Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hybášková, Jana
22365 tétel
2000. május 19.
A Varadinum-hét idei könyvbemutatójának kiemelkedő, hiánypótló kötete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc partiumi és bánsági eseményeit ismerteti. - Nincs pontos felmérés az egyes településeken még fellelhető 1848-as honvédemlékművekről, -sírokról. E hiányok feltárását tűzte célul a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. A most megjelent gyűjteményes kötet többéves kutatómunka eredménye. A kötet összesen 45 tanulmányt és dolgozatot tartalmaz, három fejezetbe csoportosítva: a szabadságharc eseményei, a szabadságharc személyiségei és emlékhelyei. - A kötet ismertet tizenhárom diákpályázati dolgozatot, melyek közül csak néhány nyert díjat a kiírt pályázatokon, de a szerkesztő célja az volt, hogy a világ ismerje meg az ifjú nemzedék munkáját is, egyben biztatva további kutatásokra. /Dukrét Géza: Tanulmánykötet a Varadinumra. A szabadságharc zászlaja alatt. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./
2000. május 20.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának székelyudvarhelyi tudományos ülésszakát, a jubileumi, X. ülésszakot máj. 11-13-a között tartották. Az eseményre 350-en érkeztek, s 175 színvonalas előadás hangzott el. Neves orvosok jöttek el nemcsak az országból, hanem az Egyesült Államokból, Magyarországról és Szerbiából is. A díszvendégek közt pedig ott volt Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Andrásofszki Barna professzor, a Magyar Egészségügyi Társulat elnöke és más jeles személyiségek. A jelenlévők 23 szekcióban hallgathattak orvostudományi és gyógyszerészeti előadásokat. Az ülésszak keretében került sor a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjkiosztó ünnepségére is. Ez az alapítvány első ízben díjazott olyan orvosokat, akik kiváló szakmai és tudományos tevékenységet fejtettek ki. /Jubileumi tudományos ülésszak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Pápai Páriz Ferenc emlékérmet és oklevelet Csőgör Lajos, a marosvásárhelyi orvosegyetem első rektora, Csidey József neves gyermekgyógyász főorvos és post mortem Módy Jenő professzor kaptak. Az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának több mint 1100 tagja van. A közgyűlés Puskás György professzort, az újjáalakult szakosztály első elnökét az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjának javasolta. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának X. tudományos ülésszaka. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Az elhangzott előadásokat az EME kiadványa, az Orvostudományi Értesítő közölni fogja. /Orvoskonferencia Székelyudvarhelyen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./
2000. május 20.
Máj. 19-én a francia ügyészek Bukarestben pénzmosás-ügyben vizsgálatot folytató küldöttsége Adrian Nastasét, a fő ellenzéki párt első alelnökét is kihallgatta. Az egykori külügyminiszternek, a szenátus volt elnökének, többek között, arról is el kellett számolnia, hogy miért fogadta el a Franciaországban élő Adrian Costea egyik cégétől 1998-ban, hogy az kiegyenlítse a deauville-i Normady Hotelben töltött két napjának számláját. /Nastasét is kihallgatták. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2000. május 20.
A Temesvári Magyar Diákszervezet vállalta el a II. Határon Túli Magyar Diákok Műszaki-tudományos Konferenciájának a megrendezését. A megnyitó máj. 20-án lesz, megjelenik Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár és a magyar Oktatásügyi Minisztérium képviselője is /Tudományos Diákkonferencia Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2000. május 22.
A Festum Varadinum keretében, máj. 20-án tartotta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság az Árpád-kori települések kialakulása és története elnevezésű pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Dukrét Géza elnök üdvözlőszavai után Schneider Németh Katalin, a zsűri elnöke ismertette a bírálóbizottság döntését. Külön értékelte a beérkezett 11 pályaművet. A hatodik honismereti pályázatra ezúttal kevesebb, de számos kitűnő dolgozat érkezett. Kiemelte az első díjra érdemes érsemjéni Ciorba Mihai másodéves katolikus teológus dolgozatát. Mint mondta, többek között benne látja Bunyitay Vince négykötetes munkájának a folytatóját. Második díjat nyert Juhász Viktor Révről, harmadik lett Dukrét Géza. A helyezettek: Borbély Gábor, Antal Béla és dr. Jósa Piroska. /Tanulmányok az Árpád-korról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./
2000. május 22.
A csíkszeredai Kájoni János Kereskedelmi Iskolaközpont május 19-20-án ünnepelte tudós-szerzetes névadójának, a sok évig Csíksomlyón tevékenykedő Kájoni János születésének 370. évfordulóját, erre az alkalomra iskola-napokat szerveztek. Zayzon Sámuel igazgató hangsúlyozta: az iskola névadója életpéldát mutat és üzenetet közvetít az értékromboló, globalizált világban a tudásról, a civilizált életről és a haladásról. Az ünnepség végén az iskola előtt Kájoni János bronzba öntött mellszobrát leplezték le, amelyet Bodó Dávid, a szakközépiskola volt diákja készített. /(Hátsekné Kovács Kinga): Egy tudós-szerzetes példázata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2000. május 22.
