A kettős állampolgárság után egy másik láz, a tiszteletbeli polgár láza kapott el bennünket, írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Sietett leszögezni, hogy az erdélyi magyarok nem kellenek a „magukat oly hangzatosan nemzeti oldalnak nevezőknek sem! Féltik tőlünk a koncot.” Hozzátette: „sokan, nagyon sokan nem tolakodtunk volna a kettős állampolgárságért, mint ahogy nem tolakodunk a tiszteletbeli polgár címért sem.” /Sike Lajos: Tiszteletbeli. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

A Szatmár megyei tanács legutóbbi ülésén a nemrég létrehozott kulturális hagyományőrző központ igazgatója kinevezésének megerősítése is szerepelt. Muzsnay Árpád tanár-újságíró (az EMKE partiumi alelnöke) a jelölt tudományos munkássága felől érdeklődött. Kiderült, hogy a jelöltnek egy szál ilyen munkája van, ha egy falumonográfiát egyáltalán tudományosnak lehet nevezni. A jelölt kőolajkitermelést és feldolgozást tanult Ploiestiben. Az egyik román tanácsos támadásnak minősítette Muzsnay kérdezősködését. Végül azonban a tanácsosok Muzsnayt javasolták a központot felügyelő bizottság elnökének, amit ő csak rábeszélésre vállalt el, azt is csak három hónapig. Három hónap próbaidőt kapott az igazgató is. /(Sike Lajos): Kőolaj és kultúra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Lassan mozdul előre a magyar nyelvű feliratok ügye Szatmárnémetiben is. Több közhivatalnak és kéttagozatú iskolának még a közigazgatási törvény megjelenése után három évvel is egynyelvű a táblája, az RMDSZ megkövetelhetné a kétnyelvűséget. Gyakran azok is fittyet hánynak rá, akiknek az ilyesmiben elöl kellene járniuk. A református egyház két éve visszakapta a törvényszékkel szemben lévő saroképületet. Kiadta irodáknak, üzleteknek. A legnagyobb helyiséget egy magyarországi cég itteni kirendeltsége kapta meg, a cég is csak román nyelven feliratozott. Simon József, az RMDSZ városi tanácsosa a legutóbbi önkormányzati ülésen javasolta, hogy a lakossági nyilvántartás osztályán a közigazgatási törvény előírásai értelmében minden feliratot, közleményt, tájékoztatót magyar nyelven is függeszék ki. Javaslatát megszavazta a tanács. /Sike Lajos: Hogy több levegőt nyerjen anyanyelvünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Szatmárnémetiben Varga Attila beszélt a sajtóértekezleten a nemzetiségi törvénytervezetről, melynek ő az egyik alkotója. Elmondta, hogy a legkülönbözőbb társadalmi és civil szervezetekkel, minisztériumokkal és a többi történelmi kisebbségekkel egyeztettek, de neves nemzetközi jogászok és kisebbségi szakértők véleményét is kikérték. Hangsúlyozta: jó lett volna, ha többet tudtak volna egyeztetni, de az idő sürget, mert a kormányprogram részeként április 15-ig a kormány asztalára kell tenni, hogy még április 25, tehát Románia EU-s csatlakozásának aláírása előtt a parlament elé kerüljön. /(Sike Lajos): Április 25 -re már a parlament előtt a kisebbségi törvénytervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A megyei tanács által adott (Muzsnay Árpád tanácsos, művelődés-bizottsági elnök által kilobbizott) százmillió lejnek is köszönhető, hogy Szatmár megyében a szükséges anyagiak biztosítása mellett rendezhették meg a József Attila születésének 100. évfordulójára emlékezést. Városon és falun összesen mintegy kétezer iskolás vett részt a megemlékezéseken és a versmondó versenyeken. A múlt hét végén Szatmárnémeti megtartott megyei döntőn 90 diák szavalt. A rendezvények sorozatát április 11-én egy rendhagyó megemlékezés zárta a Kölcsey Líceumban. A XII/A osztály, Nagy Gyula irodalomtanár rendezésében Én József Attila, itt vagyok címmel idézte fel a költőt és annak korát. /(Sike Lajos): Én, József Attila, itt vagyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Szatmárnémetiben a 70 ezres románságnak 3 napilapja, 3 rádiója és 2 tv-adója