Dobos András, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója jelenlétében máj. 29-én vállalkozói fórumot szervezett a Temes megyei RMDSZ. Dobos András kifejtette, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány a magyar állam költségvetéséből elkülönített összeg (az idén 300 millió forint) keretein belül mikrohiteleket, illetve kamattámogatásokat nyújt Kárpát-medencei magyar kis- és középvállalkozásoknak. Arról tájékoztatott, hogy megszüntették azokat a támogatási formákat, amelyek az évek során bebizonyították életképtelenségüket, így a magyar-román vegyesvállalatok létrehozását, amelyben a magyar részvényes maga az Új Kézfogás volt. Az alapítvány most megvásárlásra felajánlotta a romániai partnereknek az általa birtokolt részvénycsomagot. A pályázati lehetőségekről tizenkilenc, Erdélyben és a Partiumban működő vállalkozásfejlesztési központ nyújt felvilágosítást. Születőben van a temesvári magyar vállalkozók munkájának támogatását célzó helyi központ is, azután, hogy két kísérlet kudarcba fulladt. /Magyar vállalkozásfejlesztési központ alakul Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

A romániai helyhatósági választások jún. 4-i első fordulója a fő ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) győzelmét és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelentős előretörését hozta, derült ki a leadott szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálásából. A központi választási iroda jún. 7-én közölt legfrissebb adatai szerint a polgármesterek megválasztására leadott 7.707.043 érvényes szavazat 26,52 százalékát a PDSR, 12,84 százalékát a Demokrata Párt (PD), 9,30 százalékát a Szövetség Romániáért (ApR), 9,25 százalékát a Nemzeti Liberális Párt (PNL), 7,43 százalékát a Romániai Demokrata Konvenció (CDR), 6,01 százalékát a függetlenek, 5,35 százalékát az RMDSZ, 4,89 százalékát pedig a Nagy-Románia Párt (PRM) jelöltjei kapták. A többi párt, politikai alakulat és választási szövetség a szavazatok kevesebb mint három százalékát szerezte meg. - A helyi tanácsok megválasztására leadott összesen 7.425.843 érvényes szavazatból a PDSR 24,84, a PD 10,62, az ApR 8,64, a PNL 8,10, a függetlenek 7,14, a CDR 6,59, az RMDSZ 6,22, a PRM 5,91 százalékot kapott. - A megyei tanácstagokra leadott 7.087.223 érvényes szavazat megoszlása a következő: PDSR - 26,22, PD - 9,87, ApR - 7,99, RMDSZ - 7,24, PNL - 7,13, CDR - 6,92, PRM - 6,51 százalék. - Az RMDSZ errdménye: még nem végleges adatok szerint az első fordulóban megválasztottak 112 RMDSZ-polgármestert, és a párt színeiben indult további 90 polgármester-jelölt a június l8-án sorra kerülő második fordulóba jutott. Az első fordulóban megválasztottak a helyi tanácsokba 2340 RMDSZ-képviselőt. Az RMDSZ-listákról 135 jelöltet választottak meg a megyei tanácsokba. Három megyei tanácsban - Hargita, Kovászna és Maros megyékben - túlsúlyba kerültek az RMDSZ-képviselők, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy ezeken a helyen az RMDSZ-é lesz a megyei tanácselnöki tisztség is. Számottevő még az RMDSZ aránya a Szatmár, Bihar és Szilágy megyei tanácsokban. /Országos eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Máj. 31. és jún. 4. között rendezték meg a szlovákiai Révkomáromban az Európai Népcsoportok Föderációjának /FUEV/ 45. kongresszusát. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő volt jelen, aki beszámolt a kongresszus munkálatairól. Az Európai Unió tagfelvételi feltételei között szerepel például a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása. Pécsi javasolta, hogy a FUEV által kidolgozott kisebbségvédelmi jogi normákat, ajánlásokat a jövőben tárgyalják meg az RMDSZ Európa tanácsi képviselőjével, aki felvállalhatná ezek támogatását a kollégák körében. Javaslatát az RMDSZ elnöksége elfogadta. A FUEV nyilatkozata nagy hangsúlyt helyez a helyi és regionális önkormányzatok kiépítésére, amelyek garantálni tudják a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, érvényesülését. /Ágopcsa Marianna: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a FUEV 45. kongresszusáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

