November 7-án mutatja be a szatmári Harag György Társulat Munkácsi Miklós Mindhalálig Beatles című zenés játékát, Csurulya Csongor rendezésében. /Sike Lajos: Mindhalálig Beatles. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek 2010-ig a közkórházak az elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint. „Többnyire úgy értelmezik, hogy az állam megint a nyakukba varrt egy feladatot, és az egészségügy amúgy nem része a közigazgatásnak” – magyarázta Székely Ervin államtitkár. Günthner Tibor Szatmár megyei önkormányzati képviselő alapjaiban jónak tartja a kormány döntését, de úgy látja, a felelősség átadásával pénzt is kellene adni a helyhatóságoknak, hogy rendbe tegyék a lerobbant kórházakat. Jó döntésnek tartja az egészségügyi rendszer decentralizációját Biró Rozália nagyváradi alpolgármester, hozzátéve: „Ehhez viszont megfelelő lehetőségek és források szükségeltetnek, így a minisztérium nem háríthat át egyik pillanatról a másikra mindennemű felelősséget és anyagi terhet az önkormányzatra. ” Székely Ervin azt állította, hogy az önkormányzatoknak van anyagi hátterük a kórházak működtetésére. /Sike Lajos, Székely Zita, Totka László: Helyi ügy lesz az egészség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere szerint talán nem fajulnak el ennyire a dolgok a Felvidéken, ha a Magyar Koalíció Pártja felkészül a várható fejleményekre /a magyarellenes akciókra/, és súlyuknak megfelelően kezeli azokat. A magyar kormány puhány magatartása nem ösztönözte határozottabb ellenlépésre az ottani magyarság vezetőit. Emlékezetes az első visszhangosabb pozsonyi magyarügy: a koronázó dómból a rendőrségre kísérnek egy csoport pesti diákot és a velük lévő tanárt, mert úgymond megszegték a helyi törvényeket, amikor nem szlovák (hanem magyar!) nyelven ismerkedtek a templom történetével. Mit tett volna a francia, angol vagy lengyel kormány, ha állampolgárait így megalázzák! Gyurcsányéknak viszont elég volt két ejnye-bejnye! Innen vezetett az út a dunaszerdahelyi meccs magyarveréséig. Az ÚMSZ munkatársa szerint ha a magyarok nem lesznek súlyunknak megfelelően a román parlamentben, s hagyják magunkat a „nemzetmentő” függetlenek által szétforgácsolódni, azt kaphatják, amit Fico és Slota adott az ottani magyaroknak. Az utóbbi időben a határon túliak közül az erdélyi magyarok helyzete elfogadható, ami jórészt az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhető. Azonban a „választók nagyon jól tudják: a különutasok nem annyira az RMDSZ-nek, mint az erdélyi magyarságnak ártanak. Kincses nevük sem téveszti meg őket!” /Sike Lajos: Előszél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Sike Lajos, a lap főmunkatársa ismételten kampányolt az RMDSZ mellett, kifejtve, nem csak Szász Jenőben, de Kincses Elődben és Garda Dezsőben is sokkal erősebb a vágy a bosszúra, az RMDSZ vezetőinek „megbüntetésére”, mint az erdélyi magyarság sorsa iránt érzett felelősség! Sajnálatos, hogy Tőkés László, aki Brüsszelben az erdélyi összmagyarság nevében beszél, itthon azokat támogatja, akik ártanak a magyarság parlamenti képviseletének. /Sike Lajos: Inkább a bosszú?! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

November 22-én tartották a XIX. Érmindszenti zarándoklatot. A költő szülőházának udvarán álló mellszobor előtt a fagyos szél ellenére is sokan összegyűltek az egész Kárpát-medencéből. „Építésre készen a kövünk” – szólt a költővel Tőkés László európai parlamenti képviselő arra hivatkozva, hogy ha nem építjük, erősítjük egységünket, akkor Bábel tornyaként omlunk össze. „Ady hitet, biztatást, tartást ad nekünk, egyebek közt abban is, hogy ne ordítsuk, hanem szeressük a hazát, lehetőleg cselekvően” – hangsúlyozta Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész. /Sike Lajos: „Ne ordítsuk a hazát” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szatmárnémeti Kölcsey-kör és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezte eseményen Tőkés László püspök arra