Dec. 19-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, aki tájékoztatót tartott a kormánykoalíciós tárgyalásokról, különös tekintettel a koalíció működésének egyes vonatkozásaira. A testület aktuális bel- és külpolitikai kérdéseket vitatott meg – köztük az oktatási törvény módosításáról szóló sürgősségi kormányrendelet szenátusi elfogadása után kialakult helyzetet és az RMDSZ-re ezzel kapcsolatban háruló időszerű feladatokat –, és áttekintette az ország integrációs politikájának valóra váltásához szükséges teendőket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 22., 1180. sz./

Az 1989. decemberi forradalom 8. évfordulójának szentelt parlamenti ülésen, dec. 22-én dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, a temesvári forradalom részvevője szólalt fel az RMDSZ nevében. A forradalom szikráját Temesváron Tőkés László református lelkipásztor lobbantotta lángra, és Temesvár volt az ország első szabad, a kommunizmus béklyóitól megszabadult városa, amelyet sorrendben Lugos, Arad, Bukarest, Szeben és Kolozsvár követett – mondotta, majd emlékeztetett arra, hogy ha Bukarestben nem tör ki idejében a népfelkelés, a diktatúra eltiporta volna a temesvári forradalmat. Temesvár mártírjai között számarányukon felül voltak magyarok, mint ahogy a románok mellett sok más nemzetiségű forradalmár is életét áldozta – hangsúlyozta a szónok, aki az események közvetlen részeseként, szem- és fültanúként leszögezte: a felkelőkre a hadsereg, a milícia, a szekuritáté emberei, egyenruhások és civilek egyaránt lőttek. A forradalom után hatalomra került rendszer képviselői hét évig semmit sem tettek a bűnösök felderítéséért és felelősségre vonásáért. Sőt felelősségre vonás helyett egyes bűnösök felelős beosztást kaptak a civil vagy katonai életben, némelyek pedig egyenesen a forradalmárokat megillető jogokat bitorolják, együtt áldozataikkal, akiket nem tudtak legyilkolni – mondotta dr. Bárányi Ferenc, majd így folytatta: Elvárjuk a parlamenttől, a kormánytól és az elnöki intézménytől hogy minden erővel részt vegyenek az 1989. decemberi események homályos vonatkozásainak tisztázását célzó erőfeszítésekben, hogy a vétkesek megbűnhődjenek tetteikért, függetlenül a társadalmi, politikai vagy katonai struktúrákban betöltött tisztségüktől. A jelenre térve az RMDSZ képviselője utalt arra, hogy az előző kormányok hét esztendei kormányzása alatt túlzott optimizmusunk szertefoszlott. A romániai magyar nemzeti közösség, Románia csaknem kétmillió állampolgára, az ország többségi lakosaival vállvetve harcolt a forradalom győzelméért, aktívan részt vesz a kormányprogramba foglalt reformok valóra váltásáért, megosztja a mindennapi gondokat és nehézségeket az ország többségi állampolgáraival, mégis, bennünket, magyarokat másodrendű állampolgárokként kezelnek, albérlőknek tekintenek saját közös hazánkban – mondta, és rámutatott arra, hogy a magyarellenes retorika, minden arra irányuló mesterkedés, hogy a románokat a magyarok ellen, az ortodox vallásúakat a görög-katolikusok, római katolikusok vagy reformátusok ellen, a szakszervezeteket a kormány ellen uszítsák, az idegengyűlöletet szító szélsőséges nacionalista pártok műve. Végezetül dr. Bárányi Ferenc utalt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltételeire, amelyeket a közös kormányprogram is magában foglal, és kifejezte reményét, hogy a koalíciós partnerek elegendő bölcsességről tesznek tanúbizonyságot a koalíció működésében mutatkozó zavarok kiküszöbölése érdekében, ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ hű partnere marad a koalíciónak, ha ez a partneri kapcsolat a továbbiakban is őszinte és kölcsönös lesz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 23., 1181. sz./

"Gyengécskének" minősítette a jan. 3-i államelnöki nyilatkozatot Ion Iliescu volt államfő, az ellenzék vezető erejének tekintett Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke. Üdvözölte ugyan, hogy utóda elhatárolta magát I. Mihály nyilatkozatától, ugyanakkor azt állította, hogy Emil Constantinescu államelnök nem ismeri az alkotmányt, s azért is bírálta Constantinescut, mert egy karácsonyi jótékonysági koncerten I. Mihállyal együtt mutatkozott egy nyilvános rendezvényen. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

Megjelent dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb tanulmánykötete, amely román nyelven tárja az olvasó elé a Csíki- és Gyergyói-medence lakosságának társadalmi-demográfiai fejlődését a XVI-XVII. században /Mediu geografic si evolutia socio-demogafica in Bazinul Giurgeului si Ciucului in secoele XVI-XVII./. A könyvet az Alutus /Csíkszereda/ nyomda adat ki. Ez a kötet a szerző doktori disszertációjának változata. Azért adta ki románul, mert jelenleg Hargita és Kovászna megye lakosságát támadások, sértések érik a kormány, az ellenzéki pártok és társadalmi szervezetek részéről, ebben a helyzetben bemutatta, hogy milyen nehézségekkel küzdött meg a székely közösség az évszázadok folyamán. A székelység részt vett Moldova tatár uralom alóli felszabadításában, s a román vajdák küzdelmei a török uralom ellen nem sikerülhettek volna, ha a székelység nem áll melléjük. A székelység ugyanis olyan szervezett katonai erőt jelentett, amelynek felkészültsége megfelelt a különböző korok katonai követelményeinek. Garda Dezső könyvét eljuttatta több parasztpárti, liberális, demokrata képviselőtársának, akik meglepődve tapasztalhatták, hogy a székely társadalom milyen fejlett volt a XVI-XVII. században. /Gál Éva Emese: Egy tanulmánykötet üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

Ion Diaconescu, a koalíció vezető pártjának, a KDNPP-nek és Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Pártnak az elnöke közös állásfoglalásukban leszögezték, hogy I. Mihálynak, mint bármely más állampolgárnak, joga van letelepedni az országban, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt és a törvényeket, a király jogaira és előjogaira vonatkozó nyilatkozat pedig véleményük szerint az államformát érinti, ami csak a nép szabadon kinyilvánított akarata /azaz népszavazás/ révén módosítható, és "ez a probléma jelenleg nem időszerű". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