van, az 50 ezres magyar lakosságnak pedig csupán egyetlen napilapja. A három többségi rádió közül mindössze egynek van magyar műsora, az is csak heti szűk egy-két órában. Az elmúlt években még kezdeményezés sem történt a helyzet javítására. Két fiatal újságíró, Túrós Lóránd és Erdei Róbert elhatározta, hogy magyar rádiót indít. Az eredeti tervek szerint a City Rádiónak március 15-én kellett volna beindulnia, de pár hetet csúszott a határidő. Már kész a legmodernebb rádiós technikával felszerelt stúdió. A sokféle engedélyeztetésben segítségükre volt Gáspárik Attila és Nagy Zsolt miniszter. A stúdió s berendezésében magáncégek segítettek, legtöbbet a Panatek és a Silcomprest Kft. Összeállt a csapat. Krammer Csilla jogász gazdasági, Schwarczkopf István a műszaki igazgató, s két rádióst is felvettek. Az egyik Bartos Erzsébet, aki Magyarországról tért vissza szeretett városába, a másik Dancs Artur, aki a területi Tarom-iroda vezetését hagyta ott a City Rádióért. A 24 órás adás többsége magyar nyelvű, reggel 6-tól este 6-ig magyar műsorokat sugároznak, amit román nyelvű műsor követ, majd éjszaka zene. Jó esély van rá, hogy az ősztől beinduljon egy önálló magyar tévéadás is Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Tíz évi tétlenség után. Magyar rádió és új napilap indul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A múlt év óta az Identitás Alapítvány /Szatmárnémeti/, melynek elnöke Varga Attila, parlamenti képviselő, külön díjjal jutalmazza azokat, akik kiemelkedő szerepet vállalnak a magyarság értékeinek és hagyományainak ápolásában, az azonosságtudat megőrzésében. Először dr. Bura László tanár, nyelvész, közíró, mintegy 30 könyv szerzője részesült az elismerésben. Idén április 15-én átadták a díjat Csirák Csabának, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökének és Muzsnay Árpádnak, a Kölcsey Kör elnökének, az EMKE partiumi alelnökének. Laudációjában Varga Attila kiemelte, hogy Muzsnay Árpád sokat tett a régió magyarsága történelmi emlékezetének, s a magyarság kulturális életének ébrentartásáért. Kitartó tevékenysége nyomán emeltek szobrot többek között Kölcsey Ferencnek (kettőt is), Dsida Jenőnek, Szilágyi Domokosnak és Páskándi Gézának. Csirák Csaba kezdeményezte a Gellért Sándor kárpát-medencei versmondó versenyt, a Szentlélek templomban beindult Mindentudás egyeteme sorozatot, az Otthonom Szatmár megye helytörténeti és önismereti könyvsorozat kiadását, ami meghaladta a 20. kötetet, továbbá a szatmári Színházbarátok Körének megalakítását. /(Sike Lajos): Muzsnay Árpád és Csirák Csaba kapta az Identitás-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Megjelent Enyedi István muzeológus, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársa könyve Szatmár megye műemlék orgonái /a múzeum kiadásában/. A kétnyelvű (román–magyar) könyv több évi kutató és gyűjtőmunka eredménye 95 templom és ugyanennyi orgona pontos leírása és fényképe. 1556-ból van feljegyzés, hogy működött orgona a Szent János-plébániatemplomban. A két város, Szatmár és Németi egyesítése (1712-ben) új lendületet adott az egyházi építkezéseknek is. A településen megjelentek az orgonakészítő mesterek is. /Sike Lajos: Orgona (de nem ám virág) gyűjtemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos nyílt vitát kezdeményezett az RMDSZ Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász, a kisebbségi törvénytervezetet kidolgozó képviselőcsoport tagja, ismertette a leendő jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat. Kifejtettem hogy a törvénynek illeszkednie kellett az európai normarendszerhez, ami nem minden vonatkozásában jó az erdélyi magyarság számára. Sajnálják, hogy az idő rövidsége miatt nem lehetett a tervezettről szélesebb társadalmi vitát lefolytatni, de így is több mint száz javaslat érkezett hozzájuk, amiből elég sokat