Csen Delaj, Kína bukaresti nagykövete és Stelian Oancea román külügyi államtitkár aug. 29-én aláírta a két ország között létrejött hitelegyezményt, amely értelmében a keleti ország ötmillió jüan értékű (megközelítőleg 600 ezer dollár) vissza nem térítendő hitelt nyújt Romániának. Petre Roman külügyminiszter elmondta, ebből a hitelből a román külügyminisztérium és a pekingi román nagykövetség műszaki felszerelését korszerűsítik. A kínai kormány az utóbbi három év folyamán immár a negyedik vissza nem térítendő pénzadományt juttatta Romániának, ezek összértéke eléri a 20 millió jüant, azaz körülbelül 2,5 millió dollárt. A kínai nagykövet kifejtette, az adomány lényegében a kínai nép rokonszenvét jelképező gesztus, amiért Románia az ENSZ genfi emberjogi ülésszakán segítette Kínát. Az említett értekezleten Románia küldöttsége tartózkodott a pekingi kormány politikájának szankcionálásáról rendelkező szavazáson. /Pénzadomány Kínától. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./.

Markó Béla szövetségi elnök nem lát megfelelő alapot az RMDSZ és Iliescu pártja, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) közötti együttműködésre. Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke nemrég úgy nyilatkozott: pártjának nyitottnak kell lennie, és ″békülékeny″ magatartást tanúsítania a romániai magyarok érdekvédelmi szervezetével szemben. Az RTDP ugyanis megértőbbé, az RMDSZ pedig pragmatikusabbá vált, ami jó alapot képezhet a tárgyalásokra - vélte. A Szabadság kérdésére Markó kifejtette: nagyon örülne, ha ″az RMDSZ felé nyitás″ jegyében az RTDP programja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezettel bővülne, amely reális ajánlatokat tartalmazna az erdélyi magyarság gondjainak a megoldására, erről azonban az RMDSZ-nek jelenleg nincs tudomása. Az RMDSZ csakis a reform, a tulajdonkérdés rendezése iránt elkötelezett pártokkal tud elképzelni bármiféle együttműködést, amelyek ugyanakkor partnerek a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésére. A magyar egyetem ügye az egyik ilyen konkrét feltétel lenne. Mi nem vagyunk hajlandók legitimizálni egy olyan kormányt, amelyik nem ilyen program szerint működik - mondotta a szövetségi elnök. Hangsúlyozta: az RTDP és az RMDSZ között mindeddig nem került sor sem hivatalos, sem pedig nem hivatalos tárgyalásra. - Markó Béla szerint a Ion Iliescu vezette párttal az RMDSZ-nek sokkal gyanakvóbbnak kellene lennie, mint a többi koalíciós partnerrel. /Székely Kriszta: Markó: Nincs megfelelő tárgyalási alap az RMDSZ és az RTDP között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

"Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) első alelnöke aug. 31-én tartott sajtóértekezletén a Szabadság kérdésére kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, amely szerint "nincs megfelelő tárgyalási alap az RMDSZ és az RTDP között". Nastase kijelentette: "Úgy látszik, hogy az elmúlt időben Markó Bélát nagyon megihlette Tőkés László. Az RMDSZ-en belüli harcok olyan kijelentésekre késztetik Markó Bélát, amelyek segítségével megtarthatja támogatottságát." - Pártja nem fogadja el a romániai magyarok számára biztosítandó kettős állampolgárságot. Amennyiben az RMDSZ továbbra is erőlteti ezt, a román parlament törvénnyel tiltja majd meg annak lehetőségét. Az RMDSZ-nek meg kell értenie, hogy elmúlt a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonló képviselet ideje, és be kell lépnie végre a normális, román politikai életbe - mondta Nastase. Hozzátette: az RTDP stratégiájában sohasem szerepelt az, hogy kormánykoalíciót alkosson az RMDSZ-szel. /Kiss Olivér: Nastase a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonlította az RMDSZ-t. Az RTDP első alelnöke Románia szuverenitását félti. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter Adrian Nastasénak Kolozsváron tett kijelentéseit kommentálva elmondta: a politikus megnyilvánulásai nem okoznak különösebb meglepetést. Az RMDSZ mindig is politikai célokkal kívánta elérni céljait és a jövőben is ezt fogja tenni. A Palesztin Felszabadítási Szervezet pedig története során nem mindig ennek a megoldásnak volt a híve. Tehát ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mondta Eckstein-Kovács Péter hozzátéve: Romániának diplomáciai kapcsolatai vannak a Palesztin Felszabadítási Fronttal. /Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ soha nem alkalmazta a PFSZ érdekérvényesítő módszereit. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

Gyulán 3000, magát románnak valló személy él, mintegy huszonkét ezer magyar között. A Gyulán szerkesztett román lap /Foaia romaneasca) főszerkesztője és a kiadó igazgatója, Iova Éva elmondotta: a lap ezer példányban jelenik meg, ennek felét Romániában terjesztik. A hetilap megjelenését a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatja. Iova Éva őszintén bevallotta: Magyarországon semmiféle erőszakos beolvasztásról nem lehet beszélni. Bár létezik Gyulán román iskola, a román nyelvű oktatásra egyszerűen nincs igény, ezért a románt idegen nyelvként tanítják. A román állam a lapot papírral támogatja, minden mással a magyar kormányszervek, alapítványok. A szerkesztők tudják jól, hogy előbb-utóbb nem lesz kinek írjanak, de a maguk módján becsülettel őrzik a román nyelvet. - Gyula 25 ezer lakosából 13-14 ezer katolikus, 6-7 ezer református, és 3-4 ezer ortodox vallású. Mindhárom egyháznak két-két temploma van. Míg a katolikus és református papok száma kettő, az ortodox papoké hat (!). Rendszeresen templomba járó ortodox mintegy 100 lélek van. A gyulai ortodoxok elöljárói kiharcoltak maguknak egy püspökséget is. A Foaia romanesca egyik áprilisi számában Sofronie püspök, a magyarországi ortodox egyház vezetője maga cáfolta meg a romániai lapokban megjelent információkat, melyek állítólag tőle származtak. Az erőszakos asszimilációról írt a román sajtó, melyről a püspök említést sem tett, sőt kifejtette, mennyi segítséget kapnak a magyar kormánytól, és mennyire korlátlanul működhet a román önkormányzat, éppen Gyulán. /Nánó Csaba: Nem létező asszimiláció. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