Közös nyilatkozat elfogadásával zárult jún. 7-én a magyar írók világtalálkozója Keszthelyen, a Festetics-kastélyban. A magyar irodalom az ezredfordulón címmel megtartott írótalálkozó 110 résztvevőjének közös nyilatkozata többek között leszögezi: a magyar irodalom az elmúlt évtizedben sajnálatosan sokat veszített közéleti súlyából és befolyásából. Az irodalmi életet a politika hatására megosztó szekértáborok viaskodása és az írótársadalom belső szolidaritásának hiánya jellemez, mindez megnehezíti a közös érdekek érvényesítését. Az írók szerint a kormányzatnak is többet kell tennie, hogy javuljanak a határok fölött egységét építő magyar irodalom és az irodalmi intézményrendszer működési feltételei, és a hagyományok szellemében erősödjék az irodalom megbecsülése, befolyása. /Magyar írók világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke kifejtette: a magyar irodalom politikai szekértáborok szerinti széttagoltsága egészségtelen, az elszegényedő írótársadalmat megosztó jelenség. Monostori Imre, az Új Forrás főszerkesztője vitaindítójában úgy vélte: a '90-es évektől ismét ideologikus kritikai szemlélet nehezedett az irodalomra, s tartani lehet egy "új irodalmi kánon" kikényszerítésétől, a szellemi beszűküléstől, az ismét megjelent "érték- és irányadó körök" miatt. Felhívta a figyelmet: a XX. századi szépirodalom olvasottsága 17 százalékkal csak a harmadik helyen áll messze a szakirodalom mögött. Mindössze 3 százalékos a modern magyar szépirodalom és 2 százalékos a verseskötetek olvasottsága. /Magyar írók világtalálkozója Keszthelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Jún. 8-án este nyilvánosságra hozták a jún. 4-i helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményét. Az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) győzelmét és az RMDSZ vártnál jobb szereplését hozta az első forduló. A 17,6 millió választásra jogosult állampolgár 50,85 %-a vett részt a szavazáson. Ez volt a legalacsonyabb részvételi arány 1990 óta Romániában. A szavazóknak 2957 polgármester személyéről, a helyi és a megyei tanácsok összetételéről kellett dönteniük. Az első fordulóban csak 706 polgármestert sikerült megválasztani. A polgármester-jelöltekre leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - az érvényes szavazatok 27,37 százalék, 337 megválasztott polgármester, Demokrata Párt (PD) - 12,32 százalék, 96 polgármester, Nemzeti Liberális Párt (PNL) - 9,06 százalék, 39 polgármester, Szövetség Romániáért (ApR) - 8,53 százalék, 30 polgármester, Román Demokrata Konvenció (CDR) - 8,01 százalék, 22 polgármester, Nagy Románia Párt (PRM) - 5 százalék, 5 polgármester, RMDSZ - 4,75 százalék, 110 polgármester, Romániai Szociáldemokrata Párt (PSDR) - 2,13 százalék, 8 polgármester, függetlenek - 6,04 százalék - 33 polgármester. A helyi és a megyei tanácsok összetétele már az első fordulóban kialakult. A helyi tanácsosok listájára leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki:PDSR - 25,78 százalék, 11380 tanácsos, PD - 10,4 százalék, 5463 tanácsos, ApR - 8,04 százalék, 4448 tanácsos, PNL - 7,8 százalék, 3978 tanácsos, CDR - 7,27 százalék, 2767 tanácsos, RMDSZ -5,5 százalék 2451 tanácsos, PRM - 6,19 százalék 2105 tanácsos, PSDR - 2,28 százalék 883 tanácsos, Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) - 2,17 százalék, 869 tanácsos, Román Nemzeti Párt (PNR) - 1,98 százalék, 815 tanácsos, Szocialista Munkapárt (PSM) - 1,98 százalék, 755 tanácsos, Romániai Egységpárt (PUR) - 1,61 százalék, 595 tanácsos, Jobboldali Erők Szövetsége (UFD) - 2,21 százalék, 551 tanácsos A megyei tanácsosok listájára leadott szavazatokat lehet a legpontosabb előrejelzésnek tekinteni az ősszel tervezett törvényhozási választásra, mivel a képviselőket és a szenátorokat a pártok megyei listáin választják meg. A megyei tanácsosi listákra leadott szavaztok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - 27,44 százalék, 496 tanácsos, PD - 9,91 százalék, 205 tanácsos, ApR - 7,38 százalék, 173 tanácsos, PNL - 6,96 százalék, 160 tanácsos, CDR - 7,47 százalék, 156 tanácsos, PRM - 6,62 százalék, 143 tanácsos, RMDSZ - 6,27 százalék, 135 tanácsos, PSDR - 2,35 százalék, 44 tanácsos, PUNR - 2,35 százalék, 37 tanácsos, PNR - 1,91 százalék, 26 tanácsos, PSM - 1,79 százalék, 24 tanácsos, PUR - 1,55 százalék, 22 tanácsos, UFD - 2,2 százalék, 20 tanácsos.. Az RMDSZ lett a legerősebb szervezet hét romániai megye tanácsában: Kovászna megye (67,6 százalék, 26 tanácsos a 35 fős tanácsban), Hargita megye (61,8 százalék, 27 tanácsos a 33 fős tanácsban), Maros megye (39,6 százalék, 17 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szatmár megye (35,7 százalék, 14 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szilágy megye (23,9 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Bihar megye (23,2 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Kolozs megye (19,4 százalék, 10 tanácsos a 