"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 5-én cáfolta George Pruteanu szenátor - a román szenátus oktatási bizottságának elnöke - által tett kijelentést, amely szerint szerdai tanácskozásukon Stoel "korlátozóbb jellegű" formulát javasolt volna a kisebbségi oktatás tekintetében, mint a romániai törvény: A parlamenti oktatási bizottságokkal folytatott találkozó után elmondtam, hogy még számos más találkozóra kerül sor látogatásom során és véleményemet azt követően fogom megfogalmazni. Úgy gondolom, minden nagyon fontos, ami előmozdítja az integrációt, a különböző etnikai csoportok elszigetelése nem kívánatos. Ugyanakkor semmiképpen sem szeretném, hogy azt adják a számba, hogy még korlátozóbb formák híve vagyok a magyar nyelvű oktatás tekintetében. A két bizottsági elnökkel folytatott beszélgetés során tapasztaltam, hogy nincs ellenvetésük egy magyar nyelvű magánegyetemmel szemben, de ismerik a kormány formuláját és a kormány döntéseit is ebben a kérdésben. A főbiztos a Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után nyilatkozva elmondta, hogy a találkozó igen hasznos volt. Elsősorban az etnikai kisebbségekről és a független egyetemekre, valamint a kolozsvári multikulturális egyetemre vonatkozó igényeikről volt szó. Markó Béla a megbeszélés után nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Max van der Stoellal évek óta rendszeresen találkozott az RMDSZ vezetése, utoljára 10 hónappal ezelőtt. Míg a múltban éveken át változatlan volt a helyzet, ezúttal a legutóbbi találkozó óta az a kormány, amelyben az RMDSZ is részt vesz, fontos sürgősségi rendeletet fogadott el, amely, mint azt a biztossal közösen megállapították, biztosítja az akadálytalan anyanyelvű oktatást a kisebbségek számára. Ugyanakkor a szövetségi elnök kérdésesnek nevezte, miként fogadja el a parlament ezt a kormányrendeletet azt követően, hogy a szenátus sajnos olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be mind a történelem és földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. Az EBESZ-főbiztos febr. 5-én számos más romániai politikussal is megbeszélést folytatott. Andrei Plesu külügyminiszterrel a román külpolitika fő céljait tekintette át, különös tekintettel a Magyarországgal és Ukrajnával való kapcsolatok alakulására. A miniszter tájékoztatást adott a romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről és a határon kívül élő román közösségek támogatására irányuló erőfeszítésekről. Andrei Plesu és vendége a nemzeti kisebbségek problematikájának "kiegyensúlyozott és rugalmas" kezelését szorgalmazta, amely "figyelembe veszi minden egyes kisebbség valós helyzetét és szükségleteit", ennek egyik példájaként említve a romániai romákért tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy a nemzetközi dokumentumok és normák általános keretet adnak e problémák megközelítésére, de, mint Anda Filip külügyi szóvivő idézte a megbeszéléseken kialakult közös véleményt, "ez nem függeszti fel a szabad gondolkodást és azt, hogy a dolgokat összefüggésükben kezeljék". A formula megfigyelők szerint Pruteanu szenátor ama érvére is válasznak tekinthető, hogy a nemzetközi szerződések nem kötelezik Romániát kisebbségi anyanyelvű állami egyetem felállítására - Pruteanu szerint a kisebbségek anyanyelvén különállóan csak magánegyetem működhet Romániában. /Mit mondott Max van der Stoel? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

Varga Attila és Tamás Sándor képviselők febr. 5-7-e Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen bemutatták Balogh Artúr két világháború közötti neves erdélyi ügyvéd, publicista, jogtudós, politikus A kisebbségek nemzetközi védelme című könyvének második kiadását. A könyv először Berlinben jelent meg magyar nyelven, 1928-ban. Újrakiadását az teszi indokolttá, hogy a neves jogász nézetei, fejtegetései a tanszabadságról, a kisebbségi nyelvek használatának jogáról, az egyházi és iskolai autonómiáról ma is aktuálisak. A Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE által támogatott könyv a Magyar Kisebbség Könyvtárának első kötete, tehát egy tervezett könyvsorozat első könyve. A kötethez Varga Attila jogász-képviselő írt bevezetőt, amelyben Balogh Artúr tartalmas életútjának felelevenítése mellett rávilágít a szerző főművének időszerűségére, mai üzenetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1203. sz./

"Febr. 10-én Elek Barna a Marosvásárhelyen élő, Maros megyei RNEP-képviselő magyarellenes kirohanásaira reflektált, míg Tamás Sándor a magát "a Hargita és Kovászna megyei románok egyetlen képviselőjének" kikiáltó Kovászna megyei képviselő, Petre Turlea sovén-nacionalista uszításaira reflektált. - Elek Barna és Tamás Sándor kifejtették, hogy nevezett román egységpárti képviselőnek minden parlamenti ténykedése az unalomig ismétlődő, de az illető megyék románságának körében is visszhang nélkül maradó hazugságáradatban, magyarellenes kirohanásokban merül ki, és hogy uszító állításainak, nacionalista retorikájának nincs semmilyen politikai hátországa e két megyében. Az állandó ellenségkeresés csupán arra jó, hogy pártját "legitimálja", hiszen ezen kívül semmilyen üzenete nincs a szavazatínségben szenvedő RNEP-nek a román társadalom számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 10., 11. - 1204. és 1205. sz./"

