Okt. 17-én kezdődött a három napos román-magyar ifjúsági találkozó, amelyet a Life Alapítvány az Európai Ifjúsági Együttműködési Ügynökséggel közösen rendezett. Részt vesznek különböző romániai ifjúsági és diákszervezetek, valamint Magyarországról az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Közép-Európai Regionális Ifjúsági Szervezet, illetve az Észak Alföldi Regionális Ifjúsági Iroda. Janina Pasaniuc, a Life Alapítvány elnöke lapunknak elmondta, a találkozó céljának a két ország fiataljai közötti párbeszédet, valamint a hatékony együttműködést tartja. Tárgyaltak a nyelvtáborok és közös kulturális programok szervezéséről, illetve a diákcseréről is. /Román-magyar ifjúsági találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

A teljes körű állampolgárság történelmi jussunk - jelentette ki okt. 17-én Csíkszeredában Borbély Imre, aki több erdélyi városban tartott előadást. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának elnöke az MVSZ-nek a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására vonatkozó törvénytervezetét ismertette a megjelentekkel. Mint hangsúlyozta, a tervezet válaszol az ellenzői által megfogalmazott - Borbély Imre szavaival élve: "demagóg" - ellenérvekre, miszerint az állampolgárság az adófizetői minőség révén szerzett szavazati joggal is járna, valamint arra, hogy az utódállamok magyarsága áttelepedne Magyarországra. Borbély Imre kitért a tervezetnek a magyarországi politikai pártok körében történt, többnyire kedvező fogadtatására, egyedül a legnagyobb koalíciós partner, a Fidesz-MPP magatartását nevezte nem túl bátorítónak. Borbély Imre elmondta, hogy eddig 100 ezer támogató aláírás gyűlt össze. /A külhoni állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

A teljes körű állampolgárság történelmi jussunk - jelentette ki okt. 17-én Csíkszeredában Borbély Imre. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának elnöke az MVSZ-nek a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására vonatkozó törvénytervezetét ismertette a megjelentekkel. - A tervezet nem biztosít szavazati jogot és nem ad lehetőséget az áttelepedésre, hisz a külföldön élőkre vonatkozik - hangsúlyozta a régióelnök. A tervezet szerint alanyi jogon nyeri el a külhoni állampolgárságot az, aki magyarnak vallja magát, beszél magyarul, felmenője magyar állampolgár volt és a trianoni utódállamok valamelyikének polgára. - Elmondta, hogy eleddig 100 ezer támogató aláírás gyűlt össze. /A külhoni állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

A Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának székelyudvarhelyi tagozata az idén a harmadik tanévnyitóját tartotta, emlékeztetett dr. Kandikó József főiskolai főigazgató. Ősztől Brassóban is indítottak román nyelven egy ilyen főiskolai kart, és felvettek olyan hallgatókat vizsgáztatás nélkül, akik hasonló profilú tanintézetekből kibuktak. Ez az új kar hallgatókat fog elvonni a magyar nyelvű oktatástól, amellett a romániai felsőoktatásról rossz bizonyítványt állít ki. /Komoróczy György: Közgazdasági egyetemi kart Székelyudvarhelyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

"Fontos, hogy november 26-án minden magyar elmenjen voksolni, hiszen nem mindegy, ki nyeri meg a választásokat - jelentette ki Frunda György okt. 18-án Marosvásárhelyen, a lakossági fórumon. Az RMDSZ államfő-jelöltje a Markó Béla szövetségi elnök, Makkai Gergely képviselő-jelölt, Borbély László államtitkár és az RMDSZ Maros megyei vezetésének részvételével tartott eseményen elmondta, idei programjának célja az állampolgár szociális, gazdasági biztonsága. A szenátor szerint az idősek éveken keresztül végzett munkájukhoz méltó nyugdíjat érdemelnek, a fiatalok alapvető gondját pedig ma már nem az egyetemi helyek száma, hanem a munkalehetőség hiánya, valamint a kivándorlás kényszere jelenti. "Amíg nincs erdélyi magyar egyetemünk, nem használhatjuk anyanyelvünket, egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, nem beszélhetünk kisebbségi biztonságról" - állapította meg a szövetség elnökjelöltje. /Frunda György szerint nem megoldott a magyar kérdés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./ A hét végén befejeződik a Frunda György államelnök-jelöltségét támogató aláírások gyűjtése. Az RMDSZ Udvarhelyszéki és városi szervezeténél több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek, ebből több mint 10 ezret Székelyudvarhelyen és 20 500-at a szervezethez tartozó többi településen. A csíki szervezetnél 17 ezer aláírás gyűlt be, ebből 5500 Csíkszeredában. Az előválasztások alkalmával 10 900-an - ebből 3 ezren Csíkszeredában - támogatták aláírásukkal Frunda György államelnök-jelöltségét. A Gyergyó-területi szervezetnél 12 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, ebből 5400-at Gyergyószentmiklóson. /Még tart az aláírás-gyűjtés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./"

