Köszöntőik után Gazda József tanár, író foglalta össze a székely nemzet történelmének legfontosabb eseményeit. Erdélyi magyar nem ismerte a hazátlan szónak azt a csúfolódó változatát, amelyet nekünk, őshonosoknak szülőföldünkön annyiszor a fejünkhöz vágnak a nemrég ide érkezettek – emelte ki a szónok. – Bűnné vált anyanyelvünk, bűnné a másságunk, jogfosztott nemzetté váltunk, kisebbség lettünk a többségben, – fogalmazott, hozzáfűzve: elegünk volt a két kislépés előre, húsz nagy lépés hátra politikából. – Európában minden őshonos népnek joga van az önrendelkezéshez, az autonómiához – zárta eszmefuttatását Gazda József. Ezután a széki székely tanácsok vezetői ismertették közösségeik határozatait, P. Ferencz Ervin templomigazgató, Ferenc-rendi szerzetes pedig a Volt Politikai Foglyok Szövetsége gyergyói fiókja nevében szólt az egybegyűltekhez. A Csapó József által felolvasott határozat néhány főbb pontja: tényleges szabadságot és egyenlőséget Székelyföldön; esélyegyenlőséget minden elismert vallási felekezetnek; demokratikus jogállamiságra jellemző társadalmi-politikai rendszert; a tulajdonjog szavatolását. Felszólítja az SZNT-t, ha a fentiekkel nem születik megállapodás, hívjon össze 2006 őszén székely nemzetgyűlést, hogy az döntsön önrendelkezési jogának módjáról. Gergely István címzetes esperes felkérésére a széki székely vezetők egyezséget írtak alá. /Bajna György: Tárgyalásokat sürget a határozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./ Gyergyóditróban a Székely Nemzetgyűlésen több ezer ember gyűlt össze. A rendőrök szerint másfél-kétezren lehettek a résztvevők, más vélemények szerint mintegy ötezren, Csapó I. József, az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ elnöke ugyanakkor azt állította, hogy több mint tízezren voltak jelen. Az összejövetelen elfogadták a Székely Nemzetgyűlés határozatát. Ebben követelték, hogy Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek, továbbá hogy Románia elnöke, parlamentje és kormánya szeptember 30-ig kössön megállapodást az SZNT-vel Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásáról. Amennyiben ez nem jön létre, az SZNT-nek újabb Székely Nemzetgyűlést kell összehívnia. A határozat szerint az SZNT követelje a trianoni békeszerződést aláíró nagyhatalmaktól az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztottságának orvoslását. Követelni kell az ENSZ-től és az Európai Uniótól Székelyföld autonóm státusának nemzetközi egyezmény általi szavatolását. Felkérték a mindenkori magyar kormányt, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómiatörekvései fölött. Nem volt jelen Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A tömegben elvegyülve ott volt Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem képviseltette magát, magánemberként azonban a résztvevők között lehetett látni Sógor Csaba szenátort és Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét. /Határidőt szabott az SZNT a román kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Biztató jelzéseket kapott Bukarestben, a Mihail Hardau oktatási miniszterrel folytatott találkozón a Partiumi Keresztény Egyetem küldöttsége az intézmény akkreditációjával kapcsolatosan – jelentette be Nagyváradon Tőkés László református püspök az egyetem vezetőtanácsának tájékoztatóján. A püspök emlékeztetett, hogy az Országos Akkreditációs Tanács már két éve akkredditálta az egyetem három szakát, de ennek törvénybe foglalását a parlament azóta sem tűzte napirendre. Most viszont az akkreditációs bizottság újabb féléves mandátumot kapott, így lehetőség nyílik magának az egyetemnek az akkreditációjára. Geréb Zsolt, az egyetem rektora elmondta, a megbeszélésen az intézmény állami finanszírozása kapcsán arról tájékoztatták a