Indul az európai parlamenti választásokon Tőkés László. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa február 2-i ülésén megtárgyalta a kérdést, és úgy döntött, hogy támogatja püspöke független jelöltként való indulását. Egyúttal felkérik a gyülekezeteket, hogy az egyetemes imahéten kezdjék el a benevezéshez szükséges százezer aláírás összegyűjtését. Az igazgatótanács közleményben hozta nyilvánosságra álláspontját, amelyben sajnálkozását fejezi ki azért, hogy ,,az RMDSZ csúcsvezetősége folyamatosan elhárította a romániai magyar politikai és civil szervezetekkel való megegyezést közös erdélyi magyar európai parlamenti jelöltlista állítására nézve”. Határozatát azzal indokolta, hogy ,,egyházkerületünknek elemi érdeke a keresztyén értékek és a magyar érdekek méltó képviselete a megváltozott európai viszonyok között” – ugyanakkor köszönetet mond az EMNT-nek, az SZNT-nek, az MPSZ-nek, a Magyar Polgári Egyesületnek, a Magyar Ifjúsági Tanácsnak és az Erdélyi Magyar Ifjaknak azért, hogy közösen kérték meg Tőkés Lászlót a jelöltség vállalására. /Tőkés László indul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

Csép Sándor, aki a média körében kifejtett tevékenységéről ismert, a népességfogyás meggátolását tekinti szívügyének. Korábban felfigyelt Kalotaszegre, ahol nagyon elterjedt az egykézés. Ezért született meg az Egyetlenem című filmje, a témára pedig öt-tízévente visszatért. Csép Sándor kezdeményezte az Áldás-Népesség Mozgalmat, azzal az elgondolással, hogy konkrét segítséget nyújthasson azoknak, akik több gyermeket vállalnak. – A mozgalom mellé állt Tőkés László püspök, aki szintén szívügyének tekinti a nemzetfogyás problémáját. Félixfürdőn rendeztek 2004-ben egy konferenciát, ahol a civil szféra több száz képviselője vett részt. Désháza Szilágy megyei falucskában évtizedek óta többen születnek, mint ahányan elhaláloznak. Derűs, kedves, kiegyensúlyozott emberek lakják a falut. Olyan támogatójuk is volt, aki jelentős földterületet ajánlott fel Kolozsfürdőn az időközben bejegyzett Áldás-Népesség Társaságnak. A telek parcellázása után nyaralókat építenének, amelyek bevételéből szintén a nagycsaládokat támogatnák. Újabb konferenciát szerveznek február 21-én, ezúttal Marosvásárhelyen, regionális jelleggel. Itt az előadásokon kívül két nyárádszeredai, tízgyermekes családot díjaznak, jelentős összegű anyagi támogatást is juttatva számukra. /Csép Sándor: Áldást a népességnek, kedvet a gyerekvállaláshoz. Nagycsaládosokat díjaz az Áldás-Népesség Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csak azzal a feltétellel hajlandó független jelöltként indulni a májusi európai parlamenti választásokon, ha az őt erre felkérő szervezetek képesek összefogni – közölte a püspök Marosvásárhelyen. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek ellenzéki kerekasztala február 3-án ismét összeült, hogy megerősítse: felkéri Tőkés Lászlót, független jelöltként szálljon versenybe az európai parlamenti képviselőségért. Tőkés a tanácskozást követően kifejtette: kudarcba fulladt az a kísérlet, hogy megteremtődjék az összefogás az RMDSZ és a „nemzeti oldal” között. Az RMDSZ EP-jelöltlistáját a generációváltás jegyében állították össze, mondta Markó Béla. Tőkés László jelölésére nem kell idegesen reagálni, mindenkinek joga van független jelöltként indulni – mondta. Szerinte Brüsszel nem az erdélyi magyarság pluralizmusának a helyszíne, oda nem veszekedni kell menni. Markó úgy látja, egyre erőteljesebben érzékelhető egyes román politikusok részéről, hogy az EU-csatlakozást követően nincs szükségük arra, hogy együttműködjenek a magyarság politikai képviseletével. Az RMDSZ elnöke bejelentette: a kisebbségi törvény elfogadására történő felkészülés jeleként az Aradon sorra kerülő kongresszuson a Szövetségi Egyeztető Tanács helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. /K. O. : Tőkés László az egység feltételével indul az EP-választásokon. Markó szerint nem veszekedni megyünk Brüsszelbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Hat magyar civilszervezet úgy döntött, hogy támogatja Tőkés László református püspök jelölését az európai parlamenti választásokra. A támogatók a következők: Magyar Polgári Szövetség, a Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Magyar Ifjúsági Tanács, Erdélyi Magyar Ifjak és a Bihar Megyei Magyar Civil Egyesület. “A püspök úr elfogadta jelölésére vonatkozó javaslatunkat, a hat szervezet pedig a kampány megszervezésének módján gondolkodik. Optimisták vagyunk, ami a 100 ezer aláírás összegyűjtését illeti, a politikai programot jövő héten hozzuk nyilvánosságra” – nyilatkozta Soós Sándor, az EMI elnöke. Tőkés László elmondta: hivatalosan is elfogadta, hogy jelöltesse magát függetlenként az EP-választásokra, és amennyiben összegyűlnek az aláírások, indul a választásokon. Frunda György néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: nem hiszi, hogy Tőkés össze tudja gyűjteni a szükséges aláírásokat, míg Markó Béla szerint Tőkés jelölése az RMDSZ szavazótáborát osztja meg. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Tőkés László esetleges EP–képviselői jelölése megnehezítheti az RMDSZ dolgát – állapította meg Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke. Szerinte újra felszínre kerülnek majd a feszültségek. A magyarság belső problémáinak a vitáját nem lehet kivinni Brüsszelbe, mondta Ilyés Gyula. Tőkés László püspök az RMDSZ–t állandóan lejárató hozzáállással akar Brüsszelben megjelenni, amikor együttműködésre van szükség. (/fodor): A felelősséget nem szabad egyéni hiúságért feláldozni. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 5./

Először a rendszerváltás óta, az RMDSZ végre megméretkezhet. Az EU-s választáson az ellenfél az erdélyi magyarság legnépszerűbb vezére, Tőkés László püspök, akinek a neve, Nagy Zsoltéval, vagy Winkler Gyuláéval, az RMDSZ két listavezetőjével ellentétben ismerősen cseng az EP folyosóin, hiszen autonómia-ügyben több alkalommal is kampányolt már ott. Az RMDSZ két jelöltje nem húzóember. A rossznyelvek szerint Markó így akart megszabadulni Nagytól, aki indulni akart volna ellene a kongresszuson tartandó elnökválasztáson. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

A romániai magyar sajtó vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen Markó Béla és Kelemen Hunor. A találkozón – a helyi rádióktól az országos médiumokig – huszonegy főszerkesztő vett részt. Az RMDSZ-kongresszuson várható alapszabály-módosítás nyomán megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), helyébe pedig az Erdélyi Magyar Kulturális Autonómia Tanács lép, amely tényleges hatáskörökkel rendelkezik majd – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hagyományos, negyedévente megtartott tanácskozáson elemezték az időszerű politikai helyzetet. Az RMDSZ kommunikációjának hiányosságaival kapcsolatban több kritikai észrevétel is elhangzott. Markó Béla szerint jelenleg az államfő megpróbálja a végrehajtó hatalom egy részét a maga számára megszerezni, és a titkosszolgálatokat is fennhatósága alá vonni. Az RMDSZ nem ért egyet ezekkel a hatalom-koncentrációs törekvésekkel. Az EP-választások kapcsán Tőkés László függetlenként való indulási szándékára vonatkozóan Markó úgy fogalmazott, „a múltat nem lehet visszahozni. Ha valaki, politikai pályáját tekintve, 1990-ben valamit elmulasztott, azt nem lehet 2007-ben megismételni”. /Egy asztalnál a politika és a média. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Nagyváradon harangszóval és utcai felvonulással tiltakoznak a reformátusok. Sándor Lajos református lelkész abbahagyta, az Erdélyi Magyar Ifjak viszont folytatják a megkezdett éhségsztrájkot Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának visszaszerzéséért. „A lelkész éhségsztrájkja nem mozdította előre a pálya ügyét, ám felhívta a világ figyelmét a romániai magyar ifjúság esélyegyenlőtlenségére, a tulajdonjogi törvények visszásságaira és a kisebbségek diszkriminációjára – fogalmazott Tőkés László püspök. – A békés egyházi-polgári engedetlenségi mozgalmat a pálya visszaszerzéséig folytatjuk. ” A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hétvégi igazgatótanácsi ülésén Rácsok mögött címmel tervet dolgozott ki a nagyváradi önkormányzat által az ortodox egyháznak adományozott sportpálya visszaszerzésére. Ennek értelmében jövő héten fokozzák a demonstrációt. /Gergely Gizella: Rácsok mögött: terv a sportpályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

A kolozsvári Szabadság 1999. július 2-i számában megjelent: „A koalíció pártjainak az utóbbi hetekben közös összefogással sikerült néhány nagyon fontos törvényt megszavaztatnia, ami jelentős előrelépés. Számunkra örvendetes tény, fogalmazott Markó, hogy a koalíció betartotta irányunkba tett ígéretét, és a kisebbségek jogait szavatoló törvényeket is elfogadott. A törvény elfogadása jelentős előrelépés, elégedettek azonban nem lehetünk, hangzott el. ” Elfogadnak egy törvényt az RMDSZ kormányzati ideje alatt, mely a kormányzati partnerek többszöri ígérete dacára egy sor diszkriminatív passzust tartalmaz a magyarságra nézve, ezek közül a történelem és a földrajz kötelezően román nyelvű oktatása. A legfontosabb kérdést, a magyar egyetem ügyét elnapolták. Állapította meg Borbély Zsolt Attila. Markó Béla azt üzente Tőkés