Jakubinyi György érsek idei bérmálási körútjának utolsó állomása Kajántó és Jegenye volt. Az eseményről Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó és a Vasárnap főszerkesztője elmondta, hogy az érsek elsősorban Kolozsváron és környékén bérmált. Régebben az volt a szokás, hogy csak a kolozsvári Szent Mihály-templomban gyűltek össze, és oda vezették a híveket. Már második alkalommal a püspök személyesen, mindenkit a saját háza táján látogatott meg. Akármilyen kicsi is legyen az a közösség, mint például a kajántói, ahol öt tucatnyi katolikus sincs és mindössze csak hárman bérmáltak. Sajnos a gyülekezetek egyre fogynak, különösen Kalotszegen. Székelyföldhöz viszonyítva Kolozsvár is már szórványnak tekinthető. /Véget ért a bérmálási körút. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Júl. 4-én nyílik Aradon Toth Annának, az Aradi Képzőművészeti Kör tagjának hatodik egyéni festészeti kiállítása. /Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

"Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, aki ismét Romániába látogatott. A megbeszélésen a kisebbségügyi főbiztos beszámolt legújabb kolozsvári tapasztalatairól, ahol a Babes-Bolyai Tudományegyetem chartájának módosításával kapcsolatos kérdésekben tájékozódott. Az RMDSZ képviselői elmondták, hogy az RMDSZ nem tartja kielégítőnek a BBTE Szenátusa által tervezett módosításokat, amelyek a magyar és a német tanulmányi vonalra vonatkozó döntéshozatali jogosítványokat szabályozzák. - Markó Béla tájékoztatta az EBESZ főbiztosát arról, hogy a szenátus által már megszavazott helyi közigazgatási törvényt még mindig nem fogadta el a képviselőház, így késik a nyelvhasználati jogok törvénybe iktatása is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5. - 1758. sz./

Új vezetője van a Hargita megyei önkormányzatnak, Zsombori Vilmos, aki egy vokssal előzte meg Kolumbán Gábor eddigi elnököt. Kolumbán Gábor összegezte a tanácselnökként eltöltött négy esztendőt /a jövőben megyei tanácsos lesz/. 1992-96 között a megyei tanács alelnöke volt. Akkor még nagyon erős volt a megyei tanács költségvetési pénzt elosztó funkciója, még 1989 előtti beidegződések voltak jelen. Közben Kolumbán elment egy évre Budapestre, vezetéstudományt tanulni. - Kolumbán programjának lényege: a megye fejlesztése olyan közös célkitűzés, ami leültetheti egy asztalhoz a helyi önkormányzatokat. Ez a fejlesztő önkormányzat koncepciója. Azonban senkit sem érdekelt a programja. Kolumbán 1996-ban elkészített egy személyzeti személyiségprofil-elemzést a megyei tanácsnál. Azonban annyira kontraszelektált volt az apparátus, hogy kreatív típusú ember kettő volt a 130-ból. Ugyanakkor kezdett elöregedni a megyei tanács apparátusa. Kolumbán fiatal, az egyetemekről jövő embereket vett fel. Végül eredeti programját teljesíteni tudta. A döntéshozási mechanizmust sikerült megváltoztatni négy év alatt. Rengeteg újítás vezetett be. Új feladatkörök is megjelentek, mint például a gyerekvédelmi hivatal. Az intézmény átalakításánál azonban hibásan gondoltam, hogy az intézményi változás fontosabb, mint az intézményi kultúra megváltoztatása. A megye kapcsolatépítése miatt az első két évben sokat kellett utaznia, emiatt nem tudott foglalkozni a személyzet nevelésével, oktatásával, fejlesztésével. /Szondy Zoltán: Búcsúzás helyett. Beszélgetés Kolumbán Gábor volt megyei tanácselnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

