Székely Vágta: ló és mítosza
„Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár” – dúdolták tavaly a tűzoltóautó tetején szolgálatot teljesítők még hosszú percekkel azután is, hogy az Óriáspince-tetőn elcsendesedtek a Honfoglalás című rockopera utolsó akkordjai. A Székely Vágta elmúlt hétvégén rendezett idei rendezvénysorozata tovább erősítette az érzést: napjaink egyik legmeghatározóbb hazai közösségi élménye ez a ló–lovassport–lovasérzés hármas mítosz köré kitalált esemény. Már-már kultikus helyszínné nőtte ki magát a Sepsiszentgyörgy közeli Óriáspince-tető, amely a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója révén került először a köztudatba, az elmúlt két évben pedig a Székely Vágta okán vált zarándokhellyé. A háromszéki önkormányzat korábbi elnöke, Demeter János egy békés téli hegyi autózás alkalmával talált a hihetetlen kilátást kínáló helyre, amelynek mai arculatát Damokos Csabával együtt alakította ki. Amúgy roppant nehéz meghatározni, mi is tulajdonképpen, milyen célt szolgál a szeptemberi budapesti döntőben kicsúcsosodó Nemzeti Vágta egyetlen határon túli előrendezvénye. Az azonosításhoz a 2008-ban útjára indított főrendezvény egyik legszívesebben emlegetett mottója, a Kassai Lajos lovasíjász világbajnoknak, a Nemzeti Vágta Kuratórium elnökének tulajdonított mondat – „Ne őseinket kövessük, hanem azt, amit őseink követtek!” – nyújthat némi kapaszkodót. A rendezők szerint a Nemzeti Vágta a hit, erő, összetartozás hármas értékét testesíti meg, hiszen a ló mitikus tisztelete, szeretete, becsülése és értése a magyar ember génjeiben él. Még akkor is, ha az elmúlt század meglehetős hatékonysággal „járult hozzá” eme örökség csorbításához. Korántsem beszélhetünk azonban „csak” lovasversenyről, hiszen a kísérőrendezvények legalább annyira szolgálják a hagyományőrzést, a történelemidézést, a magyarság önmagába vetett hitének, erejének, összetartozásának, eleven múltjának képviseletét. A magasztos célok mellett a rendezvény hangsúlyos törekvése a hazai lótenyésztés, a székelyföldi lóállomány állapotának bemutatása, a gondolatébresztés minél több emberben, hogy igyekezzenek visszatérni eleink példájához. Úgy tűnik, négyévnyi „tévelygés” után idén találta meg ez a folyam a medrét, hiszen ebben az évben már nem jutnak szerephez a galoppozáshoz kitenyésztett angol telivérek, viszont annál nagyobb teret kapnak a hétköznapok során munkalovakként, hátasként élő háztáji paripák. És ez így van jól, hiszen az eddigi rendezvények során csak azon települések kerülhettek reflektorfénybe, amelyek képesek voltak telivéreket és hivatásos zsokékat bérelni a nagy verseny idejére. A 34 települést, illetve lovast felvonultató Székely Vágtán máris érezhető volt a fejlődés: erősebb, felkészültebb lóállomány, edzettebb, tapasztaltabb versenyzői gárda. Az esetenként egészen színvonalas futamok láttán máris megfogalmazódott a remény, miszerint a székely lovasokat akár a Nemzeti Vágta dobogóján is viszontláthatjuk. A versenyek mellett a látogatók tömege, a kosztümös történelmi filmekbe illő díszletek és környezet, a jó szervezés, a választékos étel-, italkínálat, a mértéktartó ízléssel felvonultatott, túlnyomó részében lóhoz és lovagláshoz kötődő kiállítások és tevékenységek – különböző bemutatók – varázsolták jól azonosíthatóvá az eseményt. A székelyföldi termékmustrán többek között székelyszenterzsébeti szíjgyártó, kőrispataki szalmafonó, nagykárolyi kötélfonó, szovátai ostorkészítő, sepsiszentgyörgyi nyeregkészítő és rézműves is bemutatkozott. Munkájuk legjavát ajánlgatták a kézművesek a vágta egyik legsikeresebb rendezvényén, a népművészeti és lovastermékek vásárán. De sokan voltak kíváncsiak a Székely Vágta kulturális kísérőrendezvényére, a Székely Székek Találkozójára is, a történelmi székek szellemi, tárgyi és gasztronómiai hagyományainak seregszemléjén Sóvidék, Csíkszék, Gyergyó- és Kászonszék, Orbaiszék, Kézdiszék, valamint Erdővidék is bemutatkozott. Ami mindenképpen válaszra váró kérdés: egy- vagy kétnapos ez a rendezvény? A számszerűsíthető érdeklődés arról árulkodott, hogy elsősorban a verseny izgalma, azaz a második nap, illetve az esti kulturális rendezvények vonzották a nagyobb tömegeket. A különböző lovasbemutatók ugyanis rendeltetésüktől fogva kísérőrendezvények, amelyek a tétre menő futamok közötti holtidőt töltik ki. A Székely Vágta első napján önálló súllyal megterhelt lovasbemutatók viszont csak rövid ideig voltak képesek megfogni a közönséget: egy kivételes sorsra érdemes rendezvény gyermekbetegségei. Esélyegyenlőség Az öt évvel ezelőtt indult Nemzeti Vágta stabil rendszerre épülő, önálló rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek két fő elve a biztonság és esélyegyenlőség. Idén éppen a tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szabályozták, hogy milyen lovak vehetnek részt a szeptemberi viadalon: kizárták az angol telivéreket, amelyek lényegesen gyorsabb tempóban vágtáznak, ennél fogva balesetveszélyesebb is. A Székely Vágta azt is jelezte, hogy a vidéki, illetve a határ menti istállókban nem nagyon van angol telivér. „A Nemzeti Vágta versenyszabályzata kimondja, hogy a versenyben induló lovak esetében az angol telivér vérhányad és az ismeretlen származás együttesen a második ősi sorban nem lehet több 75 százaléknál. Ilyen körülmények között a székely versenyzők a középdöntőbe, de akár a döntőbe is bejuthatnak Budapesten – vélekedett Bendes Csaba, a Nemzeti Vágta verseny igazgatója. – Azt szeretnénk, ha mindenki a saját vagy valamely helyi istálló lovával érkezne a versenyre, így egyre több lovas megszólítható. A Nemzeti Vágtán a kisbéri félvér, a Gidrán és esetleg a Furioso – North Star fajtájú lovaknak lehet a legnagyobb esélyük, de minden bizonnyal ott lesz majd az élmezőnyben az arab telivér és a Shagya-arab is.” A tizenhat elővágtáról a legjobb 45 lovas kerül a döntő hetvenkét versenyzője közé, idén az elővágtát szervező település képviselőjének is garantáltan helye lesz a budapesti versenyen. A szervezők döntése alapján a második Székely Vágta mindhárom döntőse és Sepsiszentgyörgy „csapata” képviseli Székelyföldet a szeptemberi Nemzeti Vágtán: a győztes a Csíkdelnét képviselő Keresztély Beáta Herceg nevű lovával, a második helyezett a Gidófalvát képviselő Fazakas János Alpár Pali nevű hátasával, illetve a harmadik helyen végzett Csernáton színeiben induló Ugron Attila Villám nyergében.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Bűnvádi panasz Băsescu ellen
Az SZLSZ bűnvádi panaszt nyújtott be Traian Băsescu felfüggesztett államelnök és további 14 személy ellen tegnap „hamis információk terjesztése, az ország és a nemzet hírnevének rongálása, illetve a nemzetgazdaság biztonságának és a lej stabilitásának veszélyeztetése” miatt.
Bűnvádi eljárás elindítását kérik Emil Boc, Monica Macovei, Cristian Preda, Mihai Răzvan Ungureanu, Vasile Blaga, Sever Voinescu, Cezar Preda, Cristian Boureanu, Anca Boagiu, Raluca Turcan, Nicuşor Păduraru, Ioan Oltean, Sebastian Lăzăroiu, Andreea Paul ellen is.
Félkész autópálya-darabok
Két új autópálya-szakaszt nyitottak meg a forgalom előtt tegnap: az egyiket Bukarest és Ploieşti, a másikat Medgidia és Cernavoda között. A 65, illetve 20,5 kilométeres új utak még nem készültek el teljesen – a lehajtók és egyéb biztonsági elemek is hiányoznak –, ezért csak korlátozással lehet közlekedni rajtuk: a fővárostól északi irányba két sávon, legtöbb 100 km/órás, a tengerpartra vezető pályaszakaszon azonban csak egy sávon, és legfeljebb 80 km/órás sebességgel.
Feloszlik az Új Jobboldal
Megalakulása után 12 évvel belső feszültségek miatt feloszlik a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal egyesület; a feloszlatást az alapító Mihai Rapcea kezdeményezte, aki eláll pártalapítási szándékától is. Rapcea nem nézte jó szemmel, hogy az egyesület vezetősége a mozgalmat nemzeti-bolsevik tendenciák felé sodorta, a vezetőség pedig azzal vádolja Rapceát, hogy az igen vitatott tevékenységű, pornográfiával is gyanúsított MISA jógaegyesület tagja, személyes blogján az urofíliát reklámozza, és könnyű drogokat népszerűsít. Az Új Jobboldal többek között felvonulásai által vált ismertté.
Ezrek ivóvíz nélkül
Az aszály miatt három Fehér megyei község mintegy 3000 lakosa maradt ivóvíz nélkül: Berve, Székásszabadja és Diód lakóinak a hatóságok minden reggel ciszternákkal szállítják az ivóvizet. Henningfalván egyetlen kútban maradt víz, ennek is 24 óra kell, hogy megteljen. A vízhiány több mint 20 000 hektárnyi ültetvényt károsított Fehér megyében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Könyv az erdélyi konglomerátumról
Kántor Lajos Konglomerát (Erdély) című új kötetét a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesületben ismerhette meg a közönség, Markó Béla és Demény Péter közreműködésével. A közreműködők Szilágyi Domokos, Gaál Gábor és Szabédi László személyét, valamint a transzilvanizmus fogalmát értelmezték. Az elhangzottakat Kustán Magyari Attila jegyezte le.
A Kossuth kiadó gondozásában megjelent könyv mintegy ötven évet ölel fel, s teszi ezt három közismert személyiség, Szilágyi Domokos, Gaál Gábor, valamint Szabédi László szövegeinek segítségével. Ahogy Poszler György fogalmaz a könyv hátsó borítóján, ez a munka „fiktív szemináriumokat” gyűjtött össze, amely három nagy halott elmélkedéseit tárja fel, fontos létkérdésekről, „a romániai magyar politikatörténet, eszmetörténet, irodalomtörténet égető kérdéseiről.” Markó Béla ennek nyomán igyekezett meghatározni a kötet „sajátos és újszerű” műfaját, kijelentve, hogy egy mindenképpen alapműnek számító esszéregényről, dokumentumregényről beszélhetünk, de a műfajt illető legpontosabb megfogalmazást a könyv alcíme hordozza: Erdély. „Illúziókról, azok elveszítéséről, majd újabb illúziókról szól nemcsak a mű, hanem maga Erdély is”, – jelentette ki. Az egyik tévedésünk, hogy nem tudunk azokról az elődökről, akik korábban már gondolkodtak a térség sorsáról, így Kántor kötete ebben a tekintetben is hathat a felfedezés erejével. Szabédiról beszélt, aki nem csak gondolkodóként, hanem íróként is más utat járt be, nem a manapság előtérben levő „tündérkedő” vonulat, „most Nyirőt olvasnak, illetve Wass Albertet – ez utóbbit sajnos”, – tette hozzá.
Kántor elmondta, a kötet megvalósítását hosszas gondolkodás előzte meg, ugyanakkor egy pillanatig sem titkolta, hogy a három ember munkáiból vett át szövegeket, de a célja nem az volt, hogy az életútjukat felvázolja, hanem a Szabédi ifjúkori naplójában megtalált „konglomerát” fogalmat érzékeltetése. Olyan személyeket állított a középpontba, akik áldozatai voltak egy történelmi folyamatnak, de alakítói is próbáltak lenni. A könyvben gyakran monogramokkal utal a személyekre, sokszor az Sz.-G.-Sz. triót is használva. Sz. azonban nem különbözik sokban Szabéditól, mindössze annyiban, hogy a monogram által erősödik a fikció jelleg, annak ellenére, hogy a szereplők eredeti szövegeivel dolgozott.
Minden aspektusban tökéletes? Más kérdés, hogy például Gaál Gábor vagy Szilágyi Domokos személye mennyire megosztott, és megosztó. Ezzel kapcsolatosan tette fel a kérdést Demény Péter, amelynek aktualitása is van: magyar sajátosság-e elvárni a művészektől, hogy minden szinten és aspektusban tökéletesek legyenek? Demény úgy látta, meglehetősen kétséges alakok kiváló írók, színészek lehetnek, Markó azt válaszolta, hogy „tetszetős lenne egyszer s mindenkorra leszámolni azzal a magyar kulturális beidegződéssel, amely arról szól, hogy nincs fiktív én a versben, hanem az azonos az életrajzi énnel, élet és mű nem választható el egymástól”. Petőfi példáját említette, azzal kiegészítve a gondolatot, hogy akár Balassi Bálint személyéig visszamehetünk, amikor ezt a kérdést kutatjuk. Petőfi esetében az ember és az alkotó egyesítése azt eredményezte, hogy a versei hitelességét a csataéren kellett bizonyítania, ebbe pedig belehalt. A kultúránk tette ezt vele, viszont Petőfi halálával szemben Jókai például hosszú életet élt meg, ami nyilvánvalóan nem negatívumként említendő. A magyar kultúra sajátossága ember és életmű egybeforrása, ezért is jelenthettek olyan méretű traumát azok az életrajzi tények, amelyek az utóbbi években kiderültek nem csak Szilágyi Domokossal, de ebben a térségben több közismert személyiség kapcsolatosan is. Kántor Lajos úgy vélte, minden életnek sok tanulsága és olvasata létezik, hogyha a dossziék elolvasása után embereket kellene leírnia, sokaktól elbúcsúzhatna, így szerinte meg kell tanulni elválasztani a két dolgot. Irodalomtörténetileg soha nem szerette a kánonokat, – mondta, Demény Péter pedig ráerősített: mindig csak sztárok vannak, hiszen a közönség nem tud mindenkire figyelni. Sokakat nem is a moralitásuk miatt tolnak háttérbe, hanem mert egy-egy adott korban éppen másokra illik hivatkozni, viszont fontos megjegyezni, hogy az éppen közismert alkotók nem válnak feltétlenül rossz minőségűvé a státuszuk miatt.
Nemlétező közös Erdély-kép. A beszélgetés következő fonala már Erdélyről és az egységről szólt. Kántor Lajos a könyve címét említette, mivel a konglomerátum éppen azt jelenti, hogy nem lehet egységről beszélni; a Kós Károly és Kuncz Aladár által megfogalmazott transzilvanizmustól pedig teljesen eltér a Szabédi-féle értelmezés, amely éppen azt hangsúlyozza, meglehetősen illúziórombolóan, hogy azoknak az erdélyi magyaroknak az elmélete ez, akik egy országrész elveszítéséből építkeztek. Demény rámutatott, a transzilvanizmus maga is egy egység felé mutat, hiszen éppen azt akarja meghatározni, hogy három nemzet hogyan kreál valami különlegeset ebben a régióban. Kántor két, a könyvében is szereplő idézetet vetett össze: Csíki László „örök egy Erdélyét”, és Lucian Blaga azon írását, amelyen maga is megdöbbent, hiszen úgy szól Erdélyről, hogy a magyarok ittlétét egyáltalán nem említette meg. Maga sem tenné naftalinba a transzilvanizmust, mint fogalmazott, viszont messzemenően elfogadja Szabédi véleményét, aki szerinte egy teljesen reális megközelítésben nyilvánult meg a kérdésről.
Markó Béla a román-magyar közös Erdély-kép kapcsán rámutatott, ilyen nem létezik, bár valaha azt mondták, hogy Erdély a magyar nemzet keletje az ősiség, az eredet tekintetében, míg a románok számára a nyugatot jelenti, az európai értékeket látják benne. Nehéz volna tehát közös nevezőre hozni a két nemzet közti véleménykülönbséget, erre nem is akart kísérletet tenni, de úgy látta, valahol, valamikor bár a magyar közös szemléletet fontos volna meghatározni.
A mai közös Erdély-szemléletbe nem fér bele Tamási Áron és Szabédi László, vagy Székely János és Sütő András, – mondta, mert ezek olyan erdélyi alternatívák, amelyek, ha egységes szemléletet akarunk kialakítani, akkor fölöslegesek. Az egységes szellemiség meghatározása során nem zárhatjuk ki egyikük nevét sem, hanem éppen a közös pontokat kell megtalálnunk bennük. Szabédi racionalizmusa kapcsán úgy vélekedett, az nem a múlt, hanem a jövő ideológiája lehetne, annál is inkább, hogy könnyen megtörténhet, nincs más kiút számunkra.
A beszélgetés záróakkordjaként Demény Péter megjegyezte, számos olyan témát sikerült felvetniük, amelyet a jövőben bizonyítani kell, az az állítása pedig, mely szerint egy könyv csak akkor él, hogyha beszélnek róla, egy találkozóra is alkalmazható.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Ezredesek országa
A demokratikus úton, de hihetetlen gyorsasággal megbuktatott Băsescu-rendszer az ország gazdasági és politikai életét behálózó és átszövő korrupció ellen meghirdetett keresztesháborúval Abszurdisztánra szabadította a korrupciót.
De voltak a Băsescu nevével fémjelzett korszaknak egyéb, Caragiale szarkasztikus tollára méltó sajátosságai is, az egyik föltétlenül a magát szívesen államfőnek nevező elnök és legfelsőbb hadúr vonzódása katonai rangokhoz és előléptetésekhez.
Uralma évei alatt több tisztet léptetett elő tábornokká, mint elődei összesen, beleértve a királyt, s a kommunista diktátorokat: Dejt, Ceauşescut, vagy nagy elődjét, az „eredeti demokrácia” atyját, Ion Iliescut. Számottevően nőtt tehát a román tábornoki kar létszáma, ami békeidőben nem semmi, de az csak az utóbbi hetekben derült ki, hogy vélt vagy valós érdemekért Băsescu államfő szívesen ajándékozott katonai rangokat civileknek is, politikusoknak, sajtómunkásoknak, így akarván lojálissá tenni őket. Hihetetlen mértékben felduzzadt a román ezredesek létszáma, elmondható Kányádi Sándorral, hogy nemcsak Brazíliában van annyi ezredes, mint Romániában költő, hanem nálunk is, sőt, a botcsinálta ezredesek száma meg is haladja a Romániánál sokszorosan nagyobb brazíliai ezredesek létszámát.
Így lett ezredes az új kedvenc, a több mint két hónapig kormányfőként szolgáló és Băsescut kiszolgáló Mihai Răzvan Ungureanu. Hogy Monica Macoveit, a Ceauşescu-rendszer egykori ügyészét jutalmazták-e katonai ranggal, nem tudni, de a sajtómunkások közül a legújabban hevesen Băsescu-párti Robert Turcescu is ezredes lett, elérve a maximumot, amit Abszurdisztánban újságíró egyáltalán elérhet. Hogy az elnök másik híve, a tántoríthatatlan bértollnok és tévéguru Ion Cristoiu kapott-e katonai rangot, kérdéses, de őt legalábbis vezérezredessé kellett volna soron kívül előléptetni. De hagyjuk őt, koncentráljunk a kitűnő Turcescura, akinek délceg alakján valószínű jobban állna a hófehér tengerésztiszti díszegyenruha, de legjobb tudomásunk szerint Traian Băsescu, az egykori hajóskapitány azért mértéket tartott, és admirálisokat, ellentengernagyokat, hajóstiszteket egyelőre nem nevezett ki, és most már nem is fog, hiszen várhatja a népszavazást. Az ideiglenes államfőről, Crin Antonescuról sok minden elmondható, de az, hogy különösebben militáns lenne, hogy elbűvölnék a katonai rangok – nem. Így ő aligha fogja híveit – számuk akár égen a csillag, vagy fűszál a réten, s egyre nő – katonai rangokkal jutalmazni. Hogy azután mit szólnak az igazi katonák a civilek ezredesi rangjaihoz, elképzelhető. Rossz viccnek tartják. Mint ahogyan az is, s mutatja, milyen világot álmodott nekünk a fáradhatatlan Traian Băsescu. De elmúlik-e egyáltalán?
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Toró: a Magyar Polgári Párttal össze kell fognunk, akár a fúziót is el tudjuk képzelni
Arról, hogy a tusványosi utak mivel vannak kikövezve, hogy az őszbe vagy a tavaszba érdemes-e tekintgetni, meg hogy hányadán is állunk a jogállammal kies honunkban. Toró T. Tibor: Tusványos nem csak a szervezők, hanem az erdélyi, sőt, a magyarországi fiatalok jelentős része számára is mára a világ közepévé vált.
– „Átmenet a diktatúrából a demokráciába” – szólt az 1990. évi, első Tusványos mottója, aztán „Tusványos a világ közepe” lett idénre. Mivel van kikövezve a demokrácia bölcsőjétől a világ közepéig vezető út? – Romániában most éppen robbantgatják a jogállam tartópilléreit, hogy ha beomlik, helyébe kis modern áramvonalas diktatúrát lehessen felhúzni. Úgy tűnik tehát, hogy ugyanazzal a kérdéssel foglalkozunk, mint '90-ben, csak fordítva. Az átmenet útja mindig rengeteg reménnyel és ugyanannyi csalódással van kikövezve. Ugyanúgy a Bálványosi Folyamat útja: dicsőséges kudarcokkal és keserves győzelmekkel. Azért jó érzés látni, meddig jutottunk az építkezésben: Tusványos nem csak a szervezők, hanem az erdélyi, sőt, a magyarországi fiatalok jelentős része számára is mára a világ közepévé vált. Ez a mindenkori szervezők számára öröm és büszkeség, ugyanakkor feladat és felelősség.
– Az elmúlt Tusványoson slágertéma volt a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt. Egyik nyilatkozatában azt mondta: „Sokan segítettek a programalkotásban, háttérmunkák, műhelybeszélgetések révén”. Tusványoson hazai pályán van a Néppárt? – Igen, hazai a pálya, de azért minden évben teljesíteni kell. A tusványosi táborlakó ugyanis kritikus fajta és ha együtt vannak, kritikusan gondolkodó tömeget alkotnak, akik megtalálták a munkát a szórakozással ötvözésnek egy sajátos formáját. Természetes, hogy ebben a milliőben jól érezzük magunkat. – Mitől más egy bejegyzett, megméretkezett párt színeiben érkezni? – Nem változott meg a világ, ugyanazokkal a pozitív érzelmekkel, ugyanazzal a kicsit gyomorszorító izgalommal, kíváncsisággal és reménnyel várom az idei Tusványost, mint az összes ezelőttit. – A tusványosi boszorkánykonyhák mélyén a júniusi helyhatósági választások eredményeinek, vagy az őszi parlamenti választások lehetséges képleteinek boncolgatása a fontosabb? – Ami az önkormányzati választási kampányt illeti: túl vagyunk rajta, túl vagyunk az oknyomozó és kiértékelő heteken is, tehát itt legfeljebb ennek tapasztalatait érdemes megosztani a munkánk iránt érdeklődőkkel, azt is a jövőtervezés perspektívájából. A szabadegyetem ugyanis mindig inkább a jövőre koncentrál: előttünk egy választás, amelynek még a játékszabályait sem ismerjük pontosan, mert hogy ezek a szabályok folyamatosan változnak, ugyanakkor a politikai válság kiútja sem látszik. Sokismeretlenes egyenlettel állunk szemben, inspirációt és megoldási alternatívákat nyújthat ez a tusványosi hét, megalapozhatja az előttünk álló négy év építkezését. Az önkormányzati választástól is ezt vártuk, de nem könnyítettük meg a magunk dolgát, nem kaptuk meg az egyértelmű válaszokat. Kivéve persze azt az egyet, hogy folytatni kell. Az eredmények megmutatták szervezési korlátainkat, illetve azt, hol kell még javítanunk, mit kell még megtanulni. – Tusványos a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika Mekkája. Hogy néz ki az idei Kába-kövünk, milyen témákat „járunk körül”? – A nemzetpolitikában rengeteg a megbeszélnivaló, mert ugyanannyi a tennivaló. A kiemelt témák között lesz az idén a Liszaboni Szerződés biztosította állampolgári kezdeményezés lehetősége, hogy végre európai ügyet csináljunk a Kárpát-medencei magyar ügyből, az autonómiák témájából. A módszerek letisztulását várom, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács legutóbbi, ide vonatkozó határozatát is a konkrét cselekvés kell kövesse. Nagy kérdés, hogy 2012-ben az EU intézményei végre hajlandóak lesznek-e napirendre tűzni ezt a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú kérdést. Szemforgató ugyanis, ahogyan a tagországok hatáskörébe – sokszor kecskére bízva a káposztát – utalják ezt a kérdéskört, mikor annyi mindenre van részletes uniós szabályozás.
Ha valóban a régiók Európáját, a közösségek Európáját akarják megteremteni, az őshonos kisebbségi közösségek és az ún. nemzeti régiók jogállása kérdésében is ellensúlyt kell teremteni a kizárólagos nemzetállami szempontokkal szemben.
– Pénteken a jogállam és a referendum címmel tart előadást. Vajon a bukaresti hatalmi oldalak mérkőzése az erdélyi magyar közösség meccse is egyben? – A bukaresti hatalmi oldalak meccse nem lenne a mi meccsünk, most azonban többről van szó, mint ezeknek az obskurus köröknek a mérkőzéséről. Ez a történet egész Románia számára téttel bír, és ha már itt élünk, hát számunkra is: nem szabad a páholyból követni az eseményeket. Ez a harc kihozta a lehető legrosszabbat a regnáló román politikai elitből, gondolkodás nélkül képesek visszahozni a régi időket. Nem személyek – Basescu, Ponta – mellett kell kiállni, mellettük nem érdemes, hanem megakadályozni egy újabb pártállami rendszer kialakulását. És tenni ezt úgy, hogy az erdélyi magyarok igazi nemzeti közösségként lépjenek fel, nem egyénként oldódjanak fel a román politikai nemzet olvasztótégelyében. – Tehát az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan kiáll a jogállam mellett, de amúgy nem Băsescut segíti? – Traian Basescu markáns, de kétségen kívül ellentmondásos személyisége a román politikai elitnek. Ha csak őt kellene megmenteni, akkor bízhatnánk a döntést mindenkinek a lelkiismeretére. Itt azonban a baloldal jogállam-bontogató és mindent lenyúlni akaró szándékára kell egy határozott nemet mondania az erdélyi magyarságnak, mert a pártállami rendszerek nekünk jót soha nem hoztak. Ennek a restaurációs szándéknak egyetlen ellensúlya jelenleg Basescu államelnök lehet. – Nem retorikai túlzás posztkommunista restaurációt emlegetni? – A posztkommunista restauráció sajátosan értelmezendő: az USL ügyeskedői nem az ideológiát hozzák vissza, hanem a zsákmányszerző logika mentén a hatalmat maximalizáló és minden kompromisszumot figyelmen kívül hagyó politizálást.
– A megnyitón jelen lesz Tusnádfürdő MPP-s polgármestere, Albert Tibor is. Az új egység hangoztatása mellett, ez a felállás jelzésértékű? – Az inkább a mindenkori polgármester helye, ült már benne RMDSZ-es, most épp MPP-s, bár kétségtelen, hogy a jelenlegivel jobban talált a szó, mert azonos az értékrend. Egyértelmű számomra, hogy a Magyar Polgári Párttal össze kell fognunk, rendezni közös dolgainkat, akár úgy is, hogy a két pártot eggyé gyúrjuk. Erre az ajánlatra határozott választ várunk: nem a jelenlegi elnöktől, hanem az MPP őszi országos gyűlésétől. Akkor tudjuk ezt a kérdőjelet felkiáltójellé egyenesíteni. – 2010-ben alapították a bálványosi folyamat intézményesülését jelentő Bálványos Intézetet. Két év után visszatekintve: sikeres volt az elképzelés, halad az intézményesülés? – Az intézményesülés lassúbb, mint ahogy terveztük, de azért a munka elindult: a Bálványos Intézet jelenlegi és leendő munkatársai kivették a részüket mind az elemzés és tervezés folyamatából, mind a Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor szervezéséből. Itt sem dőlhetünk hátra. A feladat adott: a bálványosi folyamat ne a nyár egyetlen hetében csúcsosodjon ki, hanem váljon állandó jelleggel működő elemző, kutató és döntéselőkészítő műhellyé. Közel állunk hozzá, hogy ezt megvalósítsuk. Szintén a Bálványos Intézet keretében kezdte el működését az Erdélyi Magyar Közszolgálati Egyetem, amely egyszerre ifjúsági szocializációs terep és az önkormányzati háttérmunka hathatós segítője. – Melyek a kedvenc koncertjei? – Az igényes, minőségi zenét játszó erdélyi zenekarok nagy rajongója vagyok, éppen ezért a szívemnek kiemelten kedves a TransylMania. Életre szóló barátságot kötöttünk a kampányban, külön öröm, hogy a tusványosi nagyközönség előtt is megmutathatják a tehetségüket. Régi barátaink, a 25 éves születésnapját nemrég fergeteges koncerttel ünneplő ROLE együttes is velünk lesz, ahogyan húsz éve mindig is. Tudom, hogy a nagyközönség leginkább a magyarországi sztárbandákat várja, én azonban a mieink sikerének tudok a leginkább örülni. Rúzsa Magdi fellépése Erdélyben mindig olyan ajándék, amit nem lehet eléggé megbecsülni. Ráadásul az ő személyében megtaláltuk a Kárpát-medencei magyar rock-nagykövetét. Az Ismerős Arcoknak is fontos helyük van Tusványoson, a kortárs magyar rock jeles képviselőiként. Jó érzés, hogy Tusványos is hozzájárulhat az ismertségük és az elfogadottságuk növeléséhez, mint ahogyan fellépésükkel ügyünket erősíthetik. És persze ne felejtsük el az Omegát sem. Én az ő a zenéjükön nőttem fel. Egyetlen félelmem: lesz-e elég hely Tusványoson annak a több tízezer Omega-rajongónak. Szabó-Györke Zsombor
Tusványos Press
Erdély.ma

