Két évvel ezelőtt alakították meg Identitas Alapítványt, emlékezett vissza a kezdetre Varga Attila parlamenti képviselő, az alapítvány elnöke. Az Identitas Alapítvány a Szatmár megyei civil társadalom egyik jelentős tényezőjévé vált. Tavaly jótékonysági gálaestet szerveztek, amelynek eredményeképpen 28 millió kerülhetett a Proszcénium Alapítvány számlájára, a Harag György Társulat támogatására, és 105 milliót fordíthattunk a székház felújításának a befejezésére. Az alapítvány támogatta a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny és a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megszervezését, és saját könyvkiadási programmal, szabadegyetemi előadás-sorozattal rukkolt elő. Jelenleg az önkormányzati tisztségviselők folyamatos (négyéves időszakot felölelő) képzését készítik elő. Pataki Csaba mérnök, alapítványi igazgató jelenleg a Szatmár megyei településekről készítendő demográfiai és szociológiai felmérések témaköreinek meghatározásán dolgozik. Tervezik egy társadalomtudományi könyvtár létrehozását is. /Kereskényi Sándor: Varga Attila elnök: Az Identitas Alapítvány korszerű információközvetítő központtá szeretne válni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

"Júl. 14-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék közötti határ menti gazdasági együttműködési lehetőségekről, az európai uniós támogatások közös pályázások esélyeiről tartott közös román-magyar konferenciát Szatmárnémetiben a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület és a társrendező nyíregyházi Primom Alapítvány. A vállalkozók fóruma az elhangzott előadásokat rövidesen megjelenő kiadványában közölni fogja. /Nemzetközi értekezlet a határ menti együttműködésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 15./ Pécsi Ferenc Szatmár megyei parlamenti képviselő kezdeményezte a konferenciát. Az elmúlt tíz év során Szatmárnémetitől Temesvárig az országhatár mentén számos külföldi tőkével működő társaság létesült, a határokon átívelő gazdasági együttműködés csak a határ menti térségek összehangolt fejlesztésével válhat igazán gyümölcsözővé. Fontos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szatmár valamint Kárpátalja megyék gazdasági régiójának létrehoza. Pécsi Ferenc kifejtette, hogy Románia uniós csatlakozási esélyei megnövekednek Nyugat-Románia gazdasági felzárkózása révén. A régió létrehozása hozzájárul ahhoz is, hogy a jövőben keletre kitolódó schengeni határok kevésbé szigorúak legyenek. Bemutatták a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék által közösen készített projektjavaslat-csomagot, amely az idegenforgalom, a mezőgazdaság, a kis- és középvállalkozások fejlesztése és a környezetvédelem terén kínál közös fejlesztési lehetőségeket. /Bódi Sándor: "Szatmár térsége az Európai Unió legkeletibb régiója lehet". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./"

Illyefalván elkészült Románia első falusi szennyvíztisztítója, svájci támogatással. A korszerű rendszernek köszönhetően 98 százalékos arányban tisztított víz folyik majd vissza az Oltba. Tervek szerint a rendszert a nyár végén helyezik üzembe. /Illyefalva. Lépés a huszonegyedik század felé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Sipos Miklós református esperest kifejtette, hogy a családok helyzete egyre nehezebb, egyre bizonytalanabbá válik a család értékközvetítő szerepe. Az apa tekintélye megcsappant, az anya egyre több időt tölt a családon kívül. A református családok helyzetén javítani kell, de az egyháznak nincs megfelelő anyagi háttere. /Kereskényi Sándor: Sipos Miklós, szatmári református esperes. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./

"Marton József professzor - aki a Márton Áron-örökség buzgó kutatója - előadást tartott az idei pannonhalmi médiatalálkozón Márton Áron püspökről. Olyan beszédeiből idézett, amelyek mostanig nem jelenhettek meg nyomtatásban, amelyek eredetije még most is az állam által kisajátított püspöki könyvtárban, a gyulafehérvári Batthyaneumban van "fogságban". Marton József előadását közli a gyulafehérvári Studia Theologica Transsylvanica 2. száma. /Sebestyén Péter: Márton Áron és a kultúra. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./"

A kommunista rezsim által jogtalanul elkobzott ingatlanok tulajdonosainak érdekvédelmi szövetsége a nemzetközi szervezetekhez kíván fordulni, amennyiben a román parlament jelenlegi formájában fogadja el az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezetét - nyilatkozta Maria Theodoru, a szervezet elnöke. A szövetség szerint szükséges egy kormányrendelet kibocsátása, amely megtiltaná az elkobzott ingatlanok elidegenítését, amíg ezek helyzete nem rendeződik. Ugyankkor követelik minden olyan, a kommunista rendszer által kiadott jogszabály hatálytalanítását, amellyel az akkori rezsim javakat sajátított ki, államosított vagy kobzott el. Kérik az összes, 1989-2000 között kibocsátott törvény visszavonását, amely megengedte ingatlanok és földterületek elidegenítését, és követelik e jogszabályok értelmében kötött adásvételi szerződések érvénytelenítését. A szövetség ugyanakkor szeretné, ha uniós szakértők vizsgálnák meg a visszaszolgáltatás menetét Romániában. /Elégedetlen ingatlantulajdonosok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

A romániai egyházak szept. 19-én eljuttatták a vallásügyi államtitkársághoz azoknak a - kommunista rezsim alatt - elkobzott ingatlanoknak a listáját, amelyeket egy nemrégiben kiadott kormányrendelet alapján igényelhetnek vissza a román államtól. A rendelet, amely tíz-tíz ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezik, ez év novemberében lép életbe. A jogszabály értelmében az igényelt ingatlanoknak - amelyek nem lehetnek templomok - legkésőbb három éven belül kell visszakerülniük eredeti tulajdonosaikhoz, figyelembe véve, hogy több épületben jelenleg iskolák vagy éppenséggel múzeumok működnek. Nicolae Branzea vallásügyi államtitkár elmondta, különösen nagy gondot okoz a görög-katolikusoktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása, mivel ezeket az épületeket a görög-katolikus egyház feloszlatásával, fegyverrel a kézben sajátították ki és adták át az ortodox egyháznak, most pedig demokratikus úton, kell visszajuttatni eredeti tulajdonosaikhoz. A görög-katolikus egyház az utóbbi néhány évben összesen száznegyvennégy templomot vett vissza az ortodox egyháztól, de ennél sokkal több azoknak az épületeknek a száma, amelyekre a görög-katolikusok továbbra is igényt tartanak. Az évek során a vallásügyi államtitkárság 150 görög-katolikus templom felépítését támogatta, cserében viszont kérte, a görög-katolikusok mondjanak le az ortodox egyházzal szembeni követeléseikről. /Visszakapják az egyházak az ingatlanokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

A Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) szállásközvetítő irodát működtet: albérletet ajánló nagyváradiak és szálláskereső egyetemisták jelentkezését várják irodájukban. Mát tavaly is szervezettebben zajlott szállásközvetítésük, sokan jöttek az állami egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói közül, mert a bentlakásokban nem jutott hely nekik - emlékezett Csekő Csaba, az NMD diáktanácsának vezetőségi tagja. Az idei szállásközvetítésről Sütő Tibor, az informatikai szakosztály vezetője és Szabó József NMD-elnök számolt be. Már májustól elkezdődött a szállásközvetítés, mert akkor indultak a felvételik. Eddig több mint 70 cím szerepel listájukon. A kiadó szobák vagy lakások ára havi 50-100 márka között változik. /Nagyváradi Magyar Diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20./

1875. szept. 22-én felavatták Temesváron az új színházépületet. 1880-ban a színházat szinte teljes egészében elpusztította a tűzvész. 1882-ben építették újjá, 1920-ban ismét a lángok martalékává lett. Jelenlegi formáját az 1923. évi újjáépítésekor nyerte el. 1953. évi alapításukkor az állami magyar és német színtársulatok is ebben az épületben kezdték tevékenységüket. Azóta négy társulat három nyelven szolgálja Tháliát. Szept. 22-én emlékezett meg a színház épületének 125. éves évfordulójáról a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. A Stúdió teremben került sor Ferenczy Annamária félszázados színészi jubileumára, majd a színház felső előcsarnokában leleplezték Csiky Gergely féldomborművét - Luigi Stefan Varga alkotását. /(Sipos): 125 éves a temesvári színház épülete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

"Fey László elutasította Cs. Kovács Katalin vitairatát (A misztérium nem misztifikáció, RMSZ, 2000. IX. 22.), fenntartva Mítosz és ráció c. írásának (RMSZ, VIII. 25.) megállapítását. Nem látja értelmét, hogy a Szent Korona tanról, mítoszról, misztériumról vitatkozzon. "Bár azonos nyelven beszélünk, eltérő fogalomrendszerben, más paradigmában gondolkozunk, a fogalmak egyikünk számára mást jelentenek, mint a másik számára." Fey szerint a mitikus, misztikus gondolkodás bizonyítatlan és bizonyíthatatlan állításokat, tételeket is elfogad, hisz bennük. Hisz például a csodákban is." /Fey László: Egy hibaigazítás és két megjegyzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Szabó Rozália vitatta Fey László Mítosz és ráció című cikkét. Nem ért egyet Fey megállapításával: "Az 1848-as szabadságharc azért bukott el, mert a magyar vezető réteg nem vette figyelembe a demográfiai valóságot, süket maradt a nemzeti tudatra ébredő kisebbségek követeléseivel szemben, nem oldotta meg a nemzetiségi kérdést. A kiegyezés utáni kormányzatok sem okultak a történtekből, továbbra is abban az illúzióban ringatták magukat, hogy a nemzetiségek boldogan akarnak magyarrá válni, a kevés renitenst pedig erővel lehet kordában tartani. "A mindent vissza" a szomszédokkal való megegyezés helyett a konfrontáció élesedéséhez vezetett, ez hajszolta bele Magyarországot a Hitlerrel való szövetségbe." Szabó Rozália Ion Slavici-ra hivatkozott, aki annak ellenére, hogy egyik legtevékenyebb híve volt Erdély Magyarországtól való elszakításának, így írt A világ, amelyben éltem című könyvében: "Aki ennek az országnak polgára, az mind itthon van". Ion Slavici állítását igazolja az a tény is, hogy a román iskolákban nem tanították a magyar nyelvet. Ugyancsak Slavici a szabadságharcról ezt írta: "Azok a magyar vezetők, akik értettek a politikához, mindent elkövettek, hogy elhitessék az emberekkel: Ausztria egyformán elnyom mindnyájunkat, s azon igyekeztek, hogy Magyarország népei egyesüljenek és vállvetve válasszák el Ausztriától a "közös hazát", melyet aztán mindnyájunk közös boldogságára szervezzenek meg". Ószentannáról így beszél: "Ebben a faluban az ügykezelési nyelv a román volt, így egész levelezésünk románul folyt. Románul írtam a hivatalos írásokat, a szerződéseket, a végrendeleteket, a telekkönyvi kivonatokat és más effélét, amire a magánszemélyeknek szükségük volt. Magyarul csak azokat az átiratokat készítettem, melyeket a magyar ügykezelési falvakhoz intéztünk". - A szabadságharc nem a nemzetiségi kérdés miatt bukott el, hanem a túlerő miatt. - A "mindent vissza" jelszó csak a tájékozatlan kisembereket lelkesítette egy ideig, aztán ráébredtek ők is a valóságra. Teleki Pál miniszterelnök titokzatos halála éppen azért következett be, mert nem akart Hitler engedelmes követője lenni. - "Magyarország tragédiáját nem jelszavak okozták, hanem földrajzi helyzete. Zsákmányra éhes ellenség leste minden mozdulatát, határon kívül és belül egyaránt. Nem kellene beállnunk a valótlanságot terjesztők sorába, elegen vannak nélkülünk is!" /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Mítosz és ráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"

