A karhatalmi erők segítségével sem tudott beköltözni május 6-án a gencsi parókiára Bátori Gyula. A Szatmár megyei falu volt lelkészét korábban sikkasztás miatt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megfosztotta palástjától, azonban a lelkész bírósági per révén megszerezte a paplak használati jogát. E bírósági végzésnek próbált meg érvényt szerezni Bátori mintegy hetven rendőr és fegyveres terrorelhárítótól kísérve. Május 6-án Csomay Árpád generális direktor és Máthé Edit jogtanácsos, Nagy Sándor esperes és több környékbeli lelkész, Tőkés László EP-képviselő küldötteként pedig Antal János előadó-tanácsos is csatlakozott a gencsi gyülekezet parókiája előtt tiltakozókhoz. A felfegyverzett álarcos kommandósok élén Ioan Vasile Sabau végrehajtó bemutatta a birtokában levő végzést, melynek értelmében Bátorit vissza kell hozni a parókiára, majd kijelentette, hogy ha kell, fizikai erőt alkalmaznak a kirendelt fegyveresek. A lelkészek azzal érveltek, hogy Szomor Attila, jelenleg Gencsen szolgáló segédlelkész kilakoltatására nem létezik felszólítás vagy végzés. A végrehajtó ezek után elhagyta a parókiát, a kivezényelt karhatalmi erők is elvonultak. /Sike Lajos: Ostrom alatt a gencsi parókia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A bárónő és a komorna stúdió-előadással kezdődik május 15-én Szatmárnémetiben az Ilyés Gyula polgármester által kezdeményezett, Sorompók nélkül című nemzetközi színházi fesztivál második rendezvénysorozata, melyen nyolc ország tizenöt színháza vesz részt. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának színdarabja tíznapos „színikavalkádot” nyit meg. A magyar közönség többek között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Liselotte, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Liliomfi és a budapesti József Attila Színház Székek című előadásának tapsolhat. A bábjátékokkal együtt a magyar előadások száma meghaladja a tízet. /Sike Lajos: Nyolc ország tizenöt színháza Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Bekő Tamás, Nagykároly első embere bejelentette: nem indul újra a polgármesteri székért, elég volt a nyolc esztendő, elfáradt. Helyébe Kovács Jenő mérnököt ajánlja, aki nehezebb időkben már volt polgármester, de 2000-ben éppen az ő javára visszalépett. Bekő továbbra is kitart az RMDSZ mellett. Előzőleg Veres János magyar pénzügyminiszter adta át Bekőnek a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét. Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és megyei tanácselnök-jelöltje megegyezett Hegedűs Pállal, az MPP Szatmár megyei elnökével: az MPP őt támogatja, viszonzásként belementek abba, hogy az MPP megyei tanácsos-listát tegyen le. Az újságíró negatív példaként hozta: Tasnádon és Újvárosban fontos lett volna, hogy csak az előválasztáson győztes RMDSZ-jelöltek induljanak, azonban az MPP is indított jelölteket. „Miért? Csak! Bosszúból” – így az újságíró, hozzátéve, kezdi hinni, hogy sok MPP-st csakugyan Basescuék biztatnak és pénzelnek. /Sike Lajos: Tisztesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Csehi Árpád, az RMDSZ szatmári megyei tanácselnök-jelöltje rámutatott, négypárti román koalíció jelöltjét kell megvernie a választásokon. Úgy látja, segíti őt ebben az is, hogy a megyében már nem lehet a magyar veszéllyel riogatni. A választásig a megye minden zugát be akarja járni. Jelenleg a felénél tart, naponta két-három települést keres fel. Szekeres faluban mindössze nyolcvan lélek él, közülük tizenöt lehetett ott a találkozón, mégis két órán át beszélgettek. Néhány dolgot már ott megoldottak. Például helyén áll a kétnyelvű településjelző tábla, s ősztől külön kocsi viszi a szekeresi gyerekeket a dobrai magyar iskolába. /Sike Lajos: „Szatmáron nincs magyarveszély” Beszélgetés Csehi Árpáddal, az RMDSZ szatmári megyeitanácselnök-jelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

