Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tőkés László
7977 tétel
2007. február 23.
Elbukhatja az EP-választás választást az RMDSZ, el Tőkés László és az EP-ben képviselet nélkül maradó romániai magyarság is. Komoly vérveszteséggel járó bukásról szó nincsen, az EP-képviselőség mindössze két évre szól, utána úgyis újabb választás lesz. A romániai magyarság a rendszerváltás óta először kettő közül választhat. Mind Markóék, mind Tőkésék most szembesülhetnek valódi támogatottságukkal, a romániai magyarság meghatározhatja a további politikai irányt. Az aláírásgyűjtési akciókat illetően gusztustalan dolgok történnek. /Szüszer-Nagy Róbert: Tanulság. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./
2007. február 23.
Amióta az Erdélyi Református Egyházkerület meghozta Tőkés Lászlót támogató döntését, a sajtóban, közbeszédben élesen felmerült az egyház közéleti szerepvállalásának problémája. Többnyire negatív, elítélő hangsúllyal, a doktriner liberalizmus kissé vulgarizált tételeire alapozva. Akkor nem volt ilyen felháborodás, amikor például az egyházak az RMDSZ-re való szavazásra buzdították híveiket. Az egyházat a közéletből mindenestül kiutasítók érvelése ellentmondásokat tartalmaz. Egyrészt elvárják, hogy az egyház fosztasson meg minden előjogtól, másrészt viszont felhorkannak, ha a vallási vezetők azzal az alapvető joggal élnek, amely minden magánszemélyt, illetve civil, társadalmi szerveződést és testületet megillet: a véleménynyilvánítás jogával. /Papp Attila Zsolt: Palástjog. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2007. február 24.
„Tőkés László messze az RMDSZ, meg az erdélyi pártpolitika fölött álló személy, éppen ezért alkalmas arra, hogy minden erdélyi vagy Romániában élő magyar képviselője lehessen a brüsszeli parlamentben” – mondta televíziós interjúban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Szerinte ha valóban létezik komoly veszély, hogy a megosztottság miatt végül nem lesz képviselője az erdélyi magyarságnak az Európai Parlamentben, akkor mozgósítani kell a választásra az erdélyi magyarokat. “Bátran, előrefelé kell menni, nem gyáván és hátralépni” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Az autonómia kulcskérdés – tette hozzá Orbán, aki azért tartaná szerencsésnek politikailag, hogy Tőkés László brüsszeli képviselő legyen, mert “ő az, aki kezdetektől fogva megalkuvás nélkül képviselte” ezt az ügyet. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2007. február 26.
Szükség van az egyház jelenlétére a jelenlegi romániai politikai és erkölcsi válság körülményei között – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök a hét végén a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Kovásznán tartott kongresszusán. Cáfolta az egyházakkal fennálló RMDSZ-szembeszegülés vádját. Nem azonosítható maga a református egyház egésze az egyházkerület vezetőségével, hangsúlyozta. Hasonló a helyzet az unitárius egyházzal és a felekezet lelkész-szövetségével. Tőkés László püspök független jelölt kapcsán elmondta, hogy bárhol hiteltelen a nem egységes erdélyi magyar képviselet. /Domokos Péter: Markó Béla: egyházigénylő az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2007. február 26.
A sportpálya visszaszerzéséért utcai demonstrációt hirdetett február 26-ra Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK). Tőkés László püspöke felkérte azokat a nagyváradi magyarokat, akik fontosnak tartják a református gimnáziumot ért sérelem orvoslását, hogy jelenjenek meg. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint az utcai demonstráció tovább bonyolítja majd a sportpályaügyet. A városi tanács RMDSZ-es frakciója ugyanis a testület február 28-i ülésének napirendjére tűzte a témára vonatkozó javaslatát: olyan megoldást kínálnak, amellyel a református iskola és az ortodox egyház is megelégedhetne. Biró Rozália szerint az utcai tüntetés után a demokrata párti tanácsosoknak lesz mivel érvelniük a tanácsülésen az RMDSZ javaslata ellen. Az RMDSZ-frakció szerint az ügy megoldásában az is segíthet, hogy Sofronie Drincek volt gyulai ortodox püspök személyében új vezetője van a nagyváradi, a bihari és a szilágysági ortodox egyháznak. A nyolc nyelvet – köztük a magyart – beszélő egyházfőt február 25-én iktatták tisztségébe. /Gergely Gizella: Használnak vagy ártanak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 27.
Az utolsó pillanatban elmaradt Nagyváradon a február 26-ra hirdetett utcai tüntetés, amelyet a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület szervezett; helyette csupán az olaszi templomban gyűltek össze a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyéért tiltakozók. Először Csűry István püspök-helyettes igehirdetése hangzott el. Tőkés László püspök ismertette a jelen lévő több száz diákkal, tanárral és hívővel az úgynevezett sportpálya-ügyet. Közölte: levelet kapott az RMDSZ-től és személyesen Biró Rozália váradi alpolgármestertől, aki arra kérte, hogy ne vonuljon most az utcára. Az RMDSZ-frakció a február 28-i váradi tanácsülésen határozatjavaslatot terjeszt a tanács elé, melyben a sportpálya használati jogát az egyházkerületnek adná. /Both Abigél: Elmaradt az utcai tüntetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2007. február 27.