Október 3-án volt 47 esztendeje annak, hogy a hatalom által megszüntetett Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye titokban felszentelt ordináriusa, dr. Bogdánffy Szilárd elhunyt a nagyenyedi börtönben. Nyughelye ismeretlen, ugyanis felszámolták a rabtemetőt. Amikor exhumálni (és hazahozni) lehetett volna, a hatóság emberei cinikusan így utasították el a kérést: "Töltse csak le halála után az életében kiszabott börtönéveket, utána vihetik." Az okt. 3-i szentmisén Tempfli József püspök megidézte a vértanú emlékét, megvallotta azt is, hogy egyik fő kötelességének tartja legjobb tudása szerint előmozdítani Bogdánffy Szilárd mielőbbi boldoggá avatását. /Tüzes Bálint: Isten példamutató szolgája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./

Dávid Ibolya igazságügyi miniszter részt vett az október 6-i aradi megemlékezéseken, megbeszélést folytatott Dorel Popa aradi polgármesterrel az Aradon tervezett román-magyar megbékélési park létrehozásáról és az aradi szabadságemlékmű ott történő végleges elhelyezéséről. A sajtóértekezletet tartó miniszter asszony elmondta: már az év első felében kérte az aradi városi vezetést, vitassák meg az emlékpark kérdését, de akkor a romániai helyhatósági választás utánra maradt az ügy. Az új polgármester, Dorin Popa most kedvezően viszonyult a felvetéshez. Az első elképzelések szerint a várból kiszabadított szabadságemlékmű megsérült szobrait már ideiglenes helyükön restaurálták volna, de egy magyarországi szakértői bizottság szerint e munkálatot a végleges felállításkor kell elvégezni. - A téli csapadék hatására ismét átszakadhat a gát Nagybányán az Aurul vállalatnál, s akkor újabb, a korábbihoz hasonló ciánszennyezés kerülhet a Szamosba, a Tiszába - figyelmeztetett Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, aki szerint megengedhetetlen, hogy továbbra is a ciános vizet vezessék a meddőfeldolgozó üzemből a nyolc kilométerre lévő tározótóba, s onnan ismét vissza a meddőmosóhoz. A kormánybiztos felelősséggel állítja: nem felel meg a valóságnak, hogy a Tiszánál már semmi nyoma a ciánszennyezésnek. A természet megpróbálja valahogy helyreállítani az egyensúlyt, de ez már egészen más, mint amilyen a Tisza lehetne, ha nem érkezett volna a valamennyi élőlényt elpusztító, nagy mennyiségű cián. - A gazdasági-kulturális együttműködésre interrégiót hoz létre Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye és Ukrajna Kárpátaljai Területe. A megállapodást Nyíregyházán írta alá Helmeczy László, a szabolcsi, illetve Szabó István, a szatmári önkormányzat elnöke, valamint Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója és Iván Iváncso, megyei tanácselnöke. A megállapodáshoz tartozó mellékletben előírták: a határátkelők fejlesztését, az árvíz- és környezetvédelmi veszélyeztetettség mértékének csökkentését, turisztikai és sportcentrumok létrehozását, s egyben határoztak a munkácsi vár restaurálásának befejezéséről. /A múlt hét végén történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Híres volt Csombord Téli Gazdasági Iskolája. A szakiskola szépen fejlődött, amíg a hatalom elhatározta az anyanyelven történő szakoktatás elsorvasztását, felszámolását, a 70-es években már csupán magyar irodalmat lehetett anyanyelven tanulni, s azt is fakultatív módon. Később a traktoriskolát telepítették a csombordi iskolába, tanulóhiány miatt egyes épületeiben egy olasz vállalkozó varrodát nyitott. Az iskola régi vezetői /Csávossy György és a többi/ elhatározták, hogy Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium keretében indítanak mezőgazdasági profilú osztályt. Később ezt sem engedélyezték. Végül a helybeli református egyházközség keretében találtak megoldást. Pásztori Kupán István lelkipásztor kapcsolatai révén egy svájci szervezet támogatta anyagilag az enyedi egyházat. E szervezet anyagi segítséget nyújtott a tervezett mezőgazdasági népfőiskola beindulásához. Így kezdte működését az iskola pár évvel ezelőtt. A svájci támogatásnak köszönhetően májustól szeptemberig 42 tagú, fiatalokból álló csoport svájci gyakorlaton vett részt. Mezőgazdász családoknál kaptak elhelyezést s a helyszínen dolgozva alkalmazták az előadásokon elsajátítottakat, s svájci tapasztalattal gyarapították ismereteiket. Hazatérésük után szaktanáraik - dr. Csávossy György, Csorba István, Fülöp István, Bakó Irén - előtt számoltak be négy hónapos svájci tapasztalataikról. /Győrfi Dénes: Csombord, Nagyenyed és Svájc összefogása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Okt. 23-án Csíkszeredában a Kalász negyedbeli kopjafánál gyűltek össze a volt politikai foglyok és számos városbeli, hogy az 1956-os eseményekre emlékezzenek. Dr. Csedő Csaba polgármester beszédét követően Nagy Benedek tanár, az ötvenhatosok nevében méltatta a magyar forradalom jelentőségét. Koszorúkat helyeztek el: a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi ötvenhatosok, a Németh Géza Egyesület, valamint a főgimnázium nevében, úgyszintén közületek képviselői, magánszemélyek. A Márton Áron Főgimnázium kórusa kórusműveket szólaltatott meg, végül az egybegyűltek elénekelték nemzeti imánkat. Hasonló megemlékezésre került sor a csobotfalvi temetőben, ahol a Szoboszlai-perben elítélt és ártatlanul kivégzett három vértanú (Tamás Imre, Tamás Dezső és Orbán István) emlékére emeltek kopjafát 1995-ben. Gergely István plébános könyörgése után az egyházgondnokság nevében Ambrus Károly, a volt politikai foglyok részéről pedig Kelemen Csongor és Máthé Antal emlékeztek 56-ra. /Kristó Tibor: Ötvenhatos megemlékezések Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Székelyudvarhelyen a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) udvarhelyi fiókjának szervezésében okt. 23-án emlékeztek az '56-os magyar forradalom évfordulójára, a Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél. Beszédet mondott Sándor Balázs, a POFOSZ vezetőségi tagja, udvarhelyi elnöke. /Tisztelgés Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Okt. 23-án Kézdivásárhelyen a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak kopjafájánál a magyar forradalom kitörésének 44. évfordulóján az RMDSZ felsőháromszéki szervezete tartott emlékünnepséget. Lőrincz Károly volt politikai fogoly, a Szoboszlay-per egyik elítéltje emlékezett az erdélyi, romániai '56-os eseményekre. Az egész országot átszövő szervezkedés kapcsán épp 56 személyt ítéltek el, tizenegy halálos ítéletből tízet titokban végre is hajtottak. Csak az akkori Maros Magyar Autonóm Tartományban 2500-ra tehető azoknak a száma, akiket '56 kapcsán meghurcoltak - tette hozzá. De a mai napig senkit nem követtek meg, még az erkölcsi rehabilitáció sem történt meg - hangoztatta az egykor húsz évre ítélt Lőrincz Károly. /(Ferencz): A megtorlás áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