A román ellenzék pártjai Emil Constantinescu elnök jan. 3-i, határozott állásfoglalása ellenére továbbra is az államfő elleni támadásokra igyekeznek kihasználni I. Mihály dec. 30-i nyilatkozatát, amelyben a volt uralkodó elsőszülött lányára, Margit hercegnőre testálta "jogait és előjogait". A támadásokban élen jár Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, akit Constantinescu jan. 3-án nevének említése nélkül bírált ama nyilatkozata miatt, amelyben őt a sajtó jelentése szerint "a külföld ügynökének" nevezte.Corneliu Vadim Tudor "helyesbített": nem a külföld ügynökének tartja az államfőt, hanem "hazaárulónak", mert az Ukrajnával kötött alapszerződésben úgymond "román területeket" engedett át a szomszéd államnak, továbbá mert bevette a "szeparatista RMDSZ-t" a kormányzásba, nemkülönben őt vádolja "a román nép kiéheztetésével, a nemzetgazdaság aláaknázásával és Románia banángyarmattá való változtatásával". C.V. Tudor szerint az elnököt "az amerikaiak és a németek állították a Demokratikus Konvenció élére és tették elnökjelöltté", nevezetesen azért, hogy ő legyen az a "bábfigura", aki elősegíti majd Romániában a monarchia restaurálását. A rágalomáradatban szerepel az is, hogy úgymond az államfő áll "Severin listája" mögött. Adrian Severin volt külügyminiszter, aki kénytelen volt lemondani, mivel állításait nem tudta bizonyítékokkal megfelelően alátámasztani, név említése nélkül vádolt két-három pártvezért és lapszerkesztőt azzal, hogy a külföld fizetett ügynöke. C.V.Tudor szerint - aki ebben az összefüggésben először említ neveket - Severin listáján ő, valamint Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért nevű párt elnöke, volt külügyminiszter és Viorel Salagean, Melescanu pártjának egyik vezetője, továbbá Dumitru Tinu, a hatalommal szemben élesen kritikus Adevarul igazgatója, Petre Mihai Bacanu, a kormányon lévő Demokrata Konvencióban részt vevő Polgári Szövetség egyik vezetője, aki a Romania Libera főszerkesztője és Octavian Paler, a Romania Libera publicistája szerepel. /Constantinescu elnök nem külföldi ügynök - hazaáruló! = Szabadság (Kolozsvár), jan.. 7./

Jan. 8-án ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron. Az ülésen, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, Takács Csaba ügyvezető elnök kinevezte Borbély László államtitkárt kormányzati ügyvezető alelnöknek. Az RMDSZ Alapszabályzata értelmében a kinevezést az ügyvezető elnök a soron következő SZKT elé terjeszti. A szövetségi elnök a kinevezést elfogadta és megerősítette. Külön napirendi pont keretében a testület megvitatta és elfogadta a főosztályok első negyedévi munkájának prioritásait. Az Ügyvezető Elnökség európai integrációs programtervezetet fogadott el. A programtervezet célja előmozdítani a hazai törvényhozás, illetve a kormányzati tevékenység összehangolását az Európa Unió által támasztott követelményekkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9. - 1185. sz./

Victor Ciorbea román miniszterelnök jan. 8-án elismerte, hogy a válsághelyzet körvonalazódik a koalícióban, de véleménye szerint ezért nem a KDNPP a felelős, hanem a kormányzati partner, a Demokrata Párt. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke viszont jan. 7-i nyilatkozatában azzal vádolta koalíciós partnereit, hogy "a tűzzel játszanak", amikor pártjának szerepét csökkenteni igyekszenek a koalícióban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Jan. 9-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő Kézdivásárhelyen találkoztak a kézdiszéki községek polgármestereivel, akikkel a földtörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről folytattak tanácskozást. Ugyancsak jan. 9-én privatizáció, beruházás, adózás témáról tanácskoztak Kézdivásárhelyen a bank- és részvénytársaságok igazgatói, valamint magánvállakozók. A Kézdiszéki Vállakozók Klubjának meghívására a rendezvényen részt vett Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 12. - 1186. sz./

A Szín, a budapesti Magyar Művelődési Intézet kéthavonta megjelenő lapjának tavalyi utolsó számában Halász Péter, az intézet munkatársa figyelemre méltó írást közölt a népművészek Alsócsernátonban 1997. október 17-19-én tartott szakmai tanácskozásáról. Ezen a tanácskozáson kiderült, hogy az erdélyi népművészetre többféle veszély leselkedik, a magárahagyottság, főleg pedig az, hogy járhatatlan utakra téved. Halász Péter arra intette a népi alkotókat, hogy népi szövés, a kerámia, a tánc tökéletes másolására törekedjenek, s ne a népművészetet meghamisító önálló alkotások felé hajszolják magukat. /Sylvester Lajos. Csernátoni tanácskozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Megjelent a Heti Hirdető Magazin idei első száma, amely négy megye hirdetési magazinjának nevezi magát. A lapot a Demaco adja ki, felelős szerkesztője: Lukács Csaba. /Heti Hirdető Magazin (Székelyudvarhely), jan. 12., II. évf. 1. sz./

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-i rendkívüli sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök bejelentette, hogy továbbra is a jelenlegi koalíció fenntartásán belül kell feloldani a Demokrata Párttal kialakult válságot. Diaconescu hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány nem a tökély, mégis ez a lehető legjobb, amelyet a jelenlegi koalíció alapján létre lehet hozni.Pártja nem fogadja el egy kisebbségi kormány gondolatát, mert az országnak erős és stabil kabinetre van szüksége, a jelenlegi romániai helyzetben. Az előrehozott választások Diaconescu szerint katasztrofálisak lennének a reformfolyamat folytatása szempontjából. Ezért a Parasztpárt továbbra is határozottan részt vesz a jelenlegi koalícióban, eltökélten és teljes politikai súlyával támogatja Victor Ciorbea miniszterelnököt, aki az államfő teljes bizalmát is élvezi.Ezt követően Victor Ciorbea miniszterelnök részletesen ismertette a kormány reformprogramjának gazdasági vetületét, és megerősítette a kabinet további elkötelezettségét az európai és euroatlanti integráció fő külpolitikai célkitűzése mellett. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