"A Romániai Magyar Szó is közölte Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár tervezetét, amely egy kolozsvári központú erdélyi magyar felsõoktatási hálózat kifejlesztésének támogatási koncepcióját vázolja fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./, ugyanebben a számban a lap munkatársa, Miklós László ironikusan kommentálta Cs. Gyimesi Évának a Szabadságban megjelent, az erdélyi magyar felsõoktatási hálózat fejlesztésének támogatási koncepcióval kapcsolatos tervezetét. A tervezet mellett Cs. Gyimesi feltüntette a koncepció kidolgozásának helyét és idejét: Szeged-Kolozsvár, 1997. november 28-december 8., "és máris azon törhetjük a fejünket, hogy e háttérinformációként amúgy elhanyagolgató adalék végül is milyen kódolt üzenetet rejt magában." 'A gyimesiévai tagadás tagadásának felezõjén, október folyamán a professzorasszony" levelet juttatott el Andrei Margának, melyben csalódásának adott hangot "a szép multikulturális elvek gyakorlatiasulásának esendõsége miatt". Cs. Gyimesi Éva jelezte, hogy 30 kollégájának küldte el tervezetét, de csak egyetlen gyakornok jelzett vissza. A vita kifulladt: "szalmalángnak bizonyult a jó esztendeje és talán éppen Cs. Gyimesi Éva akkori kétes állásfoglalása miatt kirobbant össznépi vita a Bolyai Tudományegyetem létrehozásáért. Jelzés volt az is, hogy a professzorasszony" Margához írt levelére jóformán a kutya sem figyelt oda. Cs. Gyimesi Éva mostani koncepciójával keretbe foglalta mindazt a rengeteg ötletet, amelyek elárasztották a romániai magyar sajtót. /Miklós László: Közös akolból kivezetni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a román-magyar kapcsolatok helyzetéről. Románia és Magyarország vezetőinek hivatalos megnyilatkozásai a két ország viszonyának példaértékű alakulásáról szólnak. Tőkés László Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György romániai kisebbségvédelmi miniszter derűlátó nyilatkozatait idézte a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulásáról, hozzáfűzve, hogy "a nagy szavaknak, túlzó kijelentéseknek" se szeri, se száma, így volt ez Emil Constantinescu államelnök és népes küldöttsége legutóbbi magyarországi látogatásakor is. A két ország vezetése "nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" erre nézve beszédes Livia Plaksnak, a PER ügyvezető igazgatójának a figyelmeztetése: "amennyiben növekszik a zajszint, elmarad a kívülről jövő segítség". A püspök felsorolta a megoldásra váró kérdéseket, ezek között van az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás igények és lehetőségek szerinti helyreállítása, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása, a jogtalanul felszámolt Bolyai Tudományegyetem visszahelyezése jogaiba, az egyház- és kisebbségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása, Székelyföld és más magyar többségű vagy magyarok lakta vidékek etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítása, a székelyudvarhelyi-csereháti helyzet törvényes megoldása, a kisebbségi felekezeteket sújtó vallási diszkrimináció megszüntetése, a magyarellenes gyűlöletkeltő hadjárat elítélése a kormány által és törvény általi büntetése stb. Fájdalmas, állapította meg Tőkés László, hogy "Románia, amelynek hűséges állampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat biztosítani a határain belül élő magyaroknak". Hasonlóképpen fájdalmas, hogy Magyarország az integráció oltárán hajlamos feláldozni. "Sajnálatos továbbá, hogy a Horn Gyula vezette magyar kormány sikertelen szlovákiai kisebbségi politikáját Románia irányában - az erdélyi magyarság rovására - kívánja kompenzálni, másfelől pedig a súlyos belső politikai válsággal küszködő Románia továbbra is valós fedezet nélküli külpolitikai sikerek elérésére igyekszik felhasználni a kormánykoalícióba bevont - és ezáltal semlegesített - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget" - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. "A Göncz Árpád és Emil Constantinescu által hangoztatott és mindnyájunk által óhajtott történelmi megbékélés, kölcsönös bizalom és jó együttműködés" csak abban az esetben válhat valósággá, hogyha annak útjából "elhárul a legfőbb akadály, a romániai magyarság jogfosztása. A "a romániai magyar nemzeti közösség saját szülőföldjén és közös hazájukban még mindig nem érezheti magát egyenlőnek a többségi román nemzettel". /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Állásfoglalás a román-magyar kapcsolatok tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"

Az RMDSZ szenátusi csoportjának febr. 11-i ülésén megtörtént a tisztújítás. A frakció elnökévé a tavaszi ülésszak idejére ismét Verestóy Attila Hargita megyei szenátort választották az RMDSZ szenátorai. Az alelnöki tisztséget Szabó Károly Szatmár megyei szenátor tölti be, míg a frakciótitkári funkcióra újraválasztották Puskás Bálint Kovászna megyei szenátort. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11. - 1205. sz./

"A magyar kormány által létrehozott Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány a tudományos kutatómunka összehangolása érdekében a közeljövőben egy kis stábbal dolgozó kutatóintézetet szervez, tájékoztatott Komlós Attila kuratóriumi tag febr. 12-én. Az intézmény főigazgatói tisztére néhány héten belül írnak ki pályázatot. Az alapítvány kuratóriuma a következő témakörökben kezdeményez kutatást: Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának hatásai a szomszédos államokra és a határon túli magyar közösségekre; a nemzetközi kisebbségvédelem helyzete; a kétoldalú alapszerződések és kisebbségvédelmi megállapodások értékelése; az Európai Unió, illetve a tagországok kisebbségvédelmi gyakorlatának áttekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14-15./ A kisebbségpolitikai szakértőkből álló, Csepeli György vezetésével működő testület az említettek mellett fontos feladatának tartja az európai kisebbségi oktatási rendszerek összehasonlító elemzését, a cigányság jogi-szociális helyzetének összeurópai feltérképezését, továbbá a magyarországi és a közép-európai kisebbségek önazonosságának és asszimilációjának vizsgálatát. /MTI/"

