Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. november 13.
Erdélyi magyar megbékélésről lehet beszélni, akkor is, ha Tőkés László és Markó Béla egyértelművé tette, hogy ezentúl sem fognak mindenben egyetérteni. A kölcsönös nyitás azonban előrelépést jelent. /Borbély Tamás: Az igazságok menti megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2006. november 13.
Markó Béla és Tőkés László egy héttel ezelőtti találkozóján a remény, érdek és lehetőség találkozott, Tőkés és Fodor Imre által kinyilvánított egyetértése a normalitás állapotának megteremtéseként nyugtázható. Az autonómia ügye olyan kovásznak tűnik, amely hihetővé teszi a körvonalazódó összefogást. Csínján kell bánni a bimbózó lehetőséggel, írta a Krónika napilap. /Az egység párlata. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2006. november 13.
Az EMNT és az SZNT tanácskozásán részt vevő Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője a közelmúltban Kolozsváron megrendezett kisebbségi felsőoktatási konferencia eredményeit ismertette. Elmondta: sikerült széles körű nemzetközi támogatást szerezni az állami finanszírozású, önálló magyar Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, miután minden résztvevő aláírta a konferencia ezt szorgalmazó zárónyilatkozatát. A BKB azt szeretné, hogy a nemzeti minimumban (amelynek rögzítéséről Tőkés László és Markó Béla RMDSZ-elnök állapodott meg a közelmúltban) szerepeljen a magyar egyetem visszaállításának ügye is. A BKB hamarosan hozzáfog a kétnyelvű feliratok kihelyezéséhez a Babes–Bolyai Tudományegyetem kolozsvári főépületében, ha pedig ebben meg kívánják akadályozni őket, passzív ellenállást tanúsítanak. /BKB: passzív ellenállás feliratügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2006. november 14.
Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Varga Attila képviselő, valamint Lakatos András, az RMDSZ oktatási ügyekért felelős ügyvezető alelnöke képviseli az RMDSZ-t abban a bizottságban, amelyet a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen alakít a nemzeti minimumprogram kidolgozására. Az erdélyi magyar közösség minimális elvárásainak a rögzítését Tőkés László kezdeményezte, és javaslatát november 4-i találkozójukon Markó Béla is elfogadta. /Gazda Árpád: Az RMDSZ megjelölte a nemzeti minimumbizottsági tagokat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2006. november 16.
A jövő héten munkához lát az EMNT-RMDSZ közös bizottság, amely kidolgozza az erdélyi magyarság „nemzeti minimálprogramját”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szilágyi Zsolt alelnököt, a Székely Nemzeti Tanács Izsák Balázst, illetve Bakk Miklós politológust kérte fel, hogy vegyen részt a munkacsoportban. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor és Varga Attila képviselő, valamint Lakatos András oktatási alelnök vesz részt a bizottságban. A közös munkacsoport megalakításáról Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke közötti legutóbbi megbeszélésen született egyezség. /Cseke Péter Tamás: RMDSZ-EMNT: összeállt a programbizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2006. november 16.
A szaktárca sürgősen terjessze a kormány elé a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációs iratcsomóját, hogy a tanintézet még idén megkaphassa a végleges működési engedélyt, kérte Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke Mihail Hardau oktatási minisztertől. A tárca akkreditációs szakbizottsága két éve ellenőrizte, és jóváhagyásra javasolta az egyetemen működő református teológia-szociális munkás, valamint a vallástanár-német nyelv és irodalom szakokat. A végleges engedélyt azonban kormányrendelettel kell biztosítani. /Gergely Gizella: PKE: sürgetik az akkreditálást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2006. november 29.
Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2006. november 29.
Lemondását fontolgatja a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektor-helyettese, Nagy László és Salat Levente az egyetemen kialakult feszült helyzet következtében. “Még nem döntöttünk, de mindketten a lemondásunkat fontolgatjuk” – közölte Nagy László rektor-helyettese, így tiltakoznának Nicolae Bocsan rektor vezetési módszerei ellen. A szenátusi döntés elleni tiltakozás azon formája, hogy a magyar vezetők váljanak meg minden egyetemi tisztségüktől, november 28-án merült fel lehetőségként a magyar oktatók között. “Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókat, a kommunizmus idején diktatórikus módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa önkényesen eltávolította állásukból” – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásában. Az EMNT állásfoglalásában kifejti, az oktatók eltávolítása híven tükrözi a BBTE kirakati multikulturalizmusát, ennek révén pedig a romániai kisebbségpolitika kétarcúságát. Tőkés László EMNT-elnök és Szilágyi Zsolt alelnök az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, hogy azonnali hatállyal indítson kivizsgálást a BBTE-n tapasztalható etnikai-nyelvi hátrányos megkülönböztetés, illetve az ebből fakadó megfélemlítő intézkedések ügyében. /Kelemen Tamás: Tiltakozás a kizárás ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2006. november 29.
Hantz Péter és Kovács Lehel kirúgása kapcsán az erdélyi magyar közélet az összefogás szokatlan alakzatait produkálta: például a MIT és a Miért most szóba állt egymással egy közös tiltakozó nyilatkozat erejéig. Meglepően hasonló hangot ütött meg a romániai magyar politikai élet számos szereplője, Tőkés Lászlótól Eckstein-Kovács Péteren át az egyetemügyben mindeddig tessék-lássék módon megszólaló Markó Béláig. A kizárás minden eddigi történésnél erőteljesebben világított rá a Babes-Bolyai Egyetemet uraló érdekcsoport morális állapotára. /Papp Attila Zsolt: Ki itt belépsz... = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./
2006. november 30.