Tusványos: hogyan szavaz majd 500 ezer új magyar állampolgár 2014-ben?
Mivel a kedvezményes honosítással 2014-re már 500 ezer új állampolgárra számít a magyar kormány, már most folynak a viták arról, hogyan oldják meg technikailag az új választópolgárok szavazásának lebonyolítását – derült ki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor választójoggal kapcsolatos plénumán.
Csupán a külképviseleteken lehetetlen lenne megoldani a szavazást, ezért tanulmányozzák két más módszer alkalmazhatóságát is – mondta el Gulyás Gergely fideszes képviselő. Az egyik a levélben szavazás, a másik az elektronikus.
Vannak egyébként más alternatívák is, amelyek sikere azonban a szomszédos országok viszonyulásán is múlik: pl. termeket bérelni több településen, ahol szavazókörzetek működnének. Székely István, a Jakabffy Alapítvány elnöke elmondta, ezt alkalmazta például Románia Spanyolorszában és Olaszországban. Székely szerint Romániában összesen 480 településen kellene megszervezni a magyar állampolgársággal rendelkező romániai magyarok magyarországi választásokon való részvételét.
Románia és Magyarország megegyezhetne ilyen szavazókörök felállításának kölcsönös engedélyezéséről, ám erre az elmúlt hónapok romániai belpolitikai fejleményei kontextusában kevés az esély – vélte Gulyás.
Székely egy felmérésre hivatkozva elmondta, a romániai magyarok 45%-a menne el szavazni egy magyarországi választáson, és a biztos szavazók körében a Fideszre szavazók aránya 85,4% lenne. 6,3% szavazna az MSZP, 4,4% a Jobbik listájára. A romániai magyarság pártválasztási preferenciáját tehát láthatóan az 1989 előtt, a kommunista diktatúra idején szerzett rossz tapasztalatai befolyásolják, ugyanakkor fontos tényező, hogy a romániai magyarok nagy többségére a konzervativizmus jellemző, ami a kisebbségi létből, a megmaradásra törekvésből fakad.
Gulyás szerint a magyarországi jobboldalnak kedvez, hogy a baloldalnak „nincs nemzetpolitikája”. Ugyanakkor leszögezte, szerinte alaptalan attól tartani, hogy a Jobbik előretör a határon túli szavazók között.
Nincs az RMDSZ napirendjén magyarországi pártbejegyzés, a szövetség nem valószínű, hogy meglépné ezt a lehetőséget – közölte Székely. Az RMDSZ a helyhatósági választásokon azzal szembesült, hogy riválisait Magyarországról támogatják, és ezt saját maga pozicionálásával próbálta kivédeni, sikerrel, hiszen 86,6%-ot szerzett. A politikai exportot a maga során ellenezte, akkor most logikátlan lépés volna a magyarországi pártbejegyzés.
Gulyás szerint nem lenne önálló mondanivalója az RMDSZ-nek a magyar választók felé, egyrészt mert nemzetpolitikai javaslatok, intézkedések kapcsán a Fidesszel nehezen venné fel a versenyt, ugyanakkor az „otthoni” választói feltehetően nem díjaznák, hogy be akar avatkozni a magyarországi belpolitikába.
Az RMDSZ és az MSZP közeli viszonyát, kvázi ideológiai rokonságát feltételező, közönségből érkező kérdésre Székely annyit mondott: az RMDSZ 86,6 és az MSZP 6%-os támogatottságából le lehet vonni a következtetést, hogy ez nem egyértelmű dolog. Vannak ugyanakkor olyan RMDSZ-es vezetők, akik „hírbe hozhatók” MSZP-s politikusokkal, és egy korábbi társadalmi rendszerben szocializálódtak, ám most radikális generációváltás történt a szövetségben - tette hozzá.
Gulyás erre megjegyezte, hogy a romániai helyhatósági választások eredményének az egyik tanulsága, hogy „vannak olyan RMDSZ-es vezetők, akikkel lehet tárgyalni”. (tudósítónktól)
Transindex.ro

Tusványos – Orbán Viktor azt üzente: jól dönt, aki nem dönt
A Traian Basescu leváltásáról kiírt hét végi romániai népszavazásra utalva jó döntés meghozatalára biztatta Románia polgárait szombaton Orbán Viktor.
A miniszterelnök hangsúlyozta, nem avatkozhat bele abba, hogy a bukaresti „bicskázás" után ki marad talpon, és „kit hoznak ki a bálteremből", de aggodalommal tölti el, amit lát.
„Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést" – jelentette ki a miniszterelnök.
Ezzel a Tőkés Lászlóval közösen kiadott péntek esti állásfoglalására utalt, amelyben az erdélyi magyarságot a vasárnap tartandó népszavazáson távolmaradásra szólították fel.
Orbán: a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták
Orbán szerint a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták. A miniszterelnök a hagyományokhoz híven a hallgatóságból érkező, írásban feltett kérdésekre is válaszolt szombaton, a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján.
Az új román kormánnyal való együttműködésre vonatkozó kérdésre válaszolva kitért a hazafias és az internacionalista kormányokkal való együttműködés tapasztalataira.
Kijelentette, hogy Traian Basescu államfőt jó román hazafinak ismerte meg. „Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek" – jelentette ki. Hozzátette, izgalommal várja, hogy az őszi parlamenti választások után internacionalista vagy hazafias kormány alakul Bukarestben.
Orbán Viktor elmondta, azért vállalt stratégiai partnerséget Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), mert néhány rendíthetetlenül képviselt cél – mint például az autonómia – szövetséget hozott létre közöttük.
„Stratégiai szövetségben vagyunk, és kívánok sikert számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) szavaztak. Úgy tegye a miniszterelnök a dolgát, hogy a magyar eszmék irányában való elmozdulást és az itteni magyar egységet is szolgálja" – összegezte a feladatot.
Az erdélyi magyar összefogásra vonatkozó kérdésre azt hangsúlyozta, hogy az összefogáshoz erő kell. Kétségbeesettségből, szétesettségből, töredékpártokból nem jön létre erő. Azért tartotta nehéznek az Erdélyi Magyar Néppárt dolgát, mert egy erős RMDSZ-szel szemben próbál néhány ügyet győzelemre vinni.
A Fidesz 1994-es dilemmáját is felidézte. Elmondta, amikor „darabokra zúzták az első magyar polgári kormányt", a Magyar Szocialista Párt valamennyi korábbi ellenzéki pártot, így a Fideszt is meghívta a kormányba. „Ha akkor igent mondtunk volna, erkölcsileg elbukunk, és esélyünk sincs, hogy az országrontó szocialista kormányokat leváltsuk" – állapította meg. Az elmondottak alapján kívánt „jó szerencsét" az erdélyi pártoknak, hogy eldöntsék: összefognak-e vagy nem.
A hallgatóság és a miniszterelnök párbeszédét moderáló Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára összegző szavaiban az autós navigációs eszközök szótárából vett hasonlattal élve elmondta: újratervezésre van szükség, mert új helyzetbe került Európa, Közép-Európa és a határon túli magyarság.
Úgy vélte, a Tusványos keretében Tőkés László és Orbán Viktor pár navigáló műholdat azonosított. Az államtitkár Bibó István gondolatát idézve megállapította: a fejlődéshez a szabadság és a közösség ügye egy ügy kell, hogy legyen.
Tőkés: a román politikusok közül Basescu jött legközelebb a magyarokhoz
A román politikusok közül a felfüggesztett államfő került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz – vélekedett Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azon a politikai fórumon, amelyet a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján rendeztek az erdélyi Tusnádfürdőn. Tőkés Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt vett részt a „Magyarország és Közép-Európa megújul" című szabadtéri fórumon.
Az EP-képviselő a nyári olimpiára építő sportpárhuzamot vonva utalt a vasárnapi népszavazásra, amelyen a felfüggesztett államfő leváltásáról kell dönteniük a romániai választóknak. „Le akarják küldeni a pályáról Traian Basescut. Hát jobb csapatkapitány a xenofób Crin Antonescu? Adják meg önök a választ" – mondta Tőkés.
Az EMNT elnöke a sportból vett hasonlattal írta le a romániai magyar összefogás esélyeit is. Kijelentette, a csapatszellem a politikában is fontos. Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek az Orbán Viktor által 2010-ben meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében kell összefogniuk. „A pártegység kényszerzubbonya nem illik az erdélyi magyarságra" – jelentette ki a volt püspök, majd az őszi parlamenti választásokra utalva hozzátette: „politikai megmérettetésre és erdélyi magyar válogatottra van szükség".
Tőkés László nyomatékosította, „bundázókkal" nem tud egy csapatban játszani, „olyanokkal, akik Bukarestben vajazzák le a mérkőzést, és nem az erdélyi magyarságot képviselik Bukarestben, hanem Bukarestet képviselik az erdélyi magyarság előtt" – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, „a doppingbotrányok", a „szabálytalanul benevezett játékosok" vezettek a politika beszennyeződéséhez. „Tisztulásra van szükség az erdélyi magyar politikában" – nyomatékosította Tőkés László. Azt is megállapította, az emberek azért fordultak el a politikától, mert a politika fordult el tőlük.
Az EMNT elnöke gazdasági kérdéseket is érintett előadásában. Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert idézve jelentette ki, az a cél, hogy a határon túli magyar vállalkozások is bekapcsolódjanak a magyar gazdaság vérkeringésébe. Azt is megemlítette azonban, hogy elszigetelten nem lehetséges a gazdasági talpra állás; ebben a kérdésben a román és a magyar érdekek egybeesnek.
Tőkés László megemlítette, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés autonómiát ígért a magyarságnak, Bukarest azonban gyarmatként tekintett a megszerzett területekre.
Utalt arra, hogy a nyugat-európai területi autonómiák gazdasági fellendülést hoztak azokon a területeken, amelyeken bevezették azokat. „Dél-Tirolban nincs munkanélküliség, Katalónia pedig Spanyolország legfejlettebb tartománya" – példázta a volt püspök. „Kérjük, keressék meg annak az eszközeit, módszereit, hogy miként tudnának támogatást nyújtani az autonómiához" – szólt a mellette ülő Orbán Viktorhoz.
A tusnádfürdői pódiumbeszélgetést a kíméletlen hőség és az erős napsütés ellenére több mint ezer érdeklődő hallgatta végig.
mti.hu
Erdély.ma