"Az elmúlt napokban, a demokrata miniszterek és államtitkárok távozása nyomán folytatott koalíciós megbeszélések során, miután az RMDSZ nem tartott igényt az egyik megüresedett miniszteri tárcára sem, három új államtitkári posztot biztosítottak számára az ipari és kereskedelmi, a távközlési és a privatizálási tárcáknál. Ezekre a szövetség Lányi Szabolcsot, Birtalan Józsefet és Erős Ákost jelölte: személyüket RMDSZ-források szerint a kormányfő már elfogadta. A legújabb hír szerint az Ifjúsági- és Sportminisztériumba is RMDSZ-es államtitkár kerül. A sportügyekkel itt a Demokrata Párt színeiben Jenei Imre, az ismert labdarúgó-szakember, játékos, majd edző foglalkozott, ő a többi demokrata kormánytaggal együtt távozott. Utódjának személyére az RMDSZ később tesz ajánlást. - Nincs még válasz arra, hogy a külügyi államtitkári posztot megkaphatja-e az RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Tizennégyre emelkedik az RMDSZ-nek "leosztott" államtitkári helyek száma a román kormányban megüresedett tisztségek betöltése során. A legutóbbi átalakítások előtt a szövetséget kilenc államtitkári poszt illette meg az oktatási, művelődési, mezőgazdasági, munkaügyi, környezetvédelmi, területrendezési, egészségügyi, kisebbségvédelmi és helyi közigazgatási tárcáknál, bár csak nyolcat töltött be RMDSZ-politikus - ugyanis a kisebbségvédelmi minisztériumban az RMDSZ biztosította a Német Demokrata Fórumhoz tartozó államtitkár helyét, az NDF ugyanis nem tagja a koalíciónak. Ezenkívül a külügyminisztériumban az RMDSZ-nek osztották le az egyik államtitkári helyet, azonban a tárca átalakítása még nem fejeződött be, ezért e tizedik poszt betöltésére nem került sor. /MTI, febr. 12./"

Febr. 13-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki tájékoztatót tartott a kormány átalakításáról, a koalíció működéséről és más aktuálpolitikai kérdésekről. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke ismertette kinevezése óta elvégzett munkáját, illetve az RMDSZ kormányzati tevékenységét segítő és összehangoló főosztály kialakításával kapcsolatos teendőket. Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási ügyvezető alelnök beszámolt a Nemzeti Kisebbségi Tanács tanügyi, ifjúsági és tudományos szakbizottságának február 11-i üléséről. Ugyancsak febr. 13-án került sor Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére, amelyen meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Molnár Géza államtitkár, Elek Barna képviselő, valamint az Ügyvezető Elnökség tagjai. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a területi szervezetek vezetőivel a kormányátalakítás során kialakult helyzetet, majd a jelenlévők megvitatták a koalíció megyei szintű működését és az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatokat. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy Románia számára létfontosságú az 1997-ben elkezdett reformok gyors folytatása. Molnár Géza államtitkár ismertette az egészségügyi dolgozók sztrájkjának okait, valamint a szakminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját. Elek Barna Maros megyei képviselő a földtörvény alkalmazása során felmerült kérdésekre válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13. - 1207. sz./

"A Fidesz két képviselője, Németh Zsolt-és Rockenbauer Zoltán megvonta a magyar külpolitika négy évének mérlegét. Kritikus hangon minősítették a magyar külpolitika elmúlt éveit: "A Horn-kormány a kisebbségi magyarság egyetértése nélkül, gyakorlatilag ellenükre kötötte meg Szlovákiával és Romániával az alapszerződéseket. A kormány nyilatkozatban vonta meg a határon túli magyarság egyetértési jogát az őket közvetlenül érintő kérdésekben, azt a jogot, amelyet az Antall-kormány önkéntes kötelezettségvállalásként biztosított számukra. Nem valósult meg az 1996. júliusi magyar-magyar csúcson kilátásba helyezett, intézményesített magyar-magyar párbeszéd sem." A Horn-kormány kihasználatlanul hagyta a millecentenáriumi esztendőt. - "A Horn-kormány külpolitikájának szembetűnő kudarca a regionális és kisebbségpolitika." Üres szólam "történelmi megbékélésről" beszélni olyan szomszédos országokkal, amelyek politikai közéletéből hiányzik a demokratikus minimum. - "Az alapszerződések szinte semmilyen garanciális elemet nem tartalmaznak a kisebbségi magyarság jogainak védelmére." "Az alapszerződés-politika gyors és látványos kudarcáért a magyar-szlovák kapcsolatokban /lásd: diszkrimináció a gazdasági életben, nyelvtörvény, közigazgatási beosztásról szóló törvény, a magyar nyelvű oktatás egyre kilátástalanabb helyzete, a magyar nyelvű kulturális intézmények ellehetetlenülése stb./ a magyar kormány kimutatható felelősségét terheli." A határon túli magyarok azt talán észre sem vették, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát, mint a kisebbségpolitikát végző kormányszervet, kikapcsolták a külpolitika formálásából, hogy a határon túli magyarok vezetőivel a Horn-kormány miniszteri szinten sem tárgyal, hogy a magyar parlamentben nem szólalhatnak fel és anyagi támogatásuk reálértéke nem éri el az 1994. évi szintet sem. /Németh Zsolt-Rockenbauer Zoltán: A magyar külpolitika négy éve. = Magyar Nemzet, febr. 13./"

Egyes pártok vezetői nem tartják be a koalíciós megállapodásokat, ez a politikai kultúra hiányára utal, állapította meg Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a vele készült interjúban. Az újságíró megjegyzésére, hogy a tanügyi törvény szenátusi kedvezőtlen elfogadása, a Cserehát-ügyben több mint visszafogott volt a magyar kormány, nem túlzott ez az óvatosság, Varga Attila azt válaszolta, hogy erre a magyarországi politikusok tudnának válaszolni. A képviselő szerint jó lenne, ha Cserehát ügye kikerülne a politika szférájából. /Sike Lajos: Ha lobbizik, az RMDSZ az országnak lobbizik! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