Máj. 21-én, vasárnap megnyílt a Magyarok V. Világkongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A Magyarok Világszövetsége akkor követne el igazi történelmi tettet, ha megszűnne a széthúzás és a parttalan viszálykodás - mondta Csoóri Sándor, a világszövetség leköszönő elnöke az esemény megnyitóján. Szerinte az első parlamenti választások óta bebizonyosodott, hogy a politikai pártoknak is fontosabb a hatalom a nemzeti egységnél. Megemlítette, hogy az ukrán-magyar, a szlovák-magyar és a román-magyar alapszerződések ellen a világszövetség időben felemelte a szavát, s ezt továbbra is indokoltnak tartja. Csoóri Sándor úgy látja, hogy egyetlen esetben sem sikerült egységes kérdésként kezelni a határon túl élő három és félmillió magyar sorsát. Szerinte életveszélyesen megosztott az erdélyi és a vajdasági magyarság, illetve a nyugati magyarság nem volt képes egy nemzetközileg elismert személyiséget "kinevelni", aki a magyar érdekekért "kopogtathatott" volna, Amerikában, vagy Párizsban. Megemlítette a világszövetség 1992 óta elért főbb eredményeit, ezek közül is kiemelte a Duna Televízió létrehozásának szorgalmazását és támogatását. A kongresszus megnyitása előtt Csoóri Sándor elnök, Patrubány Miklós elnökhelyettes és Dobos László, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke megkoszorúzta a hősök emlékművét a Hősök terén. /Megnyílt a Magyarok V. Világkongresszusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2000. május 23.
Máj. 23-án a képviselőházban megvitatták a legnagyobb ellenzéki párt, a TDRP privatizációról szóló egyszerű indítványát. Az RMDSZ képviselőházi csoportjának álláspontját Ráduly Róbert Kálmán, helyettes frakcióvezető fejtette ki. Megállapította, hogy a privatizáció nem haladt a kormánykoalíció által kívánt ütemben, ennek okát azonban a volt kormánypártok, a mai ellenzékiek halogató, késleltető ténykedésében határozta meg. Az RMDSZ támogatja a privatizációs folyamatot, ezért az RMDSZ képviselőházi frakciója az indítvány ellen szavaz. A vita után a képviselőház elvetette az ellenzék egyszerű indítványát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./
2000. május 23.
Gajdos Balogh Attila kicsinyesnek és visszataszítónak látta Tibori Szabó Zoltánnak (2000. április 26.), és Kántor Lajosnak (2000. március 18.) a Szabadságban közölt megnyilatkozásait Patrubány Miklós ügyében. Patrubány ugyanis idejében feltárta "múltjának egyik momentumát, amelyet ez alkalommal Kántor, de különösen Tibori a lejáratására próbáltak felhasználni. Gajdos Balogh Attila nyersen, bántóan írt Csoóriról: "Csoóri Sándor, profinak egyáltalán nem mondható eddigi költő (és hibásan költő, azaz költekező) elnök érdeme az, hogy akkor, amikor - az ő szavaival élve - "itt a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezetése, mint Magyarországnak", ennek a közveszélyesen egyoldalú, hol internacionalista, hol kozmopolita irányzatnak útját állta." Ezután a cikkíró lelkesen kiállt Patrubány mellett. /Gajdos Balogh Attila: Kit akarnak lejáratni? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2000. május 24.
Máj. 23-án több évtizedes, a magyar nemzet ügyéért kifejtett tevékenységéért Csoóri Sándor leköszönő elnököt a Magyarok V. Világkongresszusa örökös tiszteletbeli elnökévé választották. Csoóri Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarok Világszövetségének mindenképpen meg kell újulnia, ellenkező esetben gyógyíthatatlan sebek mutatkozhatnak a szervezeten. Csoóri Sándor szerint szép cselekedet volt Kossuth szembenállása a Habsburg házzal, de még szebb cselekedet volt Széchenyi István példája, aki önmaga ellen is tudott harcolni. Amikor megválasztják az új tisztségviselőket, erre is gondoljanak a küldöttek - mondta Csoóri Sándor. /Csoóri Sándor örökös tiszteletbeli elnök lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2000. május 24.
A Kolozsvári Területi Televízió magyar nyelvű műsorát az 1989-es események után néhány nappal kolozsvári volt tévések és rádiósok indították útnak. Később a magyar területi televízió státust kapott, és szerkesztőségi szinten működött. Idővel ez a szerkesztőségi szint megszűnt. A sorvadási folyamat megindult. Mindig általános átszervezésre hivatkoztak. Végül is versenyvizsgát írtak ki, amely egy alacsonyabb kategóriában nyilvántartott posztra szólt. A nyertes, Bardócz Sándor vezetői pótdíjat is kap. A magyar nyelvű műsorok koordinátor szerkesztője egyben a vezető, aki tagja lesz a stúdió igazgatótanácsának. Jegyzőkönyvben rögzítették a javaslatot, miszerint az adáskészítők is szerkesztőségi státust kapjanak. A lényeg az, hogy a kolozsvári fiókszerkesztőség magyar nyelvű részlege visszakapja azt a státusát, amit különböző politikai játékok következtében elvesztett. Arra van szükség, hogy megalakuljon Kolozsváron a regionális magyar nyelvű televízió, amelyhez a romániai magyarságnak joga van. Boros Zoltán, az RTV magyar szerkesztőségének főszerkesztője kifejtette: közel 30 stúdióból sugároznak magyar nyelven is rádió- és televíziós műsorokat ma Romániában. Ha összeadjuk ezek szellemi erejét, ha összekapcsoljuk őket akár fizikailag is, hogy egymás után jelentkezzenek, akkor ez egy egész napos magyar nyelvű műsor lehetne. /Csomafáy Ferenc: Restitúció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2000. május 24.