Hagyományőrző néptánccsoport debütált február 24-én a Küküllő-menti hatszáz lelkes Haranglábon. Tőkés Lóránt unitárius lelkész a helyiekkel összefogva szervezte meg a kosaras bált. /Stanik Bence: Haranglábon fújják a nótát. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2007. február 28.
Még bizonytalan, hogy sikerül-e indulnia, most folyik az aláírásgyűjtés, ezért nincs írásos formában rögzített végleges programja, nyilatkozta Tőkés László református püspök. Azonban kézenfekvőek annak a programnak az elemei, amelyek az indulás lehetősége esetén összeállnak. Ennek kulcspontja a háromszintű autonómia rendszer, egészében véve a közösségi önkormányzat rendszere. Lényegében az RMDSZ-ben rögzített program képviseletére vállalkozna. Az RMDSZ nem képviselte megfelelően az autonómia kérdését. Vissza kell menni a gyökerekhez, ahogyan azt az RMDSZ felvállalta a kolozsvári Szent Mihály-templomban 1992-ben, vagy a brassói RMDSZ-kongresszuson 1993-ban. Jelenleg az RMDSZ-szel való párbeszédre nincs remény, az RMDSZ elvette a lehetőséget. Volt találkozás a felek között, olyan megszólalások hangzottak el, mint Sólyom László köztársasági elnök, vagy Csoóri Sándor és köre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a volt államelnök vagy az Erdélyi Református Egyházkerület. Nagy igény mutatkozott meg az összefogás iránt. Tőkés László nem az RMDSZ ellen indul – velük akart indulni –, hanem azokért a célokért, amelyeket képvisel. Tibori Szabó Zoltán szerint olyan vélemények is vannak, hogyha esetleg mégis létrejönne valamiféle kompromisszum, egyházi nyomásra, akkor ezentúl az egyházak beleszólhatnak bármilyen más politikai jelöltállításba, rangsorolásba. Az újságíró szerint szétszakadhatnak táborokra az adott egyház hívei is. Tőkés László szerint legfeljebb azzal lehet számolni, mint az MSZP /Magyar Szocialista Párt/ hívő tagozatának a kérdése Magyarországon. Az újságíró megkérdezte, milyen perspektívája van az autonómiának, ha a román sajtó szerint Székelyföld nem tudja eltartani magát? A püspök rámutatott, miután leszegényítették Székelyföldet, felróják neki, hogy központi pénzeket kell visszaosztani. Székelyföldet nem kell félteni. Romániának le kell ülnie a magyarokkal tárgyalni. Egy demokratikus ország nem vehet semmibe félmillió tanügyi tárgyú aláírást. A kilencvenes években legalább három RMDSZ-kongresszus elfogadta Tőkés László javaslatát, hogy átfogó román–magyar kerekasztal keretében rendezzék a román–magyar viszonyt. Ha ehhez támogatást adna Budapest, Brüsszel, ezt követelné az RMDSZ és a magyarság, holtbiztos, hogy leülnének a románok. Az egyházi és a politikai szerep éles szembeállítása a kommunista propaganda eszköze volt. A politizálás nem tetszett a kommunistáknak, nem tetszik a posztkommunistáknak, és bizonyos irányzatoknak sem. Nem tetszik nekik, hogy az egyház állást foglaljon politikai kérdésekben. /Tibori Szabó Zoltán: „Kényszerhelyzet adta szükségből vállalnám a brüsszeli képviseletet. ” Interjú Tőkés László református püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2007. február 28.
Az egész romániai magyarságot szeretném képviselni Brüsszelben, Markó Bélától Szász Jenőig, az RMDSZ-től a Magyar Polgári Szövetségig, az egyházak, a civil szféra, az önkormányzatok képviseletére vállalkozom – hangsúlyozta február 27-én Sepsiszentgyörgyön Tőkés László református püspök, aki független jelöltként kíván indulni a májusi romániai EP-választásokon. Felhívta a figyelmet, hogy a református lelkészi státus nem jelenti kötelező támogatását, minden pap maga dönti el, hogy ki mellé áll. Kiemelte: kötelességének érzi az egyházak érdekeinek képviseletét az EP-ben, és Európának is szüksége van arra, hogy visszataláljon gyökereihez. Tőkés László köszönetet mondott mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták, támogatják jelölését. A püspök szerint ,,a nemzetpolitika kulcskérdése az autonómia, Székelyföld területi autonómiája”.,,A szó szoros értelmében nem az RMDSZ ellen indulok. A szövetséget nem szabad összetéveszteni annak vezetőivel” – hangsúlyozta.,,Jól állunk, de nem nagyon jól. Arra kérek mindenkit, hogy erősítsen bennünket” – mondotta Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke. Amennyiben az aláírásgyűjtés jelenlegi ütemben halad, sikerül az induláshoz szükséges 100 000 támogatásnál többet összegyűjteniük. Beszélt arról, hogyan próbálták az RMDSZ-esek megtéveszteni a polgárokat, és felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ-listát aláírók egy tulipános jelvényt támogatnak, míg Tőkés László hívei egy hiteles, karizmatikus személyiség Brüsszelbe jutását segítik. /Farkas Réka: Az erdélyi magyarság képviseletét vállalja (Tőkés László Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./
2007. február 28.
