Daragus Attila, a Falu-, Ökológiai és Kulturális Turizmus Országos Szövetségének (ANTREC) elnöke úgy véli, hogy a bejegyzett panziók 30 százaléka nem felel meg az európai követelményeknek a konyhák felszereltségét illetően, így ezeket bezárják vagy „feketén” fognak dolgozni. A panziótulajdonosoknak komoly befektetéseket kell eszközölniük, hogy biztosíthassák az előírt higiéniai-egészségügyi körülményeket. /Csődbe mehet a panziók 30%-a. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Január 22-én Kolozsváron bemutatták a Romániai magyarok 2006 november címet viselő felmérést, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ az RMDSZ felkérésére készített. Eszerint a megkérdezettek közel harminc százaléka szavazna az RMDSZ-re, amennyiben választásokra kerülne sor. A népesség legnagyobb gondjai a jövedelmek, nyugdíjak, a munkanélküliség és az egészségügy, az RMDSZ-t ezzel szemben az autonómia foglalkoztatja leginkább. 63,6 százalék szerint hasznos volt az RMDSZ koalíciós tagsága, 91 százalék szerint fontos a párt parlamenti jelenléte. Az EU csatlakozás legnagyobb hasznát a többség (40, 4%) abban látja, hogy nem lesz többé határ Románia és Magyarország között, a szabad munkavállalás csak a második (18,2%). Az RMDSZ EP-részvétele 82,4 százalék szerint fontos, a korrupció elleni küzdelem élharcosa az RMDSZ, Traian Basescu és a kormány. A legismertebb erdélyi magyar politikusok Markó Béla, Tőkés László és Frunda György. /Nem remél lényeges változást az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Az RMDSZ megrendelésére készült közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a romániai magyarság egyre árnyaltabban látják az autonómia összetett kérdését. A közösség most már nem igényel „olyan zsákutcába vezető szólamokat”, mint például a kettős állampolgárság. Közeledünk a kizárólag etnikai alapú politizálás végéhez, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. A romániai magyarok az RMDSZ-t többnyire etnikai pártként azonosítják, és úgy érzik, hogy túl keveset foglalkozik a jövedelmek és nyugdíjak, valamint a munkanélküliség alakulásával. Ehelyett a kulturális autonómiával, Székelyföld területi önrendelkezésével, illetve az önálló magyar egyetem ügyével foglalkozik. /Borbély Tamás: Egy kutatás tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Eltávolították Kolozsváron a Nemzeti Színház homlokzatáról építésének dátumát, a római számokkal megjelölt 1906. évet, mert ez bizonysága volt annak, hogy az épületet magyar időben építették. Nem elégedtek meg azzal, hogy a színház alapítójának, első igazgatójának, Janovicsnak, valamint mecénásainak a szobrait eltüntették. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy Babes–Bolyai Tudományegyetemen egyetlen magyar felirat se legyen. A régi magyar professzorok nevét is meghamisították. Koch Antal paleontológus professzornak a gyűjteménye ma is az egyetem szertárában van, csupán a nevét írták át Antalról Antonra. Amikor unokája évekkel ezelőtt panaszt tett a névváltoztatásért, és igazolta, hogy a családi levelekben, könyveiben, disszertációiban kizárólag Antalnak nevezte magát, megmosolyogták. A Duna Televízió lefilmezte és öt kontinensen levetítette, hogyan akarták erőszakkal kitépni Hantz Péterék kezéből a magyar feliratú táblákat. Egy professzor évekkel ezelőtt így fogalmazott: miért akarjuk meghosszabbítani az agóniánkat? A Mikó utca sem viselheti annak a nevét, aki saját vagyonából adományozta azt a helyet, ahol most az egykori Mikó utca területe van, továbbá az Egyetemi Könyvtár, az orvostudományi egyetem, a klinikák, a régi füvészkertben a földrajzi és állattani intézet. /Kelemen Éva: Eltüntetnék történelmi nyomainkat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Hatéves múltra tekint vissza a székelyföldi fürdőépítő kalákák története. Jánosi Csaba, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület elnöke emlékezett, először Lázárfalván a Nyírfürdőt hozták rendbe. A következő években több mint hat fürdőt újítottak fel kalákában, összefogással. A lázárfalvi után következett a tusnádi Nádasfürdő, a csíkkozmási Sószékfürdő, majd a kászoni Sóskútfürdő, a csíkszentkirályi Borsárosfürdő, a csobotfalvi Kerekeger, a homoródkarácsonyfalvi Dungófürdő, végül pedig a csíksomlyói