„Ez az ünnepség ismételten bebizonyította, hogy a költészet mennyire fontos része életünknek és milyen nagy szerepet játszik nemzeti önismeretünk építésében” – hangsúlyozta Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke Szatmárnémetiben azon a megemlékezésen, amelyet a magyar irodalom három jeles szatmári képviselője emlékére, nevesen Dsida Jenő halálának 70., Páskándi Géza születésének 75. és Szilágyi Domokos születésének 70. évfordulója alkalmából rendeztek. Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE partiumi alelnöke joggal nevezhette a rendezvényt a Kárpát-medencei magyar irodalmi találkozónak is, amelyen előadást tartott többek között Dávid Gyula Páskándi A menekülő janicsár című regényéről, Cseke Péter Dsida Jenő irodalomkritikai és esztétikai programjáról és Pécsi Györgyi Szilágyi Domokos korai költészetéről. /Sike Lajos: A most megnyitott kulturális fesztivál októberig tart. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Gróf Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc egyik legmarkánsabb személyiségének állítottak szobrot május 22-én Szatmár megyében, Erdődön, az erdődi vár bástyájának tövében. A helyi önkormányzat által felállított alkotás Radu Ciobanu szatmárnémeti szobrász munkája. A várat Károlyi Sándor építtette újjá az 1700-as években, a kastélyhoz fűződő egyik legnevezetesebb esemény: 1847-ben ennek kápolnájában esküdött egymásnak örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. „Károlyi Sándor a szabadságharc egyik legellentmondásosabb személyisége volt, viszont a mából visszatekintve sokkal inkább a reálpolitikust kellene benne látnunk, semmint az árulót. Ő a békéért harcolt” – méltatta a hajdani grófot a szoboravatón Ovidiu Duma, Erdőd polgármestere. /Babos Krisztina: Szobor Károlyinak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./ Szakács Imre alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint jobb lett volna, ha a Petőfi és Szendrey Júlia-emlékmű tervezett szeptemberi szoboravatója után leplezik le Erdődön Károlyi gróf szobrát, de a békesség miatt ők is eljöttek, és elhelyezték a szervezet koszorúját. /Sike Lajos: Román himnusz Károlyinak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

„Az erdélyi magyar társadalom politikai megosztottsága csak látszat: valójában soha egységesebb nem volt a politikai szemlélet és közélet, mint most” – fogalmazott Markó Béla május 26-án Szatmárnémetiben, a Jakabffy Napok keretében tartott szakmai konferencián. Szerinte minden feltétel adott ahhoz, hogy – valamilyen formában helyet adva a pluralizmusnak – továbbvigyék az egységes politikai érdekképviseletet. Miközben sokan arról beszélnek, az RMDSZ eltávolodott a közösségtől és az egyházaktól, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből ötven református lelkész indul a helyhatósági választásokon, ezek közül pedig 46-on az RMDSZ színeiben, és csupán 4 személy az MPP listáin – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvényen az RMDSZ elnöke mellett többek között Varga Attila jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos kutatója, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke és Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója értekezett a magyar nemzetpolitika alapvető kérdéseiről. /Sike Lajos Markó: látszat a megosztottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Érdekes történelemórákat tart Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész Szatmár és Szilágy megyében. A zenész ismert személyiség, különösen a Partiumban, a kuruc szabadságharc majtényi (domahidai) tavaszi megemlékezésein pedig rendszerint jelen van. Megszólaltatja a kuruc költészet legszebb – megzenésített – verseit, dalait. A legtöbb országban kifejezetten magyar hangszernek tartott tárogató megint kezd divatba jönni. Nagy