Tusványos – Fókuszban Orbán Viktor és Tőkés László
Tusványos zárónapjának főrendezvénye Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének és Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének előadása. Az előadásokat és az utánuk következő fórumot Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium államtitkára moderálja.
* * * Németh Zsolt berekeszti a fórumot. Mindenkinek jó szórakozást kíván a ma délutáni-esti programokon. Kijelenti: Tusványos most már a világ közepe, és aki más irányba halad annak a GPS azt fogja mondani, hogy „újratervezés".
Orbán: kíváncsian várom, hogy ez az új román kormány internacionalista vagy hazafias kormány lesz-e? Csak erős kormányok tudják a nemzetet összefogni, a gyengék elveszítik azt. Az összefogáshoz pedig erős politikai szereplőkre van szükség. Ezért van nehéz dolga az Erdély Magyar Néppártnak, mert egy erős RMDSZ-szel kell megküzdenie. És nagyon nehéz eldönteni, hogy jó-e az összefogás, és egyáltalán kivel szabad összefogni!
Orbán: az én viszonyom önökhöz erkölcsi, nem politikai. Tisztelettel akarjuk megérteni azt a sorsot, amiben az erdélyi magyar él. A magyar kormány stratégiai szövetségben van Tőkéssel Lászlóval és pártjával. Azért mert tetszik, amit képviselnek, amilyen ügyeket képviselnek, viszont nem akar konfliktusba kerülni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik nem rájuk szavaztak, hanem az RMDSZ-re. Akkor tudjuk megfelelően képviselni a magyarokat, ha kormányon vagyunk. A finnek is ezt csinálják: határozottan kijelentették, hogy nem fekszenek össze másokkal, de kormányon akarnak lenni. Mi olyan politikusokkal tudunk együttműködni, akik hazafiak. Az internacionalista, globalista vezetőkkel nem. Traian Basescu egy jó román hazafi. Nehéz vele kommunikálni, de mi úgy gondoljuk, hogy egyezségre lehet vele jutni.
Kérdés: hogyan gondolkoznak a magyar politikusok az erdélyi politikáról?
Németh Zsolt Orbán Viktornak ad szót.
Tőkés: az EMNP nyert a választásokon. Az egyetlen vesztes az MPP. Összefogunk velük, ha minden jól megy. Kötelességünk megtenni ezt, de korrupt, vagy kollaboráns vezetőkkel nem fogunk összefogni. A szavazat maximalizálás nagyon fontos szempont, de nem kizárólagos!
Tőkés: Ezt az ellentmondást nehéz feloldani, főleg hogy létezik ez a manipulatív befolyás. Attól még, hogy bekerül egy magyar nevű román politikus a parlamentbe, vagy egy polgármesteri székbe, attól én még nem leszek boldog. Nem tekinthetünk el azoktól, akik Neptunban tárgyaltak!
Tőkés: lehetetlen vállalkozás az emberek tízezreit, százezreit a kötelező pártegység kényszerzubbonyába gyömöszölni. Mindenki viszolyog a szavazatok megoszlásától, de szembekerülhet-e egymással két olyan érték, mint a nemzeti egység és a pluralizmus?
Németh Zsolt előbb a Tőkés Lászlóhoz intézett kérdéseket olvasta fel. Azok nagyjából a magyarok együttműködésére vonatkoznak.
A hallgatóság kérdései következnek.
Orbán: A magyarok azért dolgoznak, hogy Magyarország kapcsolódni tudjon a győztes országokhoz. A miniszterelnök megköszönte a magyar nép támogatását.
Orbán: Románia közelebb került Magyarországhoz, előtte egy óriási lehetőség áll. A belpolitikai fejlemények Magyarország szemében nagyon nagy kockázattal járnak. Románia most az elmúlt 10 év alatt elért jó pozícióját kockáztatja. Aggodalommal nézzük a mostani helyzetet. Lehet, hogy a következő egy-két hónapban egy-két évtizedre eldől Románia sorsa. Ugyanúgy, ahogy Magyarország sorsa is abban az időben dőlt el. Jó döntéseket kell hozni!
Orbán: Románia és Magyarország azért küzd, hogy belekerüljön Közép-Európa sikerzónájába. Ez evidens kellene legyen, hogy ott vagyunk, de ma nekünk ezért küzdenünk kell. Azért kell küzdenünk, hogy ne szakadjunk le az EU-tól.
Orbán: Európának szövetségesekre lenen szüksége. A mostani válság mögött rejtett európai és amerikai konfrontációk állnak. Az a gondolat, hogy Európának és Oroszországnak meg kell találni az együttműködés formáját, ez egyre jobban előtérbe kerül. De ez valahogy úgy kéne létrejöjjön, hogy ennek Európa legyen a nyertese! Közösen kell megteremtenünk a közép-európai gazdasági biztonságot. Ez a következő 20 év legfontosabb törekvése.
Orbán: mi jobb ösztönökkel rendelkezünk, mint a nyugatiak. Mi pontosan tudjuk, hogy ha jönnek a szocialisták akkor összeomlasztják az országot. És akkor mehetünk a jobboldalhoz. Ha megint megtörténik a bukás, akkor megyünk megint a jobboldalhoz, hogy hozza rendbe. Ezért tudjuk pontosan, mit jelent, ha a szocialisták kormányoznak, s mit ha a jobboldal.
Orbán: ebben a helyzetben semmi esélyünk nincs megtalálni a problémákra a válaszokat Miközben Közép-Európa adóssághatára sokkal kisebb, mint a nyugati országoké, erős a csábítás, hogy a közép-európai országok is egyre följebb emeljék az adósságuk határát. Ez a legnagyobb veszély! Orbán: miközben ők Brüsszelben mindet előírnak, mi ne avatkozzunk be semmibe! Nyugat-Európa egy ördögi körben vergődik, amiből nincs kiút. Ez lényegében Brüsszel válsága! Brüsszelben azzal töltenek el értékes napokat és heteket, hogy a csirkeketreceket hogyan kell módosítani, és közben százezrek veszítik el munkájukat, és élünk egyre nehezebben.
Orbán: Csak azt látjuk hogy nő a harag az EU-val szemben. Az emberek nem tudják megérteni hogy mi történt, ugyanis ők rendesen dolgoztak. A válságnak igenis vannak felelősei: a bankárok.
Orbán: A szuverenitással élő országokat nem nézheti le az EU. Az eddigi EU-s válaszok során rendre kedvezőtlenek voltak Közép-Európa számára. Viszont ez a kedvező átrendeződés lehetőségét is magába foglalja. Miközben Nyugat-Európa nem boldogul a válságban, Közép-Európa elég jól boldog. A fájdalmas hírek nem közép Európáról szólnak, hanem Spanyolországból, Portugáliáról. Elég stabilak vagyunk. Sikeresebbnek bizonyulunk mint a Nyugat, és ennek súlyos következményei lesznek.
Orbán: Az EU válsága nem felületes, nagyon komoly! Valami nyugaton romlott el. A kérdés: mi ennek az oka? Hogyan érint ez minket, és hogyan fordíthatjuk a javunkra? Az európai elit ma azt gondolja, hogy a kontinenst kétszer romba döntő háború a nacionalizmusnak köszönhető. Ma az EU, az európai egység, olyan nemzetközi programmá vált, amelyről nem egyszerű beszélni, mert mindet félreértenek.
Németh Zsolt Orbán Viktornak ad szót.
Tőkés: mi az egység hívei vagyunk. Az EMNT, a Néppárt összefogást szeretne minden erdélyi magyar politikai szereplővel. Ennek magvalósításában számítanak az Orbán-kormány hathatós támogatására. Tőkés: nálunk most kizárják Basescut, pedig ő közel jött a magyarokhoz. Most is itt lenne közöttünk, ha nem lenne most ez a nagy harc. Kérdezem: vajon jobban járunk, ha Antonescu lesz az elnök? Politikai téren nekünk egy erdélyi magyar válogatottra van szükségünk!
Tőkés: botrányos, hogy vannak olyan külhoni magyar politikusaink, akik ahelyett hogy felzárkóznának a nemzeti együttműködés rendszeréhez, éppen ellenkezőleg, ellene fordulnak a magyar kormány politikájának!
Tőkés: Nem csak a román politikusok, de gyakran mi is elfelejtjük, hogy az autonómia nem csak egy eszme, hanem gazdaságilag is nagyon fontos. Az autonómia nem egy öncélú dolog, gazdasági létkérdés, népünk boldogulásának feltétele! Példának hozza fel Dél-Tirolt és Katalóniát.
Tőkés gazdasági vonatkozásokra tér át. A Wekerle tervről beszél, amellyel nem csak Magyarország fellendülését elérni, ez az eurózóna teljes területére ki kell hasson. Mi sem szigetelődhetünk el. Szeretnék a Mikó-tervet más országokra is kiterjeszteni (Erdélyországon kívül :) ) Ez mind a magyaroknak, mind a románoknak egyformán fontos. Mindnyájunknak esélyt ad a felemelkedésre.
Tőkés hangos szóval hívja a magyar embereket, vegyenek részt szeptember 1-én az Igazság Napján. Sajnos, a zilahi Wesselényi Kollégium ügye is ugyanilyen a helyzetben van – mondja.
Tőkés a Mikó-ügy körüli tüntetéssorozatról beszél, és a szeptember elsejére tervezett Igazság Napjáról. Beszédének vezérigéje: „Az igazságomhoz ragaszkodom, róla nem mondok le!
Tőkés: Vajdaságban is meg akarják akadályozni az autónómia-törekvéseket. Ugyanez tapasztalható nálunk is,
Erdély.ma nak is hasonló megnyilvánulásai vannak. Ebben az ellenforradalmi restaurációban kell élnünk.
Tőkés: Nemrégiben Károly herceg járt itt Székelyföldön, amelyre Kolozsvár polgármestere úgy reagált, hogy most be fogják vezetni a hivatalos magyar nyelvet Kolozsváron, és a várost átnevezik Kolozsvárrá. Ettől mi sajnos nem kell félnünk!
Németh Zsolt köszönti a közönséget, megemlítve Semjén Zsoltot, Toró T. Tibort, Berényi Józsefet, Albert Tibort, Kovács Miklóst, Brenzovics Lászlót, Pásztor István és Jakab Attila főszervezőt, majd Tőkés Lászlónak adja meg a szót.
-
Az autonómia nem székelykedés, hanem gazdasági létkérdés!
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az előző évekhez hasonlóan, idén is elfogadta a szervezők meghívását, és részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott politikai fórumon. Tőkés László EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével közösen Magyarország és Közép-Európa megújul címmel értekezett. Az eseményt Németh Zsolt külügyi államtitkár, a diáktábor egyik alapítója moderálta.
Orbán Viktor beszédében elmondta: aggodalommal tekint a romániai belpolitikai helyzetre, de nem avatkozhat bele annak alakulásába. Az erdélyi magyaroknak át kell érezniük a helyzet súlyosságát és a személyes felelősség terhét. Orbán Viktor közvetett módon utalt arra is, hogy mi lehet a vasárnapi referendumon meghozható, Traian Basescu elmozdítását megakadályozó lépés, mondván, néha úgy is hozhatunk jó döntéseket, ha nem hozunk döntéseket.
A nemzet miniszterelnöke a gazdasági válság okaival összefüggésben elmondta: Európa fokozatosan elvesztette realitás-érzékét. Európában a válságból a kiutat a közép-európai régió országai találták meg, s ezt a tényt nem ismerik be nyugatabbra. Kik felelősek az euró-válságért? – tette fel a kérdést a nemzet miniszterelnöke. Válaszában rámutatott arra, hogy bár Brüsszel úgy tesz, mintha nem lennének felelősök, a válság kirobbanásáért konkrét személyek felelnek. Nem csoda, hogy nő a harag az Európai Unióval szemben, ha Brüsszel nem vállal felelősséget tetteiért, úgy tesz, mintha az elvek és intézmények mögött nem lennének emberek. Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európa ördögi körben forog, és nem találja a kiutat. Orbán Viktor kijelentette: az európai válság Brüsszel válsága. Brüsszelben azzal foglalkoznak, hogy tyúkketrecek méreteit szabályozzák, míg a valódi problémákra nem találnak megoldásokat. Szerinte felelősségteljesebb politizálásra van szükség.
Szűkebb, Kárpát-medencei vonatkozásban Orbán Viktor rámutatott arra, hogy nem várhatunk sikerreceptet a Nyugattól, nekünk kell kigondolnunk saját megoldásainkat. Bíznunk kell önmagunkban, abban, hogy képesek vagyunk magunkat megszervezni. Az európai nemzetek egységének érzékeny kérdését érintve a miniszterelnök szemléletes példával élt, mondván, „Európa nem egy gyümölcsturmix, hanem egy gyümölcskosár kell legyen”. A gazdasági válságra sem lehet egy általános receptet kidolgozni, minden nemzetnek sajátságos lehetőségei vannak a gazdasági válságból kivezető út megtalálására.
Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke, átfogó erdélyi magyar helyzetjelentéssel szolgált a tusnádi sportpályát megtöltő hallgatóságnak. Kijelentette: Orbán Viktor tusnádfürdői jelenléte a társadalmi konzultáció erdélyi magyar közösségünk felé való kiterjesztésének tekinthető. Helyzetértékelésében említést tett a Székely Mikó Kollégium, illetve a MOGYE magyar tagozatának ügyéről, hangsúlyozva: az igazságról és a minket megillető jogokról nem szabad lemondanunk. Tőkés László bejelentette: a magyar kormány nemzetgazdasági minisztériuma nagy mértékű támogatást nyújt az EMNT által kidolgozott Mikó Imre Terv megvalósítására, a Wekerle-terv ernyője alatt. A folyamat a gazdasági talpraállásról szól, ugyanis gazdasági önrendelkezés nélkül Erdély sorsa megpecsételődött. Sokan megfeledkeznek arról, hogy az autonómia nem csupán egy szép eszme, hanem gazdaságilag is fontos. Tőkés leszögezte: az autonómia nem székelykedés, hanem létkérdés! Erdély mindig is Románia gazdasági mozdonya volt, és még mindig van annyi erő benne, hogy a Balkán irányából Nyugat-Európa felé terelje az országot. Tőkés László említést tett az európai autonómiák rendszeréről is, amelyek igazolják, hogy az önrendelkezés a gyakorlatban is működő fogalom. Az EMNT-elnök Orbán Viktor, illetve a magyar kormány hatékonyabb támogatását kérte az autonómia ügyének előmozdítása érdekében. Megemlítette, hogy „senki sem jött még olyan közel a magyarsághoz”, mint Traian Băsescu felfüggesztett román államfő, ezért fontolóra kell venni, hogy ő vagy a xenofób Crin Antonescu lenne jobb államelnök. Ugyanakkor arcátlan arroganciának nevezte Victor Ponta román miniszterelnök kijelentését, miszerint Székelyföld nem létezik. Ez egyben azt jelentené, hogy „önök sem léteznek” – tette hozzá a volt püspök.
Párhuzamot vonva az éppen megkezdődött harmincadik nyári olimpia békeüzenetével, az „esztelen testvérharc helyett a csapatszellem kialakulását” sürgette az erdélyi magyar politikában. Az olimpiai játékok üzenete szerint elvszerűen, szabályosan kell játszani, ezt kellene alkalmazni a politikai pályán is. Szabálytalan játéra, korrupcióra, manipulációra nincs szüksége közösségünknek, mondotta, ugyanakkor hozzátette: fontos, hogy a „bíró is független legyen” ebben a játékban.
Mint minden évben, idén is lehetőség nyílt arra, hogy az előadásokat követően a közönség közvetett módon kérdéseket intézzen az előadókhoz. A legtöbb kérdés a júniusi romániai helyhatósági választások eredményeit firtatta, illetve az erdélyi magyar politikai pártok lehetséges együttműködésére kérdezett rá. Tőkés László határozottan kijelentette: fontosnak tartja az új egység megteremtését, az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogását, ennek azonban feltételei vannak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alapított Erdélyi Magyar Néppárt ugyanis nem ül tárgyalóasztalhoz korruptakkal és árulókkal.
Orbán Viktor a kérdésekre válaszolva elmondta: a magyar kormány viszonya a határon túli magyarsággal nem politikai természetű. Feladatának érzi egységet teremteni a széthúzó erők között, a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében. Hozzátette: azért szövetségesek a Tőkés László vezette EMNT-vel, mert húsz éve rendíthetetlenül ugyanazokat a nemzeti célokat szolgálják. A magyar kormány mindemellett elismeri és tiszteletben tartja azt a tényt, hogy az RMDSZ nyolcvan százalékos támogatottságot élvez, de nem tudja elfogadni az erkölcsi szempontok figyelmen kívül hagyását a nagyobbik magyar párt politikájában.
A Tusványos sajtószolgálata
Erdély.ma

Orbán: Jó döntés a nem döntés
Nagy román hazafinak nevezte Traian Basescu felfüggesztett román államelnököt a 23. Bálványosi Szabadegyetem zárónapján Orbán Viktor, és – hangsúlyozva, hogy nem kíván beavatkozni Románia belügyeibe – arra kérte a határon túli magyar és román szavazókat, megfontolt döntést hozzanak abban a kérdésben, hogy az államelnök menjen vagy maradjon, „például úgy, hogy nem hoznak döntést”.
A magyar miniszterelnök előadásában – hangsúlyozva, hogy nem kíván beavatkozni Románia belügyeibe – elmondta: aggodalommal tölti el, amit lát. Kiemelte: keleti szomszédunknak eddig sikerült elkerülnie azt a hibát, amibe a nyugat-európai kormányok beleestek, nevezetesen, hogy a gazdasági válságot követően is növelték államadósságukat.
A mostani „bicskázás” – vagyis az a román belpolitikai válság, aminek egyik fejleménye az államelnök eltávolításának szándéka – viszont azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ez az előny elvész, és a nemzetpolitikát huszadrangúnak tekintő internacionalista erők zsákmányává válik Románia is – mondta. Ezért azt kívánta a románoknak és a magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést vasárnap. Aztán – mint hozzátette – a várható parlamenti választáson szavazzanak majd úgy, hogy meg tudják védeni az elmúlt években elért eredményeket.
A magyar miniszterelnök a közönség soraiból érkező kérdésre kifejtette, nemzeti kormány vezetőjeként könnyebben egyezségre tud jutni román hazafiakkal, mint internacionalistákkal, mert előbbiek hozzá hasonlóan nemzetük érdekeit képviselik, míg utóbbiaknál nem tudni, „honnan jöttek, milyen nyelven beszéltek a szüleik, és jelent-e ez a kötődés nekik egyáltalán valamit a döntéseik meghozatalakor”. Elmondta, izgatottan várja, hazafias vagy internacionalista kormánya lesz-e Romániának a választások után, mert tapasztalatai szerint előbbiekkel könnyebben szót lehet érteni, mint az utóbbiakkal. „Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek.”
Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott, Romániában az elmúlt tíz, de különösen az elmúlt hét-nyolc év a felzárkózás szempontjából sikeres volt, és az ország óriási lehetőség előtt áll. Nyertese lehet annak az átrendeződési folyamatnak, amelyik a válságot helytelenül kezelő Nyugat-Európával szemben a kelet-közép-európai országok felemelkedését hozhatja. A miniszterelnök beszédében nemcsak a nyugat-európai országok válságkezelését kritizálta, de az EU nevében fellépő Brüsszelét is, mert félve a tömegek politikai aktivitásától a nemzetek együttműködésére épülő európai eszmét kiforgatta, elvek és intézmények mögé bújva eliminálta az emberi felelősséget.
DOMBI MARGIT
Magyar Nemzet

