Románia uniós csatlakozását megelőzően sokat hangoztatott álláspont volt: Az RMDSZ politikai szerepének fontossága megfellebbezhetetlen, hiszen a csatlakozás érdekében szükség van részvételére a mindenkori román kormányban. 2007 január 1–jétől Románia teljes jogú tagja az európai közösségnek. Szükség van a román politikai életben az RMDSZ-re? Ezekre a kérdésekre a Szatmár megyei RMDSZ vezérkarának tagjait kérdezte az újságíró. Varga Attila parlamenti képviselő szerint az RMDSZ aktív jelenlétének megkérdőjelezhetetlen jelentősége van. A legfontosabb, hogy maga a magyar nemzeti közösség egésze legyen meggyőződve arról, az RMDSZ további politikai érdekképviselete szükséges. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint komoly politikai harcra, kiállásra van még szükség. Az egyházi oktatásban, a magyar egyetem, az autonómia kérdésében szükséges egy erős érdekvédelmi szervezet. Kereskényi Gábor tanácsos, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke szerint az első komoly kihívás májusban lesz, amikor meg kell méretkezni az Európai Parlamentben való képviseletért. Szabó Károly szenátor úgy látja, az integráció eltarthat évtizedekig is. Nem tud elfogulatlan választ adni erre a kérdésre, hiszen ő az RMDSZ–ből él és a RMDSZ–szel él. Erdei Dolóczky István parlamenti képviselő hangsúlyozta, egy kormány annál erősebb, minél több politikai erőre támaszkodik. Az RMDSZ–nek meg kell őriznie a stabilizáló és kiegyensúlyozó szerepét. Bendel József alpolgármester, a tasnádi szervezet elnöke kiemelte: a kisebbségnek szüksége van az RMDSZ–re. /Márkus Mónika: „A mór megtette a kötelességét, a mór mehet”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./

Resicabányán, az RMDSZ-székházban működő Információs Irodában ma is vannak, akik magyar igazolványért folyamodnak, tájékoztatott Costan Melánia. Az EU-csatlakozás nem befolyásolta a magyar igazolványok révén biztosított jogokat Magyarország területén. Az öt esztendei érvényességű igazolványok kérésre meghosszabbíthatók, a már lejárt igazolvánnyal jelentkeznie kell birtokosának az illetékes információs irodában. /(M. B.): A magyar igazolványok megújíthatók! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

„A történelem során megtanulhattuk, hogy nekünk, magyaroknak nincsenek barátaink, csak érdekszövetségeseink, akiket bármelyik pillanatban el is veszíthetünk” – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor parlamenti képviselő a január 7-én tartott madéfalvi megemlékezésen. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke párhuzamot vont a 18. században végbement vérengzés és a székelység mai helyzete között, mondván: annak idején ágyúval lövették a védtelen embereket, ma a boldogulás hiányával sújtják őket. A megemlékezésre a pusztinai Szent István Egyesület is küldöttséget menesztett, melynek tagjai a koszorúzás után énekükkel tették tiszteletüket az 1764-ben lemészárolt kétszáz székely vértanú emlékműve előtt. Az Siculicidium-emlékműnél tartott ünnepséget a madéfalvi egyházi kórus előadása zárta. /Horváth István: A vértanúkra emlékeztek Madéfalván. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A 243 évvel ezelőtti mészárlás örökre gyásznap marad a helyiek tudatában – mondta Madéfalva székely ruhába öltözött alpolgármestere, Máthé Edit. Este a helyi kultúrotthonban bemutatták a Papp Kincses Emese írta és rendezte Székely Golgota című rockoperát, amely ezt a történelmi eseményt eleveníti fel. /Kozán István: Örökre gyásznap marad. A Siculicidium évfordulójára emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