Lászlónak, a „püspök úrnak” és „ezeknek az embereknek”, hogy „ennek a politikai küzdelemnek az oltárán ne áldozzák fel azt, ami számunkra a legdrágább: az anyanyelvű oktatás kérdését”. (Markó Béla Tőkés László nyilatkozatáról, Népújság, 1999. július 24.) Tőkés László nyilatkozatában elhelyezte a jogszabályt az RMDSZ-politika egészének s az erdélyi magyarság célkitűzéseinek kontextusában, kiemelve az egyházpolitikai vonatkozásokat is. A tanügyi törvény: – az egyházi-felekezeti oktatást teljes egészében a magánoktatás körébe száműzi, és – állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett több mint ezer iskolaépületet. Az egyházi iskolákra vonatkozó törvényszöveg még az 1997. évi 36-os sürgősségi kormányrendelethez képest is visszalépést jelent. /Borbély Zsolt Attila: Az oktatási törvény. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 6./

Teljes gőzzel beindult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási kampánya. A dialógusra képtelen RMDSZ saját pártkatonáit igyekszik minél nagyobb számban bejuttatni az EP-be. Az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar politikai és civil szféra a jelek szerint Tőkés László püspököt fogja elindítani függetlenként, amennyiben sikerül a százezer támogató aláírást megszerezni. Az RMDSZ máris egységbontást kiált. A kampány fontos elemeként az RMDSZ-nek ismét elő kell vennie a 2004-es választások előtt bevetett retorikát, a nemzeti és autonomista diskurzust. Markó Béla pártelnök máris síkra szállt az önálló állami magyar egyetemért. /Dénes László: Az RMDSZ kezd „magyarul” beszélni. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./

Sok igazságot mondott Markó Béla az SZKT múlt hét végi ülésén. Az általános román politikai helyzet értékelése hibátlan, azonban kissé túldramatizálja az RMDSZ üldöztetését. A liberális párt ragaszkodik szövetségeséhez, az RMDSZ-hez, mert nem egy esetben a hálátlan, piszkos munkát is elvégezte helyette, például a feddhetetlenségi ügynökség esetében. Azonban amikor Markó Béla miniszterelnök-helyettes szövetségi elnök magyar politikai ellenfeleiről kezd beszélni, túlzásba esik. Kijelentette, hogy az európai parlamenti választások jelöltlistáin az RMDSZ a jövőt, a függetlenként induló Tőkés a múltat jelképezi, ez rosszindulatú állítás. Tőkés László nem hallgatta el, hogy az RMDSZ vezetői elpuhultak, balkanizálódtak. /Simó Erzsébet: A múlt és a jövendő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Kovászna megyében 18 000 aláírás összegyűjtését vállalják Tőkés László támogatására, hogy az Európai Parlamenti választásokon független jelöltként induljon – erről döntöttek a Magyar Polgári Szövetség széki szervezetei egyeztető ülésükön. Az MPSZ döntött arról is, hogy támogatja és gyakorlatilag is segíti az SZNT által kezdeményezett autonómia-népszavazást Sepsiszéken. /Farkas Réka: Tervek Tőkés támogatására. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./

Az EP-képviselői mandátumszerzésre akkor lehetünk esélyesek, ha az RMDSZ-vezetés a függetlenül induló Tőkés Lászlót a maga jelöltjének tekintené. Az RMDSZ-nek a két befutó helyre kellene figyelmét és kampányát összpontosítania és hatállyal szakítani kellene mindkét oldalon az egymást lejárató, sokszor igaztalan kampánnyal. Véget kellene vetni a Tőkés László karizmatikus személyiségét kétségbe vonó, a ,,Tőkés a múlté”, a ,,’90-ben kellett volna”, s az ehhez hasonlóknak. Tőkés László szóval és cselekedettel következetesen képviselte az erdélyi magyarság érdekeit, s ha néha keményebben rótt is meg, vagy akár igaztalanul sértett meg egyeseket, ezen, a tét nagyságára való tekintettel, túl kell tennie mindenkinek magát, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Az egység illata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./

A rendőrségen kell számot adnia Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna-gimnázium sportpályájával kapcsolatos elképzeléseiről. Tőkés Lászlót február 12-ére beidézték a nagyváradi rendőrségre. A református egyház nemrég vesztette el a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért indított pert, azóta a Rácsok mögött elnevezésű akciósorozathoz a többi történelmi magyar egyház is csatlakozott: Tempfli József római katolikus megyés püspök arról beszélt, bár a sportpálya területe soha nem volt az egyház tulajdona, kiállnak annak visszaszerzése mellett, hiszen iskola nem működhet sportolási lehetőség nélkül. „Azért vagyok püspök, hogy népemet és népem érdekeit védjem – mondta Tempfli József. – Nekünk nem ellenségeink a román ortodoxok, és bízunk az ügy békés rendezésében. ” Az ökumenikus összefogás jegyében a hét minden napján más-más