A Degenfeld-kastélyban tartják a Szatmár megyei Hadadban a református hívek részére az istentiszteletet, miután templomuk és imaházuk is használhatatlanná vált. A templomot egy földcsuszamlás olyannyira megrongálta, hogy 2000 januárjában életveszélyessé vált a használata. Ezt követően a szabadban vagy a templom melletti imaházban tartották az istentiszteleteket, de a földmozgások azt sem kímélték: miután nemrég 30 centimétert süllyedt, az imaházat is be kellett zárni. A Degenfeld család visszakapta egykori kastélyát, és azt a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület használatába adta, így az adventi istentiszteleteket már abban tartja a település kétezer lelkes magyar közösségének lelkipásztora. A kastélyt Degenfeld Pál kapta vissza, aki 40 évre adta koncesszióba a reformátusoknak. „A Németországban élő grófi leszármazott azzal is segítette az egyházat, hogy a kastély tetőszerkezetét felújíttatta és az épület környékéről a talajvizet elvezettette” – mondta el Tőkés László püspök, aki ifjúsági központot szeretne az épületben kialakítani. A hadadi kézműves és néptánctáborok hagyományát követve nyári táborozásokat terveznek ide. A falu templomát 1423-ban Szent László tiszteletére szentelték fel, de a földcsuszamlás miatt a hatalmas réseken át az utcáról is be lehetett látni. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatást nyújtott a helyreállításhoz, hat éve folyik az istenháza helyreállítása. /Gergely Gizella: Templommá váló kastély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2006. december 1.
November 30-án Hantz Péter és Kovács Lehel, a két állásából menesztett magyar oktató sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy meghallgatásra hívta őket a rektorátus gyűléstermébe az úgynevezett kivizsgáló bizottság. Erről a két magyar oktatót külön-külön levélben értesítették, amelyek azonban sem iktatószámmal, sem pecséttel, sem aláírással nem voltak ellátva. Ezért Hantz és Kovács a sajtó jelenlétében levélborítékokkal, írószerekkel ajándékozta meg a BBTE vezetőségét, amelyek továbbítására az intézmény kapusát kérték meg. A BKB két alelnöke úgy vélte: mivel a kapott értesítők formailag nem feleltek meg a jogi előírásoknak, nem tettek eleget a felszólításnak. A két magyar oktató Nicolae Bocsannak, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének lemondását követelték. Szamosközi István támogatta az egyetemről való eltávolításukra vonatkozó javaslatot. A két oktató jó és határozott lépésnek tekinti a magyar rektor-helyettesek – Nagy László és Salat Levente – lemondását. Beszámoltak arról, hogy egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az elbocsátásukat szentesítő szenátusi határozatról, folyamatosan megtartották óráikat. Köszönetet mondtak annak a három román tanárnak is, akik a menesztésük ellen szavazott. Elmondták: ha kézhez kapják az írásos felmentésüket, akkor beperelik az egyetem rektorát és magát az intézményt is. Szándékukban áll tovább folytatni az elkezdett akciót, várhatóan jövő hét elejére készülnek el azok a magyar és német nyelvű táblák, amelyeket a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken helyeznek majd el. A BBTE kivizsgáló bizottsága november 30-án közlemény adott ki, miszerint előzetesen értesítették Hantz Pétert és Kovács Lehelt, ennek ellenére nem jelentek meg az ülésen. A bizottság szerint a két oktató nem is szándékozott a felkérésnek eleget tenni, olvasható a Radu N. Catana főkancellár által jegyzett iratban. Hantzék beszámoltak arról, hogy egyre több román kolléga és diák szimpatizál a magyar tagozat álláspontjával. A román oktatók és kari vezetők körében felháborodást váltott ki a rektornak az a megállapítása, miszerint a leköszönő két rektor-helyettes nem végezte volna szakszerűen munkáját, hiszen Salat Levente és Nagy László számos olyan területtel foglalkozott, amely nem a magyar tagozattal, hanem az egész egyetem működésével volt összefüggésben. Nicolae Bocsan rektor ugyanis közölte: sajnálja a magyar rektor-helyettesek lemondását, ugyanakkor elmarasztalta szakmai tevékenységüket. A rektor szerint a két magyar tagozatvezető tevékenységét túlságosan beárnyékolta a „más ügyekért” folytatott küzdelmük, ezért munkájukban számos feladatot nem valósítottak meg. Bocsan úgy véli: Hantz és Kovács magatartása elfogadhatatlan, és a szenátus döntése a két oktató sorozatos szabálysértése alapján történt, s nem a véleménynyilvánítás miatt. A BBTE rektorátusa által kibocsátott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt években az egyetem vezetőségét az foglalkoztatta, hogy az intézményt a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolják. A BBTE elítéli mind az 1989-et követő román, mind a mostani magyar szélsőséges megnyilvánulásokat, és a kormánytól várja a helyzet megoldását. Nyílt levelében Salat Levente lemondását azzal indokolta, hogy az események túlléptek azokon a módszereken, amelyekben bízva 2004 márciusában elvállalta a magyar tagozat rektorátusi szintű képviseletét. „Most azoknak az ideje jött el, akik az elmúlt két és fél év során mindent megtettek annak érdekében, hogy az általam választott módszerek eredménytelenek maradjanak. Lemondásom tiltakozás kíván lenni ugyanakkor az ellen a vezetési stílus, illetve döntéshozói eljárások ellen, amelyek az utóbbi időben, az egyetemet ért támadások nyomán kialakult hangulatban váltak gyakorlattá az egyetemvezetés legfelsőbb szintjein” – olvasható a nyílt levélben. Kollégája, Nagy László az egyetemvezetés merev viselkedésére hivatkozott, arra a módra, ahogyan az utóbbi időben a rektori hivatal döntéseit meghozta, és nem a BKB – általa nem helyeselt – akcióira. „Az egyetemvezetés és a BKB viszonya olyan, mint egy tanár és egy szemtelen, provokatív viselkedésű gyerek közötti viszony. Egy bölcs tanár tudja, hogyan kezelje az ilyen helyzeteket. Más esetleg felmérgesedik, és hirtelen haragjában egy kiadós pofont ad a gyereknek. És tudjuk jól, ha egy tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket, akkor nem mentség az, hogy az szemtelen volt, vagy sértegette. Ezért döntöttem úgy, hogy egy ilyen, „pofozkodó” egyetemvezetéssel nem tudok tovább együttműködni” – szögezi le. Tovább özönlenek a szerkesztőségbe a magyar nyelvű oktatásért síkra szálló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökével szolidarizáló különböző nyilatkozatok és állásfoglalások. Az Erdélyi Református Egyházkerület is tiltakozott a két tanársegéd elbocsátása ellen. Közleményében leszögezte: a református egyház kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi magyar közösség minden jogos követelésének pártolását. Hangsúlyozták: a BBTE református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen kinyilvánított véleménye nem egyezik az igazgatótanács álláspontjával. Ezért elhatárolódnak a két magyar oktató kizárását lehetővé tevő szavazástól. Egyúttal elmarasztalták a BBTE református tanári karának képviseletét a nézeteiknek ellentmondó megnyilvánulásáért. A közleményben felszólították a BBTE szenátusát, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és az önálló magyar karok