"A közeljövőben várhatóan nem merül fel, hogy Magyarország - szlovák mintára - hivatalos személyi okmányokat bocsásson ki a határon túl élő magyarok számára - közölte Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke febr. 18-án. Az igazolványok kérdése a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség legutóbbi, Beregszászon tartott választmányi ülésén vetődött fel, miután elterjedt, hogy Pozsony olyan okmányokat bocsát ki, amelyek több területen az anyaországban élő szlovákokéhoz hasonló jogokat szavatolnak az ukrajnai szlovákok számára. A legnagyobb taglétszámú ukrajnai magyar szervezet az ülésen azzal bízta meg elnökségét: keressék meg ez ügyben a magyar parlament illetékes bizottságait, tárgyaljanak az anyaországi pártok vezetőivel arról, miként lehetne elérni, hogy a magyar Országgyűlés törvénybe iktassa az okmányok meghonosítását. Törzsök Erika tájékoztatása szerint jelenleg sem a magyar törvényhozás, sem a törvény-előkészítés nem foglalkozik hasonló igazolványok bevezetésével, és a közelgő parlamenti választások miatt ez a kérdés várhatóan nem is merül fel a közeljövőben. Utalt ugyanakkor arra, hogy a hivatal integrációs szakmai munkabizottsága - sok más európai példa, "technika" mellett - ezt a lehetőséget már vizsgálta. Ennek során kiderült, hogy az említett példa, azaz a szlovák szabályozás sok helyütt általános keretek között mozog, és végrehajtási utasítás hiányában nem tudni, a törvény rendelkezései hogyan valósíthatók meg a gyakorlatban - tette hozzá. A hivatal elnöke elmondta, hogy a schengeni egyezményben foglaltak életbe lépése Magyarországon leghamarabb 2002-2003-ra tehető, természetes azonban, hogy az integrációs tárgyalások előkészítéseként a szakmai munkacsoport már dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek az előírt szigorú feltételek mellett a szomszédos országokban élő magyarok érdekeit is szem előtt tartják. /MTI/"

"Kilencven éves korában öngyilkos lett Wass Albert /Válaszút, 1908. jan. 8. - Astor, 1998. febr. 17./ író, életművének nagyobb része emigrációban keletkezett. A kolozsvári Ellenzék munkatársa, az Erdélyi Szépmíves Céh tagja volt. 1945-ben halálos ítéletet hirdettek ki ellene szülőföldjén, ezért kellett emigrációba vonulnia. Még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a diplomata-útlevéllel fölszerelt Securiate-ügynökök. 1956 után megalapítója volt az Amerikai Magyar Szépmíves Céhnek. 1994-ben az összmagyarság kultúrájának támogatására létrehozta a Gróf Czegei Wass Albert Alapítványt. A hallgatás köré emelt falát nehezen lehetett áttörni, az Új Magyar Irodalmi Lexikon mindössze kilenc sort szentelt neki, műveit is hiányosan sorolta fel. Az újabb nemzedék fölfedezte Wass Albertet, elbeszélései, meséi iskolai olvasókönyvekbe kerültek. Inámi Zsófia irodalomtörténész gyűjteni kezdte az anyagot az íróról szóló monográfiájához. Wass Albert 88 évesen, 1997-ben levelet írt a magyar belügyminiszternek: magyar állampolgárként kíván hazalátogatni, hogy alapítványát bemutassa. Jó fél esztendeig válasz sem érkezett, bár Tar Sándor tiszteletbeli konzul is sürgette az intézkedést. A belügyminisztériumi állampolgári főosztályon azt állították, hogy csak a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából értesültek a kérelemről, ekkor válaszoltak az írónak: csak akkor lehetséges a visszahonosítás, ha Magyarországon lakik. Ekkor Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke 1997. máj. 26-án levélben fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez, kérve a méltányosságot. Erre a levélre 1997. júl. 4-én született válasz, a belügyminiszter arról tájékoztatott, hogy megküldték Wass Albertnek a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító állampolgársági bizonyítványt. Wass Albertnek nagyon fájt, hogy az állampolgársági bizonyítványon az szerepelt: kiállításától egy évig érvényes. /Lőcsei Gabriella: "Pusztuló gyümölcsfák vagyunk..." Wass Albert örökre elbujdosott. = Magyar Nemzet, febr. 21./"

"Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"