AZ RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szept. 2-án véget ért országos gyűlésén felfrissítették a platform politikai célkitűzéseit, stratégiáját, taktikáját. Újraválasztották Katona Ádámot elnöki tisztségébe. Az EMK vezető testülete ezentúl nem ügyvezető testület, hanem elnökség lesz. Az elnökségre a betegség miatt lemondott dr. Borboly István helyébe Sántha Pál közgazdász került. Az EMK országos gyűlése javasolja a magyar kormánynak, hogy részesítse állami kitüntetésben a szeptemberben 70. életévét töltő Király Károlyt és az októberben 65. éves Katona Ádámot. /EMK-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában tartotta. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, ellenőrzést tartott. Az alelnöki tisztségeket Bartha András szovátai orvos, Gazda István kovásznai tanár, Sántha Pál Vilmos csíkszeredai közgazdász, valamint Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd töltik be. A gyűlésen úgy döntöttek, hogy Gazda Istvánt legyen Kovászna megye RMDSZ-es szenátor-jelöltje a parlamenti választásokon. Ugyanakkor tiltakoztak az ellen, hogy ha Kovászna megyében az előválasztásokon el akar indulni valaki, akkor kénytelen lefizetni négymillió lejt a választási bizottságnak, ha ezután befutó helyre kerül, még tízmilliót a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-nek. Az EMK eme antidemokratikus cenzus hallatán felkérte Markó Bélát, a szövetség elnökét, hogy a központi RMDSZ-kasszából fizessék ki az újgazdagok soraiba fel nem kapaszkodott jelöltjüknek a fent említett összeget, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Markó mindeddig nem reagált e megkeresésre. /Györffy Sándor: Platformgyűlés Zeteváralján. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./

A magyar természettudományos muzeológusok augusztusban tartott XVIII. országos találkozójának fő témája: ,,Természettudományi múzeumok a Kárpát-medencében". A szakmai összejövetelen meghívottként külhoni munkatársak is részt vehettek. Romániából a gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi, nagyenyedi, nagyváradi, nagybányai, nagyszebeni, valamint a temesvári természettudományi múzeumok és részlegek képviseltették magukat. A megjelentek tájékozódhattak a szomszédos országok múzeumi törekvéseiről. A piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen zajlott a szakmegbeszélések zöme is. Az egyetem épületei Makovecz Imre építész tehetségét dicsérik. A találkozót közös szándéknyilatkozat aláírásával zárták, amelyben mindannyian a testvéri együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás zálogát látják. Sok érdekes javaslat is elhangzott. A temesváriak javasolták például: érdemes lenne felújítani a magyar orvosok és természetvizsgálók múlt századi vándorgyűléseinek hagyományát. Szükséges lenne egy alapdokumentáció elkészítése a természettudományi múzeumokban őrzött közgyűjteményekről s a nevezetesebb magángyűjteményekről. Ez a könyv a múzeumok kialakulásáról, a gyűjtemények sorsáról, a hozzájuk kapcsolódó személyiségekről, a fejlődés vagy a hanyatlás ismérveiről, a mai szakembergárdáról stb. szólna. /Dr. M. Kiss András: Természettudományi Múzeumok a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

A magyar választóközeg fokozottan konszenzusorientált: vagyis elvárja a politikai elittől, hogy energiáját ne pazarolja véget nem érő vitákra, hanem konstruktívan álljon hozzá a magyar társadalom előtt álló problémák orvoslásához. Vannak kivételek, a meglehetősen agresszív retorikájú Kisgazdapárt például mindig is rendelkezett egy tíz százalék körüli választói bázissal, a MIÉP is felfelé ívelőben van, hajlíthatatlan radikalizmusa dacára. Ugyanakkor a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz akkor tudott nagy népszerűségre szert tenni, amikor üzenetének lényege pozitív volt. 1994-ben az MSZP ügyesen rájátszott a Kádár-kor iránti nosztalgiára és a "szakértői" imidzsre. A Fidesz azzal nyert 1998-ban, hogy az antikommunista retorikát visszafogta és elsődlegesen saját programjáról beszélt. Ilyen szempontból zseniális volt Orbán Viktor lemondása a Fidesz elnöki posztjáról és kivonulása a pártpolitikai villongásokból. Ez egy hosszabb Fidesz-kormányzás lehetőségét vetíti előre, állapította meg elemzésében Borbély Zsolt Attila. A magyar politikai életben masszív reprezentációval rendelkezik egy olyan balos irányzat, mely számára a nemzeti probléma, ezen belül elsődlegesen a trianoni szétszakítottság kérdése nem bír politikai relevanciával, az idegenbe szakadt magyarokat ezen irányzat képviselői koloncként érzékelik, és legyen szó akár autonómiáról, akár státustörvényről, akár a szomszédokkal való mosolypolitika kialakításáról, nem haboznak az összmagyarság érdekei ellen dönteni. A közvetlen érintettek - a határon kívül rekedtek -, akiknek feladata lenne a külhoni állampolgárság körüli nemzeti konszenzus kimunkálása, nos, ők sem minden esetben támogatják eme elképzelést. A Magyarok Világszövetségének új vezetése elkészítette a külhoni állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. Itt van a lehetőség, hogy e kezdeményezés mellé álljanak azok, akik nemzetstratégiában, összmagyar programban gondolkodnak. Borbély Zsolt Attila örömmel venné, ha Markó Béla élére állna e kezdeményezésnek. /Borbély Zsolt Attila: Konszenzus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./