Tőkés László püspök a március 2–3-án Aradon tartandó kongresszus előtt ironikusan gratulált Markó Bélának újraválasztásához. “Az RMDSZ egészséges elveket valló tagjainak semmi esélyük nem lesz, hogy a kongresszust jó irányban befolyásolják, így már a választás előtt gratulálok Markó Béla RMDSZ-elnöknek az új mandátumhoz” – mondta Tőkés László sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Tőkés László kampányfőnöke szintén “gratulált”. “A kongresszusnak nincs tétje, az EP-választási listát pedig már meghatározta egy szűk kör, az RMDSZ-tagokat nem kérdezték meg, kiket szeretnének a listára” – mondta Szilágyi. /Tőkés “gratulált” Markónak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./
2007. február 28.
“A Temes Megyei RMDSZ elnöksége február 26-i ülésén megvitatta Tőkés László püspök úr átiratkozási kérelmét. Az elnökség döntése értelmében Tőkés László a továbbiakban a Temes Megyei RMDSZ tagja, olvasható a sajtóközleményben. A püspök kilépett a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetből, amelyet önkényes, méltánytalan magatartással vádolt, egyúttal kérte a tagfelvételét a Temes megyeibe, amely “az idők folyamán mindig nyitottságával tűnt ki, a szövetség gyakori pártos elhajlásaival és torzulásaival szemben”. Pataky Lehel Zsolt, a lap munkatársa szerint Tőkés László nehéz helyzetbe hozta a megyei RMDSZ-elnökséget. /Pataky Lehel Zsolt: Rosszkor időzített tagfelvételi kérelem. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./
2007. március 1.
Markó Béla RMDSZ-elnök úgy véli, hogy Tőkés László református püspöknek nincs esélye független jelöltként bejutni az Európai Parlamentbe. Romániának 35 képviselő helye van az EP-ben, és ahhoz, hogy valaki mandátumhoz juthasson, a szavazatok 3 százalékát meg kellene kapnia, ez pedig lehetetlen egy független jelölt esetében – jelentette ki. /Markó: Tőkés nem jut be az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Tartalmas vitára számít az elmúlt négy év tevékenységéről, valamint a program- és az alapszabályzat-módosítás kapcsán Markó Béla. Az RMDSZ-nek továbbra is meg kell őriznie szövetség jellegét. Az RMDSZ kongresszusán fogadják majd el az RMDSZ európai parlamenti választási programját. A határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytat megbeszélést az RMDSZ-kongresszus előestéjén, március 1-jén Markó Béla szövetségi elnök. Az Aradon tartandó kötetlen beszélgetésen többek között jelen lesz Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője, Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, valamint Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei is. /Tartalmas vitára számít Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2007. március 1.
Sepsiszentgyörgy vendége volt Tőkés László püspök, aki független jelöltként indul a májusi európai parlamenti választásokon. Az elmúlt tizenhét év történetében először fordul elő, hogy egy voksoláson nem az RMDSZ a magyarság egyedüli képviselője. Amióta a püspök bejelentette, hogy függetlenként indul az európai parlamenti választásokon, igen éles támadásba lendültek az RMDSZ vezetői, rengeteg vádat megfogalmaztak, s köztük az egyik legsúlyosabb az egységbontás. Tőkés László ajánlotta, hogy kompromisszumra nyújtana lehetőséget, ha Sógor Csaba szenátor felkerülne e lista második, bejutó helyére, de erre sem jött válasz. Megszólalt Sólyom László köztársasági elnök, aki közvetve ugyanezt javasolta, megszólalt az Erdélyi Református Egyházkerület, nyílt levelet intézett az SZKT-hoz Csoóri Sándor aláírótársaival, Mádl Ferenccel, Vizi E. Szilveszterrel, Bábel Balázs kalocsai érsekkel, és alulról is az az elvárás érkezett. Ezt a történelmi pillanatot szalasztotta el az RMDSZ. Elhangzott a javaslat Szilágyi Zsolt és Toró Tibor részéről, hogy Markó Béla és Tőkés László legyenek listavezetők. Tőkés László nem lát garanciát arra, hogy az RMDSZ jelöltjei megfelelő módon képviselik majd az autonómiát, ráadásul Székelyföld nincs igazán bejutó helyeken reprezentálva. A másik sokszor hangoztatott vád, hogy Tőkés László a múltat jelenti. Ez sértő állítás, másfelől az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering is kiállt a püspök mellett, akkor őt is ki lehet rostálni az EP-ből. /Farkas Réka: Létfontosságú az autonómia. Interjú Tőkés Lászlóval. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
2007. március 2.
Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
A romániai magyarság érdekképviseletének olyan kongresszusát volna jó megtartani, amelyen politikai árnyalatoktól és meggyőződésektől függetlenül összegyűl az erdélyi magyarság vezetőinek színe-java. Markó Béla, Tőkés László egyaránt – egyszóval: mindenki. 2003 februárjában Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusa elsöprő többséggel szavazott az összefogás ellen azáltal, hogy törölte az alapszabályzatából a tiszteletbeli elnöki tisztségről rendelkező részt. Emiatt fogalmazódott meg tételesen a szatmárnémeti Láncos-templomban a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek az RMDSZ kongresszusával párhuzamosan zajló közgyűlésén az egyéb politikai alternatívák lehetősége. A Szatmárnémeti óta eltelt négy év alatt az egység, összefogás helyett a széthúzásnak, a marakodásnak és a civakodásnak lehetünk a szemtanúi, írta a lap munkatársa, Papp Annamária. Románia európai integrációja új helyzetet teremtett a romániai magyarság életében, az RMDSZ programját igazítani kell a megváltozott helyzethez. /Papp Annamária: Nyitás vagy bezárkózás? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Az 1989. decemberi megalakulását követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila. Az RMDSZ első kongresszusát 1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon. A kongresszus konklúziója az volt, hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóan kell fellépnie a romániai politikai környezetben. A kongresszuson már jelentkezett a polarizáltság. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte, akinek elnökké választását elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZ radikálisabb tagjainak támogatását élvezte. Kompromisszumos megoldással Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották. A kettő között mintegy integráló szerepet töltött be a tiszteletbeli elnöknek megválasztott Tőkés László. A kongresszuson megválasztotta a 19 tagú elnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: Bodó Barna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, Béres András pedig a kulturális alelnök. Az RMDSZ II. kongresszusa: 1991. május 24–26.,Marosvásárhely. Szervezeti reformra tett kísérletet a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége által elkészített szabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttek többsége elutasított. A kongresszuson megjelent a „mérsékelt-radikális” ellentét. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei a romániai magyarság társnemzeti státusának programba foglalását szorgalmazták, a mérsékeltebb küldöttek egy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestben elérendő eredményekre koncentráló politizálás mellett tették le a voksukat. Domokos Géza újra az RMDSZ elnöke lett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggel a politikai alelnöki tisztségbe emelte, Tőkés Lászlót pedig újból tiszteletbeli elnöknek választották. Az RMDSZ III. kongresszusa: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ-en belül létrehozták a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelő struktúrákat. A belső törvényhozó testület szerepét a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) töltötte be, az operatív vezetés feladata az Ügyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébe került, létrehozták a belső alkotmánybíróság szerepét betöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot. Markó Bélát választották elnöknek, Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek. A kongresszus úgy határozott, hogy két éven belül meg kell szervezni a belső választásokat. A platformok nagyobb szerepet kaptak. Az RMDSZ IV. kongresszusa: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Az alapszabályzatban történt módosítások – az Operatív Tanács hatáskörének növelése, a Területi Képviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, a szövetségi elnök hatáskörének bővítése – az RMDSZ-en belüli belső pluralizmus rovására, a pártosodás irányába tett lépés első jelei voltak. Az előző kongresszuson előírt szervezeti tisztújítást nem szervezték meg. Három személy jelöltette magát a szövetségi elnöki tisztségre: Markó Béla, Borbély Imre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226 szavazattal újból elnöknek választották, míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. Tőkés Lászlót a kongresszus negyedszer is megerősítette tiszteletbeli elnöki tisztségében. Az RMDSZ V., rendkívüli kongresszusa: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A kongresszuson megfogalmazták az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési prioritásait. A dokumentum elfogadására megkésve került sor, figyelembe véve, hogy az RMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíció tagja volt. Az RMDSZ VI. kongresszusa: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Az RMDSZ belső ellenzéke kísérletet tett több változtatás elfogadtatására. Ezek elsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásának kialakítását célozták, valamint a több éve húzódó tisztújítás kérdését rendezték volna. A javaslatok közül néhány bekerült a programba is: az Erdély-központúság és az erdélyi regionális érdekek hangsúlyozása. A tisztújításra azonban nem került sor. A kongresszuson a tisztségben levő elnököt, Markó Bélát újraválasztották a küldöttek 274 szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157 szavazatot szerzett. Az RMDSZ VII. kongresszusa: 2003. január 31–február 2., Szatmárnémeti. A belső ellentétek és a már tíz éve elhalasztott belső választások töréshez vezettek. Gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el a belső ellenzék kiválásának folyamata, ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikai szervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttét eredményezte. A kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pedig létrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa. Határozat született a belső választásoknak májusig történő megtartásáról, bővült az Operatív Tanács létszáma. Újraválasztották a szövetségi elnököt, Markó Bélát. /Márton János politológus: Kongresszustörténelem. RMDSZ-kongresszus. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 3.
Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a kongresszus helyszínén magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia európai uniós tagsága lényegesen jobb feltételeket teremtett a magyar nemzetpolitika számára, mint az EU-n kívüli államokban van. A magyar nemzetpolitika szerinte eddig nem tudott élni e lehetőségekkel, és ez jelentős mértékben a magyar kormány felelőssége. A fideszes politikus is fontosnak tartotta az erdélyi magyarság egységét. Sajnálatosnak nevezte, hogy az európai parlamenti választási listán a kongresszus már nem kíván változtatni. Úgy vélte, emiatt nem jött létre az említett egység. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője elmondta, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás, a határok átjárhatósága, megszűnése felszámolhatja azt a történelmi traumát, amit egykor Trianon okozott. Leszögezte: az SZDSZ elutasítja azt a magyar politikát, hogy anyaországi pártok politikai játszótérnek tekintik a határon túli magyarságot, akcióikkal beavatkoznak e közösség belső viszonyaiba. Ilyennek tekinti Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének Tőkés Lászlóval kapcsolatos akcióját. /Papp Annamária, Tibori Szabó Zoltán: Budapest politikai játszótere a határon túli magyarság? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2007. március 3.
Az aradi RMDSZ-kiértékelésben nem lehet elvonatkoztatni a legutóbb, Szatmárnémetiben szervezett kongresszustól, hiszen ekkor olyan horderejű döntés született, amely máig is kihatott az erdélyi magyar politikai erőviszonyokra. A tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésével az RMDSZ mellékvágányra szorította Tőkés László református püspököt. A terv azonban csak félig-meddig bizonyult sikeresnek az RMDSZ-vezetők szempontjából: azóta kényelmessé váltak a Szövetség testületeinek ülései, ugyanakkor az azóta Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács élére választott Tőkés Lászlót nem sikerült politikailag semlegesíteni. Mi több az elmúlt négy évben Tőkés „egyedül a világ ellen”-szerű rokonszenves ellenzéki szerepben tetszeleghetett. A Tőkés nélküli RMDSZ az elmúlt négy év alatt gördülékenyebben, folytathatta útját, aminek Borbély Tamás újságíró szerint a romániai magyar közösség rengeteg hasznát látta. A PSD-vel kötött szövetség eredményesnek bizonyult, hiszen Adrian Nastase miniszterelnöksége alatt számos kisebbségi jogot sikerült kivívni. Hatalmas sikernek számított az aradi Szabadság-szobor visszaállítása, illetve a kétnyelvű településnév-táblák kifüggesztése. Az erdélyi megyék, beleértve a magyar közösségeket és egyházakat, rengeteg pénzt kaptak a központi költségvetésből. Az RMDSZ-nek tehát nincs miért szégyenkeznie. A szervezetnek két lényeges kihívással kellene szembenéznie. Az egyik a Tőkés-probléma kezelése. Az RMDSZ mindig akkor volt sikeres, amikor integrálásra, nem pedig kizárásra törekedett. A másik probléma: Markó Béla újabb mandátumot kap az aradi kongresszuson. Tizennégy éve tölti be az RMDSZ elnöki funkcióját, az emberek ezt megunták. „az unalom hatása alatt a választók rásütik a diktátor jelzőt”. Az újságíró szerint a szervezeten belüli középkorú és fiatal generáció reformkísérlete szánalmasan kevés eredményt produkált. Megoldást jelenthet, ha a kongresszus után az RMDSZ Markó helyett két-három fő „üzenethordozó” politikusra bízza azt a feladatot, amit az RMDSZ elnöke eddig egyedül próbált ellátni. /Borbély Tamás: Számvetés ideje. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2007. március 3.
Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /
2007. március 5.
Tovább növekvő önbizalommal távozhatott Markó Béla az RMDSZ aradi kongresszusáról, elfogadták új jövőt, új lehetőségeket ígérő programját. Azonban a fegyelmezetten szavazó testület gondosan összeválogatott küldöttekből állt. A néhány más véleményt két-három szenátor, képviselő fogalmazta meg, a többség hozzászólása kimerült az elnök beszédének felerősítésében. Kicsit a rossz emlékű idők pártkongresszusait idézték az Aradon történtek: mindenki egyetértett szinte mindennel, amit a csúcson kitaláltak, írta Farkas Réka, a Háromszék munkatársa. A kongresszus jó alkalom lehetett volna szembenézni néhány nagy gonddal. Elhangzott támogató taps kíséretében, hogy Tőkés Lászlónak nincs esélye, de ettől még nem biztos, hogy a valóságban is így van ez. Az RMDSZ a szembesülés helyett az erődemonstráció stratégiáját választotta. Megtörténhet, hogy az EP-választásokat még meg lehet nyerni erőből, de utána mi lesz? Az RMDSZ szétesése nemcsak Markó és társai bukását jelentheti majd, hanem az erdélyi magyar politizálás teljes felszámolását is. /Farkas Réka: A pillanatnyi győzelem ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./
2007. március 5.