Az utóbbi időben Bánffyhunyadon két szobrot is avattak. Aurel Munteanu esperes bronzszobrát és Nicula Gheorghe bronz mellszobrát. Bartolomeo Anania ortodox egyházfő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a tragikus sorsú mártír esperes bátorsága, hazaszeretete példaként kell szolgálnia ifjúságunknak, s ezért cselekedeteinek az igazságnak megfelelően kell a köztudatba kerülniük. A szoborállítók felfogása szerint az 1940. szeptember 10-én Bánffyhunyadra bevonuló magyar hadsereg felelős Aurel Munteanu esperes, valamint Nicula Gheorghe helyi rendőr haláláért. Az eseményt a magyar fél másként világítja meg, hiszen a történtekről hivatalos jegyzőkönyv készült, s ez megjelent az 1988-ban kiadott Tanulmányok Erdély történetéről című könyv 221-222. oldalán. Eszerint a magyar uralom alatt a legalább 90%-ban magyar városban görögkeleti román egyház nem volt. Az erőszakos elrománosító politika építtetett román templomot a város egyik legszebb helyén, a magyarok birtokából kisajátítottak területen. Muntean Aurél esperest nevezték ki, aki soviniszta román, egyben magyargyűlölő politikát folytatott. Szónoklataiban a magyarok ellen izgatott s többször kijelentette, hogy a magyarságot el kell pusztítani, a magyar gyerekeket ki kell szorítani a magyar anyákból. Ez a túlnyomó részben magyar város lakosságának gyűlöletét váltotta ki. Nyikula György rendőr a román uralom alatt több magyar nemzetiségű egyént megkínzott. A magyar hadsereg bevonulásakor Muntean kijelentette, hogy minek jöttek ide a pohosok, úgy sem sokáig lesznek itt. Mehetnek akár Bukarestig is, majd ott gulyást aprítanak belőlük. Miért nem maradtak Ázsiában? Erre a provokáló kijelentésre a tömegben kitört a bosszúvágy, amely azért is élt a lelkekben, mert 1919-ben, a románok bevonulásakor több magyar nemzetiségű egyént megöltek és halálra sebeztek. A feldühödött tömeg megrohanta mind a papot, mind a rendőrt, agyba-főbe verte és megölte őket. A román állítással ellentétben tehát nem a bevonuló magyar hadsereget terheli a felelősség, hiszen mind az esperes, mind a rendőr lincselés áldozata lett. Ez ügyben két jogerős bírósági ítélet is született: hat személyt 2 hónapi börtönre, egy személyt 3 hónapi börtönre ítéltek, de mindegyik végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Az oroszok bejövetele után létrejöttek az úgynevezett népbíróságok. Ebben az ügyben 1946. március 8-12-e között zajlott a tárgyalás, melyen 5 vádlottat halálra, 7 vádlottat életfogytiglani kényszermunkára, 1 vádlottat 15 évi kényszermunkára, 3 vádlottat 5 évi kényszermunkára, egy vádlottat 25 évi kényszermunkára ítéltek. A családtagok elmondása szerint az elítéltek túlnyomó része, ott sem volt a gyilkosság elkövetésénél. /Péntek László: Ki a vétkes? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

"Funar kolozsvári polgármester közleményében azt állította, hogy "titokzatos" és "gyanús" módon megkísérlik elidegeníteni a Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlant, amely jelenleg a felszámolásban lévő Bank Coop tulajdonában található. Funar szerint a bankot felszámoló intézmény csupán egyetlen vevővel, a Polus romániai képviselőjének, a parasztpárti Pászkány Árpádnak a tulajdonában lévő Ecomax céggel vette fel a kapcsolatot. Állítása szerint okt. 20-án a Polus cég képviselője 1,3 milliárd lej előleget fizetett ki. A közleményből kiderül: a budapesti kormány küldöttei egyetértettek azzal, hogy az egyházi hátterű magyar magánegyetem székhelye a Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlanban legyen. Pászkány Árpád, az Ecomax Kft. vezetője a Szabadságnak elmondta: A polgármester állításaiból csupán annyi igaz, hogy az említett ingatlant valóban meg akarom vásárolni, és ezt meg is teszem. Pászkány emlékeztetett, a polgármesternek már voltak hasonló kijelentései az Electrosigma adásvétele kapcsán. Akkor is azt állította, hogy az épületet a magyar egyetem székhelyének szánják. A Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Sándor a Szabadság kérésére kifejtette, hogy valóban keresik a megfelelő befogadóképességű ingatlant, amely alkalmas lenne az egyetem székhelyének. Erről az épületről alapítványuk senkivel sem tárgyalt. - A Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlan - Bocskai István erdélyi fejedelem szülőháza - műemléképületnek számít és egyike Kolozsvár reprezentatív épületeinek. A kapualjban hosszú latin nyelvű búcsúverset tartalmazó emléktábla található, amelyet Bocskai István halálakor helyeztek el ide. Ugyancsak ebben az épületben működött Heltai Gáspár nyomdája is. Az épület korábban oktatási intézménynek is helyet adott. /Kié lesz a Bocskai-szülőház? A Banc Coop volt székházát Pászkány venné meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