Nem kizárt, hogy Joao Ary portugál politikus szept. 7-én véget ért moldvai látogatása nyomán közelebbről Európa tanácsi raportőrök vizsgálják ki: tiszteletben tartják-e a csángók jogait Moldvában. Az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkárát elkísérte romániai útjára Komlósy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) alelnöke, Szilágyi Zsolt képviselő, aki az RMDSZ-ben a csángó ügyekért felel, Sántha Attila, Kötő József oktatási államtitkár tanácsosa, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató. A vendégeket a bákói prefektúrán fogadta Adrian Mironescu kormánymegbízott, jelen volt a megyei tanács több tagja, Ruxandra Iosipescu főtanfelügyelő, Dumitru Gábor, a iasi-i római katolikus püspökség tanácsosa, csángó falvak polgármesterei, a csángó szövetség képviselői. A hivatalosságok részéről elhangzott: igaz, hogy a törvény értelmében tanulhatnak anyanyelven a nemzeti kisebbségek, de Moldvában egyes történészek nézete szerint a csángóknak nem magyar az anyanyelvük. Évek óta tartó követeléseik ez okból nem teljesíthetők, de ha kérnék a magyar nyelv oktatását, a tanfelügyelőség engedélyezné azt. Ezt arra hivatkozva állította a prefektus, hogy szerinte nem elég, ha a csángó szövetség kéri a szülők nevében a magyarórák beindítását, hanem ezt az igényt a szülőknek is fenn kell tartaniuk. Tánczos Vilmos elmondta: a szülőket több rendben megfélemlítették az iskolában és az egyházban is, így nem elégséges, ha a magyar nyelvű órák és a mise ügyében maguk lépnek fel, szükség van a csángó szövetség segítségére. Az Európa Tanács képviselője szerint az, hogy a csángók a magyar nyelvet tartják-e anyanyelvüknek, nem meggyőződés kérdése, hanem tény. A meddő vitának Dumitru Gabor püspöki tanácsos kijelentése vetett véget, miszerint az egyház nem utasít el senkit, de a többség érdekeit képviseli. Fontosnak tartotta megerősíteni ama korábbi nézetét is, miszerint erőszakot követnek el azok, akik el akarják magyarosítani a csángókat. A küldöttség tagjait Somoskán fogadták a magyarórákat kérvényező csángó szülők, majd meglátogatták a klézsei csángó házat. /Fekete Réka: Az Európa Tanács képviselője Moldvában. Van-e anyanyelvük a csángóknak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./ Bákó megyében tett látogatása során az Európa Tanács képviselője megdöbbenéssel tapasztalta, hogy bár öt éve törvényes lehetőség van arra, hogy beindulhasson a magyar nyelvű oktatás, illetve a magyar nyelv oktatása a moldvai csángók számára, ez mégsem valósult meg egyetlen iskolában sem. Idén januárban fordulat állt be a kérvényezés tekintetében, a minisztériumi rendelettel jóváhagyta, hogy a kisebbségeket képviselő szervezetek is kérhetik közösségük tagjai számára az anyanyelv tanításának beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ezt meg is tette, a szülők nevében kérte a Bákó megyei tanfelügyelőségtől és az iskoláktól az engedélyt, Hegyeli Attila idén diplomázott magyar szakos tanár pedig vállalkozott, hogy a Klézse községi iskolákban szeptember 1-jétől magyar nyelvet tanít. Tanévkezdés előtt azzal utasították el a csángószövetség kérését, hogy nem mellékelték a szülők egyénenként aláírt kéréseit. A szövetség ezt hamar beszerezte, Klézséből 30, Pusztinából 17, Lészpedről 8 szülő kérte a magyarórák bevezetését. A tanév első napján azonban az iskolaigazgatók megmagyarázták a szülőknek, hogy a heti 3-4 magyaróra túlságosan megterhelné gyermekeik órarendjét, ráadásul ha a magyart akarják, le kell mondaniuk olyan órákról, melyeket korábban opcionálisként választottak. Néhányan megijedtek ettől és visszavonták a kéréseket, mások továbbra is kitartanak. Jövő héten az oktatási minisztériumi bizottság vizsgálja ki a kérések szabályosságát, és ha a papírokat rendben találják, akár tanév közben is beindulhatnak a magyarórák. /(fekete) [Fekete Réka]: Kisebbségi jogok moldvai módra. Ígéret a csángóknak ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./ Joao Ary, az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkára azt tapasztalta, hogy a csángókat megfélemlítik. Erről nyilatkozott a Krónikának. Joao Ary elmondta, hogy az emberek, akikkel beszélt, elmondták, hogy miután aláírták a kérvényt gyermekeik magyar nyelvű oktatása érdekében, az iskolaigazgató és a pap lebeszélte őket erről. Joao Ary találkozott Bákó megye prefektusával, ahol jelen volt Dumitru Zaharia történész is. Zaharia kijelentette: a csángók román katolikusok, erre bizonyítékként hozta fel, hogy román arcvonásaik vannak. - Ary jelentést fog készíteni tapasztalatairól. /Megfélemlítettséget tapasztalt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform Markó Bélához intézett nyílt levelet juttatott el a Romániai Magyar Szóhoz, mely szerint szept. 1-2-án tartotta Országos Gyűlését a platform a Zetelakához tartozó Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában. Aug. 29-én és 30-án a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tisztjei érkeztek a zeteváraljai plébániára. "Az EMK Országos Gyűlése fölháborodással értesült a római katolikus egyház egyik épülete, intézménye életébe történt ezen illetéktelen és jogtalan beavatkozásról, illetve platformunk tevékenységének durva megzavarásáról az RHSZ által" - áll a levélben. Katona Ádám azonnal levélben értesítette Markó Bélát a történtekről, aki "egy nappal később - azonnali és hatékony intézkedés helyett - az egyik beosztottja útján a kézhez kapottnál "hivatalosabb" irományt igényelt a Zeteváralján történtekről..." A nyílt levélben kérik a szövetségi elnököt, foglaljon állást az ügyben és tájékoztasson intézkedéseiről. /Platform után szimatoló hírszerzés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