Orbán Viktor Tusványoson: „jól döntsenek” Románia polgárai a népszavazáson
„Jó döntés” meghozatalára biztatta Románia polgárait szombaton, Tusnádfürdőn Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján rendezett politikai fórumon tartott előadást a több mint ezer fős hallgatóság előtt. A Magyarország és Közép-Európa megújul című fórumon előadást tartott Tőkés László EP-képviselő is, aki szerint a román politikusok közül Băsescu került legközelebb a magyarokhoz. A felfüggesztett államfő az idén nem látogatott el a Tusványosra, mivel a vasárnapi népszavazást megelőző kampánycsendben nem vállalhat nyilvános szereplést.
A tusványosi fórumon, amelynek moderátora Németh Zsolt, a budapesti külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt, Orbán Viktor hangsúlyozta, nem avatkozhat bele abba, hogy a bukaresti „bicskázás” után ki marad talpon, és „kit hoznak ki a bálteremből”, de aggodalommal tölti el, amit lát.
„Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést” – jelentette ki a miniszterelnök. Ezzel a Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen kiadott péntek esti állásfoglalására utalt, amelyben az erdélyi magyarságot a vasárnap tartandó népszavazáson távolmaradásra szólították fel (lásd: Orbán-Tőkés: az erdélyi magyarság maradjon távol a népszavazástól! Orbán Viktor és Tőkés László ismételten kiállt Traian Băsescu államelnök mellett, a vasárnapi népszavazástól való távolmaradásra szólította fel az erdélyi magyarságot – közölte Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint Orbán Viktor péntek este Tusnádfürdőn egyeztetett határon túli magyar szervezetek vezetőivel a kormányzás eddig eltelt időszakának nemzetpolitikai eredményeiről és a következő két év tennivalóiról.
A tanácskozáson részt vett a magyar kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Németh Zsolt külügyi államtitkár, valamint Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnőke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László, a KMKSz alelnöke – áll a közleményben.
A közlemény kiemeli: Orbán Viktor külön megbeszélést is folytatott a Fidesz stratégiai partnerével, az EMNP vezetőségével. Megerősítették stratégiai szövetségüket a jövőre nézve. Áttekintették az erdélyi magyarság szempontjából legfontosabb problémákat, és megoldást sürgettek mind a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, mind a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ügyében.).
Orbán Viktor és Tőkés László is fehér ingben érkezett a tusványosi fórumra: a jelenlévő újságírók közül sokan ezt is a népszavazással kapcsolatos jelzésként értelmezték. Romániában ugyanis az államfő leváltását ellenzők tábora jelképévé tette a fehér színt, és a népszavazási kampány idején fehér ingben jelentek meg a Băsescu államfőt támogató politikai rendezvényeken.
Orbán: nincs világválság
Orbán Viktor egy a gazdasági válság okairól és kezelési lehetőségeiről szóló átfogó előadás során hozta szóba Románia és Magyarország sajátos helyzetét.
Szerinte Közép-Európa sikeresebb volt a válságkezelésben, mint a Nyugat, de Magyarországnak és Romániának most erőfeszítéseket kell tennie, hogy bekerülhessen a Szlovákia, Csehország, Lengyelország alkotta sikerzónába. Orbán Viktor aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt, amelyek szerinte kockára teszik az utóbbi tíz év felzárkózását és a költségvetés rendbetételében elért eredményeket, amelyekért a lakosság hatalmas áldozatot hozott.
Elemzésében a miniszterelnök rámutatott: nincs szó világválságról, csak Amerikában és Európában van baj.
„Ma az európai egység egy olyan nemzetközi programmá vált, amellyel kapcsolatban kritikát megfogalmazni, akárcsak érzékeny kérdéseket feltenni, a kánonon kívüli hangfekvésben beszélni, nem csak illetlenség, hanem retorzióért, sőt kiátkozásért kiáltó tett” – mondta Orbán Viktor. Ezzel szemben a miniszterelnök szerint egyedi megoldásokra van szükség egyedi problémák kezelésében, és az európai nemzetek ellenében az Európai Uniót nem lehet sikerre vinni. Rámutatott, a nemzeti érzés reneszánszát éli Európában és bebizonyosodott, hogy az európai nemzetek nem akarnak összeolvadni egymással.
„A terv az gyümölcskosárra hasonlít inkább, nem pedig egy gyümölcsturmixra, amit brüsszeli bürokraták hoznak létre. Ebből az is következik, hogy a mai európai válságra nincs központi megoldás, a nemzeteknek saját erősfeszítéseik révén, külön-külön kell megoldaniuk a saját problémáikat” – magyarázta a miniszterelnök.
Úgy vélekedett: ez a válság kedvező átrendeződés lehetőségét hordozza Közép-Európa országai számára.
„Ki kell mondanunk, hogy az európai válság lényegében Brüsszel válsága. Brüsszel az elsődleges akadálya annak, hogy nem találjuk a megoldásokat a nemzetgazdasági bajok kezelésére. Brüsszelben azzal töltenek értékes heteket, hogy a csirkeketrecek méretét módosítsák, előírják, hogy a disznóknak játékot kell betenni az ólakba, és a libák lelki állapota fontos európai politikai kérdés, miközben százezrek veszítik el munkahelyüket, omlik össze a pénzünk és érezzük, hogy egyre nehezebb megélni” – mondta a miniszterelnök.
Közép-Európa országainak lépéselőnyét Orbán Viktor annak tulajdonította, hogy nem újabb hitelek felvételével próbálták a válságot kezelni.
„Ez alól csak Magyarország a kivétel, amely a 2008-as válság után radikálisan megnövelte államadósságát és most azért harcolun
k, hogy az adóssághegy ne szakadjon ránk, hanem kimászhassunk alóla” – mondta Orbán. Az eladósodásért Orbán Viktor a baloldalt okolta. „Ha jönnek a szocialisták, előbb-utóbb összedöntik az országot, és akkor előbb vagy utóbb a jobboldalhoz kell fordulnunk, hogy az hozza rendbe. Aztán ha ráununk a jobboldalra, vagy a jobboldal mindenféle hibákat vét, akkor persze visszamegyünk a baloldalhoz, aki majd megint jól összedönti az országot, és utána megint visszahívjuk a jobboldalt, hogy tegye már rendbe” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a válságkezelésre nincs egységes sikerrecept, és ez szerinte nem baj. „Ez összességében egy intellektuális szabadságot, egy lehetőséget is jelent. Ha bízunk magunkban, megértjük a folyamatokat, amelyekben élünk, képesek vagyunk kidolgozni a megoldásokat, és képesek vagyunk megszervezni magunkat ennek érdekében, akkor az az előnyünk, ami ma a válságkezelésben a nyugatiakkal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad, és óriási lépést tettünk a siker irányába” – jelentette ki Orbán.
Orbán: a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták
Orbán Viktor szerint a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták.
A miniszterelnök a hagyományokhoz híven a hallgatóságból érkező, írásban feltett kérdésekre is. Az új román kormánnyal való együttműködésre vonatkozó kérdésre válaszolva kitért a hazafias és az internacionalista kormányokkal való együttműködés tapasztalataira.
Kijelentette, hogy Traian Băsescu államfőt jó román hazafinak ismerte meg. „Ha jó román hazafival állok szemben, meg fogjuk találni azokat a megoldásokat, amelyek a román és a magyar hazafiaknak is megfelelnek” – jelentette ki. Hozzátette, izgalommal várja, hogy az őszi parlamenti választások után internacionalista vagy hazafias kormány alakul Bukarestben.
Orbán: „jó szerencsét” az erdélyi magyar összefogáshoz
Orbán Viktor elmondta, azért vállalt stratégiai partnerséget Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), mert néhány rendíthetetlenül képviselt cél – mint például az autonómia – szövetséget hozott létre közöttük. „Stratégiai szövetségben vagyunk, és kívánok sikert számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) szavaztak. Úgy tegye a miniszterelnök a dolgát, hogy a magyar eszmék irányában való elmozdulást és az itteni magyar egységet is szolgálja” – összegezte a feladatot.
Az erdélyi magyar összefogásra vonatkozó kérdésre azt hangsúlyozta, hogy az összefogáshoz erő kell. Kétségbeesettségből, szétesettségből, töredékpártokból nem jön létre erő. Azért tartotta nehéznek az Erdélyi Magyar Néppárt dolgát, mert egy erős RMDSZ-szel szemben próbál néhány ügyet győzelemre vinni. A Fidesz 1994-es dilemmáját is felidézte. Elmondta, amikor „darabokra zúzták az első magyar polgári kormányt”, a Magyar Szocialista Párt valamennyi korábbi ellenzéki pártot, így a Fideszt is meghívta a kormányba. „Ha akkor igent mondtunk volna, erkölcsileg elbukunk, és esélyünk sincs, hogy az országrontó szocialista kormányokat leváltsuk” – állapította meg. Az elmondottak alapján kívánt „jó szerencsét” az erdélyi pártoknak, hogy eldöntsék: összefognak-e vagy nem.
A hallgatóság és a miniszterelnök párbeszédét moderáló Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára összegző szavaiban az autós navigációs eszközök szótárából vett hasonlattal élve elmondta: újratervezésre van szükség, mert új helyzetbe került Európa, Közép-Európa és a határon túli magyarság. Úgy vélte, a Tusványos keretében Tőkés László és Orbán Viktor pár navigáló műholdat azonosított. Az államtitkár Bibó István gondolatát idézve megállapította: a fejődéshez a szabadság és a közösség ügye egy ügy kell, hogy legyen.
Tőkés: a román politikusok közül Băsescu jött legközelebb a magyarokhoz
A román politikusok közül Traian Băsescu felfüggesztett államfő került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz – vélekedett előadásában Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
Tőkés EP-képviselő a nyári olimpiára építő sportpárhuzamot vonva utalt a vasárnapi népszavazásra, amelyen a felfüggesztett államfő leváltásáról kell dönteniük a romániai választóknak. „Le akarják küldeni a pályáról Traian Băsescut. Hát jobb csapatkapitány a xenofób Crin Antonescu? Adják meg önök a választ” – mondta Tőkés.
Az EMNT elnöke a sportból vett hasonlattal írta le a romániai magyar összefogás esélyeit is. Kijelentette, a csapatszellem a politikában is fontos. Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek az Orbán Viktor által 2010-ben meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében kell összefogniuk. „A pártegység kényszerzubbonya nem illik az erdélyi magyarságra” – jelentette ki a volt püspök, majd az őszi parlamenti választásokra utalva hozzátette: „politikai megmérettetésre és erdélyi magyar válogatottra van szükség”.
Tőkés László nyomatékosította, „bundázókkal” nem tud egy csapatban játszani, „olyanokkal, akik Bukarestben vajazzák le a mérkőzést, és nem az erdélyi magyarságot képviselik Bukarestben, hanem Bukarestet képviselik az erdélyi magyarság előtt” – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, „a doppingbotrányok”, a „szabálytalanul benevezett játékosok” vezettek a politika beszennyeződéséhez. „Tisztulásra van szükség az erdélyi magyar politikában” – nyomatékosította Tőkés László. Azt is megállapította, az emberek azért fordultak el a politikától, mert a politika fordult el tőlük.
Az EMNT elnöke gazdasági kérdéseket is érintett előadásában. Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert idézve jelentette ki, az a cél, hogy a határon túli magyar vállalkozások is bekapcsolódjanak a magyar gazdaság vérkeringésébe. Azt is megemlítette azonban, hogy elszigetelten nem lehetséges a gazdasági talpra állás; ebben a kérdésben a román és a magyar érdekek egybeesnek.
Tőkés László megemlítette, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés autonómiát ígért a magyarságnak, Bukarest azonban gyarmatként tekintett a megszerzett területekre. Utalt arra, hogy a nyugat-európai területi autonómiák gazdasági fellendülést hoztak azokon a területeken, amelyeken bevezették azokat. „Dél-Tirolban nincs munkanélküliség, Katalónia pedig Spanyolország legfejlettebb tartománya” – példázta a volt püspök. „Kérjük, keressék meg annak az eszközeit, módszereit, hogy miként tudnának támogatást nyújtani az autonómiához” – szólt a mellette ülő Orbán Viktorhoz.
MTI, Hírösszefoglaló
Krónika (Kolozsvár)

Európa legyen gyümölcsöskosár, nem pedig gyümölcsturmix”
Orbán Viktor szerint az európai nemzetek reneszánszáról beszélhetünk
Magyarország és Közép-Európa megújul címmel tartotta meg hagyományos előadását a Tusnádfürdőn zajló, 23. Bálványosi Nyáriegyetem és Diáktáborban szombaton délelőtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Németh Zsolt által moderált politikai fórumon ugyanakkor Tőkés László a közélet kérdéseiről, a belpolitikai helyzetről, a gazdasági fejlődés és az autonómia összefüggéseiről, a romániai magyar politikai paletta lehetséges alakulásáról értekezett, Orbán Viktor pedig európai összképet nyújtott a gazdasági válságról, és annak hatásairól. A magyar miniszterelnök keményen bírálta az európai uniós politikai intézmények válságkezelő megoldásait. Véleménye szerint Közép-Európa ebben a tekintetben nagyobb sikerrel járt, mint a Nyugat. Mint kifejtette, egyedi problémák egyedi megoldásokat igényelnek, az Európai Uniót pedig az európai nemzetek ellenében nem lehet sikerre vinni.
Idén a hagyományos szombat délelőtti politikai fórumon nem jelent meg a román állam egyetlen magas rangú képviselője sem; Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő a vasárnapi referendumot megelőző kampánycsendben ezt nem is tehette volna meg. Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke helyzetképet vázolt előadásában az erdélyi közélet és a belpolitika aktuális kérdéseiről, tárgyalta a gazdaság és az autonómia összefüggéseit, valamint a romániai magyar politikai paletta lehetséges alakulását.
Csak az veszett el végképp, amiről lemondunk
A nemrég bírósági döntéssel visszaállamosított Székely Mikó Kollégium, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyére, (a magyar és angol tagozat létrehozásának jog-, és törvénysértő akadályozására) hivatkozva Tőkés László kijelentette: a két neves reformkori politikus, Wesselényi Miklós és Mikó Imre építő munkássága megfelelő példaként szolgálhat, aziránt „hogy álljunk ki a szabadság, és elorozott tulajdonunk mellett”. Deák Ferencet idézve hangsúlyozta: „csak az veszett el végleg, amiről mi magunk lemondunk”. Felkérte a hallgatóságot, vegyenek részt szeptember elsején, az úgynevezett Igazság Napján a kollégium védelmében tervezett tüntetésen.
Az autonómia gazdasági létkérdés
A gazdasági kérdések vonatkozásában az EP-képviselő megállapította: gazdasági önállóság nélkül Erdély a politikai céljait sem tudja megvalósítani.
Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter kijelentésére hivatkozva kiemelte: a második Orbán-kormány kiemelt fontossággal kezeli a határon túli területeknek a magyar gazdaság „vérkeringésébe” való bekapcsolásának kérdését. A nemzetgazdasági minisztérium a Wekerle-tervvel összefüggésben támogatást nyújt az alulról építkező gazdaságfejlesztési stratégiaként létrehozott Mikó Imre Terv megvalósítására, amelyet az EMNT kezdeményezett. A jelenlegi magyar kormány ugyanis a gazdasági önrendelkezés megvalósítására törekszik, magyarázta Tőkés László. A Kárpát-medencei gazdasági övezet stratégiai programja, a Wekerle-terv célja a gazdasági növekedés segítése, a Kárpát-medencei térségen belüli együttműködési lehetőségek kiaknázása, hosszú távon pedig a fenti gazdasági övezet létrehozása.
– Magyaroknak, románoknak egyaránt érdekük egy olyan gazdaságpolitika kezdeményezése, amely a szubszidiaritás, regionalizmus, a szomszédságpolitika terén zajlik, és mindannyiunknak esélyt ad a felemelkedésre – fogalmazott az EP-képviselő.
Mint mondta, a politikusok általában megfeledkeznek arról, hogy az autonómia nem csak egy szép eszme: a működő autonómiák pedig általában kiváló gazdasági eredményeket mutathatnak fel, mint például a munkanélküliséget alig ismerő olaszországi Dél-Tirol, vagy Katalónia, Spanyolország legfejlettebb tartománya. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európában létező területi autonómiák mellett 11 európai országban érvényesül a kulturális autonómia rendszere is.
Tőkés László emlékeztetett: az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés autonómiát ígért az együttlakó népek számára, ezzel szemben Bukarest Trianon után a megszerzett területeken egyfajta gyarmatosítást kezdett, annak ellenére, hogy Erdély a fejlődési folyamatok „vezérhajója” volt. Arcátlan arroganciának nevezte Victor Ponta miniszterelnök kijelentését, miszerint a Székelyföld nem is létezik.
Az autonómia gazdasági létkérdés, a romániai magyarság boldogulásának előfeltétele – szögezte le az EP-képviselő. „Kérjük, keressék meg annak az eszközeit, módszereit, hogy miként tudnának támogatást nyújtani az autonómiatörekvések terén való előrelépéshez” – kérte fel Tőkés László a magyar miniszterelnököt.
„Băsescu került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz”
A pénteken megnyitott nyári olimpiai játékok kapcsán sportpárhuzamot vonva, a vasárnapi referendumra utaló EP-képviselő felvetette a kérdést: „Jobb csapatkapitány a xenofób Crin Antonescu, mint Traian Băsescu, akit le akarnak küldeni a pályáról? A román politikusok közül Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő került a legközelebb az erdélyi magyarokhoz”, állapította meg Tőkés László.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte Magyarország szomszédjaihoz, Szerbiához, Szlovákiához hasonlóan Romániában is a posztkommunista erők előretörésének vagyunk tanúi. Mint fogalmazott, a kommunista típusú kizárólagossággal Románia kizárja magát a Schengen-övezetből is.
A harmincadik olimpia békeüzenetének megfelelően kijelentette: a csapatszellem a politikában is fontos. Ugyanakkor megállapította: „a kommunista pártegység kényszerzubbonya nem illik az erdélyi magyarságra”, és az őszi parlamenti választásokra utalva hozzátette: „politikai megmérettetésre, erdélyi magyar válogatottra van szükség”.
Tőkés úgy vélte, az olimpiai játékok szellemében szabály- és elvszerű, méltányos játékosokra van szükség az egyébként „tisztulást” igénylő politikai pályán is, illetve a játékban a bírónak is függetlennek kell lennie. A romániai magyar politikai alakulatok lehetséges együttműködését illetően nyomatékosította: „bundázókkal” nem tud egy csapatban játszani, olyanokkal, akik „nem az erdélyi magyarságot képviselik Bukarestben, hanem Bukarestet az erdélyi magyarság előtt”. Hallgatósági kérdésre válaszolva megállapította: fontosnak tartja az új összefogást, az egység megteremtését, ennek azonban erőteljes elvi feltételei vannak.
Orbán: radikális és azonnali megoldások szükségesek
Orbán Viktor magyar miniszterelnök átfogó elemzésben tárgyalta a világgazdasági válság európai okait és vonatkozásait, élesen bírálta az Európai Unió (EU) különböző intézményei által a krízis kezelésére nyújtott megoldásokat, illetve néhány gondolatot fogalmazott meg a romániai politikai helyzettel kapcsolatban.
– Megfigyeltem: ha megnyerjük a választásokat, akkor rendszerint az asztal közepén ülök, amikor ellenzékben vagyunk, akkor a szélére szorulok – humorizált a magyar kormányfő.
Közölte: jeles nyugat-európai közgazdászok által, a napokban nyilvánosságra hozott, „brutális egyértelműséggel” megfogalmazott helyzetjelentés szerint a világgazdasági válság európai hatásainak kezelésére radikális és azonnali megoldások szükségesek, ellenkező esetben a kontinens „holdkóros módján a saját vesztébe tántorog”.
Európa elvesztette a realitásérzékét
A magyar kormányfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU keretében a kánonon kívüli hangnemben nem lehet beszélni a gazdasági válságra adott megoldásokról. – Úgy gondolom, az Unió sikere a nemzetek sikerében rejlik, nem pedig a nemzetek feletti struktúrákban. Szembe kell nézni az európai nemzetek reneszánszával. A nemzeti érzés megerősödését tapasztalhatjuk a hollandoknál, görögöknél – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte ilyen tekintetben Európa elvesztette a realitásérzékét.
– Az európai nemzetek nem akarnak egybeolvadni egymással. Szerintem Európának gyümölcsöskosárnak, nem pedig gyümölcsturmixnak kell lennie. Nyugaton lengyel vízszerelőket dolgoztatnak, s közben elítélik a bevándorlást. Tény, hogy az aggasztó hírek nem a közép-európai országokból érkeznek, a régió gazdasági szempontból aránylag stabilnak mondható. Amennyiben Nyugaton ezt sem értik meg, az súlyos következményekkel járhat – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: miközben pénzügyi vonatkozásban a közép-európai államok nem állnak rosszul, Nyugat különböző eszközökkel erőteljes nyomást próbál gyakorolni rájuk.
– Közép-Európa sikeresebbnek bizonyult a válságkezelésben, mint a Nyugat – szögezte le a magyar kormányfő. Véleménye szerint, pontosan megnevezhető néhány személy és pénzintézet, amely a gazdasági válságot okozta. Elítélte az általa személytelen intézményi politizálásnak nevezett brüsszeli ügyvivést. – Egyébként azt halljuk, hogy hibás például Görögország, de azt nem, hogy Brüsszel lenne a vétkes. A bankok ismét sorba állnak az adófizetők pénzéért. Az Unió védi a különböző pénzintézeteket. Továbbra is védik azt az elvet, hogy a piac működésébe nem kell beleszólni, de eltűrik a spekulánsokat – fogalmazott a politikus. Szerinte Nyugat-Európa ördögi körben vergődik, amelyből nem találja a kiutat.
„Ha jönnek a szocialisták, összedöntik az országot”
– Az Európai Unió válsága tulajdonképpen Brüsszel válsága, s a helyzetért Brüsszel az elsődleges felelős. Azzal töltenek el rengeteg időt, hogy játékot kell tenni a disznónak a ketrecbe, és hangoztatják, hogy a liba lelkiállapota fontos kérdés, holott az európai polgárok megélhetésének biztosítására kellene összpontosítaniuk – mondta.
A hallgatóság tetszését váltotta ki Orbán Viktornak az a kijelentése is, hogy míg Nyugat-Európában szinte lényegtelen, hogy a politikai spektrum melyik oldalán álló párt vállalja a kormányzást, Magyarországon sorsdöntő kérdés, hogy ki van hatalmon. – Ha jönnek a szocialisták, összedöntik az országot – jelentette ki.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a nyugatiakkal ellentétben, a kelet-európai államok egyre sikeresebbek. – A közép-európai sikerországokhoz akar tartozni Magyarország és Románia is. Jelenleg Magyarországnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy ne szakadjon le Közép-Európáról – közölte.
Orbán nem akar konfliktust az RMDSZ-re szavazó magyarokkal
Orbán Viktor a romániai helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott: az utolsó hét-nyolc év sikeres volt az ország számára, ugyanis sikerült kordában tartani az államadósságot, a kormány megfelelő intézkedéseket hozott. – A románok és a szlovákok is meghaladtak bennünket – értékelte. Úgy vélte azonban, a jelenlegi romániai belpolitikai folyamatok nagyon nagy kockázatokkal járnak, s az ország elveszítheti a jelenlegi helyzetét, eddigi eredményeit.
– Lassan ki sem lehet igazodni, hogy mi történik pontosan. Bicskázás zajlik. Románia sorsa egy-két évtizedre eldől. Hasonló pillanat ez most itt, mint Magyarországon 2010-ben – fogalmazott a miniszterelnök.
A hallgatóság kérdéseire válaszolva rámutatott: a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták. Hozzátette: Traian Băsescut jó román hazafinak ismerte meg.
Elmondása szerint azért vállalt stratégiai partnerséget Tőkés Lászlóval és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), mert néhány rendíthetetlenül képviselt cél – mint például az autonómia – szövetséget hozott létre közöttük. „Sikert kívánok számukra, de nem kívánok konfliktusba keveredni azzal a 80 százaléknyi magyarral, akik az RMDSZ-re szavaztak – fejtette ki Orbán Viktor. Mint mondta, az a feladata, hogy „a magyar eszmék irányában való elmozdulást és az itteni magyar egységet is szolgálja”.
Németh Zsolt államtitkár az előadók gondolatait összegezve kijelentette: Európa, Közép-Európa és a határon túli magyarság egyaránt új helyzetbe került. Úgy vélte, Tusványos keretében Orbán Viktor és Tőkés László néhány „navigáló műholdat azonosított”. A politikai fórumot Bibó István gondolatával zárta: „a fejlődéshez a szabadság és a közösség ügyének egynek kell lennie”.
KISS OLIVÉR, ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