Zilahon rövidesen megjelenik a Szilágysági Vidéki Napló, amely önmagát a "vidéki magyar olvasók lapjának" nevezi. November első napjaira ígérik az új magyar, hetente kétszer megjelenő lapot. /Új magyar lap a Szilágyságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

"A Zilahi Napok keretében a vállalkozók fórumára került sor, melynek házigazdája Seres Dénes szenátor volt, s meghívott előadókként jelent meg Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja, Nicu Cehan, az amerikai befektetők ösztönzéséért alakult kolozsvári iroda vezetője, Birtalan József államtitkár, Kerekes Gábor, a Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Vida Gyula parlamenti képviselő. Ez utóbbi szerint az elmúlt tíz esztendőben nem volt határozott vállalkozásfejlesztési akarat Romániában. Árgyelán György arról tájékoztatott, hogy Magyarország kivitelének 83 százaléka irányul a fejlett ipari államokba, a külföldi befektetés összege elérte a 21,8 milliárd dollárt az eltelt évtizedben, a további beruházásokat hivatott ösztönözni a jelenleg létező 75 ipari park; a kis- és közepes vállalatokra jellemzően nyolcszázezer vállalkozás termeli meg a GDP 45 százalékát és foglalja magába a foglalkoztatottak 70 százalékát. Romániából vegyipari cikkeket, fűrészárut, személygépkocsikat szállítanak Magyarországra. Ipari kooperáció keretében a magyar fél beszállítana a Daewoonak, erről már tárgyaltak. Magyarország Romániában a külföldi befektetők listájának a 10-12. helyén áll 160 millió dollárral. Zilah számára értékes hír volt, hogy a délkelet-európai stabilitási paktum keretében indított hitelprogram révén a szilágysági székhely és más helységek vízellátásának javítására a magyar kormány 43 millió dollár kedvezményes kamatú hitelt ajánlott fel. /Fejér László: Továbbra is a vállalkozásfejlesztés a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Okt. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartott konferenciát az RMDSZ Maros megyei önkormányzati tanácsa. Napirenden az elnök jelentése, a megyei vezetés megválasztása és a novemberben megtartandó országos önkormányzati tanács Maros megyei küldötteinek kijelölése szerepelt. Nem szabad elfelednünk, hogy sikerült megőrizni a marosvásárhelyi tanácsban az RMDSZ-többséget, és sikerült először megszerezni a megyei tanács elnöki tisztségét - hangsúlyozta Virág György, a Maros megyei önkormányzati tanács elnöke. Markó Béla szövetségi elnök beszédében azt hangsúlyozta, hogy a helyhatósági választások még nem zárultak le. A következő állomás a november 26-i választás lesz, s akkor lesz lezártnak mondható, ha az RMDSZ-nek erős parlamenti frakciót sikerül összehoznia. A saját közösségünkben, folytatta, jókedvű, reménykedő magyarságot kell teremteni, amely anyanyelvét az önkormányzatokban nyíltan használhatja. Tegyék ki a kétnyelvű táblákat, konkrét megoldásokkal válaszoljanak arra, hogy milyen magyarságot akarnak, kérte Markó Béla. Hozzátette, hogy a hátrányos helyzetű régiók fellendítésére támogatást kérnek a magyar kormánytól. - Az erdélyi magyarság azt várja az RMDSZ-től, hogy az önazonosságának megtartását célzó követelései mellett megoldásokat hozzon a magyar lakosság gazdasági gondjaira is - állapította meg dr. Kelemen Attila. Hivatkozva a legutóbbi közvélemény-kutatásra. Borbély László államtitkár az általa képviselt Területrendezési Minisztérium Maros megyei beruházási terveiről számolt be. Elmondta: a Mezőségen beindult víz-, illetve útprogram keretében 2 év alatt mintegy 220 milliárd lej áramlik a megyébe. /Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 21. - 1831. sz./

Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke független képviselőjelöltként indul a novemberi választásokon. Kincses függetlenként is a magyarságot és a demokráciát kívánja szolgálni, programjának az RMDSZ által megszavazott programot tekinti. /Függetlenként indul Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Okt. 23-án Csíkszeredában a Kalász negyedbeli kopjafánál gyűltek össze a volt politikai foglyok és számos városbeli, hogy az 1956-os eseményekre emlékezzenek. Dr. Csedő Csaba polgármester beszédét követően Nagy Benedek tanár, az ötvenhatosok nevében méltatta a magyar forradalom jelentőségét. Koszorúkat helyeztek el: a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi ötvenhatosok, a Németh Géza Egyesület, valamint a főgimnázium nevében, úgyszintén közületek képviselői, magánszemélyek. A Márton Áron Főgimnázium kórusa kórusműveket szólaltatott meg, végül az egybegyűltek elénekelték nemzeti imánkat. Hasonló megemlékezésre került sor a csobotfalvi temetőben, ahol a Szoboszlai-perben elítélt és ártatlanul kivégzett három vértanú (Tamás Imre, Tamás Dezső és Orbán István) emlékére emeltek kopjafát 1995-ben. Gergely István plébános könyörgése után az egyházgondnokság nevében Ambrus Károly, a volt politikai foglyok részéről pedig Kelemen Csongor és Máthé Antal emlékeztek 56-ra. /Kristó Tibor: Ötvenhatos megemlékezések Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Székelyudvarhelyen a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) udvarhelyi fiókjának szervezésében okt. 23-án emlékeztek az '56-os magyar forradalom évfordulójára, a Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél. Beszédet mondott Sándor Balázs, a POFOSZ vezetőségi tagja, udvarhelyi elnöke. /Tisztelgés Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Okt. 23-án Kézdivásárhelyen a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak kopjafájánál a magyar forradalom kitörésének 44. évfordulóján az RMDSZ felsőháromszéki szervezete tartott emlékünnepséget. Lőrincz Károly volt politikai fogoly, a Szoboszlay-per egyik elítéltje emlékezett az erdélyi, romániai '56-os eseményekre. Az egész országot átszövő szervezkedés kapcsán épp 56 személyt ítéltek el, tizenegy halálos ítéletből tízet titokban végre is hajtottak. Csak az akkori Maros Magyar Autonóm Tartományban 2500-ra tehető azoknak a száma, akiket '56 kapcsán meghurcoltak - tette hozzá. De a mai napig senkit nem követtek meg, még az erkölcsi rehabilitáció sem történt meg - hangoztatta az egykor húsz évre ítélt Lőrincz Károly. /(Ferencz): A megtorlás áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

Okt. 23-án, az 1956-os magyar forradalom 44. évfordulójának alkalmából megkoszorúzták a Bukarest melletti Snagov településen Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök emlékoszlopát. A magyar kormány nevében Íjgyártó István nagykövet, az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság részéről Kacsó Tibor elnök, valamint a társaság két tagja, Veress Sándor és Lay Imre, továbbá a helyi polgármesteri hivatal képviselői koszorúztak Nagy Imrét és társait az 1956-os forradalom leverését követően Romániába hurcolták, majd az akkori román vezetés kiadta a forradalom miniszterelnökét Magyarországnak. /Snagovi koszorúzás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben határozta el, hogy a stratégiai kutatások keretében beindít egy 3 éves kutatási programot a közép-kelet-európai kisebbségi konfliktusok és a megoldási alternatívák kutatására, tájékoztatott Dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének igazgatója tevékenységükről. A program keretében jelenleg 13 fős kutatóműhely működik, évi 10 millió forintból gazdálkodva. Eddig 22 kutatóprogramot indítottak el, nyolcat már befejeztek. Kutatásuk a közép-európai magyar kisebbségi közösségekre, a közép-európai roma kisebbségi közösségekre és a magyarországi nem magyar nemzetiségi közösségekre terjed ki. Két nagy témakör az integráció és az asszimiláció témaköre is. Ebben főleg a nyelvváltás jelenségét, valamint az identitásváltozásokat vizsgálják. A csíkszeredai KAM-mal közösen indították el azt a 17 határon túli magyar településen folyó vizsgálatot, amely a lokális identitások, az interetnikus kapcsolatok hatását vizsgálja a magyar nemzeti önazonosságra. E vizsgálat félidejéhez ért. A műhely munkájának már vannak eredményei, például A magyar nyelv a XX. század végén a Kárpát-medencében című program, amelyből megjelent három könyv, a Kárpátaljai magyar nyelv, a Magyar nyelv a Vajdaságban és a Magyar nyelv Szlovákiában. A Kisebbségi Műhely nagy témacsoportjai között van a magyarországi kisebbségi önkormányzatok és a határon túli magyar autonómiatervek vizsgálata, ennek összegzése Működő nyugat-európai autonómiamodellek és autonómiatervek Közép-Kelet-Európában címmel jelenik meg angol nyelven, majd magyarul is. Nagy témacsoportjuk a konfliktusvizsgálat is. Ebben elsősorban a roma kisebbséget vizsgálják. Úgy látják, hogy a konfliktusvizsgálatot ki kell terjeszteni a határon túli magyar közösségek irányába is. Szarka László feladatnak látja Székelyföldnek a magyar glóbuszon súlyához, jelentőségéhez méltó elhelyezését. Meg kell mutatni a világnak, hogy az ott felhalmozódott kulturális kincs, az a tudás méltóképpen beépíthető az ottani felsőoktatásba, a tudományos intézményrendszer kiépítésébe, egyetemalapításokba. /Bajna György: Székelyföld nem lehet periféria - Pannonhalmi beszélgetés dr. Szarka Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt.. 25./