Barátok feredője. Jánosi Csaba jelenleg Hargita megye borvízkataszterének elkészítésén dolgozik, ugyanakkor a Székelyföld ásványvizei című könyv megírásában is részt vesz. A kataszteren dolgozva eddig 493 ismert forrást jegyeztek fel. /Kozán István: A kalákamozgalmat folytatni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Méltó ajándékot kap idén, Szent Imre herceg születésének ezredik évfordulójára a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium. Lászlófy Pál egykori iskolaigazgatónak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének régi terve valósul meg: a gimnázium kápolnájának nagy vitrói, színes üvegberakásos díszablakai is visszakapják eredeti formájukat. Nagy Ödön és Vorzsák Gyula képzőművészeknek köszönhetően újra Szent Istvánt, a Szűzanyát és Szent Imre herceget fogják ábrázolni. Mindezt 1999 őszén határozta el Lászlófy Pál, a gimnázium akkori igazgatója, vigyázva arra, hogy megőrizze annak kápolna-díszterem kettős rendeltetését. A sikeresen restaurált kápolna története azonban nem ért véget a 2000-ben tartott szenteléssel. Idén újabb munkálatba fog az alsó kilenc kisvitrót is helyreállított Nagy Ödön képzőművész. Terv szerint ősszel fog elkészülni a szintén kilenc nagy díszablak. Nem kis kutatás előzte meg e tervet. Az egykori diákok még emlékeznek, hogy figurálisan valóban őket ábrázolták a vitrók, de mivel nem maradtak fent fényképek, a Szent Kereszt plébánián őrzött régi törmelékeket kellett segítségül hívni és azokat kirakni. A terv készen áll, még nincs finanszírozó. /Antal Ildikó: Magyar szentek üvegtörmelékekből. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

December 18-a nevezetes napként került be Románia történelmébe. Traian Basescu államelnök példátlan cirkusz közepette jelentést olvasott fel. A jelentés összegezte mindazokat a gaztetteket, amelyeket a Román Kommunista Párt vezetői és az őket kiszolgáló Szekuritáte emberei elkövettek – egészen 1989 végéig. Az Evenimentul Zilei című román napilap december 19-i száma mint a kommunista rendszer áldozatait az erdélyi magyarok közül is megemlíti az alábbi személyeket: Tőkés László, Cs. Gyímesi Éva, Szőcs Géza, Molnár Gusztáv, Barabás Ferenc, Barabás-Márton Piroska, Barabás János, Borbély Ernő, Buzás László. A lap által közölt lista nem teljes, mert még voltak magyarok, akiket nem említettek. /Buzás László, Csíkszereda: Voltunk mi is... = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Minden békítési kísérlet ellenére kettészakadt a Bihar megyei Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE), amely hét végén tartotta közgyűlését. A rendszerváltás óta működő, Dukrét Géza vezette szervezetnek ugyanis nem sikerült megegyeznie azzal a maroknyi csoporttal, amely a közgyűlés tudta és beleegyezése nélkül hivatalosan bejegyeztette a Bihar Megyei Erdélyi Kárpát-Egyesületet. A teremben jelen volt Lovász Levente, az újonnan bejegyzett szervezet elnöke is. A közgyűlés több mint száz résztvevője előtt Dukrét Géza elnök és Tiponut Tibor ügyvezető alelnök megtartották beszámolójukat. A rendezvényen részt vevő Lukács József, az országos EKE elnöke megpróbálta összebékíteni a kettészakadt szervezet tagjait. Úgy értékelte, Lovász Leventéék önhatalmúlag léptek, kihasználva egy jogi hiányosságot. Többek szerint a bejegyeztetés célja pusztán annyi volt, hogy az EKE hírnevére alapozva pályázati pénzekhez jussanak. Lovász hangoztatta, hogy túl akarnak lépni a honismeretre, koszorúzásokra szorítkozó tevékenységen. Végül a fiatal irányzat képviselői kivonultak a teremből. A szervezet új elnökévé Tiponut Tibort, az eddigi ügyvezető alelnököt választották meg, Dukrét Géza pedig örökös tiszteletbeli elnök lett. /Gergely Gizella: Kettészakadt az EKE. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Mi teljesen megszoktuk, hogy szélsőségeseznek bennünket, nemzeti elkötelezettségű magyarokat, szokatlanul hat, ha mi tesszük ezt velük, írta Bagoly Zsolt. Az erdélyi magyarság csoportidentitás, amely meghatározza, az erdélyisége és a magyarsága. Amennyiben valaki ezt a csoportidentitást próbálja lefokozni, az ennek a csoportidentitásnak az ellensége. Joggal nevezhető szélsőségesnek az, aki ennek a hovatartozásnak a kiüresítésén munkálkodik. Ezek olyan emberek, akik Eörsi Mátyás magyarellenes uszításának elfogadása mellett tüntetnek, olyan emberek, akik Wass Albertet gúnyolják, akik szerint a BKB /Bolyai Kezdeményező Bizottság/ szánalmas, akik a magyarveréseket megpróbálják elbagatellizálni… /Bagoly Zsolt: Erdélyi szélsőségek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 23./