"A romániai magyarságot megilleti az önálló magyar egyetem, ahogy a finnországi svédeknek is van önálló egyetemük, jelentette ki Cs. Gyimesi Éva, maga is járt a turkui egyetemen. Jelenleg Kolozsváron 16 fakultás 29 szakán több mint kétezren tanulnak magyarul. Az egyetemen számítógépekről, könyvtárról, színvonalas előadásokról kell gondoskodni. Volt olyan év a tanszékén, állapította meg, hogy csupán ketten voltak főállású oktatók, s a külföldi vendégtanárokkal együtt tízen tanítottak. Most sincs minden kollégiumnak külön asztala, széke, a legalapvetőbb monográfiákból csak egy van, a fénymásolási lehetőségek korlátozottak. A két magyar tanszéken nincs se titkár, se telefon, Internet is csak egy alapítványon keresztül van. Cs, Gyimesi Éva hangsúlyozta: az egyetemhez alapvető, hogy legyen szellemi potenciál. Jelenleg jogász, közgazdász és üzleti szakok kivételével lehet magyarul tanulni. Azonban ezeken a helyeken csak egy-két tanársegéd dolgozik, mellettük gyakornokok vannak vagy nyugdíjas előadók. Menedzser típusú tanszékvezetők kellenek, minden tanszéknek műhellyé kellene várnia. "Egyetemet a semmire nem lehet építeni! Deklarálni lehet politikailag a Bolyai Egyetemet, mint intézményt, de egycsapásra visszaépíteni nem." A pénz most semmire sem elegendő, mert a rendelkezésre álló 50 millió dollár csak a pedagógiai laboratóriumok megépítésére elegendő. Ennél nagyobb összegre van szükség, valamint magyarországi szakértőkre. - Adományozás útján megkapták Ottlik Géza könyvtárát, teljes hagyatékát, de ez jelenleg öt épületben van és nincs adatbázis hozzá. Cs. Gyimesi Éva ellenzi a magyarországi főiskolák erdélyi távoktatását, mondván, rengeteg pénz ment el erre, majdnem eredménytelenül. Szerinte ezzel a Magyarországon érdektelenségre számító szakokat megmentik a pusztulástól. - Az európai integráció felkészületlenül éri a kultúrát. Cs. Gyimesi kritikusan szemléli a helyzetet: "Az erdélyi magyar kultúra múltorientált, konzervatív kultúra. Fel sem tudják fogni, mi az az Internet, miközben a fiatalok már integrálódnak." szerinte minden faluban kellen lenni Internetnek, különben "nem tudnak kritikusan viszonyulni a nyugati gyarmatosító trendhez." Ez a szakadék egyre mélyül. A romániai magyarság létrehozta az RMDSZ-t, de nem tudják érdekeltté tenni az embereket, hogy ragaszkodjanak szülőfalujukhoz. /Békés Megyei Nap (Békéscsaba), jan. 14./"

"Bónis Lajos a bukovinai Hadikfalván született 1920. ápr. 30-án. Kolozsváron végezte az egyetemet, háromszor állították román hadbíróság elé a magyarság megőrzése érdekében kifejtett tevékenységéért. 1947-ben menekülnie kellett Erdélyből. Magyarországon a kommunista bíróság is elmarasztalta erdélyi szervező tevékenysége miatt. 1990-től a Határon Túli Gazdakörök Koordinációs Irodájának vezetője, az iroda 1995-ös megszüntetéséig. 1990 után a gazdakörök szervezését végezet, népfőiskolákat alapítottak, több millió forint értékben - magyarországi emberek adományát - vitte Erdélybe, Árkoson és Csíkszeredán könyvtárat hozott létre. Bónis Lajos különösen büszke a távoktatásra, melynek köszönhetően száz határon túli magyar fiatal kezébe adtak felsőfokú diplomát. Bónis Lajos erdélyi munkatársaival évente elkészíti a végzett magyar egyetemisták névsorát, majd azt elküldi a térségben tevékenykedő több mint 2000 magyar vállalatnak, vállalkozónak. - Erdélyben 260 gazdakört sikerült létrehozni. 1995-ben azután Kis Zoltán SZDSZ-es államtitkár közölte Bónis Lajossal, hogy nincs szükség a határon túli magyarság támogatására, ezzel egyúttal megszüntette Bónis Lajos feladatkörét a minisztériumban, elvette irodáját. Bónis Lajos azóta társadalmi munkában végzi feladatát. Bónis elmondta: "Nem kaptam segítséget a Határon Túli Magyarok Hivatalától sem. Igaz, annak vezetője, Törzsök Erika, szintén SZDSZ-es. Bár a másik oldal sem töri magát, a Magyarok Világszövetsége sem segít semmit." Bónis Lajos elégedetlen az Új Kézfogás Közalapítvánnyal is: "nem a falut támogatja, csak azt, aki jelentkezik. Az erre szánt 300 millió elmegy a felsővállalkozások támogatására." /Demokrata (Budapest), jan. 15., 2. sz./"

Emil Constantinescu elnök jan. 17-i tévé- és rádióbeszédében a felesleges nyilatkozatháború befejezésére hívta fel a perlekedő román politikusokat Az elnök kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását jan. 21-re, hogy a kormány a törvényhozás elé terjeszthesse a reform szempontjából legfontosabb törvényeket, és ezekkel kapcsolatban bizalmi szavazást tegyen lehetővé. Constantinescu elnök beszédére reagálva a koalíción belül Victor Ciorbea leváltását követelő Demokrata Párt elnöke, Petre Roman leszögezte, hogy pártjának képviselői támogatni fogják a parlamentben a reformtörvényeket, de továbbra is ragaszkodnak a miniszterelnök távozásához, és sajnálatosnak nevezte, hogy az államfő nem vette figyelembe pártjának álláspontját. - A koalíciós vita megoldása még várat magára./Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Megújult a Kriterion Alapítvány Kuratóriuma. Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke, a csíkszeredai székhelyű civil szerveződés létrehozója egy jan. 6-án tartott ülésen bejelentette, hogy az eddigi kuratórium teljesítette az önmaga számára kitűzött feladatokat, majd kinevezte a kuratórium új tagjait. Az új kuratórium tagjai: Hajdu Áron, az Alutus Nyomda igazgatója, Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója, Májai László ügyvéd, Márton Árpád képzőművész, Ferencz Imre és Székedi Ferenc újságírók. A Kriterion Alapítvány nagydíját, az 1997. évi szellemi tevékenységet jutalmazó Kriterion-koszorút a KAM-nak, a csíkszeredai székhelyű Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának adományozta a kuratórium, annak elismeréséül, hogy következetes és kitartó munkájával önálló társadalomtudományi intézményt teremtett, és bebizonyította, hogy vidéken is lehet értékes, a közösség szolgálatába állított tudományos munkát végezni. A Kriterion-koszorú átadása jan. 30-án lesz a csíkszeredai Kriterion Házban. Az 1995-ben létrehozott elismerés eddigi birtokosai Jakó Zsigmond kolozsvári történész és Tompa Gábor kolozsvári rendező. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 19. - 1190./

Jan. 21-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta dr. Allen H. Kassofot, a New York-i székhelyű Project on Ethnic Relations /PER/ elnökét, Livia B. Plaksot, a PER ügyvezető igazgatóját és Dan Pavelt, a PER bukaresti irodájának vezetőjét. A megbeszélésen a vendégek arról érdeklődtek, mennyire befolyásolja a jelenlegi romániai politikai válság a kisebbségek helyzetének alakulását. Szóba került az RMDSZ álláspontja a tanügyi törvény módosításával kapcsolatban és több más aktuálpolitikai kérdés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 22. -1193. sz./

