Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tőkés László
7977 tétel
2005. július 23.
Elsősorban a Fidesz és az RMDSZ közötti viszony normalizálódásának a jele az, hogy három év távolmaradás után Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismét részt vett a Tusnádfűrdői nyári szabadegyetem egyik előadásán. Az előrehozott választások ügye, kisebb pánikot keltett az RMDSZ-ben, valószínűleg ezért döntött a tárgyalás mellett Markó Béla. A Fidesznek és az RMDSZ-nek az Európai Néppártban kell együttműködnie, ezért is vált időszerűvé a megbékélés. Tőkés László továbbra sem mondott le arról az integráló szerepről, amit az EMNT szerinte sikeresen el tudna játszani az erdélyi magyarság összefogásáért. Markó Béla július 9-én Budapestre ment, és meglátogatta Orbán Viktort. A Fidesz és az RMDSZ viszonyának normalizálódása mindkét félnek hasznos. Markónak sikerült tisztáznia Orbánnal, hogy az erdélyi magyarság számára rendkívül fontos az ésszerűbb fejlesztési régiók kialakítása, a Fidesz elnöke pedig arra kényszerítette Markót, hogy kimondja: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését, írta a lap munkatársa, Borbély Tamás. /Borbély Tamás: Választási érdekek sürgette megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2005. július 25.
Fokozott érdeklődés övezte Orbán Viktor Fidesz-elnök július 23-i tusnádfürdői beszédét, több mint 4 ezren, mások szerint 2-3 ezren jöttek el. A volt magyar miniszterelnök a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján Magyarország jövője jövőre címen tartott előadást és a hallgatóság kérdésre válaszolt. Kifejtette: a kisebbségi jogoknak az Európai Unió jogrendszerének részévé kell lennie. Erre azért van szükség, mert egyre több kelet-európai országban találkozhatunk a magyar lakta vidékek feldarabolására tett kormányzati törekvéssel, illetve ezen régiók gazdasági ellehetetlenítésével. Orbán elmondta: gyökeres szemléletváltásra van szükség a Kárpát-medencei magyarság problémáival kapcsolatban. E közösség számára a határok által előidézett szétdaraboltság körülményei között is az európai integráció, a lebomló államhatárok, a szabad mozgás és a decentralizáció merőben új lehetőségeket kínál. Az anyaországnak sem úgy kell tekintenie a határon túli magyarságra, mint hátrányra, tehertételre, hanem úgy, mint befektetésre, közös gazdasági felemelkedést segítő tényezőre. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) munkálataira feltétlenül szükség van. – Megengedhetetlen, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök annyi idő óta nem hívta össze a testületet – jegyezte meg a politikus, aki szerint a MÁÉRT-nak a világra kiterjedő reprezentatív fórummá kell átalakulnia. Véleménye szerint Magyarország jövőjét nem a Magyarországon élő 10 milliós, hanem a 15 milliós nemzet egésze határozza meg. Kiemelte: tavaly, december 5-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazáson „nem Magyarország lakossága, hanem az ország kormánya mondott nemet”. Szerinte erős nemzettudatra van szükség, ugyanis ez a magyarság alapvető érdeke. – Sajnálatos módon ezt a hazai magyarok nem ismerik fel – fogalmazott Orbán. A nemzettudat erősítésében a határon túli magyarok erőforrást jelentenek a „belmagyarok” számára – hangsúlyozta. A Kárpát-medencei magyarság érdeke a kettős állampolgárság, ugyanis Románia sokkal később fog csatlakozni a szabad utazást biztosító úgynevezett schengeni övezethez. Egyértelműbben: a magyar és a román útlevél még hosszú ideig nem ugyanazt jelenti majd a nyugat-európai hatóságok és határőrök szemében – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta a magyar igazolvány fontosságát is. – Ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb dokumentuma, ugyanis olyan jogok tapadnak ehhez az irathoz, amelyek nem lesznek elérhetők a kettős állampolgársággal rendelkezők számára. Tapsvihart eredményezett az is, amikor Orbán elmondta: a kettős állampolgárság kérdése megoldódik, mihelyt Magyarországon a polgári erők kétharmados többséget szereznek az Országgyűlésben. – Jelen pillanatban titkos tárgyalások zajlanak Budapesten arról, hogy a kettős állampolgárság milyen európai normákba ütközik, illetve milyen EU-s jogszabályoknak felel meg. – Ebben a kérdésben a magyar kormánynak mindenféleképpen egyeztetnie kell a Kárpát-medencei magyarság szervezeteivel – mondta. A polgári kormány támogatni fogja az autonómiát az erdélyi magyarok számára. Az autonómia kérdése volt a központi témája annak a találkozónak is, amely július 23-án zajlott Orbán Viktor, illetve Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között. A résztvevők sajtóértekezleten elmondták: arról beszéltek, miként lehetne előmozdítani a párbeszédet a romániai magyarságot képviselő szervezetek között, közös asztalhoz ülni például a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is (RMDSZ) az autonómia kérdésének megoldására. Arra a kérdésre viszont, hogy személy szerint mit tehet a Tőkés–Markó kiegyezésre, Orbán csak annyit válaszolt: – Mi nem mondhatjuk meg egy püspöknek, hogy mit tegyen. Orbán ígéretet tett arra vonatkozóan is, hogy „amennyiben a jövő évi választásokat követően Magyarországot polgári kormány vezeti, Erdély számára is lesz Széchenyi terv”. Orbán emlékeztetett: a XX. században megjelent a modern baloldal Közép-Európában, aminek eredményeképpen Magyarország vonatkozásában egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. Így rontottak rá a sajátjaikra 1919-ben Kun Béláék, így rontottak rá a saját fajtájukra Rákosiék. Ugyanezt tették az ő modern kori kiadásukban 1956-ban azok, akik rárontottak a forradalomra. És nem ilyen harcias eszközökkel, de december 5. is egy kormányzati rárontás a saját nemzetünkre. Erre a baloldalra azonban szükség lesz a jövőben a nemzeti egység megteremtése szempontjából – hangsúlyozta a szónok, aki úgy vélte, hogy a magyarországi baloldalnak „nemzeti fordulatot” kell végrehajtania saját szemléletében. Orbán utóbbi kijelentésére reagált a Magyar Szocialista Párt. Nyakó István, az MSZP szóvivője kijelentette: Orbán Viktor nem méltó arra, hogy a nemzet érdekében szóljon. Érdemes emlékezni azokra a jobboldaliakra, akik Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápolják a mai magyar politikában. Ezek az erők rontottak rá december 5-ét megelőzően az erdélyi egységes magyar politikai érdekképviseletre. A magyar belpolitikát, jobboldali politikát exportálva, nemzeti tanácsok létrehozásával akarták megtörni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Ez a kísérletük azonban kudarcba fulladt, hála az erdélyi magyarság józanságának. /Kiss Olivér: Hangzatos Orbán kijelentések a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A volt magyar miniszterelnököt bírálja az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2005. július 25.