Csaba vezeti a Vaján székelő Rákóczi Tárogató Egyesületet. Az egyesület évente megtartja a magyar tárogatósok találkozóját, négyévente pedig a világtalálkozót. /Sike Lajos: Tárogatós történelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnök-jelöltje megsemmisítő vereséget mért a hét román párt (élükön a PSD és PD-L) koalíciójával támogatott úgynevezett független jelöltre. A szavazatok 44 százalékát kapta egy olyan megyében, ahol a lakosság 38 százaléka magyar, Valer Marian pedig 26 százalékát gyűjthette be. Csehi legalább tízezer-tizenötezer román szavazatot tudhat magáénak. /Sike Lajos: Csehi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Nem felejtették el a szatmárnémeti román görög katolikusok, hogy Ilyés Gyula polgármester melléjük állt, amikor, két-három éve, elvett templomuk visszaadásának indokolatlan késleltetése miatt tüntettek, imádkoztak a város főterén. A templomot azóta visszakapták. Június 8-án egy másik istenháza felszentelésére hívták az elöljárót, a hívek a Szamos negyedben egy korábban használaton kívül helyezett kazánházból alakítottak ki imádságos helyet. Ilyés Gyula úgy is, mint katolikus, úgy is mint a város első embere, együtt fohászkodott a román katolikusokkal. /Sike Lajos: Románokkal imádkozott Ilyés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti újabb mandátumra pályázó polgármester elmondta, hogy sok román szavazó is támogatja. /Sike Lajos: Nincs vevő a nemzetieskedésre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Hiába várták Szatmárnémetiben a Focus TV stúdiójába Dorel Coicát, hogy „megmérkőzzön” Ilyés Gyulával a városvezetői székért, a PSD polgármesterjelöltje nem jelent meg. Távolmaradása miatt az RMDSZ jelöltje egyedül válaszolt a műsorvezető felvetéseire. Mértékadó román újságírók szerint a román jelölt szakmailag nem állta volna a versenyt Ilyéssel. A szociáldemokrata polgármesterjelölt a vita helyett Mircea Geoana országos pártelnököt hívta Szatmárnémetibe, hogy jelenlétével bátorítsa a szocialista szavazókat. Időközben Ilyés Gyula is kapott kampányerősítést. Borbély László fejlesztési miniszter szaladt el Szatmárnémetibe, megnézni néhány fontos beruházás kivitelezését. /Sike Lajos: Coica nem állt ki Ilyéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Sike Lajos, a lap munkatársa nevet, amikor hallja Markó Bélától, hogy az erdélyi magyarság soha nem volt olyan egységes, mint éppen most. Az újságíró azon viszont már csak röhögni tud, hogy Szász Jenő szajkózza: az MPP a választás szabadsága érdekében és azért jött létre, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult „magyar tömegeket” mozgósítsa. Valójában az RMDSZ-ből kiábrándult tömegek nem mennek szavazni, az MPP inkább elijesztette a szavazókat. Sike Lajos ugyancsak nevet Orbán Viktoron, aki „azzal cukkolja a székelyeket, hogy a magyarságot egyesíteni jött Erdélybe. ” Az újságíró elmagyarázta, hogy Orbán Viktornak az erdélyi magyarság háromnegyedének képviselőivel, az RMDSZ-szel is tárgyalnia kellene. /Sike Lajos: Uborka. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A helyhatósági választások eredménye, hogy az összlakosság 37-38 százalékát kitevő szatmári magyarság a következő négy évben valós súlyánál jóval nagyobb mértékben lesz jelen a helyi hatalomban, hiszen a megyei tanács elnöki székétől kezdve Szatmárnémeti és Nagykároly polgármesteri tisztségéig sok fontos település vezetését megszerezte. Szatmár az RMDSZ legsikeresebb megyéje. A szatmári magyarok választási sikerének egyik titka az itteni románokkal való folyamatos párbeszéd és együttműködés, amit az ÚMSZ „politikai elemzője, Bíró Béla” a lap jún. 16-i számában Háromszéken olyannyira hiányol. /Sike Lajos: Szatmári módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ Előzmény: Bíró Béla: Marscsatornák, Új Magyar Szó, jún. 16