Szilveszter János marosvásárhelyi karikaturista elnyerte a brazíliai Sao Paulóban megrendezett nemzetközi karikatúrafesztivál – a IV Festival Internacional de Humor de Foz do Iguacu – nagydíját, de a szervezők „elfelejtették” erről értesíteni, holott a díj 10 ezer dollárral jár. A díj elnyerésének hírére interneten bukkantak rá barátai. „Erdélyi magyar karikaturistának nagy megtiszteltetés ez a díj, annál is inkább mivel szakmai berkekben úgy tartják, hogy ez a Sao Paoló-i, a tokiói Yomyumi-díj mellett a karikatúra Oscarjának számít” – mondta Szilveszter, aki így jegyzi karikatúráit is a helyi román nyelvű napilap karikaturistájaként. Tavaly ősszel a „fotós Oscarnak” számító amerikai nagydíjat szintén marosvásárhelyi magyar, Jakab Tibor nyerte. /Bögözi Attila: Nyerő hinta-karikatúra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Január 5-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén négy irodalom- és nyelvtudományi kötetet mutattak be maguk a szerzők, akik a kolozsvári közönség előtt régi ismerősök, innen kerültek a Miskolci Egyetemre, és munkáikban is gyakran vissza-visszatérnek a szülőföldre. Dr. Mózes Huba irodalomtörténész, docens Amit az ember álmodni tud című kötetében Karácsony Benő regényeinek magas fokú szakmaiságát, Wass Albertnek pedig az Elvásik a vörös csillag és a Tizenhárom almafa című regényeinek sajátosságait vizsgálta. A Repülőhíd a sínek felett című kötetében Mózes Huba gyermekkori kolozsvári élményeit elevenítette fel. Dr. Kabán Annamária nyelvész, docens, a Lét és nyelv című tanulmánykötetében az erdélyi magyar nyelvtudománnyal és nyelvhasználattal foglalkozott. Ötven évvel ezelőtt jelent meg a először Kolozsváron a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények folyóirat, hasábjain fontos nyelvjárási, módszertani, névtani, nyelvtudományi vizsgálatok, nyelvi kölcsönhatásokat kutatómunkák láttak napvilágot. A szerző külön méltatta Szabó T. Attila és Szabó Zoltán professzor szakmai pályáját, de figyelmet szentelt Méliusz Péter herbáriumtörténeti írásának is, amely 175 évvel előzte meg Linné általánosan elfogadott rendszertani munkáját. Kabán Annamária a Szabadság és a Hargita Népe kiadványait nyelvtani és hangtani vizsgálatnak vetette alá. A szerző Szövegek színváltozása című kötete főleg versek elemzését tartalmazza. /Ö. I. B.: Két szerző, négy kötet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Az Európai Parlament (EP) szélsőjobboldali csoportjának a konszolidálása – ez Románia első „kedves meglepetése” az őt befogadó EU számára, ironizált január 8-i cikkében a brit The Guardian. A C.V. Tudor vezette Nagy-Románia Párt (PRM), valamint az Ataka féle bolgár nacionalisták európarlamenti képviselőinek a szélsőséges európai pártokat tömörítő csoportba való beiratkozásával komoly erősítést kap ez az újfasiszta, holokauszt-tagadó társaság – figyelmeztet a lap. Az új képviselőkkel az önálló parlamenti csoport megalakítása csak idő kérdése A lap úgy tudja: az európai szélsőséges erők jövő hétre tervezik pártvezetőik csúcstalálkozóját. /Kedves meglepetés – román és bolgár erősítés az európai újfasisztáknak The Guardian. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Az ártámogatott gyógyszerekért való rohangálás, sorban állás az EU-csatlakozás után sem szűnt meg. Az új kedvezményes gyógyszerlisták sok patikába nem jutottak el. Arra hivatkozva, hogy még nem egyeztek meg az egészségügyi biztosítóval, jelenleg nem írnak fel kedvezményes gyógyszereket betegeiknek a háziorvosok Szatmárnémetiben. Marosvásárhelyen ártámogatott és ingyenes gyógyszerek csak bizonyos patikákban kaphatók. A patikák többségéből még múlt év karácsonya előtt elfogyott a pénz, s idén lassan tíz napja azért nincs ártámogatott és ingyenes gyógyszer, mert a gyógyszertárak többsége későre kapta meg a számítógépes programot, amely nélkül lehetetlen a vények kiszolgálása. /Hol pénz nincs, hol pedig gyógyszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Plágium gyanúja merült fel Szamosközi István egyetemi tanár, dékán-helyettes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának alelnöke doktori dolgozatával, valamint az annak alapján kiadott kötettel kapcsolatosan – jelezte január 8-án tartott sajtóértekezletén Bodó Barna egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke. Mind a doktori dolgozatban, mind az Evaluarea potentialului la elevi című könyvben előfordul ugyanaz a csaknem három teljes oldalt kitevő szöveg, amely megtalálható egy korábban megjelent francia könyvben /a Fredi P. Düchel által szerkesztett Textes de base en pédagogie – l’éducation cognitive – le développement de la capacité d’apprentissage et son évaluation című kötetben/. A szövegátvétel részben szó szerinti, részben csak a kifejezésmód változik. A szóban forgó szöveg három szerzője (Jean Louis Paour, Jeanine Jaume, Odile de Robillard) azonban sem lábjegyzetben, sem a forrásmunkák között nincs feltüntetve. A megvádolt tanár a Szabadságnak elmondta: soha nem látta a szóban forgó francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. A BBTE azzal vádolta Hantz Pétert és Kovács Lehelt, hogy tudományos munkájukat elhanyagolják – fejtette ki Bodó. Ehhez képest, Hantz két doktorátus birtokában (egyet Budapesten, egyet Genfben szerzett) számos rangos szaklapban megjelent cikk szerzője, egyik szakmunkája a legtekintélyesebb fizikai lapban, a Physical Review Letters-ben jelent meg, ezt Kolozsváron nem sokan mondhatják el magukról – jegyezte meg Bodó. Hantznak az utóbbi 5 évben 7 szakdolgozata jelent meg, 2006-ban pedig (amikor a rektor szerint „elhanyagolta a tudományt”) további 4 publikációját fogadták el rangos hazai és külföldi lapok. Kovács Lehel több budapesti és bécsi szaklapban rendszeresen közöl, hazai kiadványokat szerkeszt, 6 konferencia összefoglaló kötetében szerepel, mint szerző. Bár még csak 32 éves, három tudományos kötetnek egyedüli, további négynek pedig társ szerzője. Ehhez képest, a BKB törekvéseit nyíltan ellenző Szamosközi István tudományos munkásságáról nagyon nehéz megtudni bármit is – közölte Bodó. Az egyetem honlapján nem szerepelnek erről adatok. A BKB elnöke bejelentette: szövegek, vagy szövegrészletek átvétele a forrás megjelölése nélkül mind a törvények, mind az értelmező szótár szerint plágiumnak minősül, az oktatási tárcához fordulnak, hogy az illetékes hatóság ítélje meg: megalapozott-e vagy sem a Szamosközi Istvánnal szemben felmerült plágium-gyanú? Bodó szerint Szamosközi személye körül más szempontok miatt is gond van: az általa betöltött vezető tisztségek (dékán-helyettes, az Akadémiai Tanács alelnöke, a Távoktatási szakosztály igazgatója stb.) egy részét a tanügyi alkalmazottak jogállására vonatkozó 1996-ban elfogadott törvény értelmében nem töltheti be ugyanaz a személy. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Bodó Barna: Szamosközi plagizált? A BKB az oktatási minisztériumhoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