Máj. 18-20-a között zajlottak a Kolozsvári Katolikus Millenniumi Napok. Pap Leonárd atya kiemelte: "Előttünk a nagy polihisztor Kájoni János és méltó követőjének, a kincses városban is igen jól ismert s e falak között dolgozó Trefán Leonárd tartományfőnöknek, a Szent Bonaventúra Kiadó és Nyomda alapítójának példája, akik kiemelkedő munkásságuk során nagy hangsúlyt fektettek a népnevelésre is. Legyenek az itt elhangzó - művészi műsorral egybekötött - előadások tisztelgések emlékük előtt." Dr. Czirják Árpád érseki helynök elismeréssel emlékezett a szerzetesrendekre, köztük a ferencesekre, akiknek kétségbevonhatatlan szerepük volt Erdély mindenkori történelmében. A jelenlevőknek bemutatták a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány napokban megválasztott új vezetőségét, nevezetesen Fr. Pál Leó provinciálist és helyettesét, Fr. Bakos Damjánt. Eddig mindketten a dési kolostorban működtek. Fr. Benedek Domokos leköszönő ferences provinciai elöljáró a "Szerzetesrendek szerepe Erdélyben a reformációig" címmel, majd dr. Csucsuja István történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia tanszéke dékán-helyettese a szerzetesek reformáció utáni korszakáról tartott előadást. Befejezésként színvonalas zenei műsor következett. A Báthory István Líceumban dr. Gábor Csilla adjunktus Pázmány Péter: "A szóllásnak módgyát úgy ejteném..." címmel tartott tudományos előadást. A Kolozsvárról elszármazott, Magyarországon élő dr. Török János történészprofesszor Az erdélyi magyar katolicizmus múltja és jelene címen tartotta meg előadását. - Kolozsvárnak 11 római katolikus temploma van, itt él 14 fölszentelt pap, több mint 20 000 önmagát katolikusnak valló hívő, pár száz főiskolás, római katolikus fakultás van az egyetemen, katolikus sajtó működik, katolikus ifjúsági lelkészség teljesít szolgálatot, az egyetlen római katolikus nyomda is itt létezik. /Fodor György: "Ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2000. május 25.
A Maros megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság továbbra is azt állítja, hogy Kincses Előd helyesen járt el az RMDSZ-előválasztások idején, az országos, azaz Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság megállapítása szerint Kincses RMDSZ-alapszabályzatot sértett. A szemben álló felek, Kincses Előd, választott Maros megyei elnök és Kelemen Atilla, megbízott megyei elnök a helyhatósági választásokig elásták a csatabárdot, és most csakis a június 4-i esemény előkészítésére koncentrál a Maros megyei RMDSZ. Fodor Imre legveszélyesebb vetélytársa a jelenlegi kormánybiztos, Dorin Florea. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke óvást nyújtott be a plakátok ellen, mert a falragaszokon "feltűnnek a magyar nemzeti zászló színei". Virág György, a Maros megyei kampánystáb elnöke szerint durva csúsztatásról van szó, hiszen a Nagy-Románia Párt törvényértelmezése szerint a plakátok teljesen színtelenek kellene hogy legyenek. Máj. 21-én a 11-es marosvásárhelyi körzet a Kapa utcai református templomban szervezett nagygyűlést, ez a rendezvény a marosvásárhelyi kampány megnyitójának tekinthető. Ezen Fodor Imre polgármester elmondta: "Számunkra jelzés értékű, hogy pontosan június 4-én, a választások napján lesz 80 éve annak, hogy Trianonnál a modern történelemben példátlan módon feldarabolták a magyarságot." "... ki kell mondanunk: június 4-én hasonlóan történelmi pillanathoz érkezünk..." /Máthé Éva: Mikor következtek be a balsikerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2000. május 25.