"Horn Gyula miniszterelnök meghívására február 20-án és 21-én harmadik alkalommal gyűltek össze Budapesten külföldön élő és hazai magyar személyiségek. Konferenciájuk megállapításait az alábbi nyilatkozat összegzi: A "Magyarország - 2000" címmel tartott tanácskozások három év óta az ország és a nemzet felemelkedését szem előtt tartó őszinte véleménycserék színterei. Nagyra értékeljük, hogy ez a felelős párbeszédre alkalmat kínáló fórum is részeseivé teszi a nagyvilágban élő magyarság neves személyiségeit annak a sorsfordító munkának, amely Magyarország és a magyarság felemelkedését szolgálja. Múlt évi tanácskozásunkon közös kívánságként fogalmaztuk meg, hogy Magyarország váljék mielőbb az euroatlanti intézmények teljes jogú tagjává, olyan országgá, amely a közös európai értékeken alapuló igazságos és törvényes társadalmi renddel, a demokrácia és a szolidaritás elveit követve nyújt otthont valamennyi polgárának. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy Magyarország az elmúlt évben jelentősen közelebb került ezekhez a célokhoz: - előbbre jutott a világ fejlett országaihoz történő felzárkózásban, konkrét haladást ért el az európai és transz-atlanti együttműködési intézményekhez való csatlakozás folyamatában; - tovább erősítette a demokrácia intézményrendszerének működési biztonságát. Az eredmények elérésében döntő szerep volt az ország - polgárainak áldozatkészségével párosuló - jó teljesítményének. A konferencia résztvevői úgy látják, Magyarország sikerrel folytatja erőfeszítéseit, hogy elismert, egyenrangú félként vegyen részt a demokratikus nemzetek közösségének együttműködésében, bár számos területen kívánatos a még meglévő elmaradások pótlása. Meggyőződésünk, hogy a térség tartós és biztonságos fejlődésének záloga a legfőbb európai politikai értékek maradéktalan érvényre juttatása minden országban, vagyis a jogállamiság, demokratikus pluralizmus - ezen belül a szubszidiaritás, a helyi önkormányzatiság - kiteljesedése, valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése. E folyamatot hatékonyan erősíti a külföldön élő magyarság aktív szerepvállalása a világ különböző országainak politikai, gazdasági és kulturális közéletében. A konferencia résztvevőinek véleménye szerint az elért fejlődés tükröződik abban, hogy Magyarország az elsők között vált részesévé az ország védelmét és biztonságát szavatoló NATO bővítési folyamatnak. A NATO-tagság révén növekszik Magyarország súlya a nemzetközi életben és erősödik általa az ország biztonsága. A csatlakozásról tartott népszavazás eredménye a magyar társadalom euroatlanti integrációs elkötelezettségének egyértelmű és meggyőző megnyilvánulása volt. Az ország és a térség további gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából meghatározó az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. A rendszerváltás és az azt követő évek az egész társadalmat átható erőfeszítések és az elért haladás elismerését jelzi, hogy Magyarország 1998 tavaszán megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A konferencia résztvevői hangsúlyozzák, hogy a felvételi tárgyalásokon az ország jogos érdekeit szem előtt tartó és érvényesítő csatlakozási feltételek elérését a felkészülési folyamatban, a gazdasági és demokratikus fejlődésben egyaránt felmutatott további tényleges teljesítmények segíthetik eredményesen. Támogatják, hogy az Európai Unió a tárgyalási folyamatban érvényre kívánja juttatni a szervezet valamennyi közép- és kelet-európai társult állam előtti nyitott jellegét. A tanácskozás résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ne keletkezzenek új választóvonalak Európában. Magyarország nemzeti érdeket képvisel azzal, amikor minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kívánja szomszédai euroatlanti integrációs erőfeszítéseit, elősegítve, hogy a szomszédos országok minél előbb tudják teljesíteni az integráció feltételeit. E célok elérését hatékonyan segítené annak a törekvésnek a megvalósulása, hogy Magyarország a régió egyik fontos kereskedelmi, pénzügyi és szolgáltató bázisává-központjává váljon. Fontos, hogy ennek elősegítésére a kormány átfogó stratégiai programot dolgozzon ki, különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésére. A kárpát-medencei magyar közösségekhez fűződő különleges viszony az integrálódási folyamatban is fenntartható, a kapcsolatok megőrzése alapvető, tartós feladat. Párbeszéd és együttműködés révén biztosíthatók a kárpát-medencei magyarság integrációnkhoz fűződő különleges érdekei. A térség felzárkózásának keretében megnyugtatóan rendeződhet a határon túl élő magyar közösségek sorsa is. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ezzel ellentétes folyamatok is tapasztalhatók. Fontos kérdésnek tartjuk ezért, hogy a térség országaiban élő magyar közösségek helyzete a stabilizálódás irányába haladjon és javuljon. Szorgalmazzuk a két- és sokoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználását a határon túli magyar közösségek érdekeinek védelmére, az emberi és kisebbségi jogaik tiszteletben tartására. A tanácskozás meghívottai egyetértettek abban, hogy a magyar kultúra értékei és tudományos eredményei adják a legjobb alapot a nemzeti önismeret, az önbecsülés és önbizalom erősítéséhez és a nemzetközi elismertség fokozásához. Az euroatlanti intézményrendszerbe történő beépülésünk időszakában is fontos felmutatnuk azt, hogy ezerszázéves kultúránk - másokkal egyenértékűen - gazdagította az európai kulturális sokszínűséget. A magyar tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés és az innováció az ország európaiságának jelentős tényezője volt és nemzetstratégiai érdek, hogy mindent megtegyünk az e téren jelentkező nyugtalanító tendenciák megváltozása érdekében. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy a kultúra és a tudomány támogatása jelentősen növekedjék. A magyar tudományosság hagyományos nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítéseként üdvözöljük azt a döntést, hogy 1999-től teljes jogú tagként részt veszünk az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában. Magyarország hivatalos bekapcsolódása az európai kapcsolatok alappilléreinek számító oktatási, képzési és ifjúsági programokba a hosszú távú együttműködés biztosítéka. Magyarország és a magyarság képének megújításához, kedvező megítélésének erősítéséhez nagyban hozzájárul a haza polgárainak és a nagyvilágban élő magyarok kapcsolatainak fejlesztése, ezek intézményi kereteinek kialakulása. A külhoniak fontos közvetítő szerepet játszanak kultúrájuk, nyelvi és szakmai ismereteik révén az anyaország és szabadon választott, vagy éppen a történelem által kijelölt új hazájuk között. A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy folytatni kell az országarculat korszerűsítése terén megkezdett munkát. Tovább kell javítani a külföldön élő magyarok tájékozottságát annak érdekében, hogy a modernizált országképet hatékonyan képviselhessék és terjeszthessék. Törekedni kell a legkorszerűbb információtechnológiai eszközök alkalmazására a hatékony kommunikációs rendszer kialakítása érdekében. A résztvevők szorgalmazzák, hogy jöjjön létre az ország kommunikációs stratégiájának támogatására alkalmas, pártoktól és politikától független testület. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy az új alkotmány megalkotásának folyamatában kerüljön megvitatásra a külhoni magyarság helyzete, olyan jogi, intézményi feltételek megteremtése, melyek a hazához való kötődést erősítik. A tanácskozás résztvevői üdvözlik és saját javaslataik megvalósulásaként értékelik, hogy a Magyar Köztársaság a "Magyarság Hírnevéért Díj" alapításával méltó elismerésben részesíti a népünk hírnevét különösképpen gyarapító hazai és külföldi fiait. Magyarország reális teljesítményének, értékeink kellő és méltó nemzetközi megismertetése és elismertetése érdekében elengedhetetlen az országkép tudatos alakítása és ezzel összhangban a megfelelő szervezeti és intézményi keretek megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a magyarság érdekében végzett munka alapja és a célja a "Magyarország - 2000" konferenciák megtartásának és folytatásának is. Ennek szellemében hívunk fel ismét minden magyart a világon arra, hogy tehetsége és lehetősége szerint tegyen meg mindent a hazáért, Magyarországért és a nemzet boldogulásáért, hazánk teljes jogú euroatlanti beilleszkedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