Megjelent Coroi Artur Altorja. A római katolikus egyházközség története /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A szerző többévi levéltári és helyszíni kutatómunkájának eredménye a , monografikus igénnyel írt munka. Bemutatta a falu egyházi és világi elöljáróit, személyiségeit. /Herta Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának folyóirata, a Nyelvünk és Kultúránk külön számmal tisztelgett a IX. Anyanyelvi Konferencia előtt. Beke György főszerkesztő reprezentatív folyóiratszámmal rukkolt elő. A szerkesztők felkérték a nemzet jeles szellemi képviselőit, hogy válaszoljanak a magyar nyelv és kultúra jelen állapotáról és távlatairól. Közel huszonöten fejtették ki véleményüket, köztük Bujdosó Alpár költő /Bécs/, Borbándi Gyula irodalomtörténész /München/, Várdy Béla egyetemi tanár /Pittsburgh/. Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/ Ezredfordulós esélyek és veszélyek anyanyelvünk használatában. /Sylvester Lajos: Nyelvünk és Kultúránk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

"A szeptemberi első osztályosok csökkenési arányából következtetni lehet az erdélyi magyarság kiöregedésének, fogyásának ritmusára is. 1995-től fokozatosan csökkent Kolozsvár környékén az első osztályok száma. Nem volt olyan tanévnyitó, amikor ne kellett volna zsonglőrködni, hogy a megfogyatkozott sereget osztálymegszüntetések nélkül lehessen Kolozsvár területén egyenletesen szétosztani. Idén szeptemberben viszont Kolozsváron két iskolában sehogy sem lehetett első osztályt indítani, sőt, az egyetlen fiatalabb lakótelepi iskola párhuzamos első osztályai közül is kidőlt az egyik. Amennyiben az elsősök számának csökkenése ilyen gyors ütemben folytatódik, a 2002-2003-as tanévben már kettesével fognak eltűnni a magyar tagozatos iskolák elemi osztályai. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban például a most kezdődő tanévben "csak" megfeleződött az első osztályok száma. A 2001-2002-es tanévben még megmarad egy osztály, de a 2002-2003-as tanévben - valószínűleg ez is eltűnik! Ezzel pedig megkezdődik a dél-erdélyi szórvány Mekkájának, a Bethlen Gábor Kollégiumnak a haldoklása. A Kolozsvárra és Nagyenyedre vonatkozó adatok valószínűleg Erdély más régióira is érvényesek. Az elemisták fokozatos csökkenése maga után rántja országszerte a tanítóképzőket is, hiszen ily módon egyre kisebb lesz a kereslet a tanítókra. Az újságíró, Szabó Csaba szerint megállítható az erdélyi magyarság szórványosodása. Amennyiben a Magyarok Világszövetsége kidolgoz és finanszíroz egy, a gyereket vállaló, itthon maradó fiatal családokat támogató programot, akkor valamelyest lassulna ez a folyamat, sőt, talán egy bizonyos határt elérve állandósulna is. /Szabó Csaba: Népszámlálás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

Takaró Mihály, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka ajándékot, 150 új mesekönyvet hozott a Hegyköz hat magyar nyelvű óvodájának. Előző útjai során ugyanis és megdöbbenve tapasztalta, hogy az óvodákban nincs, vagy alig van magyar meséskönyv. Az ajándék egy részét vásárolták, másik részét a Móra Kiadó ajánlotta fel, továbbá a budapesti Lónyai Gimnázium diákjai. Takaró Mihály mind a hat óvodának átadott egy-egy millió lejt, azzal a kikötéssel, hogy az óvónők maguk döntsék el, mit vásárolnak belőle. /Both Abigél: Könyvajándékok a hegyközi óvodáknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa szept. 1-jei ülésén megdöbbenéssel értesült a Zilahi Református Wesselényi Kollégium aznapi tanévnyitóján történtekről, olvasható közleményükben. A Szilágy megyei tanfelügyelők az állam és az egyház között 1990-ben megkötött egyezményt semmibe véve "állami iskolának" titulálták a Református Kollégiumot. Az egyházi Iskolaszék megkérdezése nélkül két idegen tanárt neveztek ki iskolákba, egyet pedig önkényesen eltávolítottak állásából. A tanfelügyelőség képviselői nem akarták tudomásul venni Seres Magdolna tanárnő iskolaigazgatói állásából való törvényes felmentését, és az egyházkerület intézkedése ellenére nevezettet továbbra is megtartják megszűnt tisztségében. Mindezen törvénysértő megnyilvánulásokban Seres Magdolna volt igazgató a tanügyi hatóságokkal együttműködik. Az Igazgatótanács az 1989 után visszaállított zilahi református gimnázium visszaállamosítására történő kísérletnek tekinti a történteket. Seres Magdolna volt igazgatónő Seres Dénes Szilágy megyei szenátor felesége. Az Igazgatótanács joggal várja el az RMDSZ-től és annak tisztségviselőitől, hogy hatékonyan járjanak közben az egyházat ért sérelmek és hatalmi visszaélések megszüntetése érdekében. - James Rosapepe, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete éppen a Zilahi Református Wesselényi Kollégium tulajdonjogi tisztázása ügyében járt Zilahon. A közleményt Tőkés László püspök és a főgondnok írta alá. /Visszaállamosítási kísérlet Zilahon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

A belényesi Habitat for Humanity újabb gyorsépítkezést szervezett szept. 9-15. között, "Építkezés a hitben - 2000" elnevezéssel. Belényesben 1997 óta húsz házat emeltek, Jánosfalván egy házat javítottak ki és adtak át egy roma családnak. A mostanival 25-re emelkedik azoknak a családoknak a száma, amelyek elmondhatják, hogy biztos fedél van a fejük felett. Ez csak egy állomása a Habitat International világszerte folyó munkájának. /Kovács S. Zoltán: Belényes. Építkezés a hitben - 2000. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12./