38 fős tanácsban). Tanácsosi helyekhez jutott az RMDSZ Fehér, Arad, Beszterce- Naszód, Brassó, Máramaros és Temes megyékben is. /A helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Emil Constantinescu az első államfő, aki hivatalos látogatást tesz Horvátországban azóta, hogy hivatalba lépett Stipe Mesic köztársasági elnök. Jún. 8-án Zágrábban tárgyalt a horvát és a román köztársasági elnök. Hamarosan román szakértők érkeznek Horvátországba, hogy Románián, Magyarországon és Horvátországon keresztül húzódó kőolajvezeték tervéről tárgyaljanak - jelentették be a megbeszélése után. Mesic elmondta, együttműködnek annak érdekében, hogy kőolajvezeték kösse össze a Kaszpi-, a Fekete- és az Adriai-tengert. "A Duna összeköt bennünket, és jó lenne, ha a folyó hajózható lenne. Ezért megállapodtunk arról, hogy akcióba kezdünk a Duna hajózhatóvá tétele érdekében, és Európának ebben támogatnia kell bennünket" - mondta Mesic. A két elnök Horvátország és Románia gazdasági együttműködésének fejlesztése mellett foglalt állást. Tavaly mindössze 15 millió dollárt ért el a kölcsönös szállítások értéke. /Constantinescu Zágrábban. Román-magyar-horvát kőolajvezeték? = Szabadság (Kolozsvár) jún. 10./

A budapesti Kerkai Jenő Vallásszociológiai Intézet Vallásosság és nemzettudat címmel adott közre tanulmánykötetet a vallásosság és a nemzeti identitástudat jelenlegi erdélyi állapotáról. A két szerző, Gereben Ferenc és Tomka Miklós az erdélyi magyar, az erdélyi román és a magyarországi társadalmi környezetből merítették adataikat. Az Istenben nem hívők aránya az erdélyi magyarok között 5 %, a románok között 3 %, a magyarországi népességben ezzel szemben 27 %. A magyarországiak háromnegyede, az erdélyi magyarok 84 %-a hisz egy olyan Istenben, aki személyesen törődik az emberekkel. Soha nem (vagy legfeljebb évente) szokott imádkozni az anyaországi magyarok 29 %-a, ezzel szemben az erdélyi magyarok csupán 5 %-a és az erdélyi románok 2 %-a. - Magyarországon további elvallástalanodás valószínűsíthető, Erdélyben erről nincs szó. Erdélyben semmi nyoma annak, hogy a különböző nemzedékek világnézeti téren elszakadnának egymástól. - A romániai magyarok elsöprő többségében tettek tanúságot magyar kötődésükről és identitásukról. A nemzeti identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez jelentős segítséget nyújt a magasabb iskolai végzettség. - A történelemhez való viszonyulás az erdélyi magyarok nemzeti identitástudatának fontos elemét képezte. A pozitív hatású történelmi személyiségek között a mintához tartozók 55 %-a csak magyar történelmi alakot, 4 % vegyesen magyart és külföldit említett meg. A pozitív események esetében kevésbé érvényesül ez a hungarocentrikus gondolkodás: a kérdezettek 37 %-a említett csak magyar, 19 %-a vegyesen magyar és nem magyar példát- - A vallásosság mértékével a történelmi példák magyar jellege együtt erősödik. - A könyvolvasás Erdélyben mért gyakorisági mutatói nagyon hasonlítanak a magyarországihoz. - A valláshoz való viszony az olvasáskultúra minőségét differenciáltan befolyásolja: amíg a vallásosság a hagyományos irodalmi értékek felé irányítja az olvasókat, addig a vallás híján az irodalmi értékek világából is könnyebben kiszakadhat az olvasó. Összegzésként megállapítható, hogy a kommercializálódás jelenlegi magyarországi méreteitől az erdélyi magyarság távol áll, és egyelőre szilárdan őrzi olvasáskultúrájának - ahogy identitástudatának és vallásosságának is - hagyományos értékeit. Nem zárható ki azonban, hogy a küszöbön álló modernizációs folyamat mellékhatásaként, a fogyasztói-haszonelvű beállítódás jelei Erdélyben is erősödni fognak. /Vallásosság és nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Kolozsváron az Előretolt Helyőrség irodalmi körben jún. 8-án bemutatták Martos Gábor Éjegyenlőség című kötetét. Martos Gábor budapesti irodalomtörténész, a Népszava című napilap kulturális rovatának vezetője, kiváló ismerője a közelmúlt erdélyi magyar irodalmának. A szerzőnek 1994-ben két "ikerkönyve" jelent meg a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó gondozásában: a Marsallbot a hátizsákban a Forrás harmadik generációjának szellemi körét térképezte fel, míg a Volt egyszer egy Fellegvár a generáció egyik legfontosabb orgánumát, a kolozsvári Igazság című napilap (a mai Szabadság) ifjúsági mellékletét mutatta be. Az Éjegyenlőség ennek folytatása, kiegészítése: olyan magyarországi, illetve romániai magyar irodalmi folyóiratokban 1987 és 1996 között megjelent, vagy előadásként elhangzott írásokat gyűjt egybe, amelyek mindegyike a mai erdélyi magyar irodalommal foglalkozik. A kötet középpontjában a Forrás harmadik nemzedéke tagjainak (Balla Zsófia, Egyed Péter, Szőcs Géza, Markó Béla, Kovács András Ferenc, Visky András, Zudor János), illetve az őket követő fiatalabb alkotóknak a munkássága áll. /Boné Ferenc: Forrásaink. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Új magyar nyelvű lap indult Erdélyben, megjelent a kolozsvári Láthatatlan Kollégium elméleti folyóirata, az L.K.K.T. első száma. Láthatóvá tenni - idézte Bolyai János kéziratából beköszöntő írásában Egyed Emese. A folyóiratban olvasható Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájának újraértési kísérleteiről, közölték Szilágyi N. Sándor tanulmányát. - A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb számában szó esett a. műemlékvédelemről, a reneszánsz kori gregorián énekekről, a tízéves gyéresi népfőiskoláról, továbbá Török István rektorprofesszorra Gábor Dénes, Kőváry Lászlóra Molnár B. Lehel emlékezett. /Láthatóvá tenni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Zorkóczy Zenóbia szabadúszó színésznő, a Laborfalvi Róza Alapítvány vezetője nemrég érkezett vissza a magyarországi Három nap Pilinszky Jánossal című színházi rendezvénysorozatról, ahol Pilinszky Gyerekek és katonák című drámáját mutatták be. Erdélyi György budapesti művésszel a jövőben közösen lépnek fel Nő-férfi kapcsolatok Shakespeare darabjaiban címmel. Zorkóczy Zenóbia elmondta, hogy alapítványa negyven előadást szervezett meg a Cocteau-darabbal. A Márton Áron Kollégiumban a Tavaszi Napok alkalmával három előadást szerveztek: az érdeklődők találkozhattak ily módon Ladik Katival, Szőcs Gézával és az Előretolt Helyőrséggel is. Zorkóczy miután befejezi a jogon a vizsgáit, Temesvárra utazik, és elkezdi Tennessee Williams A ház bontásra vár című darabjának próbáját. /Szabó Csaba: Pilinszky és a magány dimenziója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Jún. 16-án Pungor Ernő vegyészprofesszort, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, díszdoktorrá avatta a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa, eleget téve az Erdélyi Műszaki Társaság kémiai szakosztálya (vezetője Majdik Kornélia) javaslatának. A professzor közel tíz éve tartja a kapcsolatot az EMT-vel, ugyanakkor elnöke a magyarországi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványnak. A díszdoktori címet Mircea Mutu rektor-helyettes adta át Pungor Ernőnek, Kása Zoltán rektor-helyettes, a kémiai kar dékánjának, valamint az egyetem tudományos titkárának jelenlétében. /Pungor Ernő a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Jún. 17-én Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a gyógyszerészek II. Román-magyar Továbbképző előadóülését. Először 1997-ben szervezték meg a továbbképzőt, hogy a magyarországi és romániai gyógyszerészeti szakma között párbeszéd alakuljon ki. Jelentős erkölcsi hozadéka volt a rendezvénynek - értékelte Pál Ágota, az Országos Gyógyszerész Kollégium Hargita megyei fiókjának elnöke. A rendezvényt romániai részről dr. Zágoni Elemér csíkszeredai gyógyszerész, valamint dr. Csedő Károly professzor szervezte. Közel negyven gyakorló gyógyszerész vehetett részt az előadásokon, melyeket neves szegedi és pécsi szakemberek vezettek. A rendezvény jún. 18-án Marosvásárhelyen folytatódott. /Gyógyszerész-továbbképző Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

A Magyar irodalom az ezredfordulón címmel Keszthelyen tartott írótalálkozó résztvevői számot vetettek irodalmunk helyzetével. Ennek nyomán emlékeztetnek arra, hogy a magyar irodalom az elmúlt évtizedben sajnálatosan sokat veszített közéleti súlyából és befolyásából. Az írótársadalom szociális gondokkal küzd, a kortárs magyar írók művei igen szerény példányszámban jutnak el a közönséghez. A könyvforgalom révén szerzett adóbevételnek csak egy töredéke jut az alkotómunka, a könyvkiadás és a folyóiratok támogatására. Az irodalom szakmai kompetenciája háttérbe szorul a művészeti díjak megítélésében. Mindenképpen helytelenítjük, hogy az államigazgatás és az irodalom viszonya a régi időket idéző kézi vezérléses politika medrébe kerüljön. Az irodalmi életet a politika hatására megosztó szekértáborok viaskodása, az írótársadalom belső szolidaritásának hiánya is nehezíti a közös érdekek érvényesítését. Meggyőződésünk, hogy a magyar irodalom ma is a nemzet életének egyik legfontosabb szellemi tényezője, amely a közösség lelki és erkölcsi magáratalálását, a