beépítettek a törvénybe. Még mindig lehet kiegészítéseket, javításokat benyújtani. Az EMNT által tavaly benyújtott és visszautasított autonómia-tervezetet Varga Attila idealisztikusnak és utópisztikusnak nevezte. A mostani vitán az exszenátor, Kereskényi Sándor a kellő szakmaiság hiányát rótta fel a törvénytervezetnek. A magyarországi kormányzat álláspontját puhának, már-már közömbösnek nevezte, holott érzékelhetőbb támogatással segíthetnék a kisebbségi törvényt, vele az autonómia ügyét. Az ismert történelemtanár, Toroczkay Sándor, a Szent István Egyesület elnöke a nemzeti konszenzust sürgette. Dr. Bura László tanár, közíró, helytörténész több észrevételt megfogalmazott. /Sike Lajos: „Fogyatékosságaival is jó hídfő lehet a kisebbségi törvény”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A tavaly ilyenkor az EU-ba felvett tíz ország lakossága közül a magyarok legcsalódottabbak. Sike Lajos újságíró szerint ennek oka a túlzottan negativista, hatásaiban önpusztító életszemlélet. Kádár János idejében azt sulykolta a sajtó a magyarok fejébe, hogy bűnös nemzet. Jóval a rendszerváltás után is akadt magas poszton lévő politikus, aki azt mondta, „tanuljunk meg kicsinyek lenni”. /Kovács Lászlóra célzott az újságíró./ Az örökös sírás és elégedetlenkedés divat lett az erdélyi magyarság soraiban is, „már a szószékről sem biztatnak, hanem szapulnak bennünket”. /Sike Lajos: Szegény legcsalódottabb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A 60 éves Muhi Sándor kiállítása esemény Szatmárnémetiben, Erdős I. Pál óta ő a legszemélyesebb hangú és látásmódú grafikus ezen a vidéken. Magyarországon is volt több kiállítása. A kiállítás megnyitóján Csirák Csaba helytörténész, közíró, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke a sokarcú és sokoldalú alkotóról beszélt. Muhi Sándor több, mint grafikus, mert pedagógus, rajztanár, művésztörténész (párhuzamosan tanít egy általános iskolában, egy líceumban, egy főiskolán és egy egyetemen!) művészeti közíró, helytörténész, az egyházi művészet kutatója, és a püspökség megbízásából szervezi a leendő egyházművészeti múzeumot. /Sike Lajos: A 60 éves Muhi Sándor grafikái a Sugárúti Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Szatmárnémetiben tartotta XIII. nemzetközi tudományos konferenciáját az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Gépész Szakosztálya. A háromnapos találkozóról Molnár Csaba gépészmérnök, az EMT szatmári szervezetének elnöke elmondta, hogy öt országból száznál több vendég érkezett. A konferencia fővédnöke dr. Csibi Vencel-József professzor, az országos szakosztály elnöke volt. Öt bizottságban folytak a munkálatok. /Sike Lajos: Egyre kelendőbbek a gépészmérnökök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Fátyol Rudolf világhírű hegedűművészt pénzek elsikkasztásával vádolta és zenei szakmai hozzáértését is megkérdőjelezte a Gazeta de Nord-Vest /Szatmárnémeti/ című újság, a mindössze öt hónapig volt SZDP-s prefektus, Valer Marian lapja. A lap kirohant a filharmónia egyik utóbbi hangversenye ellen, amelyre meghívták a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselőit, akikkel közös koncertekre (Határok fölötti zene) EU-s pályázatot nyertek, és olyan kétnyelvű meghívókat adtak ki, amelyeken a magyar szöveg került előre. Az újság ezt sérelmezte. A nemzetközi, de legfőbbképpen az EU-s normák szerint, ha vendéget hívnak, akkor a meghívóba az ő nyelvét illik előre írni. Ráadásul a meghívókat nem a filharmónia, hanem a prefektúra készítette. /(Sike Lajos): Fátyol Rudolfot piszkolta a volt prefektus lapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában köszöntötték a 65 éves Kocsis István írót. Zsúfolásig megtelt a klubhelyiség, Kalász Márton elnök megjegyezte: évek óta nem jöttek itt össze ennyien. Az Erdélyből áttelepült Kocsis István köszöntésén sok