"A reformátusok IV. világtalálkozójának kiemelkedő eseménye volt a II. Magyar Református Diaszpóra Világtalálkozó Bácsalmáson. A szabadtéri istentiszteleten Tőkés László püspök végezte az igehirdetést. A püspök kifejtette: "a másság, a sokféleség, a pluralizmus ingoványos talajra vezeti az embert, főként a fiatalokat és a gyermekeket". Könnyű belátni - mondta, hogy az erkölcsi iránytűjét vesztett nemzedékek milyen úttalan utakra tévednek, amikor már mindegy számukra a hinni vagy hitetlenül élni legsúlyosabb erkölcsi kérdése. Azokra a felvetésekre, amelyek megkérdőjelezik, hogy áldozhat-e az ország az adófizetők pénzéből a határokon túl szórványban élő magyarságnak, Tőkés László kijelentette: mi is részt vettünk az ország házának építésében, ebben az országban ott van a mi részünk is. /Református diaszpóra világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Állásfoglalások elfogadásával ért véget júl. 4-én a Magyar Professzorok II. Millenniumi Világtalálkozója Balatonföldváron. Színvonalas kutatás nélkül nincs hiteles oktatás - áll a professzorok által jóváhagyott ajánlásban. A Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) egy olyan háttérinformációs bázis felállítását tervezi, amelyben tagjainak az igényei, a készségei és a lehetőségei is szerepelnek. Fontos lenne, hogy a kutatóhelyekre a határainkon túlról is lehessen pályázni - szögezik le a dokumentumban. Egy javaslat szerint létre kellene hozni a Kárpát-medencére kiterjedő távoktatási hálózatot. A professzorok szorgalmazzák a romániai magyar tannyelvű önálló állami egyetem és az Erdélyi Magyar Magánegyetem létrehozását, és a magyar nyelvű felsőfokú mezőgazdasági oktatás mielőbbi beindítását Romániában. A dokumentum felveti, hogy nem csak a külföldi, hanem a magyar professzorok számára is korlátozottak a pályázati lehetőségek. Gyakran a pályázatokkal elnyert pénz jelentős részét az intézmények működtetésére fordítják. A professzorok szerint a mindenkori kormány adókedvezményekkel is segíthetné a kutatók munkáját. A környezetvédelmi munkabizottság egy alapítvány és intézet felállítását javasolja, amely a Kárpát-medence vízgyűjtő területein lévő országok környezetvédelmi módszertani, kutatási és oktatási tevékenységét fogná össze. Az ajánlások között szerepel, hogy a külföldi tudósok az eddigieknél nagyobb szerepet vállaljanak a magyar tudományos közéletben. "Szaknyelvében él a művelt nemzet" - szögezi le a MPV állásfoglalása. Az egyetemi tanároknak pozitív, de reális nemzettudatot kellene közvetíteniük - állapítják meg ezzel is összefüggésben. /Véget ért a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

Románia elkerülte az olyan etnikai konfliktusokat, mint amilyenekre a volt Jugoszláviában sor került, mert az erdélyi magyarok és románok együttműködést és demokráciát akarnak - derül ki az Amerikai Egyesült Államok kormánya által megrendelt közvélemény-kutatásból, amelyet James C. Rosapepe amerikai nagykövet ismertetett júl. 8-án Bukarestben, Az etnikai kapcsolatok román modellje: az elmúlt tíz év, a következő tíz év címmel rendezett konferencián. Ez a felmérés igazolja Bill Clinton elnök tavalyi - sokat kommentált - , kijelentését miszerint Romániában példás megoldást találtak az etnikai kisebbségek helyzetének rendezésére - mondotta a diplomata. A felmérés szerint 64,2%-a a románoknak, és több mint 70%-a a magyaroknak úgy véli, hogy a román-magyar kapcsolatok jobbak, mint 1989 előtt. A tömbmagyarság 50%-a szerint a román-magyar kapcsolatok nem változtak, és egyharmaduk vélekedik úgy, hogy ezek a viszonyok javultak 1989-hez képest. Kevesebb mint a magyarok egyharmada, és a románok alig 15%-a véli úgy, hogy konfliktusos helyzet van a magyarok és románok között. Az erdélyi románok 66,4%-a vélekedik úgy, hogy a két etnikum közötti kapcsolatot az együttműködésre törekvés jellemzi. Arra a kérdésre, hogy minek köszönhető a koszovói tragédia elkerülése Erdélyben, a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy a demokratikusabb rendszer miatt, illetve a magyarok türelmének, vezetőik bölcsességének köszönhetően nem került sor véres konfliktusokra románok és magyarok között. A románok 39,1%-a, a magyaroknak pedig a 47,3%-a vélekedik úgy, hogy a viszony javulni fog. A magyar lakosság 52%-a és a románok 45%-a szerint az RMDSZ-nek nagy szerepe volt a román-magyar kapcsolatok javulásában. A magyarok 94,2%-a és a románok 87,5%-a ért egyet az uszító cikkek, tévé- és rádióadások betiltásával. A magyarok 94,3%-a, illetve a románok 60,4%-a vélekedik úgy, hogy a másik nyelvének, kultúrájának megismerése nagymértékben közelítheti egymáshoz a két közösséget. Az eseményen jelen volt Mugur Isarescu kormányfő, aki maga is elégedetten nyilatkozott arról, ahogy Románia rendezte a nemzeti kisebbségi kérdést. - Románia az elkövetkező tíz évben is igyekszik javítani az ország területén élő etnikai közösségek helyzetén, a törvény által is szavatolni a nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának, nyelvének, vallásának, identitásának megőrzését. Ezt fogja szolgálni az új helyi közigazgatási törvény is, amelyet jelen pillanatban a képviselőház még vitat, és amely szavatolja az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban - mondotta Isarescu. A miniszterelnök emlékeztetett: szintén hamarosan napirendre kerül a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása, a Kisebbségi Hivatal működését szabályozó törvénytervezet, a mindenfajta megkülönböztetés eltörlésére vonatkozó törvénytervezet, illetve a nemzeti kisebbségi törvénytervezet. - A román hatóságok megkülönböztetett figyelmet fordítanak az elkövetkezendőkben is azoknak az elkobzott javaknak a visszaszolgáltatására, amelyek a nemzeti közösségek tulajdonát képezték - hangoztatta Isarescu. - Eckstein-Kovács Péter elmondta: hónapok óta elfogadásra vár egy olyan kormányhatározat, amely arról szól, hogy a hivatal jogi személyiséget kapjon, és pénzügyi függetlenséget nyerjen. Kónya-Hamar Sándor képviselő megjegyezte, hogy ez a sokat emlegetett modell kirakatjellegű. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Elégedettek az amerikaiak Erdélyből nem lett Koszovó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Júl. 7-én Decebal Traian Remes pénzügyminiszter és Andrew Vorkink, a Világbank Bulgáriáért és Romániáért felelős igazgatója, aláírták azt a szerződést, amely 57 millió 100 ezer dolláros hitelt nyújt Romániának a vámrendszer korszerűsítése és az egészségügyi rendszer reformjának támogatása céljából. /57 millió dolláros világbanki kölcsön Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