közös jövő stratégiájának és az egészséges nemzeti tudatnak a kialakítását és felépítését szolgálja. A magyar kormányzatnak is többet kell tennie azért, hogy javuljanak a határok fölött egységét építő magyar irodalom és az irodalmi intézményrendszer működési feltételei, és hagyományainak szellemében erősödjék az irodalom presztízse és befolyása. Végül tekintettel a vajdasági magyar irodalom nehéz helyzetére, különös erővel fejezzük ki szolidaritásunkat ott élő írótársaink iránt. /A keszthelyi írótalálkozó nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Több évtizedes szünet után tavaly jelent meg ismét, majd pár nappal ezelőtt az idei Csiky Gergely Iskolacsoport Évkönyve. Tartalmas Arad egyetlen magyar tannyelvű középiskolájának évkönyve. Megtalálható benne a tantestület tagjainak rövid szakmai életrajza, a tanulók névjegyzéke, továbbá szemelvények diákok szakdolgozataiból, beszámoló az internátusépítés helyzetéről. A kiadványt gondozó Alma Mater Alapítvány jóvoltából ezt a könyvet az iskola minden diákja kézhez kaphatta. /Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Évkönyve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

Idén negyedszer rendezik meg a Marosvásárhelyi Napokat, melynek megálmodója, Fodor Imre polgármester elveszítette a választást. Jún. 21-én fogadják a messziről érkező vendégeket, átadják a díszpolgári és a Pro Urbe kitüntetéseket. Jún. 22-én indul majd a középkori vásárok hangulatát idéző fogatos menet, és ünnepélyesen megnyitják a Napokat. A nap egyik fénypontja lesz a vár egykori neves főbírájának, Borsos Tamásnak állított szobor leleplezése. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok - negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Tóth István költőt, műfordítót, irodalomtörténészt és esztétát látta vendégül a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagsága. Bemutatták a költő lírai enciklopédiájának harmadik részét, az idén kiadott Besztiáriumot, majd a tudós költő a latin nyelvű magyar(országi) irodalom elfelejtett remekeit mutatta be, saját fordításában. - A Besztiárium a Lapidárium és a Herbárium, illetve a Szolárium fejezetek között foglal helyet az említett enciklopédiában. /Bajna György: Tudós költő a záróülésen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Márton Áron római katolikus püspök 1944. máj. 18-án a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban tartott beszédében határozottan tiltakozott a Kolozsvár környéki zsidók deportálása ellen, és élete kockáztatásával levelet intézett a magyar miniszterelnökhöz, a Kolozs megyei főispánhoz, Kolozsvár polgármesteri hivatalához, amelyben kérte a deportálások leállítását. Jún. 20-án ugyanott, ahol 56 évvel ezelőtt Márton Áron felemelte szavát a fasiszta rendszer ellen, a zsidó állam képviselője, David Saranga konzul, Izrael bukaresti nagykövetségének titkára post mortem a jeruzsálemi Yad Vasem Intézet legmagasabb kitüntetését, A népek igaza címet adományozta a püspöknek. A Holokauszt Múzeuma ezentúl olyan nevek mellett, mint Iosef Schindler és Raoul Wallenberg, Márton Áront is hősei között tartja számon. - A Yad Vashem kitüntetését olyan személyek kapják, akik életüket téve kockára, legalább egy zsidó életét megmentették. Márton Áron a kor egyetlen magas rangú katolikus egyházi személyisége volt, aki felemelte szavát a gyilkos rendszer ellen - mondotta a Szent Mihály templomban tartott beszédében az izraeli konzul. David Saranga átadta a díjat Márton Áron utódjának, Jakubinyi György érseknek. Az érsek három nyelven - héberül, magyarul és románul - mondta el, hogy Márton Áron példája ma is utat mutat, az emberséget példázza. "Meghajolok elődöm keresztény és emberi nagysága előtt, köszönöm Izrael államnak és a Yad Vashem Intézetnek, hogy a Mindenható adta emberi jóságot értékelni tudta" - hangzott el mindhárom nyelven. Czirják Árpád érseki helynök hangsúlyozta, Márton Árpád személyisége olyan az erdélyi katolikusok számára, mint Ábrahám a zsidók számára. Rá hivatkoznak, őt idézik lépten-nyomon, utcát, iskolát, kiadót neveznek el róla. /Salamon Márton-László: Márton Áron, "A népek igaza" A jeruzsálemi Holokauszt Múzeum post mortem elismeri a püspök érdemeit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatót a Magyar Néprajzi Társaság Ortutay Gyula díjjal tüntette ki a folklórtudományban nyújtott magas teljesítményeiért. Dr. Balázs Lajos elmondta, hogy régi célja volt az emberi élet hármas nagy fordulójának a kutatása és átadása a magyarság-tudomány számára. Csoóri