"Emil Constantinescu államelnök nyilatkozott az MTI tudósítójának, egyben az MTV1 Világkép című műsorának. Romániában ma szilárd a demokratikus rendszer, hangsúlyozta az elnök. A vállalatok szintjén folyó reform lassan halad.- Nehéz kezelni a romániai koalíciót, mivel magában foglalja az összes politikai irányzatokat. Nincs szó tényleges politikai válságról. Constantinescu elnök a romániai magyarság képviseletének részvételét a kormányzásban értékesnek tekinti. Volt, aki azt hitte, hogy Romániában egy év alatt megoldódik minden gond." Amikor azt mondtam, hogy RMDSZ-nek véleményem szerint részt kell vennie a kormányban, a román társadalom nagy része értetlenül fogadta ezt. Ma már ez nagyon természetes." - mondta az elnök. "Örvendetes, hogy az európai és euroatlanti integráció eszméje körül nemzeti egyetértés alakult ki." A román-magyar kapcsolatok régóta nem alakultak olyan kedvezően, mint most. Emil Constantinescu megjegyezte: örömmel találkozott a napokban a pécsi román-magyar baráti társaságok szövetségének küldöttségével, szívesen venne részt az őszi aradi polgárfórumon a magyar államfővel együtt. Leszögezte: nagyon sokat vár a jan. 26-án kezdődő hivatalos magyarországi látogatástól. /Baracs Dénes: Egy óra Emil Constantinescuval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./"

A Pro Európa Liga tiltakozott a bukaresti tévé igazgatójánál amiatt, hogy a televízió egyes csatornáján, jan, 20-án idillikus képet festettek a legionárius mozgalomról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., a marosvásárhelyi Népújságból átvett cikk./

Jan. 23-án a csíkszeredai Kriterion Házban bemutatták Baracs Dénesnek, az MTI bukaresti tudósítójának az A Hét hasábjain 1993 óta megjelent írásait tartalmazó Chansonévek /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyvét. A könyvbemutatón Székedi Ferenc, a Csíki Televízió főszerkesztője méltatta a könyvet. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pályázatot hirdet működő, RMDSZ által jegyzett sajtótermékek számára a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa célalapjának felhasználására. Pályázni lehet működtetési költségekre. A pályázatban fel kell tüntetni a pályázó cégszerű megnevezését, profilját /terjedelem, példányszám, megjelenés gyakorisága, terjesztési terület/, a kiadótulajdonos típusát /állami, alapítványi, egyesületi, egyházi, intézményi, magánvállalkozás, egyéb/, a kiadvány szerkesztőségét /főszerkesztő, szerkesztő bizottság, a szerkesztőség létszáma/, anyagi-technikai ellátottságát, a pályázat tárgyának részleteire lebontott ismertetését /célja, a program rövid bemutatása, költségvetés/, a kiadvány előállításának összköltségét /ezen belül a kapott támogatások összegét, lebontva forrásokra/. A pályázat benyújtási határideje 1998. március 1., a következő címre: Societatea Maghiara de Cultura din Transilvania /EMKE/, 3400 Cluj, Str. Densusianu nr. 6/A. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./

"A napilapok beszámolnak Emil Constantinescu és kísérete magyarországi látogatásának tegnapi, utolsó napjáról: Szegeden felavatták Románia főkonzulátusát, emléktáblát lepleztek le Balcescu és Kossuth tiszteletére, a két államelnök jelenlétében írták alá a Szeged és Temesvár közötti testvérvárosi szerződést. "A kapcsolatok alapköve csak a bizalom lehet", ez a Romániai Magyar Szó budapesti tudósítója beszámolójának a címe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./"