küldöttséget, hogy lehetőség nyílik bizonyos pályázati pénzek megszerzésére. „Az egyetem akkreditációjáról szóló törvényt azonban valószínűleg csak ősszel, az új oktatási törvénnyel egy időben fogadják el” – pontosított Szűcs István egyetemi kancellár. /Balogh Levente: Partiumi Keresztény Egyetem – sínen van az akkreditáció? /Krónika (Kolozsvár), erdely.ma, jún. 19./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület javára döntött a Bihar megyei közigazgatási bíróság a nagyváradi önkormányzat ellen indított perben – jelentette be Tőkés László püspök. Az alapfokú ítélet érvénytelennek nyilvánította a helyi tanács azon határozatát, melyben a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium /Nagyvárad/ sportpályáját az ortodox parókiának adta. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

Június 21-én először tartottak lelkészszentelést Sepsiszentgyörgyön: huszonegy fiatal lelkészhez szólt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke: Legyetek a mi református anyaszentegyházunknak hűséges szolgái.  A vártemplomban tartották a hatéves választási ciklus utolsó kerületi közgyűlését, amelynek fénypontja a lelkészszentelés volt. Forró László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület és személyesen Tőkés László püspök üzenetét hozta. Pap Géza püspök áldását adta a huszonegy fiatal lelkészre, akik ezt követően fogadalmat tettek, elhangzott a lelkészi eskü. /Fekete Réka: Legyetek egyházunknak hűséges szolgái (Első lelkészszentelés Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése által kiadott, Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által aláírt körlevél a nándorfehérvári diadal (1456) és a Bécsi Béke (1606) megünneplése kapcsán fordul a református egyházközségekhez. “Június 4-én a Trianoni Békediktátumra (1920) emlékeztünk. Gyászos évfordulóink sorát ez alkalommal hadd váltsa fel az öröm és a hálaadás ünnepe. Június 29-én lesz az 550. évfordulója annak, hogy III. Callixtus pápa az Imádságok Bullájában (Bulla Oratorium) közzétette a déli harangszóra való felhívását. A törökök feletti győzelemért szóló imádságokat meghallgatta az Isten, és az 1456. július 22-i, győztes nándorfehérvári csata nyomán a déli harangszó az Istenbe vetett hit és a hálaadás jelképévé vált nemzetünk életében. Június 23-án 400 éve annak, hogy a Habsburg-hatalom elleni győztes szabadságharc lezárásaképpen megkötötték a Bécsi Békét. Ezen a jeles évfordulón, amikor a déli harangszó megkondul, szava nemzeti és vallásszabadságunk ügyének győzelmét is fennen hirdesse!” A körlevél kérte, hogy június 25-én, vasárnap a délelőtti istentiszteletek keretében valamennyi gyülekezetben tartsanak hálaadást, a jövendőre nézve pedig – a nemzeti ökumenikus imaév keretében – tartsanak könyörgéseket a nemzet lelki megújulásáért. /Nándorfehérvár, Bécsi Béke. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Június 22-én Szombathelyen, másnap Gödöllőn zajlott Wass Albert-szoboravatás. Mindkét ünnepen képviseltette magát Wass Albert családja. Wass Albert mellszobrát Gödöllőn közvetlenül a művelődési ház mellett avatták fel, a város polgármestere, Gémesi György, volt országgyűlési képviselő védnökségével. Beszédet mondott Tőkés László püspök és Bartha József holtmarosi lelkész. /Lukácsi Éva: Új Wass Albert-szobrok Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Akik ismerik Gyanta falu történetét, és figyelemmel kísérik ennek a magyar közösségnek az erejét és hitét, mely a gyilkos terror után is újra életre kelt, elismeréssel adóznak minden olyan kezdeményezésnek, mely révén tovább lehet építeni az örökséget. A gyantai református templom teljes rendbetételének befejezésére gyűjtöttek adományokat azon a jótékonysági esten, melyet június 30-án rendeztek Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. A rendezvény házigazdája Soós József Tamás gyantai lelkipásztor, fővédnöke pedig Tőkés László református püspök volt. Bemutatták azokat a festményeket, melyeket a nemrég megrendezett gyantai művésztábor alkotói ajánlottak fel árverésre, a gyantai templom újjáépítésének javára. Fellépett a Nagyvárad Táncegyüttes. Tőkés püspök hangsúlyozta, nem szabad megrekedni a fájdalmas emlékezésnél. /Szőke Mária: Jótékonysági estet tartottak Gyantáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 3./

Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén sérelmezte, amiért verse nem szerepelhet kicsengetési idézetként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület iskoláiban, jelentette a marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Hírügynökség. Markó elmondta, hogy a zilahi református kollégium igazgatóját is felelősségre vonta az egyházkerület püspöke, Tőkés László, amiért ballagó diákok az ő fiatalkori versét akarták mottóként a ballagási kártyára írni. Markó szerint ilyen körülmények között az egyházban nem lehet demokráciáról beszélni. Tőkés László püspök meglepődve vette tudomásul, hogy egy olyan kaliberű felelős politikus, mint Markó Béla, holmi sajtópletykák tálalásával foglalkozik pártja legfontosabb döntéshozó testületének, az SZKT-nak az ülésén. Tőkés határozottan cáfolta, hogy valaha is azzal foglalkozott volna, ki kinek a versét hol és miként idézi. /Markó Béla cenzort kiált. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 4./

Tőkés László királyhágómelléki református püspök július 5-én tartott sajtótájékoztatóján közölte, az egyházközségekben részleges presbiteri tisztújítást tartanak a választási szabályzatnak és az ütemtervnek megfelelően. A jelölő közgyűlés szeptember 10-én, a választó közgyűlés október 8-án lesz, az új presbitérium alakuló ülését és a gondnokválasztást október 23-25. között ejtik meg. Augusztus 12-22. között tartják az V. Magyar Református Világtalálkozót, mely Bocskai István szabadságharcának örökségéhez kapcsolódik. A világtalálkozó a Bocskai-évforduló jegyében augusztus 12-én a fejedelem szülővárosában, Kolozsvárott veszi kezdetét. A nyitóünnepséget szoros egymásutánban követik a királyhágómelléki rendezvények. A záróünnepség augusztus 22-én lesz Debrecenben. Tőkés püspök kifejtette: első ízben történik meg, hogy a magyar kormány egyetlen fillérrel sem támogatja a világtalálkozó megszervezését. Annak idején a Horn-kormány 70 millió forinttal járult hozzá az esemény megszervezéséhez, az Antall-kormány is jelentős összeget adott, az Orbán-kormány több mint 200 millióval támogatta a világtalálkozót, s most első alkalommal a Gyurcsány-kormány semmivel sem segít. A püspök beszámolt arról, hogy Gulyás Kálmán magyarországi vallásügyi államtitkár fölhívta, s közölte vele, hogy leköszön tisztségéről, ugyanis megszűnik a poszt, s a Miniszterelnöki Hivatal egyik alosztályaként fog működni a korábbi államtitkárság. Leértékelődik a határon túli magyarság és az egyházak ügye, kommentálta a történteket Tőkés László. /Tóth Hajnal: Leértékelődik a határon túli magyarság ügye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 6./

