Nem sikerült közös álláspontot kialakítania a magyar protestáns egyházfőknek és a római katolikus egyháznak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemhez (BBTE) való csatlakozásának az ügyében. Augusztus 17-én Kolozsváron megtartott zárt körű megbeszélésükön a püspökök meghallgatták dr. Jakubinyi György római katolikus érsek tájékoztatását a kialakult helyzetről, majd ezek után a protestáns egyházak vezetői is sorra kifejtették véleményüket a kérdéssel kapcsolatban. „Jó hangulatú, testvéries találkozó volt, de nem jutottunk egyetértésre” – jelentette ki a tanácskozás után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő emlékeztetett, a Protestáns Teológiai Intézetet (PTI) a kilencvenes évek elejétől több alkalommal is felszólították, hogy csatlakozzon a BBTE-hez, de már a négy (római katolikus, görög katolikus, református és ortodox) teológiai kar létrehozásakor ellentétes nézetek érvényesültek. „Első pillanattól kezdve határozottan elzárkóztunk a teológia csatlakozásától, és ez most sincs másképpen. Ragaszkodunk az önállóságunkhoz, bár nagyon nehéz anyagi gondokkal szembesülünk, és a hívek nagy áldozatot hoznak az intézet fenntartása érdekében. Úgy érezzük azonban, hogy amikor a magyarság önálló anyanyelvű felsőoktatási intézményeiért harcolunk, akkor egyenesen szembe mennénk az üggyel, ha belépünk abba a BBTE-be, amely hamis multikulturalitás ürügyén tovább élteti Ceausescu művet, vagyis a Babes és a Bolyai egyetem erőszakos egyesítésének a jogalapján létrejött, a magyarságot diszkrimináló kolozsvári egyetemet” – vélekedett Tőkés László. Szabó Árpád unitárius püspök tájékoztatása szerint a protestáns egyházak vezetői tiszteletben tartják a római katolikus vezetők döntését. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek elzárkózott attól, hogy a megbeszélés után nyilatkozzon a sajtónak. A Gyulafehérvári Érsekség Sajtóirodájának közleménye szerint egyelőre csak kapcsolatfelvételről van szó a hittudományi főiskola és a BBTE között, és ezek után következne valójában az érdemi tárgyalás, amelynek célja olyan előnyök szerzése a főiskola részére, amely „létében és a képzettség minőségében” előrelépést jelentene. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a főegyházmegyében a fontosabb intézkedések a Szentszék jóváhagyásával történnek. A közleményben leszögezik, hogy a csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: „Ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” Tőkés László emlékeztetett arra, hogy annak idején az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) határozottan ellenezte az alkotmány módosításának a megszavazását. Az egyházakat azzal nyerték meg, hogy a felekezeti oktatást egyenrangúvá teszik az állami és a magánoktatással. „Azt a szakaszt is megszavaztatták velünk, amely kimondja a nemzetállam létét. Tehát egyértelmű, hogy az autonómia ellen a felekezeti oktatás érdekében szavaztunk, de ennek ma még nyoma sincs” – mondotta a püspök. /Papp Annamária: Nincs egyetértés a katolikus főiskola ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Szellemi gettósodáshoz vezethet, ha a többségi nyelven amúgy is nehezen kommunikáló erdélyi magyar diákok magyarul tanulnak az egyetemen – ez az egyik leggyakoribb kritika az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemmel kapcsolatban, írta a budapesti Heti Világgazdaság /HVG/ hetilap. A Határon Túli Magyarok Hivatala egy korábbi jelentése azt nehezményezte, hogy az egyetem nem teljesíti a jogszabályban előírt főállású oktatói arányt. A Sapientiának még egy éve hátravan, hogy a legrégebben indult szakok esetében pályázhasson az akkreditációra. Az idén végzettek 90 százalékos sikerrel államvizsgáztak, ami a romániai körülmények között is kiváló eredménynek számít. Amíg nincs végleges működési engedély, az egyetem nem pályázhat a saját nevében más forrásokra – vagyis egy ideig nélkülözhetetlen számára a magyar közpénz. A magyar tárgyalópartnerek – a HVG értesülései szerint Gémesi Ferenc miniszterelnökségi szakállamtitkár és Arató Gergely (MSZP) oktatási politikai államtitkár – legfőbb érvének az akkreditáció tűnik. Valójában a fenntartások egy része inkább politikai természetűnek tűnik. A Sapientiát az Orbán-kormány hozta létre. Jelenleg a finanszírozó magyar államnak nincs beleszólása a Sapientia működésébe. Az Sapientia Alapítványt alapító történelmi egyházak képviselői döntenek a stratégia elfogadásáról, a költségvetésről, a rektor és a szenátusi tagok kinevezéséről. Tőkés László református püspök nevéhez köthető nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, amely része a Sapientia-hálózatnak. A Sapientia Alapítvány 2000-ben kötött együttműködési megállapodást a mások mellett Tőkés által alapított, három szakot már sikerrel akkreditált, mintegy ezer hallgatót képző nagyváradi egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvánnyal, amely alapján a Sapientia támogatja az egyetem működését és ingatlanfejlesztéseit. Az alapítvány mintegy 2 milliárd forintos állami támogatásának átlagosan 30 százaléka a nagyváradi intézményt illeti. /Hálójáték. = Heti Világgazdaság, aug. 23./

Az erdélyi történelmi egyházak közül az unitárius az egyetlen, amely „kézbe vette” átvilágítását, és megpróbálja belső szabályzat révén kiszűrni soraiból azokat a lelkészeket, elöljárókat, akik az 1989-es rendszerváltás előtt kapcsolatban álltak a titkosszolgálati szervekkel. A más felekezetű magyar egyházi vezetők egy része megkésettnek, másik része természetesnek tartaná, ha a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) az egyházi elöljárók esetleges besúgói múltját megvizsgálná. Az átvilágítást ellenző püspökök, püspök-helyettesek elsősorban a manipulációtól tartanak. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke egyetért az egyházi méltóságok átvilágításával. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese szerint 1990-ben kellett volna az egyházi vezetőket is érintő átvilágítást elvégezni, mert ma már ez az eljárás a manipuláció lehetőségét adja. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök tájékoztatása szerint egyháza 2002-ben gyakorlatba is ültette az átvilágítást: akkor a zsinat elfogadott egy rendelkezést, amely bekerült az alaptörvénybe. A passzus szerint „a lelkészek, a főhatósági tisztségviselők és tisztségviselő jelöltek, a teológiai tanárok, és az egyházi képviselő tanács tagságára jelöltek a választást eszközlő egyházi hatóságnak kötelesek nyilatkozni az államvédelmi és titkosszolgálati szervekkel, továbbá az alapvető emberi jogokat sértő más intézményekkel való esetleges kapcsolataikról”. A püspök hangsúlyozta, a 2002-es zsinati gyűlés óta ennek a rendelkezésnek a szellemében történnek a tisztviselő választások az unitárius egyházban. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök úgy véli, ha a CNSAS-nak törvényi kötelessége, akkor ellenőrizze az egyházi tisztségviselők múltját. Elsődleges fontosságúnak látja azonban a közjogi, közéleti személyiségek, minisztériumok, különböző hivatalok alkalmazottai, valamint a politikusok átvilágítását, ezután következhetne szerinte az egyház, a sajtó, az alapítványok. Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári római katolikus érsekség igazgatója elítélően vélekedik az átvilágító testületről. „Azt a bizonyos CNSAS-t mostanig manipulálták. Bedobnak a köztudatba olyan állításokat, melyeknek semmilyen reális alapja nincs” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint néhány évvel ezelőtt Jakubinyi György érsek is kapott levelet a CNSAS-től, melyben közölték, hogy elkezdték átvilágítását. A levélben az is állt: ha két hét alatt lemond, leállítják a procedúrát. Az érsek a CNSAS felszólítására nem válaszolt. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt egy éve kérdezték meg hivatalosan, írásban, hogy közzétehetik-e a dossziéját. „Erre én azt válaszoltam, hogy nyugodtan, hiszen semmi terhelőt nem találhatnak rám nézve, de utána azt is hozzátettem, hogy van egy feltételem. Nem tudhatom, nem hamisítottak-e az én nevemben, a kézírásomat utánozva valamilyen terhelő bizonyítékot, ezt én először szeretném látni, hogy akár grafológussal is bebizonyíthassam, hogy nem az én írásom. A feltételem pedig az, hogy csak azután hozhatják nyilvánosságra, miután az összes ortodox papét, beleértve a pátriárkát is, közzétették. Azóta hallgatnak, nem érkezett semmilyen válasz” – mondta püspök. Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök hátsó szándékokat lát az egyházfők átvilágításában. Hozzátette: „Ami személyemet illeti, állok elébe bármilyen átvilágításnak, biztos vagyok benne, hogy semmivel nem tudnak meglepni!” Toró T. Tibor képviselő augusztus 23-án vette először kézbe a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság székházában a mintegy 250 oldalas megfigyelési dossziéját. „Az iratcsomó az 1975 és 1989 közötti megfigyelésem adatait tartalmazza – számolt be a látottakról az RMDSZ-es politikus. – „Tizenkettedikes koromtól kezdődően összesen tizenöt személy jelentett fedőnévvel rólam. Az egyik osztálytársam például 14 éven keresztül írt rólam jelentéseket”. /Önmagát világítja át az unitárius egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Árus Lászlót, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) lelkész-kollégiumigazgatóját Tőkés László püspök egy levelében arra szólította fel, hogy tanévkezdésig keressen magának új állást, mivel úgy ítéli meg, hogy egyetemi szolgálata nem vált be. A PKE Diákszervezete aláírásgyűjtést kezdett Árus László érdekében. Az aláírásgyűjtéshez eddig az egyetem közel kétszáz diákja csatlakozott. Szabó Attila, az egyetem diákszervezetének egyik vezetője elmondta, Árus László mintegy három és fél éve áll a kollégium élén, és véleménye szerint eddigi tevékenysége pozitívan értékelhető. „Teljesen átalakította a szemléletmódot, sikerült megmozgatnia a diákokat. Míg például ideérkezésekor a kollégiumi bibliaórákra néha csak hárman mentek el, ma már százas nagyságrendben van jelen a hallgatóság” – vázolta Szabó. Kifogásolják, hogy Tőkés püspök levelében semmilyen konkrét indokot nem nevezett meg a felmentés okaként. A levél kézhezvétele után Árus László kihallgatást kért a püspöktől, de indoklást itt sem kapott az elmozdításával kapcsolatban. Ekkor a PKE diákvezetői fordultak írásos megkereséssel a püspökhöz, amelyben arra kérték, fogadja őket a helyzet tisztázása érdekében. A találkozó nem jött létre, ezért kezdtek aláírásgyűjtésbe. A diákszervezet újabb találkozót kezdeményezett a püspökkel, de választ nem kaptak. Tőkés László sem kívánta kommentálni az esetet. Kijelentette, a levél nem nyilvános, így az ezzel kapcsolatos fejlemények sem tartoznak a nyilvánosságra. „Semmilyen ügyről nem tudok, amelyre a nyilvánosság előtt kellene felelnem” – szögezte le a püspök. /Balogh Levente: A PKE diákjai harcolnak a kollégiumigazgatóért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Augusztus 23-án felavatták az árvíz által megrongált bikafalvi református templomot. Az avatóünnepségen Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. A bikafalvi református templomot egy év alatt újították fel teljesen, nagyrészt segélyadományokból, előtte vadonatúj székely kapu áll. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, majd a reformátusok világtalálkozója alkalmából évfordulókra, fontos történelmi eseményekre emlékeztetett – nehéz időkre, amikor a magyarság mindig talpra tudott állni. Tőkés az árvíz utáni újjáépítésről mondta, nekünk kell beépülnünk ezekbe az új épületekbe, ahogy ez a falu és támogatói láthatatlanul beleépültek ebbe a templomba. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének levelét küldötte olvasta fel. A püspök a református világtalálkozó miatt nem tudott eljönni. /Katona Zoltán: Templomot avattak Bikafalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 24./

Ahogyan néhány száz éve az esztendő ezen napján, augusztus 24-én Szék népe gyász és örömünnepet ült egyszerre. Megemlékeztek a történelmi csapásra, amikor 1717-ben Szék városa talán legnagyobb válságát élte: hajszálon múlott, hogy nem pusztult el a tatárbetörésben, mint Erdély annyi más települése. Minden évben augusztus 24-én, Szent Bertalan-napján a székiek nem csak erre a tragédiára emlékeznek, hanem arra is, hogy áldozatos munkájuk, kitartásuk nyomán újjászületett a közösség. Szék népe az ősi hagyományokhoz híven háromszor gyűlt össze istentiszteletre, amelyen hálát adnak a közösség megmeneküléséért. Emlékeztek az augusztus 20-i budapesti szélviharra, amelynek két széki halálos áldozata is volt. Az idei ünnepen tartották a széki kapu avatóját: a község bejáratánál hatalmas kaput állított a közösség a több száz évvel ezelőtti csapástól való megmenekülés emlékére. Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke szólt az ünneplőkhöz, köszönetet mondva azért, hogy nem hagytak fel az emlékezéssel. Tőkés László református püspök azt kívánta az ünneplőknek, hogy erőben, erősen megmaradjanak, legyenek széki gyerekek a tantermekben és a konfirmandusok soraiban. A püspök szavait követően hagyományos széki tánc következett. /F. I.: Szent Bertalan napjára emlékeztek Széken. Gyász árnyékolta be az ünnepséget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Eckstein Kovács Péter szenátor azt javasolja, hogy hozzák nyilvánosságra mindazon politikusok nevét, akik azon dossziékban szerepelnek, amelyeket a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) titkosnak minősített. Bejelentette: módosító javaslatot fog benyújtani a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésére vonatkozó 16-os rendelethez. – Kötelezni kell a titkosszolgálatokat arra, hogy közöljék azon politikusok nevét, akik dossziéi titkosítva vannak – mondotta Eckstein Kovács Péter, aki szerint ki kell iktatni a „politikai rendőrség” fogalmát. Ami a verespataki bányakitermeléssel kapcsolatban olyan törvénytervezet előterjesztését tervezi, melynek értelmében tilos lenne a ciánnal való kitermelés. Az RMDSZ belső reformjával kapcsolatban leszögezte, kötelezővé kell tenni az általános belső választásokat, emellett az SZKT-ban való képviselet is módosításra vár. Eckstein Kovács Péter kijelentette, nem bízik Borbély László