Az SZDSZ küldöttsége Kolozsváron találkozott az RMDSZ képviselőivel. 2000 kihívásai a román politikai életben, az RMDSZ szerepe a román-magyar kapcsolatok alakulásában, kormányzati szerepvállalása, Románia euroatlanti integrációja, a státustörvénnyel kapcsolatos problémák, a romániai magyarság anyaországi támogatása - ezek voltak a Magyar Bálint vezette SZDSZ-küldöttség sajtótájékoztatójának központi kérdései. Megjelent Alföldi László főkonzul, Takács Csaba ügyvezető elnök és Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelölt, az RMDSZ liberális platformjának elnöke is. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását nagyra értékeli az SZDSZ. Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy egész Európában figyelemmel és némi aggodalommal követik-várják a romániai választások eredményeit. Szerinte egy posztkommunista, szélsőséges politikai erőkből álló kormány negatívan befolyásolja az integrációt. A státustörvény kapcsán az SZDSZ-politikusok kiemelték: elképzelésük szerint e törvénynek konkrét segítséget kell majd nyújtania a határon túliaknak, de nem járulhat hozzá Erdély kiürítéséhez. Magyar Bálint, a Horn-kabinet oktatási és kulturális minisztere részletesen ismertette pártjának elképzeléseit. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: kérték az SZDSZ-t, hogy támogassa az RMDSZ-javaslatokat a következő MÁÉRT értekezleten. Az RMDSZ olyan feltételek megteremtését szorgalmazza, amelyek a kettős állampolgársághoz közel álló jogokat biztosítana a határon túli magyarok számára. /Kolozsváron az SZDSZ vezérkara. Konkrét segítség kell a határon túliaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2000. május 26.
Máj. 24-én a Magyarok Világszövetsége tisztújító küldöttgyűlésének három régióülése /az anyaországi, a nyugat-európai és a kárpát-medencei/ megválasztotta a régiók új vezetőségét. A kárpát-medencei régióban a leköszönő régióelnök, Dobos László beszámolt az elmúlt négy esztendőről. Mint mondotta, az MVSZ eredeti célkitűzése, a kárpát-medencei autonómiatervezetek kidolgozása, megvitatása félúton leállt. Az anyaországi támogatás hiányzott ahhoz, hogy az autonómiaigényt megfelelő módon lehessen az illetékes nemzetközi fórumokon képviselni. Lényegi változásra az új polgári kormány beiktatása után került sor, amely az MVSZ számos törekvését szervesen beépítette a kormányprogramba. Dobos szerint a kisebbségi jogok terén a mai Kárpát-medencében megközelítőleg hasonló a helyzet a 8-9 évvel ezelőtti állapotokhoz. Hódi Sándor vajdasági küldött elmondotta: nagy szükség van arra, hogy a magyarság jogsérelmei kijussanak a nemzetközi fórumokra. A nyugatiak elvben támogatják a magyarság jogos kérését, hogy a háború okozta súlyos pusztítások miatt a vajdasági magyarság külön segélyben részesüljön. Régióelnöknek Borbély Imrét, az erdélyi jelöltet választották meg, aki elmondta, hogy valamennyi szervezetet átvizsgálják. Úgy látja, hogy a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága az egyetlen szervezet a Kárpát-medencében, amely már túljutott az építkezés erőfeszítésein. Hasonló állapotba kell hozni a többi országos tanácsot is. A régió alelnöke Csörgits József horvátországi küldött lett. Máj. 25-én a három régió küldöttei tartottak plenáris ülést. - A legnagyobb érdeklődés Tőkés László tiszteletbeli elnök beszámolóját kísérte. Tőkés a magyarság széthúzásának következményeire figyelmeztetett. A tiszteletbeli elnök kitért az egyházak szerepére is: eltérően az erdélyi történelmi egyházaktól, a magyarországi egyházak jelentős része távol tartja magát az MVSZ-től. A püspök úgy értékelte: sürgősen meg kell teremteni a megfelelő keretet az egyházak szerepvállalásához az MVSZ keretében. Az is elhangzott: a megújulás elképzelhetetlen a kommunizmus pere nélkül. Ez a folyamat már elkezdődött a Magyarországon is megjelent Fekete Könyvvel. Bejelentette: a következő világkongresszust és az MVSZ küldöttgyűlését Erdélyben szeretnék megszervezni. Csoóri Sándor leköszönő elnök ragaszkodott ahhoz, hogy elnöki beszéde helyett hallgattassék meg a könyvvizsgáló jelentés, amely bizonyította, hogy az MVSZ-nél, egyes híresztelések ellenére, rendben vannak a dolgok, nincs szó pénzügyi visszaélésekről. Ugyanezt Patrubány Miklós leköszönő alelnök igen jól dokumentált beszámolója is megerősítette. Patrubány beszámolt az MVSZ elmúlt négy esztendejéről, amelynek során számos programot - közöttük a nagycsaládos programot - sikerült tető alá hozni. Az alelnök a külhoni állampolgárság intézményének a kidolgozását, társadalmi vitára bocsátását, a külhoni állampolgárság fogalmának a megalkotását és annak részletes bemutatását valamennyi parlamenti pártnak rendkívüli megvalósításnak nevezte. - Máj. 26-án tartják az MVSZ elnökének megválasztását, Patrubány Miklós és Boros Péter a két legesélyesebb. /Makkay József: Választott az MVSZ-küldöttgyűlés. Erdélyi kezekben a kárpát-medencei régió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Szíjártó István, Borbély Imre és