A lap munkatársa Debrecenbe ment, szürkehályog-műtétre. Sietett megjegyezni, hogy az „Orbánék által kitalált magyar igazolvány itt fabatkát sem ér”. Ki kellett fizetni az ezer eurót. Szatmárnémetiből a fél város Fehérgyarmatra jár szülni, a nagykárolyiak Nyírbátor környékéről hordják a meggyet, almát, s a Partium városaiban egyre több magyarországi ács, kőműves, szerelő dolgozik. Az újságíró hozzátette: „pesti politikusok jönnek és győzködnek, kire szavazzunk. ” /Sike Lajos: Integráció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Elkezdődnek Szatmárnémetiben a tereprendezési munkálatok azon a téren, amelyen Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos bronzszobra fog állni. A történelmi városrész egyik forgalmas teréről, az úgynevezett Kispiac térről van szó, amelyet a Hildegárda plébánia és a hozzá kapcsolódó ferencesek kolostorának régi épülete ural. Schupler Tibor atya, a szatmári püspökség gazdasági igazgatója elmondta: a ma is népszerű magyar szent szobrát a múlt esztendőben, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójának ünnepén szerették volna felavatni, de az adott terület tulajdonjogi tisztázása és a szoboremeléssel járó ügyvitel elhúzódása miatt csak ezen az őszön leplezhetik le. A alkotója Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész. Az avatás november 16-án, vasárnap lesz. /Sike Lajos: Szent Erzsébet a Kispiacon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Becslések szerint legalább ötezer véndiák töltötte meg a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarát a véndiák-találkozón, az udvar szűknek bizonyult a világ minden tájáról érkező öreg diákok számára, így a szomszédban lévő református esperesi hivatal kertjét is meg kellett nyitni. A Gönczy Gábor vezette Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség kitett magáért és változatos programot kínált a hazalátogatóknak: Fátyol Rudolf hegedűművész és Duffek Mihály zongoraművész hangversenye, Boér Ferenc színművész versműsora, majd a székesegyház vegyes karának fellépése. Megnyitották Paulovics László festészeti kiállítását, bemutatták Csirák Csaba új könyvét a szatmári színjátszásról, majd a Harag György Társulat kabarét adott elő, amelyet a Kölcsey népi tánccsoportja követett. /Sike Lajos: Ötezer kölcseys véndiák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Állami ösztöndíjat nem kaphat a romániai diák, ezért egyre több partiumi magyar hozza vissza gyerekét Magyarországról, ahová általános vagy középiskolába ment tanulni. Korábban nagy divat volt a nyugati határ mentén, hogy a nyolc általános vagy a középiskola befejezése után sokan Magyarországra mentek tanulni, legtöbben a közeli városokba – Nyírbátorba, Mátészalkára, Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra. Magyarország ma már nem annyira vonzó a továbbtanuló fiatalok számára. Egyes diákok arra panaszkodtak, hogy „kinézik őket” anyaországi társaik. Szatmár megye legnagyobb magyarnyelvű oktatási intézményében, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban idén 160 fiatal érettségizett, s közülük nyolc-tíz tanul tovább az anyaországban. Elek Imre igazgató szerint ez alig fele a három-négy évvel ezelőttinek. /Fleischer Hilda, Sike Lajos: Nem kifizetődő már a vendégdiákság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

A hűség, összetartás, egyenesség az erdélyi magyarokra inkább jellemzőek, mint az anyaországiak többségére. Ezért nevetséges, amikor magyarországi politikusok tartanak leckét arról, hogy miként maradjunk meg magyaroknak, írta Sike Lajos újságíró. Megmagyarázta Orbán Viktornak, hogy nem kell a megosztást mélyíteni, továbbá ne csak az erdélyi magyarok 15 százalékának képviselőivel tárgyaljon „szép hazafias dumával”, hanem a 85 százalékával is. /Sike Lajos: Okosodunk, felismerünk? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2008. júl. 31.

