Ady Endre születésének 130. évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) november 15-17-e, a hozzá csatlakozó szatmári, nagykárolyi és adyfalvi programokkal, XVIII. alkalommal rendezi meg az Érmindszenti Zarándoklatot. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke arról tájékoztatott, hogy a program Szatmárnémetiben Mítosz és valóság címmel tartandó irodalmi tanácskozással kezdődik, mely délután Nagykárolyban, másnap pedig ismét Szatmáron folytatódik. November 16-án a szatmári filharmónia nagytermében tartják az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei irodalmi vetélkedőt, amelyen tizenkét középiskola diákjai vesznek részt. November 17-én, szombaton az érmindszenti szülőháznál ünnepi műsorral és koszorúzással zárul a rendezvény. /Sike Lajos: Érmindszenti zarándoklat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Nagy valószínűséggel visszatér a Szatmár megyei tanács elnöki posztjára Szabó István, aki korábban egészségügyi okokra hivatkozva lemondott tisztségéről és tanácsosi mandátumáról is. Az RMDSZ megyei vezetése újból megtárgyalta Szabó István megyei önkormányzati elnök lemondásának okait és körülményeit, s úgy döntött, továbbra is élvezi a szervezet bizalmát. /Sike Lajos: Szabó István visszatér? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Mi pénzbe kerülhetett ez a választás nemcsak az RMDSZ-nek, de a független jelöltnek is. Legalább két-három kollégiumot lehetett volna építeni a kampányolásra költött pénzekből. Szatmárnémetiben mintegy kétezer vidéki magyar fiatal tanul. Ehhez viszonyítva van 250 kollégiumi szálláshely (A Kölcsey és a Hám János gimnáziumoknál). A reformátusok tizenöt éve építik a Rákóczi-kollégiumot, de még nem készült el. (A katolikusok másfél év alatt felhúzták az övéket, miközben legalább negyven-ötven más közösségi célt szolgáló intézménynek is új épületeket emeltek a megyében.) Sike Lajos újságíró szerint nem a hívek, az egyházvezetés szégyene, hogy sok vidéki református fiatal ingázik vagy egy közeli román iskolában tanul tovább. /Sike Lajos: A Rákócziért is! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A lap munkatársa szerint mintha megijedt volna saját ígéreteitől a független képviselő. Ugyanis a napokban a tiszteletére tartott budapesti fideszes fogadáson Tőkés László beszédében jóval hátrább tolta az autonómiát, melynek zászlaja alatt oly sikeresen kampányolt. Most elsősorban a nemzetegyesítésről, a határon túli magyarok érdekképviseletéről szólt. Az újságíró szerint Tőkés László a nyilvánosság előtt kénytelen beismerni: az autonómia Brüsszelben is nehéz ügy. Mindezek ellenére dolgozni fog érte Brüsszelben, s remélhetőleg Sógor Csabával és Winkler Gyulával. A Fidesz és Orbán Viktor gondoskodni fog arról, hogy Tőkés Lászlónak jó sajtója legyen. Azonban a Tőkésnél jóval fiatalabb Sógor Csaba és Winkler Gyula sem annyira zöldfülűek. „Kiváló nyelvtudásuk és tárgyismeretük nagy hasznukra lehet. ” „Külön erősítést adhat nekik (de nem is csak nekik, hanem az egész határon túli magyarságnak), hogy Frunda György az ET jogi bizottságának elnöke lehet” – az újságíró szerint. /Sike Lajos: Ez már nem szívküldi. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Tizennyolc év után sem sikerült ugyanis elérni, hogy a Szatmár megyei tanács mindig több nyelven feliratozott falinaptárának egyik nyelve magyar legyen. Egy olyan megyében, ahol az összlakosság közel negyven százaléka, úgy 150 ezer ember magyarnak vallja magát. Az utóbbi (majdnem) nyolc évben nemcsak erős frakciója, de megyei tanácselnöke is volt a magyarságnak. A kétnyelvűség érvényesítésében mégis sok az adósság. Nem kapott kétnyelvű táblát a megyei tanács által finanszírozott intézmények és igazgatóságok többsége (például a tanügy, munkaügy, társadalomvédelem, megyei könyvtár, a múzeum) vagy több kétnyelvű szaklíceum. A kinevezett magyar igazgatók, aligazgatók többsége ezzel nem