A rendőrség tudakolózott Kató Béla főesperesnél, miután a Marosvásárhelyen eredetileg tervezett helyszínről kitiltották a délvidéki Wass Albert-előadást. „Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani” – esküdözött Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását. Erre a katolikus egyház segített: tartsák az eseményt a Deus Providebit Házban. „Egy nappal azután, hogy a szervezők a hét végén felkerestek, a rendőrség jelent meg a plébánián, s az előadás után tudakozódott” – nyilatkozta Kató Béla főesperes, aki nem állt szóba a Wass előadás után szimatoló rendőrökkel, de furcsállja, hogy immár az Európai Unión belül, a rendőrség még mindig fölöttébb gyanúsan szimatol. Végül a megyei tanácstól értesítették a szervezőket, hogy az előadásra a Kultúrpalota nagytermében kerülhet sor. Az ÚMSZ információi szerint Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök személyesen engedélyezte a tanács alárendeltségében tartozó Kultúrpalota használatát. Emlékezetes, hogy 2004-ben a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség hivatalból indított eljárást a februárban Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői és résztvevői ellen, azt vizsgálva, hogy a 24 órás felolvasás megszegi-e a 2002/31-es kormányrendeletet, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Akkor a román legfőbb ügyészség megállapította, hogy Was Albert nem követett el háborús bűnöket. /Bögözi Attila: Helyszínletiltást „keltett” a délvidékiek előadása Marosvásárhelyen. Pingpong Wass Alberttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