„Ahol csend van, ott nem mozdul semmi” – foglalta össze a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) idei akciótervének lényegét Bodó Barna egyetemi docens, a bizottság elnöke a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének rendezésében megtartott sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon. Bodó eredménynek könyvelte el Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kézjegyének szereplését a BKB márciusi nyilatkozata végén. Hantz Lám Péter egyetemi adjunktus, a bizottság alelnöke elmondta, hogy a területi autonómia, a magyar nyelvű egyetem, valamint a kulturális autonómia elérése érdekében októberben tüntetéssorozatot szerveznek Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, „esetleg Székelyudvarhelyen”. Hantz szerint azért van szükség a tömegmegmozdulásokra, mert Brüsszelnek érdeke, hogy csend honoljon Romániában, Erdélyben. Egy hónappal később kisebbségügyi felsőoktatási konferenciát szervez a BKB több európai nemzeti kisebbség képviselőinek részvételével, és folytatja a nemzetközi figyelemfelkeltő akcióit vezető tudósoknak és a Babes-Bolyai Tudományegyetem egykori diplomásainak címzett levelek révén. Kártérítést követelve készül perbe hívni a BKB az Élet és Irodalom magyarországi hetilapot, mert azzal vádolta őket a lapban Cs. Gyimesi Éva, hogy a bizottság korifeusai „szakmailag inkompetens ágensek” lennének. A sepsiszéki MPSZ Wass Albert-díjjal jutalmazta Bodó Barnát, Hantz Lám Pétert, valamint a BKB másik alelnökét, Kovács Lehelt a Bolyai egyetem visszaállítása érdekében végzett tevékenységükért. /Domokos Péter: Tüntetésekre készül a BKB. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Hatpontos cselekvési tervet dolgozott ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége a romániai magyar érdekek hatékony képviseletéért – jelentette be július 12-én Nagyváradon Tőkés László EMNT-elnök, református püspök. Az elnök egyrészt azzal indokolta a terv kidolgozását, hogy a legutóbbi EU-s országjelentésből a magyar kisebbség önrendelkezésének ügye, és a magyar kormány visszafejlesztette a határon túliakkal foglalkozó intézményrendszert. „Ráadásul azt is tudomásul kell vennünk, hogy a parlamentáris eszközök elégtelennek bizonyultak a többségi áldemokráciában” – szögezte le a püspök, bírálva az RMDSZ vezetőit, amiért gúnyos hangnemben beszéltek a gyergyóditrói székely nagygyűlésről. A hat pont közül az első a márciusban Szatmárnémetiben elfogadott Erdélyi Memorandum programjának képviselete. Fontosnak tartják az erdélyi magyar nemzeti minimum kidolgozását, a közös EMNT–SZNT állandó bizottsági ülés megrendezését, az EMNT plénumának összehívását, egy újabb brüsszeli út megszervezését, valamint egy erdélyi magyar nemzetbiztonsági bizottság létrehozását. Tőkés László egyben leszögezte, az EMNT-nek meg kell újulnia. „Az autonómia oldalán álló erőket ezért nemzeti kerekasztalba kívánjuk tömöríteni, és az autonómia-párbeszédet is folytatni akarjuk az RMDSZ bevonásával” – közölte. Az erdélyi magyar nemzeti minimum kapcsán elmondta, azt az autonómia, a magyar szolidaritás és a választás szabadságának témái körül kívánják kialakítani. A nemzetbiztonsági bizottság feladata az olyan sérelmek, folyamatok követése és leleplezése, amelyek veszélyeztetik a nemzet biztonságát, de elsikkadnak a hivatalos sikerpropaganda miatt. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint lelki, érdekközösségi alapon kell összehozni a magyar erőket. /Balogh Levente: Erdélyi magyar nemzetbiztonsági bizottságot alakít az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), Erdély.ma, júl. 12./

Fülöp István ny. matematikatanár, a Nemzeti kulturális értékeink szolgálatában (Typo-Rex, Gyulafehérvár, 2006) című kötetben hosszú évek szorgalmas gyűjtőmunkájával, a sok kiválasztott szerző írásaival elsősorban az érettségiző ifjúságot szeretné megszólítani. A most megjelent második kiadásban ahhoz a középkorú nemzedékhez is szól, akiknek nem volt alkalmuk magyar irodalmat, történelmet tanulni. Az egyik fejezetben a keresztényi nevelésből ad ízelítőt pozitív példákon keresztül, pl. Márton Áron püspök életén és munkásságán, a Csiha Kálmán püspökkel folytatott beszélgetés, valamint Tőkés László református püspök gondolatai kapcsán. Hatni próbál Farkas