Harmadszorra szervezik meg a Kolozsvári Magyar Napokat
Tűzijáték az önkormányzattól, pezsgő a Törleytől
A Kolozsvári Magyar Napokat (KMN) szervező Kincses Kolozsvár Egyesület (KKE) képviselői tegnap a sajtó nyilvánossága előtt számoltak be az augusztus 13-a és 20-a közötti rendezvényről. Gergely Balázs főszervező szerint az eddigi két rendezvényen a város magyarságának 50 százaléka, azaz legalább 25 ezer ember vett részt. Szép Gyula, a KKE alapító tagja a komolyzenei programokat ismertette, majd Szabó Lilla programigazgatótól megtudtuk: 8 nap alatt 220 programot szerveznek 40 helyszínen. Sánta Levente fesztiváligazgató azt hangsúlyozta: 4 napon át a Farkas utca egészét lefoglalják. Kinizsi Zoltán, a KMN önkormányzati kapcsolatokért felelős szervezője elmondta: idén a kolozsvári városházi vezetőség ígéretet tett, hogy jövőre kiemelt rendezvényként támogatják a KMN-t. Augusztus 19-én, a város „születésnapján” a híres Törley pezsgőgyár jóvoltából több mint félezer pezsgősüveget nyitnak ki, a záró estén pedig tűzijátékot szervez a városháza.
Sajtótájékoztatón számolt be a Kolozsvári Magyar Napokat (KMN) szervező Kincses Kolozsvár Egyesület (KKE) az idei nyolcnapos rendezvénysorozatról, amelyre augusztus 13-a és 20-a között kerül sor. Gergely Balázs főszervező, KKE-elnök elmondta: az általa vezetett egyesületben idén döntés született arról, hogy a rendezvénysorozat szervezését a KKE egyedül vállalja fel. Örvendetesnek tartotta, hogy tavalyhoz képest a városi önkormányzat hozzájárulása jóval nagyobb, ám azt nem árulta el, hogy mekkora összeggel járul hozzá a városháza a költségekhez. – A Kolozs Megyei Tanács eddig is jelentős összeggel támogatta a rendezvényt. Ám most úgy tűnik: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal is átérezte a rendezvény fontosságát” – magyarázta Gergely.
Van, aki még nem hallott róla
– Eddigi közvélemény-kutatásaink alapján elmondhatjuk: a város magyarságának 73–75 százaléka hallott a rendezvényről, és 50 százaléka el is jött legalább egy programpontra. Ez pedig azt jelenti, hogy az eddigi Kolozsvári Magyar Napokon legalább 25 ezer kolozsvári vett részt. Értesüléseink szerint sokan jöttek vidékről is, és sok külföldre elszármazott kolozsvári tér vissza a rendezvény kedvéért. A nyitógálára meghívtuk L. Simon Lászlót, a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnökét, két-két RMDSZ-s és EMNP-s politikust, továbbá Emil Boc polgármestert és Horea Uioreanut, a Kolozs Megyei Tanács elnökét. A Szent István-napi néptánc-találkozóra pedig Németh Zsoltot, a magyar külügyminisztérium államtitkárát várjuk – összegzett Gergely Balázs.
Azt is megtudtuk, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatát a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma nemrég beiktatta a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények sorába. Gergely Balázs ugyanakkor értékelte, hogy a helyi vállalkozók is nagyobb mértékben támogatták idén a rendezvényt.
Kinizsi Zoltán, KMN önkormányzati kapcsolatokért felelős szervezője hozzátette: idén a kolozsvári városháza is nagyobb érdeklődést tanúsított a rendezvény iránt, és ígéretet tettek, hogy jövőre kiemelt rendezvényként kezelik és támogatják a KMN-t. A rendezvénysorozat záró estéjén 10 perces tűzijátékot szerveznek, amelynek költségeit a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal állja – árulta el.
Programokról, kultúráról…
Szép Gyula, a KKE alapító tagja, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta: az augusztus 13-i nyitógálát a magyar operában tartják meg, amelynek keretében főleg szimfonikus művek (Kodály-, Liszt-, Bartók- és Erkel-művek) hangzanak el. A komolyzene kedvelői a rendezvény során még kamarazene-koncertre, orgonamuzsikára és egy marosvásárhelyi fúvósötös fellépésére is számíthatnak. Szép Gyula ugyanakkor értékelte azt, hogy az eddigi KMN-rendezvényeken nem történt rendbontás, és a programpontok után a helyszínek tisztán maradtak. – A KMN-nel olyan modellt állítottunk fel, amelyre büszkék lehetünk – összegzett.
Sánta Levente, a KMN fesztiváligazgatója elmondta: idén 4 napon át (csütörtöktől vasárnapig) a Farkas utca egészében zajlanak majd a rendezvények. A szervezők rendelkeznek mind a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, mind a Rendőrség, mind a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségének a beleegyezésével. Az utcában egy színpadot is felállítanak az egyetem főbejáratának közelében, az utcában pedig sportrendezvényeket is lebonyolítanak.
8 nap, 220 program, 40 helyszín
Szabó Lilla, a KMN programigazgatója szerint 8 nap alatt 220 programpontot szerveznek 40 helyszínen. Idén is gazdag gyermek- és ifjúsági programmal várják a résztvevőket, az esti koncertek alatt pedig „babaparkolót” működtetnek, ahol szakképzett pedagógusok ügyelnek majd fel a gyerekekre. A gyerekprogramokra most is a Romkertben és a Református Kollégium tornakertjében kerül sor. Idén is lesz jurtaépítés, kézműves foglalkozás, bábszínházi előadás, filmvetítés. Szent István napján, augusztus 20-án történelmi játszóházat szerveznek. Több mint húsz kiállítás-megnyitóra kerül sor a Bánffy-palotában, a Szabók bástyájában és a belvárosi galériákban, az Akadémiai Könyvtárban pedig XVI–XVIII. századi könyveket állítanak ki. Szerveznek továbbá városnézést, vezetett látogatást az Egyetemi Könyvtárban, és újra megtekinthetjük Kolozsvárt a Szent Mihály-templom tornyából. A Népművészeti Múzeumban kóstolókkal „fűszerezett” Hóstáti Napot rendez a múzeum és a Kriza János Néprajzi Társaság.
Az irodalmi programok többsége a Bulgakov kávéházban zajlik. Újdonságképpen megtartják a Magyar Egészség Napját, ahol alternatív és népi gyógymódokról szerezhetünk tudomást. Román nyelven is szerveznek városnézést, a kiállítások is kétnyelvűek lesznek, és az sem kizárt, hogy a gyerekfilmeket román nyelvű felirattal látják el.
Külön „ínyencség”, hogy augusztus 19-én, amikor megünnepelhetjük azt, hogy 1316-ban Károly Róbert városi rangot adományozott a településnek, a Törley pezsgőgyár ajándékaként több mint félezer pezsgősüveget nyitnak ki a Magyar Napok keretében.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Népszavazás
Nehéz lenne tagadni, hogy Orbán Viktor jó stratégiai érzékkel mindig tartalékol valamit Tusnádfürdőre. A nyári uborkaszezon idején az újságírószakma már csak azért is odafigyel Tusványosra, mert ez az esemény mindig témát ad, nem is keveset. Idén sem volt ez másként. Orbán Viktor üzent a brüsszeli bürokratáknak, akik nem hajlandóak tudomásul venni a legújabb pénzügyi-gazdasági válság természetét, s valójában inkább problémát jelentenek azok számára, akik képesek lennének kilábalni e krízisből, mint segítséget. Nyugat-Európa a válságkezelés ügyében rosszabbul áll, mint Közép-Európa, szólt a kemény, s minden bizonnyal sok ingerült reakciót kiváltó orbáni tézis.
Emellett a magyar miniszterelnök mondott sok mást is, többek között leszögezte, hogy bármily furcsa, de neki, mint nemzetben gondolkodó magyar kormányfőnek könnyebb zöldágra vergődni, azaz józan, kölcsönösen elfogadható kompromisszumra jutni egy román hazafival, jelen esetben Traian Băsescuval, mint egy internacionalistával, aki nem is tudni, miben hisz. (Így Orbán. Egy közíró mindig nagyobb szabadsággal rendelkezik, úgyhogy nyugodtan megsaccolhatjuk, hogy mi mozgathatja Pontát, Mesterházi Attilát, Gyurcsány Ferencet s a többi figurát, akik nevét éppannyira nem szívesen veszem tollamra, mint az említettekét. A pénz, a hatalom, a pozíció, az egyéni csillogás, s mindez gondosan elrejtve szlogenek, jelszavak, ideológiai dogmatöredékek közé.)
Nem csoda, hogy Orbán Băsescu mellett állt ki, finoman azt is jelezve: lehet, hogy bizonyos esetekben inkább nem kell véleményt nyilvánítani ahhoz, hogy a remélt eredményt érjük el. Szinte komikus, hogy a főplagizátor román miniszterelnök most Orbán nyakába akarja varrni a népszavazás sikertelenségét, arra hivatkozva, hogy a magyar megyékben gyér volt a részvétel. Örömteli lenne, ha az erdélyi magyarság egy emberként követné a magyar miniszterelnök iránymutatását, de erről, sajnos, szó sincs. Az erdélyi magyarság nagy része felfogta, hogy a szemünk előtt zajló bukaresti színjátékhoz semmi köze. Aki pedig úgy érezte, hogy mégis, annak is jó oka volt rá, hogy ne vegyen részt a népszavazáson, hisz ezzel is a román demokrácia utolsó bástyájának tűnő elnök mellett tett hitet.
Borbély Zsolt Attila
Hirmondo.ro

„Állambácsitól” nem várhatunk megváltást
Beszélgetés dr. Neményi Ágnes faluszociológussal
A megélhetés lehetősége az erdélyi falvakban a rendszerváltás óta tovább csökkent. A kevés kivétel a szabályt erősíti: gazdálkodásból nehéz megélni, az alternatívát jelentő szolgáltatások még gyerekcipőben járnak. Van-e lehetőség arra, hogy az erdélyi falu vonzó és gazdaságilag virágzó település legyen? – erről beszélgettünk dr. Neményi Ágnes faluszociológus egyetemi előadótanárral. – Több mint négy évtizede foglalkozik faluszociológiával, jó ismeri az erdélyi falu gondjait. Huszonhárom évvel a rendszerváltás után mennyire súlyosak ezek? – A romániai falu minden téren elmaradott, helyenként középkori állapotok uralkodnak. A szocialista szövetkezeti rendszer egyik napról a másikra összeomlott, helyette létrejött közel négymillió önellátó kisgazdaság, amelyek sajnos nem biztosítanak megélhetést. Bizalom híján nem épülhet ki szövetkezeti hálózat, összefogás nélkül nem lehet kilépni ebből az ördögi körből. Ma nagyon nehéz megélni a falvakban, a legtöbben máshol keresnek boldogulást. Persze vannak kivételek is – a sikeres falvak –, ahol beindult a gazdasági élet, munkahelyek jöttek létre, egyelőre azonban kevés az ilyen kistelepülés.
– Mi kell ahhoz, hogy megyénként ne csak három-négy ilyen faluról beszélhessünk?
– Egy érdekes nemzetközi kutatási projekt romániai résztvevőjeként azt mondanám, hogy olyan kulcsemberek kellenek, akik kovászt jelenthetnének egy-egy faluközösség számára. Nyolc európai uniós ország felsőoktatási intézményeinek – közöttük a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem – összefogásával kétéves, angol nyelvű mesteri képzéshez dolgoztunk ki programot. Aki ezt elvégzi, faluanimátori oklevelet kap, ez egy új európai mesterség. – Mennyire hasonlít ez a rendszerváltás utáni Magyarországon bevezetett falugondnoki álláshoz?
– Az új foglalkozásnak valamelyest előzménye a falugondnoki állás, amely nem csak Magyarországon, hanem több más európai országban is működik. Azonban többet is jelent ennél. A magyar kezdeményezést jól ismerem, szociológusként több magyarországi faluban tanulmányozhattam működését. Az elmúlt években Erdélyben is felbukkant, főleg székelyföldi településeken, ahol a helyi önkormányzatoknak sikerült megoldaniuk a finanszírozást, de olyan is van, ahol ez civil szervezetek hatáskörébe tartozik. Az erdélyi tisztség azonban eltér a magyarországi és a nyugat-európai falugondnoki munkakörtől: nálunk rendszerint szociális ügyekkel foglalkozik a falugondnok.
– Miben különbözik az önök projektje az eddigi európai falugondnoki képzéstől? – Az új képzés lényege, hogy a helyi sajátosságok felhasználásával európai dimenzióba emelje a közös gondok feltárását és a kiútkeresést. A nyolc egyetem az elmúlt három évben Európa különböző országaiban – többek közt nálunk, Kolozsváron is – szervezett szakmai találkozókat, ahol a programban részt vevő országok falvainak sajátos helyzetét elemeztük. Ezek a gondok többé-kevésbé hasonlítanak, így a kiútkeresés is közös erővel történik.
– Mi a közös a mai európai falvakban? – A falvak általában elmaradottabbak, mint a város, sok falu nem rendelkezik a szükséges infrastruktúrával. Falun szinte mindenhol nehezebb a megélhetés, kiszolgáltatottabbak az emberek. A közös helyzetfelmérés alapján olyan felkészült szakemberekre van szükség, akik helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására képesek. Igaz, valamennyi országnak megvannak a jellegzetes problémái, ami jelentősen megnehezíti munkánkat, ám eddigi felméréseink azt igazolják, hogy ezeket a gondokat helyi összefogással, konzultációval, projektek készítésével részben vagy teljesen orvosolni lehetne.
– Egy ilyen „varázsszakmától” mindenki sokat vár. Beválthatja a hozzá fűzött remények? – A több helyen működő európai falugondnoki állás többnyire bebizonyította létjogosultságát. Mi azonban ennél többet ajánlunk. Az új szakma széleskörű tájékozódást feltételez: az animátornak ismernie kell a falusi életmód, a falusi életvitel, a falun élő ember legtöbb gondját-baját. Értenie kell a mezőgazdasághoz, a vállalkozások létrehozásához és működéséhez, szociális kérdésekhez, de a legfontosabb, hogy képes legyen segíteni az embereket abban, hogy közösséggé szerveződve maguk találják meg azokat a gazdasági, társadalmi, szociális lehetőségeket, amelyek révén változtatásra, felemelkedésre van esélyük.
– Az első szakképzett faluanimátorok két év múlva kezdhetik el munkájukat Európa országaiban. Van-e erre fogadókészség a politikum részéről? – Országonként változó a helyzet. Ahol van előzménye a faluanimátori munkának, ott várják a folytatást. Románia azon kevés európai országok közé tartozik, ahol a faluval csak politikai beszédek szintjén foglalkoztak az elmúlt 23 év kormányzatai. Ez vezetett oda, hogy a romániai falu ma a legelmaradottabb az Unióban. Érzékelhető azonban pozitív változás is, az utóbbi években ugyanis sok helyen elkezdődött az infrastruktúra kiépítése, főleg uniós pénzekből. A fejlődés azonban nagyon lassú, kevés a helyi hozzáértő, azaz hiányzik az igazi falugondnok. Bőven lesz tehát munkája Erdélyben is egy képzett faluanimátornak: reményeim szerint a jó szakemberek alkalmazásához a romániai közigazgatás is megtalálja a forrásokat. – Mennyire fogadja el a faluközösség a máshonnan érkező „megmentőt”? – A falugazdásznak nem feltétlenül idegenként kell érkeznie a faluközösségbe. Nemrégiben Máramarosszigeten többen kérdezték: miért nem a falu elöljáróit – a polgármestert vagy az alpolgármestert – képezzük ki? Természetesen ők is lehetnek animátorok, a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, aki vonzalmat érez a szakma iránt. Tapasztalatom szerint az emberek befogadónak bizonyulnak, ha azt látják, hogy közös érdek a falugondnok sikeressége. Tisztában vannak vele, hogy segítség nélkül rengeteg információtól vannak elzárva, nem tudnak pályázni, nem képesek kihasználni lehetőségeiket. Márpedig pályázni csak akkor érdemes, ha tisztában vagyunk azzal, mit szeretnénk elérni, és ehhez milyen lehetőségeink vannak. Falvaink nagy gondja, hogy az ott lakók nincsenek tisztában lehetőségeikkel, a helyi erőforrásokkal. A jól képzett faluanimátor a helyi erőforrások mozgósításában segíthet a legtöbbet. Irányításával a helybeliek képesek lesznek elindulni egy-egy fejlesztési stratégia mentén. Képzett faluanimátor nélkül is megtörtént ez már néhány erdélyi faluban, olyan lelkes szervezőknek köszönhetően, akik ráéreztek a kitörés lehetőségeire. – A legtöbb falu földhözragadt gondokkal-bajokkal küzd. Az apró parcellás mezőgazdaságból lehetetlen megélni, minden beruházáshoz pénz kell, az emberek pedig szegények... Nem ördögi ez a kör azok számára, akik a helyi nincstelenségből keresik a kitörés lehetőségeit?
– Általános tapasztalat, hogy a napi gondokba belefáradt közösség nem ismeri fel lehetőségeit. Mindig kell egy olyan ember, aki felrázza a falut, aki ráirányítja a figyelmet a valós lehetőségekre, amelyek mellett legtöbbször úgy megyünk el, hogy észre sem vesszük azokat. Nem egy példa bizonyítja, hogy a helyi szervező csodát művelhet a faluközösséggel. A faluturizmusból például ma már több faluközösség is megél. Hasonlóan fontos a helyi hagyományokban, a helyi kézművességben rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozása. Kincs van alattunk, csak nem vesszük észre. Jönnie kell valakinek, aki megkaparja a földet, hogy ráébredjünk: itt van a közösség nagy lehetősége.
– Ha ön faluanimátorként kezdené pályáját, mit mondana az embereknek? – Először is elmagyaráznám, hogy felejtsük el „állambácsit”, tőle ugyanis nem várhatunk megváltást. Ezt a tévhitet végre minden közösségben el kéne oszlatni, helyette pedig felszabadítani a helyi közösség alkotóerejét. Arra próbálnám rávenni az embereket, hogy olyasmihez kezdjenek, amivel eddig nem foglalkoztak. Általában a faluturizmust is két-három gazda kezdte el településenként, majd újabb kettő-három próbálkozott meg az iparággal, mígnem az egész falu rájött, hogy működik a dolog. A közösség önbizalmát csak ilyen módon lehet erősíteni. – Októbertől hirdetik az új mesteri képzést. Hogyan zajlik az oktatás? – A képzés teljes egészében online rendszerben, interneten történik. Gyakorlatilag bárki bekapcsolódhat, akinek elfogadják a jelentkezését. Bármilyen egyetemi diplomával rendelkező, angolul jól beszélő személy kérheti a felvételét, aki elhivatottságot érez a falugondnoki, az animátori hivatásra. Az így megszerzett diploma Európa valamennyi országában érvényes, a diákok a két év során teljes rálátást kapnak az európai falufejlesztési lehetőségekre.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Jobbközép szövetség készül
Elkezdődtek a tárgyalások a Demokrata Liberális Párt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, az Új Köztársaság, a Közép-Jobb Polgári Kezdeményezés és a Keresztény-Demokrata Alapítvány között, és a legszerencsésebb esetben három-négy hét múlva létrejöhet a jobbközép választási szövetség – jelentette ki tegnap Cristian Preda DLP-s EP-képviselő.
Az említett szervezetek a parlamenti választásokon indulnának egy közös szövetség égisze alatt. „Van néhány pont, melyekben egyeznek a vélemények: 1. a szövetség célja, hogy alternatíva legyen a Szociál-Liberális Szövetséggel szemben; 2. mindegyik alakulat megtartja politikai identitását, de közös kritériumokat fogadnak el a jelöléseket illetően; 3. több munkacsoport foglalkozik a politikai és jogi részletek kidolgozásán, ha elkészülnek, a legszerencsésebb esetben három-négy hét múlva létrejöhet a jobbközép választási szövetség” – állítja Preda. Vasile Blaga a DLP elnöke szerdán jelentette ki, Mihai Răzvan Ungureanuval, Mihail Neamţuval, Aurelian Pavelescuval és Adrian Papahagival megállapodtak, hogy egy jobbközép platform felépítése érdekében létrehoznak egy politikai csoportot, amely elkészíti a politikai és a kormányprogramot.
Romániába látogat XVI. Benedek pápa
A közeljövőben Romániába látogat a pápa, a látogatás előkészületeiről és lebonyolításának részleteiről szeptemberben tárgyalnak a Vatikánban – jelentette be Andrei Marga. A román fél a bukaresti római katolikus érsekséggel együtt keresi a megoldásokat olyan érzékeny kérdésekre, mint a Plaza Katedrális építkezési munkálatai körül zajló viták vagy a görög-katolikus egyház javainak visszaszolgáltatása. Marga hangsúlyozta, a kormány együttműködik a romániai egyházakkal a vallásoktatás fejlesztése területén. „Elégedettek vagyunk a tekintetben, hogy jól haladnak a Szentszékkel való tárgyalások az általános együttműködési egyezmény kidolgozása terén, folyamatban egy román tanulmányi tanszék létrehozása a római Pápai Keleti Intézetben, és véglegesítési fázisban a bukaresti egyetem és a lateráni egyetem közötti együttműködési egyezmény aláírása” – sorolta a külügyminiszter. Mint ismert, legutóbb 1999-ben II. János Pál járt országunkban, akkor a hatóságok látványosan távol tartották a római katolikus hívők több mint felét adó magyar liturgikus nyelvű gyulafehérvári érsekségtől.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