Elment Beke György is. Hetvenkilenc éves korában Budapesten érte a halál. Itthoni ellehetetlenítése miatt 1989-től élt a magyar fővárosban, fizikailag távol ugyan, de lélekben mindig szülőföldjén maradva. Egyedülálló teljesítménye a Barangolás-sorozat, Erdély tájegységeinek bemutatása. Itthon kezdte, Magyarországon teljesítette ki szociográfiai riportsorozatát. Az anyaországiaknak szánt intés és figyelmeztetés minden kötete, Erdély veszélyeztetett értékeire kívánta felhívni a közvélemény, a mindenkori hivatalosságok figyelmét. Változóban vannak az idők, a kormánypolitikától függetlenül, sőt annak dacára, megértőbb, befogadóbb a magyarországi közhangulat az elszakított nemzetrészek iránt. Ha így van, valamennyi író közül Beke György tette könyveivel a legtöbbet ezért. Barangolás-sorozatában négy vagy öt kötetet szánt a Székelyföld – az erdélyi magyarság anyaországa – bemutatására. Hárommal elkészült, a folytatás, épp az útnak indító Háromszékről, immáron bevégzetlenül marad. Maros- és Udvarhelyszék után Csík és Gyergyó vidékéről írt terjedelmes könyvet. Az utolsót a karácsonyi könyvvásárra jelent meg. Beke György a Hargita Népében is gyakorta jelen volt írásaival. /Borbély László: Rólunk írta utolsó könyvét – Beke György halálára – = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Díjátadással ünnepelték Gyergyószentmiklóson a magyar kultúra napját. A gálaműsoron Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szólalt fel. Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotóközpont igazgatója többek közt az Erdélyi Magyar Könyvklubot, a Pallas–Akadémia Kiadót, a Figura Stúdió Színházat és a Tarisznyás Márton Múzeumot tüntette ki. A helyi művelődési központ képviselői a Fábián Ferenc színjátszó csoport, a Portéka Egyesület, a Szent Miklós Kamaraegyüttes munkáját köszönték meg. /Jánossy Alíz: Kultúra napi díjátadás Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Hódmezővásárhely önkormányzati tanácsa egyhetes erdélyi körútja során Háromszékre érkezett. A huszonöt fős csapat vezetője dr. Lázár János polgármester, a Fidesz egyik markáns vezető személyisége. Nagybányán a liberális többségű tanáccsal tartottak együttes ülést, amelyen konkrét közös gazdasági tervek egybehangolását járták körbe. Háromszéken Bereck, Zabola, Gelence után látogatásukat Sepsiillyefalván fejezték be. Hódmezővásárhely minta lehet a (szellemi vonatkozásban is) csonka ország és az egész Kárpát-medence magyarsága számára. Az önkormányzatban a jobb-, illetve a baloldali képviselők között az együttműködés alapvető kérdésekben példaértékű. /Sylvester Lajos: A hódmezővásárhelyi modell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

A magyar kultúra napjáról az anyaországban és Erdélyben is számos rendezvény emlékezett meg. Marosvásárhelyen, amelynek lakói arra (volnának) büszkék, hogy az erdélyi magyar kultúra fellegvárában élnek, csak egy szűk családi előadóestet sikerült összehozni. Minden elismerés Györffy András színművészé és fiáé, akik becsülettel tették a dolgukat. Vajon hol volt és mit csináltak a magyar kultúra napján azok, akik felelősséggel bírnak kulturális téren az RMDSZ-ben és egyéb intézményekben? /Bálint Zsombor: A magyar kultúra napja? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem többnyelvű színháztudományi szakfolyóiratát, a Symbolont mutatták be a magyar kultúra napja alkalmából január 22-én Budapesten. A multidiszciplináris szemlélet jegyében indult tudományos folyóirat 2000-től jelenik meg, a színháztudományi kutatások megújítását a célja. A Symbolon a színháztörténeti, esztétikai, antropológiai, szociológiai, szemiotikai és a színészképzéshez kapcsolódó pszichológiai kutatások mellett teret ad a színpadi nyelvet megújító kortárs kísérleti törekvések bemutatásának is. A lap románul, magyarul és a legfontosabb világnyelveken egyaránt közöl írásokat. A folyóirat mellett kutatóműhely szerveződött. Az est a határon túli színházak bemutatkozására indított sorozat