foglalkozott. Üdítő kivétel Solcz Béla, a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ igazgatója, aki az intézmény szaklapját, sőt a reklámszatyrainak feliratát is két- és háromnyelvűvé (román, magyar, német) tette. Rajta kívül jó példát szolgáltatott az Ilyés Gyula vezette szatmári városháza, amely minden neki alárendelt hivatalt két- és háromnyelvű táblákkal és más közönségtájékoztatóval látott el. Jönnek a helyhatósági választások. Sokan megkérdik majd RMDSZ-képviselőiktől, hogy miért ültek ott négy évig, ha még egy kétnyelvű tábla kitevését sem tudták elintézni? /Sike Lajos: Te miért ülsz ott? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

„Az én időmben rendszeresek voltak a felső szintű találkozások, mert mind Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnök, mind én tudatosan törekedtünk erre” – fejtette ki Rudolf Schuster volt szlovák köztársasági elnök a hét végén a magyarországi Mezőkövesden tartott régiós konferencián. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet szervezte rendezvény már a tizedik ilyen év eleji találkozója volt a térség magyarságának. A szlovák és a német mellett a magyar nyelvet is beszélő Schuster első előadója is volt a konferenciának. Mint kiemelte, a korábbi években jó hatása volt a magyar-szlovák kapcsolatokra annak a ténynek, hogy az ő kezdeményezésére a szlovákiai magyarság pártja, az MKP kormányzati tényező lett. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója szorgalmazta a Kárpát-medencei fejlesztési fórum mielőbbi létrehozását, hangsúlyozta, hogy a székelyföldi bezárkózásnak milyen káros hatásai (is) lehetnek. Varga Attila parlamenti RMDSZ-képviselő mondta: „jobb lenne, ha a pestieknek a Székelyföldről nem elsősorban a székelyvicc jutna eszükbe, hanem például a fejlett erdőgazdálkodás, faipar és faluturizmus. De ha regionális céljainkat meg sem tudjuk fogalmazni, akkor hogyan valósítsuk meg azokat?” Szarka László kisebbségkutató szerint nem lehet a nemzetet igazolványokkal egyben tartani, és nem kell mindent egybeolvasztani, mert akkor éppen azokat a különleges értékeket adjuk fel, amelyek a magyar nemzet sokszínűségét (palóc, matyó, székely stb.) adják. Bárdi Nándor történész úgy vélte, amíg Magyarországon nem jön létre a pártok közt konszenzus a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban, addig tovább folytatódik a politikai szempontok szerinti támogatás, ami azt jelenti: nem biztos, hogy azt támogatják, ami a legfontosabb volna. /Sike Lajos: Rudolf Schuster: újjá lehet építeni. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Lezárult Szatmárnémetiben az a párbeszédsorozat, amelyet az RMDSZ megyei vezetői és önkormányzati képviselői napokon át folytattak a magyar polgármesterekkel és alpolgármesterekkel. A megbeszélésen a helyhatósági és parlamenti választásokon az érdekvédelmi szervezettel együttműködő Német Demokrata Fórum (NDF) képviselői és polgármesterei is részt vettek. /Sike Lajos: NDF–RMDSZ együttműködés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Az erdélyi magyarság egyik őszinte pesti barátja Pomogáts Béla irodalomtörténész legutóbb a Dialógusok – 2008 címen Mezőkövesden tartott régiós konferencián kifejtette: „Az utóbbi években Magyarország annyira lecsúszott, hogy megint a hárommillió koldus országa lett. Ennek egyik oka az, hogy az alkotó értelmiség kimaradt a nemzet sorsát meghatározó programokból. Vagy azért, mert kiszorították, vagy pedig visszavonult. A magyar közélet a szétesés állapotába került, és leszűkült két ember párharcára, s ennek áldozata az értelmiség is. Akaratunkon kívül egy színházi abszurd szereplői vagyunk. A szembenállás oly nagy, hogy már a Mohács előtti időket idézi. S ha csak rajtunk múlik, ugyanúgy széthullhatunk, mint 1526 után. ”Sike Lajos, a lap munkatársa hozzátette: a megosztást sikerrel áthozták Erdélybe. /Sike Lajos: Abszurd. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17.