"A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának résztvevői Millenniumi Nyilatkozatban fejezték ki legfőbb célkitűzéseiket: "a hitében meggyengült és közösségében szétszakított nemzet egységének visszaállítása, visszatérés a történelmi folytonosság útjára, társadalmi igazságtétel és megbékélés, nemzetünk vészes fogyatkozásának megállítása". /A Magyar Református Egyházak Világszövetsége Egyetemes Zsinata: Millenniumi Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./"

"Júl. 6-án a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának résztvevői református világtalálkozót tartottak Ópusztaszeren, ez volt a találkozó magyarországi zárórendezvénye. Dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök beszéde után a világ minden égtájáról érkezett református püspökök együtt celebrálták a hálaadó istentiszteletet azért, hogy a Trianon és a történelmi viharok által szétszórt magyarság Isten segítségével megtarthatta nemzeti egységtudatát. Erről szólott a hívekhez Tőkés László püspök is, kifejtve, hogy a vallásos hit segített a megmaradásban is. A Krisztusba vetett hit a keresztyén magyarokat összetarthatja, és akkor a szekularizációnak, illetve a modern világ ártalmainak sem sikerül megbontania a Trianon óta megőrzött lelki egységet. A püspök Bocskai István testamentumát idézte, melyben a református erdélyi fejedelem arra intette utódait, hogy Erdély és Magyarország egysége érdekében cselekedjenek. "Gyűlj ide népem!" - idézte a püspök Dsida Jenő versét, Isten áldását kérve arra, hogy a magyar ne váljék széthúzó nemzetté. Az istentiszteletet együtt tartották a szétsodródott magyarság egységét jelképezve: Horkay László kárpátaljai püspök, dr. Erdélyi Géza felvidéki püspök, Tőkés László királyhágómelléki püspök, Csete-Szemesi István délvidéki püspök, Forró Sándor kanadai püspök és Medgyesi Lajos amerikai püspök. A többórás rendezvény után a hívek a nagy meleg ellenére tömött sorokban járultak az úrasztalokhoz és vették magukhoz az úrvacsorát. Az istentisztelet végén felolvasták a millenniumi találkozó nyilatkozatát, mely ismételten a lelki és nemzeti egység megőrzésére szólította fel a világban élő magyarokat. A református világtalálkozó eseményei Magyarországon az ópusztaszeri eseménnyel befejeződtek, Erdélyben, a Délvidéken és Kárpátalján folytatódnak a programok: Nagyszalontán például Bocskai fejedelem szobrát avatják, Nagyváradon ifjúsági világtalálkozó lesz, Munkácson, Kassán és Rimaszombaton pedig a helyi reformátusok gyűlnek össze. - Erdélyben a szabadtéri vallásos rendezvények közelében - legyen az katolikus búcsú, vagy református istentisztelet - előszeretettel gyakorlatoztak a román hadsereg harci repülői, illetve helikopterei. A református világtalálkozó idején Ópusztaszeren egy gyakorlatozó MIG 29-es vadászgépe fülsiketítő robajjal többször is alacsonyan körbefordult az emlékpark felett. /Panek József: Református világtalálkozó Ópusztaszeren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./"

Inaktelkén a háromnapos rendezvénysorozat /júl. 7-9/ a IV. Református Világtalálkozó, a millenniumi rendezvények és a hagyományteremtő Kalotaszegi Napok keretébe illeszkedett. Az első nap istentisztelettel kezdődött, majd bemutatták Gyarmathy Zsigáné Tarka képek a kalotaszegi varrottasok világából című, 1896-ban megjelent kötetének hasonmás kiadását. A kötetet Beke György író méltatta, megemlékezve Kalotaszeg nagyasszonyának áldozatos munkásságáról. Júl. 8-án Balogh Ferenc, Gazda Klára és Mezei Elemér a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai tartottak előadást Kalotaszeg történelméről, népi építészetéről, népviseletéről, néphagyományairól, népességviszonyairól. Megnyitották a tájházat, mely Bálint Erzsébet tiszteletes asszony áldozatos gyűjtőmunkájának köszönhető. Júl. 9-én, vasárnap a református világtalálkozó ünnepi istentiszteletére került sor. /Horváth Gyöngyvér: Inaktelki találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