felekezet papjai hirdetnek igét az esti áhítatokon a várad-olaszi református templomban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében Lászlófy Pál elnök állásfoglalást hozott nyilvánosságra, melyben közli, hogy kiállnak a Lorántffy-gimnáziumnak a sportpályáért folytatott küzdelme mellett. /Gergely Gizella: Rendőrségi idézést kapott Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Háromszéken 18 ezer, Tőkés Lászlót támogató aláírás összegyűjtését vállalta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – tájékoztatott Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. /Kovács Zsolt: Tőkésnek nem a szavazóbiztosok gyűjtenek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

Tőkés László református püspök ellen bűnügyi kivizsgálást indítottak anyagi kár okozása miatt, miután február 7-én elvágta a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium melletti sportpályára vezető kapun lévő láncot és leverte a lakatot. Tőkés László püspököt Florin Puscas ortodox lelkész lefilmezte, amint a lakatot levágta a kapuról, és panaszt tett a rendőrségen. /Tőkés László ellen bűnügyi kivizsgálást indítottak anyagi kár okozása miatt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./Rendőrségi kommandó akadályozta meg február 7-én Nagyváradon, hogy a magyar fiatalok Tőkés Lászlóval együtt újra behatolhassanak a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium – ortodox egyháznak ítélt – sportpályájára. /P. A. M. : Vizsgálatot indítottak Tőkés László ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Látszólag magabiztosan indul neki az RMDSZ az európai parlamenti választásoknak. Összeállította saját listáját, elzárkózott a közös jelöltállítástól. Tőkés László függetlenként való indulása azonban új helyzetet teremt, először kell valós versenyben megmérettetnie magát a szövetségnek. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülésén Verestóy Attila szenátor fogalmazott határozottan: ha Tőkésnek sikerül összegyűjtenie az induláshoz szükséges 100 000 aláírást, az RMDSZ elveszett.,,Csírájában kell elfojtani a próbálkozást” mondotta. /Farkas Réka: Egység vagy pluralizmus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület elnöksége, a Lelkészi Kar és a hívek közössége tiltakozó nyilatkozatban fejezi ki megdöbbenését a Tőkés László püspök ellen indított eljárás miatt. Csűry István püspök-helyettes és Kovács Zoltán főgondnok úgy véli, a feljelentés egyik valószínűsíthető mögöttes szándéka lehet a püspök európai parlamenti választásokon való indulásának a megakadályozása. /Tőkés indulását akarják megakadályozni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete nekifogott a Tőkés László európarlamenti indulását támogató aláírások gyűjtésének. Az MPSZ önkéntesei tapasztalhatták, hogy szívesen látták őket, sokan aláírták az ívet. A kapukon, kerítéseken szaporodnak a „Mi már aláírtunk” feliratú, az MPSZ fenyőjével díszített, kis címkék. /Hecser László: Aláírásgyűjtésen az MPSZ-szel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

Február 11-én ünnepélyesen beiktatták Hadadnádasdon a református lelkészt, Tatár Jánost. Ez alkalomból Tőkés László püspök hirdetett igét a 426 lelkes gyülekezetben. Tatár János a „református lelkészek falujában”, Bogdándon született, – 1978–ban – ahonnan nem kevesebb, mint kilenc, jelenleg szolgáló lelkipásztor származik. Hadadnádasdra eddig nem volt jellemző az elöregedés, az utóbbi időben itt is kezdi éreztetni hatását ez a jelenség: jövő évben első alkalommal összevont osztálya lesz a helyi iskolának. /(fodor): Beiktatták a lelkészt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 12./

Visszaélések tarkítják az EP-részvételhez szükséges gyűjtőakciót. Egymással is meg kell küzdeniük az RMDSZ, illetve a Tőkés László javára aláírásokat gyűjtő csoportoknak. Az európai parlamenti választásokon való induláshoz mindenki csak egyetlen listát vagy jelöltet támogathat, így a két tábor egymással versengve kopogtat be az emberekhez, abban bízva: az elsőként jelentkező listáját írják majd alá. A Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi szervezete tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi RMDSZ irodájában a diákoknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatás kérelmezőitől elvárják, hogy aláírásukkal támogassák az RMDSZ EP-jelöltjeinek az indulását. Hasonló jelzések érkeztek Gyergyóditróból is, ahol a kérdőívet igénylőktől elkérik a személyazonossági igazolványt, beírják az adatokat, majd aláíratják a támogatói ívet. „Az emberek többsége azt sem tudja, mit ír alá, ugyanis arra gondolnak, hogy a pályázati ívek átvételét kell igazolniuk kézjegyükkel” – hangoztatta egy magát megnevezni nem kívánó ditrói lakos. Az RMDSZ viszont cáfolja a vádakat, szerintük nem történik visszaélés. Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány kuratóriumának az elnöke megdöbbenve értesült a Ditróban történtekről, és kifejtette, árukapcsolásnak tartja. Az RMDSZ szerint különösen Maros és Brassó megyében halad jól a gyűjtés. – Tőkés László szintén elégedett lehet, nagyváradi kampányirodájába ugyanis folyamatosan érkeznek az aláírni szándékozók. Egyes lelkészek nyíltan kiálltak a püspök mellett, mások az RMDSZ-nek kampányoltak a szószékről. Bihar megyében nagy felháborodást váltott ki Szabó Ödönnek, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnökének azon kijelentése, miszerint az ívek publikusak, így bármikor tudják ellenőrizni, hogy ki támogatta az RMDSZ jelöltjeit, és ki Tőkés Lászlót. Szabó Ödön elmondta, nem zsarolásnak tekintik ezt a fellépést, hanem csak „számon kérnek”. Az általános kampány idején még mindig akad, aki a megegyezésben bízik. Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke felhívással fordult a szövetség országos vezetőségéhez, kérve őket, módosítsák az RMDSZ jelöltlistáját oly módon, hogy a második helyen az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek által közösen jelölt személy szerepeljen. /Aláírást, bármi áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatta február 13-án hivatalos romániai látogatását Sólyom László köztársasági elnök. A helyhatósági vezetőkkel tárgyalt, majd rövid látogatást tett az RMDSZ elnöki hivatalában. Ellátogatott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusába. Arra kérték, vesse latba tekintélyét, hogy az intézmény fenntartásához szükséges magyar költségvetési pénzeket megkapják. Miután értelmiségiekkel beszélgetett, az elnök Kolozsvárra utazott. Kolozsváron először a helyi hatóságok vezetőit kereste fel, majd Tőkés László püspökkel tárgyalt. Ezután az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában ‘56-osokkal, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél pedig értelmiségiekkel találkozott. Az államfő vacsoráját az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel költötte el. Sólyom László a késő esti órákban repült vissza Budapestre. A köztársasági elnököt Kolozsváron Emil Boc polgármester fogadta. Emil Boc kifejtette: Kolozsvár többkultúrájú város, ahol románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek élnek, a helyi hatóságok célkitűzése pedig az, hogy nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezze magát a városban. Sólyom László közölte: „Első romániai látogatásom alkalmával magától értetődő, hogy a főváros után ellátogatok Kolozsvárra, az erdélyi magyarság és kultúra fővárosába. A kétnyelvű helységnév-táblák kifüggesztését a törvény világosan megszabja, Kolozsváron ez azért nem valósítható meg, mert a magyarság részaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte Boc. – Ami pedig a BBTE-ről menesztett két oktató ügyét illeti, a nem etnikai, hanem munkajogi probléma, nyilatkozta a polgármester. A köztársasági elnök külön találkozott Tőkés László református püspökkel. Az egyházfő több dokumentumot is átnyújtott Sólyomnak: egy iratcsomót, amely a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem bővítésének terveit tartalmazza, illetve fényképeket és okmányokat a Lorántffy Zsuzsanna középiskola sportpályája körül kitört konfliktusról. Tőkés László felvetette azokat problémákat, amelyek szerinte fontosak: az állami magyar egyetem kérdését, a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztyén Egyetem akkreditációs gondjait, a Protestáns Teológiai Intézet anyagi nehézségeit. Szó esett a felekezeti oktatásról is. Tőkés Székelyföld és a Partium ügyéért szállt síkra, majd arra kérte a magyar államfőt, foglaljon állást, és védje meg a székelyföldi népszavazás kezdeményezőit, akik semmi törvényellenest nem követtek el. Az elnök kedvezően reagált a kérésre, elismételte azt, amit, Bukarestben nyilatkozott, és hozzátette: az alkotmányellenességi minősítésekkel nem lenne szabad dobálózni. Sólyom László érdeklődött az európai parlamenti választások iránt is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az erdélyi magyarság szintjén nem sikerült közös álláspontra jutni. A református püspök szerint az egyetértés hiányáért kizárólag az RMDSZ vezetői okolhatók, ugyanakkor véleménye szerint még lehetséges a megegyezés. Az RMDSZ ügyvezető elnökségi hivatalában az államelnök erdélyi ‘56-osokkal találkozott. A beszélgetés után elmondta: megrázó élményben volt része. Azok a személyek ugyanis, akiket az 1956-os forradalommal való együttérzésük és erdélyi