MOGYE: a magyar oktatók nem hagyják magukat
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatói nem fogadják el az egyetem rektorának azon döntését, miszerint az ősz folyamán módosítanák a MOGYE chartáját, de nem hoznának létre magyar tanulmányi vonalat, csupán technikai kiigazításokat eszközölnének.
Az intézményvezető korábban leszögezte: nem a magyar fél vagy a bukott kormány nyomására változtatna az egyetem alapokmányán, hanem újabb megnevezések és szakmai terminusok jelentek meg, ezeket szeretnék előbb tisztázni, majd a chartába foglalni.
„Szó sincs arról, hogy ebbe belenyugodnánk. Amikor Azamfireit kinevezték rektornak, akkor még az előző kormány, az előző tanügyminiszter feltételesen fogadta el a chartát, tehát mindenképp bele kell kerüljön az, hogy a magyar vonalat, illetve a fakultást létrehozzák. Ha most ebből a fakultás le is maradt, de a magyar kar létezését azt előírja" – nyilatkozta a maszol.ro-nak Szilágyi Tibor, a MOGYE professzora, aki szerint a döntés nem úgy működik, hogy „akarjuk, vagy nem akarjuk".
„Itt nincs alternatíva. Persze az utóbbi politikai események után itt bármire lehet számítani" – fogalmazott az oktetó. Hozzátette: augusztusban az illetékesek nagy része szabadságon van, nincs akivel leülni tárgyalni, a charta-módosító javaslatokat a hónap végéig kérték, tehát valamikor szeptemberben tervezik ezek leadását és a tárgyalások újrakezdését.
Hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy az egyetem magyar tanári közössége beletörődne a helyzetbe és azt mondaná, hogy ez így marad, így van jól.
Akarnak-e segíteni?
„Azt, hogy a MOGYÉ-n nincsenek rendjén a dolgok, megoldatlan a helyzet, azt maga az oktatási miniszter, Andronescu is tudja, tehát tennie kell valamit, ahogy Ponta miniszterelnök is tudatában van annak, hogy a dolgok rosszul állnak, hiszen Csíkszeredában kijelentette, hogy ez itt nincs megoldva, hogy a szenátus hibázott" – mutatott rá Szilágyi.
Megjegyezte: a gondokat minden esetre ismerik, az hogy meg is akarják oldani, az már más kérdés.
Margára a multikulturalitás támogatójaként számítanak
A professzor Andrei Marga külügyminiszterre hivatkozva elmondta: számítanak az elöljáró közbenjárására, hiszen a multikulturális egyetem fogalmának ő a megalapítója.
„Az egész világon azáltal lett elismert, hogy ezt a multikulturalitást bevezette, és Kolozsváron működik is, ami nálunk, a MOGYÉ-n van, annak az égvilágon semmi köze nincs a multikulturalitáshoz" – vélekedett Szilágyi.
Mint kifejtette: van magyar nyelvű oktatás, de nem úgy, ahogy azt egy multikulturális egyetem feltételezi.
„A törvény ha egy kicsit sántít is, de egy bizonyos fokú saját szervezési keretet biztosít, és ez az, amiről szó sincs. A román vezetőség skizofrén állapotban van, mert hát oktatás az van, de Isten őrizz, hogy bármikor is szerevezési formáról beszéljünk" – magyarázta a professzor.
Hozzátette: ilyen fokú bizonytalanság mellett, ami jelenleg van, a charta ügyében nem lehet konkrét menetrendre számítani.
„Tovább fogunk küzdeni. Az biztos, hogy a charta-módosításba megpróbálunk beleszólni, mert ugyan a saját működési szabályzatunkat elutasították, de vannak konstruktív javaslatok és bizonyos elvi tisztázandó dolgok, amit akárki ki is tudunk javítani benne" – közölte a professzor.
Kiemelte: szó sincs arról, hogy lezáródott volna az ügy, remélik, hogy az oktatás, úgy ahogy eddig is zavartalanul fog működni.
maszol.ro

Le Calloc’h: a magyarságszolgálat engem is magyarrá tett
Bernard Le Calloc’h francia akadémikusról, jeles Kőrösi Csoma Sándor kutatóról tudhattak meg többet, akik ellátogattak a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének augusztus 2-i előadására.
A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének szokásos havi találkozóját ezúttal is a Szent László Római Katolikus Iskolaközpontban tartották meg. Az érdekes bemutatót Bernard Le Calloc’h francia akadémikusról, egyetemi tanár életéről és munkásságáról Pásztai Ottó egyesületi elnök tartotta meg, aki közel húsz éve személyesen is ismeri a jeles kutatót. Pásztai Ottó elmondta, hogy 1994 júniusában a Gödöllői Öregdiákok meghívására a frissen megalakult Nagyváradi Öregdiákok Egyesületének tagjai is részt vettek a Kárpát-medencei Premontrei Öregdiákok találkozóján, itt ismerkedtek meg Bernard Le Calloc’h-sal is. „Azóta is minden évben részt vesz a gödöllői találkozókon, ahol elbeszélgetünk. Egy végtelenül szerény ember, magáról alig-alig beszélt, csupán annyit tudtam meg róla, hogy nagyon sokat foglalkozott Kőrösi Csoma Sándorral, valamint azt, hogy a finn-ugor eredet apostola”-hangzott el.
Le Calloc’h élete
Bernard Le Calloc’h 1925. november 2-án született Le Havre-ban. A magyarság iránti vonzalommal egykori tanára, a neves professzor Sauvageot, a nagy francia–magyar szótár szerkesztője oltotta be. 1947-től Gödöllőn tanított egészen az államosításig. Ezután a budapesti Francia Követségen teljesített szolgálatot követségi titkárként. Franciaországba 1953-ban tért vissza, 1956–58 között tolmácsként, fordítóként működött, majd De Gaulle kormányának kabinetfőnöke lett és 1960-tól Georges Pompidou haláláig a gaullista párt központi hivatalában dolgozott. 1985–95 között a szenátusnál külügyi tanácsosként tevékenykedett, 1995-ben, hetven éves korában pedig nyugdíjba vonult.
Díjak, elismerések
Történelmi, irodalmi, nyelvészeti, néprajzi, földrajzi és vallási ismereteket ötvöző munkássága több szálon is kötődik a magyarsághoz. 1970-es évektől kiemelkedő kutatómunkát folytatott többek között Kőrösi Csoma Sándor, az erdélyi székely és csángó kisebbségek témakörében. „Hat évtizednyi magyarságszolgálat engem is magyarrá tett”-vallotta Le Calloc’h több alkalommal is. Számos tudományos társaság tagja és számtalan díj, elismerés tulajdonosa. Pásztai Ottó a bemutató után a Le Calloc’h-sal folytatott levelezésből is felolvasott, valamint egy a kutatóval készült interjút is meghallgathatták a jelenlevők. A találkozó utolsó részében az egyesület jelenlevő tagjai szervezési kérdéseket tárgyaltak meg. A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének következő találkozójára szeptember 6-án kerül sor.
Nagy Noémi
Erdon.ro

Keresztyén ifjúsági fesztivál
Augusztus elején másodszor szervezték meg Szovátán a Válts irányt! keresztyén ifjúsági fesztivált az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) szervezésében. A négynapos rendezvénysorozatnak a fesztiválozni vágyó keresztyén fiatalok számára a Patakmajor kemping csodálatos, megnyugtató környezete biztosított helyszínt.
A Válts irányt! fesztivál második kiadásának mottója az újratervezés volt. Párhuzamosan zajló rendezvények voltak több sátorban, így mindenki választhatott a színes programok közül. A szervezők törekedtek az idén olyan előadásokkal feltölteni a programkínálatot, amely lehetőséget nyújtanak a lelkiekben való fejlődésre, feltöltődésre, kikapcsolódásra, sőt akár tanulásra is, és rávilágítva életünk hibáira serkentő hatással vannak az újratervezésre. A Függőleges iMAsátor lehetőséget adott a lelkiekben való elmélyülésre, míg a magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) kávéháza lehetőséget biztosított egy kávé vagy finom gyümölcslé, szörp melletti beszélgetésre, ismerkedésre. A fősátor, a LIKE sátor előadásoknak, az Egyetemi sátor filmnézéseknek is otthont adott. Az Erdély Mentőcsoport sátránál a fiatalok megismerhették a mentősök munkáját, de elsősegélynyújtást is tanulhattak a sátorba betérők, illetve figyelemmel kísérhették a képzett mentőkutyák feladatát, képességeit. A cserkészsátorban cserkészettel ismerkedhettek, valamint akadályversenyre is sor került a cserkészek szervezésében. Alternatív programok is várták a fesztiválra betérőket korosztályra hangolva: a gyerekekkel a KOEN sátorban foglalkoztak, míg a barkácssátorban számos lehetőség biztosította a kreativitás, és a kézügyesség kipróbálását. A nagyobbakat focibajnokság, ládamászás, tábortűz, gitárestek és buli várta. A nagyszínpad zenei kínálata tematikus volt. Csütörtökön este erdélyi keresztyén zenekarok dicsőítették a közönséggel az Urat. Fellépett a régeni Sófár, a marosvásárhelyi Sola Fide, az Adonai Band, az After Five, és a Reménység. Pénteken a világi zenekaroké volt a főszerep, a marosvásárhelyi Mata Hari és a magyarországi Hot Jazz Band zenekaroké. Szombaton ismét a keresztyén zenekaroké volt a szolgálat, a Worship Team, az est fénypontjaként Pintér Béla. Megható és rendhagyó pillanat volt, amikor Pintér Béla fellépését követően a már többször visszatapsolt zenekarnak a közönség énekelt ifis dalokat, A szeretet nem fogy el sosem című közismert dallal kezdve.
Az idén 1450-en látogatták meg a fesztivált, melyből több mint 400-an regisztráltak benti szállásra vagy sátorba, így a rendezvény teljes ideje alatt jelen voltak. Ezekben a napokban négy különböző, többnyire világi, ifjúsági fesztivál zajlott egy időben, de ennek ellenére szerte Erdélyből jöttek résztvevők egyedül, csoportosan, vagy akár családdal, az ötéves gyerekektől a 60 évesekig változatos közönséget alkotva.
– Ez hiánypótló fesztivál, amely azért jött létre, mert annak ellenére, hogy minden vallási-ifjúsági szervezet megszervezi ifjúsági táborait, nincs egy nagy, nyitott ökumenikus jellegű rendezvény és ennek szerettünk volna eleget tenni – mondta Dancsuj Annamária programkoordinátor. Áhítatokon minden sátor megtelt, és az előadásokon arányosan oszlott meg a közönség. "Jó volt látni, hogy a Pintér Béla-koncertre nagyon sok ember eljött, és tömegeket mozgatott meg" – mondta a programkoordinátor.
Az idei Válts irányt! ökumenikus istentisztelettel és úrvacsoraosztással zárult. Záróakkordként a gyülekezet, több száz ember, egymás kezét fogva együtt énekelt, búcsúzott. A résztvevőkkel való beszélgetések során kiderült, hogy volt, akinek változást hozott életében ez a fesztivál, rátaláltak Valakire, elmélyültek hitben, és volt, aki itt tért meg. A szervező csapat is újratervezi életét, úgy döntöttek, hogy ezt a fesztivált ezentúl kétévente fogják megszervezni, ezzel teret engedve, és az erdélyi keresztyén ifjúságot bekapcsolva a magyarországi Csillagpont ifjúsági találkozóba. Harasztovics Arnold
Népújság (Marosvásárhely)