megalakulását. Közös állásfoglalásukban Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József római katolikus püspök, Tőkés László és Pap Géza református püspökök erkölcsileg szintén elítélik a szerintük jogtalan és méltatlan eljárást, és felszólítják az egyetem vezető tanácsát diszkriminatív határozatának visszavonására. Ugyanakkor a kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért. Meggyőződésünk, hogy az egységes Európa tagjaként országunk nem engedheti meg magának az őket és az általuk képviselt ügyet sújtó hátrányos megkülönböztetés alkalmazását” – szögezik le állásfoglalásukban. Tiltakoznak a BBTE-n történtek ellen az akadémikusok, aktív és nyugalmazott egyetemi tanárok is: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán. Megállapítják, hogy a Victor Babes és Bolyai Egyetemek egyesítése valójában a Bolyai Egyetem felszámolásával, a magyar nyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével volt egyértelmű. Az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. A többnyelvű feliratok nem jelentek meg sem az egyetemi épületeken, sem azok belsejében (az egyes karok, hivatalok, termek stb. jelölésére). A feszült helyzetet csakis az európai normák szerint, az egyetemi magyar (és német) oktatási vonal autonómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozásban való érvényesítése oldhatja meg. A többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll. A két említett egyetemi oktató munkaszerződésének felbontása semmiképpen sincs arányban az ellenük felhozott kitalált indoklással. Schöpflin György, a Fidesz európarlamenti képviselője november 28-án az Európai Parlament plénuma előtt tiltakozott a történtek ellen. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a BBTE többnyelvűségét bemutató európai parlamenti kiállítást rendezett Brüsszelben. A két egyetemi tanársegéd elbocsátása azonban komoly kételyeket vet fel e többnyelvűség realitását illetően. /P. A. M.: Bocsan és Szamosközi lemondását követelik. Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két magyar oktatót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2006. december 2.
Tőkés László püspök a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem 11 magyar díszdoktorához fordult az egyetemi feliratok ügyében. Oláh György Nobel-díjas tudósnak, Erdő Péter bíboros-prímásnak, Bölcskei Gusztáv református püspök-zsinati elnöknek, Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, Abádi Nagy Zoltán, Bokros Lajos, Chikán Attila, Vajda Mihály és a norvégiai Csemay Lászó professzoroknak, valamint Pungor Ernő és Glatz Ferenc akadémikusoknak írt nyílt levelet Tőkés László, arra kérve őket, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktoraiként tekintélyüket latba vetve segítsenek a kolozsvári intézményben kialakult áldatlan helyzet megoldásában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen olyan magyarellenes esemény bontakozott ki, amely felidézi 1919-et, amikor a bevonuló román karhatalom kilakoltatta székhelyéről az elődintézményt, a Ferenc József Egyetemet és tisztogatást hajtott végre a magyar oktatói karban, vagy azt, ahogyan 1959-ben Ceausescu vezényletével megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Tőkés László kijelentette: napjainkban a multikulturálisnak álcázott kolozsvári intézményben szintén erővel akadályozzák meg az önálló magyar karok létrehozását, és nemhogy a Bolyai Tudományegyetem helyreállítására irányuló, jogos magyar követeléseknek nem tesznek eleget, hanem még az intézmény által előírt két- vagy többnyelvűségnek sem adnak teret. Elbocsátják állásukból, illetve a rendőrség kezére adják a törvényes jogokért, az ifjúság esélyegyenlőségéért kiálló magyar oktatókat – írta Tőkés László, súlyos etnikai diszkriminációnak minősítve Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok elbocsátását. Arra kérte a díszdoktorokat, hogy csatlakozzanak az Erdély-szerte kibontakozó, széles körű tiltakozó megmozdulásokhoz. Bodó Barna elmondta: ha nem sikerül előrelépni még idén, és nem változik meg az egyetem román vezetésének hozzáállása a kétnyelvűség és az egyenjogúság kérdésében, akkor azt tervezik, hogy az intézmény minden magyar vezetője lemond. (Magyar Rádió Online) /Erdély.ma, dec. 2./
2006. december 5.
Nem tágít elzárkózó álláspontjától a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége. A rektori hivatal közleménye szerint a BBTE jóhiszeműen vállalta a multikulturális jelleget, az egyetem nem dönt a román állam hivatalos nyelvével kapcsolatosan. A Nicolae Bocsan rektor által aláírt közlemény kifejtette: nem veszteség az intézménynek az olyan rektor-helyettesek távozása, akik semmi jelentőségteljest nem hagynak maguk után, sem az olyan szenátoroké, akik soha nem hangoztattak egy értelmes gondolatot. A közlemény Markó Bélát is vádolta: a rektor szerint ő volt az, akinek kérésére létrejött a 2001/529 törvény, amely hatályon kívül helyezte a multikulturalitásról szóló 2000/285 kormányrendeletet. A közleményre Kötő József nyugalmazott államtitkár levélben válaszolt, rámutatva, a multikulturalizmushoz elengedhetetlen a kultúrák esélyegyenlősége, ami a BBTE-n hiányzik, akárcsak az oktatási vonalak döntési jogköre. A rektorátus az asszimiláció és a nemzeti türelmetlenség fóruma lett. Jelenleg egyetlen jogszabály sem tiltja a többnyelvű táblákat, vagy akár az önálló karokat, saját egyetemet. Az elmúlt napokban több állásfoglalás látott napvilágot a két adjunktus menesztése ügyében. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester lemondott a BBTE tiszteletbeli szenátori címéről, azzal indokolva: az egyetem jelentős mértékben eltért azoktól a céloktól, amelynek ismeretében a címet elfogadta. Csedő csatlakozott azokhoz, akik a két elbocsátott oktató állásukba való azonnali visszahelyezését szorgalmazzák. Tőkés László királyhágómelléki református püspök a BBTE 11 magyar díszdoktorához fordult, kérve, hogy tekintélyüket latba vetve segítsenek az intézményben kialakult helyzet megoldásában. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, Bodó Barna azt nyilatkozta: ha idén nem sikerül előrelépni, és nem változik meg az egyetem hozzáállása, tiltakozásképpen az intézmény minden magyar vezetője lemond. Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának elmarasztaló véleménye nyomán lemondott szenátusi tisztségéről Buzogány Dezső is, az egyetem Református Tanárképző Karának tanára, aki nem szavazott a két adjunktus menesztése ellen. Indoklásában azt nyilatkozta: távollétében nem voltak megfelelő információi az elbocsátás körülményeiről, és sajnálja, hogy tájékozatlansága miatt rossz fénybe hozta a református egyházat. Az elbocsátás ellen nem szavazó két teológia kari képviselő elmarasztalását 93 magyar közéleti személyiség nyílt levélben kérte az egyházfőktől. A Magyar Polgári Egyesület és a Magyar Polgári Szövetség szintén tiltakozó, a két adjunktussal szolidarizáló nyilatkozatot tett közzé. /Ercsey Ravasz Ferenc: Közleményháború egyetem ügyben. Bocsan: Trianonról nem a BBTE szenátusa dönt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2006. december 6.