A Deus Providebit Tanulmányi Házból, amely induláskor befogadta, kiköltözött a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a kar dékánja közölte, a januárban megkezdődött új félév már minden szak számára a koronkai campusban zajlik, s februárig teljesen kiürítik az épületet. A campusban szűken lesznek, s az odaköltözött humán kar oktatói számára nehéz biztosítani a megfelelő helyet, kénytelenek voltak megtenni ezt a lépést, mivel a megfogyatkozott támogatás nem elegendő arra, hogy a Deus Házban elfoglalt helyért fizetett bért és a számlákat törlesszék. Hollanda azt a megbízást kapta, hogy építsen bentlakást a hallgatóknak. A 240 férőhelyes kollégium költségeit 1,6 millió euróra becsülték, s építésére két lehetőség közül választhattak: hitelt vesznek fel vagy eladnak a campus területéből. A kari tanács hosszas megfontolás alapján az OTP-kölcsön mellett döntött, s Hollanda Dénes vállalta, hogy 2007. szeptember 15-re elkészül a bentlakás. Meghirdették a tervpályázatot, végül három ajánlat érkezett. A Sapientia Alapítvány azonban nem értett egyet azzal, hogy hitelből épüljön fel a bentlakás, s döntésük alapján a campus területéből kell eladni, hogy az építkezési költségeket fedezzék. Határozatuk nyomán a marosvásárhelyi karnak új tervpályázatot kell kiírnia. A Sapientia Marosvásárhelyi Műszaki- és Humán Tudományok Karán 874 diák tanul és a főállású oktatók száma 77. Ennek ellenére az egyetem határon túli támogatása csökken. /(bodolai): Minden szak a koronkai campusba költözött. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

Új vízgazdálkodási stratégiát és alternatív szennyvíztisztítási módszereket kell kidolgozni, fejtette ki Makkai Gergely marosvásárhelyi meteorológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az erdélyi medencében elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz csupán a hegyvidékeken és a hegyek lábánál, illetve a folyók völgyében található, az Erdély szívében fekvő Mezőség azonban súlyos vízgondokkal küzd. A víz nitrát-koncentrációja főként a Maros, Hargita, Fehér, Hunyad és Arad megyei településeken magas. /Antal Erika: Vízgondok a Mezőségen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

Aránylag kevesen tudják, hogy nemcsak román, hanem magyar görög katolikusok is élnek Erdélyben. Legnagyobb közösségük Szatmár megyében (az Ugocsával, Kárpátaljával határos részeken) van, ahol számuk meghaladja a 11 ezret. Csupán a szatmárnémeti Szent Miklós egyházközséghez közel háromezren tartoznak, de több száz fős gyülekezetük van Sárközújlakon, Kökényesden, Csedregen, Nagypeleskén, Lázáriban, Mikolában, Túrterebesen és még számos településen. Tíz parókiájukon ugyanennyi pap és egy segédlelkész szolgál, további két teológiát végzett fiatal felszentelésére két éve várnak. Templomaik száma meghaladja a húszat, köztük vannak olyanok, amelyek mind építészetileg, mind pedig egyház-művészetileg igen jelentős értéket képviselnek. Minderről többet lehet megtudni abból a könyvsorozatból, amely az új esztendővel együtt indult útjára, Romániai magyar görög katolikus templomok címmel. Az első kötetben Terdik Szilveszter és ifjabb Pallai Béla a nagypeleskei templomot mutatja be. /Sike Lajos: Magyar görög katolikus templomok Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Sepsiszentkirályon lelkész nélkül maradt a létszámában fogyó unitárius gyülekezet. Rossz állapotú műemlék templomának harangtornyából már rég le kellett szerelni a harangokat. A volt lelkész a torony javítására sikertelenül pályázott. Beomlás veszélye fenyegeti az ipartörténeti értékű szentkirályi boltíves kőhidat is, mely a maga nemében páratlan széles e tájon. Szépen indult a Kőhíd nevét viselő helyi egyesület munkája, de vezetői között ellentét merült fel, két személy felmondott, majd kiegészítették a régi vezetőséget. Korszerűsítik az iskolát. Szentkirályban nincs körorvosi szolgálat. Sándor Csaba, a Szent Király Szövetség és a helybeli Kőhíd Egyesület elnöke bizakodó, a falusi turizmus már működik. A Szent Király Szövetség rendezvényeként sepsiszentkirályi gyerekeket küldenek nyári ifjúsági táborba a Kecskemét melletti Szentkirályba. Reményeik szerint augusztusban egy egész alakos Szent István-szobrot is ajándékoznak Sepsiszentkirálynak a magyarországiak. A lélekszámában másfél százat sem elérő református gyülekezet lelkészi lakásában papi teendői mellett Bustya János lelkész a Kolozsváron működő, de zsinati alárendeltségű Református Pedagógiai Intézet főmunkatársaként tevékenykedik. Bustya tiszteletes mesterfokozati diplomát szerzett tanügy-menedzsmentből a nagyszebeni egyetemen. /Kisgyörgy Zoltán: Jó reggelt, Sepsiszentkirály! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