Két éve jelent meg a könyörtelen belső kényszer hatására készült napló, Könczei Ádám naplója: Házatlan csiga. Könczei Ádám naplója (Tinivár, Kolozsvár, 1998). Írójának ereje a szenvedés elviselésében volt. Tizennyolc éves korától - a második bécsi döntés után Észak-Erdélybe került, szüleitől elszakadt, árva diák korától - korai, tragikus, 55 éves korában bekövetkezett haláláig vezette naplóját. Hátrányos családi származása - orvos apja, birtokos anyja - rossz ajánlólevél a háború utáni Romániában. Könczei megalkuvásra képtelen ember, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanárként lett kényszerű munkanélküli. Könczei Ádám azt fájlalta, hogy nem tudott hivatásának élni. Népköltészetet, népzenét szeretett volna gyűjteni, de még pályakezdő tanárként egy koholt feljelentés miatt a tanügyből menesztették. Megszakításokkal ugyan, de hét év munkanélküliség várt rá olyan időszakban, amikor nemcsak munkanélküli-segélyt nem fizettek, de munkakerülés címén büntethetővé vált az, aki nem dolgozott. Aztán test- és lélekpusztító éveket töltött nyomdai munkásként. /Balázs Ildikó: Házatlan csiga. Könczei Ádám naplója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

Ion Iliescu elhatárolódott hajdani koalíciós partnerétől és jelenlegi riválisától, Corneliu Vadim Tudortól. Bizonyos politikai elemzők arról sugdolóznak, hogy a két párt titokban megegyezett egymással a bizonyos mértékű voksátadásról, nehogy egy harmadik párt vagy pártszövetség embere kerüljön szembe Iliescuval a második fordulóban. Iliescu, az RTDP elnöke a külföldi sajtónak a pártja iránti kedvezőtlen reagálását minősítette primitívnek a választások eredményeivel kapcsolatban. Közelebbről azt a megállapítást, hogy "az exkommunisták győztek Romániában". Iliescu pártfeladatként jelölte meg a "primitíven viszonyuló" nyugati sajtó felvilágosítását és meggyőzését pártja eurokonform törekvéseiről. Iliescu továbbá azokat "primitívezte le", akik tanult ember létükre a Nagy-Románia Párt jelöltjére szavaztak, mert azt vallják, hogy "inkább vezesse az országot Vadim Tudor, aki fejeket hullat, de legalább rendet teremt". Iliescu pártja vezetőinek ülésén megállapodtak a kisebbségi kormányzásban, csupán bizonyos kérdésekben (intézkedések a várható téli válság átvészelésére, tulajdonjog-ügy, EU-integráció) kötnek egyezményt a demokratákkal, a liberálisokkal és az RMDSZ-szel. Azt fel se vetették, hogy netán az RTDP is engedne valamiben. /Szilágyi Aladár: Kétfelé osztogatják a primitív jelzőt. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

"Dr. Cs. Gyímesi Évával, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorával készített interjút Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója az erdélyi magyar irodalom értékeléséről. A kilencvenes évek elején fiatal erdélyi magyar tollforgatók egy csoportja úgy vélte, hogy 1989 decemberével az erdélyi magyar irodalomban egy korszak lezárult. Megfogalmazták, hogy az erdélyi irodalmi életet meg kell tisztítani azoktól, akik 1989 előtt különböző kompromisszumokat kötöttek a hatalommal. Itt korábban ″udvari költészet″ folyt, az írók zöme behódolt a diktatúrának. Erről kérdezte az újságíró Cs. Gyímesi Évát. A tanárnő Szilágyi Domokos életművét hozta fel. Szilágyi Domokosnak vannak jócskán olyan fiatalkori versei, amelyekben hitet tett a párt és a közös haza mellett. Ugyanakkor Szilágyi Domokos családi életéről tudjuk, hogy az meglehetősen zilált volt. Cs. Gyímesinek óriási gondot okozott, hogy a költőnek szentelt könyvében mit csináljon a költő életével és moráljával. ″Az erkölcsösség, a morál az gyakran messze támolyog, csetlik-botlik attól az eszményrendszertől, amelyet az ember legmélyebb lelkében vall.″ - állapította meg. Cs. Gyímesi magyarázgatta: Szilágyi Domokost könnyen megszédítette az ″emberközpontú baloldali világkép, amelyben Istennek alig volt helye. De nem volt helye a jobboldaliságnak sem.″ Cs. Gyímesi szerint az erdélyi magyar kultúrában ″már a hetvenes évek végén megkezdődött egy öntisztulási folyamat. Egyes baloldali elkötelezettségű személyiségek már a nyolcvanas években szembenéztek önmagukkal.″ Cs. Gyímesi bátornak tartja mindazokat, akik az önvizsgálat útjára léptek. Ugyanakkor voltak mindvégig kitartó baloldali személyiségek is. Cs. Gyímesi Balogh Edgár példáját hozta fel, aki nem volt hajlandó 1983-ban az üldözött Tóth Károly érdekében kiállni, mondván: ″Én nem szövetkezem a szocializmus ellenségeivel!″ Ezt később Balogh Edgár letagadta. Balogh Edgár azok közé tartozik, akik kritika és önkritika nélkül mindvégig kitartottak. A fordulat után rögtön felvette a kapcsolatot az egyházakkal, és kompenzálni igyekezett. Tibori újra megkérdezte: hol van a határ a különböző fajta kompromisszumok között? Cs. Gyímesi kifejtette: Megengedhetetlennek a szerepnek azt a változatát tartom, amikor a hatalomközvetítő eszköz-emberré válik.″ Cs. Gyímesi felmenti azt az embert, aki szenved a közvetítő szerepben. Az, aki kiszolgál hatalmi pozícióból egy többé-kevésbé transzcendens hatalmat, annak a felelőssége viszont óriási. ″Én Gaál Gábort nem tudom felmenteni. Hajlok arra, hogy ne is tartsam értelmiséginek.″ ″Az irodalomtörténetet nemcsak azért kell művelni, hogy felmutassuk a haladó hagyományokat, ahogyan az ötvenes években nevezték, vagy nemzeti hagyományokat, ahogyan most nevezzük, hanem hogy a hagyományokkal élő viszonyba kerüljön az ember.″ ″Az önreflexió és a kritika hiánya speciálisan a kisebbségi létből eredő torzulása a kultúrának. Ezt szomorúan szemlélem a két világháború között is, és a mai kritikai életben is, hogy irodalmunk szakralizált értékeinek az értelmezése, a vele való élő kapcsolat, az úgyszólván nem létezik. Ez most kezd talán alakulni. De nálunk vannak szent tehenek, és a szent teheneket nem szabad fogdosni, azokat a vitrinbe kell tenni.″ ″Az 1989 előtt született műveket irodalomcentrikus, rendkívül érdeklődő, a magyar szóra és az igazságra szomjazó közeg éltette, az olvasó. Mára megszűnt az olvasás és így a könyv rangja, és az írók némi szerepvesztéssel küszködhetnek. Legalábbis abból ítélve, hogy az irodalmi életünk, úgy tűnik, hogy pang. Ám ha közelebb vagyunk a fiatalokhoz, nagyon sok biztató jelet tapasztalhatunk.″ Cs. Gyímesi említett néhány fiatalt, Orbán János Dénestől László Noémiig, Farkas Wellmann Endréig. Sokan vannak figyelemre méltó alkotók, Cs. Gyímesi Visky András és Selyem Zsuzsát említette, továbbá Jánk Károlyt, Balássy Csabát, Vida Gábort és Vermesser Leventét. Ezek a fiatalok nem ismerik a gettót, a regionális bezártságot, a helyi értékeket. - Cs. Gyímesi kiállt Sütő András egyes drámái mellett, hangsúlyozva értéküket. Hangoztatta továbbá, hogy ″a kisebbségi kultúra múltjának egészével szembe kell néznünk.″ /Tibori Szabó Zoltán: A szent teheneket nem szabad fogdosni. Beszélgetés dr. Cs. Gyimesi Éva irodalomtudóssal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