Febr. 25-én sajtóértekezlettel és fogadással fogják megnyitni a Magyar Külkereskedelmi Bank bukaresti irodáját. Az MKB-iroda a hetedik lesz a bank külföldi hálózatában, képviseletei működnek már Moszkvában, Kijevben, Ljubljanában, Pozsonyban. Az Interbank A.S Prágában és a Covest Banka D.D. Zágrábban a Magyar Külkereskedelmi Bank csehországi és horvátországi filiáléja. Az MKB bukaresti közleménye rámutat, hogy a képviselet megnyitását indokolja a Romániában befektetett több mint 50 millió dollárnyi magyarországi tőke, nemkülönben a 470 millió dollárnak megfelelő tavalyi kétoldalú forgalom, amelynek jelentős növekedésére lehet számítani. /MTI/

A Legfelsőbb Bíróság a Valeriu Tabara vezette Román Nemzeti Egységpártnak adott igazat abban a perben, amelyet a szélsőséges nacionalista párt a helyi közigazgatási és oktatási sürgősségi kormányrendeletek tárgyában indított a román kormány ellen, azon az alapon, hogy a kabinetnek nem volt joga kormányrendelettel módosítani a két sarkalatos törvényt. A pert első fokon elvesztette, mert a joghatóság úgy vélte, egy párt nem perelheti a kormányt. Az RNEP fellebbezett és a Legfelsőbb Bíróság helyt adott álláspontjának. E döntés nyomán az alkotmánybíróság dönthet arról, hogy a kormány megsértette-e a sürgősségi kormányrendeletek kiadásával az alkotmány egyik cikkelyét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, aki a román Nemzeti Egységpártból való kizárása után is annak elnökeként lép fel, a febr. 26-án közös nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy az RMDSZ "kihasználva a román kormányban való részvételét, számos románellenes megmozdulást készít elő március 15-én, az 1848. évi magyar forradalom 150. évfordulóján". Ezek az akciók a két vezető nyilatkozata szerint "a románok méltósága ellen" irányulnak és "Kovászna, Hargita és Maros megyék - a Székelyföld - területi autonómiájának kinyilvánítását célozzák". A két nacionalista politikus nem közli, hol tett szert ilyen információkra, viszont felszólítja a román államfőt és miniszterelnököt, "tartsák tiszteletben az alkotmányra tett esküjüket" és "biztosítsák a román népet arról, hogy nem fognak eltűrni románellenes és az egységes román nemzetállam ellen irányuló akciókat". - Erdélyből csütörtökön RMDSZ-ellenes akcióról érkezett hír: a szövetség kolozsvári székházának épületére - a kapura és az egyik falra - az éjszaka során a két világháború közötti fasiszta jellegű légionárius nemzeti mozgalom három röplapját ragasztották fel, amelyen Corneliu Zelea Codreanunak, a mozgalom alapítójának képe látható. /MTI/"

Febr. 24-én a képviselőházban Márton Árpád Kovászna megyei képviselő, az RMDSZ frakciójának alelnöke felszólalásában visszaverte az RMDSZ elleni szélsőségesen nacionalista vádakat. Rámutatott arra, hogy az 1997 nyarán elindított magyarellenes sajtókampányba bekapcsolódott számos képviselő is. Elmondta, hogy tavaly ősztől a képviselőházban elhangzott 251 politikai nyilatkozatból 55, tehát majdnem minden negyedik felszólalás magyarellenes volt, némelyik pedig az RMDSZ-t, a magyar kisebbséget egyenesen fasisztának bélyegezte. A fasisztákat nem a kisebbség soraiban kell keresni, hangsúlyozta a képviselő. /Mérlegen a parlamenti szélsőségek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

"A fennállásának ötvenedik évfordulóját idén ünneplő sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház márciusban magyarországi turnén adja elő száz esztendeje született névadójának "Vitéz lélek" című művét. A társulat hét városban mutatkozik be: Budapesten a Nemzeti Színházban március 18-án, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban 19-én, a veszprémi Petőfi Színházban 20-án, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 22-én, az egri Gárdonyi Géza Színházban 23-án, a kecskeméti Katona József Színházban 24-én, a turné befejezésként pedig Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színházban március 25-én lép közönség elé. A Tamási-mű rendezéséért (és a Tamási Centenárium szervezéséért) Bocsárdi László tavaly Kolozsvárt elnyerte az EMKE Kádár Imre-díját. (A rendező egyébként tavaly Witkiewicz "Vízityúk" című művének a színreviteléért Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján a legjobb rendezés díját kapta meg.) /MTI/"

Sas Péter /Budapest/ kutató Bíró Vencel és Balanyi György, a két piarista történész életútját vázolta fel, mindketten Kolozsváron professzorai voltak az egyetemnek 1943 és 1948 között. Bíró Vencel /Vértessomló, 1885. aug. 9. - Kolozsvár, 1962. dec. 2./ teológiai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, 1908-ban pappá szentelték, ugyanebben az évben summa cum laude minősítéssel bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Kolozsváron tanított a gimnáziumban és rendre írta történelmi tanulmányait. 1925-ben a kolozsvári főgimnázium igazgatója és az önállósult romániai piarista provincia rendfőnökének, Patay Józsefnek az asszisztense lett. Bíró Vencel kutatómunkájának eredménye Altorjai gróf Apor István és kora című monográfiája. Bíró Vencelt 1934-ben a piarista rend főnökévé választotta. Sok gonddal kellett megküzdenie, a román állam nem ismerte el a rend jogi személyiségét, sőt Onisifor Ghibu kolozsvári egyetemi tanár címbitorlás és államellenesnek nyilvánított rendi címer használata miatt bírósághoz fordult. Végül az ügyben felmentő határozat született, 1938-ban. 1940-ben a visszaállított Ferenc József Tudományegyetem Erdély és Kelet-Európa története tanszékén lett rendes tanár, egyben munkatársa az újonnan felállított Erdélyi Tudományos Intézetnek. Az MTA tagjának választotta. Bíró Vencel munkássága összefoglalásaként megírta Erdély története című munkáját. 1945-48 között a Bolyai Tudományegyetem dékán-helyettese volt, akkor nyugállományba küldték. 1946-ban ismét őt választották a romániai piarista rendtartomány főnökének. 1949. aug. 1-jén megszüntették a szerzetesrendeket, így a piarista rendet is. Bíró Vencel Kolozsváron, a Szent Mihály plébánián kapott szálláslehetőségeket. Tovább írta történelmi tanulmányait. Balanyi György /Kecskemét, 1886. febr. 10. - Budapest, 1963. máj. 4./ piarista történész 1824-től tanított a budapesti tudományegyetemen, majd 1943 és 1948 között Kolozsvárott volt a Bolyai Tudományegyetemen a történelem tanszék professzora. 1948-ban vissza kellett térnie Magyarországra. /Sas Péter: Bíró Vencel, a piarista rendfőnök és történetíró. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