Léh Tibor személyében új elnököt választott az anyaországi, a Kárpát-medencei, illetve a nyugati régió a Magyarok Világszövetsége máj. 24-én kezdődött háromnapos tisztújító küldöttgyűlésén Budapesten. Szíjártó István, az anyaországi régió új elnöke megválasztását követően elmondta, hogy szakmai krédóként a "minden magyar felelős minden magyarért" szlogent tartja útmutatónak, és jövendő munkájában mindent elkövet majd azért, hogy az anyaországban is átérezzék az elszakított nemzetrészek minden örömét és bánatát. Borbély Imre új Kárpát-medencei régióelnök eltökélt szándéka visszaszorítani a tíz év óta tartó fesztivizmust és mindenképpen a gyakorlati munkára helyezi a hangsúlyt. "A Magyarok Világszövetsége bebizonyította, hogy kicsiben utánozza a magyar történelmet, mert ismerjük tragédiáinkat, jeles pillanatainkat, azt is tudjuk, hogy mit kellene csinálni, de azt már nem, hogyan és a legjobb szándékokból sem derül ki tenni akarásunk" - közölte Csoóri Sándor, az MVSZ leköszönő elnöke a tisztújító küldöttgyűlés máj. 25-i ülésén. Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke szerint szükséges a magyarországi történelmi egyházaknak az MVSZ életébe való bekapcsolása. Mozgósítani kell továbbá az anyaországi értelmiséget és elengedhetetlen az erkölcsi megújulás. Kiemelten kell kezelni a kisebbségi nemzetrészek autonómiájának kérdését. Leszögezte: mindent meg kell tenni a csángók "vértelen népirtásának" megakadályozásáért. Sürgette a kisebbségpolitikai áttörést, felszólítva a küldötteket, támogassák az erdélyi magyar nyelvű egyetem alapítására irányuló törekvéseket. Rezignáltan állapította meg: valós vagy vélt okok miatt "szekértáborok" alakultak ki a Magyarok Világszövetségében, "begyűrűzött az a társadalmi megosztottság, mely jellemző a társadalomra és sajnálatos módon az egyházi zsinatra is". Kijelentette: nem számíthatunk európai integrációra mindaddig, amíg nem következik be a magyar-magyar integráció. Ennek kapcsán pozitívumként értékelte a Magyar Állandó Értekezlet nemzetegyesítő törekvéseit. Javasolta, hogy a magyarok következő világkongresszusára Erdélyben kerüljön sor. A máj. 26-i tisztújító küldöttgyűlésen az MVSZ 300 képviselője a jelenlegi vezető, Csoóri Sándor helyére az alábbi kilenc jelölt közül választhat elnököt: Kurucz Gyula, az anyaországi régió volt elnöke, Duray Miklós szlovákiai politikus, Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Székhelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Boross Péter egykori miniszterelnök, Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Patrubány Miklós, az MVSZ jelenlegi elnökhelyettese, G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés egykori alelnöke, Szakály Sándor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. /Régióelnökök már vannak, szövetségi elnökjelöltek is szép számmal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2000. május 27.
Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke bejelentette: érvényteleníteni fogja a multikulturális egyetem létrehozásáról szóló törvényt, ha hatalomra jut. Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke nyilatkozatában azzal fenyegetőzött, hogy "óriási politikai válság robban ki", ha megpróbálják megakadályozni Iliescu indulását. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./
2000. május 27.
Az aradi Kölcsey Egyesület évadzáróját máj. 25-én tartotta. A meghívottja, dr. Barna Gábor, a Szegedi József Attila Tudományegyetem néprajz tanszékének vezető professzora A térképek a tudatban. Szimbolikus és valóságos világ címen arról beszélt, hogyan próbálja megőrizni egy nép identitástudatát az utcanevekben. Barna Gábor utazásai alatt megállapíthatta: a Kárpát-medencében élő magyarok nem az aktuális, hanem a magyar utcaneveket használják. 1920 után a románság mögöttes szándékkel változtatta meg az utcaneveket (a Szamos utcából pl. Arges lett), azért, hogy a magyarok hozzászokjanak a román elnevezésekhez. A magyar emléktáblák, szobrok helyét elfoglalták a románok. Ennek ellenére a hivatalos román Arad mellett létezik egy magyar is, a maga történelmi múltjával, azonosságtudatával. /Németh Beatrix: Magyar elnevezések a fejünkben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2000. május 29.
Nyolcadik alkalommal tartották meg Kolozsváron, május 26-27-én a Szabédi-napokat. Az összejövetel szervezői az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége, a Korunk-stúdió valamint az RMDSZ ügyvezető elnöksége voltak. A tudományos ülés témája: Tanári személyiségjegyek, minőségi követelmények az egyetemi oktatásban. Az előadók: Lászlóffy Aladár, Péntek János, Pomogáts Béla, Poszler György, F. Ferenci Rita, Kása Zoltán, a BBTE prorektora, Bernáth László, Kötő József tanügyi államtitkár, Juhász Tamás teológiai professzor és Tverdota György. A megjelentek koszorúztak a Szabédi emlékháznál, majd Szabédi László sírjánál, a Házsongárdi temetőben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29. - 1731. sz./
2000. május 29.