Sipos László /1948- 1999/ kiváló tanár és néprajzos nem azt álmodta meg Bogdándon, ami ma maradt. Az életét tette fel a hagyományőrző községért, a bogdándi nemzetiségi tánctalálkozóért, amiből mára jobbára román hóra lett. A magyar néptánc szemléjét akarta létrehozni, a három Szatmár megyei román folklórtalálkozó ellensúlyozására, azzal érvelve, hogy a magyar adófizetők pénzéből illő egy magyar folklórünnepet is támogatni. Azonban a magyar elöljárók a rendezvényből nemzetiségi tánctalálkozót csináltak. Úgy gondolták, hogy így nagyobb lehet a támogatottsága. A nemzetiségi rendezvényre azonban mind jobban rátelepedtek a románok. Legutóbb már ők uralták a mezőnyt. Most Avasújvároson a sor. A széthúzás miatt nemhogy magyar polgármestere, de alpolgármestere sem lett a községnek. Súlytalanná vált az ottani 2200 fős magyarság. Az újságíró szerint Ludróczky Sándornak, az RMDSZ jelöltjének csak teljes összefogással lehet esélye, azonban Majláth Gábor, az előválasztáson második helyre szorult személy MPP-s listát indított. A választás óta a szociáldemokrata vezetés semmiféle magyar rendezvényt nem hajlandó támogatni, nem törődik a magyar iskolákkal. /Sike Lajos: A számlát benyújtják! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Az idei Széchenyi Emlékünnepség előtt az avasújvárosi rendőrség először nem adta meg a bálra az engedélyt, és többen látták, hogy a rendőr több, utcára kiragasztott plakátot letépett. – Még Iliescu idejében sem fordult elő ilyesmi – mondta Sike Lajos beszédében, hozzátéve: ez az egyik kézzelfogható jele annak, hogy az idei helyhatósági választásokkor a községi magyarság megosztott lett, Kőszegremetét egyetlen tanácsos sem képviseli a döntéshozó testületben. Csehi Árpád, Szatmár megye tanácselnöke felvette a kapcsolatot Radu Bud prefektussal és a megyei rendőrfelügyelőség vezetőjével, és a közbenjárása eredményeként a bált megtarthatták. Az ünneplők a falu határában álló, 1861-ben készült emlékoszlophoz zarándokoltak, amely Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi-emlékműve. Kiss László az Országos Széchenyi Kör Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete nevében mondott üdvözlő beszédet, kifejtve: a kör a kilencvenes évek elejétől figyelemmel kíséri a kőszegremetei ünnepségeket. Dr. Scholtz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadási Hivatal igazgatója a „legnagyobb magyar” munkásságáról beszélt. /Fodor István: Letépték a plakátokat, nem akarták engedélyezni a bált. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 8./ A rendőrségi betiltásról, a plakátok leszakításáról nem írt Sike Lajos A számlát benyújtják! című cikkében, az Új Magyar Szó szeptember 5-i számában.