Összetartozunk! – hangzott el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A nemzetpolitikai fórummá terebélyesedett rendezvény idén tovább erősödött, s a Kárpát-medencei magyarság egyik fontos, a sorskérdések révén immár Brüsszelben is regisztrált helyszínévé nőtte ki magát. Hosszú idő óta egy asztalhoz ült és nyilvános vitán vett részt Markó Béla és Tőkés László. Új elem Orbán Viktor hosszas időzése a táborban és az egymással szemben álló felek – RMDSZ és MPSZ, EMNT, illetve SZNT – közelítési szándéka vélhetően az érintetteket bölcsebb belátásra bírja. Orbán Viktor, a volt magyar kormányfő kifejtette, a Kárpát-medencei magyarságnak nemzeti elkötelezettségű kormányra van szüksége. A Fidesz elnöke kiemelte, Magyarország jövőjét, erejét nem a tízmilliónyi ,,belmagyar” jelenti, hanem a tizenötmilliós nemzet – ,,vagy együtt fogunk felemelkedni, vagy sehogyan sem” – és a nemzetegyesítés. Orbán állást foglalt a kettős állampolgárság és az autonómia ügyében is. /Mózes László: Összetartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./
2005. július 25.
„Magyarország jövője jövőre a választások eredményein fordul meg” – mondattal kezdte előadását Orbán Viktor. Állítása szerint Magyarország jövője a tizenötmilliós magyar nemzetben van. Ehhez a nemzetegyesítéshez azonban szemléletváltás szükséges. Kifejtette, múlt év december 5-én nem Magyarország lakossága, hanem maga a magyar kormány mondott nemet a határon túli magyarságra. „Tette ezt annak ellenére, hogy ilyen esetben az alkotmány által megkövetelt és egyben erkölcsi kötelessége lett volna garanciát adni az otthoniaknak, hogy a kérdésére van olyan megoldás, mely tehernövelés nélkül biztosítja a kettős állampolgárságot” – jelentette ki a volt miniszterelnök. A nemzettudattal kapcsolatosan abban látja a bajt, hogy az anyaországi magyarok a saját nemzeti érdekeiket sem ismerik, ezért következhetett be, hogy amíg más országok feltűnés nélkül megoldották a kettős állampolgárság kérdését, e tekintetben Magyarország a legutolsók között van. A magyar külpolitikának célja kell legyen, mondta, hogy az új Európában az autonómia közösségi joggá váljon. Hangsúlyozta: az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvések, a fizikai megfélemlítés, az igazságszolgáltatásnak magyarokkal szembeni elfogult működése és a gazdaságilag hátrányos megkülönböztetésre való törekvések mellett elfogadhatatlan, hogy a MÁÉRT összehívása egyre többet késik. „Széles körű nemzeti összefogást szorgalmazunk a kétoldali és az együttes kapcsolatépítésre” – mondta Tőkés László. Jelezte, elkezdődik egy Mikó Imre-terv kidolgozása, amely Erdély gazdasági fejlődésének stratégiáját tartalmazza majd, hasonlóan a Széchenyi-tervhez. Szász Jenő szerint, ha össze akarják fogni az autonómia-törekvéseket, szükség lesz egy autonómia-kódexre. „Szeretnénk, ha az erdélyi magyar közéletben megkezdődne a rendszerváltozás” – tette hozzá. Orbán Viktor felszólította a magyar kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat a határon túli magyarság képviselőivel a kettős állampolgárságról. „A tábor lényege, hogy az értelmes párbeszéd és a jó szándék vezessen minket a politikában és életünkben” – köszönt el Németh Zsolt, az Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökének „Összetartozunk-e?” kérdésére hatalmas igennel válaszoltak a közönségből Dinu Zamfirescu, a Horia Rusu Alapítvány elnöke kifejtette, a román és magyar értelmiség közös törekvésének köszönhetően az elmúlt 15 év alatt lassan ugyan, de beindult egy szemléletváltás, amelynek köszönhetően a kisebbségi problémákat teljesen más szemszögből tárgyalják mint 15 évvel ezelőtt. /Véget ért XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Új Magyarország-képet vázolt fel Orbán Viktor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./
2005. július 25.
,,A tizenöt évvel ezelőtt elkezdődött román–magyar kapcsolatépítéstől eljutottunk a magyar–magyar kapcsolatok építésének kérdéséig” – mondotta nem kis öniróniával Tőkés László, az EMNT elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen. Tőkés kifejtette, készül az összefogás, ,,legfontosabb sorskérdéseink tárgyában a valódi, az intézményes párbeszéd is megteremtődhet”. Tőkés kiemelte: jelenlegi formájában ellenzik a kisebbségi törvénytervezetet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke azt emelte ki, magyar állami szerepvállalásra van szükség az autonómiáért vívott harcban és a gazdaságpolitikában egyaránt. Egy friss közvélemény-kutatás eredményét ismertette: a székelyföldi magyarság 78 százaléka fontosabbnak tartja az autonómiát, mint az EU-s csatlakozást. /Farkas Réka: Lesz-e erdélyi magyar–magyar párbeszéd? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./
2005. július 26.