"Okt. 25-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak között minél szorosabb együttműködést kell kialakítani a következő időszakban - állapodtak meg a megbeszélésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, a SZET elnöke, Szép Gyula oktatás- és vallásügyi ügyvezető alelnök, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója képviselte. Az egyházfők részéről a találkozón jelen volt Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek, Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc általános helynök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kiss Béla evangélikus főjegyző, valamint Mikó Lőrinc unitárius püspökségi tanácsos, a testület titkára. Egyetértettek abban, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok azonnali visszaszolgáltatása, szerzése érdekében mindent meg kell tenni. Az RMDSZ vezetői ismertették a nemrégiben elfogadott törvényt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy az egyházak visszakérhetik a tőlük jogtalanul elvett ingóságokat, kegytárgyakat, levéltári anyagokat. Ennek érdekében haladéktalanul be kell indítani a visszaigénylési folyamatot. RMDSZ az elkövetkezőkben is mindent megtesz a felekezeti iskolákért és általában az egyházi oktatásért. Az egyházak vezetői elégtétellel nyugtázták azt, hogy a szövetség választási programjának egyházpolitikai fejezetébe belefoglalták más fontos célkitűzések mellett ezeket a törekvéseket is. Az egyházak ugyanakkor továbbra is támogatják azt, hogy az erdélyi magyarság továbbra is erős politikai képviseletet küldjön a parlamentbe. A találkozón az RMDSZ vezetői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a novemberi választásokat követően az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam között egyezséget kell létrehozni az eddig megoldatlan problémák rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 26. - 1834. sz./ Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök elmondta, az egyházak ígéretet tettek arra: magukévá teszik az RMDSZ programját, és támogatják a szövetség államfő-jelöltjét. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: "a Szövetség biztosított arról, hogy következetesen kiáll az egyházi ügyek mellett. Mi ennél többet nem is kívánhatunk." Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elismerte, javarészt jogosnak tekinthető az egyházi bírálat. Tőkés László református püspök levélben fogalmazta meg bírálatait. "A levélben foglaltak semmivel sem különböztek azoktól a kijelentésektől és vádaktól, amelyeket a püspök úr az elmúlt két-három évben rendszeresen megfogalmaz írásban vagy szóban" - nyilatkozta a levélről Kelemen Hunor. Az államtitkár szerint az RMDSZ a jövőben a jobb információáramlás által szeretné javítani az egyházakkal fenntartott kapcsolatait. /Egyházfőkkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./ Tőkés László püspök nem vett részt a megbeszélésen, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ám három személyt küldött a találkozóra. Az ülés kezdetén ismertették Tőkés László püspöknek a tanácskozás résztvevőihez intézett levelét, amelyben komoly bírálatokat fogalmazott meg. Markó Béla kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet a megfogalmazott vádakkal. - Markó Béla kifejtette: elsődleges fontosságot jelent az egyházi javak, ingatlanok és ingóságok azonnali visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Az egyházak gondjai az RMDSZ programjában. Tőkés László bírálja a szervezet politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Erdélyi körútja alkalmából okt. 25-én Nagyváradon járt az RMDSZ arculatteremtő csoportjának vezetője, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor és Péter Pál, a Szövetség gazdasági ügyvezető alelnöke. A tárcavezető az Ady Endre Sajtókollégium hallgatóit tájékoztatta az általa irányított hivatal felépítéséről, feladatairól, működéséről. A koalíciós kormány munkáját értékelve Eckstein-Kovács Péter jelentősnek tartotta, hogy sikerült megteremteni az önkormányzatiság alapjait, az anyanyelvi oktatás lehetőségei bővültek, és valamelyest "kikalapálták" az előző földtörvény csorbáit. Saját kormányhivatalának eredményeit számba véve a kisebbségügyi miniszter többek között a kényszermunkáért és hadifogságért járó kárpótlás jogosultságának kiterjesztését említette. A diszkriminációellenes törvény - amelyet sürgősségi kormányrendelet formájában nemrég léptettek életbe - kidolgozásáért nemzetközi elismerést kapott. Ugyancsak sürgősségi kormányrendelet révén került vissza jogos tulajdonosához a tárcavezető által összeállított 36-os listán szereplő egyházi és közösségi ingatlanok közül 34. /Eckstein-Kovács Péter Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./"