Márc. 1-jén lép életbe Magyarországon és a kontinens több más államában a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája - tájékoztatta a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) az MTI-t. A közlemény szerint a charta kidolgozása a Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciájának kezdeményezésére az 1980-as évek elején kezdődött meg. Az Európa Tanács keretén belül született megállapodást 18 ország írta alá, és 7 állam (köztük Magyarország) ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. A charta sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelveinek védelmére. Elsősorban azokat a célokat és elveket határozza meg, amelyek alapján az érintett államoknak a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikájukat alakítaniuk kell. A csatlakozott országoknak mindenekelőtt el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Elő kell továbbá segíteniük a nyelvhasználatot mind a magán-, mind a közéletben, és az azonos és különböző nyelvi csoportok közötti kapcsolatok megőrzését. A charta - választhatóan - konkrét intézkedéseket is felsorol egyebek mellett az oktatás, az igazságszolgáltatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális tevékenységek, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok területén. Az államoknak az összesen 98 bekezdésből vagy albekezdésből legalább 35-re, illetve az azokban foglaltak teljesítésére kötelezettséget kell vállalniuk. A rendelkezések végrehajtását az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli. Az államok a hatálybalépést követő 1 éven belül, majd 3 évente jelentésben számolnak be vállalásaik teljesítéséről, amelyek alapján a bizottság ajánlásokat fogalmaz meg számukra. A környező országok közül Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovénia és Ukrajna aláírta a chartát. Közülük Horvátország ratifikálta az egyezményt, ez folyamatban van Romániában is. A szlovák kormányzat a nyelvtörvény 1995-ös elfogadása után ígéretet tett arra, hogy törvényt fogad el a kisebbségi nyelvek használatáról, illetve csatlakozik a nyelvi chartához. /MTI/ A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját 1992 júliusában fogadta el az Európa Tanács miniszteri bizottsága és ugyanazon év november 5-én nyitották meg aláírásra. November 5-én az Európa Tanács 11 tagállama írta alá a dokumentumot, köztük Magyarország. Néhány nappal később, november 12-én csatlakozott Ciprus is, és azóta további hat ország írta alá a chartát. Az egyezmény félszáz nemzetiségi nyelv védelmét garantálja. Nem csak kulturális és anyanyelv-használati jogokat biztosít, hanem kiterjed egyebek között a közigazgatásra és az igazságszolgáltatásra is. A dokumentum rögzíti továbbá az aláíró országok célkitűzéseit a nyelvhasználat ösztönzése és támogatása terén, valamint a nyelvhasználat számos vonatkozásában. A dokumentum négy részben és 23 cikkben foglalkozik az elvekkel és célkitűzésekkel, illetve körvonalazza azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatához a közéletben. Részletesen foglalkozik az egyezmény az oktatással, a jogi és a közigazgatási hatóságokkal, a közszolgálattal, a médiával, a kulturális tevékenységekkel és az intézményi lehetőségekkel. Az egyezmény többféle nyelvi helyzetet tárgyal és sok lehetőséget kínál az aláíróknak. Az egyezmény előírásai szerint a hatályba lépéshez legalább öt államnak ratifikálnia kell a chartát. Eddig a következő államokban történt meg a ratifikációs eljárás: Finnország, Hollandia, Horvátország, Liechtenstein, Magyarország, Norvégia és Svájc. Magyarország 1995. április 26-án ratifikálta az egyezményt. /MTI/

Az RMDSZ felkészült arra, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezik a Ciorbea-kormány bukása, és új kormány alakul, amelybe érzésünk szerint a Demokrata Párt is visszatér. - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor képviselő. A kormány fegyelmezetlenségére jellemző példa, hogy Gavril Dejeu belügyminiszter tavaly nyári kolozsvári látogatásán arra utasította beosztottjait, hogy várjanak az érvényben levő, kétnyelvű helységnévtáblák felállításáról rendelkező kormányrendelettel mindaddig, amíg a parlament nem fogadja el a törvényt. A kormány egyik tagja a kormányrendelet szabotálására szólít fel, és ezt senki sem kéri tőle számon. Az RMDSZ-nek újra kell gondolni azt, hogy koalíciós partner marad-e vagy sem, és elvállal a továbbiakban olyan kormányzási feladatokat, amelyek mindenképpen áldatlanok számára. A kormány érdekes módon éppen két RMDSZ-es államtitkárt küldött a sztrájkoló egészségügyisekkel folytatott tárgyalásokra. Molnár Gézának és Bara Gyulának azt a kormányálláspontot kellett képviselnie, amellyel az RMDSZ maga sem ért egyet, hiszen az RMDSZ-frakció 25 százalék helyett 30 százalékos béremelést javasolt. Az RMDSZ-nek oda kell figyelni a szövetségen belüli bírálatokra. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Márc. 3-án Emil Constantinescu államelnök a Cotroceni Palotában találkozott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével, amelyben részt vettek az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjai, továbbá miniszterei és államtitkárai. A tanácskozáson a koalíciót megosztó nézeteltérések rendezésének módozatairól, a kormánykoalíció munkájáról, kiemelten pedig az 1998. évi költségvetésről folytattak eszmecserét. A többórás megbeszélésen az RMDSZ politikusai részletesen kifejtették álláspontjukat a koalíció működéséről, a legsürgősebb törvényhozási és kormányzási feladatokról. Az államfő elismerően szólt az RMDSZ kormányzati munkájáról, a koalíciós együttműködés érdekében kifejtett politikai tevékenységéről, arról, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezeteként az RMDSZ a pártérdekek fölébe helyezte az ország érdekeit, kivette részét Románia gazdasági és társadalmi problémáinak kezeléséből. Az RMDSZ vezetői kijelentették, hogy az RMDSZ támogatni fogja a parlamentben az 1998. évi költségvetés tervezetét, ugyanakkor emlékeztették az államfőt a romániai magyarság megoldásra váró jogos követeléseire, elsősorban a kisebbségi oktatás kérdésére, és kifejezték reményüket, hogy a képviselőház a sürgősségi kormányrendelet eredeti szövegváltozatát fogadja el. Az RMDSZ képviselői ugyanakkor kérték az államfőt, hogy alkotmányos hatáskörével élve tegyen meg mindent az utóbbi időben ismét felerősödött magyarellenes, nacionalista retorika erélyes visszaszorítása érdekében, amely nemcsak az ország kisebbségeit, hanem Románia euroatlanti integrációját is veszélyezteti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 1220. sz./