hívta fel figyelmet, hogy közös összefogással a költő egész alakos szobrát kellene felállítani a szülőház udvarán a jelenlegi, múlt rendszerből örökölt mellszobor helyett. Tőkés azt is hangsúlyozta, hogy nem csak évente egyszer, a költő évfordulóján kellene figyelni az elzárt, félreeső Érmindszentre: a kiöregedő falut a pusztulás fenyegeti. Muzsnay Árpád művelődésszervezőnek köszönhetően irodalmi tanácskozás is volt Szatmárnémetiben, A Holnaptól a Nyugaton át a Kelet Népéig címmel, melyen nyolc, neves erdélyi és magyarországi szakember tartott előadást. Cseke Péter kolozsvári sajtótörténész Ady, Móricz és Szabó Dezső az Erdélyi Fiatalok című lapra tett hatását ismertette, Pomogáts Béla irodalomtörténész Ady transzszilvanizmusát méltatta, Bertha Zoltán A Nyugattól a Kelet Népéig címmel Németh László eszmevilágáról tartott előadást. Az Ady-ünnepségekkel egy időben az Ifjú szívekben élek című pódiumvetélkedőt is megrendezték. A költő verseiből összeállított zenés szavalóversenyre idén négy iskolai csapat nevezett be. Csanáloson is rendeztek szavalóversenyt. /Végh Balázs: Zarándoklat a költő szülőházához. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

Az országos kastélyprogram részeként, öt híres műemlék – köztük a Lónyai-kastély – renoválásának előkészítésére kapott kormánypénzt Szatmár megye. Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb épülete, az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély az első kedvezményezettjei közé tartozik annak a magyar vonatkozású műemlék- és műemlékjellegű kastélyok helyrehozatala szempontjából fontos programnak, amelyet Borbély László fejlesztési miniszter hirdetett meg. A kastély leghamarabb felújítható részében kisebb múzeumot szeretnének berendezni. B. Nagy Margit művészettörténész Reneszánsz és barokk Erdélyben /1970/ című könyvében a meggyesi kastélyt a 16. században beindult, és a 17. században kiteljesedett – négyszögletes udvart közrefogó, sarokbástyás, puritánabb díszítőelemeket felmutató – új stílusáramlat egyik legértékesebb épületei közé sorolta. /Sike Lajos: Múzem a kastélyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Bihar megyében az RMDSZ jelöltjei parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila szenátor lett, a leadott voksok 59,41 százalékát szerezte meg. Derzsi Ákos képviselőjelölt Észak-Biharban 54,34 százalékot ért el, míg Lakatos Péter képviselőjelölt a megye északnyugati részén, az Érmelléken 59,46 százalékot. A szavazatok visszaosztását követően még további mandátumokra számíthat a Bihar megyei RMDSZ, ugyanis Szíjjártó Zoltán Nagyszalontán, Pető Csilla a nagyváradi 8-as számú, illetve Csuzi István a 9-es választókerületben az első helyen végzett, esetükben még nem dőlt el a verseny. Kevésen múlott Varga Attila Szatmár megyei képviselőjelölt mandátuma, 49,98 százalékot ért el választókerületében, mindössze öt szavazat hiányzott a bejutáshoz. Varga fellebbezni készül, újra megvizsgáltatja az érvénytelenített szavazatokat. Erdei. D. István képviselőtársával és Günthner Tibor szenátorral biztos bejutók. Rajtuk kívül Kónya László szenátorjelölt és Túrós Loránd képviselőjelölt várhatja jó eséllyel a szavazatok visszaosztását, mindketten a legtöbb voksot gyűjthették be választókerületükben. Szilágy megyében az RMDSZ megszerezte a képviselőházi és a szenátusi jelöltekre leadott szavazatok többségét. A megyében egyedül Seres Dénes nyert egyből mandátumot. /Fikó László, Sike Lajos: Partiumi sikerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