Sándor intelmein, illetve Dr. Dávid Gyula, Dr. Csávossy György és Szabó András írásai révén is. A szerző betekintést nyújt nemzetünk néhány fontosabb, meghatározó történelmi eseményébe, majd a két világháború tragikus kihatásait eleveníti fel számos szerző révén. „A nemzeti önazonosság és értékek védelmében” című részben többek között Kós Károly „Kiáltó Szó” című írásából hoz részleteket. Nagyenyed és kollégiumának hagyományőrző szerepéről is szó esik. Az első kiadás 2003-ban jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában Hogyan tovább erdélyi fiatalok? címen. A második kiadásban gazdagodott a kötet, főleg az antológia része. /Bakó Botond: Egy könyv az indulásról, a megmaradásról és a hazaszeretetről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Két felújított református templomot is újraszenteltek a hétvégén Erdélyben. Szilágycsehben az 1519-ben épült műemlék-templom helyreállításának befejezését ünnepelték, a Beszterce-Naszód megyei Vicében a nyolcvan lelket számláló gyülekezet temploma mellett a parókiát is újjáépítette. A szilágycsehi gyülekezetnek háromévi megfeszített munkával sikerült helyreállítania műemlék templomát, hangoztatta Tőkés László július 16-án Szilágycsehben. A kilencezer fős szilágysági kisváros háromezer lelkes református gyülekezete ünnepelte a templom helyreállításának a befejezését. Tőkés László kiemelte: Erdély-szerte a Szilágyságban a legnagyobb a templomlátogatottság. „Mindenekelőtt a bennünk lakozó félelmet kell leküzdenünk, és sohasem szabad kihagynunk számításainkból Istent, mert az eljövendőben is nagy szükségünk lesz az Úr szövetségére” – szögezte le Tőkés László. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke szóvá tette: az Európai Unió a nemzetiségek védelmét illetően nem sok jóval kecsegtet, hiszen az EU-tag Szlovákiában olyan kormánykoalíció állhatott fel, amelynek egyes tagjai nyíltan hirdetik a magyarellenességet; és a Kárpát-medencében sehol sem akarnak hallani a magyarok önrendelkezéséről. „Nemcsak az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági, hanem a magyarországi magyarság is bajban van” – mondta a fideszes politikus. Utalt arra, hogy a magyarságot „a merjünk nagyok lenni felfogás helyett a tanuljunk meg kicsik lenni alapállásra tanítják”. Kövér László a magyarság együvé tartozásának a biztató jeleként értékelte a szilágycsehi templomjavítást, és leszögezte: a huszonegyedik században nincs már határon túli magyar ügy, csak magyar ügy. Balogh Zoltán református lelkész, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője az új kihívások vállalására, de az elődöktől örökölt hagyaték megőrzésére hívta fel a figyelmet. A millecentenáriumi kopjafánál koszorúzás zárta az ünnepnapot. /Benkő Levente: Új szövetség Istennel – Helyreállították az 1519-ben épült szilágycsehi református templomot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

Idén tizenhetedik alkalommal tartják a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Tusványos a Kárpát-medence legmegalapozottabb, a társadalmi rétegződéseket is megjelenítő politikai-közösségi rendezvénye, állapította meg Sylvester Lajos. Tizenhét év alatt a magyar–magyar kapcsolatokban, a magyar kormányzat és a határon túli magyarság viszonyrendszerében nem volt annyi probléma, mint most. Magyarországon veszélybe sodorják a civil szerveződéseket, az alapítványokat és egyesületeket, Gyurcsány Ferenc megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, a magyar nemzetpolitika legrangosabb egyeztetési fórumát, mert két évvel ezelőtt tizenhárom Kárpát-medencei magyar legitim szervezet nem a miniszterelnök vazallusaként viselkedett. Megszűnt továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatala, lefokozták, és a