Duray Miklós, a Magyarok Világszövetségének vezetéséhez tartozó szlovákiai magyar politikus a most véget ért küldöttgyűlés végkifejlete miatt felfüggeszti tevékenységét az MVSZ-ben. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke Budapestről hazatérve, Pozsonyban nyilatkozott: "Miután a világszövetség elnökének megválasztását követően a küldöttgyűlésről a jobb érzésű küldöttek kivonultak, ott olyan döntés született, amely úgy értelmezhető, hogy a világszövetségnek határrevízióra kell törekednie". Duray véleménye szerint a határrevízió "a világszövetség számára nemcsak megvalósíthatatlan feladat, hanem politikailag destabilizálja is az európai térséget, ezenkívül nem egyeztetethető össze az MVSZ eszmeiségével. Megengedhetetlen ugyanis, hogy az MVSZ-t a politikai vizekre sodorják, hiszen az MVSZ civil szervezetek szövetsége". Szerinte "mindezen történések" hordozója a világszövetség most megválasztott, új elnöke. Duray elmondta: most felfüggesztett tevékenységét akkor kívánja majd megújítani, amikor már esély kínálkozik arra, hogy "a világszövetség kiszabadulhat ebből a csapdából". /Duray felfüggeszti tevékenységét az MVSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2000. május 30.
A Házsongárd temetőben egyre kevesebb olyan magyar feliratos, régi sírkő található, amely még eredeti állapotában maradt meg. A törvény nem védi a sírokat, a családi kriptákat feltörik, meggyalázzák. Az 1999. december 7-én megalakult Házsongárd Alapítvány célkitűzése éppen a műemlékszámba menő sírok, kripták helyreállítása, megjavítása. A református egyház keretén belül megalakult alapítvány magánszemélyek, alapítványok és más intézmények támogatását kéri, ugyanakkor az erdélyi történelmi magyar egyházak is pártfogolják. A kuratórium elnöke dr. Sipos Gábor, ügyvezető elnöke dr. Gaal György. A Házsongárd Alapítvány 2000-re céljául tűzte ki az uzoni gróf Béldi és a branyicskai báró Jósika család kriptájának rendbetételét. Az alapítvány mindenkitől segítséget kér. /Veres Noémi: S. O. S. Házsongárd. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2000. május 31.
Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke hosszas huzavona után elismerte, hogy valóban együttműködött a csalással gyanúsított Adrian Costea román származású francia üzletemberrel. Ion Iliescu bejelentette, hogy a vállalkozó valóban készített neki számos plakátot. Iliescu eddig cáfolta, hogy választási kampányukat pénzelte volna Costea. A Costea-üggyel foglalkozó szakbizottság előtt máj. 30-án megjelent Viorel Hrebenciuc volt kormányfőtitkár és Iosif Boda, Iliescu volt kampányfőnöke. Eddig mindketten halogatni próbálták a vallomástételt. Hrebenciuc neve a másik ügyletben is felmerült, amelynek során Costea egyik cégével illegális olajüzletet bonyolított az akkori román vezeté. Egyes elemzők szerint Iliescuék szándékosan robbantották ki a FNI-ügyet és próbálják most csődbe vinni a teljes bankrendszert, így próbálják elterelni a figyelmet a Costea-ügyről. /Costea-ügy. Iliescu beismerte bűnösségét! = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 31./ Viorel Hrebenciuc aláírása szerepel a Costeával megkötött szerződésen, amely 600 ezer tonna gázolja Romániába szállításáról szólt. /Ágoston Hugó: Többet tudnak, mint amit elmondtak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./
2000. május 31.
Strasbourgban nyilvánosságra hozták az Európa Tanács szervezett bűnözés és pénzmosás megfékezésével foglalkozó szakértői csoportjának Romániáról szóló jelentését. A jelentés szerint Románia a hírhedt "balkáni útvonal" fontos állomása, főleg ami a drogcsempészést illeti. "Szervezett bűnözői csoportok tevékenykednek az országban, a pénzmosás pedig nagyrészt a bankrendszeren keresztül történik." /E. Ferencz Judit: Az Európa Tanács jelentése elmarasztalja Bukarestet. Románia: virágzó pénzmosoda. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./
2000. május 31.
Csíkszeredán Emlékezés régi csíkiakról címmel könyv- és fotókiállítás nyílt a Mikó-várban máj. 26-án. A fotókiállítással képzeletbeli sétára invitáljuk a közönséget a régi Csíkszeredában és környékén - mondta Kopacz Katalin, a megyei könyvtár igazgatója. A kiállítás a csíki művészeti értékeket eleveníti fel. Csík nemcsak a gazdálkodók, pásztorok vidéke volt, hanem az alkotóké, szépet teremtőké is. A maiak sem arra születtek, hogy felszedjék a sátorfájukat és továbbálljanak - hangsúlyozta Szőcs János történész. /Emlékezés régi csíkiakról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2000. május 31.