Markó Béla RMDSZ-elnök kemény bírálattal illette a magyar kormányt Tusványoson, amiért az szinte semmit nem váltott be a hangzatos Szülőföld-programból. Markó a Bálványosi Nyári Egyetemen arra utalt, hogy a december 5-i magyarországi népszavazás után a magyar kormány egy sor, jobbnál-jobbnak hangzó intézkedés kilátásba helyezésével igyekezett a Kárpát-medencei magyarokat vigasztalni. Fogadkozások röpködtek a levegőben, hogy a Szülőföld Alap minden eddiginél nagyobb anyagi támogatást nyújt. A korábbi kormányzat státustörvénye és Sapientia Egyeteme után a Medgyessy-kabinet megígérte az Erdélyi Magyar Televízió felállítását. Mind Medgyessy Péter, mind pedig Gyurcsány Ferenc kormánya azután elméletek egész sorával látta el a határon túliakat anyagi támogatás helyett, hogy miért kell a szülőföldön maradni. A jelenlegi magyar kormánnyal kitűnő kapcsolatokat ápoló, de a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséghez is a hidakat fel nem égető RMDSZ vezetőjének tusnádfürdői szerepvállalása, az, hogy évek után ismét leült nyilvánosan a tusványosi előadóasztalhoz Tőkés Lászlóval és természetesen Orbán Viktorral együtt, akár intés is lehet a magyar kormányhoz: velük is jóban tudunk lenni. /Balló Áron: Pénz követi-e a beintést? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2005. július 27.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hatezer résztvevőt regisztráltak, a zárónapon Orbán Viktor beszédét egy futballpályányi sereglet hallgatta. Orbán Viktor ,,tézisei” a papíralapú és az elektronikus sajtó révén a világ minden sarkába eljutnak. Orbán Viktornak és a bálványosi résztvevők meghatározó személyiségeinek köszönhetően párbeszéd kezdődött az RMDSZ és vele ellenséges viszonyban álló politikai testületek, csoportosulások és személyiségek között. Egy asztalhoz ült Tőkés László és Markó Béla. Sor került Orbán Viktor, Tőkés László, Szász Jenő közti egyeztető beszélgetésekre is. Mindez a sajtó nyilvánossága előtt zajlott, amely felvállalhatja a polgári és konzervatív keresztény értékeket valló pártok és csoportosulások nyitottságát a nemzeti érzelmű baloldal felé. Az idei rendezvény azért is jelentős előrelépés az eddigiekhez képest, mert lekoptak róla a rátelepített vagy vele párhuzamba állított ,,ellenrendezvények” és akciók. Ezek után megdöbbentő, hogy a Tusnádfürdőn elhangzott szavakat és nemzetegyesítő gondolatokat miként próbálták megváltoztatni. Volt, aki azt mondta: Orbán Viktor nem méltó, hogy a nemzet érdekében szóljon. Van, aki Orbán Viktort szavai visszavonására ösztökéli, mert úgymond Magyarország lakosságának felét nemzetietlennek nevezte. Valójában Orbán Viktor a nemzetellenességet nem a baloldal egészére, hanem ennek a jelenlegi vezetőire vonatkoztatta. /Sylvester Lajos: Politikai madárijesztés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
2005. július 30.
Tőkés László püspök Tusnádfürdőn Markó Bélával való találkozásakor elmondott beszédében az erdélyi magyarság fogyásáért (benne az elvándorlásért) lényegében az RMDSZ-t tette felelőssé. Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa megrótta ezért a püspököt: az ilyen nagyotmondások inkább rontják, mint javítják szavainak hitelét. Az újságíró szerint a kivándorlás témájában a református egyháznak, de különösen a Királyhágón inneni egyházkerületnek nem sok erkölcsi alapja van elmarasztalnia az RMDSZ-t. Sike szerint csak Sárospatakon tíz-tizenöt erdélyi református pap (mindenféle ideiglenes munkát elvállalva) végleges áttelepedésre várva lötyög. /Sike Lajos: A téma visszarúg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
2005. augusztus 2.
Mérföldkövet jelenthet a hazai magyarság életében a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, végre egy asztalhoz ült Tőkés László és Markó Béla, másodsorban új korszak kezdődhet a magyar-magyar kapcsolatokban. Most mindenkinek lépnie kell. /Gábor Attila: Mindenkinek lépnie kell. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./
2005. augusztus 11.
A román társadalmat is utoléri lassan a saját nacionalizmusával szembeni gyanakvás, érzékenység, állította Parászka Boróka. Adrian Severin egykori külügyminiszter letatározta Basescu államelnököt. A kibontakozó vitából látszik, hogy mennyire feszültséggel terhes, ellentmondásos és önismereti problémáival küzdő társadalom a román. Parászka szerint ennél nagyobb bajban csak az erdélyi magyarok vannak. Tőkés László és Markó Béla tusnádi vitáján Tőkés „lerománozta” Markót. A román kifejezés ebben a kontextusban kizárólag negatív értelemmel bír. Román az, rekonstruálható a beszélgetés szövegéből, aki az asszimilációt támogatja, aki december 1-én koccint (a trianoni emléknapon), és román az, aki bedolgozik az erdő-maffiának. „A román” a Tőkés-frazeológiában a megbélyegzés eszköze. /Parászka Boróka: Tőkés, a román. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 11./
2005. augusztus 18.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöksége közleményben fordul a nyilvánossághoz az Emil Constantinescu által vezetett politikai alakulattal való együttműködés kérdésében. Az EMK döbbenten értesült arról, hogy Markó Béla és Tőkés László július 26-i tusványosi szópárbajában Markó kijelentette: „Emil Constantinescunak, aki Románia államelnöke volt 1996-tól 2000-ig, nagy mulasztása, hogy a rendszerváltást úgy, ahogy ma erről beszélünk, nem lehetett végrehajtani. Amikor Emil Constantinescu erről a kérdésről beszél, nem ártana, ha saját szerepét és felelősségét is felmutatná. Én annak örülök, hogy a román–magyar viszony tekintetében most ennyire nyitott és megengedő, de nagyon jól emlékszem arra, amikor hosszú cotroceni-i éjszakai vitában egy adott pillanatban még a tankhadosztályokat is bevetette, mint lehetőséget a román–magyar viszony elmérgesedése esetében.” Katona Ádám emlékeztetett, Emil Constantinescuval az MPSZ csúcsvezetése vállalt közös választási listán indulást, annak idején pedig Markóék szövetkeztek Constantinescuékkal, ez ellen szavazott az EMK. /Önismeret és megmaradás. Az EMK állásfoglalása. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./
2005. augusztus 19.