A Gróf Mikó Imre Alapítvány kuratóriuma és az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége első alkalommal nyújtotta át az Entz Géza-díjat. A rangos elismerést a két testület ötévenként, márc. 3-án, a díj névadójának halála napján adja át annak, aki erdélyi vonatkozású történelmi, régészeti munkásságával rászolgál erre. Imreh István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott közgazdász-történész professzora, az MTA külső tagja Látom az életem nemigen gyönyörű című munkájáért és az egész életművét betöltő, a Székelyföld múltját feltáró tevékenységéért részesült ebben a kitüntetésben. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Márc. 4-én, szerdán Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ székházában találkozott a bukaresti magyar nyelvű média és hírügynökségek képviselőivel, illetve tudósítóival. Részt vettek a találkozón a Romániai Magyar Szó, az RTV magyar szerkesztősége, a Román Rádió bukaresti magyar szerkesztősége, A Hét képviselői, továbbá a Brassói Lapok, az Erdélyi Napló, valamint az MTI bukaresti tudósítói. A találkozón, amelyre most másodszor került sor, Markó Béla rövid politikai helyzetelemzése után kötetlen eszmecsere alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a jobb, pontosabb és operatívabb tájékoztatás kérdéseiről. Ismét elhangzott a bukaresti magyar médiában tevékenykedő újságírók részéről az az igény, hogy az ilyen találkozókra gyakrabban, rendszeresen kellene sort keríteni. A találkozón jelen volt K. Bodor András, a Szövetségi Elnöki Hivatal sajtóirodájának vezetője, valamint Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 1221. sz./

Imets Dénes - jelenleg Újtusnádon élő nyugdíjas zenetanár - Halmok hitével című műve alapján Szabó Tibor a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatójának rendezésében az együttes március 15-én, Csíkszeredában mutatja be Gál Sándor éjszakája című zenés darabot. Gál Sándor volt az 1848-as szabadságharc idején a székelyföldi erők főparancsnoka. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), márc. 4-10./

"Amikor az RMDSZ vállalta a koalíciós szereplést, akkor egyrészt számíthatott a konfliktushelyzetekre, másrészt remélhette, hogy Románia integrációs szándékai komolyak. A román politikai elitnek fel kellett ismernie, hogy az országnak ez a koalíció az egyetlen alternatívája - nyilatkozta Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "Az RMDSZ világosan megfogalmazta a romániai magyarság érdekeit, amikor belépett a koalícióba," élve az 1996-os választások nyomán hatalomra került román pártok együttműködési szándékával. Mind Magyarország, mind a határon túli magyarok politikai elitjei arra törekszenek, hogy a magyar kisebbségek stabilizáló tényezővé váljanak a térségben. Törzsök Erika szerint a román politikai elit egy része, függetlenül attól, hogy melyik párt színeiben politizál, sajnos nem rendelkezik azokkal az információkkal és azzal a jogi szemlélettel, amelyek alapján befolyásolhatja az ország külföldi megítélését. A HTMH elnöke szerint annak, hogy Románia nem került be a NATO-bővítés első körébe és az EU-val a csatlakozásról a tárgyalásokat elsőként megkezdő országok köré, egyik kiváltó oka a kisebbségi oktatási intézményrendszerrel kapcsolatos román felfogás. Nagyon fontosnak tartja az anyanyelvű oktatás intézményi garanciáit, ez nem múlhat az államfő jóindulatán. Jelenleg a többség úgy véli, hogy a kisebbség az ő kegyelméből tanulhat anyanyelvén. Törzsök Erika hangsúlyozta, hogy a többség nyelvhasználata, kultúrája egyáltalán nem sérül a kisebbségi anyanyelvhasználattal. "Ha ez a kormánykoalíció felbomlana, akkor egy olyan modell szűnne meg Romániában, amit az RMDSZ kormánytényezővé válása miatt sokan példaértékűnek tartanak. Az RMDSZ azonban nem tudna egy olyan koalícióban részt venni, amelynek tagjai esetleg megszegik az általuk is aláírt alapvető egyezségeket, fejtette ki véleményét a HTMH elnöke, aki egyébként a vízumokra vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Budapestnek teljesítenie kell majd az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokon a schengeni elvárásokat, de úgy, hogy a határon túli magyar közösségek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./"

Márc. 9-én a és Emil Constantinescu államfő Cotroceni-palotában a Demokrata Párt küldöttségével folytatott eszmecserét. Az államelnök arra próbálta rábeszélni a kormányból kilépett, de a koalícióban formailag továbbra is részt vevő párt vezetőit és parlamenti képviseletét, hogy szavazzák meg a költségvetést, és a kormánnyal kapcsolatos véleményüknek csak azt követően adjanak hangot. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ennek ellenére kitartott a Victor Ciorbea miniszterelnök felmentésének követelésében. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

"A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/"