„Egy-két találkozót leszámítva, minden alkalommal itt voltam Szatmárnémetiben, ezért joggal mondhatom, hogy ilyen rangos vetélkedő, mint a mostani, még nem volt” – mondta Birinyi József zsűrielnök, budapesti néprajzkutató, a népművészet mestere a Szamos-parti városban 17. alkalommal megrendezett Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny hét végi döntőjén. Nyisztor Ilona tucatnyi csángó népdalénekessel jelent meg a versenyen – akiknek fele a legjobbak közt végzett. A vetélkedő színvonalát jelzi az is, hogy a kapott pontok alapján mind az első, mind pedig a második helyen ketten végeztek. Komáromtól Pusztináig, Hódmezővásárhelytől Tiszaszőlősig sokan neveztek be. A verseny főszervezője, Csirák Csaba, a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke meglepetést tartogatott. A találkozó végén Fejér Kálmán zenetanár vezetésével a helyi katolikus és református kórusok – több heti közös próba után – együttesen elénekelték Kodály Székelyfonójának teljes dalrepertoárját. /Sike Lajos: Hajnal akart lenni… = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Tőkés László azzal érvelt: ha nem támogatja Sorin Frunzaverde, a demokrata-liberálisok (PD-L) frakcióvezetője az ő felvételét a néppárti frakcióba, az a román– magyar konfliktusnak az EP-ben való megjelenéséhez vezethet. Sike Lajos, az ÚMSZ munkatársa szerint Tőkés Lászlónak nem erőssége a diplomácia, nem eléggé átgondolt figyelmeztetése valójában fenyegetés. Az újságíró szerint Tőkést jól rászedték bölcs tanácsadói. Szász Jenő azt hitte, lesöprik az RMDSZ-t, és „megdumálta: lépjen vissza”. Az újságíró megállapította, Tőkés László független képviselő mind kétségbeesettebben keresi helyét az EP-ben, a frakciók nem tolakodnak érte. /Sike Lajos: Totál. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

„Szatmár megye magyarsága most is hozhatja négy évvel ezelőtti formáját”, amikor minden eddiginél több (összesen 25 polgármestert és mintegy kétszáz önkormányzati képviselőt) juttatott pozícióba – nyilatkozta Szatmárnémetiben Markó Béla RMDSZ-elnök, aki szerint a megyeszékhely esetében sem lehet más a cél, mint Ilyés Gyula jelenlegi polgármester újraválasztása. Markó azt tanácsolta, hogy ahol csak erre mód van, működjenek együtt a Magyar Polgári Párt képviselőivel, és együtt méressék meg jelöltjeiket az előválasztásokon. /Sike Lajos: „Szatmár hozhatja formáját”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Markó újságírói kérdésre válaszolva tagadta, hogy szatmári látogatásának fő célja a szövetségen belüli rendteremtés lenne. Egyes vélemények szerint ugyanis a városi szervezet vezetőségének válaszolt, amely nem akarja újból Ilyés Gyulát indítani a helyhatósági választáson. Markó kifejtette, ha az RMDSZ megfelelő embereket tud indítani a tisztségekért, az MPP-nek esélye sem lesz mandátumokat szerezni. /Babos Krisztina: Markó kiáll Ilyés mellett. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere kijelentette: az önkormányzat nem óhajt újabb kultúrpalotákat építeni, inkább átvenné és üzemeltetné a szakszervezetek tulajdonában lévőt, és ide költöztetné az eredeti tulajdonjog visszaállítása miatt épület nélkül maradt városi kultúrházat is. /Sike Lajos: Szatmári kultúrházsokk. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