Az aradi RMDSZ zökkenőmentesen szervezte meg a kongresszust. A lebonyolítás nem szült kérdőjelet, annál többet maga a kongresszus, melynek céljai a laza, fieszta-hangulat megőrzése, az egység kifele való mutogatása és nem utolsósorban a korporatív vezetési stílus megőrzése. A küldöttek zöme rendre csépelte Tőkés László püspök megosztó magatartását. Az újságíró számára a legizgalmasabb problémát Takács Csaba ügyvezető elnök fogalmazta meg, mi lesz a szövetséggel, ha kikerülnek a kormányból? Nagy Zsolt miniszter pedig új arcokat akar látni a szövetségben, mert jó néhányan már belefáradtak az RMDSZ-be, és kemény, mindennapi munka helyett csak éldegélnek a dicső múltból. Markó Béla mivel minden áron az egységet, az egységes véleményt akarta kifele közvetíteni. Nem ártana, ha az RMDSZ két kongresszus között alkalmat találna a gyakorlati kérdések tárgyalására. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
2007. március 5.
„A csatlakozási tárgyalások során a kormány igyekezett eltitkolni a romániai magyar kisebbség problémáit, többet beszéltek a drogokról és a cigánykérdésről, mint az erdélyi magyarok problémáiról” – bírálta Tőkés László püspök Szatmárnémetiben a Brüsszelben tevékenykedő erdélyi magyar politikusok munkáját. A szatmárnémeti egyházmegyei presbiteri konferencián a 44 egyházközségből mindössze 14 képviseltette magát. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartott ünnepi istentiszteletet, majd Sipos Miklós, a szatmári egyházmegye esperese sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a presbiteri szövetség rendezvényén ilyen alacsony létszámban jelentek meg az érintettek. Az esperes beszámolt arról, hogy a szatmári egyházmegyében – Szatmár megyében két egyházmegye működik – eddig 3300 aláírást sikerült összegyűjteni Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselői jelöltségének támogatására, tíz gyülekezettől viszont még egyetlen aláírást tartalmazó ív sem érkezett. „A politikum kihasználja az egyházat, elvárja, hogy engedelmes szavazópolgárok legyünk, de mi választópolgárok akarunk lenni! Eddig a politikusaink egyszerűen csak eldöntötték, ki képviseljen minket, most viszont magunk választhatjuk meg azt az embert, aki kiáll ügyünkért, akár az Európai Parlamentben is” – buzdította Tőkés László püspök támogatására az egybegyűlteket /Babos Krisztina: Megrótták a presbitereket. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2007. március 5.
Mintegy húszezer, Tőkés László európai parlamenti képviselői jelöltségét támogató aláírást gyűjtöttek eddig a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetei. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke elégedett az eddigi munkával, mint elmondta, céljuk korábban tizennyolcezer aláírás összegyűjtése volt. A legtöbbet, mintegy hétezer aláírást, az erdővidéki szervezet gyűjtötte. /K. A. : A tervezettnél több aláírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2007. március 6.
A Szabadság febr. 20-i számában Viski S. Béla „ref. teol. tanár” tollából terjedelmes írás jelent meg Nehéz ma reformátusnak lenni cím alatt. Tőkés István, Tőkés Lászlónak az édesapja reagált erre: számára nem nehéz, hanem ajándék reformátusnak lenni. Visky S. Béla kifogásolta az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek kollégiuma részéről közzétett felhívást: „Istentől nyert megbízatása alapján azzal a határozott kéréssel fordul – ti. az egyházkerület kormányzó és igazgató testülete – az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet – Tőkés Lászlót – tegyék a második helyre. ” Cikkében kiemelkedő személyiségekre hivatkozással bizonyította, miért nehéz „reformátusnak lenni”. Tőkés István hangsúlyozta, inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint embereknek. Nem vétkeznek azok, akik a rossz vezetőknek szemére hányják bűneiket, az igazság elhanyagolását. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége jól teszi, ha hite, lelkiismerete alapján hivatkozik Isten nevére. Egyébként a Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség hirdető táblájára ismeretlen személy fényképet tett, melyen mintegy lábánál fogva felakasztottan függött Tőkés László. /Tőkés István: Viták hevében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2007. március 6.