"Szegeden folytatta kétnapos hivatalos magyarországi látogatását jan. 27-én Emil Constantinescu. A román államfő és Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében a polgármesteri hivatalban Szeged és Temesvár vezetői testvérvárosi együttműködést kötöttek. A dokumentum ünnepélyes aláírásával - hangoztatták a két város képviselői - Szeged és Temesvár polgárainak a közös históriai múltban gyökerező együttműködési szándékát fejezik ki. Az utóbbi másfél év egyre javuló államközi kapcsolatai tették lehetővé, hogy a hosszú ideje meglévő közös határ menti törekvések immár megfelelő keretet kaphattak, s tovább erősödhet a jószomszédi viszony - hangzott el. A két államelnök koszorút helyezett el annál az emléktáblánál, amely a Békélési Tervezet aláírását idézi föl, azt a történelmi jelentőségű pillanatot, amikor Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu román forradalmár-politikus 1849. július 14-én ellátta kézjegyével megállapodásuk dokumentumát. Szeged magas rangú vendégei ezután részt vettek Románia magyarországi főkonzulátusának megnyitásán. Az ünnepségen Románia és Magyarország külügyminiszterei szóltak az egybegyűltekhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./ Andrei Plesu kijelentette: a két ország közötti hídhoz két pillér szükséges. Az egyiket a fél évvel ezelőtt Kolozsvárott megnyitott magyar főkonzulátus jelenti, a másikat pedig a szegedi román képviselet. Mindkét főkonzulátus a két nép épülését, kapcsolatait szolgálja - hangoztatta. Kovács László szerint a szegedi külképviselet megnyitása is jelzi, hogy a két ország közötti alapszerződés valóra váltása folyamatosan halad előre. Az esemény jelentőségét növeli - tette hozzá -, hogy a román köztársasági elnök látogatásának keretében került rá sor, s mindkét államelnök részt vett a megnyitón. Kifejezte továbbá meggyőződését, hogy a főkonzulátus hasznos és fontos munkát fog végezni, előmozdítja a két ország közötti kapcsolatok bővülését, földrajzi helyzetéből adódóan pedig a Duna-Maros-Tisza eurorégiós együttműködést szolgálja. Emil Constantinescu és Göncz Árpád szegedi programjuk végén az egyetemek központi épületében a sajtó kérdéseire válaszoltak. A román államfő Göncz Árpád köztársasági elnök társaságában Szegedről Gyulára érkezett. Emil Constantinescu a helyi önkormányzati vezetőkkel folytatott eszmecserét követően a magyarországi román ortodox püspökség székházában tett látogatást. A román elnök fölkereste Gyulán a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, a magyarországi román középiskolát. Emil Constantinescu a gyulai látogatás befejeztével hazautazott Romániába. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Olyan elnökként jöttem Magyarországra, aki felelősséget érez a világ bármely pontján élő románokért. Saját szememmel akartam látni, mik a reményeik, és távlataik az itteni románoknak, hogyan élnek, hogyan dolgoznak azok, akik velünk egy nemzethez, egy valláshoz tartoznak - mondotta Emil Constantinescu Gyulán, a Nicolae Balcescu Gimnáziumban megtartott találkozón. A román elnök kifejtette, milyen segítséget nyújt a magyarországi román kisebbségnek: ezentúl évente 30 diák három hétig Romániában nyaralhat, 25 tanár részt vehet a romániai nyári továbbképzésekben, 10 fiatal a román állam ösztöndíjasaként Romániában tanulhat tovább, 25 diák és tanár két hetes kiránduláson ismerkedhet Romániával. A most születő gyulai román ortodox püspökségnek Románia jelentős könyvadományt nyújt - elsősorban egyháztörténeti műveket kap ajándékba a püspökség -, s a magyarországi románság műemlékeinek helyreállítására az új költségvetésből szintén támogatást szánnak. Végül bejelentette: a román köztársasági elnöki hivatal százmillió lejt ad a gyulai püspökségnek. A gyulai román gimnáziumban megtartott találkozón Göncz Árpád köztársasági elnök rövid beszédében a diáksághoz fordulva egyebek közt így fogalmazott: "Mindenki olyan nemzetiségű, amilyen nyelven a legokosabb". Köztársasági elnök elmondta: örülne, ha valaha olyan román író emléktábláját leplezhetnék le a gimnáziumban, aki itt tanult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Emil Constantinescu Szegeden elmondta, hogy a kisebbségek anyanyelvű felsőoktatása napirenden van Romániában; a kérdést az európai normáknak megfelelően kívánják megoldani. Ennek érdekében a kormány döntött például arról, hogy szeptembertől a magyar nyelven tanuló végzős hallgatók lehetőséget kapjanak felsőfokú tanulmányaikat akár magyar, akár román nyelven való folytatására. Ennek érdekében a magyar diákok számára növelték az egyetemek keretszámait. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán a közelmúltban biztosították a magyar nyelvű oktatás lehetőségét, s hamarosan három főiskolát nyitnak, ahol szintén lehet magyar nyelven tanulni - közölte. Mindezt a román államfő kiegészítette azzal, hogy az eddig magyarul tanuló középiskolások nem kerülnek hátrányos helyzetbe, ha román egyetemre jelentkeznek. Felvételi pontszámukat ugyanis az érettségi átlaguk alapján számítják ki, s helyhiány miatt nem utasítanak el romániai magyart a felsőfokú oktatási intézményekből. - Véleménye szerint - amivel várhatóan kormánya is egyetért - az autópályának át kell szelnie egész Erdélyt. Magyarország NATO-csatlakozásával kapcsolatban kijelentette: Románia a legérdekeltebb abban, hogy Magyarország az első körben bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe, s ez sikertörténet legyen, biztosítékot adva Romániának a második körben való csatlakozásra. Magyarország uniós integrációját hasonlóan fontosnak nevezte, hozzátéve, hogy a két ország szakbizottságainak együttműködése révén Románia is hozzájutna a magyar tapasztalatokhoz, például a jogharmonizációt illetően. Az integráció terén nem versenytársak, hanem partnerek vagyunk, érdekeltek a másik fél sikerében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./"

Jan. 28-án hajnalban hazaérkezett Bukarestbe Emil Constantinescu és kísérete. A román államfőt, aki a hét végén a közép-európai államfők lőcsei találkozóján, majd vasárnap estétől a kormány hét tagjának kíséretében magyarországi látogatáson vett részt, Victor Ciorbea miniszterelnök és a kormány több tagja fogadta. A repülőtéren tett nyilatkozatában Emil Constantinescu megemlítette, hogy magyarországi vendéglátói nagyra értékelték, hogy igen magas szintű küldöttség kísérte el erre a látogatásra, a hét miniszter a kétoldalú kapcsolatok szempontjából legfontosabb tárcákat vezeti. Mint mondotta, magyar partnereikkel folytatott tárgyalásaik konkrét eredményekre vezettek. Ily módon Románia és Magyarország együtt európai szinten is példát adhat a történelem által rájuk hagyott nehéz problémák megoldása tekintetében - jelentette ki Emil Constantinescu. Andrei Plesu külügyminiszter sikeresnek nevezte a látogatást. Első helyen említette a Kovács László külügyminiszterrel kialakult kiváló kapcsolatot, hosszú beszélgetést. "Úgy éreztem, barátok lettünk" - fogalmazott Plesu. A két ország közötti kapcsolatok új hídjának nevezte a szegedi román főkonzulátust, amelynek megnyitásán a két államfővel együtt vett részt. A magyarországi román kisebbség képviselőivel lezajlott meleg hangulatú gyulai találkozóról szólva kiemelte: "Ez igen reménykeltő pillanat volt kétoldalú kapcsolataink szempontjából is, mivel a két államfő jelenlétében tapasztalhattuk, hogy a kisebbségek nem jelentik feltétlenül a viszály almáját, ellenkezőleg, elősegítik, gazdagítják kapcsolatainkat." A tudósító azzal kapcsolatos kérdésére, hogy szóba került-e a romániai koalíciós válság, illetve hogy az milyen hatással lehet a román-magyar kapcsolatokra nemzetközi és hazai síkon, a miniszter megjegyezte: a kényesnek minősített kérdések is terítékre kerültek mind az államfők között, mind az elnök és Horn miniszterelnök találkozóján, nemkülönben a külügyminiszterek és a szakminiszterek megbeszélésein. Szó esett tehát a romániai helyzetről, abban a meggyőződésben, hogy egy epizódról van szó, amelyen túl kell és túl lehet jutni az összes érdekelt erőfeszítésével és józan magatartásával. Amit gyorsítani kell, az az előírások megvalósításának üteme. Ezért hamarosan, immár második alkalommal, összeül a két ország vegyes bizottsága és meg fogja tárgyalni, mely területeken kell megtenni a következő együttműködési lépéseket ahhoz, hogy érezhető legyen: a dolgok mozognak. Szó volt a gazdasági együttműködés fokozásáról, a Budapest-Bukarest autópálya lehetséges útvonalairól, arról, hogy Románia Magyarországon át kapcsolódna rá a nyugati földgázhálózatokra, az osztrák-magyar-román háromoldalú együttműködésről, azzal a távlattal, hogy Magyarország is érdekelt legyen a Duna kiaknázásában egészen a Fekete-tengerig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Jan. 31-én tanácskozás tartottak Marosvásárhelyen az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint az RMDSZ prefektusai, alprefektusai, megyei tanácselnökei és alelnökei. A találkozón részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Napirenden szerepelt az Önkormányzati Főosztály Székely István ügyvezető alelnök által előterjesztett beszámolója a megyékkel való kapcsolattartásról. Ezt követően Borbély László, az újonnan kinevezett kormányzati ügyvezető alelnök bemutatta az új főosztály megszervezésével kapcsolatos elképzeléseket, különös tekintettel az információáramlás biztosítására. Birtalan József gazdasági alelnök a megyei kormányzati tisztségviselők kinevezésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, majd Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár a kormány bérpolitikájának aktuális vonatkozásairól adott tájékoztatást, végül pedig Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Markó Béla és Takács Csaba a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldásának kereséséről nyújtott tájékoztatót.A tájékoztatókat hasznos és pragmatikus beszélgetés követte. A jelenlévők pozitívan értékelték az új, kormányzati főosztály létesítését, sürgették a helyi pénzügyi törvény és a helyi önkormányzati vagyonról szóló törvénytervezet véglegesítését és elfogadását, igényelték a rendszeres kapcsolattartást a helyi tisztségviselők és az RMDSZ vezetése között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./