"Jan. 9-én tartotta idei első ülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei vezetősége. A találkozó fő célja a téli gazdaköri tanfolyamok megszervezése és a megyei szervezet székháza körül kialakult vita tisztázása volt. Farkas Zoltán, az RMGE megyei elnöke elmondotta: az RMGE országos vezetősége kisajátította a szervezet számára annak idején Illyés alapítványi támogatással vásárolt Magyar utcai ingatlant, és nem hajlandó egy helyiséget biztosítani a megyei szervezet számára. Megkereséssel fordulnak az Illyés Közalapítványhoz, hogy adományozóként ő tegyen igazságot az elmérgesedett helyzet tisztázására. /Makkay József: Gazdatanfolyamokat szervez a megyei RMGE. Eltulajdonított irodáját követeli vissza. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Nem vonulnak ki a politikai színtérről a Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT) részt vevő erdélyi magyar ifjúsági szervezetek, azonban felelősebbé teszik képviseletüket ezen a téren, és ezentúl inkább a belső építkezésre fektetnek hangsúlyt - határozták el a MIT vezetői. Nagy Pál, a MIT elnöke kijelentette: kötelességüknek érzik együtt fellépni az értelmiségi fiatalok pánikszerű külföldre menekülésének megállítása érdekében. - A január elején Hétfaluba összehívott MIT küldöttgyűlésen képviseltette magát a Tanács összes tagszervezete: az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a Romániai Doktorandusz Hallgatók Szövetsége és az unitárius fiatalok Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylete. A megjelentek bemutatták az általuk képviselt szervezetek éves programjait, alkalmakat keresve a közös rendezvényszervezésre és elkerülve ezek ütköztetését. Nagy Pál, aki egyébként az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetője is, elmondta, az ifjúsági vezetők nem értenek egyet az RMDSZ által gyakorolt, látszateredményekkel manipuláló politizálással. Szerinte előbb-utóbb fel kell hagyni az egypártrendszeri reflexekre utaló, népbutító politizálással a magyarság nevében, és inkább azon kell munkálkodni, hogy a fiatal magyar értelmiségiek ne kényszerüljenek megélhetésüket külföldön keresni. ″A 2000-es helyhatósági és parlamenti választások alkalmából az RMDSZ nem kérte az ifjúsági szervezetek segítségét, mert érezte: ideológiailag nem vagyunk azonos hullámhosszon″ - jelezte a MIT elnöke. A MIT megújította húsztagú frakcióját az SZKT-ban. Visszahívták képviselőiket a Szövetségi Egyeztető Tanácsból, mivel megítélésük szerint a SZET-nek nincs beleszólása semmilyen politikai döntésbe. A MIT ugyanakkor tanácskozási joggal tagjai közé fogadta a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségét (RMKSZ), és elhatárolta magát az ifjúsági körökben kompromittált Magyar Középiskolások Országos Szövetségétől (MAKOSZ). /Megállítanák a fiatalok külföldre menekülését A belső építkezésre fektetnék a hangsúlyt a romániai magyar ifjúsági szervezetek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"