December 5-én több budapesti és vidéki helyszínen megemlékezést tartottak a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett, 2004. december 5-én, a kettős állampolgárság kérdésében eredménytelenül végződött népszavazásról. A Magyarok Világszövetsége Budapesten, a Belvárosban rendezte összejövetelét, míg a fővárosi Polgárok Házában Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Martonyi János, a Fidesz-kormány volt külügyminisztere, Hende Csaba, az Országgyűlés jegyzője, valamint Jókai Anna Kossuth-díjas író kért szót. /A kettős állampolgárságról tartott népszavazásra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2006. december 8.
A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki szervezetének vezetősége és néhány tagja november utolsó napjaiban Kolozsváron meglátogatta Pap Géza református és Szabó Árpád unitárius püspököt, majd Gyulafehérváron Jakubinyi György érseket, hogy köszönetet mondjanak az erdélyi magyarság autonómiáját támogató nyilatkozatukért. A szervezet alelnöke, Krizbai Imre református lelkész beszámolója szerint a héttagú erdővidéki küldöttséget kellemesen meglepte az egyházi vezetők közvetlensége. ,,Látszott, hogy mennyire aggódnak nemzetünk jelenét és jövőjét illetően, s bízom benne, hogy ameddig hatáskörük megengedi, továbbra is kiállnak mellettünk” – mondotta Krizba Imre. Az erdővidékiek hasonló célból nemsokára meglátogatják Tőkés László református, Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső Zoltán lutheránus püspököt is. /(hecser): Látogatóban egyházvezetőknél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
2006. december 9.
Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője szerint az európai parlamenti választások összefogással az RMDSZ a Romániát megillető 35-ből három, vagy akár négy képviselői helyet is megszerezhet. Fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság két jelképes személyisége, Markó Béla RMDSZ-elnök, illetve Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezessék a választási listát. Toró T. Tibor Antal Árpád képviselőtársával együtt azt javasolta, hogy a történelmi régiókban hozzanak létre választókerületeket, ami szerint Havasalföldet és Olténiát 13, Moldvát és Dobrudzsát 10, Erdélyt és a Bánságot 12 képviselői hely illetné meg, de kezdeményezésükkel az RMDSZ-ben is magukra maradtak. /P. L. Zs.: Ideális lenne három-négy hely az Európa Parlamentben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2006. december 11.
Julianus-díjban részesültek a hét végén Csíkszeredában a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói, Hantz Péter és Kovács Lehel, akárcsak Bodó Barna, aki a két másik díjazottal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB) vezeti. A Julianus-díjat a csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma ítélte oda. Ezt az elismerést első ízben 1993-ban osztotta ki Azoknak a munkáját díjazzák, akik a szórványmagyarság felkutatása, identitásának megőrzése érdekében cselekedtek. Az előző években díjazottak között volt Orbán Viktor volt magyar kormányfő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Beke György író, Csoóri Sándor költő, Kallós Zoltán néprajzkutató, Dobos László felvidéki író, Tőkés László református püspök, a vajdasági Kasza József, illetve a kárpátaljai Kovács Miklós. Idén Eva Maria Barki bécsi jogász, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leköszönt elnöke, a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzser, valamint a szombathelyi Kovács Jenő és munkatársai részesültek elismerésben „a magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért”. Eva Maria Barki ügyvédként a rendszerváltást megelőző években magyar és erdélyi magyar menekültek ügyét vállalta fel, a kilencvenes évektől a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit támogatta. Emiatt Romániában két ízben is nem kívánatos személynek minősítették a hatóságok. Csapó József, az SZNT leköszönt elnöke a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét dolgozta ki. A sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu román médiavállalkozó végigjárta Európa autonóm területeit, ott szerzett tapasztalatait igyekszik megosztani román és magyar honfitársaival. Kovács Jenő szombathelyi útépítő mérnök és csapata az erdélyi szórványvidékeken számos magyar vonatkozású műemléképület, emlékmű megmentésében vett részt. /Julianus-díjat kaptak a kolozsvári egyetem elbocsátott oktatói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./
2006. december 18.