Mind a magyar, mind a román vasúti szakemberek egyetértettek az alföld-fiumei vasútvonal Nagyvárad-Nagyszalonta-Kötegyán-Sarkad-Gyula-Békéscsaba-Szeged szakaszán a forgalom újraindításában - hangzott el a Magyarországon, Sarkadon megrendezett magyar-román vasúti egyeztető fórumon. A tanácskozáson Románia és Magyarország közlekedési tárcájának, vasúti, vám- és határőrizeti szerveinek képviselői és a határ menti kistérségek vezetői vettek részt. /Magyar-román vasúti egyeztető fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

"Polgárháborús hangulat robbant ki szept. 14-én Klézsén, amikor egy szakértői vegyes bizottság a helyszínen folytatott vizsgálatot a magyar oktatást kérvényező szülők körében. A Sántha Attila tanácsos (Oktatásügyi Minisztérium), Marian Bunghez Bákó megyei helyettes főtanfelügyelő, a prefektúra és a Kisebbségvédelmi Minisztérium képviselői alkotta testület megkezdte az anyanyelvű képzés beindításáért folyamodó személyek meghallgatását. Mintegy húsz szülő erősítette meg korábbi álláspontját. Délután húsz-huszonöt fős, erősen ittas csoport elállta a helyi iskolába igyekvő somoskai szülők útját. A randalírozókat Ioan Joca polgármester, Augustin Pascaru plébános, a PRN és a PUNR helyi szervezetének tagjai biztatták. Az iskola épületéből kilépő küldötteket a hőzöngők szitkokkal, kiabálásokkal fogadták; azt üvöltötték, hogy a községben mindenáron megakadályozzák a magyar képzés beindítását. Dumitru Nada, a Bákó megyei prefektúra igazgatója emellett szóban is arra ösztönözte a leitatott férfiakat, hogy álljanak ellen a "magyar betolakodóknak", a félelemtől reszkető hivatalosságokat pedig "Úgy kell nektek!" felkiáltással röhögte szembe. Ilinka Cecília, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége jogtanácsosa és Róka Szilvia, a szervezet alelnöke személygépkocsival akarta elhagyni a helyszínt, az autót azonban kis híján a benne ülőkkel együtt felborították a randalírozók. A felbíztatott klézseiek által nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illetett jogtanácsos lapunknak elmondta, jelentést készítenek a történtekről, és könnyen lehet, hogy jogorvoslattal élnek majd. A bizottság szept. 14-én este a szintén Bákó megyei Lészpeden folytatta a vizsgálatot, ahol a megfélemlítés hatására csupán ketten igényelték a magyar oktatást. Kötő József oktatásügyi államtitkár "erőszakos, fasiszta" megnyilvánulásnak nevezte a történteket. "Mélységesen elítélem az általam évekkel ezelőtt már átélthez hasonlatos atrocitást, amely ellen mindenképpen fellépünk. A 15 klézsei megerősítés mindenesetre elegendő a magyar oktatás beindításához" - fogalmazott az államtitkár. /Magyarellenes hőzöngés Klézsén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

"Szept. 14-én kezdődött Budapesten "XX. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül" címmel háromnapos nemzetközi művészettörténeti konferencia, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága rendezésében. Célja a határon kívüli magyar képzőművészet nem eléggé feltárt értékeinek közzététele és beépítése a XX. századi egyetemes magyar művészetbe. A tanácskozás a határokon túli területek magyar művészetének 1918-tól napjainkig terjedő korszakával, a XX. századi nyugat-európai és tengeren túli magyar művészek munkásságával, illetve a szomszédos országokban és a diaszpórában élő kortárs képzőművészek pályájának alakulásával foglalkozik. A tanácskozáson elhangzott előadásokat a társaság a tervek szerint kötetben is megjelenteti. /Határokon kívüli magyar képzőművészeti konferencia nyílott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

Marosvásárhelyen szept. 15-én kezdődött A romák és a választási kampány címet viselő kétnapos szeminárium, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) amerikai nemkormányzati szervezet és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében működő emberjogi hivatal szervezett. Livia Plaks, a PER társelnöke ismertette a PER tevékenységét, kiemelte a roma kérdést. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője mellett Dan Pavel politológus és Andrzej Mirga Lengyelországból, a kérdés különböző vetületeiről beszélt. Dan Pavel szerint a politikai osztály közömbös a romákkal szemben. Ivan Gheorghe, a Romák Pártja főtitkára megköszönte a kisebbségvédelmi miniszter hozzájárulását a 118-as törvény módosításához, mert ily módon az 1940-44 között etnikai vagy faji okok miatt üldözöttek is kárpótlást kaphatnak. Eckstein-Kovács Péter miniszter a két, a nyáron született kormányrendeletről beszélt. Az egyik a nemzeti kisebbségek kutatásával foglalkozó hivatal létrehozásáról, a másik pedig a mindenfajta diszkrimináció megszüntetéséről szól. Elmondta, hogy hamarosan létrejön az a nemzeti tanács, amely a diszkrimináció különböző formáit fogja tanulmányozni. /(mózes): Szeminárium a romák érdekképviseleti lehetőségekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