Megjelent Havad község alapos gyűjtő- és rendszerező munkán alapuló társadalomnéprajzi monográfiája: Változó népi kultúra Társadalomnéprajzi vizsgálat Havadon. Szerk. Nagy Olga. /Kriterion, Bukarest-Kolozsvár, 2000/. Az öt szerző nem csupán bemutatja a falu népi kultúrájának elemeit, illetve különböző területeit (társadalmi, gazdasági, közigazgatási jellemzők, családi élet, nyelv, népi próza, hiedelemvilág, szokások, népi gyógyászat, népi joghagyomány, erkölcsi élet), hanem ezek változásaira is figyel. Bartos Miklós havadi történelemtanár foglalkozik a község múltjával, Gegesi László János /szintén havadi tanár/ a nyelvjárás és a szókészlet változásait mutatja be, dr. Zillmann Jenő orvos a népi gyógyászat területén vizsgálódik, Nagy Ödön ismerteti a havadi családi élet jellemzőit, Nagy Olga Havad teljes népi prózarepertoárjának gyűjtésére és elemzésére vállalkozott, és ő foglalkozik a falu hiedelemvilágával is. - A szerzők közel tíz évig dolgoztak a köteten, amely azonban az akkori körülmények között nem jelenhetett meg. /Szőcs Levente: Változó népi kultúra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2000. június 2.
"Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével készített interjút a Bihari Napló. Elmondta, hogy elődje a Kárpát-medencei régió szervezetét létre sem hozta, elsősorban ezt kell pótolni. Borbély Imre a szubszidiaritás elvének híve. Egyeztető fórum lenne szükséges. A VET például eredménycentrikus szervezet. Ezt a rendszert szeretné látni a többi országos tanácsban is. - Úgy látja, hogy "nem nagyon fogják jól érezni magukat a Világszövetségben azok, akiknek semmi közük sincs a nemzeti gondolathoz, akik internacionalisták, kozmopoliták. Az MVSZ a nemzeti gondolat műhelye, a tiszta nemzetpolitika helye." A kisebbségi létben, egy "nyelvidegen, fajidegen vagy vallásidegen uralom alá került közösségben a meghatározó politikai törésvonal az idegen hatalomhoz fűződő viszony mentén alakult ki: kollaboráció vagy önállóság, kooperáció vagy autonómia. Ez olyan vízválasztó, amely fölött nincs átjárás." Az elzász-lotaringiai németek, akik a kollaborációt választották, negyven év alatt eltűntek, míg az autonómiát választó dél-tiroliak 1971-ben megkapták az önrendelkezést. Borbély Imre fontosnak tartja a regisztrációt. "Tudnunk kell, hányan vagyunk, hol élünk; a regisztráció alapján egy belső magyar postát is lehetne működtetni, amely például a sajtótermékek közvetítését megoldhatná." A státustörvény az első olyan intézkedés, "amely köti az anyaországhoz a határon túli magyarokat", de az csak az első lépés. Ideális megoldásnak a teljes állampolgárság megadását látja. Szerinte ezt az úgynevezett külhoni állampolgárság oldaná meg. /Máté Zsófia: Interjú Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"
2000. június 2.
A budapesti Márton Áron Szakkollégium (MÁK) ösztöndíjas nyári szakmai gyakorlatot szervez. A romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a budapesti Márton Áron Kollégiumban működő Karrier Iroda felkérésére olyan erdélyi partnereket - polgármesteri hivatalokat, művelődési házakat, cégeket, újságokat, rádiókat, ifjúsági szervezeteket, intézményeket - keres, akik Budapesten tanuló diákokat nyári, egy-két hetes szakmai gyakorlatra fogadnának. Bölcsészhallgatókról, jogászokról, nyelvészekről, informatikusokról, pedagógusokról, művelődésszervezőkről, közgazdászokról és más szakmai területen tanuló, erdélyi fiatal diákokról van szó. A MÁK ösztöndíjas nyári szakmai gyakorlatának célja a Magyarországon továbbtanuló erdélyi fiatalok hazatérési lehetőségének elősegítése. A szakmai gyakorlatot végző fiatalok munkájának ellenértékét a MÁK biztosítja. Budapesti diákok /Erdélybe jönnének nyári gyakorlatra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2000. június 3.
Száztíz éve született meg Csíkszeredában az első dalegyesület. Jún. 2-án, az évforduló alkalmából ünnepi előadást tartottak. Kiállították a dalegylet múltjának relikviáit, köztük az egylet 1914-ben felszentelt zászlaját. A Sarkadi Elek Vegyes Kórus ünnepére eljöttek Szentegyháza, Barót, Csíkmadaras, Csíkszentimre és Sepsibodok testvérkórusai is. /Dal- és zenegyesületi jubielum. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./
2000. június 3.