szervezkedésük miatt ítéltek el, megosztották vele emlékeiket, néhányan pedig sírva fakadva mesélték el szenvedéseiket. Sólyom László kijelentette: Basescu elnököt és Tariceanu kormányfőt is arra kérte, hogy a meghurcoltaknak szolgáltassanak elégtételt. Este, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Sólyom László az erdélyi magyar tudományos, kulturális és civil társadalom vezető személyiségeivel találkozott. Egyed Ákos EME-elnök elmondta: szükség van a magyar állam különleges figyelmére. Kányádi Sándor költő a román-magyar és a magyar–magyar közös útkeresés, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a normalitás visszatérésének szükségességére, Kötő József, az Erdélyi Közművelődési Egyesület elnöke pedig az erdélyi értékteremtő munka támogatásának fontosságára hívta fel az államfő figyelmét. Köllő Gábor, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság elnöke is a támogatások biztosítását kérte, Sárkány-Kiss Endre egyetemi előadótanár elmondta: a verespataki bányaprojekt senki számára nem előnyös. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kijelölt rektor-helyettese megköszönte az elnöknek, hogy a magyar egyetem kérdését napirenden tartja. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke úgy vélte, a magyar egyetem újraindítása politikai jóvátétel kérdése. A kultúrnemzet és az állam fogalmát próbálja tudatosítani a román partnerekben Sólyom László köztársasági elnök, aki Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában is beszélt erről. Marosvásárhelyen tartalmas beszélgetés zajlott a Sapientia aulában. A rendezvényen Dávid László, az egyetem rektora és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is jelen volt. Az államfő kifejtette: a mostani romániai útnak számos hivatalos célkitűzése volt. Mint elmondta, két nap alatt egyszer sem ejtette ki azt a szót, hogy magyar kisebbség, mindig csak magyar társadalomról beszélt. Szükségesnek tartotta, hogy bizonyos fogalmak honosodjanak meg. Van kultúrnemzet és vannak államok – hangsúlyozta. Ismételten kifejtette: a romániai magyar közösség, a magyar társadalom csak akkor tudja fenntartani magát, csak akkor tud asszimiláció nélkül integrálódni, ha megvan az infrastruktúrája, működnek a szükséges intézményei. A magyar név nem merülhet ki abban, hogy népi táncot járunk – hangsúlyozta az elnök. Az EMTE-ről szólva elmondta: örül annak, hogy olyan helyen tesz látogatást, ahol a műszaki tudományok vannak többségben. Úgy vélte: a magyar államfőnek ugyan nincs túl nagy hatásköre, de jelentős erkölcsi súlya van. Ígéretet tett, hogy ennek szellemében fogja képviselni az EMTE fenntartásának, finanszírozásának az ügyét. /Az önazonosság megőrzéséhez nem elég a népi tánc. Emil Boc ismét elmagyarázta, hogy mit miért nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke február 13-án Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján hivatalosan is bejelentette indulását a május 13-án sorra kerülő európarlamenti választásokon. „Vállaltam a felkérést, mert úgy éreztem, hogy az erdélyi magyarságnak nagy szüksége van a brüsszeli európai parlamenti képviseletre” – mondta. A református püspök erkölcsi kötelességének tekinti az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek részéről érkezett felkérést. „Nem valamelyik párt politikusa vagyok, hanem az egész erdélyi magyarság, illetve egész Románia érdekeit kívánom képviselni az Európai Parlamentben, hiszen a magyarság része a román társadalomnak” – hangoztatta a püspök. Tőkés László Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnökét kérte fel kampánya megszervezésére és lebonyolítására. Tőkés László külön kiemelte az autonómia, az önálló magyar állami felsőoktatás és a felekezeti oktatás fontosságát. Szilágyi felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ a zsarolás eszközével élve próbálja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot. Mint mondta, Verestóy Attila szenátor kijelentette, hogy csírájában kell eltiporni a Tőkés László jelöltségét támogató aláírásgyűjtési akciót. Bihar, Hargita és Maros megyéből konkrét eseteket jeleztek, hogy a diákoknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatást kérvényezőktől elvárják: aláírásukkal támogassák az RMDSZ európarlamenti jelöltjeit. Szilágyi szerint mindezt alátámasztja az is, hogy a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke Kelemen Hunor, aki egyben az RMDSZ kampányfőnöke is. „Valójában Verestóy Attila az RMDSZ titkos kampányfőnöke, és a diktatúra szellemét tükrözi”, vélekedett a kampányfőnök. /Papp Annamária: Temesvártól Brüsszelig a nemzeti ügyekért. Zsarolással vádolják az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Az