része volt, a közönség megismerhette Ungvári Zrínyi Ildikó: Bevezetés a színházantropológiába, Ion Cojar: Színművészeti poétika és Király Kinga Júlia: A rothadás esztétikája – A baljós és bűbájos Carlo Gozzi című kiadványát is. /A Symbolon budapesti bemutatkozása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Az elméleti vizsgát magyar nyelven letenni szándékozók ezentúl könnyebben szerezhetik meg a jogosítványt, februárban várhatóan megjelenik a magyar nyelvű új Közlekedési Rendszabályzat (KRESZ). A jelenlegi kormányrendeletből egy európaibb jogszabályt készítenek. Az RMDSZ-nek két tagja Erdei D. István és Antal István bekerült a bizottságba, Antal Istvánt pedig a bizottság elnökéül választották. Csíkszeredán már most is taníthatnának magyarul, de nincs magyar nyelvű könyv, ezért várják a megjelenését. A háromszéki magyaroknak még nincs lehetőségük anyanyelvükön elsajátítaniuk a járművezetéshez szükséges közlekedési szabályokat. A nyár folyamán várható a vizsgázásnál használatos kérdőívek magyar nyelvű változatának megjelenése. Hasonló a helyzet Kézdivásárhelyen is. /Bakó Zoltán: Már készül a magyar KRESZ-tankönyv. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Határon túli magyar művészek mutatkoznak be több mint két héten át Győrött – közölte Tóth Tímea, a szervező Harmónia Művészeti Központ Kht. munkatársa. A február 6-ig tartó seregszemle – amelyet ezúttal ötödik alkalommal rendeznek meg – lehetőséget biztosít az anyaországi magyaroknak arra, hogy ízelítőt kapjanak a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki és az erdélyi művészeti életből, a határon túli magyar művészeknek pedig fórumot kínál a bemutatkozásra. A rendezvényt a fesztivál fővédnöke, Duray Miklós felvidéki politikus, közíró nyitotta meg. A magyar kultúra napján, január 22-én a dunaszegi Rezeda népzenei együttes mutatta be legújabb albumát. Duma István András moldvai csángó író Csángó mitológia /Havas Kiadó, Kézdivásárhely, 2005/ című kötetét ismerteti január 23-án. Három nappal később Kóka Rozália mesemondó szórakoztatja a gyermekeket, s aznap moldvai táncház is lesz, ahol a talpalávalót a Cserefa együttes szolgáltatja. A programot Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes tanár csángókról szóló előadása zárja. A fesztivált kiállítás is kíséri, amelyen erdélyi és újvidéki fotóművészek mutatkoznak be. /Határon túli magyar összművészeti fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) január 23-án rangsorolta az európai parlamenti választásokon részt vevő jelöltjeit. A testület tagjai titkos szavazással úgy döntöttek, hogy a 12 javasolt személy közül az első két befutó helyre Nagy Zsolt távközlési és informatikai minisztert, valamint Winkler Gyula megbízott kereskedelmi és gazdasági minisztert jelölik. Az RMDSZ-t és a nemzeti oldalt összekötő Sógor Csaba szenátor csak a negyedik, tehát esélytelen helyre került. Kelemen Hunor kifejtette, Nagy Zsolt első helyezése mellett szól az, hogy elmúlt hét évben a fiatal politikus komoly tapasztalatokra tett szert az európai politikában, hét éve ő látja el az RMDSZ képviseletét az Európai Néppártban. Winkler Gyula kereskedelmi minisztert illetően pedig, mivel az Európai Unió (EU) elsősorban gazdasági jellegű szövetség, az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a befutó helyek egyikére olyan jelölt kerüljön, akinek van tapasztalata ezen a téren. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke jelezte, telefonon tárgyalt Markó Béla szövetségi elnökkel, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült közelebb hozni az álláspontokat. Az EMNT elnöke azzal a felhívással fordul az SZKT-hoz, hogy február 17-i ülésén bírálja felül az OT döntését, és befutó helyre juttasson egy olyan személyt, aki a nemzeti oldalt képviseli. Tőkés szerint Sógor Csaba szenátor lenne az erre leginkább alkalmas személy, hiszen ő az, aki összeköti az RMDSZ-t és a nemzeti oldalt. A püspök szerint az OT az RMDSZ-nomenklatúra képviselőit helyezte előtérbe, akik ráadásul nem is székelyföldiek. /Nagy Zsolt és Winkler Gyula a befutók. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter az első számú jelölt az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelölt-listáján, a második helyet Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, a harmadikat pedig Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár foglalja el – döntött a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT). Sógor Csabának a Markó Béla RMDSZ-elnök által előkelőnek nevezett negyedik hely jutott, őt Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere követi. Sorrendben Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Szabó Károly szenátor, Fekete Emőke államtanácsos, Csutak István volt integrációs államtitkár, Hodgyai Géza vállalkozó és Jakab István volt pénzügyi államtitkár következik. Markó tagadta, hogy Nagy Zsolt első helyének köze lenne a kémbotrányban elindított, és a miniszter nevéhez is kapcsolódó vizsgálathoz. A SZOT ülésén fölmerült az a Tőkés László EMNT-elnök által előterjesztett javaslat is, amely szerint az RMDSZ listáján ne csak a SZOT által rangsorolt jelöltek kapjanak helyet, ezt azonban elvetették. Az RMDSZ-elnök ezt azzal indokolta, hogy ez a Szövetség listája, amelyért az RMDSZ vállal felelősséget. /Gujdár Gabriella: Nagy, Winkler, Korodi a befutó ‘epések’. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben tájékoztatta Göncz Kinga magyar külügyminisztert arról, hogy idén július 1-jén lép hatályba a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusának az a határozata, amely alapján magyar nyelvű táblákat lehet elhelyezni az intézetben. A múlt év végén Göncz Kinga szóvá tette a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar feliratok ügyében kialakult helyzetet, a két magyar oktatóval szembeni eljárást, és román kollegája segítségét kérte az ügy megnyugtató rendezésében. A kolozsvári BBTE oktatói testületéből november végén zárták ki a magyar feliratok kifüggesztéséért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetőjét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. A román külügyminiszter Göncz Kingának írt válaszlevelében közölte, hogy „a többnyelvű feliratok mellett magyar és német személyiségek mellszobrát is elhelyezik az egyetemen, továbbá az előadótermek egy részét a magyar és a német kultúra jeles képviselőiről tervezik elnevezni”. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a román külügyminiszter levelében „hangsúlyozta, hogy az elbocsátott két magyar oktató ügyében az egyetem autonóm módon járt el. Magát a táblaügyet »sajnálatos félreértésnek«, nem elvi, hanem eljárási problémának minősítette”. A magyar álláspontot tolmácsolva Polgár Viktor kifejtette: Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása az egyetem túlzó és indokolatlan intézkedése volt. A külügyi szóvivő szerint e méltánytalan eljárás nincs összhangban a Románia által vállalt európai normákkal, a multikulturalizmus szellemével. /Babes–Bolyai. Külügyminiszteri tájékoztatás a magyar feliratokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

Az utolsó simításoknál tartanak Segesváron a tavaly leomlott várfalon. Gáll Ernő városi tanácsos elmondta, Petőfi Sándor szobrát még nem helyezték vissza, de a műalkotás biztonságban van. A szobrot akkor távolították el eredeti helyéről – a várfal közelében lévő terecskéről –, amikor a fal közel húsz méteren leomlott és félő volt, hogy egy következő omlás a szobrot is magával sodorja. „Sokan aggódnak a szobor miatt, holott erre nincs okuk, hiszen azt vagy az eredeti helyére állítjuk vissza a várban, vagy a római katolikus templom előtti térre helyezzük” – magyarázta Gáll Ernő. Megbeszélésre hívják Segesvár magyar lakosságát, hogy mondják el elképzeléseiket a Petőfi-szoborral kapcsolatban. Ha úgy döntenek, hogy ezentúl a katolikus templom előtt álljon a költő életnagyságú szobra, akkor a parkot Petőfiről fogják elnevezni. /Antal Erika: Újjászültetett várfal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