Október 18-án tartották meg Bethlenben az I-IV. osztályosok megyei versmondó vetélkedőjét. A vetélkedőn a megye 13 iskolájának 75 tanulója vett részt, 35 pedagógus kíséretében. A rendezvényen, Bauerné Madarász Ilona tanárnő vezetésével, meghívottként részt vett négy óradnai, román tagozaton tanuló diák, akik a díjkiosztási ünnepségen szavaltak. A versmondó vetélkedőnek nagy jelentősége van a szórványban. /Kresz Béla: A nyelv csak élve tündököl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Okt. 20-án a múzeum alapítójára, Tarisznyás Márton néprajzkutatóra emlékeztek Gyergyószentmiklóson, halálának 20. évfordulója alkalmából. A nevét viselő múzeumban Lukács Mária igazgatónő méltatta munkásságát. A résztvevők átvonultak az örmény katolikus temetőbe, ahol közös imával helyezték el a kegyelet koszorúját a néprajzkutató sírjánál. A megemlékezés a Tarisznyás Márton lakóháznál folytatódott, melynek falán most emléktáblát helyeztek el. /Tarisznyás Márton emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

A magyarországi Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Gloria Victis elnevezésű '56-os emlékünnepséget Budapesten, s ennek keretében a VIII. Kárpát-medencei Magyar Ifjúsági Találkozót. Az eseményeken majd ezer határon túli magyar fiatal - köztük több mint kétszáz erdélyi - vett részt. Nagyváradról, a Kanonok sorról indultak az erdélyi fiatalok. A diákok történelmi pályázatot írtak, melynek témája az 1956-os forradalom volt. A legjobbaknak ez az utazás lett a jutalma. Okt. 22-én, Budapesten, a Műszaki Egyetem aulájában kezdődött az emlékünnepség, a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány szervezésében. Megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Vajna Zoltán, a Műegyetem 1956 Alapítvány és Halzl József, a Rákóczi Szövetség vezetője. Arról emlékeztek meg, hogy 44 év telt el immár azóta, hogy azon a bizonyos október 22-én, a forradalom előestéjén közel háromezer fiatal tartott nagygyűlést a Műegyetem aulájában, ahol 16 pontban megfogalmazták a nemzet követeléseit. Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondott beszédet. A határon túli magyar fiatalok nevében a Vajdaságból érkezett Diósi Viola beszélt arról, hogy nincs kései vagy ellopott forradalom, mert az eszme megmarad, s ha kell, a láng újra fellobban. A Műegyetemtől többezres tömeg vonult végig a Bem térig. A Bem szobor előtt a szervezők nevében a Rákóczi Szövetség főtitkára, Ulicsák Szilárd mondott beszédet, az erdélyi fiatalok képviseletében Vass Levente szólt. A megemlékezés a Kossuth téren zárult, ahol Pokorni Zoltán oktatási miniszter meggyújtotta az ünnepi lángot. Okt. 23-án a Műszaki Egyetemen tartottak előadásokat. A szerbiai választások hatása a vajdasági magyarság helyzetére címmel értekezett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke és Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke. Józsa László ismertette azt a tényt, hogy október 5. óta teljesen új helyzetben vannak. Az új kormányban helyet kapnak a vajdasági magyarság érdekképviselői, méghozzá olyan jelentős tárcáknál, mint az oktatási, a művelődési, a kisebbségügyi minisztérium. Szabó Tibor felhívta a figyelmet arra: a VMSZ-nek megvan a lehetősége arra, hogy tanuljon az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalataiból, hibáiból. Az utóbbi esztendők során külföldön is változott a szemléletmód, s már nem csodálkoznak azon az Egyesült Államokban, hogy például Romániában anyanyelvű oktatást akarnak, hiszen ez elfogadott, legitim igény. Szabó Tibor kijelentette: a magyar kormány támogatja a VMSZ autonómiakoncepcióját. - Halzl József a lap munkatársának elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség 1993 óta évente megrendezi az ifjúsági emlékünnepélyt '56 tiszteletére. /Haraji Tóth Hajnal: Erdélyi fiatalok főhajtása '56 emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), OKT. 27./