"Febr. 1-jén lép hatályba az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye. Jelentőségét, előzményeit a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ közleménye foglalta össze: A 157. számot viselő nemzetközi egyezmény az első olyan nemzetközi jogi érvénnyel bíró multilaterális dokumentum, amely a nemzeti kisebbségek védelmét célozza. Az Európa Tanács 1949-es megalakulásáig visszavezethetőek azok a törekvések, melyek a kisebbségek védelmét szolgáló normaalkotásra irányultak. A folyamat több elakadást követően az 1980-as, majd méginkább a 80-as évek végén bekövetkezett közép- és kelet-európai politikai változások eredményeként az 1990-es évek elején gyorsult fel. Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1134 (1990) sz. ajánlása azt javasolta a Szervezet Miniszteri Bizottságának, hogy dolgozzon ki kiegészítő jegyzőkönyvet az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, vagy egy önálló egyezményt a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről az Ajánlásban meghatározott elvek alapján. Az Emberi Jogi Főigazgatóság által 1992 májusában felállított szakértői bizottságnak /DH-MIN/ kellett megvizsgálnia, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos jogi normák megfogalmazásának melyek a lehetőségei, illetve feladata volt az is, hogy meghatározott jogi normákra javaslatot tegyen. A DH-MIN 1993 szeptemberében a Miniszteri Bizottsághoz beterjesztett jelentése tartalmazta a kisebbségek védelmével kapcsolatban elfogadható jogi normákat, illetve azok rögzítésének lehetséges jogi eszközeit. A normaalkotási folyamatot jelentősen előrelendítette az állam- és kormányfők 1993. október 8-9-én Bécsben megtartott csúcsértekezlete, amely Nyilatkozatának II. Mellékletében utasította a Miniszteri Bizottságot, hogy "a lehető legrövidebb időn belül készítse el egy keretegyezménynek a tervezetét, amely rögzíti azokat az elveket, amelyek tiszteletben tartását a Szerződő Államok vállalják annak érdekében, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségek védelmét". A Nyilatkozatban az állam- és kormányfők kifejezték abbéli meggyőződésüket, hogy a nemzeti kisebbségek védelme a kontinens stabilitásának és demokratikus biztonságának lényegi eleme. A Bécsben meghozott határozatok végrehajtására jött létre alig egy hónappal később a Nemzeti Kisebbségek Védelmével foglalkozó ad hoc bizottság /CAHMIN/, amely munkájának eredménye a most hatályba lépő Keretegyezmény. A kilencvenes évek eleje óta tartó jogalkotási folyamatnak köszönhetően egy év alatt sikerült a Keretegyezmény szövegezési munkálatait befejezni, így a Miniszteri Bizottság 1994. november 10-i ülésén az egyezményt elfogadta. A Keretegyezményt az Európa Tanács tagállamai részére 1995. február 1-jén megnyitották aláírásra, s e napon 21 állam, köztük Magyarország képviselője látta el kézjegyével a dokumentumot. Az azóta eltelt időszakban összesen 36 tagállam írta alá a Keretegyezményt. (Az első 21 állam: Ausztria, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Örményország nem-tagállamként írta alá a dokumentumot. A további csatlakozó államok: Albánia, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Macedónia volt-jugoszláv Köztársaság, Málta, Moldova, Németország, Oroszország San Marino, Ukrajna.) A 28. cikk 1. bekezdésének rendelkezése szerint az egyezmény akkor lép hatályba, ha tizenkét tagállam kifejezte egyetértését, hogy azt magára nézve kötelezőnek tartja. Horvátország 1997. október 11-12-én ratifikálta a Keretegyezményt, s így a fenti cikk rendelkezéseivel összhangban 1998. február 1-jén lép hatályba a dokumentum. (1998. január 30-i állapot szerint eddig 16 állam ratifikálta az egyezményt. A ratifikáció időpontjának sorrendjében: Románia, Spanyolország, Szlovákia, Magyarország, Ciprus, Moldova, San Marino, Észtország Macedónia volt jugoszláv Köztársaság, Németország, Dánia, Horvátország, Olaszország, Liechtenstein, Egyesült Királyság, Ukrajna.) A Keretegyezmény 31 cikkből áll, melyet egy lényegi, az egyezmény szándékait és céljait bemutató Preambulum előz meg. Szerkezete 5 szakaszra bomlik: az I. szakasz a dokumentum alapjául szolgáló alapelveket sorolja fel, a II. szakasz a kisebbségvédelmi rendszer elveit foglalja össze, a III. szakasz foglalkozik az értelmezés és alkalmazás szabályaival, a IV. szakasz a végrehajtás ellenőrzésének rendszerével, végül az V. szakasz az Európa Tanácsban elfogadott egyezményekben megszokott záró rendelkezéseket tartalmazza. A Preambulum célja szerint a részes államok elhatározták, hogy "saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését", ami a nemzeti kisebbségi lét garanciájaként fogható fel. Elismerik, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az európai stabilitás és béke eleme. Kijelentik, hogy a pluralista és valóban demokratikus társadalmaknak olyan feltételeket kell teremteniük, melyek biztosítják ezen kisebbségek identitásának kifejezését, megőrzését és fejlesztését, továbbá kifejezik törekvésüket, hogy a kulturális különbözőség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása legyen. A Keretegyezmény nem a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által gyakorolható és általuk nemzetközi testületek előtt megidézhető /és esetleg peresíthető/ jogokat, hanem - elnevezésének megfelelően - a részes államok kisebbségvédelmi intézkedéseit irányító elveket, az európai kisebbségvédelmi rendszer keretét vázolja fel programjellegű rendelkezések megfogalmazásával. Az I. szakasz 3 cikke tartalmazza azokat az alapelveket, melyek az egyezmény többi rendelkezésének végrehajtását kell irányítaniuk. Fontos alapelv, hogy a nemzeti kisebbségek és az ezen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi, s mint ilyen, a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik, valamint, hogy a rendelkezéseket jóhiszeműen kell alkalmazni. Kimondja az identitás szabad megválasztásának elvét, valamint azt, hogy az egyezménybe foglalt elvekből fakadó jogok és szabadságok mind egyénileg, mind másokkal közösségben gyakorolhatók. Ezzel kapcsolatban érdemes rámutatni arra, hogy az egyezmény elveiből következő jogok között explicite nem szerepelnek kollektív jogok, noha a szöveg megfogalmazásai egyértelművé teszik, hogy az egyezmény elismeri a kollektív érdeket. A II. szakasz részben további elveket részletez, részben pedig olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyekben a részes állam a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítására, illetve hatékony védelmük, előmozdítására vállalnak kötelezettséget. Ezen elvek a következők: törvény előtti egyenlőség; egyenlőség a gazdasági társadalmi, politikai és kulturális életben; pozitív diszkrimináció; az asszimiláció tilalma; az identitás lényegi elmeinek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása; a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében; erőszakos fenyegetések elleni védelem. Az ezt követő cikkek részben más emberi jogi egyezményekben lefektetett és a keretegyezményben újra megerősített, részben pedig új, kifejezetten a kisebbségek védelmét célzó jogok és intézkedések biztosításáról rendelkeznek. Az előbbi kategóriába sorolható a gyülekezési, egyesülési, véleménynyilvánítási, a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság, a vallási szervezetek alapításának joga, valamint az információs jog különböző vetületei /8-10. cikkek/. A kifejezetten a kisebbségekhez tartozó személyeket célzó, a kisebbségi nyelvhasználatot, a kultúrát, illetve a nemzetközi kapcsolatokat érintő jogok és rendelkezések /melyekre vonatkozóan az egyezmény szövege többféle - itt nem részletezett - korlátozást alkalma/) a következők: a kisebbségi nyelv használatának joga; a kisebbségi nyelv használat a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatokban; a család- és utónév kisebbségi nyelven történő használatának és hivatalos elismerésének joga; kisebbségi nyelven írott magánjellegű feliratok elhelyezésének joga; kisebbségi nyelven írott helység- és utcanevek elhelyezése; a kisebbség és a többség kultúrájának kölcsönös megismerését előmozdító intézkedések; a tanárképzést, a tankönyvekhez való hozzájutást, a diákok és tanárok közötti cserekapcsolatok elősegítő intézkedések; az esélyegyenlőség előmozdítása az oktatás minden szintjén; magánoktatási intézmények létrehozásának joga; a kisebbségi nyelv megtanulásának joga; a kisebbségi nyelv tanulása, vagy a kisebbségi nyelven törétnő oktatás feltételeinek biztosítása; a közéletben való tényleges részvétel feltételeinek megteremtése; a népességarányok megváltoztatásától való tartózkodás; a kisebbségekhez tartozó személyeknek határon túli személyeknek, valamint nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásába való be nem avatkozás; a kisebbségek védelmét célzó két- és többoldalú egyezmények megkötése; a határokon átnyúló együttműködés elősegítése. A fenti jogok értelmezése és alkalmazása során a következő elvekre kell tekintettel lenni /III. szakasz/: a nemzeti törvényhozás és mások jogainak tiszteletben tartása; a nemzetközi jog alapelveivel /köztük a szuverén egyenlőség, a területi integritás és a politikai függetlenség/ való összhang; más egyezményekben rögzített jogok és szabadságjogok korlátozásának tilalma; az Emberi Jogok Európai Egyezményével való összhang. A IV. szakasz határozza meg a Keretegyezményben foglalt elvek végrehajtásának ellenőrzésére hivatott rendszer kereteit, melyet tovább részletezett a Miniszteri Bizottság (97)10 sz. Határozata. E rendelkezések szerint a végrehajtást a Miniszteri Bizottság ellenőrzi, melynek munkáját egy, a hatályba lépést követő egy éven belül fel állítandó Tanácsadó Bizottság segíti. A Tanácsadó Bizottságban minden részes állam csak egy képviselővel lehet jelen. Az általában négyéves mandátummal rendelkező bizottsági tagoknak a kisebbségek védelme területén elismert szakértelemmel bíró személyeknek kell lenniük, akik a Bizottság munkájában egyéni minőségben vesznek részt. A tagállamok a hatályba lépést követő egy éven belül, majd később öt évente, illetve a Miniszteri Bizottság felkérésére a Keretegyezményben foglalt elvek megvalósítását célzó törvényhozási és egyéb intézkedéseikről jelentést kötelesek készíteni. A jelentést - más forrásokból is származó információk felhasználásával - a Tanácsadó Bizottság véleményezi, majd a Miniszteri Bizottság kialakítja végkövetkeztetéseit, esetleges ajánlásokat fogalmazhat meg, illetve azok teljesítésére időkorlátot állíthat fel. E következtetések és ajánlások nyilvánosak. A kisebbségi magyarságnak otthont adó szomszédos államok, Jugoszlávia kivételével, mind aláírták, illetve Ausztria, Szlovénia és Jugoszlávia kivételével, mind ratifikálták is a keretegyezményt. Szlovákia, Románia, Horvátország esetében 1998. február 1-jén, Ukrajna esetében 1998. május 1-jén hatályosul a Keretegyezmény. Magyarországnak Szlovákiával és Romániával kötött, a kisebbségek védelmét /is/ célzó alapszerződések beépítették a Keretegyezmény rendelkezéseit, illetve a szerződő felek az egyezményt önmagukra nézve kötelezőnek ismerték el, még hatályosulása előtt. Bár a most hatályba lépő nemzetközi egyezmény elveket, s nem jogokat fogalmaz meg, az európai kisebbségvédelmi rendszernek csak keretét jelöli ki, s így az államok számára tág teret biztosít ezen elvek megvalósításának. Mikéntjében, kétségtelen, hogy céljait tekintve egyedülálló dokumentumról van szó, amely az európai kisebbségvédelem továbbfejlesztésének kezdőpontja lehet, s jóhiszemű végrehajtása hozzájárulhat a közép-európai régió stabilitásához, az itt élő nemzetek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./"