A szenátus jogi bizottsága úgy döntött, hogy a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) tagjai a tanári álláson kívül más köztisztséget nem tölthetnek be, párttagok sem lehetnek, politikai tevékenységet, ilyen jellegű televíziós szereplést sem folytathatnak. A CNSAS a jövőben nem tárgyalhatja a döntéseivel szembeni óvásokat, amelyek ellen az érintettek kizárólag a közigazgatási bíróságon fellebbezhetnek. /G. G. : Módosítják az átvilágítási törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Az RMDSZ-en kívüli magyar civil szervezetek elégedetlenek az európai parlamenti képviselőjelölt-listával, és független jelölt indításán gondolkodnak. Kelemen Hunor, az RMDSZ EP-választási kampányfőnöke szerint erre semmi szükség, mert egy függetlennek nincs esélye bejutni az EP-be. „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az elmúlt hónapokban komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy sikerüljön egy olyan RMDSZ EP-listát összeállítani, amelyen megtalálhatók azok a személyek, akikben bíznak a Szövetségen kívüli szervezetek is” – nyilatkozta Toró T. Tibor képviselő, az EMNT alelnöke. Hozzátette, elsősorban az autonómia-program képviseletére gondol, amelynek megvalósítását az RMDSZ és a civil szervezetek különbözően látják. /Gujdár Gabriella: Független EP-jelöltállítást fontolgatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

A magyar és román tudományos akadémia elnöke aláírta a két intézmény közötti együttműködés részleteit 2009 végéig rögzítő jegyzőkönyvet. A városfejlődés, a politikai nemzeti tudat alakulása és a modern kori kisebbségi kérdés szerepel egyebek között a magyar–román történész vegyes bizottság együttműködési témái között – mondta Szász Zoltán, a bizottság magyar tagozatának elnöke. A magyar–román történész vegyes bizottság 1971 óta működő testület, bár 1983 és 1992 között szüneteltette munkáját. A vegyes bizottság kétévente ülésezik, felváltva, hol Magyarországon, hol Romániában. Legutóbbi ülésükön, amelyet 2006 novemberében tartottak Budapesten, a természet és az ember kapcsolatát vizsgálták a történelem folyamatában. „Olyan kérdésekkel foglalkoztunk, mint a Kárpát-medencei térség vízügye, vízrajza, vízgazdálkodása, a gátak, települések és a természeti környezet. De olyan kérdéseket is vizsgáltunk, hogy hogyan látták az embert és a természetet már a XVII. századtól különböző szakemberek, vagy a szépirodalomban hogyan jelenik meg a természeti ember képe” – tette hozzá a magyar tagozat elnöke. A következő – 2008-ban Romániában megrendezendő – ülés témája a vallások és a társadalom kapcsolata. /Magyar–román történész vegyes bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

Magyari Tivadart, a szociológia kar magyar tagozatának vezetőjét és dékán-helyettesét jelölte a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettesi tisztségébe a magyar tagozatvezetők tanácsa. Magyari elmondta, a rektor jelezte, nincs kifogása a személye ellen. Jelölését követően több román kolléga gratulált neki, mint magyar. Magyari szerint a következő 11 hónapban biztosan nem alakulnak meg az önálló magyar karok, ezek létrehozási feltételeit ugyanis nem lehet egyik napról a másikra teljesíteni. Salat Levente harcolta ki, hogy a magyar tagozatnak külön tanrendje legyen, de a karok közi koordinációból rektor-helyettes nélkül kimaradnak. A magyar tagozat alapszabályának napirendre tűzését a rektor megígérte, de garanciát nem adott erre, tájékoztatott Magyari. Szerinte a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ eléggé megosztotta a közösséget, a magyar oktatók sorában is tapasztalható BKB-ellenes hangulat. Magyari hozzátette: ha ellehetetlenül a helyzet, lemondhat. /Kelemen Tamás: „Nem leszek a székhez hegesztve. Interjú a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi székébe jelölt Magyari Tivadarral. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Cáfolja a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter állítását, miszerint idén július elsejétől elméletileg elhelyezhetők a magyar nyelvű feliratok. Cristina Nistor szóvivő kijelentette: az egyetem szenátusa mindeddig egyetlen határozatot sem hozott a többnyelvű feliratok elhelyezéséről, az elbocsátott adjunktusok által többször a nyilvánosság elé tárt dokumentum ugyanis csak határozattervezet volt. A BBTE szenátusa 2005. július 1-jei ülésének napirendjéről ugyanis azután került le a magyar tagozatvezetés által a többnyelvű feliratozásról kidolgozott határozattervezet, hogy az egyetem rektora közölte: a dokumentum tartalma arra a történészekből és oktatókból álló bizottságra tartozik, amelyet a BBTE szimbolisztikájáról és történelméről szóló tervezet kidolgozására neveztek ki. Bocsan akkor a 2007. július elsejei dátumot jelölte meg a projekt