miniszterelnöki hivatalba tagolták be azt a magyar kormányzati intézményt, amely a bonyolult határon túli ügyek kezelésére – az idők során észlelt hibáival együtt – képes volt. Az idei tusványosi rendezvénynek tehát a magyar–magyar párbeszédben fontosabb szerepet kell betöltenie, mint valaha. Egyféle mini-Máértként kell működnie. A kormányzati rosszakarat ellensúlyozása felértékeli a civil szféra szerepét, a népi diplomáciát megjelenítő közösségeket, a személyes és testvértelepülési kapcsolatok rendszerét. A magyarság számára is átjárhatóvá kell tenni a Kárpát-medence egészét. Az idei tusványosi program rendkívül gazdag. Együtt lehet Orbán Viktor, Duray Miklós, Markó Béla és Tőkés László. A rendezvény hagyományosan nyitott az országok, nemzetek közötti párbeszédre is. Adrian Severin, Németh Zsolt, Schöpflin György, Vasile Dancu, Bogdan Olteanu, Gál Kinga és Eckstein-Kovács Péter közös fellépése a Magyarország és Románia viszonya az EU-ban témakör kapcsán a példa erre. /Sylvester Lajos: Mini-Máért Tusnádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Kolozsváron tanácskoztak július 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) további sorsáról – tájékoztatta a sajtót július 19-én Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A megbeszélésre a régi-új magyar kormány egyes tervezett intézkedései adtak okot. Tőkés László utalt a budapesti Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott szakállamtitkárának, Gémesi Ferencnek a nyilatkozatára, amely szerint a romániai magán-felsőoktatást továbbra is támogatják, de átvilágítják a Sapientia gazdálkodását, és csak a versenyképes szakok fejlesztését tartják kívánatosnak, ahol nem „diplomás munkanélkülieket” képeznek. Az egyházfők közös levélben fordultak a Sapientia kuratóriumához, ebben az eddigi támogatás fenntartását szorgalmazták. Tőkés püspök emlékeztetett rá, hogy a nagyváradi PKE volt 1989 után az első magyar egyházi magánegyetem, eddig 700 diplomást adott, küszöbön áll a szakmai testület által már két éve jóváhagyott három szak (vallástanári, szociális munkás és német nyelv) törvény általi akkreditálása, amelyet az intézmény akkreditálása követ. Itt mindig kínos pontossággal elszámoltak a kapott összegekkel, mindezek alapján kiérdemlik a további támogatást – fejtette ki a püspök. /(M. Zs.): A PKE megérdemli a további támogatást. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./ Nem tudjuk, mit takarhatnak azok a magyar kormánykörökből fölröppent, homályos megfogalmazások, amelyek a romániai magyar magánegyetemek további sorsával kapcsolatosak – szögezte le Tőkés László püspök július 19-én Nagyváradon. A történelmi egyházak püspökei levelet küldtek a Sapientia kuratóriumának, amely az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatását is felügyeli, amelyben felkérték, támogassa továbbra is a két felsőoktatási intézményt, emellett elismerésüket fejezték ki az eddig elért eredményekért. A püspök rámutatott, a Partiumi Egyetemnek sikerült lefednie egy hiányszakmát, itt indult be először a szociálismunkás-képzés. Emellett jelentős a hozzájárulásuk a tanító- és a zenetanárképzéshez is. Tőkés László reméli, hogy a magyar kormány nem lehetetleníti el az első romániai magyar magánegyetemet. A PKE akkreditációjának helyzetéről elmondta, ősszel várhatóan a parlament is megszavazza az akkreditációs tanács által már jóváhagyott három szak elismerését, és hamarosan várható a zenepedagógia és a menedzsment szak véglegesítése is. Az egyetemen idén összesen 150 hallgató végzett, közülük 87-en jelentkeztek vizsgára, ebből 86-an sikeresen államvizsgáztak. /Balogh Levente: Tőkés: a Partiumi Keresztény Egyetem nem termel munkanélkülieket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./