Markó Béla kormányfő-helyettes a vele készült beszélgetésben megállapította, az RMDSZ-en belül szakembereket, politikusokat vittek Bukarestbe és bíztak meg különböző felelős tisztségekkel. Ez elég jól sikerült. A fiatalítást programszerűen kellene folytatni. Elmondta, előkészítik az RMDSZ reformját, a vezetőtestületeket megújítják, Az elképzelés szerint minden platform, csoportosulás listát indíthat, szervezett formában is lehet majd listával versenyezni. Háromszéket valami módon meg kell mozdítani. A megye jelen pillanatban gazdasági csődhelyzetben van. Sorra zárnak be a nagyvállalatok, igen magas a munkanélküliség, a nyugdíjak, bérek 3,5 millió lejjel kisebbek, mint az országos átlag. Romániában a költségvetés elosztása nagymértékben a kormánytól függ. Az árvizek kapcsán elkészült a belügyminisztériumi támogatási lista, és az első tervezetben, melynek kidolgozásában az RMDSZ nem vett részt, szó sem volt Kovászna, Hargita, illetve Maros megyéről. Az RMDSZ tárgyalásának köszönhetően a három székelyföldi megye is kap valamennyi pénzt. Az elmúlt években az erdélyi megyék aránytalanul kevesebb támogatást kaptak a központi alapokból. Székelyföldet kiemelten kell támogatni, ennek a régiónak ki kell lépnie a letargiából. Az autonómiára még valamennyit várni kell, de az autonómia irányába kell menni. Most elsősorban a kisebbségi törvénytervezet, illetve a decentralizációs törvénycsomag elfogadtatása a prioritás, de közben előkészítik a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését. A Fidesszel való kapcsolatról Markó kifejtette, ez a mostani közeledés egybeesik azzal, hogy vannak bizonyos elégedetlenségek a magyar kormánnyal szemben. A Szülőföldprogram egyelőre nyilatkozatról nyilatkozatra bukdácsol. Markó Béla úgy gondolja, hogy Tőkés László püspökkel párbeszédet kell folytatni. /Farkas Réka: Háromszéket ki kell moccantani a mozdulatlanságból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./
2005. augusztus 23.
„Gyurcsány Ferenc és a hozzá hasonló politikusok kövessék meg a nemzetet, amiért december 5-én a kettős állampolgárság ellen mozgósítottak” – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke augusztus 21-én Hódmezővásárhelyen sajtótájékoztatóján. A kettős állampolgárság ügyében nagy szükség volna arra, hogy a magyar kormány vizsgálja felül eddigi politikáját – közölte a püspök. Tőkés László emlékeztetve Sólyom László szavaira, akit „lélekben tizenötmillió magyar államelnökének” nevezett, kijelentette: lehetséges a kettős magyar állampolgárság, a határon túli magyarok igénylik ezt, nem lehet sem félbehagyni, sem visszatáncolni, ezt a kérdést rendezni kell. A püspök a szükséges párbeszéd másik fontos területének az autonómia kérdését nevezte, amely szavai szerint „korlátozott nemzeti önrendelkezést jelent a határok megváltoztatása nélkül”. Olyan autonómiacsomagra lenne szükség, amelyet a magyar kormány támogatásával egységesen tudnának képviselni az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek és az egyházak – hangsúlyozta Tőkés László. „Soha ilyen alkalmas pillanat nem volt, hogy az államelnöktől kezdve, a határon túli szervezetekig, a civilszféra és az egyházi élet területei összefogjanak és kialakítsák közös álláspontjukat ebben a két fontos nemzetpolitikai ügyben” – mondta a püspök. Az EMNT elnöke közölte, elfogadta Cselényi László, a Duna Televízió elnökének meghívását, hogy augusztus végén, szeptember elején élő adásban beszélgessen Markó Bélával. /Nemzetpolitikai kérdésekről nyilatkozott Tőkés László. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./ Tőkés László püspök jelezte, levélben kereste meg a romániai magyar politikai és civil szervezetek, valamint az egyházak vezetőit, hogy a kettős állampolgárság, az autonómia és az erdélyi magyar közképviselet ügyében önálló és egyenrangú partneri minőségben kezdjenek igazi párbeszédet. Markó Béla azonban kizárta a tévévita lehetőségét. „Erdélyben van elég hely ahhoz, hogy találkozzunk. Nem kell elmennünk máshová azért, hogy párbeszédet folytassunk, és főleg nem kell színházat csinálni ebből a párbeszédből” – mondta az RMDSZ szövetségi elnöke az MTI-nek. /Tőkés László: a miniszterelnök kérjen bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./
2005. augusztus 23.
Merre tart az MPSZ? Erre a kérdésre keresték a választ azok a kolozsvári újságírók, publicisták, akik augusztus 22-én a Transindex internetes portál által szervezett beszélgetésen vettek részt. A Magyar Polgári Szövetségen belül a partiumi vezetők kizárása után kialakult helyzetet elemezve Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője elmondta: meglátása szerint Szász Jenő MPSZ-elnök kegyvesztett lett a Fidesznél. Szerinte a háttérben alku született Szász eltávolítására. Debreceni Hajnal televíziós újságíró elmondta, az MPSZ-beli kizárások története emlékezteti az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán történtekre: akkor Tőkés Lászlót távolították el az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéből, és az ellenzék – javarészt mai MPSZ-esek – tiltakozott, diktatórikusnak nevezte a módszert. „Most ugyanazok a tiltakozók járnak el hasonlóan” – tette hozzá Debreceni Hajnal. Rostás-Péter István rádiós újságíró úgy vélte, Szász Jenőnek az volt a veszte, hogy nem volt képes kezelni a szórvány- és tömbmagyarság képviselői közti feszültségeket, amelyek egyébként az RMDSZ-ben is jelen vannak, de sokkal kevésbé láthatóan. „Szász Jenő végül nem integrálta, hanem dezintegrálta az RMDSZ ellenzékét” – szögezte le Kelemen Attila. /Merre tart az MPSZ? – kerekasztal a szervezet jövőjéről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./
2005. augusztus 24.