Séta a romániai hírek aknamezőin
Még a szokottnál is furcsább helyzetbe került Románia: a politikai csatározások már az uborkaszezonra, a forróságra sincsenek tekintettel, augusztusban alakítják át a kormányt, az ellenfelek egyre mélyebb sebeket ejtenek egymáson. Az adófizető szavazópolgárnak ma nagyobb szüksége lenne a pontos, objektív információra, magyarán a hírre, mint valaha, hiszen országa és a saját jövője forog kockán, országgyűlési választások előtt állunk, Bukarestben pedig egy tisztségéből menesztett elnök szónokol.
Miközben Kelet-Európára korántsem jellemző módon hét hírtelevízió bömböl az országban, a standok zsúfolásig vannak tömve újságokkal, a világháló pedig „rogyadozik” a román bloggerek hozzászólásaitól és a véleményoldalaktól, egyetlen dolgot állíthatunk csak: fogalmunk sincs, hogy egy hír valódiságát, hitelességét hogyan lehetne ilyen körülmények közepette ellenőrizni. Pedig a sajtót azért nevezhették negyedik hatalomnak – a Montesquieu nyomán elterjedt felfogás szerint a döntéshozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat volt hivatott ellenőrizni –, mert működését néhány egyszerű szabályra fektette, többek között az információk több forrásból való ellenőrzésére. Erre települt rá a világháló nyújtotta lehetőségekkel – főleg a nyugati demokráciákban – az ötödik hatalom, amikor a civil zsurnaliszták elkezdték ellenőrizni a hagyományos média híreit. Csakhogy ez nálunk nem így működik.
Kicsi, szőrös, csúnya – de a miénk
Kezdjük talán a romániai magyar médiával, mert az alig mutat életjeleket, és labdába sem rúghat ebben a hangzavarban. A hazai magyar média gazdaságilag kényszerpályán van méreti, illetve piaci tényezők miatt, amelyek behatárolják fejlődési és versenyképességi lehetőségeit. Képtelen volt a legerősebb reklámpiacra legalább egy tévét kiállítani, az elsősorban politikai célokat szolgáló rádiós szegmens aránytalanul túlméretezett Székelyföldön, az internet nyújtotta lehetőségeket pedig eddig messze alulmúltuk.
Információáramlás magyar nyelven
A hazai magyar média „second hand” termékkel „mérgezi” szervezetét. Nagyon gyakran tetemes mennyiségű hírügynökségi anyagot kínál, például a Magyar Távirati Iroda (MTI) vagy a Mediafax anyagait, román és magyarországi sajtóból származó értesüléseket. Így fordulhat elő, hogy egy háromszéki napilap két-három nap késéssel úgy adja vissza a 60 kilométeres körzetben történt felsőrákosi tragédia esetét, hogy azt előzőleg egy fővárosi hírtévé Brassóból leadta, a hírt átvette egy román hírügynökség, közzé adta magyar nyelvű hírfolyamában, és a történet harmadnapra – átszerkesztve – megjelenik a napilapban, a belföldi hírek között.
Viccesebb dolgok is előfordulnak – hogy finoman fogalmazzunk – az eszközhiány miatt. A magyar államfő látogatásakor a Duna Televízió kivonul Barótra, hogy rögzítse a történelmi jelentőségű avatóbeszédet, a tévés anyagból összefoglalót készít az MTI, amit átvesznek a helyi lapok, horribile dictu netán a baróti hetilap is, mert, ugye, kész állapotban van, s ráadásul milyen magyarosan hangzik... Mindez nagy-, de nyilván nem teljes mértékben anyagi okokból történik: egy-egy újságíró esetleg rádiós hírszerkesztőként is dolgozik vagy egy másik napilapnál, emellett időnként egy anyaországi tévéadónak is tudósít, a ritmus fenntartása érdekében pedig fel kell kutatnia a hozzáférhető forrásokat – ezeket jobb esetben a cég fizeti meg, ám az sem ritka, hogy ő maga –, amelyeket aztán fordításban, enyhe átszerkesztés nyomán közöl.
Ősforrások maszkolása
E több száz kapcsolódási ponttal rendelkező óriási hálózatba hozzáértő ember bármelyik pillanatban elhelyezhet egy drámai, szélsőségesen jó vagy rossz hírt, esetleg pletykát úgy, hogy egyúttal maga állítja fel a második, illetve harmadik „ellenőrzési forrást” is, ami lehet internetes, írott, tévés vagy rádiós, lévén, hogy mindegyiknek van internetes változata, portálja. A román médiakonszernek ugyanis a több forrásból való ellenőrzés gyakorlatát – jobban mondva annak illúzióját – kihelyezték az internetre.
Egy egyszerű, sokunk számára ismerős példával illusztrálnánk ezt a folyamatot. Az akkor még tisztségében lévő államelnök egyszer elhintette a köztudatba, hogy régiós adminisztratív újrafelosztásra van szükség, lehetőleg azonnal (a lengyelek hét év alatt valósították meg). Ebben a pakkban szerepelt egyebek mellett az is, hogy az összefüggő magyar területeket lehetőleg szét kell szabdalni. A román ellenzék azonnal felfigyelt a gyenge pontokra, és akcióba lépett.
1. Első menetben kiszivárgott a román sajtóba egy ezzel kapcsolatos Markó-szöveg félmondata, melyet az Erdély TV-ből idéztek – egyébként hibásan. 2. Második menetben már legalább két hírtévé közölt térképeket – ugyanezek már hírportálokon is megjelentek –, melyek a két kiszakított székely megyére fókuszáltak, és erről mint kész tényről folytak reggeltől estig a beszélgetős műsorok. 3. Másnap az összes román napilap kénytelen volt foglalkozni az üggyel, mert le nem maradhattak: riportokat közöltek, térképeket stb. Megjegyzendő, hogy eközben Boc és Kelemen – a két állítólagos főszereplő – még meg sem szólalt, s hallgatásuk még hetekig tartott, ugyanis tulajdonképpen nem volt miről beszélniük. 4. Gazdasági elemzések, térképek, táblázatok jelentek meg arról, hogy milyen csóró Székelyföld, és éhen fog halni. 5. A hazai magyar sajtó sem maradhatott le: idő, pénz és szakemberek hiányban lefordította az addig megjelent anyagok egy részét, amit már több mint három forrással össze lehetett vetni, miközben a politika még mindig nem szólt, hiszen korábban nem is tárgyaltak erről. 6. Az első hét végén már olyan térképeket mutogattak a tévék, amelyek kísértetiesen hasonlítottak a bécsi döntés után kiszakadt Észak-Erdély térképére, tiltakozni kezdtek a Hargita és Kovászna megyei románok fórumai. A politika hallgatott. 7. Tiltakozott Budapest is, mert a sajtóból úgy tűnt, elszabadult a pokol, miközben a romániai politika főszereplői még mit sem tudtak az ügyről. 8. Mit tesz ilyenkor az MTI? Elmegy megkérdezni Kelemen Hunort vagy Emil Bocot? Nem. Idéz legalább két magyar forrást – a Krónika napilapot, illetve a „haldokló” Új Magyar Szót –, illetve három bizonytalan román médiaorgánumot – megvan az anyag, mehetünk kávézni! Tévék mindenek felett
A román reklámpiac királya a tévé. Egy 2011-es Magnaglobal-felmérés szerint a reklámkiadások az országban 457 millió dollárra rúgtak (egy évvel korábban ez még 12 százalékkal volt magasabb). Ebből a tortából 68 százalékot szakítottak a tévék, valamivel több mint 10 százalék ütötte az írott média markát, a rádiók, az internet és az outdoor pedig 5-5 százalékon osztoztak. Világviszonylatban a tévék átlagosan a torta 41 százalékát szakították le, 390 milliárd dollárt. A hazai tévék nettó 315 milliót kaptak a reklámtortából, annak köszönhetően, hogy a román médiafogyasztó passzív, 2010-ben a román átlagember naponta 4 órát és 17 percet töltött a képernyő előtt. Csúcsidőszakban (19 és 23 óra között) 1 óra 34 perc a tévéfogyasztás. A reklámpiaci trendek növekedést mutatnak a tévék tekintetében (forrás: Forbes, Románia, 2011. március). A román piacvezetők a Pro TV, az Antena 1, az Acasã, az Antena 3 és a Realitatea hírtévé, ezeket követik a KanalD, a National és a Prima tévék, összesen 57 román tévéadóval kell számolnunk. Életképes modellek?
A sajtótröszttel szimbiózisban élő hírportál, ami mögött van egy tévéstúdió, egy vagy több rádió, napilap és képes magazin – erős infrastruktúra, cég, kapcsolatrendszer. Hasonló modellt próbál életre kelteni Codrut Seres, az Intact Kiadónál, ahol arra biztatják az újságírót, hogy az anyag mellé küldje on-line a fotót, cikkét pedig publikálja a honlapon, de javasolják a személyes blogon való közlését is. Ehhez a modellhez szükséges egy „tröszt”, és néhány olyan újságíró, aki csak nekünk dolgozik, tehát el tudjuk tartani, nem kell ötfelé dolgoznia.
A felsorolt trösztadatok a kormányváltásra és a közelgő választásokra való tekintettel bizonytalanok: USL-s érdekcsoportok vásárolnak azért, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a Voiculescu-féle trösztnek, a PDL-sek meg azért, mert elestek a közszolgálati tévétől, és körmükre égett a gyertya, a korábbi barátaik meg az állami megrendelések elmaradásával új barátok után néznek. Nem biztos hát, hogy becsődöl az Adevãrul Holding, az Adamescu-tröszt, a Realitatea tévé vagy az Evenimentul Zilei – csak új barátságok köttetnek.
A román írott média
Az Evenimentul–Capital Kiadóvállalat
A Pãunescu tábornokok családja működteti (a PDL-s kormány idején még könnyű dolguk volt, ám e napokban épp új „szponzorok” után kutatnak), zászlóshajóik az Evenimentul Zilei napilap és a Capital című gazdasági hetilap. Házon belül van a B1 tévéadó, amelyik hírtévéként és beszélgetős műsorai révén fungál, sztárjai – a ’90-es évek elején elhíresült bulvárlap alapítója – Ion Cristoiu, valamint Robert Turcescu.
Az Adevãrul-tröszt
Dinu Patriciu kőolaj-milliárdos 6 millió euróért vásárolta meg az Adevãrul Holdingot, amelynek forgalma 2010-ben meghaladta a 100 millió eurót. Övé volt az Adevãrul napilap, amelynek eladásai 2011 júliusában a BRAT auditáló cég szerint 41 ezer példányra zuhantak a 2010-es 125 ezerről. Azóta Péter Imre is távozott a cég éléről, és már Patriciu sem beszél tévévásárlásról, noha korábban kedvenc témái közé tartozott. Tavaly övé volt a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Click!, a vállalat napi 200 ezer példánnyal a helyi piacokon kihozta az Adevãrul de Searã nevű lapcsaládot, birtokon belül volt ugyanakkor a Forbes, az OK, a Foreign Policy, a Dilema Veche. Idén június elején a helyzet így festett: aukcióra bocsátották az Adevãrul Holdingot, a Click! magazint, a Click TV-t és a bukaresti 106,2 Click FM-et. A médiaorgánumok azért kerültek licitre, mert együttesen 3,5 millió euróval tartoztak a Dinu Patriciu többségi tulajdonában levő Odyssey Communication nevű reklámcégnek.
Az Intact-birodalom
Dan Voiculescu családjának tulajdona. Rendelkeznek 2 hírportállal, a Jurnalul National napilap köré épített lapcsaláddal: a Jurnalul Casei, Jurnalul de Bucãtãrie, Jurnalul de Duminicã, Jurnalul de Sãnãtate, Scânteia, illetve a Zoom című sajtótermékekkel. Időközben megszüntették a Financiarul gazdasági hetilapot, ám a „családhoz” tartozik két hírtévé is, az Antennák, valamint portálok tömkelege. A Medien Holding
A Dan Adamescu nevű milliárdos birtokában van, „istállójukban” ott szerénykedik a România Liberã című napilap. 800 ezer euróért vásárolták meg liciten az Academia Catavencu brandet, övék a Cãminul, a Casa mea, a Domus, a Domus Util. Mielőtt valaki megirigyelné hatalmukat, a napokban csődöt jelentett a România Liberã című napilapot kiadó cég is, a csődvédelmet tulajdonosa kérte.
A Mediafax Group
Tulajdonosa a Central European Media Enterprises (CME). Házon belül legalább 40 auditált portál van, alosztályai között a Ziarul Financiar, a zf.ro, a Business Magazin, a businessmagazin.ro, a Mediafax Business News, a ProSport, a prosport.ro, a ProMotor, promotor.ro, a go4it, illetve a go4it.ro, a Descopera.ro és a descopera.ro, a Playboy, valamint a playboy.ro, a GQ, a Mediafax Mass-Media News, a Mediafax.ro, a gandul.info, a PRO TV Magazin, a protvmagazin.ro, a Ce se întâmplã, Doctore?, a csid.ro, az InStyle, a The ONE és honlapja a one.ro, a Glamour, az apropo.ro, a showbiz.ro, a bule.ro. Ugyancsak ide tartozik az Acasã TV, a Pro TV International, valamint az MTV Romania.
A Ringier-csoport
Birtokában van a második legnagyobb bulvárlap, a Libertatea, illetve egyéb bulvártermékek és női magazinok tömkelege: Autobild, Bolero, Bravo, Bravo Girl, Compact Bucuresti, Diva, TVMania, TV Satelit, Unica stb. Időközben több lapjuk is gazdát cserélt, de ezeket a cseréket a BRAT nem frissíti eléggé fürgén.
A román internet
A SATI auditáló vállalat 2011. június 30-i statisztikája szerint az átvizsgált honlapok közül a listavezető trilulilu.ro-nak havi 3 millió egyedi látogatója volt, a hi5.com-nak 2 879 000, a forum.softpedia.com-nak 2 656 000, a realitatea.net-nek pedig 2 087 680.
Willmann Walter
Erdélyi Napló

A Wiener Zeitung Magyarországról és Romániáról
A magyarországi, illetve a romániai belpolitikai fejleményekre való európai reagálást hasonlította össze a Wiener Zeitung című osztrák lap pénteki számában megjelent vendégkommentár.
Nem az a leginkább feltűnő a drámai romániai politikai eseményekben, amit a Frankfurter Allgemeine Zeitung „hideg államcsínyként" jellemez, hanem az EU visszafogott reagálása Victor Ponta kormányfő „ál-legális praktikáira" – írta Ulrich Schacht író, újságíró, a Welt am Sonntag című német újság korábbi vezető szerkesztője. Az Európai Bizottság a romániai eseményekre azzal reagált, hogy „a legszívélyesebben arra kérte valamennyi román pártot és a hatóságokat: a jövőben legyenek szívesek ügyelni a jogállamiság követelményeire" – fogalmazott Schacht a napilapban, amelynek az osztrák kormány a kiadója.
Schacht meglepőnek tartja a brüsszeli reakciót annak fényében, ahogy nem olyan hosszú idővel ezelőtt a magyarországi politikai fejleményeket kezelték Európában. Az európai bírálatokat „uszításig fokozott kritikaként" jellemezte a szerző. „Amikor Magyarország kristálytiszta demokratikus eljárással megválasztott kormánya abszolút parlamenti többségével klasszikus szellemiségű alkotmányt fogadott el, európai parlamenti és bizottsági illetékesek a fasizmus visszatérését jósolták, és még Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is közbeavatkozásra bírták rá" – írta.
A szerző úgy látja, mindkét reakció ugyanannak az „európai egyetemesség-projektnek" a két oldalát képviseli. A politikailag és kulturális értelemben szuverén, keresztény irányultságú nemzetek csak zavarják ezt a projektet, ezért „gyűlölik az Orbánokat" és „szeretik a Pontákat" az „internacionalista funkcionárius-Brüsszelben" – írta Schacht.
MTI
Erdély.ma

A köztelevízió magyar szerkesztőségei érintik a kollektív elbocsátások?
Várhatóan már az idén kollektív elbocsátások lesznek a közszolgálati televíziónál, az intézkedés azonban kevésbé érinti majd a magyar szerkesztőségeket - jelentette ki ma Nagy Zoltán, a televízió igazgatótanácsának tagja.
Nagy emlékeztetett arra, hogy a mintegy 3400 alkalmazottal működő intézménynek jelenleg körülbelül 140 millió euró adóssága van, hiszen évek óta veszteségesen működik, ezért az igazgatótanács azt a döntést hozta, hogy megszűnteti a televízió két csatornáját, a TVR Info nevű hírcsatornát, valamint a kulturális műsorokat sugárzó TVR Culturalt.
A hírcsatorna augusztus 15-étől azonnali hatállyal beszünteti sugárzását. A kulturális csatorna esetében nem szabtak pontos határidőt, ugyanis előbb ki kell dolgozni a televízió egyik megmaradó fő csatornájának, a TVR2-nek az új műsorrácsát, és tisztázni kell, hogy mely adások kerülnek át a TVR Culturalról a 2-es csatornára, amely az átalakítás során oktatási és kulturális szerepet kap.
A televízió veszteséges működésének oka egyebek között az indokolatlanul felduzzasztott személyzeti struktúra és a televízió számára előnytelenül megkötött különböző kereskedelmi szerződések - mondta Nagy Zoltán.
Az elbocsátásokról még nem született konkrét döntés - hangsúlyozta az igazgatótanácsi tag, aki szerint a két csatorna megszüntetése révén mintegy száz személy munkaviszonya szűnik meg, de ezeknek nagy része csak bedolgozó és nem alkalmazott.
A kollektív elbocsátásra azt követően kerülhet sor, ha a televízió vezetősége újratárgyalja a kollektív munkaszerződést a dolgozók érdekeit védő szakszervezetekkel. A szerződés szerint tíz havi bérnek megfelelő végkielégítést kellene kapniuk az elbocsátandó alkalmazottaknak. Nagy szerint azonban a televízió anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé, egyebek között erről fog szólni a kollektív munkaszerződés újratárgyalása.
A magyar nyelvű műsorok szempontjából kedvező fejlemény - magyarázta Nagy Zoltán -, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a területi-regionális stúdiók műsorainak országos sugárzást biztosító TVR3 csatorna nem fog megszűnni. Korábban ugyanis ennek felszámolását is javasolták, de az igazgatótanács ezt nem fogadta el.
Nagy Zoltán szerint a leépítések nem fogják érinteni a magyar szerkesztőségeket, hiszen nem azok duzzasztották fel indokolatlanul személyzeti struktúrájukat. Egy kedvezőtlen intézkedés azonban a magyar szerkesztőségeket is érinti - tette hozzá -, hiszen a betöltetlen állásokat a közeljövőben nem lehet meghirdetni, mivel a televízió vezetősége zárolta a posztokat.
A televízió az 1-es, 2-es és 3-as csatornán kívül a külföldieknek szóló TVR International nevű adót működteti, illetve van öt területi stúdiója Jászvásáron, Krajován, Temesváron Kolozsváron és Marosvásárhelyen.
Temesváron úgynevezett kisebbségi szerkesztőség működik, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Bukarestben pedig magyar szerkesztőségek léteznek.
Szabadság (Kolozsvár)

Corlatean: Magyarország rosszul bánik a román kisebbséggel
Titus Corlatean külügyminiszter szerint Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral.
A román közszolgálati televízió TVR International csatornáján közvetített interjúban a riporter kérdésére Titus Corlatean külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország másképpen viszonyul a román kisebbséghez, mint Románia a magyarhoz.
„Másképpen negatív értelemben" – pontosított a miniszter. Hozzátette, már a kilencvenes évek óta megannyi problémát jeleztek Budapestnek, mint például a román kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását, ami azóta sem oldódott meg.
A miniszter példaként az anyanyelvi oktatással kapcsolatos gondokat, a magyarországi román nyelvű sajtó helyzetét, a valódi vallásszabadság és a román ortodox egyháznak nyújtott támogatás problémáit hozta fel. „Ha Andrei Saguna (erdélyi román ortodox püspök) gyulai szobrának a felállítása is ellenállást váltott, és vált ki Budapesten (...) beláthatják, hogy Magyarország távol áll az európai kisebbségvédelmi standardok betartásától, különösen a romániai gyakorlattól" – hangoztatta. Megemlítette, másfél évvel ezelőtt még a szenátus külügyi bizottsága elnökeként a gyulai Andrei Saguna-szobor ügyében erős szóváltásba keveredett a Jobbik egyik politikusával.
Titus Corlatean úgy vélte, hogy a budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget, vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását, ez pedig a magyarországi románok napról-napra folytatódó asszimilációjához vezet.
A román külügyminiszter a szerbiai Timok-völgyi románok helyzetét tartotta még aggasztóbbnak. Megjegyezte, a vajdasági románoktól eltérően a 250-300 ezresre becsült Timok-völgyi román közösséget Szerbia nem ismeri el nemzeti kisebbségnek, és semmilyen jogot nem biztosít számára. A vlahok (a közösség szerbiai megnevezése) nemzeti tanácsának a megalakulását is csak félmegoldásnak találta.
Egy másik kérdés kapcsán a külügyminiszter pozitív példaként említette a magyar nemzet összefogását. „Nézzék a magyar vagy a lengyel nemzet kohézióját, az állam számára legfontosabb kérdésekben a nemzet a jobboldali vagy baloldali kötődéseken felülemelkedve egységesen nyilvánul meg" – ajánlotta a példát a tévénézők figyelmébe a miniszter. Hozzátette, a román nemzetnek is el kellene jutnia a kohéziónak erre a szintjére, mely immár attól függetlenül nyilvánul meg, hogy ki hol él.
Titus Corlateant augusztus 7-én iktatták be a külügyminiszteri tisztségbe, korábban az igazságügyi tárcát vezette a Ponta-kormányban. Corlatean a határon túli románok szakértőjének számít a román politikában, a Nastase-kormányban 2003-2004-ben a Határon Túli Románok Hivatalát vezette.
MTI
Erdély.ma

Répás: a magyarországi románok jogait biztosítsák az erdélyi magyarságnak!
A magyar kormány nagyon örülne annak, ha az erdélyi magyarságnak olyan széleskörű jogokat biztosítana Románia, mint Magyarország teszi az itteni románság számára – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerdán az MTI-nek, arra reagálva, hogy a román külügyminiszter szerint Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral. A román közszolgálati televízió TVR International csatornáján közvetített interjúban a riporter kérdésére Titus Corlatean külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország másképpen viszonyul a román kisebbséghez, mint Románia a magyarhoz.
„Másképpen, negatív értelemben" – pontosította szavait a miniszter. Megjegyezte, hogy már a kilencvenes évek óta megannyi problémát jeleztek Budapestnek, mint például a román kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását, ami azóta sem oldódott meg. A miniszter példaként az anyanyelvi oktatással kapcsolatos gondokat, a magyarországi román nyelvű sajtó helyzetét, a valódi vallásszabadság és a román ortodox egyháznak nyújtott támogatás problémáit hozta fel.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: mindenki számára ismert, hogy a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiával rendelkeznek. „Nagyon szeretnénk, ha ezzel a jogosítvánnyal, lehetőséggel rendelkeznének az erdélyi magyarok" – fogalmazott Répás Zsuzsanna. Rámutatott: a magyarországi románoknak lehetőségük van arra, hogy helyi, települési vagy országos önkormányzatokat hozzanak létre.
A magyar kormány nagyon szeretné, ha az erdélyi magyarság létrehozhatna a kulturális autonómia szerveként helyi és országos önkormányzatot – fűzte hozzá, utalva arra, hogy jelenleg a magyar szervezetek a választásokon megméretve juttatnak be képviselőket a román parlamentbe.
A parlamenti képviseletre vonatkozó felvetésre kiemelte: régi kérése a magyarországi nemzetiségeknek, hogy a képviselve legyenek a budapesti parlamentben. Az új törvényi szabályozás ezt 2014-től lehetővé fogja tenni számukra – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.
MTI
Erdély.ma