Sándor szerint a népszokás nem más, mint a történelem alatt élő tömegek metaforába sűrített története. A makró történelmen túl minden közösségnek megvan a maga története, ez pedig rendszerint a születések, házasságok és a halálok körül szerveződnek. Balázs Lajos régóta vallja, hogy a lokális kultúrában kell keresni az egyetemes kultúra lényegét. Ezért állapodott meg Csíkszentdomokoson és ezért tér mindvégig vissza oda. - A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanáraként vezeti a Domokos Pál Péter néprajz-kört, ahol a diákok minden évben kis egyéni kutatásaik alapján készített dolgozataikat mutatják be a diákok tudományos ülésszakán. - Balázs Lajos munkái valamennyi egyetemen kötelező tételként, bibliográfiaként szerepelnek. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy tudományos életpálya hitelesítése. Interjú az Ortutay-díjas dr. Balázs Lajossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt közép- és kelet-európai tagozatának elnöke szerint a határon túli magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló törvény koncepciója nem szolgálja azt a kívánatos célt, hogy az érintettek szülőföldjükön boldogulhassanak. Elhibázottnak tartja azt az elképzelést, hogy a kárpát-medencei magyarok alanyi jogon három hónapos munkavállalási lehetőséget kapjanak. Tabajdi bírálta, hogy a koncepció a határon túli szervezetekre bízná annak eldöntését, hogy ki a törvény jogalanya, tehát ki kaphat kedvezményeket. Megítélése szerint kizárólag a magyar hatóságoknak szabad elbírálniuk a különleges jogállásra vonatkozó kérvényeket. Gerő Gábor, az MSZP egészségügyi tagozatának elnöke kijelentette: nem lehetséges három és félmillió kárpát-medencei magyar számára alanyi jogon biztosítani a magyarországi egészségügyi ellátást, mert azt a rendszer nem tudná finanszírozni. /MSZP-aggályok a státustörvénnyel kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Jún. 20-án Bukarestben, a magyar kulturális központban idényzáró rendezvényként Brenzovics László /az 1989-ben megalakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke/ a régió történelméről tartott emlékezetes előadást. Kárpátalja, a történelmi Magyarországnak az a része, amely a XX. században öt államhoz tartozott. Kárpátaljának főként kisebbségi magyar szemszögből vizsgált politikai-társadalmi színeváltozása sok hasonlóságot takar: történelmi sérelmek és kezelésük, önrendelkezés, anyanyelv megőrzése, emberi jogok kérdése. A kárpátaljai magyarok legnagyobb félelme az újabb bezártság, amit az európai integráció és az azzal járó harmonizáció (ld. pl. vízumpolitika összehangolása) eredményezhet. A Brenzovics Lászlóval való találkozóra az ürügyet egy figyelemreméltó könyv megjelenése szolgáltatta, jelen volt a szerző, Zelei Miklós budapesti író is. A dokumentumregény, amelynek címe A kettézárt falu, egyetlen kárpátaljai település, a történelem eseményeinek ütközőpontjában elhelyezkedő Szelmenc (Kis- és Nagyszelmenc) lakóinak elbeszélése. /Szonda Szabolcs: Tanulságos történelemóra - idényzárásként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Magyarország és Románia gazdasági kapcsolatának történetében először hoz létre közös számítógépes-internetes tájékoztató szolgálatot az Arad megyei és a Békés megyei kamara, a rendszert június 27-én avatják fel Aradon. Az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara az Európai Unió PHARE-pályázatán nyert pénzt a rendszer kiépítésére. Az ingyenes internetes szolgáltatás a két ország vegyesvállalat-alapításban érdekelt cégeit tájékoztatja Magyarország és Románia gazdasági törvényeiről, s a törvénykezés újdonságairól. A magyar és a román társasági törvény mindkét nyelven olvasható lesz az aradiak internetes lapján, hogy eligazodjanak az érdeklődő vállalkozók a különféle gazdasági társaságok alapításának előírásairól. /Kis Sarusi Mihály: Közös Arad-Békés megyei internetes gazdasági szolgáltatás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Jún. 24-én Szegeden a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) külügyminiszteri találkozó megkezdése előtt Martonyi János magyar külügyminiszter megbeszélést folytatott román kollégájával, Petre Romannal. A zárt körű megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón a kétoldalú kérdéseket illetően a kapcsolatok folyamatosan javuló tendenciájának fontosságát hangsúlyozta Martonyi János. Értékelte, hogy a helyhatósági választásokon nem volt különösebb magyarellenes kampány. Martonyi hangsúlyozta: Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit, s