"Hatvan évvel ezelőtt tört ki a legionárius zendülés Bukarestben. 1941. jan. 21-től kezdve egészen január 24-ig a felkelők fegyverletételéig ″több tízezres tömeg pusztított, gyújtogatott, lopott és gyilkolt a zsidó negyedekben″ - emlékezett Matatias Carp Fekete könyv, romániai zsidók 1940-1944 közötti szenvedései című - 1946 és 1948 között Bukarestben kiadott - könyvében. Zsidók tucatjait vitték a közvágóhídra, és Jilavába, ahol később meggyilkolták őket. /Hatvan évvel ezelőtt tört ki a legionárius zendülés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Jan. 20-án a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőcsoportja felfüggesztette tevékenységét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában. Döntésüket azzal indokolták, hogy az SZKT nem fogadta el a MIT küldöttgyűlésének határozata által megbízott új képviselőket. Az ifjúsági szervezet a MIT belső ügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az SZKT ez ügyben tanúsított álláspontját. Nyilatkozatukban kifejtették: a küldöttállítási eljárás az eddigiekhez hasonlóan történt, ezért a küldöttek igazolásának elhalasztása nyilvánvalóan politikai okokat takar. A MIT reméli, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja a partneri viszony fenntartását, és konkrét lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében. Az SZKT állandó bizottsága nem igazolta a MIT új SZKT-küldötteinek mandátumát. Szabályzatsértéssel vádolták meg az ifjúsági vezetőket. Szatmári Tibor küldött szerint a MIT-et kisajátította egy ″ideológiai csoport″, a testület vezetősége nem biztosítja a széles körű konzultációt az ifjúsági szervezetek között. Válaszában Nagy Pál, a MIT elnöke a szervezet nevében kikérte magának azt a vádat, miszerint egy ″ideológiai csoport″, nevezetesen a Reform Tömörülés ″csatlósai″ lennének. Markó Béla szövetségi elnök szerint a MIT már rég nem tölti be eredeti szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, az RMDSZ számára már nem jelent partnert. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő szerint minden ″jelzés″ ellenére az SZKT és annak állandó bizottsága nem teheti meg, hogy semmibe vegye az alapszabályzatot, amelynek értelmében a MIT-nek szuverén joga, hogy kiket delegál a tanácsba. - Hajdó Csaba, a MIT frakcióvezetője elmondta: 8-9 személyt érintett a mandátumigazolás elutasítása. - A MIT annak tudatában választott SZKT-képviselőket, hogy egy vagy két ülésen vesznek részt. A belső választások időpontjának kitűzése óta eltelt egy év, így az ifjúsági szervezetek vezetői újak lettek. - Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-ügyvezető elnök és Asztalos Csaba az SZKT-n megóvta a demokratikusan, egyhangúlag elfogadott új MIT-küldöttlistát. - A MIT január 31-én Kolozsváron tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSZ-szel. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak elmondta: az SZKT 66 mellette, 27 ellene szóló és 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a mandátum-érvényesítő bizottság jelentését. Takács szerint a MIT-ben egyes személyeket felkértek arra, mondjanak le mandátumukról. Az alapszabályzat elfogadásától számított 90 napon belül a RMDSZ társszervezeteinek kötelességük lett volna letenni alapszabályzatukat. Ezt nem tették meg. A MIT kizárta tagjai sorából a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét, a MAKOSZ-t, anélkül, hogy jelezték volna ezt a RMDSZ alapszabály-felügyelő bizottságának. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Jan. 23-án, a magyar kultúra napján Budapesten rendezett ünnepségen Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszédében kiemelte: Az lehet hitelesen és időtállóan nemzeti, ami egyetemes is egyúttal, a magyar kultúra legjava ilyen, ezért okkal vagyunk rá büszkék. Hozzátette: az ihletett, egyetemes művészet mindig magában hordozza a hely szellemét, ahol született, és az egyes nemzetek szellemiségét meghatározza valami titokzatos egyediség, ami a kultúrát örökíti át nemzedékről nemzedékre. A Magyar Nemzeti Galériában tartott ünnepségen, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kultuszminiszter átadta a millenniumra alapított Kölcsey Ferenc-díjat, amelyet Kányádi Sándor, Novák Ferenc, Vásáry Tamás, Deim Pál és Illés György vehetett át. Kányádi Sándor költő, műfordító írói életművével, kiemelkedő irodalmi tevékenységével érdemelte ki a díjat. Novák Ferenc, a Honvéd Táncegyüttes művészeti vezetője, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fő zeneigazgatója és vezető karmestere, Deim Pál festő-, szobrász- és grafikusművész, Illés György operatőr. A másfél millió forinttal járó elismerést - amely a pénzjuttatás mellett a Himnusz szerzőjének, Kölcsey Ferencnek az ezüstözött bronz mellszobrából áll - a nemzeti kulturális örökség minisztere a kereszténység 2000. és a Szent István-i államalapítás 1000. évfordulója alkalmából alapította, egyszeri odaítéléssel. Az elismerés alapító okirata szerint az öt kategóriában odaítélhető díj azoknak a magyar állampolgároknak és határon túli magyaroknak adományozható, akik a magyar kultúra nemzeti és egyetemes értékeit kifejező kiemelkedő alkotást hoztak létre. A magyar kultúra napját abból az alkalomból ünneplik január 22-én, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, e napon fejezte be a Hymnus megírását. /A magyar kultúra napja. Kányádi Sándort Kölcsey-díjjal tüntették ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Nem múlt el az embereket fenyegető veszély: a Szeret folyó vízében a ciánsűrűség még mindig a megengedett mérték három-hétszerese. A környékbeli lakosság a továbbiakban is, minden figyelmeztetés ellenére igyekszik lehalászni a folyó vizében úszó döglött halakat, hogy azokat feketén eladja. Eddigi lapjelentések szerint közel hetven ember, köztük nagyon sok gyerek került kórházba a ciánnal mérgezett hal fogyasztása miatt. Szakemberek szerint legkevesebb öt év kell ahhoz, hogy a ciánszennyezésben érintett folyók ökológiai egyensúlya helyreálljon. A közvetlen károkról szóló első becslések meghaladják a 13 milliárd lejt. A ciánszennyezés gyakorlatilag kipusztította az érintett környékbeli folyóvizekben az élővilágot és katasztrofális ökológiai következményeit nehéz lesz felszámolni a jövőben. /Kárbecslés a Szereten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./"

"Nyílt titok, hogy Székelyudvarhelyen a médiumok két pártra szakadtak. Ellenlábasságuk okai is sokunk számára ismertek. A közelmúltban egyik udvarhelyi médium megszűnt, nem kívánt csonkulást idézve elő a médiában. Az embereknek szükségük van alternatívára, más perspektívára, más nézőpontra. Szükség van az UH /Udvarhelyi Híradó/ mellett egy másik nyomtatott sajtóra is, bizonyára lesz utódja a megszűnt Udvarhelyszéknek. /Zsidó Ferenc: Csonka média. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./ Verestóy Attila szenátor birtokolja az Udvarhelyi Híradót, vele szemben nehéz egy másik lapnak érvényesülnie, erre célzott az újságíró: sokunk számára ismert..."