miniszter által megfogalmazott ötletekben. Borbély az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán megpróbálta eltávolítani Tőkés Lászlót, most pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal való együttműködésről beszél. Üdvözli viszont Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit. /Eckstein: elő a titkosított dossziékkal rendelkező politikusokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Szükségesnek tarja az RMDSZ-reformot Eckstein-Kovács Péter szenátor, ellenben nem bízik Borbély László területrendezési miniszter javaslatainak őszinteségében. Borbély kifejtette, hogy párbeszédet kell folytatni az olyan szövetségen kívüli szervezetekkel, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség. – Borbély László a 2003-as szatmárnémeti kongresszuson egyik kezdeményezője volt Tőkés László egykori RMDSZ tiszteletbeli elnöknek a szervezetből való eltávolításának – magyarázta Eckstein-Kovács Péter. A kongresszuson történtek fényében Borbély javaslata már nem hiteles. A szenátor üdvözölte Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit, majd elmondta: nem tartja jó ötletnek az RMDSZ párttá alakulását. /Kelemen Tamás: Eckstein-Kovács: hiteltelen Borbély László reformjavaslata. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Megkezdődött a Finnországban gyártott orgona felállítása a várad-rogériuszi református templomban. Hangzását és felszereltségét nézve egyedülálló lesz Romániában a finnországi Poriból érkezett orgona – mutatott rá Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész. Felépítése azonban közel három hónapot vesz majd igénybe Az orgona Tőkés László királyhágó-melléki református püspök közbenjárására, valamint a rogériuszi templom presbitériumának a döntése nyomán került Nagyváradra. /Orgonájáról váljon híressé Nagyvárad. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 29./

Főképpen a Romania Mare hetilap 16 év óta következetesen démonizálja a magyarságot. A szélsőségesség térhódítását jelzi, hogy július elején a közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége meghaladta a szociáldemokratákét. Corneliu Vadim Tudor, az NPR elnöke 15 éve jósolja, hogy ő lesz Románia elnöke. Megszállottságában a véres eszközöktől sem riad vissza. 1999. január 15-én felhívást intézett a Zsil völgye tüntető bányászaihoz, hogy foglalják el Bukarestet, a hatalom fényűző irodáit. Miron Cozma szakszervezeti vezetővel (akkor egyben a Nagy-Románia Párt alelnöke volt) az élen mintegy kétezer bányász el is indult Bukarest főváros felé, miközben állandó kapcsolatban álltak C.V. Tudorral. A karhatalomnak csak az olténiai Stoeneti-nél sikerült a menetoszlopot szétszórnia, és Miron Cozmát őrizetbe vennie. Az esemény után több személyiség követelte a Nagy-Románia Párt törvényen kívül helyezését, de ezt nem tudták elérni. Barabás István emlékeztetőnek idézett a szélsőséges lapok előző évfolyamaiból. Romania Mare, 1990. november 9.: Mikor magyar fiatalok Sepsiszentgyörgyön valamilyen államellenes akcióba kezdenek, a házak ablakaiba gyertyát vagy asztalilámpát helyeznek, hogy veszély esetén a harcosok oda menekülhessenek. Hargita és Kovászna megyei erdők mélyén olyan fiatalok sátoroznak, akik budapesti akcentussal beszélnek, a lakossággal nem érintkeznek, hanem beintésre várnak, hogy elinduljanak célpontjaik felé. Mivel az RMDSZ segíti őket, követeljük e szervezet azonnali betiltását, ellenkező esetben „a nagyon közeli jövőben” Erdély-szerte súlyos zavargásokra kerül sor. A Nagy-Románia Párt lapjában, a Politica címűben 1992. március 14-én Eugen Barbu /azóta elhunyt/ író felhívással fordul olvasótáborához: „Testvérek, készítsétek elő fegyvereiteket, és vonuljatok ki az utcára, mert ez így nem mehet tovább: mindenféle idegbetegek éjjel-nappal álmodoznak sokat próbált ősi földünk megszerzéséről!” A hang nem változott az évek során. Romania Mare, 2006. június 23.: „Hargita és Kovászna megyében kitört az autonómia hisztériája. Ennek szellemében, az RMDSZ üldözi a románokat, leváltja őket tisztségeikből, szükség esetén tettlegességtől sem riad vissza. Megmentésük csak úgy lesz lehetséges, ha a NRP kerül hatalomra, és az RMDSZ vezetőit nyakukon kővel a Balatonba veti.” Vasile Mateinek, a Román Nemzeti Egységpárt képviselőjének 1997. november 18-i sajtónyilatkozatából: A román állam elvesztette befolyását Hargita és Kovászna megyében, a helyi hatalom irányító központja Budapest lett. A két megyét félkatonai jellegű magyar alakulatok hálózták be, de van már belőlük Moldvában és a Duna-deltában is. Valamennyien felkészültek egy esedékes polgárháborúra. Ziua, 1997. december 16.: Miután találkozott a Vatra Romaneasca tagjaival, George Pruteanu szenátor a marosvásárhelyi ortodox esperesi hivatalban tartott sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy a Székelyföldön náci, rasszista mentalitás érzékelhető. Tricolorul, 2005. január 15.: A NRP felhívja a figyelmet a magyar irredentizmus egyre veszélyesebb terjedésére. Ha Traian Basescu elnök nem zárja ki a kormányból a terrorista RMDSZ-t, úgy napjai az állam élén meg vannak számlálva, mert egy minden eddiginél hevesebb népfelkelés végképp elsepri székéből. Gheorghe Funar (jelenleg szenátor, a NRP főtitkára) kezdettől reményteljes harcosa az extrémizmusnak. Egyik jellemző megnyilvánulása a szatmári Informatia Zilei 1994. október 27-i számában: „A magyar nép és romániai kisebbsége nomád, barbár szelleme nem tűnt el az ezer év alatt. Nekünk, románoknak kell kigyógyítanunk, hogy civilizált, európai, békés néppé változzék és ne fájjon a foga idegen területekre. Isten óvja attól, hogy mancsát még egyszer román területek felé nyújtsa.” Funar bálványa, C.V. Tudor közben a roma közösséget vette célba (Romania Mare, 1998. augusztus 21.): „A cigányokat munkatáborokba kell küldeni.” National, 1997. szeptember 14.: Lazar Ladariu képviselő, a Vatra marosvásárhelyi ideológusa: „A magyar szeparatisták régi terve, hogy saját külön iskoláik legyenek. Így térünk vissza Marosvásárhely 1990. márciusának mini-államcsínyjéhez. Ha az erdélyi fejlemények veszélyes méreteket öltenek, megtaláljuk a módját, hogyan lépjünk fel az RMDSZ provokációi ellen, mert ez így nem mehet tovább!” C.V. Tudor rálicitál (Romania Mare, 1997. november 21.): „Mikor kormányra kerülünk, megalakítjuk Erdély Újjáépítésének Minisztériumát, hogy végre lecsillapítsuk a magyarokat, vegyük el Ázsia szülöttjeinek kedvét attól, hogy beavatkozzanak a mi kétezeréves nemzeti konyhánk dolgaiba. Vegyük kézbe a puskát!” Gheorghe Funar hozzáfűzte (Jurnalul National, december 10.): Hargita és Kovászna megyében szükségállapotot kell bevezetni, amíg nem késő! Evenimentul Zilei, 1998. október 15.: A NRP Kovászna megyei szervezetének elnöke ismerteti a helyi Román Nemzeti Gárda felépítését. 