Iskola Alapítvány pályázati űrlapjának kiadását Nagyajta alpolgármestere, Barabás András az RMDSZ európai parlamenti választásokon való indulását támogató aláírástól tette függőé. Közölte, hogy akik Tőkés Lászlónak aláírtak, az idén elesnek a nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatástól. A postahivatalban dolgozók megerősítették ezt, de nevük elhallgatását kérték. Később Barabás András /az újságíró előtt/ tagadta a vádakat, ha mondott is olyat, viccből tette – állította. Barabás pert helyezett kilátásba a nyilatkozók, valamint a Háromszék ellen, ha jó hírnevét csorbítják. /Hecser László: Feltételhez kötik a pályázati űrlapok kiadását (Incidens Nagyajtán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Sólyom László köztársasági elnökkel esedékes megbeszélések előtt Kolozsváron, találkozott a történelmi magyar egyházak több vezetője. A tárgyalásokon szó esett az időszerű kérdésekről, köztük Tőkés László református püspök európarlamenti jelöltségéről is. Az egyházfők nem óhajtottak ebben a kérdésben nyilatkozni. Az Erdélyi Református Egyházkerület több vezető tisztségviselője – például Pap Géza püspök, Tonk István világi főgondnok, Sipos Gábor főlevéltáros – aláírta Tőkés László jelölését támogató formanyomtatványt. A megbeszéléseken nem vett részt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, aki ilyen esetekben, köztudottan, nem szokott állást foglalni. A római katolikus egyházat csak Tempfli József nagyváradi megyéspüspök képviselte. /Támogatják-e az egyházak Tőkés Lászlót? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Sólyom László köztársasági elnök, aki a történelmi egyházak vezetőinek társaságában elfogyasztott közös vacsorával zárta kétnapos romániai látogatását, márciusban visszatér Erdélybe. Elmondta: annyi szeretetben részesült, és annyi tennivalóval szembesült, hogy idén több erdélyi látogatást is tervez. A püspökökkel tartott vacsorát megelőzően az elnök az Erdélyi Múzem-Egyesület dísztermében a kolozsvári értelmiségiekkel és intézményvezetőkkel találkozott. Az összejövetelen Sólyom rövid összefoglalót kapott néhány civil szervezet történetéről, tevékenységéről és aktuális gondjairól: a beszámolókban visszatérő motívumként szerepelt a finanszírozás kérdése. A felszólalók elsősorban az Illyés Közalapítvány megszűnése miatti aggodalmukat fejezték ki, és a köztársasági elnök közbenjárását kérték a helyzet megnyugtató rendezésére. A vendég szembesült a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyes magyar oktatóinak véleménye és a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjainak nézetei közti különbségekkel is. Magyari Tivadar rektor-helyettes-jelölt úgy fogalmazott: a tanároknak tanítani kell, és életben tartani a különböző oktatási programokat. Bodó Barna BKB-elnök felszólalását nemcsak a teremben lévőknek szánta, hanem azoknak is, akiknek „meg kellene hallaniuk. ” Az EME-székházban rendezett összejövetel záróakkordjaként Sólyom László Hantz Péterrel, a BKB alelnökével együtt emelt a magasba egy olyan magyar feliratú táblát, amely a Hantz és Kovács Lehel elbocsátásának eredője volt. „Az elnök ismertette velünk útja tapasztalatait, mi pedig igyekeztünk kifejezni nagyrabecsülésünket, hogy ellátogatott közénk” – foglalta össze az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel tartott találkozót Adorjáni Dezső Zoltán püspök. A Gandul napilap emlékeztetett, hogy Sólyom László a romániai magyarságot a magyar nemzet részének nevezte, majd pedig Tőkés László református püspökkel egyeztetett. „Történelmi megbékéléseket kötött a két ország, amikor a NATO és az EU kapujában álltak, a szecesszionizmus borzalmas betegsége azonban ismét előbújt” – írta a bukaresti lap. Azt is kiemelte, hogy Sólyom László Marosvásárhelyen nem rejtette véka alá a román államfő és a közte lévő véleménykülönbséget az autonómia kérdésében. A Romániát Keletről sarokba szorították című írásban a Ziua című napilap azt fájlalja, hogy míg Ukrajna államelnöke szemrehányást tett Romániának az itt élő ukrán kisebbség jogfosztottsága miatt, és Moldova föderalizálását kérte, a magyar államfő a területi autonómia mellett foglalt állást. /Csinta Samu: Elnöki vizit: folytatása következik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetéhez Középajtáról érkezett bejelentés szerint az RMDSZ önkéntesei arra buzdítják a polgárokat, hogy nem számít, ha Tőkés Lászlónak már aláírtak, attól még a szövetség jelöltjeit is támogathatják, és a gazdákat felszólították, hogy írjanak alá. Az aláírásgyűjtésért felelős RMDSZ-es községi képviselő, Nagy Piroska tagadta ezt. /Hecser László: Újabb