2007. január elsejétől Nagyszeben az európai kultúra fővárosa. A rendkívüli esemény előestéjén jelent meg Emil Sigerus: Nagyszeben város krónikája 1100–1929 című munkája Kalmár Zoltán, a nagyszebeni magyarság egyik legtevékenyebb szervezője fordításában. A fordító a XX. század elején élt jeles nagyszebeni szász történész krónikáját a belőle hiányzó magyar vonatkozású eseményekkel egészítette ki. A kiadvány melléklete a város hat térképe, a legrégebbi 1699-ből, a legújabb 2000-ből való. /Józsa Miklós: Nagyszeben város krónikája. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

Az RMDSZ nem ért egyet az egyéni választókerületek szerinti szavazás bevezetésével – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szavazási rendszer arányos képviseletet biztosít, míg az egyéni választókerületek szerinti szavazás a nagyobb pártoknak előnyt, míg a kisebb pártoknak nagy hátrányt jelentene. /Markó nem támogatja a választási rendszer módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Arra a kérdésre, elfogadja-e, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács képviselői az RMDSZ listáin jelöltessék magukat az európai parlamenti választásokon, Markó azt válaszolta: a jelölteknek RMDSZ-tagoknak kell lenniük. Rámutatott, hogy az említett szervezet néhány képviselője egyben RMDSZ-tag is, tehát lehetőségükben áll jelöltetni magukat. /Markó: „Abszurdum”, hogy a kormány felelősséget vállaljon az egyéni választókerületek szerinti szavazásért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

Magyarország számára nem fenyegetés, sokkal inkább óriási lehetőség a román és a bolgár EU-csatlakozás – jelentette ki Kóka János gazdasági miniszter. Az Eurostat becsült adatai szerint az EU 25 GDP-jének átlagához viszonyítva: Románia GDP-je 35,8 százalék, Bulgáriáé 34,2 százalék, Magyarországé 63,6 százalék. A magyarországi vállalatok jövedelem termelő képessége és termelékenysége is sokkal jobb. – Munkaerőre is szükségünk van: főleg azokon a területeken, ahol a fejlesztések egyik fontos gátja a szakképzett munkások hiánya – tette hozzá. Magyarország Romániába irányuló exportja tavaly 464 milliárd forintot, a behozatal 221,2 milliárd forintot tett ki, így a külkereskedelmi egyenleg 243,3 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 171 milliárd forinttal. A magyar eredetű, vegyes vállalati formában megvalósított tőkebefektetések összértéke Romániában 2006. július végéig elérte a 433 millió eurót, amellyel Magyarország a 13. helyen található a külföldi befektetők rangsorában. Az újra befektetett nyereséggel, illetve a végrehajtott tőkeemelésekkel számolva a befektetések valós értéke legalább egymilliárd dollárra becsülhető. /Magyarország számára óriási lehetőség az EU bővülése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