127 tagja közül heten zsoldosok, akik harcoltak Jugoszlávia megmentéséért is. A gárdák állandó készenlétben állnak, miközben kapcsolatot tartanak fenn Brassó és Bákó megyei alakulatokkal. Joguk van védelmezni őseik földjét, ahogy a kurdok, baszkok és palesztinok is teszik. Ha az RMDSZ gyakorlatba ülteti autonómia-terveit, vezetőit lakásukon fogják el és kivégzés céljából törvény elé állítják őket. A soviniszta-rasszista uszítás mindmáig legfőbb fóruma, a Romania Mare hetilap első száma – Ion Iliescu államelnök engedélyével – 1990. június 8-án jelent meg az erőszak kultuszának és az Erdély-hisztériának teljes fegyvertárával. Június 22-én már arról cikkezett, hogy a magyarok mozgolódnak, „veszélyben vagyunk államként és nemzetként egyaránt.” Atentie la Ungaria! (Figyeljünk Magyarországra!) cím alatt szeptember 7-én kezdi el közölni cikksorozatát, mint a „védekezés” stratégiáját és taktikáját. 1990. december 7-én C. V. Tudor írta: „Az ország veszélyben. Vegyük hát kézbe Horea lándzsáját, védjük meg magunkat nemcsak Magyarország, hanem az ENSZ ellen is!” Felhívta Ion Iliescu elnök figyelmét arra, hogy ha nem tudja elfojtani a magyar sovinizmust, ahogy Ceausescu tette, katonai diktatúrára lesz szükség. 1998. szeptember 13.: „Az RMDSZ hiába határolja el magát Tőkés Lászlótól, mert ugyanazokat a revizionista eszméket hirdeti. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy Budapesten horthysta kormány került hatalomra. Mivel az RMDSZ halálos veszély a román államra, követeljük, hogy vezetőit állítsák bíróság elé, szervezetüket helyezzék törvényen kívül, Tőkés Lászlót sürgősen toloncolják ki az országból, az etnikai tisztogatásnak alávetett Hargita és Kovászna megyében vezessék be a sürgősségi állapotot, és legkésőbb 1998 novemberéig szervezzük meg az előrehozott választásokat. Ha az RMDSZ-t nem sikerül megfékezni, a NRP erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy a lakosságot önvédelemre mozgósítsa, ahogy a világon mindenütt történik, a terrorista szervezetek ellen.” Ez a hang nem változott: 2006. június 23-án C.V. Tudor a Romania Mare vezércikkében büszkén hirdette, hogy mindaz, amit ő 1990-ben az Atentie la Ungaria! cikksorozatban jósolt, mind beigazolódott, mert a magyar revizionizmus ma is Trianon revízióját hirdeti, hogy Erdélyt bekebelezze. Az erőszak hirdetésében már 1990 őszétől új erők csatlakoztak C. V. Tudor mellé. Zig-Zag, 1993/20.: Radu Sorescu, a frissiben alakult Noua Dreapta neofasiszta párt vezére nyilatkozott programjáról: „Szükségesnek tartjuk az erőszakot, hogy fajtánk megtisztuljon erkölcsileg. A demokrácia a nemzeti szellem árulója. Ha egymillió magyar nem ismeri el a román államot, egymillió magyart ki kell tiltani az országból. A cigányok számára rezervátumokat kell létesíteni. A csavargók és az idegen elemek megfékezésére javasoljuk nemzeti gárdák létrehozását. Mi nem irodai politikát akarunk művelni, hanem nyílt harcba kezdünk, első lépésként katonai diktatúra segítségével.” Ion Solcanu szociáldemokrata szenátor 1997 novemberében a parlamentben politikai nyilatkozattal és a sajtóban felhívással fordult a Demokrata Konvenció kormányához: „Nemzeti érdek megtartani Hargita és Kovászna megye román lakosságát a maga iskoláival, templomaival, ortodox püspökségével, múzeumaival és román katonai alakulataival együtt, ideje lenne tehát felépíteni a sepsiszentgyörgyi csendőr-zászlóalj laktanyáját. Megtörténhet, hogy szükség lesz a csendőrökre, hamarább, mint bárki is gondolná”. National, 1997. szeptember 17.: Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor nyilatkozatából: „Erdély kérdésében Románia rendkívül nehéz helyzetben van. Még néhány év, és elveszíthetjük, mert Magyarországé lesz. A megelőzésre legjobb megoldásnak látom azt, amit 1990-ben is javasoltam az akkori hatalomnak: Erdély militarizálását. Telepítsünk be ezredeket, hadosztályokat, növeljük meg a helyőrségek állományát, tehát helyezzük ide a Román Hadsereg súlypontját. Nem háborús meggondolásból, mert egy NATO-tagállam ellen nem győzhetünk, hanem megfélemlítés céljából. Jó volna nagyvállalatokat is létesíteni és oda más tájakról román munkásokat hozni. Ameddig nem szórjuk szét Erdély magyarságát, addig nem tudjuk asszimilálni és nem szabadulhatunk meg az ősi román föld elvesztésének rémálmától.” 1999. március elején Anghel Andreescu tábornok meglátogatta a Hargita és a Kovászna megyei csendőrparancsnokságokat, majd Marosvásárhelyen találkozott a sajtóval. „A régió specifikumával” kapcsolatban bejelentette, hogy a csendőrség kötelékében külön alegységeket képeznek ki a szeparatista próbálkozások meghiúsítására. C. V. Tudor 1999. november 29-én megjelent kiáltványából: „Ha a magyarok abszurd módon kikiáltják Erdély autonómiáját, ti, románjaim, hogyan reagáltok? Tudom, én mit teszek: fogok egy gépfegyvert, mert megelégeltem, hogy csúfot űzzenek belőlünk; inkább haljak meg oroszlánként, mintsem patkányként. Nem vagyunk extrémisták, de azt akarjuk, hogy a magyarok, cigányok, zsidók, egyéb kisebbségek tiszteljenek bennünket, románokat, mert mi vagyunk a házigazdáik. A NRP készen áll, hogy átvegye a hatalmat.” Ziua, 2006. március 10.: Bizonyára közelgő nemzeti ünnepünkre való tekintettel, riportot közöl a Hargita és Kovászna megyei interetnikai konfliktusok megelőzésére kiképzett PSYOPS rohamosztagról. Ugyanebben a lapszámban a kolozsvári Sarmisegetuza hazafias alapítvány figyelmezteti az államelnököt, hogy napirenden van a Székelyföld autonómiájának kikiáltása. A megelőzés érdekében fel kell oszlatni a félkatonai Székely Légiót, és román nemzeti gárdákat kell alapítani. Romania Mare, 2006. március 3.: Az Ungurii oldal szalagcíme: Közeledik március 15.: riadó, fegyverbe! Revizionista utcai tüntetések várhatók, hogy átalakuljanak területi követelésekké! 1998. október 29-én Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője politikai nyilatkozatban figyelmeztette a parlamentet a veszélyre: a Nemzeti Egységpárt (PUNR, akkori elnöke Gheorghe Funar) Maros megyei szervezete sajtóértekezleten jelentette be, hogy egyetért a NRP kezdeményezésével az Erdélyi Nemzeti Gárda megalakítására. A képviselő hozzátette: az erdélyi magyarok bőrükön érezték, mit jelentett számukra a Vasgárda meg a Maniu-gárda, ezért fenyegetésnek fogják fel a tervet, annál inkább meglepő, hogy sem az Államelnökség, sem a kormány, sem a politikum nem foglal állást ellene. Hogy mi lett a figyelmeztetés foganatja, bizonyítja Kónya-Hamar Sándor képviselő 2000. március 7-i politikai nyilatkozata: Kolozsvárott, a NRP keretében újra szervezkedik a legionárius mozgalom, első lépésként megalakult a Keresztény Nacionalista Klub. Az extrémizmus térhódításával egyidejűleg, Ion Iliescu elnök a Tineretul Liber 1992. június 5-i számában megnyugtatta a kedélyeket: „Mind törvényhozási, mind intézményi szempontból, de társadalmi-politikai gyakorlatunkban is, a kisebbségeknek minden jogot megadtunk.” /Barabás István: Az extrémizmus vért kíván. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Az egységes magyar református egyház létrehozásáról tárgyalt Nagyváradon a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS), valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) Választmánya. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az MRVSZ elnöke elmondta, a mostani tanácskozáson konkrét előkészítő munkálatok és egyeztetések zajlottak az egyház egységének helyreállításáról. „A Trianonban szétszakított egyház újjáépítéséről van szó” – nyilatkozta Tőkés László. A püspök hangsúlyozta, nem valami újat akarnak létrehozni, hanem azt akarják ismét életre hívni, amit Trianonban a magyarok megkérdezése nélkül, akaratuk ellenére szétszakítottak. Hegedűs Loránd volt Duna-melléki püspök, a MRETZS ügyvezető elnöke szerint olyan időszakban, amikor a nemzetiségük miatt érnek támadások magyarokat, válaszolni kell, ezért szükséges, hogy a szétszakítottság ellenére is megvalósuljon az egység. Hegedűs szerint a magyar nemzetrészeknek példaképként kell tekinteni a kárpátaljai magyarságra, mivel ez az egyetlen olyan nemzetrész, amelynek nőtt a lélekszáma. A tanácskozáson nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között az egység jegyében október 15-ére meghirdették az MRVSZ vasárnapját, amelyet az összes református gyülekezetben megtartanak, a központi rendezvényei Miskolcon, a Kossuth utcai református templomban lesznek. Emellett októberre meghirdették a reformáció és a forradalom emlékhónapját is, és állást foglaltak a felvidéki magyarverések ellen. Erdélyi Géza felvidéki református püspök ezzel kapcsolatosan elmondta, gyanítható, hogy a magyarellenes atrocitások elkövetői mögött eddig ismeretlen erők állnak, akiknek az a céljuk, hogy megfélemlítsék a szlovákiai magyarságot. „Eddig már több ízben is történt magyarellenes provokáció szélsőséges szlovák csoportok részéről, ám a magyarság nem válaszolt rá. Úgy tűnik, egyeseknek az a céljuk, hogy botrányt keltsenek, és utána a magyarokat tegyék érte felelőssé” – hangoztatta a püspök. /Balogh Levente: Visszaállítják a régi egységet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Idén tizedik alkalommal került sor az Erdőháti Napok kétnapos rendezvényére, ezúttal Nagyzerinden. Szeptember 1-jén ifjúsági istentisztelettel kezdődött, majd az öt ifjúsági csapat tagjai ismerkedtek egymással. Másnap Tőkés László püspök hirdetett igét. Az Erdőháti Egyesület elnöke, Filep Ferenc köszöntötte az egybegyűlteket és a vendégeket, Tőkés László és dr. Hegedűs Loránd református, illetve dr. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspököket és Király András parlamenti képviselőt, az RMDSZ megyei elnökét. Dr. Hegedűs Loránd ny. püspök az 1956-os forradalomról tartott megrázó erejű előadást, majd dr. Mózes Árpád ny. evangélikus-lutheránus püspök az 56-os események erdélyi vonatkozásait ismertette. Fazekas József tanár, iskolaigazgató helytörténeti előadást tartott. Az összejövetelen Tőkés László az Árpád-díjat átadta a helybeli Csáky Barna tanárnak. Az Erdőháti Napokat hagyományosan megörökítő kopjafaállítás előtt Csanádi János tanár 1956 helyi vonatkozásairól tartott beszédet, megemlítve a helybeli üldözötteket, majd Tőkés László püspök és Dénes József lelkipásztor leleplezték a nagyszalontai képzőművész által készített kopjafát. Nagyzerinden ekkora összefogás a helybeliek között talán még soha nem volt tapasztalható egy rendezvény sikeréért. /Balta János: Zerindi összefogás az Erdőháti Napokért. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Szeptember 3-án Nagyváradon, a várad-olaszi református templomban Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor, volt erdélyi püspök-helyettest kilencvenedik esztendejének betöltése alkalmából Pro Ecclesia díjjal tüntették ki, s A Második Helvét Hitvallás magyarázata című könyvének második kiadását is ebből az alkalomból mutatták be. A professzor az említett zsoltár négyszeres üzenetét tolmácsolta. Az igében négyszer hangzik el az Úr neve. Az ünnepelt fia, Tőkés László református püspök beszámolt a jelenlévőknek az elmúlt napok egyházi történéseiről. Csűry István püspök-helyettes ismertette egykori tanárának könyvét. A jelenlévők megismerhették Tőkés István termékeny életútját, könyveit, tanulmányait, az üldöztetést és a kényszernyugdíjaztatást. A múlt rendszerben az igehirdetéstől is eltiltott professzor rehabilitációjára egyébként máig nem került sor. Kristófi János és Tolnay Tibor váradi festőművészek egy-egy munkájukkal ajándékozták meg az ünnepeltet. /Fried Noémi Lujza: Tőkés István professzort köszöntötték. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 4./

Újabb hat esztendőre választotta meg vezető testületét a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. A közgyűlési tagok harmadik alkalommal szavaztak bizalmat Antal Zoltán székelykeresztúri lelkésznek, aki 1994 óta immár harmadik mandátumát kezdi meg az egyházmegye espereseként. A tisztújító gyűlést Székelyudvarhelyen, a belvárosi református lelkészi hivatal Bocskai István Közösségi Házában zajlott. Az udvarhelyszéki református közösség az elmúlt időszakban két templom újraavatását ünnepelte. Elsőként augusztus 24-én – Tőkés László királyhágómelléki református püspök jelenlétében –, a bikafalvi istenháza nyitotta meg újra kapuit a hívek előtt. A tavaly augusztusi árvíz során megrongálódott templomot egy év alatt újították fel, jórészt anyaországi adományokból. Néhány nappal később Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke avatta fel a hodgyai református templomot. Az árvíz járta létesítményt hazai és magyarországi szervezetek, köztük a Magyar Nemzeti Bank hathatós támogatásával sikerült újjáépíteni. Az újjáépítéssel egy időben fényképes bemutató füzet, valamint Hodgya monográfiája is napvilágot látott. /Szász Emese: Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Magyar–magyar csúcsértekezlet összehívására a magyar kormány illetékes a határon túli magyar szervezetekkel együtt – mondta az MTI-nek Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetség részt vesz-e a Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke kezdeményezésére szeptember 15-én összeülő „magyar-magyar csúcsértekezleten”. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nem is tud erről a tervezett eseményről. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke elmondta: a híradásokból hallott a készülő eseményről, de még nem volt ideje foglalkozni a dologgal. /Az RMDSZ, az EMNT és az MPSZ nem vesz részt az MVSZ által összehívott értekezleten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozatában emlékeztetett, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közel három évvel ezelőtti megalakulásakor célul tűzte ki az önrendelkezési jog gyakorlása alapján megvalósítható közösségi autonómiaformák kiépítését. Elvi támogatásukról biztosítják az Erdélyi Magyar Ifjak idei nyári táborában született indítványt, amely, egy egész Erdélyt, illetve a Kárpát-medencét átfogó akciót kezdeményez az önrendelkezéshez való jog tiszteletben tartása érdekében. Ennek eszközei lehetnek az aláírásgyűjtés és a népszavazás. Ezért az EMNT újból felhívja a figyelmet arra, hogy Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet beindítása nem halasztható. Ezért indítványozzák az ERMÁÉRT összehívását még 2006 szeptemberében. /Tőkés László: Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Háromnapos tárgyalást folytat az Európai Unió képviselőivel, és közös álláspontot képvisel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ politikusaiból álló küldöttség Brüsszelben. A Tőkés László EMNT-elnök vezette delegáció tagjai – Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor – a romániai magyar kisebbség égető problémáinak megoldását igyekeznek sürgetni, illetve ezekhez az EU támogatását elnyerni. „Az álláspont az, hogy az utolsó utáni órában próbáljunk az országjelentésbe bevinni olyan információkat és megfogalmazásokat, amelyekre a Románia csatlakozását követő monitorizációs folyamatban hivatkozni lehet. Attól függetlenül, hogy ki kihez áll közel, mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy az erdélyi magyarság és általában a kisebbség kérdése Romániában nincs megoldva” – nyilatkozta Brüsszelből Toró T. Tibor képviselő, aki azt is elmondta, hogy szenátorkollégájával együtt Markó Béla megbízásából képviselik az RMDSZ-t a küldöttségben. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke kiemelte, Brüsszelben nagyon jó kicsengése van annak, hogy az erdélyi magyar közösség pluralizmusát megjelenítő reprezentatív delegáció az összefogás üzenetét hordozza. A delegáció tagjai egységesen fölvállalják az erdélyi magyarság sorskérdéseit, és függetlenül attól, hogy milyen szervezetet képviselnek, azt szorgalmazzák: az EU kövesse figyelemmel a restítúció és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, az anyanyelvhasználat és a magyar egyetem ügyét, illetve az autonómiatörekvést. „Az Unió ne felejtse el az erdélyi magyarokat, hanem azokat a megoldatlan problémákat, amelyek közösségünket sújtják, a megoldás és ne a halogatás vagy a szőnyeg alá seprés felé vigye” – fogalmazott az EMNT-alelnök. Arra a kérdésére, hogy a közös brüsszeli tárgyalás jelentheti-e az EMNT és az RMDSZ esetleges jövőbeli együttműködésének kiindulópontját, mindkét alakulat képviselői bizakodó választ adtak. Tőkés László EMNT-elnök szerint a mostani közös fellépés többek között a tusnádfürődi nyári tábor eredménye, ahol az RMDSZ több képviselője jelenlétében Gál Kinga FIDESZ-es európai parlamenti képviselő figyelmeztetett az utolsó vonat megy el az őszi országjelentéssel, tehát ideje volna lépni Brüsszel irányába. „Én akkor meg is hívtam Markó Bélát, hogy tartson velünk. Sajnáljuk, hogy feltételes ígéretének nem tett eleget” – nyilatkozta Tőkés László. Aljas diverziónak nevezte Gazda Zoltán, a sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt a levelet, amelyet saját e-mail címéről egyelőre ismeretlen személy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezete nevében juttatott el az ÚMSZ szerkesztőségébe. A levél írója az MPSZ elnöksége „mélységes csalódásának” ad hangot amiatt, hogy az RMDSZ ellenőrzése alá vonta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a bihari Polgári Egyesületet. A levél írója többek között azt sérelmezi, hogy „az RMDSZ kirakatpolitikájának behódolt személyekből verbuválódott” Brüsszelbe látogató küldöttségben az MPSZ-t senki sem képviseli. . Gazda Zoltán a levél tartalmával kapcsolatosan tiltakozásának adott hangot, egyelőre nem is sejti, hogy ki állhat az ügy hátterében. /Gujdár Gabriella: Az RMDSZ és az EMNT politikusai közös küldöttségben tárgyalnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a hollandiai Juhász István Alapítvány szervezésében szeptember 14–15-én Tavaszy Sándor teológus, filozófus és közéleti személyiség emlékének adózó konferenciát tartanak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsánna Egyházi Központban. Az előadók között lesz Csűry István főjegyző, Tőkés László püspök, dr. Tonk Márton professzor, dr. Tőkés István ny. professzor, dr. Geréb Zsolt rektor, dr. Zalatnay István budapesti lelkész, dr. Juhász Tamás rektor, dr. Ferencz Árpád professzor és dr. Péter Miklós professzor. /Dr. Hermán M. János: Tavaszy Sándor szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács összefogása az egyetlen lehetőség a romániai magyarság hatékony érdekképviseletére az európai fórumokon – hangoztatta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője Brüsszelben, találkozva az erdélyi magyar politikai erők által delegált küldöttséggel. A találkozón részt vett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője, Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács tagja. A jelenlévők hangsúlyozták, az elsődleges cél az, hogy Románia 2007. január 1-jén csatlakozzon az unióhoz, de a csatlakozásig hátralévő időszakban olyan feltételeket kell támasztani, amelyek a később számon kérhetőek. Tabajdi kiemelte, hogy a parlamentnek minél előbb el kell fogadnia a kisebbségi törvényt, mert ezt a feltételt az unió a közeljövőben mindenképpen számon fogja kérni. A résztvevők abban is egyetértettek, hogy a 2005. októberi országjelentésben kiemelt problémák, a kisebbségi törvényen túl, az államilag finanszírozott magyar nyelvű felsőoktatás kérdése és az egyházi javak visszaszolgáltatása továbbra is megoldatlanok. /Tabajdi szerint az RMDSZ és az EMNT összefogása lehetőség a hatékony érdekképviseletre. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

Fontos volt, hogy az Európai Unió (EU) központi intézményei friss tájékoztatást kapjanak a romániai magyarsággal kapcsolatos problémákról az Európai Bizottság (EB) Romániáról szóló országjelentése előtt – jelentette ki Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő Brüsszelben, miután találkozott az erdélyi magyar politikai erők által delegált küldöttséggel. Más magyar EP-frakciókhoz hasonlóan a néppárti delegáció is vendégül látta az Erdélyből érkezett reprezentatív küldöttséget, amelyben helyet kapott mások mellett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője, és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagja. Lényeges, hogy ez az első delegáció, amely magában foglalja mind az RMDSZ, mind az EMNT képviselőit. Így az a vád nem állhat meg a lábán, hogy az erdélyi magyar képviselet nem egysége, mondta el a képviselő asszony. A delegáció által szerzett tapasztalatok közül Gál Kinga elmondta: érdemi egyeztetés eddig a kormánnyal egyik autonómia-elképzelésről sem volt. A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban az EB-től is felhívás érkezett a román kormányhoz a megoldás érdekében, de nem történt előrelépés. Az ingatlan-visszaadásra vannak törvények és rendeletek, de a végrehajtási procedúra akadozik. Az oktatás területén a kolozsvári állami magyar karok, illetve egyetem létrehozásában nincs haladás. /Egységes erdélyi érdekképviselet Brüsszelben. Gál Kinga: egyelőre keveset tudni az országjelentésről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Szeptember 16-án Szilágypaniton holland segítséggel felavatták a Református Oktatási Központot. A korszerű audiovizuális rendszerrel, többek között színes televíziókészülékkel, videótárral és számítógépteremmel ellátott oktatási intézményt több évig építették. A diákok már két évvel ezelőtt beköltöztek a félkész épületbe, a hivatalos átadás most történt. Az ünnepi istentiszteleten el-elcsuklott Szilágyi Zoltán helyi lelkész hangja, amikor az iskola építésének történetét részletezte. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébetnek köszönhető a holland testvériskolai kapcsolat. A rendezvényen jelen volt Tőkés László püspök is. A helyi a fiatal lelkész köszönte meg a támogatók képviseletében megjelent Vajna Zoltánnak és Entz Gézának, az Apáczai Közalapítvány és a Pro Professione Alapítvány képviselőinek az iskola felépítéséhez nyújtott támogatást. Az alsó szinten van az óvoda, ahol két magyar csoportban 33 kisgyerek tanul, a román csoportban 11 gyermek. A középső szinten tanul a 43 magyar kisdiák, a felső szinten pedig 42 kisdiák. A diósadi iskolával közösen sikerült önálló jogi személyiséget szerezni, ezzel elkerülték, hogy a községközpontban működő román tannyelvű iskola fennhatósága alá kerüljenek. Az iskola könyvtára és a videotára a Duna Televízió adománya. /Józsa László: Református oktatási központot avattak Szilágypaniton. Ahol az akarat hittel párosul, ott minden lehetséges. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