A Magyar Nemzet tudni vélte, hogy a kémkedés miatt állítólag az ország elhagyására késztetett házaspár hölgytagja intim kapcsolatban állt több volt és jelenlegi magyar miniszterrel, illetve más magas rangú kormányzati tisztségviselővel. A lap értesüléseivel ellentétben kiderült, a Szatmári házaspár jelenleg is Magyarországon él, sőt a férj nemrég kapott letelepedési engedélyt. A Szabadság által telefonon megkeresett Szatmári Tibor elmondta: egyáltalán nem reagál a közöltekre mindaddig, ameddig a cikk szerzői nem nevesítik őt és feleségét. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla, illetve Takács Csaba ügyvezető elnök egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy még december–január folyamán lemondtak Szatmári Tibor szolgálatairól. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ, SRI) újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy a szabályok értelmében nem nyilatkozhatnak újságokban megjelent hírekről. Az ügyben illetékesebb Külföldi Hírszerző Szolgálat (KHSZ, SIE) képtelenségnek nevezte a Magyar Nemzetben megjelenteket. A román sajtó röviden ismertette a néhol kémbotránynak, néhol meg hírlapi kacsának tűnő esetet, az egyik lap viszont egyenesen „A romániai Mata Hari” címmel írt cikket. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kémsztori, vagy hírlapi kacsa? Az egyik érintett nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./ A Nemzetbiztonsági Hivataltól és az Országgyűlés ellenőrző bizottságától kiszivárgott értesülés Erdélyben tulajdonképpen fél éve közbeszéd tárgya, írta a Krónika munkatársa. Szatmáriék természetesen cáfolják a kémkedés vádját. Szatmári Tibortól nem meglepő ez a fajta hozzáállás: öt évvel ezelőtt homlokegyenest másképp indokolta lemondását feletteseinek és a nyilvánosságnak, mielőtt elment volna az elnöki hivatalból. Az erdélyi közvéleménnyel azt tudatta, belefáradt Tőkés László bírálataiba, Markó Béla előtt pedig az elnöki hivatalban általa tapasztalt titkosszolgálati és kommunista módszereket fedte fel. Mindez kínosan érinti az RMDSZ-t és annak elnökét, Markó Bélát. Ha ugyanis a házaspár valóban kémkedett, akkor ez azt jelenti, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő bukaresti parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja nem jut megfelelő információhoz. /Rostás Szabolcs: A mi kémsztorink. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./
2005. augusztus 24.
Pest megyében építkezik a román titkosszolgálatokkal hírbe hozott erdélyi házaspár. A Szatmári házaspár cáfolja az ellene felhozott vádakat. A Magyar Nemzet Sz. I. monogramját közölte, az Index című internetes újság írta meg, hogy Szatmári Tiborról, az RMDSZ volt magas rangú tisztségviselőjéről, valamint nejéről, Ildikóról van szó. Szatmári Tibor és felesége már évek óta Magyarországon él, egyikük sem szándékozik visszatérni Romániába. A Krónika úgy értesült, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök korábban felháborodott hangon kérte számon Verestóy Attila szenátoron: „miért nem tájékozódott időben arról, hogy Szatmári Tibor a hírszerzés embere?” Verestóy ugyanis annak a bizottságnak az RMDSZ-es tagja, amely a szenátus és a képviselőház nevében gyakorolja az ellenőrzést a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) fölött. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának igazgatója, Szatmári Tibor sajtóiroda-vezető egykori felettese elmondta, a sajtóból értesült a magyarországi kémtörténetről, a házaspár állítólagos szerepéről. Gorka Sebestyén budapesti nemzetbiztonsági elemző a Krónikának elmondta, a román titkosszolgálatok roppant aktívak a térségben, beleértve Magyarországot. Markó Béla szövetségi elnök 1999. június 15-én nevezte ki Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé. Szatmári aránylag hamar, 2000. március 10-én lemondott tisztségéről, távozása okaként ellenben eltérő érveket sorolt fel a nyilvánosság, illetve Markó Béla előtt. A sajtónak szétküldött nyílt levelében azt írta: az utóbbi félév politikai történéseit figyelembe véve úgy érzi, képtelen egy olyan szervezet sajtókapcsolataiért és médiastratégiájáért felelni, amely nem ért egyet saját magával. „Nem tudom elfogadni, hogy miért állítja az RMDSZ-t az alapszabály szerint képviselő tiszteletbeli elnök, hogy kommunista és totalitarista módszerekkel vezetik a szervezetet. Nem tudom elfogadni, hogy most, a parlamenti választások előtt az RMDSZ egyik vezető testülete sem határolódott el a tiszteletbeli elnök azon kijelentésétől, hogy nem lenne nagy kár, ha a parlamentbe sem jutna be az RMDSZ.” – írta Szatmári. Markó Bélának címzett másik, bizalmas feljegyzése más magyarázatot rejt. Szatmári Tibor ebben azt írja: mivel meggyőződése, hogy jelen pillanatban (vagyis 2000 tavaszán) az RMDSZ és vezetősége a romániai magyarság érdekeit képviseli, nincs szándékában ártani a szövetségnek. „Nem fogom említeni az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában használatos titkosszolgálati és kommunista módszereket, a mindennapi megaláztatást és az alkalmazottak iránti krónikus bizalmatlanságot.” Szatmári Tibor 1992-ben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform több dokumentumának is aláírója, a neve mellett vagy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt (RMKDP), vagy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szerepel. 1994. április 18-án a Kolozs megyei szervezet ügyvezető testületének titkárává választották, 1995. júniusától szerkesztette az Ügyvezető Elnökség Sajtófigyelőjét. 1995-től az SZKT, ezen belül a Kelemen Kálmán vezette RMKDP tagja. 1996-ban aktívan részt vesz az RMDSZ választási kampányában, elsősorban a rádiós szerepléseket szervezte; 1997. október 3–4-én az RMDSZ elnökének tanácsadójaként számolt be a marosvásárhelyi kongresszuson a szövetség külpolitikai tevékenységéről. 1999. június 15-től Markó Béla kinevezte Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé, funkciójáról 2000 márciusában lemondott. 2001. szeptember 29-én az SZKT ülésén Szatmári azt kérdezte Markó Bélától, meddig tesz még elvtelen engedményeket a szövetség egységét fenyegető Reform Tömörülésnek és Tőkés Lászlónak. Arra is rákérdezett, hogy az RMDSZ miért nem teszi szóvá a nemzetközi fórumokon a Fidesz „négyéves aknamunkáját”, mely az RMDSZ legitim vezetőségének a megdöntésére irányul. 2002. november 5-én Szatmári Tibor bekerült a kongresszusára készülő RMDSZ programmódosító bizottságába. Szatmári Ildikó (lánykori neve Bajkó) a kilencvenes évek közepén Kötő József oktatásügyi államtitkár kabinetfőnöke volt, 2002 szeptemberében a magyar Oktatásügyi Minisztérium politikai államtitkárának határon túli oktatási tanácsadójává nevezték ki. 2004-ben a HTMH-hoz került, ahol az év áprilisában a hivatal főosztályvezetője lett, és az oktatásért, fejlesztésért, egyházi kapcsolatokért és művelődésért felelt. Emellett tagja az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának, amelynek alapító okirata kimondja: a testület elnökét akadályoztatása esetén Szatmári Ildikó helyettesíti, és ebben az esetben őt teljes körűen megilleti az elnök jogköre. A kuratórium mandátuma – így a Szatmári Ildikóé is – idén május 31-én lejárt, de a kormány még nem nevezte ki az újabb kuratóriumot. Szatmári Ildikó a HTMH-ban 2005. április végéig dolgozott. /Szatmáriék tagadják a kémkedést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./
2005. augusztus 24.
Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Nehezen megy a főbb állami intézmények élén a protokollumnak megfelelő vezetés-váltás, a megyék szintjén az RMDSZ-nek sok ilyen jellegű gondja van, Arad megyében is. Markó elmondta, hogy Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével, illetve Szilágyi Zsolttal, az MPSZ egyik vezetőségi tagjával is találkozott. Úgy látja, hogy az MPSZ elbizonytalanodott. Markó az együttműködést csak a RMDSZ-en belül tartja lehetségesnek. /Balta János: Változtatni, dolgozni, csinnadratta nélkül. Exkluzív interjú Markó Bélával. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./
2005. augusztus 30.
Fölösleges az RMDSZ minden elhatárolódásra való törekvése, mivel Szatmári Tibor és felesége az RMDSZ alapemberei voltak, a szövetség juttatta őket tisztségeikbe – jelentette ki Tőkés László református püspök. Tőkés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki minőségében vett részt Szovátán a Magyar Ifjúság Tanács nyári táborában. Tőkés rámutatott: az RMDSZ elnöke szerint nem a szövetség ellen irányuló támadás a kémbotrány, mivel nem RMDSZ-es politikusról van szó. Markó pont arról a személyről nyilatkozott így, aki személyi tanácsadója volt Bukarestben, valamint a szervezet sajtóirodájának vezetői tisztségét is betöltötte. Utólag szintén ő vezette a MÁÉRT küldöttséget Brüsszelben, és az RMDSZ küldöttségét az Európai Néppártban. Markó Béla RMDSZ-elnök korábban úgy nyilatkozott, még tavaly decemberben megszakított minden kapcsolatot Szatmári Tiborral. Egyelőre nem érkezett meg Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz az az írásbeli tájékoztató, amelyet Tóth András államtitkártól kért az egyik napilap által tálalt magyarországi „kémtörténetről” – közölte augusztus 29-én a kormányszóvivő. László Boglár szóvivő határozottan cáfolta azt a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent információt, amely szerint a miniszterelnök egy háttérbeszélgetésen idén márciusban beszélt volna erről az ügyről. /Tőkés: fölösleges az RMDSZ-nek elhatárolódnia a kémbotrányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Szatmári Ildikóval kapcsolatban kérdés: hogyan juthat valaki a bukaresti ismeretlenségből egyetlen dobbantással a Határon Túli Magyarok Hivatalába, majd a magyar Oktatási Minisztérium tanácsosi székébe? Megérkezik a férj, Szatmári Tibor Budapestre a megbízólevéllel vagy üzenettel, amelyben van egy kis utalás a feleségre, hogy valami állást kell neki biztosítani. Illetékes MSZP-s elvtárs lekáderezteti a házaspárt, és pillanatok alatt kijön az eredmény: Szatmári az ellenség ellensége, tehát csak jó fiú lehet. Kimagasló érdemeket szerzett Tőkés László gyalázásában. A házaspár az év elején hirtelen kegyvesztett lett. Ennek okáról a román sajtót sem tájékoztatták. Most miből épül a magyarországi házuk, kérdezte Nits Árpád. /Nits Árpád: Érzelmi káderpolitika. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 30.
2005. augusztus 30.
Borbély Zsolt Attila induló rovatában a téves sztereotípiák lebontására tesz kísérletet. Aki „lúzer MPSZ-ről” beszél, azt sugallja, hogy az MPSZ, a Magyar Polgári Szövetség maga tehet sanyarú sorsáról. A Reform Tömörülés komolyan vette az 1992. október 25-én Kolozsváron, a Szent Mihály templomban az RMDSZ képviselői és szenátorai által letett esküt, mely kimondja: „Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért, és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés”. Amikor Markó Béla a Nagy Benedek-ügyben nem állt az ártatlanul megtámadott Tőkés László mellé, akkor a Reform Tömörülés szakított Markóval és Kónya Hamar Sándor személyében saját elnökjelöltet indított a kongresszuson. A történet további része ismert. Markó 1995 után véget vetett az autonomista politikai vonatvezetésnek, s a Neptun lobbi élére állva kormányra vezette az RMDSZ-t. Az RMDSZ a román nemzetstratégiai érdekek kiszolgálója lett, nemzetközi síkon adta a legitimációt annak a román hatalomnak, mely semmiféle hajlandóságot nem mutatott az RMDSZ program lényege, az autonómia gondolatának elfogadására. 2003-ban az RMDSZ leszámolt eredeti céljaival, a szervezeten belül közel korlátlan hatalomra szert tevő Markó Béla pedig újabb négy évre nyert mandátumot, az autonomista szárny kénytelen volt az RMDSZ-től függetlenül megszervezni magát. Így jött létre az MPSZ is, melynek „lúzersége” abból fakad, hogy Markóék a román államhatalommal összefogva még az önálló szervezetkénti rajthoz állását is megakadályozták. Az MPSZ is követett el hibákat. Döntés született az MSZP pártkénti bejegyzéséről, a döntés megvalósítása azonban várat magára. A szervezet önsorsrontásának címszava alá tartoznak az utóbbi idők belső viszályai. Szomorú, hogy jobb sorsra érdemes nemzeti szervezetek vezetősége a belső tisztogatásban próbálja meglelni a kiutat. Az MPSZ „lúzerségének”, vereségének elsősorbani oka Markóék gátlástalansága, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Lúzer” MPSZ? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 30./
2005. szeptember 1.