„Elég sok írogató embert ismerek abban a körben, amelyben mozgok, de vagy keveset írunk, vagy pedig nem tudjuk magunkat megmutatni” – összegezte véleményét Bura László, az ismert szatmári nyelvész, közíró, a hét végén Szatmárnémetiben megtartott helyi könyvszemlén. A találkozón 197 olyan kötetet mutattak be, amelyek 2007-ben itteni szerzők „tollából” vagy Szatmár megyével kapcsolatban jelentek meg, ebből azonban alig harminc volt magyar nyelvű. Még rosszabb a helyzet az időszaki kiadványok dolgában: a megyében megjelenő 12 folyóirat között egyetlen magyar nyelvű nincs – enyhe vigasz, hogy egy mezőgazdasági témájú román–magyar–német nyelvű szemle főszerkesztője Solcz Béla. A Hírlap Könyvek néven új magyar könyvsorozat jelentkezett, melynek egyik első darabját, Veres István Tollhegy című publicisztikai kötetét máris díjazták. A magyarok közül a legnagyobb elismerést Muzsnay Árpád tanár-újságíró, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi alelnöke könyvkiadói szervező munkájáért kapta. /Sike Lajos: Szatmári biblioszemle. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Lemondott Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. Az alig pár hónapja megválasztott új elnök a szervezet megyei állandó bizottsága előtt jelentette be elhatározását. Ennek okáról egyelőre nem nyilatkozott. Draveczki Károly, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője közölte, Csehi „nem bírta a nyomást”, más elfoglaltságára és egészségi állapotára hivatkozott. Kereskényi Gábor, a városi RMDSZ elnöke nem tartja szerencsésnek a döntést. /Sike Lajos: Lemondott Csehi Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Február 18-án döntött az Erdődi Petőfi Kör: Deák Árpád nagyváradi szobrászművészt kéri fel a Petőfit és Júliát ábrázoló, a városka főterén felállítandó bronzszobor elkészítésére. Az avatóünnepséget szeptemberben kívánják megtartani. /Sike Lajos: Bronzba öntött Múzsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Az erdélyi magyarok utánozzák az anyaországiakat. Semmivel sem elégedettek, a gazdag magyart tolvajnak és csalónak tartják. A lap munkatársa, Sike Lajos bátran kiáll Verestóy Attila szenátor mellett, akinek vagyonosságát sokan kifogásolják. „Hogy segíti a székelyföldi árvákat, a kultúrát, a sportot, az árvízkárosultakat – erről nem szól a fáma. ” „Mi lenne a hazával, ha csak szegény hazafiak lennének?” /Sike Lajos: Szegény hazafi. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Sike Lajos újságíró keményen elítélte Németh Zsolt képviselőt és Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, akik a nemzetegyesítést hangoztatják, közben Tőkés László EP-képviselővel és Szász Jenővel, az MPP elnökével találkoztak „az erdélyi magyarság megosztásának ürügyén” – írta. Az újságíró szerint az erdélyi magyarok kétharmada másként érez, ők nem kellenek ezeknek a magyarországi politikusoknak, szóba sem állnak velük. Az újságíró kifejtette: „blöff, olcsó propaganda úgy beszélni nemzetegyesítésről, hogy politikai érdekből másokról, esetünkben a többségről nem veszünk tudomást”. /Sike Lajos: Nemzetrész(let)ek. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 21./

Amerikai befektetők több tízmillió eurós beruházása nyomán Nagykárolyban épül fel Észak-Erdély első bioetanolt előállító üzeme. A környezetbarát üzemanyagot alapvetően kukoricából előállító üzem az egykori nagykárolyi kendergyár helyén épül föl, tájékoztatott Bekő Tamás polgármester. /Sike Lajos: Kukoricából zöldenergiát. Bioetanol-üzem épül a Szatmár megyei Nagykárolyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Nem lesz szoborpark Petőfi körül Szatmárnémetiben – döntött február 28-án Szatmárnémetiben a városi tanács. Előzőleg az Ukránok Demokrata Szövetsége Tarasz Sevcsenko szobrának felállítását javasolta, Petőfi szobra mellé. A további javaslat szerint szoborparkot kellene létesíteni. Végül a tanács elutasította a szoborpark kivitelezését, egyben elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy Tarasz Sevcsenko szobra 150 méterrel távolabb, egy másik kis parkba kerüljön. /Sike Lajos: Petőfi magányos marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Egyetlen jelölt, Ilyés Gyula jelenlegi szatmárnémeti polgármester jelentkezett a hétvégi határidőig a városi RMDSZ-nél a polgármesteri tisztségre. „Megítélésünk szerint Ilyés Gyula jó munkát végzett az elmúlt