erdélyi volt jelen, a szintén Budapestre települt Beke György, Pusztai János, Bartis Ferenc, Bágyoni Szabó István, Paizs Tibor mellett Toró Tibor (atomfizikus), Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos. Kalász Márton Kocsis sokoldalúságát és nagy történelmi tudását emelte ki. Beke György úgy látja, hogy nemcsak az író, de a történész Kocsis szavára is nagyon sokan figyelnek, emellett a monodráma legsikeresebb művelőjének tartja. Sike Lajos újságíró kifejtette, rendszerint nagyon szomorúak, amikor a legjobb értelmiségiek áttelepülnek. Eddig keveseknek bocsátottak meg, de Kocsis István közéjük tartozik, mert az utóbbi években a nemzeti önbecsülés szempontjából olyan fontos műveket tett az asztalra, amelyek hosszabb anyaországi tartózkodás és kutatás nélkül nem születhettek volna meg. Ilyenek A Szent Korona misztériuma, Magyarország Szent Koronája vagy Széchenyi, a magyarságtudat regénye című könyvei. Negyedszázada Kocsis István a szatmári színház háziszerzője (volt). Az első hat-hét színművének, monodrámájának, mint a Nagy játékos (Martinovics), A korona aranyból van (Stuart Mária), Árva Bethlen Kata, Játék a hajón (Magellán) ősbemutatóját itt tartották. Azóta az egész magyar nyelvterületen, de még Finnországban és Amerikában is játszották darabjait. A múlt évben a Bolyai Jánosról írt, A Tér című új monodrámáját vitték színre Zalaegerszegen. /Sike Lajos: Találkozás Kocsis István íróval, születésnapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Miközben egyes iskolák olyan román személyiségek nevét viselik, akik soha nem jártak Szatmárnémetibe, a három magyar líceumot leszámítva, mindössze egy vegyes Schiller–Petőfi nevű tanintézet létezik. Tavaly elindult egy kezdeményezés a 10-es általános iskolától, hogy vegye fel a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének, a több éven át Szatmárnémetiben diákoskodó Szilágyi Domokosnak a nevét. A szükséges többségi tantestületi szavazat, majd a városi tanács jóváhagyó beleegyezése is megvolt, döntés mégsem született. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint már csak az iskola igazgatójának kell elküldenie a kérvényt és a jóváhagyásokat a tanfelügyelőséghez. Reszler István, az iskola igazgatója, aki tavaly felkarolta a kezdeményezést, most óvatos, úgy véli, hogy a névváltoztatás „elijesztené” az iskolától a román szülőket, és fennállna annak lehetősége, hogy a tanintézet magyar iskolává válna. Úgy látszik, fél az esetleges „politikai támadástól”. Szatmárnémetiben ötvenezres a magyarság lélekszáma. /(Sike Lajos): Mégsem lesz Szilágyi Domokos iskola? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Az elmúlt napokban az RMDSZ Szatmár megyei küldöttgyűlésén 97 százalékos többséggel ismét Ilyés Gyulát választották a szervezet megyei elnökének. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes bejelentette: a három-négy évvel ezelőtti 71 százalékról 78-ra nőtt azon magyar gyermekek aránya, akik anyanyelvükön tanulnak. Ennek köszönhetően egész Erdélyben egyedül Szatmár megyében nem csökkent, hanem az apadó lakosság ellenére is valamelyest gyarapodott a magyar iskolások száma. Nagykárolyban és vidékén volt a legjobb eredmény: 30 százalékról 20 százalékra csökkent azok aránya, akiket román osztályokba írattak. Pozitív változás tapasztalható olyan szórvány-településeken is, mint Patóháza, Hirip, Királydaróc, Krasznamihályfalva. Szatmár megyében jelenleg csak az általános iskolákban 10.500 gyermek tanul magyarul, s ez a szám a következő tanévben sem csökken. Kónya László szerint mindez köszönhető az oktatási támogatásnak, a közhangulat javulásának, a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat szorosabbá válásának. /(Sike Lajos): Az oktatási támogatásnak köszönhetően: Szatmár megyében többen tanulnak magyarul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Szatmárnémetiben