Okt. 26-án Csíkszeredában, a Székelyföld szerkesztőségében került sor a folyóirat nívódíjának átadására, amelyet az idei döntés Oláh-Gál Elvirának ítélt a lapban megjelent interjúkért, illetve Kányádi Sándornak az októberi számban megjelent versciklusáért. A díjátadás eseménye évfordulós ünnepséggel esett egybe, ugyanis most három éve indult a Székelyföld. Ferenczes István költő, a folyóirat főszerkesztője nyitotta meg az ünnepséget. A Székelyföld kulturális folyóirat a szépirodalom mellett a történelem, a néprajz, a képzőművészet területére is betekintést nyújt. A díjátadáson és lapévfordulón jelen voltak a bécsi Bornemisza Irodalmi Társaság Hargita megyében előadókörúton lévő tagjai, Szépfalusi István, Szépfalusi Wanner Márta és Antal Imre. /Ferencz Imre: Harmadszor díjazott a Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Az Európai Parlament (EP) rossz bizonyítványt állított ki Romániáról szóló jelentésében. A jelentés az állam gazdasági tehetetlenségére, a lakosság rossz alkalmazkodó képességére és az állami intézmények korrupciójára is utal. Mugur Isarescu miniszterelnök beismerte, hogy a készenléti hitel valószínűleg csak a választások után fut be. A jelentés 18 pontba szedve elmarasztalta Romániát, írta Neményi József Nándor, ismertetve a megállapításokat. Az EU elégedetlen a romák helyzetével, a környezetvédelemmel, az újságírók biztonságával, /akiket zaklatnak/, a vízumkényszer feloldásának előfeltétele a határokat megerősítése, Románia gazdasági helyzete törékeny, a gazdasági stratégia nehezen alkalmazható, a kormánynak nincs agrárstratégiája, a kataszteri nyilvántartása nem megfelelő, a helyi közigazgatás reformjának az üteme lassú, a korrupció nem csökkent, szükséges a büntetőjog gyors reformja, változtatni kell az árvaházak, gyermekotthonok állapotán. A gazdasági reformot gyorsítani kell, az ország alkotmányának módosítása is szükséges. /Neményi József Nándor: Rossz bizonyítvány után folytatódik a kiútkeresés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

"A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatás-tudományi Karával közösen meghirdeti a "Távoktatási Rendszer a Helyi Közigazgatásban" nevű program második szakaszát. A program hat erdélyi megyében /Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros és Szatmár/ működik, az anyagi hátteret az Európai Unió PHARE-programjának két alapja, az Alap a Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért (FMAPL) és "A Demokráciáért", illetve az Alapítvány a Nyílt Társadalomért biztosítja. A képzésen résztvevők oktatócsomagot kaptak kézhez, melynek segítségével a tananyagot önállóan elsajátíthatták. Az oktatáscsomag román nyelven íródott, magyar nyelvű változata nemsokára magyar nyelven is hozzáférhető lesz. /A Civitas Alapítvány sajtóközleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./"

Okt. 26-27-én Prágában tanácskoztak a Visegrádi Csoport országai és Románia kisebbségi ügyekért felelős kormánytagjai. A megbeszélés célja, hogy a Romániával bővült visegrádi négyek kisebbségi ügyekért felelős vezető kormánytagjai egyeztessék tapasztalataikat, és kölcsönösen tájékoztassák egymást a megtett intézkedésekről. A konferencián a miniszterelnök-helyettesek és miniszterek országaik kisebbségpolitikájának keretében kiemelten foglakoztak a roma kisebbségeket érintő társadalompolitikai kérdésekkel. /A Visegrádi Csoport és Románia kisebbségi kérdésekben is együttműködik. A romák felzárkóztatása megoldásra váró probléma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