"Febr. 2-án éjjel ismét tárgyalóasztalhoz ültek a koalíciós válságban szemben álló Parasztpárt és Demokrata Párt vezetői. A koalíciós egyeztetésre kitűzött jan. 31-i és febr. 1-jei találkozókra Petre Roman pártja nem küldte el képviselőit. Constantinescu államelnök hivatala febr. 3-án közleményben vonta meg a megbeszéléseknek mérlegét. Constantinescu szerint most, miután minden jelentős párt rendelkezik mind a kormányzás, mind az ellenzéki szerep tapasztalataival, eljött az érettebb politikai kapcsolatok ideje. Az ellenzéki pártok olyan feltételekhez kötötték a kormányzat iránti magatartásuk megváltoztatását, amely azt gyakorlatilag programjának feladására kényszerítené. Az SZDRP tízpontos listáján például olyan követelések szerepelnek, mint az, hogy az elnök ne írja alá a parlament által a kormány felelősségvállalásával elfogadott privatizálási törvényt, és a kormány semmiféle olyan rendeletet, törvényt ne hozzon, amely - az SZDRP szerint - "sértené Románia nemzetállami jellegét" és ne engedje "a szuverenitás átadását a helyi közigazgatási szerveknek", ami Iliescu pártjának aggodalmai szerint lehetővé tehetné "etnikai alapú autonómiák létrejöttét". Az RNEP nyíltan az RMDSZ kizárását sürgette a kormányból. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a következő felhívást adta közre a horvátországi Szentlászló újjáépítéséért: Január 15-én Horvátország keleti részeit, Dél-Baranyát és a Szerémséget elhagyták a békefenntartó csapatok. Az ENSZ-erők kivonulását követő napon Horvátország szuverenitása kiteljesedésének napján Szentlászlóra utaztunk. Szentlászló a balkáni háborús pusztítás gyász-szimbólumává vált: mind a 472 házát és valamennyi középületét lerombolták. Tragédiájának története jelenkori történelmünk alig ismert, kíméletlen kegyetlenségű szelete. A hét évvel ezelőtti rombolás túlélői ma építésre gyülekeznek. "Falunkat felépítjük - segítséggel vagy anélkül!" - mondták Szentlászlótól Kórógyig és Harasztiig. Én azt mondom, hogyha már tétlenül és szó nélkül kellett ezen árpádkori falvak pusztulását végignéznünk - akkor most, amikor eljött a szabadulásuk napja és megadatott újjáépítésük lehetősége - most nem hagyhatjuk őket újból magukra. Felhívással fordulok tehát elsősorban minden erdélyi magyar emberhez és köztestülethez: fogjunk össze és építsük fel közösen Szentlászlót! Elsődleges kötelességünk ez nekünk erdélyieknek, mert helytörténészek tanulmányai és a helybeli emberek neve egyaránt arról árulkodik, hogy gyepűvédő székelyek e falvak lakói. Másodsorban a világ magyarjaihoz fordulok ugyanazzal a felhívással: építsük fel Szentlászlót! Ehhez a felhíváshoz csatlakoztak az erdélyi egyházfők,a következő nyilatkozat kibocsátásával: Alulírottak, az erdélyi történelmi magyar keresztény egyházak elöljárói, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága felhívását követve elhatároztuk, hogy a balkáni háborúban elpusztult Árpád-kori település, Szentlászló felépítésében tevőlegesen részt veszünk. E falut négy napig tartó ostromgyűrűbe fogta és ellene nehéztüzérséget vetett be az agresszor. Ez a nemtelen támadás sem tudta elpusztítani a faluvédő férfiakat, akik kitörtek az ostromgyűrűből és megmenekültek. Ma, hét év múltán szeretnénk e települést újraépíteni. Vállaljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésére és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi magyar emberhez - bárhol éljen a világon, kövesse példánkat az adakozásban. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Nagyvárad, Reizer Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Kolozsvár, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Kolozsvár, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kolozsvár, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Kolozsvár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