"Az erdélyi betegek gyógyításánál indokolt esetben a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány hazai orvos szakvéleményére alapozva, részleges vagy teljes mértékben átvállalja a magyarországi kivizsgálással, olykor orvosi beavatkozással járó költségeket. Területekre bontva a bánságiak Szeged, a partiumiak Debrecen, Erdély többi vidékeinek lakosai Budapest felé tájékozódhatnak, ha betegségük külföldi kezelést tesz indokolttá. A Segítő Jobb Alapítvány képviselői szerint és főleg a betegek számára nem a magyarországi kezelésekre fordítható összeg növelése az igazi megoldás, hanem a hazai lehetőségek fejlesztése. Dr. Kalmár László, az alapítvány elnöke elmondta: ez utóbbira nagyobb esély mutatkozik most, hogy Romániában a betegbiztosítási rendszer lassan működni kezd, hogy a magánpraxis kezd kialakulni, s hogy arra is van kilátás, hogy az egyházaknak ingatlanokat szolgáltatnak vissza. Kalmár László szerint nem csak alkalmi pénzsegélyeket kellene nyújtani, hanem egységes koncepciót kell kidolgozni, egy rendszert kiépíteni, amely lehetővé teszi a legszegényebb rétegeknek is, hogy az orvosi ellátásban jobbat kapjanak. Az egyházi szervezetekkel lehet megbízhatóan együttműködni, ezek közt említette a Caritas-szervezetet, amellyel már évek óta jó kapcsolatban áll. "Célunk, hogy a határon túli magyarok is vegyenek részt valamilyen módon a finanszírozásban, de legalább az önszerveződésben. Romániában csak egy nagyon szűk réteg tudná akár csak a töredékét is megfizetni a kezelési költségeknek. Érdemes nekünk a Caritast, szociális intézményeket támogatnunk, amelyeken keresztül a rájuk szánt összeg a betegekhez, szociálisan hátrányos helyzetűekhez jut el." - mondta, szükség lenne egy ökumenikus kórházra. Az egyházi tulajdonba visszakerülő ingatanok egyikében lehetséges volna az ökumenikus kórházat létrehozni, s ezt anyagilag, felszereléssel folyamatosan támogatni, ennek orvosai számára tapasztalatcserét, szakmai továbbképzést biztosítani. Dr. Kalmár László augusztus végén Kolozsváron találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel, akiknek írásos formában mutatta be a vázolt koncepciót, döntésüket a következő összejövetelükön várva. /Hogy életük legyen...= Vasárnap (Kolozsvár), szept. 17./"

Szept. 17-én a helybeli szabadtéri színpadon rendezték meg a X. Bogdándi Nemzetiségi Néptáncfesztivált. Mészáros Lőrinc iskolaigazgató megnyitóbeszéde után került sor Bogdán János helyi református lelkipásztor rövid istentiszteletére. Ezt követően Sipos András polgármester köszöntötte a vendégeket és külön méltatta Sipos László, a bogdándi nemzetiségi néptánctalálkozó megálmodójának és szervezőjének érdemeit. A rendezvényen fellépett a bogdándi idős Rozsmalint, a kaplonyi fúvószenekar, a bükkaljai táncokat bemutató Cununita néptáncegyüttes, a kálmándi német, a magyarcsaholyi magyar, a korondi cigány, a szoldobágyi román néptáncegyüttes, s mellettük a bogdándi, szintén Rozsmalint elnevezésű gyermekegyüttes. /X. Bogdándi Nemzetiségi Néptáncfesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./