Sike Lajos, a lap munkatársa megírta, hogy demokrácia van az RMDSZ-ben, ugyanis titkos szavazással döntöttek a parlamenti jelöltekről, Szatmár megyében például 285 elektor volt. /Sike: Lajos Marketing. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Mihez kezdenek azok az RMDSZ-es tisztségviselők, akiket mandátumuk lejárta után visszahívnak vagy az előválasztásokon hátrább szorulnak? Sokan nem tudják elfogadni ezt, személyes bosszút, néha összeesküvést látnak ebben. Kevesebben követik Bekő Tamást, Nagykároly volt polgármesterét, aki a tavaszi helyhatósági választások előtt kapott (számára nem biztató) jelzések után nem jelöltette magát újfent a nyolc évig általa betöltött tisztségre, riválisa, Kovács Jenő mellé állt és teljes mellszélességgel támogatta annak polgármesterré választását. Erkölcsi tartás és tisztesség kell ehhez. Sike Lajos újságíró elítélte Szilágyi Zsoltot, amiért az RMDSZ ellen fordult, ugyanúgy Toró Tibort, aki az újságíró szerint azt követően vált „polgárpártivá”, amint nyilvánvaló lett: „kétkulacsos magatartásáért az érdekvédelem legközelebb nem szívesen látná listáján. ” /Sike Lajos: Kiszorultak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője élesen elítélte a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét /MÚRE/, Sike Lajos, a lap főmunkatársa csatlakozott ehhez, kifejtve, a MÚRE gittegylet, brancs, ahol az egyik jó barát kitünteti a másikat. Régebben a MÚRE etikai bizottsága megtámadta Sike Lajos egyik cikkét, erre válaszolt, de a választ sokáig nem akarták lehozni. /Sike Lajos: Semmit nem vártam a MÚRE-től. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Előzmény: Salamon Márton László: Csak a szégyen, Új Magyar Szó, szept. 24./

A várakozáson kívül anyagi többletkiadást is jelent a magyar nyelvű tesztkérdések késése azok számára, akik magyarul akarnak vizsgázni a vezetői jogosítvány megszerzéséhez. Másfél év telt el azóta, hogy a szatmárnémeti Zazula Béla mérnök, a Nord Star kisvállalkozás tulajdonosa élt a törvény adta lehetőséggel, és – Erdélyben elsőként – elindította a magyar nyelvű sofőrvizsgát. Akkor már az első vizsga kimagasló sikert hozott: a jelentkezők kilencven százaléka kapta meg a vezetői engedélyt. Ezt látva tódultak a jogosítványra áhítozó érdeklődők, és a Zazula-féle magyar vizsga hatásfoka beállt 50 és 70 százalék közé, szemben a román nyelvű 15-25 százalékos sikerével. Azóta mintegy ezren vizsgáztak Szatmárnémetiben magyarul, többen, mint az egész Székelyföldön. Az augusztus elején gyakorlatba ültetett módszerrel a vizsgázó számítógépen kapja a tesztkérdéseket, és érintőképernyőn kell megjelölnie az általa helyesnek tartott választ. Ezzel a módszerrel csak románul lehet vizsgázni, mert még nem elkészült el a program magyar nyelven. Belügyminisztériumi illetékesek szerint már nincs sok hátra a magyar fordítás elkészüléséig. /Mihály László, Sike Lajos: Drága a „magyar” jogsi. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

A szatmári magyarság a júniusi helyhatósági választáson az RMDSZ révén valósággal túlnyerte magát. A megye összlakosságának 37 százalékát kitevő magyarság a fontos tisztségek 70 százalékát vitte el. (Övé a megyeitanács-elnöki és a hat közül a négy legjelentősebb város polgármesteri széke.) A rendszerváltás óta ilyen még nem volt. Szatmár megyében egymást tángálja a jó magyar, írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Hetek óta a helyi sajtó leggyakoribb témája két magyar líceum egymásnak feszülése. A kérdés: költözik-e tavasszal Szatmárnémeti leghíresebb iskolája, a Kölcsey Főgimnázium, hogy a patinás épületet visszaadja jogos tulajdonosának, a Református Gimnáziumnak (amely különben jó éve egy másik visszakapott épületben működik), vagy továbbra is a helyén marad? Az önkormányzatnak nincs olyan alkalmas épülete, ahol közel nyolcszáz diákot el lehetne helyezni. Az újságíró szerint egyes „nagy magyaroknak” fontosabb más magyarok kiütése, szerinte erre példa Kincses Előd képviselőként való indulása Markó Béla ellenében. /Sike Lajos: Üsd ki? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Erdélybe látogat október 23-án Sólyom László köztársasági elnök, az 1956-os forradalom évfordulóján szervezett csíkszeredai megemlékezéseken vesz részt, majd többnapos magánlátogatást tesz Hargita, Kovászna és Maros megyékben. Magánlátogatásra utazik Erdélybe, román vezetőkkel nem találkozik. /Sólyom László Erdélybe látogat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./ Sike Lajos, a lap munkatársa jelezte, a következő hetekben Sólyom László köztársasági elnökkel az élen, többen is Erdélybe készülnek. „Ha már hazulról nem sikerül, megpróbálják innen jobban összetákolni a nemzetet, s egyúttal megsúgják, hogyan szavazzunk november 30-án, és miként tegyük rendbe dolgainkat. Azért nem kellene annyira rohanni, mert nyilvánvaló, hogy most éppen odaát mennek rosszabbul a dolgok. ” – intette a jövőben érkezőket az ÚMSZ. /Sike Lajos: Zseniális. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

A Szatmárnémetiben kiadott román Poesis folyóirat különdíját vette át Markó Béla RMDSZ-elnök október 29-én Szatmárnémetiben, mielőtt részt vett Szatmár megye RMDSZ-es jelöltjeinek bemutatkozóján. Az Astoria Szállóban Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök mutatta be a jelölteket, kijelentve: a hét személy erős csapatot alkot. /Sike Lajos: Román különdíj Markónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

A képviselő- és a szenátorjelöltek mellett a helyi elöljárók is fogadták november 4-én az RMDSZ országos ifjúsági kampány-karavanját Szatmár megyében. A Szavazni menő elnevezésű turné zenészei, táncosai és humoristái Krasznabélteken, Erdődön, Szatmárhegyen, majd Szatmárnémetiben jártak. Sepsiszentgyörgyön is tart a kampány. Édler András, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje elmondta, hogy a Kovászna megyei ellenőrző hatóságok túlkapásainak megszüntetését, befektetők vonzását, valamint a kormánypénzekért való lobbitevékenységet tartja legfontosabb célkitűzésének. „Nem szabad azt hinnünk, hogy a mi munkánk csupán a kisebb horderejű kérdések megoldására korlátozódik. Munkánk lényege, hogy a legfontosabb kérdésekben hozott döntéseket befolyásoljuk. Befolyásoljuk, ahogyan a magyarság érdekei kívánják Románia és Erdély sorsát, Erdélyét, ahol élünk” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Brassóban, az RMDSZ Brassó megyei kampányindítóján. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Menő a Szavazni menő. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

A napokban a Poesis, a Szatmárnémetiben kiadott román folyóirat különdíjjal ismerte el költő Markó Bélát. George Vulturescu költő-főszerkesztő kiemelte, hogy Markó versei nemcsak a magyar, de a román, német és más nyelvű olvasók számára is értéket jelentenek. Szatmár megyében leépül, teret veszít az etnikai alapú voksolás, döntés, írta lap főmunkatársa. Ahhoz, hogy Csehi Árpád megyei tanácselnök 25 ezer szavazattal megverje PSD-s riválisát egy olyan megyében, ahol a magyar lakosság számaránya 37 százalék, nem elég a magyarok nagyobb mozgósítása. Ugyanígy Szatmárnémeti 39 százaléknyi magyar lakossága sem tudott volna 8,5 ezer plusz szavazatot adni Ilyés Gyula polgármester fölényes győzelméhez. Sok ezer román úgy látta, hogy Csehi és Ilyés sokkal jobb, mint a román pártok jelöltjei. Vannak gesztus értékű tettek. A Poesis folyóirat ünnepén megkoszorúzzák a magyar költők szobrait is. Kőszegremetén javítják a református templomot, két román vállalkozó nyolcezer lejt adományozott a javításra. Az Informatia Zilei, a legolvasottabb román lap Szatmárnémetiben rendszeresen és korrekt módon ír a magyar kulturális eseményekről is. Legutóbb fényképes riportot közölt a cikkíró könyvbemutatójáról, miközben „a globalizáció hűséges” szolgája, a Szatmári Friss Újság egy hírben sem említette. /Sike Lajos: Más a módi. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./