"A Kurier című bécsi lap okt. 27-én Tőkés László püspökkel készült interjút közölt, s ezzel kapcsolatban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár néhány kijelentését idézte "Derűlátás a magyar kisebbségnél" címmel. A püspök megállapította, hogy a magyar kisebbségnek bonyolult a kapcsolata mind hazájával, mind anyaországával, "amely ma fellendülőben van, míg mi helyenként a harmadik világ színvonalán vegetálunk". A cikk szerzője, Georg Berenyi azt írta, hogy a püspök most kedvező lehetőségeket lát a határokon túli magyarokra vonatkozó, előkészület alatt álló jogszabályokban. Tőkés László szerint az Orbán Viktor által meghirdetett, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés második lépcsőfoka az úgynevezett külhoni állampolgárság intézménye lehetne. "A kisebbségi jogok radikális élharcosának tekintett Tőkés püspök derűlátó. Úgy hiszi, hogy mivel a kelet-közép-európai térség közös gondjairól van szó egy olyan Európában, amely az integráció felé halad, talán az egész térségre vonatkozó megoldást is lehetne találni" - írta Georg Berenyi. Berenyinek ezzel kapcsolatban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kifejtette: a Magyarok Világszövetsége által a külhoni állampolgárságról előterjesztett javaslattal kapcsolatban a kormánynak előbb meg kell vizsgálnia, hogy ez a kezdeményezés mennyire egyeztethető össze a nemzetközi jogrenddel és a szomszédos országok törvényeivel. Hozzátette: "A nemzet szellemi és kulturális egységéről nem tudunk és nem akarunk letenni. Ahhoz azonban, hogy a magyarokat rábírjuk, maradjanak szülőhazájukban, részesítenünk kell az egész térséget gazdasági előnyünkből." /"A kisebbségi jogok radikális élharcosának tekintett Tőkés püspök derűlátó" Kurier. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

Okt. 30-án felavatták Tasnádon az RMDSZ-szervezet új székházát, melyen jelen voltak az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltjei, továbbá Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Riedl Rudolf prefektus és Szabó István, a Megyei Tanács elnöke. Csizek Tibor, a tasnádi RMDSZ-szervezet elnöke megköszönte Véron András helybeli vállalkozónak, a Wimob Rt. vezérigazgatójának az önzetlen anyagi támogatást. A régi RMDSZ-székhelyet pedig a helybeli MADISZ használhatja a jövőben. /Tasnád: Új RMDSZ-székházat avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./

Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke kijelentette: lefordítják választási programjukat magyar nyelvre, hogy azok a választók is értsék, akik nem tudnak jól románul. Ezt azért tartja fontosnak, hogy az RTDP hatalomra kerülése után ne legyen alkalom félreértésekre, etnikai feszültségekre, az új kormány ugyanis minden energiáját és figyelmét a gazdasági gondok orvoslására, nem pedig esetleges nemzetiségi konfliktusok kezelésére szeretné fordítani. - A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke, Ion Iliescu nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pártja együtt kormányozzon az RMDSZ-szel, nyilatkozta okt. 31-én a volt kormányfő. A Nagy-Románia Párttal nem akarnak szövetséget kötni, mondta. /Nastase: Lefordítják magyarra az RTDP választási programját. Továbbra sem zárják ki az RMDSZ-szel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