A romániai iskolák rehabilitációs programja keretén belül Hargita megyében 19 iskolát újítanak fel. A munkálatok összértéke megyeszinten 4,8 millió dollár, a pénzügyi alapot kedvezményes kamatú kölcsönként a Világbank biztosítja a tanügyi tárcának. Az első körben a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium épületén, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző két épületén, a csíkszeredai építőipari szakközépiskola, a dánfalvi közpiskola 1-4. osztályos iskolájának épületén, valamint a balánbányai szakközépiskolán végzik el a munkálatokat. /Sarány István: Iskolarehabilitációs program. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Ismeretes, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa múlt héten elfogadta a BBTE új Chartáját. A megszavazott változat nem rendelkezik a szenátus magyar tagjai által javasolt 5 önálló magyar kar létrehozásáról. A testület jelenlévő magyar tagjai egységesen tartózkodtak a szavazástól. A BBTE új Chartájának értékeléséről Kötő József oktatási államtitkárt kifejtette: Tartózkodásukkal a magyar oktatók kifejezték, hogy a Chartát nem tartják elég jónak, de mindenképpen előrelépésnek értékelik. A Charta meghatározása szerint az oktatási vonal az oktatási folyamatnak olyan szerveződési formája, amely kifejezésre jut katedrákban, főosztályokban és karokban. Ehhez azt is hozzá teszik, hogy egy fakultáson belül több oktatási vonal létezhet. Gyakorlatilag tehát távlatilag megfogalmazódik a katedrák és fakultások létrehozásának a lehetősége. A Charta biztosítja a képzésformák kezdeményezését, a tanerőkkel való gazdálkodás jogkörét, a versenyvizsgák meghirdetését, a tantervek összeállításának a felülvizsgálatát. Vagyis mindazokat az alapvető didaktikai feladatköröket elláthatja, amelyek lehetővé teszik a kezdeményezést és az illető oktatási vonal fejlesztését. A Charta egyik gyengesége, hogy bonyolult döntési jogkört ír le, amely nagyon elhúzhatja az oktatási vonal kezdeményezését. Amennyiben a főosztály indítványát a kari tanácsban leszavazzák, akkor ennek joga van azt a szenátus elé terjeszteni. A szenátus a javaslatot csak kétharmados többséggel szavazhatja meg. Ha viszont ez mégis megtörténik, paritásos bizottságot hoznak létre, amelyik kidolgozza a mindkét fél számára elfogadható megoldást. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményezéseket ne szavazzák le már az első menetben. Ugyanakkor viszont beláthatatlan ideig elhúzhatják az ügyet. Az oktatási vonalak a titkárságon belül külön személyzettel és organigrammával fognak rendelkezni. A Charta szerint az adott oktatási vonalon belül csakis az illető oktatási vonal képviselőinek az egyetértésével lehet bizonyos képzéseket megszüntetni. Ezzel törvényesítették mindazt, ami eddig is létezett. A Charta előírja az egyetemi könyvtár mellett egy tudományos tanács működését, amelynek kötelező módon a magyar rektor-helyettes is tagja. A Charta szerint törvénybe iktatják a többnyelvűséget, lehetővé teszik az illető oktatási vonal nyelvének az akadémiai életben való használását. Az új Charta értelmében most a magyar tanulók olyan szakra is jelentkezhetnek, ahol nincs magyar oktatás. /Papp Annamária: Továbbra sem mondanak le az önálló oktatási struktúrákról. Kötő József államtitkár a BBTE új Chartájáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Kolozsváron a júl. 10-i vita során a tanács nem járult hozzá ahhoz, hogy Janovics Jenő mellszobrának felállítására pénzt utaljanak ki. A tanácsosok elutasították az Antonescu marsall szobrára a polgármesteri hivatal által előirányzott pénzösszeget. A vita során Vekov Károly RMDSZ-es városatya javasolta: állítsanak teljes alakos szobrot Márton Áron római katolikus püspöknek. Második próbálkozásra a tanácsi többség megszavazta a javaslatot. Az RMDSZ-tanácsos reméli, hogy a tanácsi nagykoalíció a fent említett terv elfogadásakor is működni fog. /Márton Áron-szobor épülhet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

"Júl. 11-én Nagykárolyban a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója Partiumi Rendezvényei keretében emlékeztek a város nagy szülöttjére, a bibliafordító Károli Gáspárra. Barcza Dániel esperes Károli Gáspárról szólva megállapította: "Ma is ámulattal tölt el bennünket, hogy a bibliafordító lelke milyen csodálatosan simult a magyar nyelvhez és Isten igéjéhez." Csűry István Károli Gáspár magyar Bibliájának jelentősége múltunkban, valamint üzenete a jelen és a jövendő nemzedékeknek című dolgozatát olvasta fel. Károli Gáspárnak a templomkertben álló szobránál folytatódott az ünnepség. Megnyitották a Keresztyénség Erdélyben című fotóművészeti kiállítást. A résztvevők autóbusszal Ady Endre szülőfalujába indultak, ahol dr. Németi János történész tartott előadást. /Boros Ernő: Károlyi Gáspárra emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./"