A parlamenti választások után sokan voltak szomorúak. Alighanem közéjük tartozott Traian Basescu államfő, Szász Jenő és Tőkés László is. Az államfő nemcsak azért, mert pártja, a PD-L nem teljesen hozta az általa óhajtott eredményt, vagyis a többséget, de azért is, mert nem sikerült kiejtenie a parlamentből az RMDSZ-t. Szász Jenő és Tőkés László tudták, hogy a független jelöltek csakis az RMDSZ-től vihetnek el szavazatot, mégis nyíltan Kincsesék mellé álltak. Most szomorkodhatnak, mert Kincsesék szégyenteljesen leszerepeltek. Sike Lajos, a lap munkatársa azt ajánlja nekik, ha nem látnak világosan, gyújtsanak gyertyát. /Sike Lajos: Gyertyát! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Csirák Csaba szatmárnémeti helytörténész és művelődéskutató több könyvet és számos cikket közölt már a szatmári magyar színjátszásról. A helyi kulturális hetilap, az Ilyés-Benedek Ildikó által szerkesztett Szamos idei első számában Juhász Gyula két szerelmének szatmári vonatkozásairól írt. Csirák Csaba kifejtette, „sok a feltáratlan terület és elfelejtett személyiség. A világhírű Svéd Sándor nevét sokan ismerik ugyan, de kevesen tudják, hogy Szatmárnémetiben tanult”. /Sike Lajos: Juhász Gyula múzsái a szatmárnémeti színpadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Már jó ideje kész a Szatmár megyei Börvelyben felállítandó Móricz Zsigmond-szobor gipszváltozata, de Erdei István szatmári szobrász alkotásáról a helyiek eddig nem sokat tudtak. Kiss Zoltán RMDSZ-es alpolgármester örömmel fogadta a szobor hírét, Móricz Zsigmond többször járt Börvelyben. Jelenleg nincs pénzük, de közadakozással és pályázati pénzekből sikerülne felállítani a szobrot, mondta az alpolgármester. Volt már többször szó róla, hogy Börvely népe szobrot állít a nagy írónak, komolyabb kezdeményezés azonban csak a múlt év tavaszán született, amikor Sárpataki János akkori polgármester felkérte Erdei Istvánt, hogy formázza meg a mellszobrot. A művész elkészült a gipszváltozattal, a helyhatósági választások után Sárpatakinak mennie kellett, és a tervről megfeledkeztek. /Sike Lajos: Móricz visszatér Börvelybe? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Sárpataki János volt polgármester elmondta, hogy Börvelyben felállítandó Móricz Zsigmond szobor díját kifizeti Erdei István szobrászművésznek. Az egész börvelyi magyar közösségnek kell egységesen kiállni a szobor felállítása érdekében. /Sike Lajos: Sárpataki János kifizeti a Móricz-szobor alkotóját. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Előzmény: Sike Lajos: Móricz visszatér Börvelybe? = Új Magyar Szó, jan. 9.

Jogászokkal egyeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, hogy miként tudnának jogilag fellépni a sürgősségi kormányrendelet ellen, amelynek értelmében az önkormányzatoktól visszaveszik a beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de az év végéig el nem költött összegeket. Ha nem sikerül jobb belátásra bírni a kormányt, felkérik mindazokat az önkormányzati vezetőket, akiket hátrányosan érint a rendelet, hogy bíróságon érvényesítsék igazukat. Erről is tanácskoztak Kovászna és Hargita megyei elöljárók január 11-én Ojtozon. Borboly szerint egy másik járható út, hogy felkérnék a honatyákat, függetlenül attól, hogy RMDSZ-esekről van-e szó: a jogszabályt csak az önkormányzatok számára kedvező módosításokkal szavazzák meg. A Kovászna megyei önkormányzatok megvizsgálták már annak lehetőségét, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a Boc-kormány intézkedését. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere attól tart, hogy a kormány megszorító politikája miatt nem kezdhetik el a már előkészített fejlesztéseket, a 300 ANL-s és 28 szociális lakás, valamint az olimpiai méretű fedett uszoda megépítését. /Antal Erika, Horváth István, Kovács Zsolt, Sike Lajos: Kormányellenes bojkott. Megtagadják az RMDSZ-es önkormányzatok a költségvetési pénzek visszafizetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Günthner Tibor, az egyik új szenátor 18 éven át volt önkormányzati képviselő, egy ideig a megyei tanács alelnöke. Ráadásul alig van Szatmár megyében olyan nagyobb építkezés, amelynek tervezésében műépítészként ne vett volna részt. Jelenleg a költségvetés hiányában az emberek nem tudják, mennyi adót fognak fizetni 2009-ben. Nem lehet az, hogy ismét várólistára teszik Erdélyt és a Partiumot, hangsúlyozta Günthner Tibor, a Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út megépítése kormány megállapodás része, nem lehet csak lesöpörni az asztalról. /Sike Lajos: Nem lehet Erdélyt várólistára tenni. Beszélgetés Günthner Tiborral, Szatmár megye új szenátorával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