Tőkés László püspök reagált Parászka Borókának A Hét augusztus 11-i számában megjelent, Tőkés: a román című írására. A megsemmisítő célzatú írás szerzője az általa Tusnádfürdőn mondottak tárgyában sem tájékozott, írta Tőkés László. Ennek következtében írása mintapéldájává válik a rosszhiszemű előítéletességből fakadó félreértésnek és félremagyarázásnak. Parászka alaptalanul bélyegezte meg őt románellenes nacionalizmussal. Tőkés László valójában nem is beszélt „a románokról”, hanem kizárólag „a magyarul beszélő román politikusok” képezték beszéde tárgyát. A püspök álláspontja: a román politikusok értelemszerűen a román nemzetet és a román érdekeket képviselik. Ehhez hasonlóan: a – romániai – magyar politikusok a magyar nemzeti közösséget hivatottak képviselni. Az RMDSZ azonban akarva vagy akaratlanul a román többségi érdekeket részesíti előnyben. A tusnádfürdői vita erről szólt. Ezt szem előtt tartva, minden alapot nélkülöz az a vád, hogy Tőkés Markót „lerománozta” volna. Markó Béla felkérésére példát is mondott erre a jelenségre: a budapesti Kempinski-szállóbeli esetet vagy az RMDSZ–SZDP kormányszövetséget. Az az RMDSZ-politikus, aki Trianon gyásznapján fogadáson koccintgat, másfelől pedig azok a magyar politikusok, akik a román utódkommunista párttal cimborálnak, azok nem a magyar, hanem sokkal inkább a román politikai érdekeknek kedveznek. Becsülnivaló, hogy Boróka még akkor is a románok védelmére kel, amikor őket nem támadja senki. Önzetlen igazságérzetében erdélyi népünkre ismerek, írta Tőkés László. /Tőkés László: Parászka Boróka, „a román”. = A Hét (Marosvásárhely), szept. 1./
2005. szeptember 3.
A budapesti kémbotrány, melyet itthon igyekeznek bagatellizálni, Tőkés László véleménye szerint bizalmi válsághoz vezethet a szövetségen belül – írta az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Tőkés ez alkalommal azt rótta fel, hogy az RMDSZ vezetői annak idején túl jóhiszeműek voltak, semmiféle belső biztonsági rendszert nem hoztak létre, bíztak a belső demokrácia tisztító erejében, de kiderült, naivak voltak. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./
2005. szeptember 5.
Nagyra értékelte az udvarhelyszéki árvíz sújtotta körzeteknek nyújtott magyarországi segítséget Tőkés László püspök, aki szeptember 3-án küldöttség élén látogatta meg Udvarhelyszék hat települését. Átadták az adományokat. Korábban az egyházkerület körlevelet adott ki, így indítva útjára a gyűjtést. – Ennek az útnak ökumenikus jellege volt – hangsúlyozta Tőkés László, tájékoztatva arról, hogy a katolikus és az unitárius egyház képviselőivel találkoztak. Végigjárták a Sükő-patak menti református vidéket, Bikafalván, Hodgyán jártak, majd átmentek Farkaslakára. A Nyikó mentén unitárius többségű gyülekezetet látogattak meg, az unitáriusokkal együtt tartottak istentiszteletet Siménfalván és Kobátfalván, majd Székelyudvarhelyen végződött a körút. A püspök örömmel állapította meg, hogy erős összefogás alakult ki a székely és a nem székely vidékek között. Tőkés László különleges jelentőséget tulajdonított annak, hogy a magyarországiak milyen nagy segítőkészségről tettek tanúbizonyságot. „Merem állítani, hogy december 5. lesújtó tapasztalatainak a korrekciója, a csorba kiköszörülése történik most” – mondta a püspök, akit mindez az 1989-90 fordulóján nyújtott magyarországi szolidaritásra emlékeztetett. /Erős összefogás székely és nem székely vidékek között. Tőkés László az árvíz sújtotta településeken. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./
2005. szeptember 8.
A kémhistóriát a sajtó igen szellemesen hol Mucusgate-nek, hol Mata Hari-sztorinak nevezi, írta Simon Judit, az Erdélyi Riport munkatársa, aki elvetette az egész kémügyet és Tőkés László püspök felelősségéről írt. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ugyanis írásában Gálszécsi András valamikori titoknokra hivatkozva azt állította, hogy „a határon túlról bevándorlók körében bőven találhatók ügynökök, kémek, besúgók”. Az újságíró szerint ezzel a püspök gyanússá tett minden olyan anyaországba áttelepült határon túli magyart, aki magasabb beosztásba jutott, továbbá az RMDSZ és annak elnöke ellen emelt szót, „akit eddig is támadott”. Az újságíró hitet tett az RMDSZ vezetői és tevékenysége mellett, mondván „az RMDSZ nehéz alkuk, kompromisszumok, kemény kiállás, rengeteg munka árán többet ért el az erdélyi magyar közösség számára Bukarestben, mint bármennyi lángoló szónoklat Budapesten.” /Simon Judit: Tőkés és a Mucusgate. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 8./
2005. szeptember 9.
Stanik István, az RMDSZ szövetségi elnökének kommunikációs tanácsadója szerint „Tőkés László általában a politikai ellenfelek útszéli gyalázására használja a tényeket figyelmen kívül hagyó vagy elferdítő, nagyotmondó sajtómegszólalásait.” Tőkés Lászlónak Egy kémbotránytól – az autonómiáig címmel a Magyar Nemzetben és a Krónikában is megjelent írására az érintettség miatt Stanik most reagált. Az említett cikkében Tőkés megpróbálja úgy értelmezni a Szatmári-ügyet, hogy az RMDSZ vezetősége, személyesen Markó Béla is felelős a történtekért. A csúsztatásokkal, hazug állításokkal teli szöveg felvezetése után Tőkés felsorolta „az elmúlt években már százszor hangoztatott, de sohasem bizonyított vádjait, ezúttal úgy, hogy azokat titkosszolgálati manipulációkkal hozza összefüggésbe.” – írta Stanik. Tőkés László neveket sorolt fel, azt bizonyítandó, hogy Markó Béla kompromittált, hitvány emberekkel veszi körül magát. Ide sorolta Stanik Istvánt is. Stanik kifejtette, Markó munkatársai között „nincs egyetlen olyan személy sem, mint Dr. Csapó József, aki a nyolcvanas években Ceausescu agrárpolitikájának elhivatott szakírója, propagandistája volt, ma pedig Tőkés legelszántabb autonomista harcostársa.” /Stanik István: Bagoly mondja verébnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Előzmény: Tőkés László: Egy kémbotránytól – az autonómiáig, Magyar Nemzet, aug. 31.
2005. szeptember 9.