A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának Mármaros egyházmegyei rendezvényei között, július 9-én került sor Színérváralján egy nem mindennapi ünneplésre. A helyi református templomban Tőkés László királyhágómelléki püspök hirdetett igét, miután Bak Lászlóné Major Enikő helybeli tiszteletes asszony és Szilágyi Béla RMDSZ-elnök, egyházmegyei főgondnok üdvözölték a hallgatóságot. Tőkés László püspök tolmácsolta a jelenlévőknek a világtalálkozó két alapmondanivalóját: megmaradni magyarnak és lehetőleg otthon, s kibővítette azt egy harmadik alapgondolattal: egységben maradni meg magyarnak. A több mint három órás, kulturális műsorral kibővített istentisztelet után, a tömeg meglátogatta a két püspök által felavatott Erdős Sylvester Jánosról elnevezett Ifjúsági és Rehabilitációs Központot, valamint az Erdős János múzeumot. Az új épület termeiben Pákey Sándorné Gyerkó Mária helybeli képzőművész kiállítását is megtekinthették az érdeklődők. Ezután a tömeg a város temetőjébe vonult, ahol előbb a zágoni Zágonyi Károly - nem is olyan régen felavatott - kopjafájánál emlékeztek meg az amerikai szabadságharc és a 48-as magyar forradalom kiemelkedő alakjáról. A Szinérváraljáról elszármazott honvéd, a forradalom leverése után Amerikába vándorolt, ahol -hőstettei révén - nevét az USA történelmébe is beírta. A megemlékezés az első világháború szomorú, tragikus eseményeit felidéző II. Székely Hadosztály tömegsírjánál folytatódott. /Farkas E. Zoltán: Zágonyi Károly emléke a Református Világtalálkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Júl. 14-i sajtóértekezletén Andrei Marga tanügyminiszter bejelentette: Folytatódik az átfogó reform a tanügyben. Az elkövetkező években az ország valamennyi iskolájának internet-hozzáférést biztosítanak. 1990-ben 164 ezer fiatal tanult az ország egyetemein, 1997-ben már 261 ezer, jelenleg pedig 320 ezer egyetemi hallgató van az állami felsőoktatásban. Távlati tervként említette a felvételi vizsga teljes eltörlését. Elismerően szólt a Babes-Bolyai Tudományegyetem Chartájának módosításáról, szerinte ez a legmagasabb fokú multikulturalitást biztosítja, eleget téve Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa valamennyi ajánlatának. Marga szerint az egyetem szenátusának tagjai valamennyi előírást betartva utasították vissza a testület magyar tagjainak az öt önálló magyar kar létrehozásáról szóló javaslatát. Andrei Marga tanügyminiszter nem tett említést a magyar és német tanulmányi vonal fejlesztéséről, új csoportok beindításáról. /Kiss Olivér: Andrei Marga szerint a Babes-Bolyain a legmagasabb fokú a multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Fennállása óta a legsúlyosabb anyagi gondokkal küzd a Színművészeti Egyetem /Marosvásárhely/. Augusztustól kilenc alkalmazottjától kell megválnia, s a tanárok 40 százaléka elveszíti katedrájának egy részét. Az intézmény évi 4 milliárd lejes költségvetésének több mint felét - a fejkvótás költségvetési rendszer bevezetésével - lefaragta a szakminisztérium, a megmaradt pénzösszeg pedig az alkalmazottak fizetésére sem elegendő, holott az idei 8-as és 24-es kormányrendelet alapján 65 százalékkal kellene azokat megemelni. Béres András rektor véleménye szerint nem kizárt az sem, hogy a színit egy másik felsőoktatási intézmény hatáskörébe utalják át. Lehetséges változatok: a Petru Maior Egyetem vagy a bukaresti Filmakadémia. /Bögözi Attila): Mélyponton a színi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

"Júl. 14-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék közötti határ menti gazdasági együttműködési lehetőségekről, az európai uniós támogatások közös pályázások esélyeiről tartott közös román-magyar konferenciát Szatmárnémetiben a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület és a társrendező nyíregyházi Primom Alapítvány. A vállalkozók fóruma az elhangzott előadásokat rövidesen megjelenő kiadványában közölni fogja. /Nemzetközi értekezlet a határ menti együttműködésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 15./ Pécsi Ferenc Szatmár megyei parlamenti képviselő kezdeményezte a konferenciát. Az elmúlt tíz év során Szatmárnémetitől Temesvárig az országhatár mentén számos külföldi tőkével működő társaság létesült, a határokon átívelő gazdasági együttműködés csak a határ menti térségek összehangolt fejlesztésével válhat igazán gyümölcsözővé. Fontos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szatmár valamint Kárpátalja megyék gazdasági régiójának létrehoza. Pécsi Ferenc kifejtette, hogy Románia uniós csatlakozási esélyei megnövekednek Nyugat-Románia gazdasági felzárkózása révén. A régió létrehozása hozzájárul ahhoz is, hogy a jövőben keletre kitolódó schengeni határok kevésbé szigorúak legyenek. Bemutatták a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék által közösen készített projektjavaslat-csomagot, amely az idegenforgalom, a mezőgazdaság, a kis- és középvállalkozások fejlesztése és a környezetvédelem terén kínál közös fejlesztési lehetőségeket. /Bódi Sándor: "Szatmár térsége az Európai Unió legkeletibb régiója lehet". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./"