Visky S. Béla „Nehéz ma reformátusnak lenni” című vallomásában helyére tette a református egyházi zsinat közéleti témájú felhívását. A Kolozsváron összegyűlt esperesek „felső sugallatra” cselekedtek, írta ironikusan Balogh Béla, hozzátéve, „elnyilatkozásuk” szemben áll más romániai magyar egyház álláspontjával. Balogh szerint az esperesi kollégium intézménye az új egyházi vezetés terméke, a presbiteri(világi) vezetőket kizárja a döntéshozatalból. Az esperesek nyilatkozata megsérti az egyszerű emberek jó ízlését, megosztja a híveiket és lelkészeket, a nyilatkozat „az intézményes sarlatánság” kategóriájába tartozik. /Balogh Béla: Egyházi EP-jelölés – és ami mögötte van (mivelhogy alapként vajmi kevés, ami létezhetne. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Előzmény: Balogh Béla sok év óta támadta Tőkés László püspököt, például:/Egy lelkipásztor böjtöt hirdet a főbéres bűnbánatért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1998. okt. 31. – nov. 1./ Balogh Béla, Kolozsvár: Tisztújítás után – gratuláció helyett. = Bihari Napló (Nagyvárad), 1998. nov. 7-8./
2007. március 6.
Visky S. Béla a nyolcvanas évek első felében nemzedéktársaival együtt kitüntetésnek érezte, hogy Tőkés István professzor tanítványai lehettek a Protestáns Teológián. Megtanulhatták a felemelt fővel való szólás erkölcsét az intézetben, amikor Ungváry szekus ezredes úgy sétafikált, mintha ő maga lett volna a püspök. Visky S. Béla Tőkés Istvánhoz írt nyílt levelében válaszolt az őt támadó cikkre /Szabadság, márc. 6./, megjegyezve, tényleg református teológiát tanít az egyetemen, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem doktorált. Visky szerint „Azzal a gyakorlattal, hogy egyházam átveszi a politikai módszerek és beszédmódok csűréseit-csavarásait, pöcegödröt csinál a saját szájából a világ előtt; sőt éppen a református egyház az, mely ilymódon megerősíti a politikumot a maga machiavellista hazugságaiban. ” Hozzátette: „nagy baj, sőt szörnyű szerencsétlenség, ha az egykori forradalmár diktátorrá válik. ” Vajon Tőkés Lászlóra, az egykori forradalmárra, alkalmazható-e a fenti tétel? – kérdezte. Ezt a kérdést társadalmi vitára bocsátja. /Visky S. Béla: Adalékok egy kortárs magyar drámához. Nyílt levél Tőkés István részére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Előzmény: Tőkés István: Viták hevében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2007. március 7.
Nem okozott meglepetést az RMDSZ nyolcadik kongresszusa: megerősítették tisztségében Markó Béla szövetségi elnököt, elfogadták a párt programját és módosított alapszabályzatát. Elsőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc, a magyarországi kormány határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára tolmácsolta. „Olyan jövőt dolgoz ki az RMDSZ, amilyenről én is álmodom” – írta Gyurcsány, felkérve az RMDSZ-t: ne maradjanak meg „múltbéli nemzeti és politikai sérelmeiknél”, inkább építsenek együtt közös jövőt. Ezt a gondolatmenetet folytatta Dávid Ibolya MDF-elnök, gratulálva az RMDSZ-nek, mert győzött, hiszen felismerte, „nincsenek ellenségek”. Toró T. Tibor képviselő a napirendre kiegészítő javaslatokat tett: hallgassák meg az egyházak és a társadalom üzenetét, állítsanak össznemzeti listát. Frunda György azonban megvonta a szót Torótól. Markó Béla kongresszusi beszédében a Szabadság szobor újrafelállításán kívül az EU-csatlakozást mutatta be, mint az RMDSZ megvalósítását. Emellett „közéletünk néhány szánalmas figurája román pártokkal is összefogva megkísérelte a lehetetlent: megfosztani parlamenti képviseletétől a magyarságot” – mondta Markó Béla. Határozottabb hangot ütött meg: „nem fogadjuk el a szószegő román politizálást, mi nem a románok kénye-kedve miatt mentünk Bukarestbe”. Hozzátette: „az az erős, aki kezet mer nyújtani, le mer ülni a tárgyalóasztalhoz Bukarestben, akkor is, ha tudja, hazaáruló lesz belőle”. Tempfli József püspök kiállt az RMDSZ mellett. Frunda György szenátor felsorolta Tőkés László „bűneit” (olyanokat például, hogy Borbély Imrét támogatta az RMDSZ elnökválasztásán), végezetül Frunda azt javasolta, hívják ki vitára a püspököt. Puskás Bálint szenátor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében tett hitet „az egység mellett”, kétségbe vonva az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőjének a legitimitását. Lakatos Péter szót emelt a „végzetes politikai megosztás” exportja ellen, gúnyolódott Sándor Lajos lelkésznek a Lorántffy sportpályájáért folytatott éhségsztrájkján. Vekov Károly azt kérte a kongresszustól: tegye Tőkés Lászlót „az RMDSZ által benyújtandó europarlamenti képviselőlista befutó helyére”. Valószínűleg ez az utolsó kongresszus, melyen részt veszek, jelentette be Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, keserűségének adva hangot, hogy nincsenek ott azok, akik „nem egyformák”. Szabó Vilmos „az MSZP vezetése, tagsága és a maga nevében” megállapította: az MSZP és az RMDSZ együtt valósította meg a nemzetegyesítést az EU-csatlakozás révén. A december 5-i népszavazási kísérlet előtt az erdélyi magyarság ellen gyűlöletkampányt folytató utódkommunista párt képviselője egységes összmagyar nemzetpolitika közös megalkotását szorgalmazta. Frunda György sajnálkozva közölte, hogy Németh Zsolt, a Fidesz választmányának elnöke felszólalás nélkül távozott a kongresszusról, s gondolatait inkább a sajtóval osztotta meg. Valójában Németh a kongresszus előtt szeretett volna felszólalni, de a szervezők nem engedték meg neki. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője beszédében Orbán Viktor személyével foglalkozott, aki szerinte nagyban felelős az Erdélyben kialakult magyar belpolitikai helyzet miatt. /Bagoly Zsolt: Ismét Tőkés László volt a célpont. VIII. RMDSZ-kongresszus: tovább a markói úton. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./
2007. március 7.