Az elmúlt hétvége falu- és városnapi rendezvények jegyében zajlott. Falunapokat tartottak Hosszúmezőn, városnapokat Kapnikbányán, Koltón pedig a hagyományos Petőfi-ünnepségre került sor. Hosszúmezőn ünnepi istentisztelet nyitotta meg a falunapot, majd a megjelentek megnézték a képzőművészeti kiállítást: Homei Csurka Erzsébet és Páll Lehel festőművészek, Zelevics Mihály fafaragó, Veres Bella és Volcsanszki Lenke díszműves, valamint Szabó Brigitta és Homei Tímea gyertyaöntők munkáit. Sportmérkőzések után fellépett a helyi Búzavirág Együttes, valamint a felsővisói Német Fórum tánckara. Az ünneplők a Hosszúmezőért Ifjúsági Szervezet (HISZ) által havi rendszerességgel kiadott, immár egyéves múltra visszatekintő helyi lappal is megismerkedhettek. A Sor Alatt c. lapot helyi fiatalok lelkes csapata szerkeszti és terjeszti. Több éves hagyomány Koltón, hogy szeptember első vasárnapján nagyszabású ünnepség keretében adóznak Petőfi emlékének. Az idei ünnepség már szombaton megkezdődött. A nagybányai fúvószenekar térzenével indította a műsort, majd a koltói és a környékbeli települések hagyományőrző együttesei léptek színpadra. Másnap megkoszorúzták Petőfi és Júlia kastélykerti szobrát, majd színvonalas kultúrműsor következett. A sárospataki 8-Kor Színház immár tíz éve rendszeres vendég Koltón. Felléptek a budapesti Magyar Operettszínpad ifjú művészei is. Felsőbányán a Véső Ágoston vezette festőtelep 10. évfordulóját ünnepelték. Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész számolt be az általa alapított festőtelep tíz esztendejéről, majd Tőkés László református püspök beszélt. A tárlat a telep művészeinek munkáit mutatta be. Kapnikbányán immár ötödik alkalommal kerítettek sort városnapi rendezvényekre. A színes programok között mindenki megtalálhatta a számára leginkább megfelelőbbet. /Tamási A., Simori S., S.N.B.: Mozgalmas hétvége, ünnepi hangulatban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 9./
2005. szeptember 19.
Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épülete elkészültének századik, illetve a református középiskolai oktatás újraindulásának tizenötödik évfordulója alkalmából háromnapos, emléktábla-avatással egybekötött ünnepséget rendeztek. Szeptember 16-án műsoros est volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak előadásában. Másnap a résztvevők meghallgathatták Fleisz János történész előadását a nagyváradi református oktatás történetéről, valamint Péter I. Zoltán helytörténész várostörténeti adalékokkal fűszerezett ismertetését a gimnázium épületéről. A vársétán Dukrét Géza tanár kalauzolta az érdeklődőket a reneszánsz építmény falai között. A zárónapon, szeptember 18-án az olaszi református templomban Tőkés László királyhágómelléki református püspök igehirdetése után az iskolaépítő egykori főgondnokra, Ritoók Zsigmondra dédunokája, dr. Ritoók Zsigmond akadémikus emlékezett. Bemutatták azt az iskolazászlót, amelyet az intézmény jogelődje, az egykori református leánygimnázium öregdiákjai készítettek. A középiskola címerével díszített zászlót Tőkés László püspök avatta fel, majd Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatónője ünnepélyesen megnyitotta a 2005–2006-os tanévet az erdélyi és a partiumi református középiskolák számára. Az ünnepség keretében átadták a Bethlen Pedagógus Díjat és a magyarországi református egyház által adományozott Makkai Sándor Díjat; előbbit Szabó Terézia, a szatmárnémeti Református Kollégium első igazgatónője, utóbbit Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium jelenlegi igazgatója vehette át. Ezt követően centenáriumi emléktáblát avattak a gimnázium főbejáratánál, majd megkoszorúzták a névadó fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna szobrát. /Balogh Levente: Centenáriumi ünnepség a Lorántffyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 23.
Idén lett tíz éves a felsőbányai festőtábor, mely a nagybányai festőiskola hagyományait éleszti újra, alkalmazva a modern technikákat is. A nagybányai festőtelep létrejöttének századik évfordulóján, 1996-ban alakult újra a festőtábor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Minden nyáron alkotótáborban vehettek részt a Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a nyugat-európai országokból érkezett képzőművészek. Az alkotótábor művészeti vezetője Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész. A művésztelep tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Tőkés László püspök igehirdetése után Lakatos Tibor házigazda-lelkész üdvözlő-beszéde után Véső Ágoston szólt az elmúlt évtized történéseiről. Kitért arra is, hogy 2001-ben együttműködési megállapodást kötöttek Szentendrével, azóta évente vannak művészcserék. Czakó Gábor /Budapest/ író előadásában a valóságválságról beszélt, arról, hogy nincs kultúra kultusz nélkül. Szűcs György művészettörténész, a budapesti Szépművészeti Múzeum főmunkatársa, a nagybányai festőiskola egyik legjobb ismerője tartott előadást. /Tízéves a Felsőbányai Művésztelep. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), szept. 23., 9. sz./
2005. szeptember 23.
Nagyváradon bemutatták Pápay Zoltán vállalkozó Sikerre, magyar! című könyvét. Barabás Zoltán köszöntötte az elsőkötetes szerzőt, megjegyezve, hogy Erdélyben a vállalkozás műfajában még senki nem tett kísérletet ilyen összefoglalásra. Tőkés László püspök arról szólt, hogy csak akkor állhatunk talpra, ha munkánk eredményessé, sikeressé válik. /Tóth Hajnal: Hogyan legyünk sikeresek? = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), szept. 23., 9. sz./
2005. szeptember 27.
Elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot a magyar parlament szeptember 26-i ülésén. Az Országgyűlés a javaslatot 257 igen, hat nem és egy tartózkodás mellett fogadta el. A szavazás alatt egy „Ne legyetek hazaárulók” feliratú transzparens jelent meg a karzaton. /Magyar igen a csatlakozásra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27 A ,,nem” gombot a független Balogh László, Boross Imre, Ékes József, Körömi Attila, Lezsák Sándor és Medgyasszay László nyomta meg, Horváth Balázs (független) tartózkodott. A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik tagja néhány másodpercre megzavarta a parlament plenáris ülését, amikor a karzatról transzparenst lógatott le, és röpcédulákat szórt a képviselők közé. ,,Ne legyetek hazaárulók!” – volt olvasható a karzaton egy transzparensen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke elmondta: ez a döntés azért is különös jelentőségű, mert néhány hét múlva sor kerül Bukarestben a közös román–magyar kormányülésre. – Bár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja Románia európai uniós csatlakozását, az Országgyűlésnek nem kellett volna ilyen sietősen döntenie ebben a témában – fejtette ki Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke. A püspök szerint az Országgyűlésnek nem kellett volna szavazásra bocsátania a csatlakozási szerződés jóváhagyását a Romániát érintő novemberi országjelentés előtt. /(MTI–L.): Budapesten rábólintottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./