szorgalmazza az Európai Uniónál és tagállamainál, hogy az unió szüntesse meg a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben. A tiszai ciánszennyezésről Martonyi János jelezte román kollégájának, hogy Magyarország érvényesíti a polgárjogi igényeit, s nem zárja ki a közjogi érvényesítést sem. Martonyi János tájékoztatást kapott arról is, hogy nincs szó a ciánszennyezésért felelős üzem újraindításáról, sőt próbaüzemeltetéséről sem. Petre Roman a sajtótájékoztatón elmondta, hogy három közös határátkelő megnyitása, átfogó környezetvédelmi egyezmény, közös gazdasági projektek, beruházások mindkét ország listáján prioritásként szerepelnek. A magyar-román kapcsolatokat jónak minősítette. Roman közölte: elvben egyetért a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásával, de tekintettel a választási évre, a megnyitásra csak később kerülhet sor. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit. Csíkszeredában továbbra sem nyílhat magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Aug. 11-13-án Nagyváradon, a sportcsarnokban tartják meg a magyar baptisták világtalálkozóját. A szervezők mintegy öt-hatezer hívőt várnak a földkerekség minden részéről, így elsősorban Erdélyből, Magyarországról, a Felvidékről, a Vajdaságból, Amerikából, Ausztráliából. Másokkal együtt előadást tart Kulcsár Sándor, az Amerikai és Kanadai Magyar Baptisták Szövetségének elnöke, a Magyar Baptista Világszövetség elnöke, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke és Simon József, a Romániai Magyar Baptisták Konvenciójának elnöke. Mint Vékás Zoltán, a szatmári magyar baptisták lelkipásztora, a világtalálkozó sajtóreferense elmondta: a találkozó célja a magyar baptisták összetartozásának és hitének megerősítése. /Augusztusban magyar baptisták világtalálkozója! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Az erdélyi milleniumi rendezvénysorozat keretében jún. 24-én tartották meg Szilágycsehben a Szilágycsehi és Tövisháti Népfőiskola alakuló fórumát. Molnár Kálmán tövisháti református esperes több hónapos előkészítő munkájának köszönhetően jött létre ez a fórum. A népfőiskola helyi megteremtésével azt szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges szakinformációt, a különféle magyarországi támogatási, pályázati lehetőségeket megismertessék az érdekeltekkel, ugyanakkor a magyarságtudatot ápoló előadásokkal rendszeresen eljussanak a vidék emberéhez. A fórumra Szilágycsehbe érkezett dr. Inotay Ferenc magyar országgyűlési képviselő, a Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke, dr. Kis Boáz lelkész, a Collégium ügyvezető elnöke, dr. Wallendums Árpád, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, Kocsis István és dr. Zétényi Zsolt magyarországi történészek. Dr. Inotay Ferenc hangsúlyozta: milleniumi fórum a Szent Korona országai közösségének, a magyar királyság ezer évvel ezelőtt történt megalakulásának emlékező fóruma is. A népfőiskola szerepe a határon túli magyarság körében elsősorban a magyarságtudat megőrzése és ápolása. Kocsis István a Szent Korona tanáról tartott előadást. Dr. Zétényi Zsolt előadásában arra kereste a választ, hogy törvényszerű volt-e Trianon? A trianoni döntés minden szempontból hibásnak és nemzetközi szinten károsnak bizonyult. Ezután a résztvevők megalakították a térség népfőiskoláját. Sajnálatos módon a tövisháti falvak többségéből nem jöttek el a lelkipásztorok. /Makkay József: Magyar népfőiskola alakult Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Idei évadjának második bemutatóját tartotta jún. 23-án az Udvarhely Néptáncműhely: a Katonák című négytételű táncszínházat mutatta be, amelyet László Csaba rendezett és koreografált. Az előadás ősbemutatója 1993-ban volt, a székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes - melyből tulajdonképpen az Udvarhely Néptáncműhely verbuválódott - századunk legnagyobb néptánckutatójának, Martin Györgynek állított vele akkor emléket. /Bálint Rozália: Színpadon a Katonák. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Tíz pontból álló nyilatkozatot fogadtak el a múlt héten a Budapesten rendezett Délkelet-európai média-párbeszéd című konferencia zárónapján a résztvevők. A konferenciát a stuttgarti Nemzetközi Kapcsolatok Intézete és a berlini Szövetségi Kormány Sajtó- és Információs Hivatala szervezte. A tizenegy ország mintegy 30 újságírója a dokumentumban leszögezte: egyetértenek abban, hogy a média kulcsszerepet játszik a térségben zajló megbékélési és demokratizálási folyamatban. Szükségesnek tartják az információ szabad áramlását, az újságírók fiatal generációjának képzését, és a térség médiumai közötti együttműködést. A nyilatkozatban tiltakoztak a szerbiai független médiumok bezárása ellen. A sajtótájékoztatón elhangzott: a régióban nagyon fontos a médiumok együttműködése, azonban jelenleg erre alig van példa. Ezzel kapcsolatban említették a Magyar Távirati Iroda és a román Mediafax hírügynökség július elején induló közös szolgáltatását, amely naponta, összesen 40 hírben foglalkozik majd a két ország kapcsolatával és a térségben zajló eseményekkel. /Konferencia a délkelet-európai média-párbeszédről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Zetelaki Napokat. Hagyományőrző előadások, testvérfalu-találkozó, szoboravató ünnepség, könyvbemutató, sportvetélkedők, ügyességi versenyek gazdagították a négynapos /máj. 25-28./ faluünnepet. Máj. 28-án az iskola előterében leleplezték Zetelaka nagy szülöttének, az iskola névadójának, dr. P.Boros Fortunátnak a mellszobrát. Az ünnepi szentmisét Bálint Lajos nyugalmazott római katolikus érsek celebrálta. Végül bemutatták Deák Ferenc nyugdíjas földrajz szakos tanár életművét, Zetelaka monográfiáját, melynek megjelent az első kötete. /Kacsó András, Zetelaka: Szoboravatás Zetelakán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 29./

"Hargita megyében az új tanácselnök Zsombori Vilmos /sz. Székelyudvarhely, 1950/ a megyei mérésügyi hivatalnál dolgozott 1996-ig, amikor megválasztották a megyei önkormányzat alelnökének. A megye szenátoraival, képviselőivel való jó együttműködést szorgalmazza. Szeretné, ha a már körvonalazódott tizenkét kistérségi társulásban beindulna az élet. - Bunta Levente a megyei tanács új alelnöke /Nagyvárad, 1963/ mérnök, 1992 után Székelyudvarhely alpolgármestere 1996-ig, azóta Verestóy Attila szenátori irodájának vezetője volt, emellett megyei önkormányzati alelnök. Büszke arra, hogy Verestóyval dolgozott: "egy olyan embernek lehettem a szolgálatában, aki az ország első tíz embere között van." /Daczó Dénes: Arcok a Hargita megyei tanácsból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

A Gábor Dénes Főiskola (GDF) 1992-ben kormányhatározattal jött létre Magyarországon, elsősorban távoktatás céljából. 1994 őszétől beindult a GDF kolozsvári konzultációs központja, amelyet a nagyváradi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, majd 1995-ben a marosvásárhelyi, 1997-ben a szatmárnémeti, 1999-ben pedig a csíkszeredai központ létrehozása követett. Hét végén - pénteken és szombaton - folynak a konzultációk. Dr. Selinger Sándor, a GDF erdélyi konzultációs központjának igazgatója elmondta, a sok olyan tantárgyuk is van, amelyeket a romániai állami műszaki oktatási intézményekben nem tanítanak. A GDF budapesti központja által kibocsátott oklevelet 1999 novembere óta a román Oktatásügyi Minisztérium minden különbözeti vizsga nélkül almérnöki diplomaként ismeri el, nyolc különbözeti vizsga letétele pedig mérnöki minősítésre jogosít. A kolozsvári központ által nyilvántartott hallgatók száma megközelíti az ezret, a konzulens órákat is látogató hallgatók száma körülbelül 550. Eddig 68 hallgató szerzett oklevelet, 95 százalékuk a szakmában dolgozik, a fennmaradó öt százalék Magyarországra vagy Németországba távozott, a Nyugat kezdi elszívni végzőseinket, mert nagy informatikushiány van - mondotta Selinger Sándor. Erdélyben eddig csak számítástechnika-alkalmazási szak működött, ősztől gazdasági informatika szak is indul, amennyiben lesznek megfelelő számban jelentkezők. /Salamon Márton-László: Hatéves a Gábor Dénes Főiskola kolozsvári központja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

"Júl. 1-jén Áder János, az Országgyűlés elnöke fogadta Budapesten, a Parlament kongresszusi termében a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának több mint 700 fős küldöttségét. Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke az Országgyűlés épületéről, a törvényhozásról szólva azt mondta: "a mi helyünk üres ebben a házban; elsősorban a határon túliakra gondolok". Közölte továbbá, hogy a világ mára igencsak meggyengült magyarságát sok előítélet osztja meg, amelyeknek van is bizonyos valóságalapja. Ami politikailag nem lehetséges, földrajzilag a múlté, legyen valóság a hitben, az öntudatban, a szolidaritásban, a testvéri szeretetben - hangsúlyozva Tőkés László. /Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója. 700 fős küldöttség a Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"