incidensek Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma február 15-én kiadott felhívásában azzal a kéréssel fordult az SZKT-hoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és az európarlamenti választásokon függetlenként induló Tőkés László püspököt tegyék a biztosan befutó második helyre. Amennyiben kérésüket figyelmen kívül hagyják, akkor Tőkés László támogatására fogják buzdítani az egyházkerület tagjait a május 13-án sorra kerülő választásokon. Az SZKT és a SZET Marosvásárhelyre összehívott ülésének fő napirendi pontja az RMDSZ Operatív Tanácsa által hozott, az EP-képviselőjelöltek rangsorolásáról szóló határozat jóváhagyása. Potyó Ferenc gyulafehérvári római katolikus általános helynök elmondta: nagyon szerették volna, hogy az egység létrejöjjön. Jakubinyi György érsek semleges, kijelentette: sem az RMDSZ jelöltjeit, sem a református püspököt nem támogatja. Az egyháznak mindig is az volt a véleménye, hogy bár az egyháznak jelen kell lennie a mindennapi politikában, ez nem a papoknak a feladata. Szavazzon mindenki lelkiismerete szerint. Szabó Árpád unitárius elmondta: nem áll szándékukban állásfoglalást közreadni az európarlamenti választásokkal kapcsolatban, a hívekre bízzák annak eldöntését, hogy a függetlenként induló Tőkés Lászlóra, vagy az RMDSZ jelöltjeire szavaznak. – Tőkés László független jelöltként való indulását úgy tekintjük, mint a püspök személyes ambíciójának a megnyilvánulását – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, az RMDSZ kampánystábjának a vezetője. – A református püspök arra számít, hogy ha utolsó püspöki mandátumát megszakítja a politikai pálya kedvéért, 2010-ben ismét jelöltetheti magát az egyházi méltóságra – vélte a képviselő, aki szerint sok református lelkész azért támogatja Tőkést, mert meg akar szabadulni tőle. Ami az Erdélyi Református Egyházkerület közleményét illeti, Kelemen Hunor zsarolásnak tartja. /Felhívást intéz a református egyház az SZKT-hoz. Tőkés László kerüljön befutó helyre a közös listán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma felhívásának teljes szövege:„Az Erdélyi Református Egyházkerület mindig kiállt a romániai magyarság egysége mellett és ugyanilyen fontosnak tartotta a parlamenti és helyi önkormányzatokban való képviseletet. Felhívásainkban népünket a választáson való részvételre buzdítottuk, hiszen fontos volt az 5%-os bejutási küszöb elérése. Most lehetőség nyílt arra, hogy új párt alakítása nélkül, az RMDSZ, a romániai magyarság egészét közös listán képviselje, de érdekképviseletünk nem élt a felkínált lehetőséggel. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a törékeny egység ismét veszélybe került és a fennálló helyzet azzal fenyeget, hogy egyetlen képviselőnk sem fog bejutni az EU parlamentbe. Az erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma, Istentől kapott megbízatása alapján, azzal a határozott kéréssel fordul az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet tegyék a biztosan befutó második helyre. Meg vagyunk győződve arról, hogy Tőkés László is méltó képviselője lenne az erdélyi magyarságnak az EU parlamentben. Szívesen szavaznánk az egységes listára. Az összefogás lehetővé tenné akár egy harmadik képviselő bejutását is. Ha az SZKT tagjai a történelmi pillanatot nem ismerik fel, egységkereső szándékunkat figyelmen kívül hagyják, akkor az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani egyházkerületünk tagjait. Pál apostol efézusbeliekhez írt levelének szavaival kívánunk a SZKT szombati ülésén megjelenteknek bölcsességet döntésük meghozatalához, mert Jézus Krisztus „a mi békességünk, ki eggyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat” (2,14). /Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének és Esperesek Kollégiumának felhívása az SZKT tagjaihoz. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Hiba volt, hogy az RMDSZ nem hallgatta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös jelöltre vonatkozó kezdeményezését. Markó Béláék arra alapoztak, hogy Tőkés László támogatói – megfelelő szervezeti háttér nélkül – úgysem tudnak elég aláírást összegyűjteni ahhoz, hogy a püspököt függetlenként indíthassák el a választási versenyben. Azonban az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalása után nem kétséges: összegyűlnek Tőkésnek az aláírások. Az egyház és a magyarországi személyiségek nyílt levele szemléletváltást is jelez: megítélésük szerint már nem a püspök az egységbontó. Markó Béla és az RMDSZ csúcsvezetői azok, akik elzárkóztak a józan érvek elől, akik meghiúsították az erdélyi összefogást. /Gazda Árpád: Kié az egység? = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./