"Júl. 15-én istentisztelettel egybekötött ünnepséggel zárult a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának több mint kéthetes központi rendezvénysorozata Budapesten, a Kálvin téri református templomban. Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, kiemelten is Orbán Viktor miniszterelnöknek, a világtalálkozó fővédnökének az eseménysorozat támogatásáért. A püspök utalt arra, hogy "egyesek fanyalgással, olykor leplezetlen rosszhiszeműséggel követték nyomon" a találkozó eseményeit, és "a suttogó propaganda" szerint a református egyháznak és a világtalálkozónak távol kellene tartania magát a politikától. Tőkés László megjegyezte, hogy "egyes egyházi körök steril belterjességből fakadó értetlenségükkel tetézik a világ részéről tapasztalható kizáró törekvéseket". A püspök hangsúlyozta, hogy a református egyháznak mindig döntő szerepe volt a nemzet megmaradásában, a mindenkori kényszerű újrakezdésekben. Tőkés László elengedhetetlennek nevezte a történelmi egyházak ökumenikus összefogását. Az istentiszteleten Hegedűs Lóránt püspök hirdetett igét, aki azt hangoztatta: állam és az egyház különválik ugyan a ma társadalmában, de nem a szétszakítás, hanem a jobb együttmunkálkodás révén. A rendezvény lezárásaként okleveleket adtak át a világtalálkozó fő szervezőinek. - Az erdélyi magyarokat tömörítő kilenc szervezet közös nyilatkozata szerint a magyar kisebbségi közösségek megmaradásában döntő jelentőségű Magyarország anyagi támogatása, ami hosszú távon kiszámíthatóvá válna, ha a magyar költségvetés meghatározott részét fordítanák erre a célra. Véleményük az, hogy ennek jelenlegi, körülbelül 0,13 százalékos aránya a mostani gazdasági körülmények között is jelentősen növelhető. /A Reformátusok IV. Világtalálkozójának záróünnepségén Tőkés László az egyház politikai szerepvállalása mellett érvelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Emil Constantinescu államfő bejelentette: nem jelölteti magát újabb elnöki mandátumért az elnökválasztáson. Az államelnök leszögezte, bejelentésétől függetlenül, az eddiginél is erőteljesebben támogatja Mugur Isarescu miniszterelnök reformprogramjának maradéktalan megvalósítását. Júl. 18-án az államfő elnökletével megtartott kormányülésen megvizsgálták az integrációs tárgyalások menetét, majd megvitatták a féléves költségvetés teljesítését. Az államfőnek joga van részt venni a kormány ülésein, és amikor ezt megteszi, akkor ő elnököl; ezt különleges alkalmakkor szokta megtenni. Constantinescu ezzel jelezni kívánta, mandátuma hátralevő idejében még hatékonyabban részt kíván venni a kormány ügyeinek rendezésében - állapította meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. /Ellentmondó vélemények Constantinescu visszalépéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

Júl. 19-én Markó Béla bemutatkozó látogatáson fogadta Íjgyártó Istvánt, Magyarország új bukaresti nagykövetét a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalban. A találkozón a nagykövetség részéről részt vett Szabó Béla, a nagykövet első beosztottja és Polonyi Géza attasé. Az RMDSZ képviseletében jelen volt Borbély László területfejlesztési államtitkár, kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnök, Kelemen Hunor művelődési államtitkár és Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke. A megbeszélésen a jelenlévők a két ország közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről és ebben az RMDSZ szerepéről, illetve más időszerű politikai kérdésekről cseréltek véleményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./ Íjgyártó István, az új nagykövet 37 éves beregszászi születésű diplomata 13 éves korában települt Magyarországra családjával. Angolul és oroszul beszél, fél éve pedig elszántan tanulja a román nyelvet. A legfontosabbnak tartja a következőket: a magyar konzuli hálózat fejlesztése /csíkszeredai és a konstancai főkonzulátus/, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítése, beleértve a kereskedelemben mutatkozó akadályok mihamarabbi lebontását, a határ menti és a regionális együttműködés fejlesztése, a határátkelők korszerűsítése, illetve új határátkelők megnyitása, egyes rendkívül fontos - például a katasztrófavédelmi, illetve a környezetvédelmi együttműködésre vonatkozó - szerződések megkötése, a magyar-román kulturális kapcsolatok előmozdítása. A nagykövet úgy véli, a bukaresti magyar nagykövetségen szakmailag kitűnően felkészült, tapasztalt gárda dolgozik. /Hatalmas kihívás a bukaresti nagyköveti poszt - véli Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság új bukaresti nagykövete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