A Nagy Benedek-ügyre érdemes visszatérni, az RMDSZ-nek olyan botránya, mely jelentősebb a Neptun-gate-nél. Bemutatja meg, hogy a román hatalom zsoldjába szegődött RMDSZ-szárnyat semmiféle morális, etikai gátlás nem köti, ha le kell számolni a közös ellenféllel, a magyar ügy elhivatott és megvásárolhatatlan képviselőivel, írta Borbély Zsolt Attila. A Horn–Kuncze kormány által uralt magyar hírcsatornák a temesvári események ötödik évfordulójának ünnepléséről szóló beszámolójukban 1994 decemberében arról tájékoztattak, hogy Tőkés László elismerte: együttműködött a Securitatéval. Nagy Benedek képviselő frakciótársai között kiosztott egy röplapot, mely készpénznek véve a Tőkés Lászlóról szóló hamis híresztelést, többször is (ellenpéldaként) Márton Áronra hivatkozva, mintegy kiátkozta Tőkés Lászlót, „hűtlen kezelőnek”, „gátlástalan puhánynak”, „igazságot elhallgatónak”, az „Ördög szolgájának” nevezve őt, aki „fülelő lelkiismerettel” kívánja szolgálni embertársait. A szöveg többes szám első személyben való megfogalmazása és az eredeti példányon az aláírás hiánya arra utal, hogy a szerző egyfajta kollektív nyilatkozatnak szánta a röplapot, esetleg aláírásokat kívánt gyűjteni: „ezért vagyunk kénytelenek a legkevesebb másfél milliónyi nem kollaboráns erdélyi magyar nevében a leghatározottabban tiltakoznunk (a nyelvi helytelenség az eredeti szövegben) a volt Securitatéval való undok és becstelen együttműködés elbagatellizálása és egész hazai magyarságunkra való kiterjesztése ellen”. Borbély Imre képviselő javasolta az akció azonnali megtárgyalását és a testületi elhatárolódást. Tokay György frakcióvezető ezt pozíciójával visszaélve megakadályozta. Tőkés László 1994. december 29-én sajtótájékoztatót tartott, amelyen átadja a sajtó képviselőinek Nagy Benedek irományát. Az RMDSZ szövetségi elnökét, Markó Bélát 29 RMDSZ tisztségviselő levélben szólította fel még december végén az azonnali állásfoglalásra, de ő az Etikai Bizottság elé utalta az ügyet. 1994. január 4-én a Romániai Magyar Szóban megjelent A Securitate markában című írás, melyben a megrágalmazott püspök résztelesen leírja, hogyan próbálnak az áldozatból hóhért csinálni. Az RMDSZ parlamenti frakció vezetői továbbra is szabotálták az ügy megtárgyalását, mígnem a Nagy Benedektől önmagukat elhatárolni kívánók kiadtak egy saját nyilatkozatot.    Végül az SZKT, elfogadva az Etikai Bizottság döntését, kizárta Nagy Benedeket az RMDSZ-ből. Megindul a sajtókampány a döntés ellen, Tőkés Lászlót ismételten megrágalmazták, hogy inkvizítor módjára kizáratta Nagy Benedeket. Valójában ennek az ellenkezője történt: Tőkés László azt kérte, hogy az SZKT mérsékelje az Etikai Bizottság által javasolt szankciót, azaz ne zárja ki Nagy Benedeket az RMDSZ-ből. /Borbély Zsolt Attila: A Nagy Benedek-ügy – 1. rész, eseménytörténet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 20./

Nem sikerült megegyezésre jutniuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Diákszövetsége képviselőinek és az egyetem vezetőségének abban a vitában, amely Árus László, az egyetemi kollégium lelkész-igazgatójának elmozdítása kapcsán alakult ki. Árus a nyár folyamán levelet kapott Tőkés László református püspöktől, amelyben arra való hivatkozással, hogy elégedetlen az eddigi tevékenységével, felkérte, a tanév kezdetéig keressen magának új állást. A diákszövetség már akkor kifogásolta, hogy az elbocsátás indok nélkül történt. A diákok szerint Árus lelkész-igazgatói tevékenysége alatt felpezsdült a kollégium élete, és az istentiszteleteken részt vevők száma is jelentősen növekedett. Szabó Attila, a diákszervezet vezetőségének tagja elmondta, fogadta őket Tőkés László, de a tárgyalás nyomán sem sikerült álláspontjának megváltoztatására bírniuk. „Ezért úgy döntöttünk, nyilvánosságra hozzuk az üggyel kapcsolatos levelezést, hogy a közvélemény eldönthesse, kinek van igaza” – mondta el Szabó. /Balogh Levente: Interneten a PKE lelkészigazgatóját érintő levelezés. Árus Lászlónak távoznia kell. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ „Csodálkozom, hogy ilyen híre kelt egy egyszerű hivatali áthelyezésnek” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Tőkés László püspök annak kapcsán, hogy tiltakozást váltott ki Árus László, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kollégiuma lelkész-igazgatójának leváltása. „Árus László nem választott, hanem kinevezett lelkész. Úgy döntöttem, elhelyezem, és felajánlottam neki, hogy találjunk közösen megoldást a számára. Senkinek semmi köze ehhez, a kollégium lelkipásztorát nem a diákság választja, sem a rektori hivatal. Valakik mesterségesen gerjesztik ezt a vitát, s ezzel beleavatkoznak egyházunk ügyeibe” – fejtette ki Tőkés László. /Both Abigél: Tőkés László: Árus menesztése a református egyház belügye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Vannak Budapesten, akik alkalmat kreálnak a másik oldallal való leszámolásra. S vannak a román fővárosban is olyanok, akik a törvényes és jogos politikai célkövetésben is anarchiakeltésre és az államrend ellen irányuló tervet látnak és láttatnak. Akik most Budapesten „forradalmat játszanak, kockáztatva az önös napi politikai érdekek oltárán nem csak az ország belső stabilitását és külső megítélését, de lábra állításának a lehetőségét is, azoknak másfajta történelmi elbírálásban lesz részük” – állapította meg Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Ezért kétkedve fogadja, hogy „Erdélynek is hallatnia kell a hangját” a jelenlegi magyar kormány elleni tüntetéseken, ahogyan azt Tőkés László püspök az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőjeként szeptember 23-án a Kossuth téri színpadon mondotta. Az újságíró szerint Tőkés Lászlónak joga van ilyeneket mondania, „de ne tegye a mi nevünkben”. /Ágoston Hugó: Hol hallatni? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Mintegy 25 ezer ember gyűlt össze szeptember 23-án Budapesten, a Kossuth téren, a miniszterelnök és a kormány távozását követelő tüntetések hatodik napján. Több ismert aktív és volt politikus, ismert személyiség, illetve az elmúlt napok tiltakozó akcióiban vezető szerepet vállaló személy szólt a tömeghez. A felszólalók között volt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, aki az előző napon elindított fehér mozgalomhoz való csatlakozásra kérte a Kossuth téri demonstrálókat. Tőkés László, Makovecz Imre, Szűrös Mátyás, valamint Pozsgay Imre is szólt a tömeghez. Tőkés László erdélyi református püspök szerint a kormányfőnek semmi erkölcsi alapja nincs elítélni az utcai rendzavarókat. A nép nevében kíván tíz ismert személy követelést átadni Szili Katalinnak, a magyar parlament elnökének – közölte Papp Lajos szívsebész. A követelések között alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása és ideiglenes kormány felállítása szerepel. A követeléseket késő este ismertették a Kossuth téren, ahol mintegy 25 ezer ember hallgatta a szónokokat. Felolvasták Böjte Csaba dévai ferences szerzetes üzenetét is. A Kossuth téri tüntetők bejelentették, hogy szeptember 25-től, hétfőtől az egész országra kiterjesztik demonstrációjukat. Magyarország több vidéki városában is volt demonstráció, ahol a kormány és Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. /Békésen zajlott a legnépesebb budapesti demonstráció. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

Budapesten szeptember 23-ára megszűntek az atrocitások, megsokszorozódott a Kossuth téren békésen tüntetők száma, és megsokasodtak a zászlók. A zászlóknak a magyar história egészének tanulságaira alapozott üzenete van: nemzetibb Magyarországot és magyarabb nemzeti képviseletet kíván. A tiltakozó hullám átcsapott a határokon, és kiterjedt a Kárpát-medence egészére, főleg Erdélyre és a Vajdaságra. Tőkés László püspök Budapesten hatalmas ováció közepette a baloldali médiák szerint harminc-, mások szerint ötvenezer ember és több millió tévénéző előtt a magyar nemzet egészének együvé tartozását és a gyurcsányi hazugságözönnek a nemzet egészére kivetített ártalmát tudatosította. A CNN riportere, Nic Robertson interjút készített a kormányfővel. a hazugságmotívumot a végsőkig kiélezte. N. R.: ,,Elfogadható, hogy hazudjon”? GY. F.: Ez sokkal bonyolultabb. N. R.: „Elfogadható, hogy hazudjon” Gy. F.: Ha ön – ha, ha – feleségével vagy barátaival beszél… stb. Göncz Kinga külügyminiszter Clevelandban Orbán Viktort s a Fideszt pimasznak nevezte, akikkel az Országgyűlésben nem lehet szót érteni, s ha az utcán vannak, folyamatosan hazudnak. Mára már nem csak a Kárpát-medence magyarságának jobboldali kötődésű tömegei, hanem a baloldal prominens képviselői közül is egyre többen vallják, hogy Gyurcsánynak távoznia kell. Lengyel László politológus beismerte, betelt a pohár, Gyurcsánynak egy idő után mennie kell. /Sylvester Lajos: A zászlók üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

A Nagy Benedek-ügy esetében nem lehet semmilyen észérvvel igazolni azt, hogy 1994 decemberében az erdélyi magyarságnak érdeke lett volna, hogy megsemmisítsék legismertebb és legelismertebb képviselőjének, Tőkés Lászlónak politikai tőkéjét és félreállítsák őt a közéletből. Márpedig Nagy Benedek röpirata ezt célozta. Ezt célozta az is, hogy Tokay György frakcióvezetői tisztségével visszaélve megakadályozta az ügy azonnali megtárgyalását. Ezt célozta az is, hogy Markó Béla hosszan hallgatott, s hogy annak ellenére sem volt hajlandó elítélni Nagy Benedeket, hogy a nyilvános állásfoglalásra 29 RMDSZ tisztségviselő nyílt levélben szólította fel, írta Borbély Zsolt Attila. A román hatalom zsoldosai egyértelműen arra játszottak, hogy január közepére sikerül erkölcsileg kikészíteni a szervezet tiszteletbeli elnökét. Ezután két évvel, az RMDSZ kormánykoalíciós szerepvállalásának idején a magányos elkövető státuszához mindvégig ragaszkodó Nagy Benedek képviselő a Vallásügyi Minisztériumban kapott elhelyezést.  Borbély Zsolt Attila arra is emlékeztetett, hogy a parlamenti frakció által végül megfogalmazott elhatárolódó nyilatkozatot a frakciónak közel fele nem volt hajlandó aláírni. Többek között a ma is igen aktív Márton Árpád vagy Borbély László sem. /Borbély Zsolt Attila: A Nagy Benedek-ügy jelentősége és politikai értékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./

Szeptember 24-én Kismarján, a Bocskai vár alatti település református templomában adták át az idei Bocskai-díjakat. Tőkés László református püspök igehirdetése után dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. A szövetség első alkalommal posztumusz díjat is adományozott, a díjazott a halála után is hányatott sorsú, szobra révén Budapestről kitiltott legolvasottabb magyar író, gróf Czegei Wass Albert. A történelmi igazságszolgáltatás és elismerés jegyében részesítették díjban Rácz Sándort, az 56-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökét, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökét. Díjat kapott Sándor János homoródjánosfalvi fafaragó művész is. A díjazottak között van a sok szállal Erdélyhez, elsősorban Háromszékhez kötődő budakeszi illetőségű Földes István is. /(sylvester): Bocskai-díjak, 2006. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

„Szeretnénk, ha együttműködésünkben a gazdaságpolitika, a gazdaságfejlesztés lenne a következő időszak egyik fő motívuma” – jelentette ki szeptember 28-án Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A politikus részt vett a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Fórumán. „Négy éve működik a Kárpát-medencei képviselők fóruma, ennek szatellit rendezvényeként hoztuk létre a Kárpát-medencei gazdasági és vállalkozói fórumot, melynek előző ülésére Bécsben került sor” – magyarázta Szili Katalin. A fórumon elhangzott, hogy 590 vállalkozás van Erdélyben, amely magyar-román vegyes vállalkozásként működik, s márciusban létrejött egy közös gazdasági-kereskedelmi kamara is. A munkaerő szabad mozgására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a magyar házelnök reményét fejezte ki, hogy főként gazdaságpolitikai megfontolások lesznek azok, amik megalapozzák az erre vonatkozó magyar döntést. Az ÚMSZ munkatársai felvetették, hogy romániai magyar szónoka is volt a Kossuth-téri tüntetésnek. Tőkés László püspök azt mondta az emelvényen: „aki kurvának nevezi édes hazánkat, az nem maradhat hatalomban”. Szili Katalin hangsúlyozta, nem kívánja kommentálni Tőkés püspök Kossuth téri szereplését. Annyit elmondott, hogy a püspök román állampolgár, ezért nem írhatta volna alá a petíciót. /Bögözi Attila, Lokodi Imre: Szili: hamarosan kiderül az igazság. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

A reformáció és az 1956-os forradalom emlékhónapjává nyilvánította októbert a Királyhágómelléki Református Egyházkerület – jelentette be Nagyváradon Tőkés László püspök. A hónap során az egyházkerület egész területén, többek között Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Koltón, Érmihályfalván szerveznek különféle rendezvényeket, amelyek célja a nemzeti önazonosság megőrzésének elősegítése. Így az ünnepségsorozat keretében ötvenhatos emlékművet avatnak Nagyváradon és Érmihályfalván, református értelmiségi találkozót szerveznek, és több szimpóziumot is tartanak a forradalom kapcsán. /Röviden. Reformációi és forradalmi emlékhónap. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./