Marosvásárhelyen ülésezett december 16-án az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). Az együttes ülés döntött, a kongresszusra március 2-án és 3-án Aradon lesz. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök átnyújtották az idei Ezüstfenyő díjakat. Az RMDSZ elnöke rámutatott: az erdélyi magyarság az elmúlt 17 évben felmutatta a román–magyar együttélés, a párbeszéd pozitív példáját. A kérdés az, hogy Románia is komolyan gondolja-e a magyarokkal való együttműködést, vagy az érvényesül, miszerint „a mór megtette kötelességét, a mór mehet” – tette hozzá. Markó élesen bírálta a Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter lejáratását célzó hadjáratot. Szintén mélyen magyarellenes megnyilvánulásnak ítélte az elnök a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az utóbbi hetekben történteket. Kónya-Hamar Sándor megdöbbentőnek tartja, hogy a BBTE-t a szaktárca a napokban multikulturalitásáért kitüntetésben részesítette. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a titkosszolgálatok tevékenységét bírálta. A felszólalók védelembe vették Kerekes Gábort, az RMDSZ ügyvezető alelnökét, akit szintén belekavartak az ún. kémügybe. Verestóy Attila szenátor, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság alelnöke közölte: a szervezett módon kidolgozott titkosszolgálati tervekre a parlamenti testületeknek nincs rálátásuk. Verestóy szerint a „falunkénti autonómia-népszavazások” politikai színjáték részét képezik. Sógor Csaba szenátor a veszélyt abban látja, hogy az ötvenes évek szelleme a magyarság soraiba is belopakodhat. Befogadó és nem pedig kirekesztő szervezet felépítését sürgette. Toró T. Tibor képviselő kifejezte reményét, hogy ígéretüket betartva, Markó Béla és Tőkés László még karácsony előtt találkoznak, és újabb lépést tesznek az erdélyi egység helyreállítására. /Tibori Szabó Zoltán: A titkosszolgálatok által szorongatott mór esélyei. Kiáll az RMDSZ a sajtó által kémkedéssel gyanúsított Nagy Zsolt mellett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2006. december 18.
December 16-án ült össze Marosvásárhelyen az a munkacsoport, amelynek létrehozásáról Markó Béla és Tőkés László, az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke november 3-i találkozóján született megállapodás. A munkacsoport feladata az erdélyi magyarság nemzetiminimum-programjának a megfogalmazása. A munkacsoport tagjai Szilágyi Zsolt és Izsák Balázs EMNT-alelnökök, valamint Bakk Miklós politológus, független szakértő, az RMDSZ részéről pedig Kelemen Hunor és Varga Attila RMDSZ-képviselők, illetve Lakatos András alelnök. Szilágyi Zsolt a Krónikának elmondta, a konstruktív légkörben lezajlott találkozón a két szervezet képviselői kicserélték programtervezeteiket. /Fall Sándor: Nemzeti minimum – még az idén? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2006. december 18.
Felére csökkentené a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) indulásakor megígért kétmilliárd forintos támogatást – jelentette be sajtótájékoztatóján Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki szerint a budapesti Miniszterelnöki Hivatal egyúttal megvonná a vétójogot az EMTE alapítványának kuratóriumában az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőitől. Tőkés László úgy tudja, a Gyurcsány-kabinet olyan testület létrehozását tervezi, amelyben a kormány képviselői lesznek a meghatározók. Végleges döntés még nem született. Tőkés közölte, a tervekről jelenleg szóban és írásban is egyeztetnek a kuratórium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselői. A Sapientia EMTE-n 2001 októberében kezdődött az oktatás. Az intézményt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel (PKE) egységes egésznek tekintve a Sapientia Alapítványon keresztül támogatja a magyar állam. A nagyváradi PKE a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1992-ben létrehozott Sulyok István református főiskolából alakult át egyetemmé. A tanintézetek a magyarországi juttatásokat eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalától kapták. A Sapientia Alapítványt nyolctagú, az egyházak képviselői alkotta kuratórium vezeti, a négy katolikus és négy protestáns püspök pedig kültagként vesz részt a kuratórium munkájában. A püspökök többek között az egyetem vezetőségének megválasztásában rendelkeznek vétójoggal. Az egyetem költségvetési támogatását a tavaly kapott 1,670 milliárd forinthoz képest a Gyurcsány-kormány idén egymilliárdra tervezi csökkenteni, emellett pályázatok útján további 500 millió forintot szán a határon túli magyar felsőoktatás támogatásra. Ezt az elképzelést Gyurcsány Ferenc Markó Béla RMDSZ-elnöknek felvázolta a határon túli magyar vezetőkkel folytatott múlt heti megbeszélésén. „Az erdélyi magyar felsőoktatásnak évente 2,5 milliárd forintra lenne szüksége, ehelyett az összeg felét kapjuk meg. A Partiumi Keresztény Egyetem bevétele csupán az éves költségvetés 5 százalékát teszi ki, így megfelelő támogatás nélkül kilátástalanná válik a helyzet – magyarázta Tolnai István, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. – A magyar kormány azt kéri az egyetemeket működtető alapítványtól, hogy vonják meg a vétójogot az erdélyi magyar püspököktől, illetve hozzanak létre olyan tanácsadó testületet, amelyben a finanszírozónak lenne többségi szavazata.” „A megszorításokkal, a nyomásgyakorlással akarják átjátszani az egyetemet a hatalom kezére. Ez a határon túli magyarság iránti érzéketlenségre vall, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem lehet célja a magyar kormánynak, hogy megszüntesse az erdélyi magyar egyetemi hálózatot – jelentette ki Tőkés László. – A finanszírozónak természetesen jogában áll ellenőrizni, mi történik a pénzével; e téren többszöri átvilágítás is történt az egyetemen. Ám furcsállom, hogy az egyházfőktől minden beleszólási jogot el akarnak venni.” Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egyelőre nem kívánt érdemben nyilatkozni az ügyben. „Ha valóban igaz, hogy az egyházfőktől el akarják venni az egyetem ügyeibe való beleszólási jogot, akkor azt hiszem, hogy a katolikus püspököknek az érsekkel együtt közös álláspontot kellene kidolgozniuk” – közölte Tempfli. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, az alapító okirat szerint az egyetem működéséért kizárólag a kuratórium felel. Hozzáfűzte, a szabályzat értelmében az erdélyi magyar egyházak püspökei 2002 óta rendelkeznek vétójoggal, ám ezt a jogot eddig egyszer sem gyakorolták. Kató Béla kuratóriumi elnök elmondta: a tavaly kapott 1,6 milliárd forintból is csupán takaréklángon működhet a felsőoktatási intézmény; a fejlesztésekre ebből az összegből már nem futja. A magyar kormányban Gémesi Ferenc külkapcsolatokért, ezen belül pedig a határon túli magyarságért felelős szakállamtitkár illetékes a Sapientia Alapítvány ügyeiben. Romániában jelenleg harmincezer magyar anyanyelvű fiatal részesül felsőfokú oktatásban, közülük csupán 12 ezer diák tanul magyar nyelvű felsőoktatási intézményben. Egyharmaduk (3144 diák) a kizárólag a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatója. Noha a november közepén rendezett közös magyar-román kormányülésen felmerült a Sapientiának a román állam által történő társfinanszírozása, az ügyben egyelőre nem történt előrelépés. /Gergely Gizella: Sapientia: se pénz, se vétó? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2006. december 18.