"Júl. 17-én, két nappal azután, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének közgyűlése dr. Kelemen Atillát választotta a szervezet elnökévé, Kincses Előd, a volt megyei elnök sajtótájékoztatót tartott. Értesítette a sajtó képviselőit arról, milyen fázisba jutott az a per, melyet Tőkés László indított az Associated Press hírügynökség, és annak munkatársa, Alison Mutler ellen, amiért azt állították, hogy Tőkés László szekuritátés ügynök volt, és ezt be is ismerte. Bukarestben volt az újabb tárgyalás, melynek során Hermann Mostest Ioan református lelkészt hallgatták meg tanúként, aki kettős, román-holland állampolgárságú, és aki bebizonyította, hogy súlyos rágalmazás történt, hiszen Tőkés Lászlót már 1980-81-től üldözte a szekuritáté, mint az Ellenpontok szamizdat kiadvány munkatársát. Az ügyvédet meghökkentette az, hogy a bukaresti 2-es kerület bírósága Tőkés László szekus dossziéjának a bekérését rendelte el, illetve felkérték a szekus dossziékat felülvizsgáló bizottságot: nyilatkozzon arról, hogy nem volt-e szekus a lelkész. A másik téma, melyről Kincses tájékoztatta a sajtót - a marosvásárhelyi magyar napilaphoz, a Népújsághoz kapcsolódik. Szólt a közte és a lap között kialakult konfliktusról, mely a Magyar Újságírók Szövetségének Etikai Bizottsága elé került. Kincses kifejtette, hogy a marosvásárhelyi választási kudarc fő oka az, hogy az első fordulóban a közel háromezer érvénytelen szavazatot az RMDSZ szavazókörzeti megbízottai nem óvták meg. Kincses szerint a júl. 15-i Maros megyei közgyűlést "teljesen szabályzatellenesen hívták össze, hiszen a megyei és országos alapszabályzat is határozottan kimondja, hogy a küldötteket kizárólag a kerületek és körzetek jelölhetik, viszont a küldöttek között ott voltak azok is, akiket a Reform Tömörülés, a MADISZ, és más platformok delegáltak, tehát az egész törvénytelen volt, csak 21 küldött rendelkezett valóban érvényes mandátummal, akiknek kezében volt a körzet által kiállított megbízás". Kincses az Országos Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordul. /(Máthé Éva): Belenyugodott kudarcába, de kivizsgálást kér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

A következő tanévtől választható tantárgy lesz a meghirdetett pályaorientáció és tanácsadás óra. A tanügy reformja elkerülhetetlen, mégis elhamarkodott és kellőképpen nem megalapozott ez az újítás, jegyezte meg a cikkíró. Az sem egyértelmű, hogy valóban célszerű-e tanrendi keretek közé szorítani egy ilyen vállalkozást. Varró Éva pszichológus, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ koordinátora, a Bolyai Nyári Akadémia nevelési programjának vezetője feltérképezte azt az elméleti hátteret, amely elengedhetetlen egy ilyen típusú tanácsadói munka végzéséhez. A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartott erről előadást. A különböző országokból érkező résztvevők (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági tanárok) különböző pedagógiai hagyományokat hoztak magukkal. Együttműködésük esélyt adhat arra, hogy meggyökerezzen a reform. /Parászka Boróka: Bolyai Nyári Akadémia. Neveléslélektan pedagógusoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Megjelent Aurel Marc Adalékok Hargita megye történetéhez című könyve, amelyben az itt élő románok kultúráját, életmódját, az együttélés problémáját kutatta. Ezen a tájon kevés román nyelvű helytörténeti munka született, még kevesebb jelent meg nyomtatásban - értékelte Ana Dobreanu, az Állami Levéltár csíkszeredai fiókjának munkatársa a könyv csíkszeredai bemutatóján. A szerző, Aurel Marc maga is az Állami Levéltárban dolgozott, könyve három évvel halála után látott napvilágot. /(Hátsekné Kovács Kinga): Helytörténeti újdonság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