a katolikus iskolaközpont vendége volt Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Böjte Csaba Szent Ferenc példáját idézte fel, aki mindenét megosztotta a szegényekkel. Örült a jó hírnek, mely szerint aláírták a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozásával kapcsolatos rendeletet. Az előzetes megállapodás értelmében, a tanulók az iskolában kapott elméleti oktatást a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett műhelyekben szakmai képzéssel egészítik ki. A Rekecsinben épülő csángó iskolával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy valós igényt elégít ki, hisz máris ismert: az őszön 400-zal többen akarnak Csángóföldön magyarul tanulni, mint a most befejeződő tanévben. Fontosnak tartja, hogy a csángókat érzelmileg is jobban hozzá kapcsolják a magyarsághoz. /(Sike Lajos): „A csángókat érzelmileg is meg kell nyernünk”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Kevesen jöttek el VII. Jakabffy Elemér Napok keretében Szatmárnémetiben megrendezett kárpát-medencei konferenciára, melynek fő témája a kisebbségben élő magyarság EU-s felzárkózása volt. Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány volt külügyminisztere megjegyezte, hogy több az előadó, mint a hallgatóság. Szabó Vilmos /MSZP/ államtitkár kifejtette, ha egymás ellen dolgozunk, ha nemzetiekre és nemzetietlenekre osztjuk egymást, akkor nem lesz magyar siker. Kósáné Kovács Magda /MSZP/, az EU parlament képviselője szerint az autonómia nem szerepel az új szereződésben, de az elfogadott elvek alapján az önkormányzatiságnak biztosított jogok alapján építkezni lehet irányába. Vastagh Pál /MSZP/ parlamenti képviselő szerint az EU puszta jelenléte is alakítja életünket. Szólt a kettős állampolgárságról is: korábban nem volt politikai akarat egyik párt részéről sem a magadásra. Jeszenszky Géza véleményét taps fogadta: a magyar kormányoknak az a fölöslegesen óvatoskodó, rossz magatartása, mely szerint az elmúlt években nem könnyített a magyar állampolgárság megadásán, lényegében azt jelenti, hogy támogatták Trianont. /(Sike Lajos): VII. Jakabffy Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Mint Erdély más városaiban annyi más értékes épületre, a kommunista párt Szatmárnémetiben levő vendégházára a rendszerváltás után a Vatra Romaneasca tette rá kezét. Vasile Mois szenátor később a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének székhelyét is ide telepítette, de a sokszobás villát így sem sikerült belakniuk. Újabb két szervezetet hoztak ide, legalábbis a villa homlokzatára kifüggesztett hatalmas táblák szerint. Az egyik a Bécsi Diktátum által Elűzött Románok Szatmár Megyei Szervezete, a másik az Észak-Erdélyi Holokauszt, 1940–1945 Egyesület. Az év elején (kormányrendeletre) megalakult a Megyei Kulturális Hagyományőrző és Támogató Központ, a megyei tanács úgy döntött, hogy ezt a villát rendelkezésükre bocsátja, meghagyva a Vatrának egy 32 négyzetméteres irodát és az alagsori vendéglőt. Ez testületi döntés volt, az érintettek mégis Szabó István megyei elnököt és az RMDSZ-t okolják a kilakoltatásért, románellenességet emlegetve. Egy volt nomenklaturista, a kommunista párt megyei bizottságának volt titkára, nyílt levelet intézett Szabó Istvánnak, a megyei tanács elnökének és az RMDSZ-nek. Ebben dr. Ioan Corneanu sztálinistának, nacionalista méregkeverőnek, antiszemitának nevezte a címzetteket, mert kiűztek a villából egy zsidó szervezetet. Azonban Décsei Miklós, a szatmári zsidó hitközség vezetője leszögezte, hogy az említett Holokauszt Egyesület nem az övék, s nem vállalnak vele közösséget, mivel azt pártalapon hozták létre. A nyílt levél az 1940-es bécsi döntés „román elűzéseihez” hasonlította a kilakoltatást, valójában az egykori pártvillába a románok helyett nem magyar, hanem egy másik román szervezet