A nyolcvanas években Galacon vagy Tulceán szívesebben fogadták a magyar újságírót, mint Nagyváradon, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt vagy Csíkszeredában. Mert ezekben a városokban a román vezető magyar spionnak vélte őket. Galacon több ezer magyar élt azokban az években. Odahelyezték őket, az újságíró hozzátette, jobb fizetés és a nagyobb megbecsülés miatt is jöttek. Az egyik magyar elmondta, otthon hiába kérvényezte a lakást, miközben az oda telepített románokat lakáskulccsal fogadták. Erre ő Galacra ment, ahol máris beköltözhetett saját otthonába. Közismert, hogy már Trianon előtt több tízezer erdélyi magyar ács, kőműves, cipész, asztalos, lakatos, pincér, kerékgyártó, kocsikészítő dolgozott a Regátban. Sike Lajos újságíró emlékeztetett: az elmúlt években Szász Jenő többször is azzal vádolta az RMDSZ-t és Markó Bélát, hogy „kiűzött” Erdélyből kétszázezer magyart. Valaki meg azt írta, hogy egy gyergyói legény Gyurcsány miatt ment Írországba pincérkedni. Az újságíró megjegyezte, ez a legény inkább Írországba megy dolgozni, akkor is, ha Budapesten ismét Horthy Miklós a kormányzó, sokaknak ugyanis a hazafiság „a hasán megy át!” /Sike Lajos: A hasáért megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Idén is kitűnő énekesek neveztek be a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre, melynek döntőjét – a hagyományokhoz híven – Szatmárnémetiben, a filharmóniában tartották. Az első helyen a délvidéki Kupuszináról érkezett Csizmadia Anna végzett, a második díjat a csángóföldi Pusztina képviseletében Tamás Julianna nyerte, a harmadik pedig magyarországi versenyző lett: a nagykőrösi Tóth Orsolya. A romániai országos magyar kulturális szervezetek azonban nem vállalták fel a területi döntők szervezését, pedig a segítségükkel akár tömegmozgalommá is válhatna a hagyományápoló vetélkedő. /Babos Krisztina: Színvonalas népdaléneklési verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 26./ Tizennyolc évéhez méltón felnőtt ez a verseny és mind tartalmában, mind pedig résztvevőinek számában a legrangosabbak közé tartozik – mondta Olsvai Imre kolozsvári akadémiai népzenekutató, a Szatmárnémetiben tizennyolcadik alkalommal megrendezett Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési vetélkedő zsűrijének elnöke. Egy másik ismert szakember, Birinyi József budapesti népzenekutató és egyetemi tanár megerősítette Olsvai Imre véleményét. /Sike Lajos: A népdal ünnepe Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Basescu államfőnek Szász Jenő sokkal rokonszenvesebb, mint Sólyom László, mert az autonómiával kapcsolatban odavágta a magyar köztársasági elnöknek: soha! A lap munkatársa, Sike Lajos élcelődött, „mit lehetne tenni a sikeresebb autonómiaharcért?” Ajándékot kellene adni, ezt állítólag a törökök plántáltak a két román fejedelemségbe. Élcelődése után az újságíró megmagyarázta, az autonómiát a román parlamentben adják meg. /Sike Lajos: Sarki autó. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Három színház, nevezetesen a temesvári Csiky Gergely, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a szatmári Harag György Társulat közösen nyújtott be pályázatot uniós támogatásra. Stier Gyula, a szatmáriak nemrég kinevezett ügyvezető igazgatója elmondta, a pályázat egy évig anyagilag támogatná a három színház szomszédolását, a vendégszerepléseket, egymás előadásainak mindhárom helyen való bemutatását. /Sike Lajos: Három színház paktuma. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Sarmaságon a Kemény-kúria felújítási munkálatai még tartanak, de helyreállított termei máris több kulturális intézménynek adnak otthont: képtár, könyvtár, előadó- és konferencia terem működik a több évszázados falak között. A sarmaságiak a napokban Kemény Jánosra, 1662 telén (csatában) bekövetkezett halálára emlékeztek, egyúttal megnyitották a település első állandó képzőművészeti kiállítását, amelyet a helyi alkotók, köztük két fafaragó és három festő munkáiból állítottak össze. Tavaly ősszel avatták fel az állandó néprajzi és helytörténeti kiállítást. Az udvaron lévő nyári színpaddal és a múlt rendszerben épült kultúrház nagytermével kiegészítve olyan sokoldalú művelődési centrum jött itt létre, amely az egész vidéken párját ritkítja. A centrum külön dísze Kemény János kúria előtti mellszobra, amelyet a zilahi Sepsi József alkotott, akinek egy 56-os domborműve is látható a parkban. A helyi RMDSZ, az iskola, az egyházak, a Pro Sarmaság Kulturális Egyesület és más civilszervezetek jó együttműködése élteti a Kemény János /1607-1662/ kultuszt Sarmaságon. Tervezik, hogy a helyi líceumot is a híres emlékíróról, fejedelemről fogják elnevezni. Emlékíróként, sőt zsoltárfordítóként is ismert Kemény János (1661-1662 között Erdély fejedelme) nem sokat tartózkodott sarmasági birtokán, mégis igazi kultusza van a szilágysági nagyközségben. /Sike Lajos: Kultúrcentrum a kúriában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A 2008-ban megjelent szatmári könyvek és tudományos-kulturális kiadványok (összesen 280) közelmúltban megtartott seregszemléjén a Szamos kulturális hetilapot a legjobbnak járó díjjal tüntették ki. A szatmári magyarság alig egy éve indult művelődési folyóirata a Szatmári Magyar Hírlap mellékleteként jelent meg. Jól döntött a Scriptor Alapítvány kuratóriuma (elnöke Szilágyi Ferenc vállalkozó), amikor elhatározta, hogy alig egy esztendővel a Hírlap Könyvek sorozat beindítása után (főszerkesztője Veres István) egy külön művelődési lapot is megjelentet. Ilyés Ildikó, a Szamos főszerkesztője a lap alapítói közé tartozik. A rendszerváltás utáni próbálkozást, a Szamoshát című lapot /1990-1994/ már régen elfelejtették. A Szamosba olyan tekintélyes értelmiségiek írnak rendszeresen, mint Bura László nyelvész, közíró, egyház- és helytörténész, Muhi Sándor grafikus, művésztörténész, Mandula Tibor történész, Csirák Csaba kultúrtörténész, Fazekas Lóránt biológus-madárkutató és újabban Kiss Sándor matematikus és Danku Pál helytörténész. /Sike Lajos: Szamos-lap a kultúráról. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

„Már házirendezőnek számítok Szatmárnémetiben, hiszen ez a nyolcadik darab, amelyet az utóbbi években a Harag György Társulattal színpadra állítok. Egyébként már húsz éve járok át az erdélyi színházakhoz, s örvendek, hogy mind többen tartanak igényt szakértelmemre” – mondta Árkosi Árpád Jászai-díjas magyarországi rendező abból az alkalomból, hogy február 20-án lesz a Szamos-parti városban Caragiale halhatatlan komédiájának, a Zűrzavaros éjszakának a bemutatója. /Sike Lajos: Zűrzavaros éjszaka Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

A Határok nélkül a román–magyar vállalkozók együttműködéséért uniós program keretében február 26-án Szatmárnémetiben találkoztak a térségben, elsősorban a könnyűiparban tevékenykedő mintegy kétezer magyar és román kis- és középvállalkozás képviselői. Az összejövetel egyik fő témája az volt, hogyan próbálják közösen mérsékelni a most kibontakozó pénzügyi, gazdasági világválság káros hatásait. A megállapodás szerint mindenekelőtt javítják és gyorsítják az egymás közötti információátadást. Többek között közös weboldalt hoznak létre, amelyen egy időben magyar, román és angol nyelven tájékozódhatnak az érdeklődők, három szakmai tréninget tartanak, s közös információs irodát nyitnak. /Sike Lajos: Közös válságkezelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Stier Péter, a szatmári Északi Színház nemrég kinevezett, fiatal ügyvezető igazgatója elmondta, a városi tanács, Ilyés Gyula polgármester javaslatára, egyhangúlag megszavazta a színház