Budapesten jún. 1-jén megnyílt a Közép-Európai Kulturális Intézet, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozó Kulturális Intézetek Igazgatósága szervezeti egységeként, önálló arculattal és tevékenységi körrel. Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter és az intézet élére igazgatónak kinevezett Módos Péter író, újságíró sajtótájékoztatón ismertették a régió kulturális együttműködése érdekében életre hívott új létesítményt, melynek elvi alapja az Európai Unióba közösen igyekvő közép-európai térség történelmi gyökerű kulturális összetartozása. A Közép-Európai Kulturális Intézet feladata a régió gazdag kultúrájának egységes megjelenítése kultúrkörökként (magyar, lengyel, cseh, szlovák, osztrák, bajor, délszláv, olasz, román, ukrán) és ágazatonként (irodalom, képzőművészet, zene, film, tudomány), e soknyelvű térség közös tradícióinak, perspektíváinak felmutatása Európában. Vezetője Módos Péter /sz. Budapest, 1943/ 1990 óta az Európai Utas című folyóirat főszerkesztője. Alapvető feladatként jelölték meg a kulturális hozadékok feltérképezését, lajstromozását, egyfajta közép-európai kulturális kataszter létrehozását.. /Guther M. Ilona: Közép-Európai Kulturális Intézet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2000. június 5.
A csereháti ügyben kimondták a végső szót: június 1-jén, Székelyudvarhelyen telekkönyvezték az épületet, amely a Szeplőtelen Szív görög katolikus kongregáció tulajdonába került. Előzőleg Szász Jenő, aki másodszor indul és most is az RMDSZ ellenében, többször bejelentette sajtó nyilvánosságában: van pénz az épület visszavásárlására. - Németh Zsolt, a magyar kormány külügyi államtitkára egyértelműen nagylelkű gesztussal igyekezett segíteni: a magyar kormány készen áll a jogi helyzet tisztázása és az ingatlan funkciójának meghatározása nyomán az anyagi fedezet biztosítására Dobricza Istvánt, a székelyudvarhelyi bíróság telekkönyvi bírója elmondta, hogy a Hargita megyei törvényszék lett volna hivatott tárgyalni az ügyet. Az Aris Industrie Rt. a bukaresti legfelsőbb törvényszéken kérte az ügyet más megyébe áthelyezni. Így került a Bákó megyei törvényszékhez a fellebbezés tárgyalása. Ott elfogadták a fellebbezést, elrendelték a 16 700 négyzetméter telekkönyvezését a koncesszionálási szerződés alapján, ugyanakkor elrendelték az épület telekkönyvezését is az építkezési engedély értelmében, az Aris javára. Másodlagosan elrendelték az adományozási szerződés értelmében a tulajdonjog átruházását az apácarendre. - Az épület is tulajdonjogilag a városra száll majd - 99 év múlva. /Oláh István: Nincs apelláta - pontot tettek a Cserehátra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A csereháti ügyben hozott bákói határozattal kapcsolatban Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármester az alábbiakat nyilatkozta: "A legfontosabb perben, amelyet a polgármesteri hivatal folytat, június 16-án lesz az alapfokú tárgyalás Marosvásárhelyen. E perben a hivatal kéri az Aris Industrienak koncesszió alapján 99 évre odaítélt telekről szóló határozat megsemmisítését. A Bákó megyében lezajlott perben született döntés határozatát írásban még nem kaptam meg. Itt a telekkönyvi átírás történt meg, egy olyan törvényszéken, ahol a telekkönyvet nem is ismerik. Az igazi nagy téttel járó per, ismétlem, a júniusi lesz, ahol a hosszú távú szerződés felbontását kérjük". /(Daczó Dénes): Június 16-án lesz a nagy tárgyalás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2000. június 7.
Kolozs megyében a választási irodának jún. 6-án még nem sikerült összesítenie a megyei tanácsosi listákra leadott voksokat. A szavazólapok 80 százalékának feldolgozása után kiadott részeredmény szerint a Kolozs megyei RMDSZ akár 12-13 tanácsosi helyet is kaphat az alakuló tanácsba. - Kolozsváron a városi tanácsban 8 mandátummal az RMDSZ-é a legnagyobb frakció. Ugyanennyi hely jutott a Nagy-Románia Pártnak is, amelynek 1996-ban alig egy helyet sikerült megszereznie. Csökkent a Román Demokratikus Konvenció tanácsosainak a száma (6 mandátumról 3-ra), megnőtt viszont a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának a befolyása (1-ről 5 helyre.) A Román Nemzeti Egységpártnak 3, a Demokrata Pártnak, a Szövetség Romániáért Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak pedig 2-2 tanácsosa lesz. Boros János újraválasztott városi tanácsos szerint ha az RMDSZ a "hagyományos" partnerekkel, tehát a koalíciós pártok helyi szervezeteinek az önkormányzati képviselőivel próbál szövetséget kötni, akkor nem sikerül megteremteni a többséget. A kényelmes kétharmados többséghez ismét be kell vonni az RTDP képviselőit is. - 2000-ben Kolozsváron néhány százzal kevesebb magyar szavazó járult az urnák elé, mint 1996-ban. Számítások szerint Kolozsváron megközelítőleg 56.000 szavazati joggal rendelkező magyar él, ebből pedig alig 31.000 ment el szavazni. Van tehát 25.000 kolozsvári magyar, akinek közömbös a város sorsa. /Sz. K.: Huszonötezer kolozsvári magyart továbbra sem izgat a város sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./