Temesváron ökumenikus megemlékezést tartottak, felidézték a Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor védelmére összegyűlt soknemzetiségű, különböző vallású tömeg szolidaritását, amely kirobbantotta 1989-ben a forradalmat. Délután hat órakor – tiszteletben tartva a temesvári események kronológiáját – egy fiatalember lángra lobbantotta az Opera erkélyén a forradalom szimbolikus lángját, amely december 22-ig emlékezteti a temesváriakat a történelmi eseményekre. December 17-én, Temesvár véres vasárnapján, hivatalos gyászmisét és koszorúzási ünnepségeket tartottak a vértanúk emlékére. A temesvári református gyülekezet tagjai az istentisztelet után megkoszorúzták a templom falán 1990-ben elhelyezett márványtáblát, amely négy nyelven emlékeztet rá: Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom. Tőkés László református püspök, a temesvári forradalom hőse idén első alkalommal nem vett részt az évről évre kisebb érdeklődést kiváltó megemlékezéseken. Ötvenkilenc halott több száz sebesült – ez volt a mérlege Temesváron 1989. december 17-nek, a forradalom első napjának. Ekkor a Tőkés László védelmére összegyűlt tömeg egy része betört a kommunista párt székházába, és elkezdte kidobálni az ablakon a párt dokumentumait, propagandaanyagait és a gyűlölt rendszer szimbólumait. Erre a katonák a tüntető tömegbe lőttek. /Pataki Zoltán: A forradalomra emlékeztek Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2006. december 18.
Száműzi a Kossuth Rádió a nagy népszerűségnek örvendő Vasárnapi Újság című műsorból a reggeli igei gondolatok közreadását, döntött az adás frissen kinevezett új felelős szerkesztője, Belénessy Csaba. A döntésről Belénessy rövid levélben értesítette Tőkés László püspököt, aki eddig havonta egy alkalommal jutott szóhoz a magyar rádióban. A Kossuth Rádió 5 év óta kezdte vasárnap reggeli, zömmel a határon túli magyarság életéről szóló műsorát az egyházfők igei alapú gondolataival. A püspök Belénessynek írt válaszlevelében mindenekelőtt gratulált az új felelős szerkesztőnek a kinevezéshez, de kifogásainak is hangot adott. „Fájlalom viszont, hogy a Mondom néktek című igei rovat ökumenikus jellegét feladta” – írja Tőkés László a szerkesztőnek címzett levelében, majd így folytatja: „rendkívül illetlennek és sértőnek érzem a műsorukból való eltávolításom módját”. A királyhágómelléki református püspök szerint az „a továbbiakban eltekintek közreműködésétől” mondat használata a régi, rossz időkre emlékezteti az embert. /Gergely Gizella: „Száműzték” az igéket. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2006. december 19.
A szórvány gondozásához és megtartásához szükséges hálózatot sok helyen kizárólag az egyházak jelentik – mondta Sólyom László államfő december 18-án, amikor fogadta a határon túli egyházak vezetőit Budapesten. Sólyom László köszöntőjében úgy fogalmazott: különösen a szórványban élők között fordul elő gyakran, hogy az igehirdetés és az evangélium az utolsó kapocs a magyar nyelvhez. A köztársasági elnök emlékeztetett arra: már beiktatása alkalmával hangsúlyozta, hogy az országhatárokon kívül élő magyarság sorsának alakulását mandátuma egyik súlypontjának tekinti, ezért kezdeményezte a határon túli magyarságot a 21. század elején leginkább érintő kérdésekkel foglalkozó konferenciasorozatot. Az elnök a jelenlévő egyházi személyeknek megköszönte a határokon kívül élő magyarok identitástudata és értékei megőrzése érdekében végzett áldozatos munkájukat. A találkozón jelen voltak a négy erdélyi magyar protestáns egyház püspökei – Tőkés László, Szabó Árpád, Adorjáni Dezső, Pap Géza -, Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, valamint a Csete Szemesi István, a Jugoszláviai Református Keresztény Egyház püspöke (Bácsfeketehegy), és Erdélyi Géza szlovákiai református püspök. /A magyar államfővel találkoztak a határon túli egyházak vezetői. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ Megjelent még: Horkay László (Beregszász) református püspök, Tamás József római katolikus segédpüspök (Csíkszereda), Huzsvár László római katolikus püspök (Nagybecskerek), Pénzes János római katolikus püspök (Szabadka), Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens (Bajsa), Majnek Antal Jenő római katolikus püspök (Munkács), Schönberger Jenő római katolikus püspök (Szatmárnémeti), Bendász Dániel esperes (Munkács), Lángh Endre református püspök (Vinkovci) és Bartal Károly apát (Jászóvár). /MTI/
2006. december 19.
Nincs szó a legreprezentatívabb magyar szervezetek közös listaállításáról az európai parlamenti választásokra kidolgozott jelöltállítási szabályzatban, amelyet az RMDSZ döntéshozó testületei fogadtak el december 16-án tartott marosvásárhelyi ülésükön. A közös jelöltlista-állítás ötletét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László vetette fel november elején a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott kolozsvári megbeszélésén. Markó akkor nem zárkózott el a lehetőségtől. A dokumentum szerint az a személy lehet a szövetség Európai Parlamenti képviselőjelöltje, „aki tagja az RMDSZ-nek, a szövetséggel társult szervezetnek, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezeteinek”. A jelöltnek nyilatkozatban kell vállalnia „tiszteletben tartja és végrehajtja a Kongresszus, az SZKT és a SZET együttes ülése, az SZKT, illetve a SZOT határozatait, és nem határolja el magát e testületeknek, valamint a szövetségi elnöknek e határozatok alapján tett állásfoglalásaitól.” Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ-ben ezúttal is a pártlogika kerekedett felül. /Gazda Árpád: Nem lesz RMDSZ-EMNT közös jelöltlista. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2006. december 19.