A kormányzás jelentőségéről és az uniós támogatások megszerzésének a fontosságáról esett szó többek között a január 9-én tartott, RMDSZ-es kormány-tisztségviselőkkel folytatott konzultáción. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte annak fontosságát, hogy hétvégeken minél több erdélyi rendezvényen vegyenek részt, és beszámoljanak bukaresti tevékenységükről. „Az az érzésem, hogy az RMDSZ-t azért ütik-vágják annyit az utóbbi időben, és azért próbálnak minket kiszorítani, mert nagyon jól tudják, ez az időszak milyen fontos, hogy most beleszólhatunk ezeknek az alapoknak az elosztásába – nyilatkozta Markó. /G. G.: Kongresszus előtt: „zsinatoló” RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Kelet-Európa-szerte egyedülálló helyzet alakult ki Romániában a kastélyok visszaszolgáltatása kapcsán: az egykori tulajdonosok leszármazottai több épületet is visszakövetelnek, a román állam azonban hallani sem akar arról, hogy a jelentős turisztikai látványosságként üzemelő intézmények magánkézbe kerüljenek. Visszakövetelik a csucsai Goga-kastélyt, bár 1946-ban Veturia Goga, a költő özvegye nyilatkozatot írt alá, amely szerint az ingatlant a román államnak adományozza. Hasonló helyzet áll fenn a törcsvári kastély, illetve a Peles-kastély esetében is: a román állam minden követ megmozgatna, hogy megtarthassa az ingatlanokat. A törcsvári kastélyt tavaly májusban adták vissza Habsburg Domokosnak, ugyanakkor Adrian Iorgulescu művelődési és vallásügyi miniszter egyezményt írt alá a tulajdonossal, hogy a kastély három évig múzeumként működhessen tovább. Az állam vissza akarja vásárolni a kastélyt. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint az államnak vissza kell adnia adni a kastélyokat is, azok nem képeznek külön kategóriát. Erdélyben több jelentős épület is visszakerült az örökösök tulajdonába. Horváth-Tholdi Péter például visszakapta a marosnémeti László-kastélyt, négy és fél évig harcolt a tulajdonáért, végigmenve az összes fokozaton. A keresdi Bethlen-kastélyt 2004 novemberében a Legfelsőbb Bíróság visszaadta ugyan, azóta húzódik az átadás, Bethlen Anikó reménykedik, hogy végre megkaphatja jogos tulajdonát. A zabolai Mikes-kastélynak már mindkét épületét visszakapták. Mikes Kata és két fia Ausztriából költözött haza, most intézik a helyreállítást. /Sándor Boglárka Ágnes: Felemás helyzet a kastélyok visszaszolgáltatása körül. Eckstein-Kovács: Nem szívesen, de muszáj visszaadni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

A vidéki tejtermelő gazdák többnyire tisztában vannak az európai uniós normákkal, többségük azonban egyelőre nem alkalmazza azokat. A Kolozs megyei tejtermelő gazdák közül egy sem rendelkezik palackozási engedéllyel, így nemcsak a házhoz szállítás, de még a Széchenyi téri tejcsarnokban eladásra kínált pillepalackozott tej értékesítése is törvénysértő. /D. I.: Búcsú a mérai tejföltől? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Mihelyt egy magyar nemzetiségű szakember jut többé-kevésbé fontos tisztségbe, nyomban támadások célpontjává válik. Ezúttal a Maros Megyei Múzeum igazgatója kénytelen elviselni a támadásokat. A marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap január 9-i számában Lazar Ladariu, a megyei tanácsos-főszerkesztő írt cikket Soós Zoltán kinevezése ellen. A versenyvizsga bizottság nemzetiségi összetételét kifogásolta. Ciprian Dobre prefektus és Zamfira Pora alprefektus szintén kifogást emeltek a magyar szakember kinevezése ellen. Lokodi Edit megyei tanácselnök kifejtette, hogy nagyon körültekintően választották ki a bizottság tagjait. A kinevezés az elnök, tehát az ő jogköre. A bizottság tagjai úgy értékelték, hogy messze a Soós Zoltán dolgozata és a szóbelije volt a legjobb. Soós Zoltán igazgató az újság kérdésére leszögezte, az egész egy magyarellenes csoport megnyilvánulása. Egy múzeumnak az a feladata, hogy reálisan bemutassa egy régió történetét, kultúráját, könyveket, publikációkat jelentessen meg. Maros megye Székelyföld területén az egyik leggazdagabb anyagi kultúrával jelentkezik, ebből nagyon kevés jelent meg. Ellenben rengeteg pénzt elpocsékoltak szélsőséges rendezvényekre. A magyarellenes lobbi módszeresen dolgozik a magyarok kiszorításán minden fontos intézményből. Munkájuk eredményes, ez Maros megyében is tapasztalható. /Mózes Edith: Célkeresztben az új múzeumigazgató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