"Cseke Gábor szerint őt igazolta az a visszhang, amit a szept. 15-i számban írt vezércikke (A pohár tele jó...) váltott ki a magyarországi közéletben. Csapody Miklós képviselő az MTI szerint: "A valóság az, hogy a pohárban egyelőre még nincs víz, hiszen egyelőre semmiféle státusztörvény nem készült." A kormányzat által elkészített koncepcióvázlat, amely az úgynevezett külhoni állampolgárság elgondolása, csak egy ezután következő egyeztetés után töltheti majd ki a státusztörvénynek nevezett megoldás kereteit. Csapody szerint az idézett közvélemény-kutatási adatok közül örömteli, hogy a megkérdezettek 60 százaléka egyetért az MDF és a kormány úgynevezett "szülőföld stratégiájával", mely szerint a határon túli magyarságnak a számukra egyedül természetes helyen, a szülőföldön kell boldogulnia, természetesen az anyaország minden lehetséges támogatásával. Csapody Miklós kijelentette: a státusztörvény nem valami "magyar formula", hanem Trianon meghaladásának, vagyis a magyar nemzet európai szellemiségű integrációjának lehetősége, és egyben schengeni egyezmény miatti kényszer. - Hiba volna, "ha bárki a még be sem terjesztett törvényjavaslat ismerete nélkül, éppen a visszájáról próbálná meg bírálni azt" - állapította meg Csapody. Cseke egyetért Csapody Miklós MDF-es képviselővel, aki országgyűlési ténykedése során mindig is elkötelezetten és hitelesen lépett fel a határon túli magyarok érdekeiért. Cseke cikkével azt hangsúlyozta, hogy egy parlament, ha a választók képviseletében működik, nem lehet radikálisabb a közakaratnál. "Csapody Miklós különben akkor is bennünket igazol, amikor látszólag ellentmond cikkünknek: azt állítja, éppen hogy örvendetes számára, amiért a magyarországi lakosság közel 60 százaléka egyetért a kormány és az ő pártja határon túliakat érintő szülőföldpolitikájával, ami így foglalható egyetlen mondatba: maradjatok csak otthon!" Tulajdonképpen nem a magyarországi lakosság egyetértése a mérvadó. A döntő elszánást a határon túliaknak kell meghozniuk: itthonmaradásuk a legjobb megoldás. /Cseke Gábor: A képviselő bennünket igazolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnöke elmondta, hogy Nagykárolyban ebben az évben alakult meg pártjának helyi szervezete. A párt 1991-ben alakult meg, nyilatkozta, de intenzívebben idén léptek fel. Felvállalták a neoliberális eszmét, szerintük ez a doktrína gazdaságilag és társadalmilag is ki tudja mozdítani a holtpontról az erdélyi magyarságot. Szinte minden városban van alapszervezetük, jelentette ki, a legnehezebben Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön tudták létrehozni helyi szervezetüket, mert a székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez. Kiss Kálmán szerint pártjának a helyhatósági választások előtt 20 ezer tagja volt, utána egyből felszökött 35 ezer fölé. A Romániai Magyar Szó munkatársa megkérdezte, miért volt szükség a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt megalakítására? Kiss Kálmán válaszában arról szólt, hogy az RMDSZ-esek az egységet prédikálják, de ők uszítják egymásnak vezetőiket. A Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártban nincsenek torzsalkodások. Marosvásárhelyen az RMDSZ elvesztette a polgármesteri széket. "Gyorsan világgá kiáltották: ezért a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt a hibás, mert képes volt saját jelöltet indítani." Kiss Kálmán ezt cáfolta. Szerinte 38 ezren szavaztak az RMDSZ-re, 4-5 ezren a Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártra, 29 ezer magyar pedig román pártokra szavazott. Az a 29 ezer ember nem a szabaddemokratákból ábrándult ki, hanem az RMDSZ-ből. Kiss fenyegetően lépett föl: ha az RMDSZ "ismét elindítja választás előtti rágalomhadjáratát ellenünk, mi is elővesszük" a dokumentumokat, amelyek sokat mondanak az RMDSZ viselt dolgairól... Az újságíró felvetette: a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt az egység felbontásának a veszélyét jelenti. Kiss újra magyarázkodott: "Mi nem az erdélyi magyarságra vagyunk veszélyesek." "Az erdélyi magyarságnak eddig nem volt alternatívája, a Romániai Szabad Demokrata Párt esélyt ad erre. Lehet, hogy ők is indítanak saját lapot, zárta a beszélgetést ennek a furcsa pártnak az elnöke. /Nagy Ágnes: A székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez...Beszélgetés Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Az USÁ-ban működő PER (Project on Ethnic Relations) nemkormányzati szervezet (az EBESZ demokratikus intézményekkel és az emberi jogokkal foglalkozó irodájának támogatásával) a kétnapos konferenciát szervezett Marosvásárhelyen A romák és a választási kampány címmel, melyen többek között jelen volt Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Livia Plaks, a PER NeW York-ban élő ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a PER romániai kirendeltségének vezetője, a lengyelországi Andrzej Mirga professzor, az Európa Tanács roma bizottságának alelnöke, a PER roma bizottságának elnöke, Csegzi Sándor, Marosvásárhely egyik alpolgármestere, és nem utolsó sorban az érintettek: Nicolae Paun és Ivan Gheorghe, a Romák Pártja (Partida Romilor) elnöke és főtitkára, Florin Cioaba (király), a Romák Kereszténydemokrata Központjának elnöke és más cigányszervezetek képviselői. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője megnyitotta az eszmecserét. Plaks asszony és Dan Pavel a romák európai illetve hazai helyzetét vázolta, utóbbi azt kifogásolta, hogy bár a román pártok meghívást kaptak a rendezvényre, távolmaradásukkal bizonyították be újra, hogy nem érdekli őket a romakérdés. Választások előtt a legégetőbb probléma nyilvánvalóan az, hogy e Romániában több milliósra becsült népcsoportnak eddig egyetlen képviselője volt a román parlamentben. Cioaba "király" kifogásolta, hogy a hazai több mint 100 roma szervezet közül csak a Romák Pártja kap állami támogatást a közeledő kampányhoz. Eckstein miniszter elmondta: ilyen a választási törvény, csak a parlamenti pártokat részesítik támogatásban, és elismerte, hogy ez esélyegyenlőtlenséghez vezethet. Ennek áthidalására a megoldás az lenne, ami a kétnapos rendezvény végén körvonalazódott: a négy legjelentősebb roma szervezet vezetői (melyek részt vettek a helyhatósági választásokon) közös nyilatkozatot írtak alá arra vonatkozóan, hogy szeptember 23-án újra találkoznak, és akkor megpróbálják nyélbe ütni a választási koalíciót, és így egy közös roma fórum állíthatna jelölteket. - A roma szervezetek vezetői elismerően szóltak a rendezvényen Eckstein Kovács Péterről, aki többek között elérte, hogy a roma deportáltak is kárpótlásban részsüljenek, ennek megoldása folyamatban van. /Máthé Éva: PER-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

A romániai egyházak szept. 19-én eljuttatták a vallásügyi államtitkársághoz azoknak a - kommunista rezsim alatt - elkobzott ingatlanoknak a listáját, amelyeket egy nemrégiben kiadott kormányrendelet alapján igényelhetnek vissza a román államtól. A rendelet, amely tíz-tíz ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezik, ez év novemberében lép életbe. A jogszabály értelmében az igényelt ingatlanoknak - amelyek nem lehetnek templomok - legkésőbb három éven belül kell visszakerülniük eredeti tulajdonosaikhoz, figyelembe véve, hogy több épületben jelenleg iskolák vagy éppenséggel múzeumok működnek. Nicolae Branzea vallásügyi államtitkár elmondta, különösen nagy gondot okoz a görög-katolikusoktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása, mivel ezeket az épületeket a görög-katolikus egyház feloszlatásával, fegyverrel a kézben sajátították ki és adták át az ortodox egyháznak, most pedig demokratikus úton, kell visszajuttatni eredeti tulajdonosaikhoz. A görög-katolikus egyház az utóbbi néhány évben összesen száznegyvennégy templomot vett vissza az ortodox egyháztól, de ennél sokkal több azoknak az épületeknek a száma, amelyekre a görög-katolikusok továbbra is igényt tartanak. Az évek során a vallásügyi államtitkárság 150 görög-katolikus templom felépítését támogatta, cserében viszont kérte, a görög-katolikusok mondjanak le az ortodox egyházzal szembeni követeléseikről. /Visszakapják az egyházak az ingatlanokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

"Sem az alkotmányt, sem az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit nem sérti az a feltétel, hogy a külföldi állampolgárnak tanulmányai befejezését követően el kell hagynia Magyarországot - állapította meg Gönczöl Katalinnak, a magyarországi állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleménye. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszukban többen azt sérelmezték, hogy az oktatási tárca egyoldalúan kívánja módosítani az anyaországon kívülről érkezett diákok állami ösztöndíjának feltételeit, és tanulmányaik megkezdése után egy-két évvel olyan szerződést kellene aláírniuk, amelynek tartalma véleményük szerint több alkotmányos és nemzetközi szerződésben rögzített jogukat sérti. Ilyennek tartották a szerződéstervezet ama részeit, amelyek szerint kötelezettséget vállalnak, hogy tanulmányaik befejeztével hazatérnek, a szülőföldjükön felkínált állást betöltik, és Magyarországon nem folyamodnak bevándorlási engedélyért. A tervezet szerint aki ezeket a feltételeket nem teljesíti, ösztöndíját elveszíti, és az addig folyósított juttatást 20 százalékos kamattal köteles visszafizetni. Gönczöl Katalin felhívta az oktatási miniszter figyelmét, hogy a jogbiztonság érdekében indokolt lenne jogszabályban rendezni ezeket a kérdéseket. A szaktárca adatai szerint az elmúlt időszakban a kiemelt kedvezményben részesülő magyar nemzetiségű határon túli hallgatók közel kilencven százaléka nem tért vissza szülőföldjére, ez pedig ellentétes azzal a kezdeményező szándékkal, hogy segítsék a "Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradását". /Határon túli magyarok ösztöndíjszerződése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