években. ” „S valljuk be őszintén, más pártok jelöltjeivel szemben is egyedül ő indulhat jó eséllyel” –tájékoztatott Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti városi RMDSZ elnöke. /Sike Lajos: Ilyés Gyula a szatmári jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Sike Lajosnak, a lap munkatársának szemére vetették, hogy egyik oldalra húz, az RMDSZ felé, ezt az újságírónak nem volna szabad kimutatnia. Sike Lajos azzal érvelt, hogy az erdélyi magyarság többsége ugyanarra az oldalra húzott – az EP-választáson is ez derült ki –, akkor miért ne vállalná ezt ő nyíltan? Védte az RMDSZ-t: nem igaz, hogy ha akarta volna, már lehetne autonómia. Sike szerint az újabb magyar párt „önveszélyesen megoszthat”. Az ellenzéki magyar párt mellé azért sem áll, mert hangadói között több a sértett ember, általában gyengébben képzettek és kevésbé politikus alkatok. „Az a parlamenti képviselő, aki miközben az RMDSZ »kenyerét eszi«, nyíltan és szemtelenül ellene beszél, számomra a tisztességtelenség szobra!” – állította az újságíró. /Sike Lajos: Hű(tlen)ség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

A kérdőíves közvélemény-kutatás alapján Sike Lajos a legkedveltebb szerzője az Új Magyar Szó olvasóinak. Sike szerint azért kedvelik, mert nem a pestiek, hanem az erdélyi magyarok nyelvén és gondolkozása szerint ír. A kérdőívekre az olvasóknak csak öt százaléka válaszolt. Ennek alapján legnépszerűbb Sike Lajos, őt követi Ágoston Hugó, majd Bogdán Tibor és Székedi Ferenc. /Fröhlich Orsolya: Lebegtetés és köd nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

Két országban, három társulatnál és két nyelven játszik színházat a szatmárnémeti Lőrincz Ágnes színművésznő. Alig pár nappal halála előtt Szabó Magda is látta őt amint Az ajtó című regényének Bereményi Géza által színpadra írt változatában Szeredás Emerencet alakítja. Andrei Mihalache rendezőnek, aki egyben a szatmári román tagozat igazgatója, volt az ötlete, hogy a román társulatban Lőrincz Ágnesre osszák Az öreg hölgy látogatásának címszerepét. Lőrincz Ágnes megjegyezte: nem baj, ha kicsit magyaros-székelyes hangsúllyal beszéli a román nyelvet? A válasz: ettől még jobb, még érdekesebb lehet. Debrecenben Vidnyánszki Attila állította színpadra, az Úri murit, felkérték Lőrincz Ágnest a Cigányasszony szerepére. További debreceni fellépésre is van kilátás. /Sike Lajos: Magyar a román „öreg hölgy”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Sok református lelkész jelöltette magát önkormányzati képviselőnek az RMDSZ listáin. Tőkés László püspök csak imádsággal segíthet, az anyagi támasz lehetősége a kormányzati szervek kezében van. Szatmár megyében az RMDSZ az elmúlt négy évben 248 egyházi épület, köztük sok templom felújításához szerzett kormánytámogatást. Nagy Sándor nagykárolyi református esperes, a Szatmár megyei tanács (befutó) RMDSZ-es képviselőjelöltje sorolta azokat a templomokat, amelyeket kormánytámogatást nélkül alig tudtak volna renoválni, dicsérte Erdei D. István parlamenti képviselőt, aki szívén viseli az ügyet. Szatmár megyében tizenöt-húsz református lelkész került az RMDSZ önkormányzati listáira. /Sike Lajos: Kapaszkodj is! = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Schwabenpost, a szatmári svábok által alapított regionális lap három nyelvű. A szatmári németekkel (svábokkal) még a magyaroknál is jobban elbánt a múlt század történelme, elég csak a második világháború utáni deportálásukra gondolni. Háromszor próbáltak önálló újságot indítani (1930-ban, 1936-ban és 1990-ben), úgy tűnik, csak a negyedik nekifutás nyomán tudnak tartósan megkapaszkodni. A 2007 áprilisában kiadott, 1200 példányos Schwabenpost folyóirat most ünnepelhette egyéves évfordulóját. Rist Gabriella főszerkesztő említette, hogy az utóbbi hónapokban mind többen érdeklődnek