Az egyetem ellen indított „lejárató kampány” mögött a Sapientia, illetve a Partiumi Egyetem van, amelyek el akarják csábítani a leendő diákokat – ez derül ki Nicolae Bocsan, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora sajtóközleményéből. Bocsan szerint Tőkés László református püspök nem csak az egyetem szétválasztását követeli, hanem politikai pozícióját kihasználva nyomást gyakorolt az egyetem szenátusának magyar tagjaira. A Szabadság kérte Tőkés Lászlót, kommentálja Nicolae Bocsan kijelentését. A püspök, aki egyben a Partiumi Keresztény Egyetem elnöki tisztségét is betölti, csupán annyit mondott: nem tartja méltónak a rektor kijelentését arra, hogy bármilyen formában reagáljon rá. Egyre gyakrabban tesz furcsa kijelentéseket Bocsan rektor mostanában. Magyari Tivadar, a Magyar Tagozatvezetők Tanácsának szóvivője emlékeztetett: nem is olyan régen a rektor azzal vádolta a magyar oktatókat, hogy ellenzik az egyetemen történő német nyelvű oktatást. Ezt később a tanács sajtóközleményben cáfolta. Magyari Tivadar elmondta, hogy a magyar rektor-helyettes kinevezésének ügyében nem történt előrelépés. Értetlenkedéssel fogadta Nicolae Bocsan kijelentését Szilágyi Pál, a Sapientia Egyetem leköszönő rektora is. Szilágyi szerint nem a BKB tevékenysége miatt jelentkezik több vagy kevesebb magyar diák az egyetemre, hanem egyszerűen azért, mert a felvételiző diák több mint száz felsőoktatási intézményből választhat. Bővült a BKB-támogatók tábora: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) is az önálló magyar karok létrehozása mellett foglalt állást. A szövetség felszólította az RMDSZ-es honatyákat, hogy „most, amikor minden részről támogatottságot tapasztalunk ügyünk védelmét illetően” vívják ki az önálló magyar karok létrehozását záros határidőn belül. /Kiss Bence: Bocsan (újabb) összeesküvés elmélete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2006. december 19.
Tőkés László Királyhágómelléki református püspök Budapesten a Polgárok Házában előadásában a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazást 1956-tal, illetve az idei szeptemberi-októberi eseményekkel állította párhuzamba. Mint mondta, egykor és 2004. december 5-én is nemzetárulás, idegen érdekek kiszolgálása és a magyar nemzet félrevezetése történt. Idén szeptemberben és októberben a tüntetések alkalmával, valamint az 1956-os forradalom ünnepén is ezzel a hazugságpolitikával kellett szembeszállni – tette hozzá. Véleménye szerint „neoliberális kozmopolitizmussal ötvözött internacionalizmus szellemében politizálnak az ország hatalmasai”, így válhatott október 23. a szabadság napja helyett a diktatúra napjává. Kijelentette: nyilvánvaló, hogy a két évvel ezelőtti népszavazás végkimenetele abban a politikában gyökerezik, amelynek „elsődleges és leplezetlen célja a hatalom megőrzése, a posztkommunista folytonosság biztosítása és a nemzet szétszakítottságának fenntartása” bel- és külföldön egyaránt. Tőkés László kifogásolta, hogy a magyar kormány a nemrégiben lezajlott magyar–román kormányülésen nem vetette fel az autonómia ügyét. Álláspontja szerint a kormány a kádári be nem avatkozás politikáját folytatja, holott a határon túli magyarság azt igényli, hogy a nemzet avatkozzon bele a határon túli nemzetrészek életébe. Nem szabad cinkosságot vállalniuk a magyar választópolgároknak egy olyan nemzetellenes politikával, amely sorsukra hagyja a határon túli magyar közösségeket – mondta a püspök. /Tőkés: December 5-én idegen érdekek kiszolgálása történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./
2006. december 20.
Salat Levente politológus, egyetemi tanár irányításával magyar történészekből álló kutatócsoport is részt vett a kommunizmus bűncselekményeit és visszaéléseit vizsgáló elnöki bizottságban. A mintegy 660 oldalas jelentésben 22 oldal jutott a romániai magyar közösség számára, a tanulmány viszonylag tömör formában foglalja össze az 1945 és 1989 közötti történéseket. A kisebbségi fejezet kitér, többek között, a Bolyai Egyetem felszámolására, elemzi a Maros Magyar Autonóm Tartomány létrejöttének körülményeit, az 1956-os események romániai következményeit és az azokkal kapcsolatos megtorlásokat, és említést tesz a csángó-kérdésről. Salat Levente nagy eredménynek tartja, hogy a jelentés elkészült. Szintén fontos fejlemény, hogy azt az államfő elfogadta, és a jelentést a román állam hivatalos dokumentumává nyilvánította. Nem az ideológiát magát kell elítélni, hiszen fölötte már ítélkezett a történelem azáltal, hogy a kommunista eszmékre alapozott politikai rendszerek sorra összeomlottak. Ugyanakkor nem mondható ki ítélet azon jóhiszemű emberek felett sem, akik annak idején hittek ebben az ideológiában. Nem lehet elítélni azokat a párttagokat sem, akiknek a számlájára semmiféle bűnt nem írható. Amit el lehet ítélni, az maga a politikai rendszer, illetve azok a szervek, amelyek a diktatúrát fenntartották – a Román Kommunista Párt legfőbb vezetése és a Szekuritáté –, valamint a politikai elit, amely minden legitimitást nélkülözve uralta a társadalmat. A munka során az igazán fontos, dokumentumokhoz nem tudtak hozzáférni, például a Statisztikai Hivatal, vagy a Párttörténeti Intézet levéltárához. Nem sikerült képet alkotniuk a legfelsőbb pártvezetés döntéshozatali mechanizmusairól az 1980-as években, és a Szekuritáté iratanyagába csak korlátozott körülmények között tudtak betekinteni. Nem maradt idő azoknak a dokumentumoknak az alapos feldolgozására, amelyekhez hozzá lehetett férni. Ezért nem tekintik a munkát lezártnak. A Tismaneanu-jelentést várhatóan egy éven belül nyomdai kiadásra előkészítik, valószínű, hogy