épülete teljes felújításának előtanulmányához szükséges költségeket, ami azt jelenti, hogy már a közeljövőben hozzáfoghatnak a régóta várt modernizálási munkának. A pénzügyi-gazdasági válságra való tekintettel viszont a Szatmár megyei önkormányzat 30 százalékkal kevesebb költségvetési pénzt tud adni a hozzá tartozó kulturális intézmények működtetésére. Stier közölte, a két tagozat összesen 135 alkalmazottjából (ebből 51-en, köztük 23-an színészek dolgoznak a Harag György Társulatnál) senkit nem fognak elbocsátani. Kevesebb vendégművészt, rendezőt, díszlet- és jelmeztervezőt foglalkoztatnak majd. /Sike Lajos: Kevesebb pénz a szatmári színháznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Nem lehet tudni, Börvelyben mikor lesz Móricz Zsigmond-szobor, a gipszmodell ma is ott áll Erdei István szatmári műtermében. Börvely csupán az egyik település, ahol évek óta eszik egymást, ahol a helyi közösség több részre szakadt. A gencsi református pap körüli botrányokat hovatovább egész Európa megismeri. Gencset leszámítva, a viták legfőbb oka a politikai megosztottság. Sike Lajos, a lap munkatársa szerint Tőkés László püspök példájára több lelkipásztor és presbitérium beengedte a politikát a templomba, ezek okozták a vitákat. A református lelkészek nagy többsége nem engedett a megosztó törekvéseknek, hanem az RMDSZ mellé állt. /Sike Lajos: Illyésre figyelve. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Máris nagy sikere van Szatmárnémetiben, a neogótikus Vécsey-házban Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrászművész kiállításának, pedig csak április 2-án nyitják meg. Kovács Géza eredeti végzettsége gépészmérnök, hegesztéssel készített tárgykollázsnak nevezi alkotásait, ezek többnyire használt és eldobott fémdarabokból összeállított különleges szobrok vagy inkább térplasztikák. Kovács Gézának ez már a 82. egyéni tárlata, külföldön is többször kiállított, tíz országban őrzik alkotásait, eddig 15 képzőművészeti (köztük francia és spanyol) díjjal tüntették ki. Leginkább a két éve kapott Pro Cultura Hungarica kitüntetésre büszke. /Sike Lajos: Minden fémkupacban több kompozíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Brüsszelben lobbizás kezdődött azért, hogy Románia szerepét felértékeljék a kommunizmus elleni harcban, ennek keretében nekimentek az „örök ellenségnek”, Magyarországnak. Adrian Severin vezetésével a napokban Politikai stabilizáció Kelet-Közép-Európában, a Szovjet Magyar Köztársaság bukása címmel nemzetközi konferenciát tartottak Brüsszelben. Az 1919-es román megszállás okozta pusztítás, nyugati megfigyelők szerint is, csak a tatárjáráséval mérhető: Magyarországon leszerelték a gyárakat, kiürítették a készáru- és nyersanyagraktárakat (csupán gyapjúból több száz vagonnal küldtek haza!), elhajtották az igás és haszonállatok százezreit, még a vetőmagnak félretett gabonát is rekvirálták. Ionel Bratianu mondta 1920. július 1-jén a román képviselőházban: „Nem nyugodhatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, míg Magyarországban az életképesség szikrája is van, nem érezhetjük magunkat biztonságban. ” És valóban nem nyugodnak. Budapesti látogatásakor Basescu elnök élesen visszaverte Sólyom László székelyföldi autonómia-igényét. /Sike Lajos: Stabilizálni. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium év halasztást kapott a költözésre. A reformátusok birtokba akarják venni visszakapott épületüket, a Református Gimnázium számára. Ezt nem akarja elfogadni a Kölcsey Főgimnázium igazgatója. Az újságíró elítélte Tőkés László püspököt, szinte kiprovokálva, hogy újabb vita induljon a lassan megszülető egység helyett. /Sike Lajos: Elegánsan. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Sike Lajos, a lap munkatársa meghívottként a neves író, Kocsis István születésnapján Budapesten az Írószövetség székházában a falvakban a románok és magyarok jó viszonyáról beszélt. Nem aratott osztatlan sikert. Az erdélyi származású írók azt szerették volna hallani, „ha vágom, blamálom a románokat, s durva magyarüldözésekről beszélek” ami alátámasztotta volna, hogy életük veszélyben volt otthon, s el kellett jönniük a szülőföldről. Ehelyett Sike Lajos azt mondta, hogy „az anyaországból áthozott megosztottság lassan többet árt nekünk, mint a román politika. ” /Sike Lajos: Avasiasan. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettessel közölték, hogy május elejétől át kell adnia helyét a Szociáldemokrata Párt (PSD) emberének. Az eljárást Erdei D. István parlamenti képviselő brutálisnak tartja. Az RMDSZ-es tisztségviselők attól tartanak, hogy a főtanfelügyelő-helyettes menesztését megsínyli a magyar oktatás, Kónya az elmúlt hat évben igen sokat tett azért, hogy a megyében minden magyar fiatalnak biztosítva legyen az anyanyelven való tanulás, a négy magyar középiskolán kívül is legyen elegendő magyar szakközépiskolai és szakmunkásképző osztály. Nem kis részt neki köszönhető, hogy Szatmár megye magyar iskoláiban az országos átlagnál jobb, 98 százalékos a szakképzett pedagógusok aránya. /(Sike Lajos): Szatmáron gyorsítottak a tisztogatási folyamaton. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Ismeretlen tettesek megrongálták Szatmárnémetiben a Kossuth-kert sétányai mentén lévő táblákat. A román feliratú táblákat „csak” meghajlították, a kétnyelvűt – mely arról tájékoztat, hogy a gyermekjátszóteret a városháza és az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) közös uniós pályázata nyomán korszerűsítették – szétverték. A csákány- vagy fejszecsapások több helyen átszakították a dupla fémlemezt, elsősorban a magyar feliratnál. Márk Nagy János, a szatmári EKE ügyvezető igazgatója elmondta, valakinek nagyon nem tetszik a magyar felirat, két éve feljelentették őket a fogyasztóvédelemnél, azt állítva, hogy csak magyarul írtak a táblákra. Azután az ellenőrök látták, hogy ez nem igaz. /Sike Lajos: Csákánnyal a magyar felirat ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

„Átadtuk az európai uniós országok bukaresti nagyköveteinek a csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt” – jelentette be május 26-án Bukarestben az RMDSZ elnöke. Kovászna megye 38 intézményéből alig hat esetében tartották meg a magyar vezetőket. A háromszéki igazgatóleváltások ellen május 28-ár újabb tiltakozási akciót szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Van eredménye annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a Szatmár megyei RMDSZ folytatott a kormánypártok helyi képviselőivel néhány magyar igazgató megtartása érdekében. Weiszenbacher István, az országos mezőgazdasági és halászati kifizetési ügynökség megyei igazgatója posztján marad, Kovács Mátéból az ifjúsági igazgatóság vezetőjéből aligazgató lesz, míg Fodor István a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ aligazgatója tovább dolgozhat beosztásában. Csehi Árpád, a szatmári RMDSZ és a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy nemcsak a napokban leváltott Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes kerül vissza helyére, hanem még két-három elmozdított magyar vezető. A megyei ifjúsági igazgatóságoknál újabb tíz magyar politikust mentettek fel tisztségéből. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, az előző kormány ifjúsági államtitkáraként közvetlenül együtt dolgozott az intézmények vezetőivel, és tudja, milyen munkát végeztek, így kizártnak tartja, hogy a napokban lebonyolított versenyvizsgán figyelembe vették volna a szakmai tudást. A Szatmár, Hargita, Kovászna, Hunyad, Beszterce-Naszód és Maros megye ifjúsági igazgatóságainak vezetőjét, az Arad, Kolozs, és Szilágy megyei aligazgatót, illetve a marosvásárhelyi diákház aligazgatóját bocsátották el, Kovács Péter szerint magyar nemzetiségük és RMDSZ-támogatottságuk miatt. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Uniós nagyköveteknél a csíkszeredai kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./