A külügyi szóvivő közölte, hogy Andrei Plesu külügyminiszter, aki febr. 4-én Londonban tárgyal, febr. 12-én és 13-án Bonnban tesz munkalátogatást. Ugyancsak külügyi bejelentés, hogy Románia letétbe helyezte a helyi autonómia európai chartájának ratifikálási okmányait. Az Európa Tanács e fontos szerződését eddig 27 ország írta alá és Romániában május 1-jével lép hatályba /MTI, febr. 4./

"Andrei Pruteanu, a román szenátus oktatási bizottságának parasztpárti elnöke, aki a pártjának vezetői által tett nyilatkozatokat semmibe véve a saját vonalát követi a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának tekintetében, febr. 5-én nyílt levélben oktatta ki Andrei Marga tanügyi minisztert az Emil Constantinescu román államfő múlt heti budapesti látogatása alkalmával lezajlott, a romániai magyar nyelvű egyetemmel kapcsolatos tárgyalásokkal kapcsolatban. Bár az erősen polemikus levél csak Marga és Andrei Plesu külügyminiszter nevét említi, egyben Emil Constantinescu államfő közvetett bírálataként is értelmezhető, hiszen ő is nyilatkozott a látogatás idején a magyar nyelvű felsőoktatásról. Andrei Margához intézett levelében a szenátor visszautal arra, hogy a szenátus oktatási bizottságában már megkérdezte a minisztert, hogy Budapesten tárgyalt-e a romániai magyar egyetem kérdéséről, amire azt a választ kapta, hogy ezt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök említette általános formában, ő, Marga azonban nem tárgyalt róla. Azt is megerősítette a miniszter a szenátusban, hogy Budapesten is leszögezte: olyan megoldások híve, amelyek nem elválasztják, hanem egyesítik a diákokat. A sajtóból azonban másnap arról értesült, folytatja Pruteanu, hogy Budapesten mégis folytak tárgyalások e témáról, még az egyetemek helyéről is, de Marga kijelentette, hogy ő ezeken nem volt jelen, és azzal hárította el a kérdést, hogy "kérdezzék meg Plesu külügyminisztert". - Itt valami zavaros" - írja Pruteanu, és a továbbiakban választ kér a szenátus oktatási bizottsága, "de főleg a közvélemény" számára a következő négy kérdésre: "1. Az Ön távollétében vitatnak meg, Miniszter Úr, a román oktatási rendszerrel összefüggő lényeges és kényes kérdéseket? 2. Ön nyugodtan elfogad egy ilyen, hogy finoman mondjam, működési zavart, és beéri egyszerűen azzal, hogy Plesuhoz küldi a kérdezőt? 3. Az Ön hiánya, vagy talán azt kellett volna mondanom, az, hogy Önt nem hívták meg, azzal függ össze, hogy nem ért egyet az egyetemi szeparatizmus formulájával? 4. Miután mindez megtörtént, tudni kellene, hogy az oktatási miniszter megkérdezte-e Plesu urat, mi a helyzet és következésképpen Ön most abban a helyzetben van-e, hogy tájékoztatást tud adni, nevezetesen arról, hogy mit vitattak meg és mit határoztak a magyar nyelvű egyetem tekintetében?". /MTI, febr. 5./"