költözött. A nyílt levél írója végül a magyarokat és származékait is elátkozta, és ennek helyet adott az Informatia Zilei című lap. A megyei tanács rendes ülésén kiállt a döntés mellett, hiába fellebbezett a Vatra, a román többségű tanács megvédte magyar elnökét. /(Sike Lajos): Kommunista- nagy-romániás támadás. A román többségű megyei tanács megvédte elnökét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Szatmárnémetiben Mihai Popan jegyző, hivatalos nevén a titkár a rendszerváltás óta ül székében, mindenféle pártot kiszolgálva. Magyarellenességét kimutatta két éve, amikor Ilyés Gyula alpolgármester rábízott egy hirdetést két jogász pályázattal való alkalmazásával kapcsolatban. Az Ilyés által leadott szövegben szerepelt, hogy az egyik jogásznak ismernie kell a magyar nyelvet, de Popan ezt kihagyta belőle. Most pedig Ilyés Gyula polgármester kiderítette, hogy a polgármesteri hivatalhoz érkezett levelek egy részét Popan elfekteti, fiókjába zárja. Ezért fontos ügyek nem jutottak időben a végrehajtó hatalomhoz. Mindezért jelentős károk érték a várost. Ezután nyilvános megrovásban részesítette a titkárt. Mihai Popan elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem akart nyugdíjba menni. A kormány sürgősségi rendelete viszont a közszolgálatban dolgozó nyugdíjkorhatárukat elértek kötelező nyugdíjaztatásáról rendelkezett, ez Popanra is vonatkozik. /(Sike Lajos): Isten áldásaként jött (a titkár leváltására is) a kormányrendelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Június 5-én tartották Szatmárnémetiben a szatmári római katolikus egyházmegye legnagyobb ünnepét, a Jézus Szíve búcsút. Schönberger Jenő megyepüspök üdvözölte a megjelent vendégeket, élükön Takács Nándor nyugalmazott székesfehérvári püspökkel, majd három nyelven – magyarul, németül és románul – köszöntötte a teret megöltő mintegy hat-nyolcezer főnyi hívőt. Takács Nándor püspök szentbeszédében először Székesfehérvárnak az egész magyarság történelmében betöltött szerepét elevenítette fel, majd a búcsú névadója kapcsán a szeretett és az összetartás fontosságát helyezte beszéde központjába. Külön színfoltja volt az ünnepségnek a kaplonyi fúvószenekar játéka. Végül a körmenet következett, a hívek keresztaljak (plébániák szerint felsorakozva) papjaival az élen, énekelve körbe járták a város történelmi főterét. /(Sike Lajos): Jézus Szíve búcsú Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Amióta a helyi TV egyenes adásban közvetíti Szatmárnémetiben a városi tanácsüléseket, Sike Lajos újságíró szerint megbomlott az összhang az RMDSZ frakcióban. Vannak, akik fittyet hánynak az ülést megelőző egyeztetéseknek, másképpen szavaznak. Legutóbb az egyik tanácsos bagatell-ügyben intézett interpellációt a polgármesterhez (aki a helyi RMDSZ elnöke). Újabban ezt már az ellenzék is megunta. /(Sike Lajos): Már az ellenzék is unja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Mostanában sokat sírunk Trianon ürügyén, írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Szerinte Koltay Trianon filmje ártott az ügynek. A filmben nem történt meg az önvizsgálat: „miben vagyunk mi magyarok” hibásak. A film az önsajnálatra helyezte a hangsúlyt. Inkább azt kell megtanulni, hogyan kell jó EU-s pályázatokat készíteni, a megtartó hagyományokat tovább vinni. /Sike Lajos: Meddig az önsajnálat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