elkészítésének időpontjaként, így valószínűleg erre hivatkozik most a Külügyminisztérium is. Hantz Péter és Kovács Lehel január 24-én tartott bécsi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a BBTE igazgatótanácsának 2005. novemberi határozata 2006. január 10-ét jelölte meg a többnyelvű feliratok elhelyezésének határidejéül. /Rostás Szabolcs: Júliustól kétnyelvűség? = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Papp Attila Zsolt, a Krónika munkatársa végzetes hibának tartja jelöltet állítani a kényszerűen megüresedett rektor-helyettesi tisztségre. Magyari Tivadar rektorhelyettes-jelölt elismeri, hogy belátható időn belül nem lehet érdemleges változásokra számítani, de szerint „kimaradni” sem lehet. Ez a hozzáállás következetlen: mindenképpen beépülni a rendszerbe, elkerülni minden lehetséges konfliktushelyzetet, hátha így elérünk némi részeredményeket: ez a kisebbségi lét torz logikája. Így értelmetlenné válik a két BKB-vezető áldozata és a két korábbi rektor-helyettes lemondása is. /Papp Attila Zsolt: Visszafordulat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Székelyszáldoboson, a református székelymagyar faluban egyre számosabb a román anyanyelvű, cigány nemzetiségű lakosság. A 670 lelket számláló református egyházközség megyebírója, Benkő Imre elmondta, tavaly modernizálták a paplak konyháját. Tervezik a templom tetőzetének felújítását. A helyi anyaegyház áldozott a vargyasi leányegyházközség templomára is. Holland segítséggel felépült az új templom, melyet Makovecz Imre tervezett, ez már Vargyas idegenforgalmi látnivalója. Tókos Jenő, a Benkő József Általános Iskola igazgatója szerint az óvodások és iskolások hetven százaléka román anyanyelvű cigány gyerek. A száldobosi cigányok egytől egyig román nemzetiségűnek vallották magukat a 2002-es népszámláláskor. Rajtuk kívül román nemzetiségűek nem élnek Száldoboson, a 876 roma a falu összlakosságának (1780) 49,2 százalékát tette ki 2002-ben. 1954-ben 12 roma család élt itt, 1977-ben 228 lelket tartottak nyilván, s jelen pillanatban lélekszámuk meghaladja az ezret. /Kisgyörgy Zoltán: A templomot s az iskolát (Egyházában, iskolájában él a nemzet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./

„Nem a pénztelenség az oka annak, hogy A Hét hónapok óta nem jelenik meg nyomtatott formában” – szögezte le Parászka Boróka, a 2006 augusztusa óta csak internetes változatban megjelenő kulturális hetilap főszerkesztője. Szerinte Romániában a tízezer alatti példányszámú lapok terjesztését nem lehet megfelelően biztosítani, ezért kellett lemondaniuk a nyomtatott változatról. Három évvel ezelőtt indult újra a hetilap, melyet a Rodipet Rt. terjesztett, de még ma is jelentős összeggel tartozik a szerkesztőségnek, sőt, a megrendelők listáját sem volt hajlandó átadni. A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy az utóbbi három évben a román művelődésügyi minisztérium nem nyújtott normatív támogatást a tulajdonában lévő lapnak, a többi hasonló kiadvány mögül is kihátrált. A szerkesztőség ezt követően vált le a minisztériumról, és mára sikeresen pályázó egyesületet hozott létre. A Hét korábban soha nem működött ilyen változatos tartalommal – állította Parászka. Szerinte a romániai napi-, heti- és havilappiacon talán egyetlen kiadvány, a szintén Marosvásárhelyen megjelenő Látó igazolja tartalmával a létét. A többi – ideértve a régi és az új évfolyamú A Hét hetilapot – szakmailag súlyosan kikezdhető. Jelenleg az internetes formátum mellett nemrég elindítottak egy mellékletet, ez A Hét művészeti melléklete, illetve Hetedszép címen mintegy ezer-ezer példányban negyedévente lát napvilágot. A jövőben az A Hét nemcsak lapkiadóként, hanem kultúraszervező, kultúraterjesztő műhelyként és civil fórumként is kíván működni. Idén a 2006-ban megkezdett Hetedszép Találkozások című sorozat keretében, amelyet a szegedi József Attila Körrel közösen szerveznek, szándékaik szerint a magyar irodalom legjavát hoznák olvasóközelbe. A Hét továbbá könyvműhelyként is működne. A szerkesztőség egy uniós projekten dolgozik, amelyre a iasi-i Polirom Kiadó munkatársait és a pozsonyi Kalligram Kiadó szerkesztőit kérték fel partnerként. A cél egy többnyelvű kulturális portál létrehozása. A lap on-line változatát Székely Csaba irányítja. Nő-, gyerek- és romajogokkal foglalkozó rovatot működtetnek, de szavazni lehetett az RMDSZ „euróbársonyszékért” versengő jelöltjeire vagy többet megtudni Britney Spears szexuális forradalmáról. A honlap látogatottságáról Parászka nem kívánt nyilatkozni. /Szucher Ervin: A Hét virtuális jövőképe. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Január 25. a megemlékezés napja a szatmárnémeti Szentlélek plébánia életében. Ez a közösség 1999. január 25-én kísérte utolsó útjára a templomot alapító Merk Mihály plébánost. A közösség Merlás Tibor plébánossal kimegy a hídon túli temetőbe Merk Mihály sírjához, emlékezni és imádkozni. Merk Mihályt /sz. Szatmárnémeti, 1942. okt. 13./ 1966-ban Márton Áron szentelte pappá. Soha sem hódolt be a hatalomnak, pedig zaklatták, fenyegették. Akkor sem tört meg, amikor 1976-ban Színfaluba helyezték, a németajkú közösséghez. Megtanult németül és német nyelven prédikált. Végül 1990-ben visszakerült szülővárosába. Reizer Pál püspök idejében nekivágott a Szentlélek plébánia felépítéséhez. A semmiből falakat, templomot és közösséget alkotott. Megalapította a Szent Sebestyén Kolping-csapatot, amely a mai napig kitűnően működik. Merk Mihály 1999. január 15-én meghalt. Temetésén ott voltak katolikusok, reformátusok, de görög katolikusok is, mindenki a magáénak érezte az atyát. /Csirák Csaba: Merk Mihályra emlékeznek hívei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 25./

Szatmárnémeti régen a kézművességéről, az iparosairól volt híres. Vajda Zoltán egykor az egyik ipari iskolában tanított, ő emlékezett a szakoktatás múltjára. A második világháború után újraindították az inasiskolát. Összegyűjtötték az árva gyerekeket, a szegény sorsú és cselédgyerekeket szakmai kiképzésre. Nem volt sem műhely, sem szerszám, még tanterem sem. Felsőbb utasításra kényszerítették a még meglévő kisiparosokat, hogy adják be a gépeket és szerszámaikat önként az iskolának. Bővült az osztályok száma. Az iskolát maguk építették fel. Az iskolának nagy énekkara volt, színjátszók is voltak. A szakmai vetélkedőkön részt vevő tanulók minden évben jó eredményt értek el. Az eredmények ellenére néhány mestert visszaminősítettek, annak ellenére, hogy megvolt a megfelelő végzettségük. A tanulók közül sok kitűnő szakember lett. /Vajda Zoltán volt ipari iskolai oktatómester: Szakoktatás Szatmárnémetiben, évtizedekkel ezelőtt hívei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 25./

Az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport /Székelyudvarhely/ új tanulmánykötetét mutatták be a Hagyományőrzési Forrásközpontban a szerzők jelenlétében. A 2006-os évszámot viselő kiadvány a hatodik a sorban. P. Buzogány Árpád vázolta, hogy az előző években megjelent közlések miként gazdagították az Udvarhelyszékre vonatkozó ismereteket. A számbelileg gyarapodó kutatócsoport több tagja is különböző aspektusokból vizsgál egy-egy nagyobb témát. Hermann Gusztáv Mihály szerkesztő jelezte, tervezik már a következő kötetet. A mostani kötetben Tóth Levente az elmúlt századok iskolamestereiről, Albert Dávid javadalmazásukról, Forró Albert az udvarhelyi református kollégium diákéletéről írt tanulmányt. Oláh Sándor egy 18. századi homoródalmási család anyagi javait, Kolumbán Zsuzsánna a 19. század nemi bűncselekményeit, Róth András a székely kérdés megoldási törekvéseit, Gidó Csaba pedig a székelyföldi vasúthálózat kiépítésének lehetőségeit és hatását vizsgálta. Az anyaváros évszázaddal ezelőtti fejlődését vette számba Nagy Róbert, Gidó Attila a szombatosok történetéhez, Demeter Csanád pedig a megye kialakulásához kutatott fel új adatokat. Mihály János a lövétei földhasználatot tekintett át. /Hatodik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Megjelent a 2005–2006 évi alkotótáborok dokumentációját tartalmazó 5. Minimum Party katalógus, megjelenését a román kormány Interetnikai Kapcsolatok Államtitkársága támogatta. /Minimum Party katalógus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ A kiadvány a kászonaltízi Tiszástőn 10., illetve 11. alkalommal megrendezett nyári, összművészeti tábor dokumentumait tartalmazza, fotókat, esszéket, interjúrészleteket. /Rostás-Péter Emese: Dokumentummá változtatott idő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./