a lap iránt azok a szatmári svábok, akik korábban kitelepedtek Németországba. Mind több köztük az olyan, aki az utóbbi években kétéltű lett, vagyis télen inkább ott, nyáron – a szőlő, a kert, a szülőház vagy akár egy visszakapott nagyobb földterületen – itt tartózkodik. Több írás magyarul is olvasható. A gazdálkodással kapcsolatos cikkeket rendszerint a Mezőgazdasági Futár (Curierul Agricol) című laptól kapják, amelyet Scholtz Béla, a Szatmár megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Központ igazgatója szerkeszt, három nyelven. /Sike Lajos: Sváb posta szatmári betűi. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Borbély László fejlesztési miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje április 18-án Marosvásárhelyen találkozni fog a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei vezetőivel, többek között Tőkés Andrással és Kiss Istvánnal. Az MPP közleménye leszögezte, hogy az MPP és az RMDSZ közötti megegyezés a helyhatósági választások közelségére való tekintettel sürgőssé vált, s ha nem lesz megegyezés, az MPP-nek gondolkodnia kell saját polgármesterjelölt megnevezésében. Közben Szatmár megyében a Szász Jenő szabta határidő után is tart a két magyar szervezet közti egyeztetés. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke szerint megéri tovább tárgyalni. /Lokodi Imre, Sike Lajos: Borbély–MPP találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Szatmárnémetiben rendezték meg a magyar nyelv és irodalom országos tantárgyversenyét, a Mikes Tantárgyversenyt. Kétszáz diák várta az eredményhirdetést. /Sike Lajos: A szó volt a tett Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, a szervezet megyei tanácselnök-jelöltje Sipos Miklós esperes meghívására május 4-én az anyák napját ünnepelte Szatmárnémetiben, a Németi református templomban, délután pedig Kökényesden sportpályát avatott. Csehi Árpád fiatal jogász-közgazdász összesen nyolc települést keresett fel. Érszakácsiban részt vett az első Vadkörtevirág Fesztivál megnyitóján, majd Pusztadarócon, az ottani katolikus templom Szent József búcsúján. A következő négy héten valamennyi magyarok lakta településre el akar jutni. /Sike Lajos: Szatmári körúton Csehi Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Ilyés Gyula Szatmárnémeti polgármestere, az RMDSZ polgármesterjelöltje olyan Szatmárnémetit szeretne, ahol jól érzik magukat, és nem költöznek el a fiatalok. A többi jelölt eddig nem dolgozott a közigazgatásban. Hangsúlyozta, hogy mindenkit ugyanazok a jogok illetnek, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszél. /Sike Lajos: Az útfeltörés nem választásfüggő. Beszélgetés Ilyés Gyulával, az RMDSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Csángóföldön járva kijelentette: Olteanu, a román házelnök kezdeményezte, hogy együtt kérjék a pápától a magyar mise engedélyeztetését. Ismerni kell a furfangos román politika természetét, a magyar csángómise kérdése ugyanis nem annyira Vatikánban, hanem Romániában dől el. A pápa engedélyezheti, mint már II. János Pál is tett erre tétova lépést, de csak Robu érsek mondhatja, hogy mehet! A pápa tiszteletben tartja a döntését. Kevesen tudják, hogy van egy hely Moldvában, ahol már 1992 óta tartanak magyar misét. A Radócz melletti Kacsikán, melynek kegytemplomát odatelepült lengyel sóbányászok alapították egykor. Évente csupán egyszer, augusztusban, Nagyboldogasszony napján, van egy magyar mise is. A mise jogát húszezer román nyelvű bibliával vásárolta meg a nyugati magyarság Gherghel jászvásári püspöktől. A bibliákat Szőke János páter, a nyugati magyarok akkori püspöki helynöke vezetésével Kacsikába szállították. A magyar misét reggel nyolcra tették, hogy minél több messziről jött zarándok lekésse. /Sike Lajos: Csángómise. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./