Levelet küldött az Európai Parlament (EP) képviselőinek Tőkés László püspök, hogy már most kezdjék el a romániai európai parlamenti választások monitorizálását, mivel az RMDSZ-vezetősége és a nacionalista román erők között létrejöhető paktum miatt csökkenne az EP-be való bejutási esélyei. A püspök bejelentette, hogy már összegyűlt az indulásához szükséges 100 ezer aláírás. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ „Számomra is meglepetést jelent, hogy az RMDSZ folyamatos fenyegetőzése ellenére is százezer, többségében erdélyi személy aláírta az európai parlamenti jelöltségemet támogató íveket” – jelentette ki Tőkés László püspök. Leszögezte: a biztonság kedvéért folytatják az aláírásgyűjtést, mert – a Magyar Polgári Szövetség esetéből tanulva, amikor a törvény által meghatározott 25 ezerhez képest az összegyűjtött 54 ezer aláírás sem volt elegendő a szervezet választási részvételéhez – egyelőre korántsem biztos, hogy ezúttal valóban elegendő lesz a százezer támogató kézjegye. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./
2007. március 7.
Összegyűlt a Tőkés Lászlót támogató százezer aláírás, hiába volt a megfélemlítő kampány, melynek eredetét érdemes lenne kivizsgálni. Sokan elmondták, főleg a falvakból: nem kapnak oktatási támogatást, ha aláírnak Tőkésnek, nem kapnak fűtéspótlékot, ha nem írnak alá az RMDSZ-nek. Egy ember külön azért bejött Csíkszeredába, hogy húzassa ki a Tőkés László támogatására tett aláírását, mert a faluban megmondták, különben elveszíti a veteránnyugdíját. /Szondy Zoltán: Mégsem féltünk elegen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./
2007. március 8.
A kovásznai találkozó után Tőkés László református püspök, független EP-képviselőjelölt istentiszteletet tartott a kézdivásárhelyi református templomban. Erdély egyik legnagyobb templomában reformátusok és római katolikusok, több mint ezren gyűltek össze az alkalomra. A püspök beszédében arra hívta fel támogatói, hívei figyelmét, hogy az RMDSZ-es képviselők és szenátorok hamar elfelejtették, mire esküdtek fel a kolozsvári Szent Mihály-templomban. Az istentisztelet után lakossági fórumot tartottak. Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke kemény hangon bírálta az RMDSZ csúcsvezetőségét, amiért durván elutasították azt a szándékot, hogy közös listán indulhassanak az erdélyi magyarság képviselői. Tőkés László elmondta: első alkalom, hogy az erdélyi magyarságnak állandó képviselete lehessen Európa fővárosában, szószólóra van szükség, egyfajta ombudsmanra, a nép ügyvédjére. Tőkés László azt is kifejtette, hogy soha nem akart politikai pályára lépni, a lelkészi szolgálatot fontosabbnak tartotta, de most úgy ítélte meg, hogy eljött a cselekvés ideje. Az erdélyi magyarság jövője, a Székelyföld meg- és fennmaradása, az autonómia a tét – hangsúlyozta. Az aláírásgyűjtés kapcsán a püspök fő helyen Erdővidéket és Gyergyót említette, ahol a római katolikusok nagy számban írták alá a támogatói íveket. „Most már nem csak Gyurcsány hazudik, a hazugság politikája zajlik nálunk is, s ez nagyon veszélyes dolog. Ne hazudjunk se magunknak, se egymásnak, se Brüsszelnek, se Európának” – mondta a püspök. /Iochom István: Eljött a cselekvés ideje (Tőkés László Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./