A román hadsereg jelentős része félévszázada lapátos bakákból állt. Elsősorban az „osztályellenség”, vagyis volt gyárosok, kereskedők, kulákok, papok gyermekei tartoztak ide. Kegyetlenül megdolgoztatták őket, s alig volt jobb öltözetük és kosztjuk, mint a raboknak. Napirenden voltak a munkahelyi balesetek, sokan egész életükre megnyomorodtak. Közéjük tartozott Jáger Sándor is Krasznadobráról, mert apját kuláklistára tették. Főleg magyar és német fiatalokat soroztak ide. Jáger Sándor gyógyíthatatlan (izületi és más) betegségeket szerzett. Személyében most az egyik utolsó munkaszolgálatos katona távozott, s vitte magával tízezrek, százezrek szenvedését. /Sike Lajos: Rekviem a lapátos katonáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Mádl Ferenc leköszönő köztársasági elnök Szatmár megye vendége volt június 17-18-án. A vele együtt érkező Tőkés László püspökkel és Szatmárnémetiben Szabó István megyei tanácselnökkel, Riedl Rudolf alprefektussal, Ilyés Gyula polgármesterrel és a helyi közélet más vezetőivel találkozott. Arról beszéltek, hogyan lehetne a határ két oldalán lévő települések és a lakosság közti együttműködést, visszaállítani, amely valamikor ebben a régióban is jól működött, s amihez Románia EU-s tagságával újból jó esély adódik. Délelőtt Debrecenben ugyancsak e témakörben tartottak konferenciát, amelyen részt vett a két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József is. A szatmári találkozó ennek a folytatása volt. A Láncos-templom a köztársasági elnök tiszteletére zsúfolásig megtelt. Sipos Mikilós esperes mellett ott ült Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök, s a padsorokban pedig a város három magyar líceumának tanárai és diákjai voltak. Tőkés László püspök kifejtette, hogy új lendületet kell adni a Partium fejlődésének, s maximálisan kihasználni az EU-s csatlakozás nyújtotta előnyöket. Beszélt a Szatmárnémetiben kialakítandó Református Iskolaközpontról, melyben a Partiumi Egyetemnek is kihelyezett tagozatai lesznek. Mádl Ferenc kifejtette: „Örömmel jöttem ide, mert bízom abban, hogy ez is kifejezi lelki és szellemi összetartozásunkat. Remélem ez a látogatás is felhívja a figyelmet a Partiumra, s vele a határokon átívelő együttműködés fontosságára.” Mádl Ferenc ellátogatott a püspöki palotába, ahol Schönberger Jenő püspök fogadta, majd Kónya László tanár, főtanfelügyelő-helyettes kíséretében a közeli Szárazberekre ment, ahol megkoszorúzta Bocskai István két éve felállított szobrát. Innen látogatása következő állomáshelyére, Zilahra kocsizott kíséretével. /(Sike Lajos): Mádl Ferenc Szatmárnémeti vendége volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Szatmár megye magyar iskoláiban, illetve tagozatain 172 szakképzett pedagógus, pontosabban 128 tanár 23 tanító és 21 óvónő hiányzik. Pályázatot írtak ki, de kevés a jelentkező, elsősorban a magyar, illetve a román nyelv és irodalom, de a matematikánál, biológiánál, földrajznál és történelemnél sem lesz nagy a verseny. Különösen lehangoló a magyartanárok hiánya, a meghirdetett 24 állásra mindössze heten jelentkeztek. A jobb megélhetés miatt többen év közben hagyják el a pályát. Nagy Gyula, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ országosan ismert magyar nyelv és irodalom tanára szerint az elmúlt években leértékelődött a magyar tanítása. A gyakran változó, az igazi értékeket mellőző elitista tanrend nem tudja vonzóvá tenni az irodalmat. /Sike Lajos: Nem vonzó a magyar nyelv és irodalom tanítása! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Új (megyei terjesztésű) magyar nyelvű hetilap indul Szatmárnémetiben. Június 24-én jelent meg a Szatmári Magyar Szó első száma, aznap bemutatták a helyi magyarság képviselőinek a szerkesztőséget. A szerkesztőség a Silcomprest magáncég székházában működik, ami jelzi, hogy Kft tulajdonosának és vezérigazgatójának, Szilágyi Ferencnek nem kis köze van a lap megjelentetéséhez. A szerkesztői gárda jórészt fiatalokból áll, többen az osztrák multimédiás cég által megvásárolt Szatmári Friss Újságtól jöttek át, mint például a két vezető szerkesztő, Benedek Ildikó és Princz Csaba. Főszerkesztője egyelőre nincs, de van tiszteletbeli főszerkesztője, aki nem más mint az egyik legtekintélyesebb szatmári magyar értelmiségi, nevesen dr. Bura László