"A közelmúltban magyar kormány rendelésére a határon túli magyarok különleges jogállását szabályozó státustörvény kapcsán készült közvélemény-kutatás eredményét örömmel jelentette a román sajtó: "A magyarországi magyarokat nem igazán érdekli a határon túli magyarság sorsa" címmel. A közvélemény-kutatás alapján ugyanis a magyar állampolgárok mintegy hetvenöt százaléka nem ért egyet azzal, hogy a határon túli magyarok számára munkavállalási engedélyt biztosítsanak Magyarországon. A megkérdezettek harminc százaléka szerint a Magyarországon letelepedett és "románoknak" nevezett magyarok úgymond "ellopják" a helybéliek munkahelyeit. A felmérésből az is kiderül: az alanyok harminc százalékában a szülőhazájukból kivándorolt, Magyarországon letelepedett magyarok valóságos "erkölcsi viszolygást" váltanak ki. A megkérdezetteknek alig tizenöt százaléka ért egyet azzal, hogy a határon túli magyaroknak kettős állampolgárságot adjanak. Ennek ellenére az anyaországi magyarok mintegy negyven százaléka tekinti úgy, hogy a magyar kormánynak támogatást kell nyújtania a Magyarországon letelepedni szándékozó, Romániából kivándorolt magyaroknak. A felmérés szerint a megkérdezettek többsége nem tartja szükségesnek, hogy törvényben szabályozzák a határon túli magyarok jogállását, tizennyolc százalékuk pedig úgy vélekedik, hogy a státustörvényt nem a magyar kormánynak, hanem a határon túli magyarok érdekvédelmi szervezeteinek kellett volna kezdeményeznie. A megkérdezettek többségének nincs tudomása a határon túl élők számarányáról, tizennyolc százalékuk pedig a romániai magyarokat nem tekinti magyaroknak. - Olyan ez, mint amikor az édesanya bánik mostohán gyermekével, kommentálta a Szabadság a felmérést. Pedig csupán annyi a különbség köztünk, erdélyi magyarok és anyaországiak között, hogy országhatár választ el bennünket. Eredetünk, történelmi múltunk, hagyományaink közösek. - Elkeserítő, hogy egyáltalán feltevődik a kérdés: magyar-e a határon túli magyar? - Magyarországon hosszú évtizedeken át kommunizmus volt, olyan rendszer, amely gyökeresen átalakította az emberek gondolkodását. /Papp Annamária: Mit ér az ember, ha magyar? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"Júl. 22-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT). Szeptemberre halasztották a döntést a saját államfőjelölt-állításról. A testület elfogadta a képviselők és szenátorok jelöltállításának szabályzatát, melyet a területi elnökök terjesztette elő: a területi szervezetek saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák. Szintén a helyi szervezetek határozzák meg, hogy előválasztásokon vagy küldöttgyűlésen rangsorolják a jelölteket. Megállapodtak abban, hogy nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek vagy egyik társult szervezetnek; nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén; az érvényben levő ügynöktörvény hatálya alá esik, továbbá azok sem, akik az 1996-os parlamenti választásokon, illetve a 2000-es helyhatósági választásokon függetlenként vagy más párt, illetve szervezet listáján indultak. Az RMDSZ-jelölt nem lehet büntetett előéletű, a politikai elítéltek kivételt képeznek. Vitát váltott ki annak eldöntése, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon mandátumot szerzett önkormányzati képviselők indulhatnak-e a parlamenti választásokon. Hosszas vita után eldöntötték, hogy ez végül csak a polgármesterekre, alpolgármesterekre, megyei tanácselnökökre, illetve alelnökökre vonatkozik. Eckstein-Kovács Péter miniszter, szenátor felszólalásában az RMDSZ parlamenti frakciójának a nemeket tekintve aránytalan összetételére hívta fel a figyelmet. - - Döntés született arról, hogy Markó Béla a Maros megyei szenátusi lista vezetője. A testület elfogadta a parlamenti és elnökválasztás megszervezéséért felelős bizottság szabályzatát, és megbízta Takács Csabát ennek vezetésével. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Szabályozták a képviselők és szenátorok jelöltállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Egy nappal az SZKT ülése előtt Hargita megye tanácsának volt elnöke, Kolumbán Gábor kilépett az RMDSZ-ből, tudósított a bukaresti Cotidianul napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

Júl. 17-én Nagykárolyban tartották meg a Nagykárolyi Református Egyházmegye szervezésében az Ifjú Presbiterek Találkozóját, melyet dr. Hegedűs Lóránt püspök nyitott meg. Vetési László kolozsvári lelkész tartott előadást. Közel háromszázan voltak jelen Erdély különböző településeiről, sőt Magyarországról és Kárpátaljáról is. Tőkés László püspök kifejtette, hogy a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának is egyik célja a fiatalok megszólítása, összegyűjtése volt. Tőkés László Orbán Viktor miniszterelnököt idézte: "A magyarság a megcsappanás, összezsugorodás stádiumába került. A fiatal nemzedékre vár, hogy fordítsa át a gyarapodás állapotába népünk sorsát". - A vendégek Kaplonyba, az épülő református templomhoz is ellátogattak. /Nagy Ágnes: Ifjú Presbiterek Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

"Júl. 22-én Erdőcsinádon, a millenniumi rendezvények sorában népdal- és népmuzsika-találkozót tartottak. A Seprődi János Kórusszövetség népzenei találkozójának alapjául a népművészet szolgált. Megjelent egy dán együttes is, bemutatva a dán népi kultúrát, voltak Magyarországról is, továbbá a nyárádszeredai Bocskai István női kar, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus. Nagy Ferenc, a kórusszövetség elnöke találóan mondhatta: "Itthon vagyunk. Bár a történelem földrajzilag szétszórt minket, ennek ellenére egységes nemzetként lépünk a harmadik évezredbe." /Járay Fekete Katalin: Népdal-, népmuzsika-találkozó Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"