"Febr. 17-én Kolozsváron tartotta első nagyszabású tanácskozását az Északnyugati Régiófejlesztési Ügynökség. A kolozsvári székhelyű és hat megyére (Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar) kiterjedő intézmény egyike az ország nyolc hasonló ügynökségének, melyeket 1999-ben az európai uniós gazdasági-szociális támogatások adminisztrálása érdekében hoztak létre. A mostani konferencián a térség prefektúrái, önkormányzatai képviseltették magukat, parlamenti képviselők, szenátorok is részt vettek. Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus hangsúlyozta, hogy egész Erdély húzóerőt jelent az ország integrációs törekvése számára. Kerekes Sándor Kolozs megyei tanácsi alelnök a régiófejlesztés fontos céljai között említette meg a térségek fejlődésbeli különbségének csökkentését, az országhatárokon túli együttműködés serkentését. 2000-ben 242 millió eurót utaltak ki a főleg beruházásokat szolgáló PHARE-programok keretében, az ISPA és SAPARD programok keretében pedig összesen 650 millió euró térítésmentes hitelhez jutott az ország. Az ISPA csatornahálózatok és a nagyvárosok szennyvíztisztító állomásainak építését támogatja, a SAPARD pedig a mezőgazdaság és a környezetvédelem olykor 4 éves lejáratú hitelekkel való megsegítését jelenti. Jelenleg 449 programot támogatnak (ebből 331 városi, 118 falusi környezetben), amelyek 10 090 új munkahely létesítését fogják eredményezni. /Ördög I. Béla: Régiófejlesztési konferencia Kolozsváron. Erdély húzóerőt jelent az integrációs folyamatban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Az EU tagországai növelni szándékoznak az ISPA-, PHARE- és SAPARD-programokkal járó finanszírozások pénzügyi volumenét. "Románia jelenleg az első helyen található az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-európai államok közül az ISPA-programok kidolgozása és alkalmazása tekintetében. Az itt megvalósított projekteket a nyugat-európai szakemberek nagyra értékelik" - jelentette ki Aura Raducu EU-s koordinátor a fejlesztési ügynökség kolozsvári konferenciáján. A kolozsvári székhellyel működő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség fennállása óta 2,4 millió euró értékben valósított meg projektet, a legtöbb pályázati finanszírozást az idegenforgalom, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására fordították. Románia százmillió eurót kap az elkövetkező hat évben az Európai Uniótól regionális fejlesztési programok finanszírozására. /Farkas Tibor: Százmillió euró régiófejlesztésre. Románia élenjáró a PHARE- és ISPA-programok végrehajtásában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./"

"A Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány 1234 db könyvet adományozott könyvtáralapítás céljából a Resicabányai Református Egyházközségnek. A küldemény azért érkezett egyházi címre, mert Resicabányán (is) megjárta már a helybeli magyarság a történelem során a "világi" könyvtárral, mikoris az egykori MADOSZ, illetve Magyar Népi Szövetségi Olvasókör könyvtárát az ötvenes években elégették a korabeli "elvtársak". /Kiskönyvtári könyv érkezett Resicabányára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

"Febr. 24-én elérte Torda környékét az Aranyoson levonuló szennyeződés, de ez nem befolyásolta a város vízellátását - jelentette a Mediafax. Az illetékesek úgy rendelkeztek: azokat a kutakat, amelyek a lakosság vízellátását biztosítják és közel esnek az Aranyoshoz, lezárják. Az újabb szennyezés febr. 23-án történt az Aranyoson, amikor a Szászvölgyi derítőből ismét ipari szennyvíz ömlött a folyóba. Három héttel korábban már történt hasonló környezeti katasztrófa, a savtartalmú szennyvíz és a nehézfémek elpusztították az Aranyos hal és növényállományát. Szakemberek szerint a katasztrófa bármikor megismétlődhet. /Újabb környezeti katasztrófa az Aranyoson. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

"Marosvásárhelyen a tanácsülése szó volt a kétnyelvű utcanévtáblák elkészítéséről. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester pontosításokkal tett, jelezte, biztos információkkal rendelkezik arról, hogy Dorin Florea polgármester előkészítette az egynyelvű utcanévtáblák megrendelését. Ezért kellett szerepeltetni a kétnyelvű táblákról szóló határozattervezetet a februári közgyűlésen. Most már létezik egy jogerős tanácsi határozat, melynek értelmében kell majd tenni a kétnyelvű táblákat. Fodor Imre arra is reagált, hogy Florea polgármester azt állította: képes feszültségmentesen kihelyezni a többnyelvű táblákat, és nem éjszaka, titokban teszi ezt, mint Fodor Imre, és akkor nem lesz feszültség a városban, mint ahogy az őáltala kihelyezett, három nyelvű városnévtáblákat sem festette le senki. Fodor Imre: "Soha sem éjszaka és nem titokban tettem ki a kétnyelvű táblákat. Fodor elmondta még, hogy Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt megyei szervezetének elnöke, aki megszervezte korábban a magyar tábla lefestését, már egy évvel ezelőtt felajánlotta, hogy ha a jelenlegi, Florea-változatban helyezi ki a táblákat, akkor azokat békén hagyják. Azonban Fodor szerint a jelenlegi háromnyelvű Marosvásárhely-táblák nem szabványosak, és sértőek a magyarságra nézve, hiszen nem azonos nagyságú betűkkel és nem azonos színben tüntetik fel a magyar városnevet. /(Máthé Éva): Ismét a kétnyelvű táblákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"