az újdonságok legalább függelék formájában bekerülnek majd a kiadandó munkába. A munkaközösség tagjaival majd számba veszik a romániai kommunizmus magyar kisebbség szempontjából érdekesebb aspektusait, és ezeket feldolgozzák. A magyarságról szóló fejezet látványos újdonságokat nem hozott. A jelentésnek köszönhetően a román közvélemény könnyebben és jobban megértheti majd, hogy honnan erednek azok a célok, amelyeket az erdélyi magyarság újra és újra kitűz maga elé. Vladimir Tismaneanu kérte fel Salat Leventét, hogy vegyen részt a bizottságban. Salat nem történész, csak azzal a feltétellel vállalta el a munkát, ha létrehozhat egy történészekből álló kutatócsoportot. Ezt a feltételt Tismanenau elfogadta, és Salat hat fiatalt keresett meg, akik elfogadták a meghívást: Novák Csaba Zoltán, a Nicolae Iorga Intézet munkatársa, Olti Ágoston, az ELTE doktorandusza, Stefano Bottoni, a bolognai egyetem oktatója, Nagy-Mihály Zoltán, az EME munkatársa, Lázok Klára, a Sapientia Egyetem oktatója és László Márton, a Teleki Téka munkatársa. Első körben mind a hatukat elfogadták, a levéltári akkreditáció előkészítésekor azonban kiderült, hogy csak három személy számára tudják biztosítani a belépőket. Így a hat kutatóból önkéntes alapon végül Novák Zoltán, Stefano Bottoni és Olti Ágoston voltak azok, akik a levéltározást, illetve az ezzel együtt járó huzamosabb bukaresti tartózkodást vállalták. A másik három kolléga a helyi levéltárakban kutatott. Az államfő tisztelettel adózott Márton Áron püspök emléke előtt, továbbá azon disszidensek előtt is, akik bátor kiállással vállalták a rendszerrel való szembefordulás kockázatait. Itt több román ellenálló között Barabás Ferenc, Barabás Márton Piroska, Barabás János, Borbély Ernő, Búzás László, Cs. Gyimesi Éva, Molnár Gusztáv és Tőkés László neve szerepel. A bizottság semmiképpen sem vádiratot próbál elkészíteni. Basescu elnök joggal gondolta azt, hogy szükség van erre a szimbolikus gesztusra az EU-s csatlakozás előtt. Az erdélyi magyarságról szóló rész összefoglalja azokat a fontosabb adottságokat, amelyek a romániai magyar közösséget 1944 őszén jellemezték. A politikai szervezettség tekintetében az erdélyi magyarságra belső pluralizmus volt jellemző, amely a közösség egészét teljes értékű párhuzamos társadalom rangjára emelte. A kommunista párt egyeduralma, illetve az azzal együttműködő kisebbségi szervezetek és vezetők ténykedése ezeknek a pozícióknak az elvesztését eredményezték, továbbá a kisebbségi társadalom és intézményrendszer fokozatos leépülését. A kisebbségi fejezet kitér ezen kívül a Bolyai Egyetem felszámolásának a kérdésére, elemzi a Maros Magyar Autonóm Tartomány létrejöttének körülményeit és következményeit, az 1956-os események romániai következményeit, illetve az azokkal kapcsolatos megtorlásokat, és említést tesz a csángó kérdésről. /Papp Annamária: Beszélgetés Salat Levente politológussal, a Tismanenau-bizottság tagjával. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2006. december 28.
Folytatódik a párbeszéd Markó Béla szövetségi elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke között. A megbeszélés december 28-án lesz Marosvásárhelyen. /Újabb Markó–Tőkés találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2006. december 29.
Január 12-ig véglegesíti az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a romániai magyar nemzeti minimálprogramot és a kerekasztal összetételét – egyezett meg december 28-án Marosvásárhelyen a két szervezet Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László EMNT-elnök által vezetett küldöttsége. A két szervezet csúcsvezetősége közötti legutóbbi megbeszélésre november 3-án került sor. Azelőtt az RMDSZ elnöke a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőjével is találkozott. A romániai magyarság alapvető politikai célkitűzéseit tartalmazó nemzeti minimálprogram kidolgozásával, valamint a romániai magyar politikai és civil szervezeteket tömörítő fórum létrehozásával a Kolozsváron tartott novemberi RMDSZ–EMNT megbeszélésen egy-egy munkacsoportot bíztak meg, ezeknek január 12-ig kell véglegesíteniük munkájukat. Az RMDSZ és az EMNT küldöttsége egy politikai szándéknyilatkozat kidolgozásában is megegyezett. Tőkés László szerint az autonómia alapdokumentumának tervezett szándéknyilatkozatot széles körű erdélyi elfogadtatásra szánják, majd ennek alapján romániai és nemzetközi fórumokon is képviselik a romániai magyarság többszintű önrendelkezési igényeit. A felek nyitva hagyták a jövő májusi romániai EP-választásokon a közös jelöltállítás kérdését. Az EMNT azt kifogásolja, hogy az RMDSZ máris szabályozta a jelöltállítás kritériumait, és az EP-képviselőjelölteknek RMDSZ-tagoknak kell lenniük. Tőkés szerint „nem szűk pártlista” alapján kell kiválasztani a jelölteket, hiszen személyüket illetően „nemzeti konszenzusnak kell születnie”. Ezzel szemben Markó úgy véli, hogy „nem kell szégyellni az RMDSZ-tagságot”, hiszen tudomása szerint az EMNT-sek és a SZNT-sek többsége RMDSZ-tag is. Ezért ez nem lehet akadály – fűzte hozzá hangsúlyozva, hogy az RMDSZ nyitott a jelöléseket illetően. /Markó–Tőkés találkozó: határidő is született. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2007. január 6.
Tőkés László református püspök Románia EU-s csatlakozását üdvözlő istentiszteletet hirdetett január 7-re, vasárnapra a nagyváradi-olaszi református templomba, amelyet a helyi tanács elleni tiltakozó megmozdulás követ, amiért a hatóságok sportpálya nélkül hagyták a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot. /Hálaadó istentisztelet, békés tüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./