Még egy lépés Bernády-ügyben Fancsali Attila
Már csak egy tanácsi határozaton múlik, hogy az iskolakezdésig felkerüljön a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola homlokzatára az építtető, Bernády György neve. Az iskola vezetőtanácsa ugyanis áldását adta a névváltoztatásra.
A vezetőségi tanács tagja, Csegzi Sándor kérdésünkre elmondta, ha a sajtó nem kapta volna úgy fel a témát decemberben, akkor elég lett volna a névváltoztatáshoz az akkori, a városi tanács által megszavazott határozat. A törvények azonban változtak, így az intézmény vezetőségi tanácsának is véleményeznie kellett a névváltoztatást. Benedek István önkormányzati képviselő, aki szintén a vezetőségi tanács tagja, elmondta, az ülésen tízből nyolc személy jelent meg. „Az igazgatónő nem is akart erről a témáról tárgyalni, és megtagadta, hogy levezényelje a gyűlést. Az intézet aligazgatója, Márton Imre végül készségesen magára vállalta ezt a feladatot. Csegzi Sándor a polgármesteri hivatal, én pedig az önkormányzat képviselő-testülete részéről voltunk jelen. Ott volt a magyar tanárok képviselője, a szülői bizottság elnöke, illetve az aligazgató. Így gyűlt ki az öt, a névváltoztatás megejtését támogató szavazat” – fogalmazott Benedek István szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a névadó bizottságnak kell még rábólintania, majd azt követően az önkormányzat képviselő-testületének, és várhatóan a Dr. Bernády György Általános Iskolában kezdhetik meg a tanévet az ott tanuló diákok.
Kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy a Szociálliberális Unió tanácstagjai nem szavazzák meg a tervezetet, nemmel válaszolt. „Remélem, hogy elfelejtették már, hogy Adrian Păunescuról akarták elnevezni az iskolát. Az ugyanis mindössze kampányfogás volt. Rendkívül erőltetettnek hatna, ha továbbra is az ötlet mellett kardoskodnának, hogy egy iskolaépítő helyett egy olyan személyről nevezzék el a tanintézetet, akinek a megítélése igen sokféle, pozitív meg negatív is, így megosztja a közvéleményt” – mondta.
Fancsali Ernő
Székelyhon.ro

Iskolakezdésre felveheti a Bernády György nevet
5–3 arányban szavazott a 2-es iskola vezetőtanácsa
A marosvásárhelyi 2-es számú iskola jelenlegi vezetőségének legutóbbi megbeszélésén a tíz tagból nyolc jelent meg.
Dr. Benedek István, akit a helyi hatóság delegált az iskola vezetőtanácsába, elmondta, hogy az igazgató nagyon tiltakozott a Bernády elnevezés ellen, nem értett egyet az erre vonatkozó tanácsi határozattal sem, azt is megpróbálta kontesztálni, hogy a polgármesteri hivatal, illetve a helyi tanács is elküldte a képviselőjét a megbeszélésre. A polgármesteri hivatal részéről Csegzi Sándor vett részt a gyűlésen. Benedek szerint az igazgatónő ez ellen is tiltakozott, végül azonban mégis megtartották az ülést. Mivel az igazgatónő nem volt hajlandó levezetni, az aligazgatót kérték fel erre a feladatra, majd a szavazás 5-3 arányban dőlt el.
Benedek István bevallotta: valósággal sokkolta, hogy a "koalíciós táborba" tartozó személyek tiltakoztak a Bernády György elnevezés ellen. "Végül hosszas vita után 5 igennel és 3 nemmel megszavazták az iskolanévadást" – jelentette ki, hozzátéve, hogy az elkövetkezendőkben a névadó bizottságnak kell rábólintania, majd a tanácsnak kell újabb döntést hoznia, immár az iskola igazgatóságának határozatával "felvértezve". Benedek István számít a névadó bizottság támogatására, és reméli, hogy a szeptemberi tanácsülést követően még az iskolakezdés előtt feltehetik a tanintézményre a Bernády György táblát. "Ez volt az ígéretünk, reméljük, be tudjuk tartani. Nem hiszem, hogy az USL-s kollégáknak kifogása lehetne, hiszen az iskolát létrehozó személyiségről van szó, és meg vagyok győződve, hogy igazi partnerként együttműködve sikerül megszavazni".
Újságírói felvetésre, hogy az USL polgármesterjelöltje volt a legvehemensebb ellenzője a Bernády névnek, és mindenáron Adrian Paunescu nevét szerette volna az iskola homlokzatán látni, azt válaszolta, bizonyára kampányfogásról van szó, amit azóta elfelejtettek. "Elképzelhetetlen egy olyan iskolaépítő marosvásárhelyi polgármesterrel versenyeztetni valakit, aki enyhén szólva vitatott személy Romániában" – jelentette ki végezetül.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

Viharos ünnep
Rég volt ennyire viharos az augusztus huszadikát megelőző időszak a romániai magyarság számára. A Traian Băsescu államfő menesztése körüli hercehurca mellett már az eddig békés városokban is szaporodnak a magyarellenes atrocitások, a nemzeti ünnep rendezvényein való részvétel közepette így már a magyarokat ért újabb jogtiprások elleni tiltakozó akciók szervezésével is foglalkozni kell.
Ép ésszel szinte felfoghatatlan, hogy 2012-ben a magát a civilizált nyugati világ részének tekintő Romániában olyan bírósági ítélet születhetett, amelyben megtorpedózták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását jogos tulajdonosának. Ezért a hangunk hallatása a kül- és belföldi fórumokon kötelesség. (Mindemellett türelmetlenül várjuk az RMDSZ-es illetékesek részéről, hogy más, elorzott, a romániai magyarság számára nagy jelentőségű ingatlanok ügyében is hasonló vehemenciával álljanak ki – mint például a nagyváradi premontrei gimnázium épülete).
Ilyen körülmények között szinte már üdítően hat, hogy a felfüggesztett államfő köszönetet mondott a magyaroknak a referendummal szembeni érdektelenségük miatt. Băsescu gesztusa persze érthető, hisz kis túlzással a magyarok az egyetlen közösség, amely végig stabilan kitartott mellette. Mert bár csupán annyi autonómiát ígért a székelyeknek, amennyit a caracaliaknak, azért mégis elismerte például az alternatív románoktatás fontosságát.
Băsescu mostani, az elvakult nacionalizmus káros mivoltáról szóló kijelentésére is érdemes odafigyelni. Ha joggal nevezzük bosszantónak egyes román politikusok soviniszta kijelentéseit, ugyanúgy fölöslegesek és károsak a magyar részről elhangzó bornírtságok, mint amilyen Kőszegi Zoltán Fideszes honatya revízióról szóló eszmefuttatása. Tekintélyes, erős anyaországra van szükségünk, amely hatékonyan tudja támogatni a határon túli magyarok önrendelkezési törekvéseit – a Jobbikkal nemzeti mázzal leöntött hőbörgésben versengeni akaró megnyilvánulások azonban épp ez ellen hatnak. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi, feszült helyzetben épp azok malmára hajtják a vizet, akik saját tehetetlenségük palástolására a magyarokat tennék meg bűnbaknak az ország állapotáért.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Újraolvasott és értelmezett Pezsgő-díjas művek
Többszerzős kötet bemutatására került sor szombaton délután a Bulgakov Kávéház teraszán a Kolozsvári Magyar Napok alatt zajló irodalmi programok keretében. Az Újraolvasott Pezsgő-díjasok című tanulmánykötet a Korunk Komp-Press Kiadónál jelent meg, a kiadványról, illetve annak témájáról Balázs Imre József, a kötet szerkesztője, Kántor Lajos irodalomtörténész, és több jelenlévő szerző beszélt.
Balázs Imre József a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán három éven át vezette az erdélyi magyar irodalom oktatójaként azt az újraolvasó szemináriumsorozatot, amelynek keretében mesterképzős hallgatók ismertették és értelmezték a Pezsgő-díjas műveket. Az 1971 és 1983 között évente kiosztott alternatív irodalmi díj kezdeményezője, több visszaemlékezés szerint, Láng Gusztáv irodalomkritikus volt, a díj egy üveg pezsgőből állt, a zsűri pedig spontánul szerveződött, tagjai az akkori legismertebb, véleményformáló romániai magyar kritikusok közül kerültek ki, akik megvitatták az előző évben megjelent köteteket, majd döntöttek „Az Év Könyvét” szimbolizáló Pezsgő-díjról. Balázs Imre József bevezetőjéből az is kiderült, hogy a most megjelentetett kötet a legsikerültebb értelmezések, illetve a témában utólag született tanulmányok gyűjteménye.
A könyvbemutatón jelen volt Kántor Lajos is, aki annak idején alapító tagja volt ennek a különleges civil kezdeményezésnek, a rendezvényre pedig, stílusosan, egy üveg jégbehűtött pezsgővel érkezett, hiszen, mint mondta, „megérdemlik a szerzők és a szerkesztő, még ha a francia pezsgőt még nem is”. Kántor Lajos hozzászólásából kiderült, az első „pezsgőzés” 1971-ben volt, Páskándi Géza kapta az első Pezsgő-díjat, Az eb olykor emeli lábát című kötetéért. – Az egész térségben páratlan volt, és az is maradt ez a kezdeményezés. Az „alapítás” legfőbb indítéka az volt, hogy a kritikusok véleménye szerint az ezt megelőző évben nagy igazságtalanság történt, ugyanis nem Szilágyi Domokos kitűnő, mindmáig legjelentősebb kötete, a Búcsú a trópusoktól kapta az Írószövetség az évi költészeti díját, hanem Bodor Pál. Ezen kellőképpen felháborodtunk, és Láng Gusztáv ötlete nyomán „létrehoztuk” a Pezsgő-díjat, amely aztán folyamatosan működött tizenhárom éven át – emlékezett vissza az irodalomtörténész, kritikus. Úgy vélte, ha most visszatekint a díjazottakra, alapvetően jó, vagy éppenséggel nagyon jó választások voltak. – Áttekintve a listát, két vesztese volt a romániai magyar irodalom eme korszakának, akiket nem díjaztunk: az egyik Kányádi Sándor, a másik pedig Bretter György. Mindketten szóba jöttek ugyan a díjazásokkor, de a szavazások alkalmával mégis más kapta meg, természetesen nem érdemtelemül – fűzte hozzá.
Kántor véleménye szerint, bár különbözőképpen gondolkodó és különböző ízlésű emberek vettek részt a zsűriben, mégis hajlandók voltak leülni egymással és megvitatni a megjelent munkákat, majd dönteni a díjazottról. Ezek a viták aztán – az első év kivételével – megjelentek az Utunk című folyóirat hasábjain. Kiderült, a pezsgőt végül a díjazott a kritikusok társaságában fogyasztotta el, vendéglőben, vagy valakinek a lakásán. – Ezek a találkozások sem voltak érdektelenek, olyannyira nem, hogy a különböző részletek a szekuritátés besúgói jelentésekben is megtalálhatók, néha olyantól is, aki egyébként tagja volt a pezsgőző kritikusok társaságának – jegyezte meg Kántor Lajos.
Balázs Imre József kérésére a jelenlévő szerzők szót ejtettek arról, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodtak a Pezsgő-díjas művek elolvasása során, és beszéltek arról is, hogy közel került-e hozzájuk, és ha igen, miért, az általuk elemzett mű.
A díj tizenhárom éves története során a következő szerzők kapták meg a Pezsgő-díjat: Páskándi Géza, Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos, Sütő András, Bodor Ádám, Szilágyi István, Panek Zoltán, Bálint Tibor, Pusztai János, Székely János, Köntös Szabó Zoltán, Kenéz Ferenc és Király László.
Akik pedig újraolvasták a díjazott műveket és reflektáltak azokra, névsor szerint: Andorkó Júlia, Benedek Ágnes, Bucur Tünde Csilla, Deák-Szebeni Imola, Fodor Györgyi, Lokodi Éva-Ildikó, Lőrentz Éva-Noémi, Mikó Imola, Nagy Anna, Nagy Zoltán, Orbán Zsuzsa-Lilla, Opra Melánia, Pap-Mike Ágnes, Péter Edit, Rácz Tímea, Rus Fodor Dóra, Széman Emese Rózsa, Varga Réka és Zsigmond Adél.
KÖLLŐ KATALIN
Szabadság (Kolozsvár)

Összefognak a román jobbközép pártok
Közösen állítanak jelölteket Romániában az év végi parlamenti választásokon a jobbközép pártok és civil mozgalmak – erről írt alá szándéknyilatkozatot szerdán öt politikai szervezet Bukarestben.
A jobboldali összefogásban a legutóbbi parlamenti választásokon győztes Demokrata Liberális Párt (PDL), a Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök által alapított Jobbközép Polgári Kezdeményezés (ICCD), az 1996 és 2000 között kormányzó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), a nemrég alakult Új Románia Párt (PNR) és a Keresztény-demokrata Alapítvány (FCD) vesz részt.
A szándéknyilatkozat szerint a jobboldali szervezetek szeptemberben választási szövetségbe tömörülnek, hogy politikai alternatívát teremtsenek a májusban kormányra került Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) szemben.
Vasile Blaga, a PDL elnöke kijelentette, pártjának eltökélt szándéka, hogy egyesítse erőit a demokrácia és jogállam mellett elkötelezett szervezetekkel.
„Az ellenfelünk a baloldali USL, amely maga alá gyűrte a jogállamot és igazságszolgáltatást. A baloldal felelőtlensége elszigetelt minket a demokratikus országok családjától, hagyományos partnereinktől, a Európai Uniótól és NATO-tól. Most azért fogunk össze, hogy visszaadjuk Románia hitelét" – jelentette ki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője.
Az öt szervezet elnöke által szerdán aláírt dokumentum szerint az USL megkérdőjelezte Románia európai elkötelezettségét, politikai válságot okozott és aláásta az állami intézményeket, ezért az összefogás résztvevői egy jobboldali alternatívát, tisztességes munkán alapuló politikai programot kínálnak a román társadalomnak.
A jobbközép választási szövetségnek kollektív vezetése lesz és egy etikai bizottság gondoskodik arról, hogy a jobboldali összefogás kizárólag feddhetetlen jelölteket indítson a parlamenti választásokon – jelentették be a kezdeményezők a szerdai rendezvényen. Az etikai bizottságot várhatóan Monica Macovei európai parlamenti képviselő, a romániai politikai korrupció ellen keresztes hadjáratot hirdető volt igazságügy-miniszter fogja vezetni.
Mihai Razvan Ungureanu, a jobboldali összefogást kezdeményező volt miniszterelnök korábban jelezte, hogy együttműködésükbe megpróbálják bevonni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is. Kelemen Hunor, a szövetség elnöke erről a Transindex hírportálnak a napokban úgy nyilatkozott, semmiféle lehetőséget nem lát arra, hogy választások előtt az RMDSZ bármiféle szövetséget kössön.
„Az RMDSZ nem szokott választások előtt szövetséget kötni, az elmúlt 22 évben nem volt erre példa, és idén sem kívánjuk ezt a hagyományt megszakítani. Van lehetőség az együttműködésre, de előbb látni kéne, mivé válik Ungureanu kezdeményezése. Jónak és fontosnak tartom Ungureanu aktív jelenlétét a politikában és a közéletben, hiszen ő mindig szavatartó korrekt embernek bizonyult" – mondta az RMDSZ elnöke.
MTI
Erdély.ma

Jubilál az erdélyi alapítású apácarend
Fennállásának 170. évfordulóját ünnepli a Szatmári Irgalmas Nővérek rend, az alkalomból Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szerdán este hálaadó szentmisét mutatott be az esztergomi bazilikában.
A szertartáson a tanító-nevelő, szociális-karitatív hivatással élő rend tagjai és iskolájuk növendékei is részt vettek. A hivatalos nevén Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata az első magyar alapítású női szerzetesközösség. Alapítójuk Hám János szatmári püspök volt. 1842. augusztus 29-én érkeztek az első nővérek, akik leányokat neveltek, tanítottak, illetve betegeket ápoltak, és gondozták a szegényeket. 1866 óta a nővérek különféle iskolatípusokat működtettek az óvodától a tanítóképzőig, árvaházakat és internátusokat tartottak fenn a leányifjúság nevelésére. Trianon után Szatmáron, Csehszlovákiában Rozsnyón, Magyarországon Esztergomban hozták létre tartományi központjaikat. Jelenleg az általános központjuk Szlovákiában, Rózsahegyen van.
Krónika (Kolozsvár)

Még a diktátornak sem sikerült
Pedig biztos megtette volna, csak ő még adott a látszatra, félt a világ szájától, a nyugati közvéleménytől. Ma már az ilyesmi sem számít, egy magát liberálisnak nevező megyei önkormányzati vezető is úgy gondolhatja, nyugodtan felszámolhatja, beolvaszthatja az erdélyi magyarság egyetlen szépirodalmi havi folyóiratát, a Látót. A Vatrát is mellette paritásban, ami nyilván mit sem enyhít az alattomban előkészített merényleten, sőt! Még inkább jelzi, mennyit ér ma a magas kultúra egyes politikusok, tisztségviselők szemében. Persze, a Vatra felszámolása is felháborító, hisz Románia egyik legelismertebb időszaki kiadványa, minket azonban most elsősorban a Látó megsemmisítésének a kísérlete háborít fel. Marosvásárhelyen mindent meg lehet csinálni? Az itteni magyarokat újabb meg újabb jogfosztó, demokráciaellenes intézkedésekkel lehet sújtani? Nem elég a MOGYE-ügy, a Bernády iskola- ügy, Látó-ügyre is szükség van?! Tudjuk, a tanácselnök kijelentette, jó szándék állt a két lap könyvtári degradálása mögött. Az ilyen jó szándékoktól kíméljenek! A Látó nem csak egy lap! Az irodalom is rendkívül fontos, és mindaz, amit szellemiekben közöl. De hatványozott szükségünk van arra a kisugárzásra, amit az irodalmi, művészeti életünk élénkítése, emelkedett szinten tartása érdekében tett, tesz a szerkesztőség. Ennek is köszönhető, hogy az egész Kárpát- medencében, de jóval távolabb is, Európa-szerte és azon is túl, Amerikában is ismerik, becsülik a folyóiratot és munkatársait. Magyarok és nem magyarok. A Látó Irodalmi Színpada tette lehetővé, hogy a kortárs magyar irodalom több mint száz műhelyének kiváló képviselőivel, számos élvonalbeli íróval, költővel, rendkívüli egyéniségekkel személyesen is találkozhatott a vásárhelyi közönség. A lap önállóságának megszüntetésével ennek a szép sorozatnak is vége szakadna. Talán ez is lenne a hirtelen felröppentett átszervezési kísérlet célja? A megyei költségvetés szempontjából elenyésző a megtakarítás, amit a lapok beolvasztásával érnének el, az nem indokolhatja a mindannyiunknak felbecsülhetetlen szellemi veszteséget okozó lépést, amelyre sort akartak keríteni. Az általános kultúraellenesség, amit a politikum jelentős része tanúsít mostanában, az már igen. A közvéleménynek ezt határozottan el kell utasítania, vissza kell szorítania.
Amint a csendben elfogadtatásra szánt tervezet híre elterjedt, meg is lett a kellő reakció, a kezdeményezők próbálkoztak a kérdés napirendre tűzésével, de egyelőre visszakozniuk kellett. Maradjunk éberek! Könnyen lehet, hogy az ügyet csak altatni próbálják. Vagy más tálalásban bukkan elő, amikor már nem is gondolunk rá!
N.M.K.
Népújság (Marosvásárhely)