A Romániában gyártott Daewoo Matíz gépkocsik magyarországi importjának megkönnyítésében látja a román és a magyar miniszterelnök a magyarországi hús romániai importját sújtó védővámok eltörlésének lehetőségét - olvasható román lapokban Orbán Viktor és Mugur Isaescu újabb határ menti találkozójáról szóló beszámolójában. Isarescu kormányfő a jövő héten találkozik a romániai hústermelőkkel, hogy megbeszélje velük a magyarországi sertés- és baromfihús importjára kivetetett vámilleték csökkentésének lehetőségét Ismeretes a román termelők álláspontja: a vámilletékek csökkentése nyomán a magyar hús a romániai termelés rovására elárasztaná a hazai piacot, mivel Magyarország erőteljesen szubvencionálja a hústermelőket, míg Romániában az állam egy lejt sem költ erre. /Cotidianul: Feláldozzák a román hústermelőket a Matiz gépkocsik magyarországi exportjának érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Teljes képviselőjelölti listát nyújtott be a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt Zilahon, a 33. választókerületben. A 6 jelölt közül mindössze ketten szilágyságiak: Váradi Tibor szilágycsehi almérnök, akit korábban kizártak az RMDSZ megyei küldöttei tanácsából, mert a helyhatósági választásokon a szövetség ellen kampányolt. Ugyanoda valósi a másik jelölt is, Vári József technikus. Első helyen viszont Rith Stefan nagykárolyi vállalkozó szerepel, őt Iarto Stefan a Macrohard igazgatója követi. Listára került még Merk Luiza Tünde mérnök (Nagykároly), Böszörményi Albert kismajtényi mérnök. A felsőházi jelöltek: Vincze Maria közgazdász Nagykárolyból és Dohi-Trepszker Gheza-Gavril Szatmárnémetiből. A szilágyságiak eddig nem is tudták, hogy az Iliescuék zsebpártjának tartott csoportosulásnak helyi filiáléja lenne Zilahon vagy a megyében. A hírt megdöbbenve vette tudomásul a helyi média: hat személy lak- és munkahelye a szomszédos megyében van, Szilágyban nem is ismerik őket. /(Fejér László): Szabaddemokrata jelöltállítás a Szilágyságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Temesváron a reformáció ünnepe idén egybeesett a templomépítő és gyülekezeterősítő Szabolcska Mihály halálának 70. évfordulójával. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke e jeles napon Temesváron hirdetett igét. Az ünnepség a temesvári reformátusok Makovecz Imre tervezte Új Ezredév Központjának építőtelepén kezdődött a Millenniumi zászló bemutatásával, melyet a magyar kormány adományozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Tőkés László püspök a felszalagozott zászlóra utalva közölte, hogy a zászlót a nagyváradi varadinumi ünnepségek alkalmából vette át (májusban), és azóta több gyülekezetben is bemutatták. Hogy hány helyre jutott el eddig, a rúdjára kötött szalagok mutatják, mert tisztelete jeléül minden gyülekezet eggyel gyarapította a számukat. Bányai László esperes meleg szavakkal ajánlotta a jelenlévők figyelmébe Szekernyés János Temesvár reformátussága című kötetét. Tőkés László a temesvári templomépítést a babilóniai fogságból szabadultakéhoz hasonlította, akik, amint szabaddá váltak, hozzákezdtek Jeruzsálem falainak újjáépítéséhez. Tőkés László a szeretet hirdetőjének, a szeretet költőjének nevezte Szabolcska Mihályt. A pap-költő előd munkásságát Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkésze és Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus közösség papja méltatta. Szekernyés János helytörténész előadását tartott Szabolcska Mihályról, a papról, a költőről, Temesvár kimagasló közéleti személyiségéről. Szabolcska hetven évvel ezelőtt nyugdíjasként, Budapestről Temesvárra jött igét hirdetni, és okt. 31-én itt érte a halál. /Sipos János : Tőkés László igét hirdetett a temesvári Új Ezredév Központ építőtelepén. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

" A román hadsereg új vezérkari főnöke, Mihail Popescu tábornok ugyanaz a Mihail Popescu ezredes, aki 1989. december 22-én, a IV. Erdélyi Hadsereg tisztjeként Ceausescut támogató és a "temesvári huligánokat" elítélő nyilatkozat szerzője - emlékeztetett a Ziua de Ardeal a lemondott Mircea Chelaru tábornok utódjának személyéről. A cikk szerzője a "Lőjétek le őket, mert nem emberek" című kötet szerzőit, Liviu Domsát és Victor Lungut szólaltatta meg, akik tudni vélik, Popescu akkor "mély elkötelezettségét fejezte ki Nicolae Ceausescu elvtárs és a Román Kommunista Párt igazságos és bölcs politikájával szemben". (A szerző szerint különben Popescu elsők között tett szert egy forradalmár igazolványra is.) Az újdonsült vezérkari főnök nagybátyja és az egykori diktátor közötti barátság is közismert, és a fenti kapcsolat alapján Popescut még tisztiiskolásként a szilágysomlyói katonai egység parancsnokává nevezték ki - írta a Ziua. A lap meg nem nevezett forrásai szerint az 1989 decemberében a IV. Erdélyi Hadsereg parancsnokhelyettesi tisztségét ellátó Popescu a forradalom után a Victor Athanasie Stanculescu tábornokhoz és Ion Iliescuhoz közel álló, a Hadsereg Stabilitásáért Tevékenykedő Bizottság tagja volt, Constantin Degeratu tábornokkal, jelenlegi elnöki tanácsossal együtt. Doina Cornea a Szabadság kérdésére nem tudta alátámasztani a sajtóban megjelent információkat. /Ceausescut támogató nyilatkozatot fogalmazott 1989. december 22-én az új vezérkari főnök. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"

Megjelent Kozma Dezső tanulmánykötete. A magyar irodalmi múlt kolozsvári kutatójának legújabb könyve szervesen illeszkedik a szerzőnek az utóbbi években megjelent kötetei sorába. Tanulmányai többek között Aranyról, Madáchról, Vajdáról, Adyról, Krúdyról szólnak. /Szabó Álmos: Magyar klasszikusok - mai olvasatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./