1998-ban Kolozsváron, a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete kezdeményezésére a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Műemlékvédelmi Posztgraduális Szakképző Tanfolyam indult. Célja, hogy a nemzetközi szakmai szint elérését nyújtó oktatást biztosítva, ugyanakkor az erdélyi sajátosságokra nagy hangsúlyt fektetve készítse fel a hallgatókat az említett szakterületen való munkára - hazai, magyarországi, németországi, svájci és angliai vendégtanárok bevonásával. Jelenleg az erdélyi műemlékállomány leltározása, helyreállítása és védelme mindössze 31 főállásban tevékenykedő szakemberre hárul, akik közül csak 21 részesült műemlékvédelmi szakképzésben. A kétéves tanfolyam első induló évfolyama - jelenleg 57 hallgató - 2000 októberében záróvizsgázik. Ugyanakkor 2000 októberétől új évfolyam indul: két-két szakcsoport (román és magyar nyelven) építészek és építőmérnökök számára. A szakkifejezések angol és román nyelvű elsajátítása céljából a román és a magyar csoport programjának 10-15%-a angol, a magyar csoport előadásainak ezen felül 10-15%-a román nyelven hangzik el. A tanfolyamra felsőfokú végzettségű, műemlékvédelemben érdekelt, nem föltétlenül építészmérnöki vagy építész oklevéllel rendelkező szakemberek jelentkezését várják. /Műemlékvédelmi Posztgraduális Szakképző Tanfolyam. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs Irodájának (SZINFO) szervezésében szept. 19-én sorrendben a negyedik gazdaságfejlesztési szemináriumot tartották meg szakemberek, vállalkozók, megyei illetékesek részvételével. A célok közt egyebek mellett a vállalkozói kedv serkentése és a munkahelyteremtés szerepel. A tervezetek közül a legjobbak számíthatnak a Világbank mintegy 30 ezer dolláros finanszírozására - jelentette be a szemináriumon részt vevő Kiss Zoltán, a SZINFO munkatársa. /Gazdaságfejlesztési tanácskozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

"Csíkszeredában bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát. A társaság elnöke Beder Tibor (Csíkszereda), alelnöke Fülöp Dénes (Marosvásárhely), titkára Bereczki Kinga (Sepsiszentgyörgy). Az Alapítólevélben megfogalmazták tevékenységük alapelveit. "A Magyarok Székelyföldi Társasága (MSZT) független egyesület, amely a Székelyföldön élő magyarság anyanyelvének ápolását és megőrzését, kulturális hagyományainak fenntartását és átörökítését, gazdasági életlehetőségének növelését, valamint magyarságtudatának fejlesztését és értékképviseletét tekinti követendő céljának." A társaság a székelyföldi magyar összefogás egyik intézménye, igyekszik elősegíteni a székelyföldi kisrégiók kulturális és szellemi egységét. A Székelyföldön élő 730 000 magyarnak saját szülőhelyén kell megtalálnia boldogulását, kiharcolnia kollektív jogait. Az MSZT feladatának tekinti a szórványmagyarság nyelvi és kulturális védelmét is. Tevékenységi körébe tartoznak az időszakos tanácskozások, konferenciák, rendezvények, találkozók, és kiadványok megjelentetése. /Beder Tibor, az MSZT elnöke: Bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./"

"Kerekes Károly parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltje a szociális gondok enyhítésével, munkaügyi kérdésekkel, a nyugdíjasok sorsával foglalkozik, ezt szinte minden erdélyi magyar ember tudja. Több törvénykezdeményezése volt. 1998-ban kezdeményezte az utódlási nyugdíj jogosultságával kapcsolatos törvény módosítását. Kerekes Károly a napirend előtti felszólalások során többször válaszolt például Lazar Ladariu egységpárti képviselő nacionalista indíttatású interpellációira. Ő kezdeményezte a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendeletet, amelyet elfogadtak. Javasolta a törvény módosítását olyan módon, hogy Romániában lehetőség nyíljon az anyanyelven történő esketésre. Ennek jóváhagyását eddig akadályozták. Elvetették Kerekes Károlynak azt a javaslatát is, hogy az 1949-1962 között munkaszolgálatot teljesített személyek kárpótlást kapjanak. Ez a javaslata törvénytervezet formájában a szakbizottságnál van. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a román törvénykezésben annak a ténynek az elismerését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték, és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább történelmi-politikai jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen vannak életben. E javaslatomat a parlament mindkét háza elfogadta, és szeptemberben közzéteszik a törvényt. Napirend előtti felszólalásai között említette: tiltakozott amiatt, hogy különleges csendőralakulatokat hoznak létre a magyar lakta erdélyi vidékeken, továbbá sürgette a Bolyai Farkas Líceum magyar jellegének visszaállítását. Kerekes tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének és a nemzetközi szervezet jogi bizottságának. A képviselő közbejárt azért, hogy a víz alá került bözödi templomok helyett Erdőszentgyörgyön templomok épüljenek. Hozzájárult a nyárádszeredai Bocskai István szobor felállításához szükséges minisztériumi engedély megszerzéséhez. - Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyik táborához sem tartozik. /Máthé Éva: "Egyik táborhoz sem tartozom!" Beszélgetés Kerekes Károly parlamenti képviselővel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"