tanár, nyelvész, helytörténész, közíró, mintegy 30 könyv szerzője. A tulajdonosok ígérik, hogy szeptemberre és naponta kiadják. A másfél hónapja indult magyar rádió (City) után új magyar lapja is van Szatmár megyének. /(Sike Lajos): Hetilapként indult a Szatmári Magyar Hírlap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Alig másfél hónapja indult, máris a közönség kedvence az önálló szatmári magyar rádió. Dancs Artúr, a Romániai Magyar Szó külső munkatársa, akit a Tarom-iroda éléről csábítottak el a City Rádióhoz, egészen fiatal csapattal tette igen hamar népszerűvé. Mondják, a Cityt hallgatják a határon túl is, egészen Mátészalkáig. Az egyik legnépszerűbb műsorvezető Bartos Erzsébet Magyarországra ment, de később hazajött, hiányzott a család. Nagyon szeretik a városban, szereti a munkáját. Egy öreg embert kiraktak a kórházból, és nem volt hova mennie. A City Rádió közbenjárására estére befogadták a Hans Lindner Alapítvány menhelyére. „Lám, jók az emberek, sokan mozdulnak, ha akár ismeretlen társuk is bajba kerül.” – mondja Bartos Erzsébet. /Sike Lajos: Akit durván hazaparancsolt a sors! Bartos Erzsike a szatmári City Rádió csapatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Az Eukarisztia Éve jegyében egy vándorkiállítás járja ezekben a hetekben a szatmári római katolikus egyházmegyét. Ezt a szentmise-áldozathoz kapcsolódó régi tárgyakat, köztük kelyheket, tálcákat, gyertyatartókat és más művészien kivitelezett templomi eszközöket tartalmazó kis gyűjteményt. Ilyen értékeket legalább ötven-hatvan esztendeje nem mutattak be a nagy nyilvánosságnak Szatmárnémetiben. Schönberger Jenő püspök jelezte, hogy az egyházmegye művészi értékeit külön múzeumban fogják összegyűjteni. A diktatúra idején nem tudtak mindent elrabolni és megsemmisíteni. Így menekült meg Szatmárnémetiben, a Hildegárda-templom tornyába falazva a ferencesek szatmári könyvtára, felbecsülhetetlen értékű példányaival, a nagykárolyi plébánia könyvtára, sok-sok kegytárgy, festmény, egyházi címer és zászló. Ugyanúgy a püspöki palota befalazott kápolnája, legnagyobb ékességével, az erdődi várból jóval korábban áttelepített oltárral, amely előtt Petőfi Sándor esküdött hűséget Szendrey Júliának. Elkezdődött a művészeti értékek felmérése és nyilvántartásba vétele. Mindent elölről kellett kezdeni, mert a Securitate emberei még a nyilvántartási lapokat is elvitték vagy megsemmisítették. Három ismert szakember foglalkozik a számbavétellel és az előkerült műtárgyak legszükségesebb konzerválásával: Muhi Sándor grafikusművész, Puskás Éva restaurátor és Sulyok László konzervátor. /Sike Lajos: Egyházmegyei múzeum lesz Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Szatmárnémetiben június 29-én nemzetközi tanügyi konferenciát szerveztek, mintegy száz pedagógus a szomszédos Szabolcs–Szatmár–Bereg megyéből jött, a megyei főtanfelügyelő, Viorel Buda pedig magyarul mondta el üdvözlő beszédét. A tanácskozás célja a határon átnyúló kapcsolatok erősítése és további bővítése volt. Pár nappal előbb Nyíregyházán rendeztek hasonló konferenciát. Megjelent Kötő József oktatásügyi államtitkár, aki rámutatott, a népességfogyás miatt szembe kell nézni azzal a veszéllyel, hogy meg tudják-e tartani nehezen kivívott és önállósított intézményeiket. Jelenleg négyféle magyar nyelven kiadott tankönyveket használ a kárpát-medencei magyarság. Egyik az eredeti anyaországi, a másik három: a román, szerb és szlovák nyelvű könyvek fordítása, mely nem mindig követi a magyar szaknyelvet. – Kónya László főtanfelügyelő-helyettes az iskolák önállósításának Szatmár megyei tapasztalatairól értekezett. Konczinger Tibor, a Hans Lindner Alapítvány igazgatója a civil szervezetek és az oktatás kapcsolatát taglalta. /Sike Lajos: Határon átívelő együttműködés az oktatásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./