Szerencse, hogy eljött Délvidékről, Szerbiából egy kamaraszínház, és magyar darabot játszik el magyaroknak Erdélyben, Székelyföldön. „Elhangzott a szó, zeng az induló...” – hangzott el a színpadon. Egy idős ember verte a taktust tenyerével a nézőtéren Csíkszeredában, az Erdély-induló hallatán. A nyolcvanas években ugyanez az ember tiltotta meg a magyarul beszélést egy gyűlésen, melyen csak magyarok voltak. Wass Albert az ötvenes években megírta ezt a viselkedést. Az illető nem vette észre: egy délvidéki színész éppen őt játszotta el a színpadon 2007-ben. Wass Albert munkáiból összeállított A világ és a vége című darabot hatalmas közönségsikerrel játszották. A darabban egy kicsit „megfordult a világ”, Csíkszereda idegen megszállás alatt álló várossá vált, ahol idegen ajkú, rosszindulatú emberek pénzért osztogatták az igazságot, maguknak osztották ki a magyar földet, rátették kezüket minden vagyonra, és mindebben segítették őket a mindenkori árulók, köpönyegforgatók, júdások. /Szondy Zoltán: Megálltunk egy percre. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./

A Szabad Európa Rádió ma már legenda. Akit érdekel a téma, annak ajánlható Skultéty Csaba Vasfüggönyökön át – A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál, előtte és utána /Madách – Posonium, 2006/ című könyve. A könyv több mint felét olyan interjúk, beszélgetések teszik ki, amelyeket Skultéty Csabával készítettek mások, és csak a második rész tartalmazza magának a szerzőnek az írásait, vallomásait. Izgalmas olvasmány, főként az a része, amely a „málenkij robot” időszakáról szól, a fogolyélet megpróbáltatásairól, majd végül a szökésről. A Szabad Európa Rádió 1951-től 1983-ig nyújtott otthont Skultétynak, későbbi nevén Ambrus Mártonnak, aki előbb hírszerkesztőként, majd nemzetközi politikai kommentátorként kísérte figyelemmel a nagyvilág eseményeit. A rádiós évek után a szerző művelődés-szervező, műgyűjtő lett, aki a kisebbségekért munkálkodik, és régi magyar térképeket, dokumentumokat kutat fel, majd ajándékoz el, csak azért, hogy megmaradjanak. Skultéty Csaba végül hazatért, illetve visszatelepült Magyarországra. /Sándor Boglárka Ágnes: Az üveghegyen innen, az üvegfalon túl... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa szerint a jelenlegi körülmények között az új felekezeti törvény a legtöbb, amit ezen a területen ki lehetett hozni, és megfelel a történelmi magyar egyházaknak. Közben a washingtoni Vallási és Politikai Intézet az EU-hoz fordult a törvény miatt, több civil szervezet pedig alkotmányellenesnek tartja. Nagy Benedek kifejtette, azok közé tartozik, akik keresztény Európát akarnak, mert az európai civilizáció elválaszthatatlan a kereszténységtől. Ez az ország az ortodoxia, a katolicizmus és az iszlám határán áll. Nagyon nehéz volt kivívni, hogy lemondjanak a „nemzeti egyház” megfogalmazásról. Óriási áttörés, hogy az állam finanszírozni fogja az egyházi oktatást a készülő új közoktatási törvény által szabályozott feltételek között. A román állam, ortodox nyomásra, sohasem akarta elismerni azt, hogy olyan egyházak kapjanak szabadságot, amelyeket nem innen irányítanak. Az új törvény kimondja, hogy az egyházak saját szabályzatuk szerint működhetnek, ezzel szentesíti a pápa fennhatóságát. /Gujdár Gabriella: A kultusztörvényről nyilatkozik Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Egy kis hisztériára kapható a többségi sajtó jelentős része. Most a helyi és központi lapokból a Wass Albert regényeiből dramatizált és sikerrel játszott színmű (A világ és a vége) előadása ellen indítottak össztüzet. Így történt a Wass Albert- felolvasómaraton és a Trianon film bemutatása kapcsán is. A Hősök Kultusza Egyesület tartalékos ezredes „professzora” ezúttal is bűnügyi feljelentést tett a szervezők ellen, akik véleménye szerint egy háborús bűnös kultuszát terjesztik. Ilyen alapon eljárást indíthatnának a Marosvásárhely főterén álló könyvesbolt ellen is, amely Wass Albertnek román nyelvre lefordított sikerregényét árusítja. Erről a magyarbarátnak nem nevezhető Ioan Coja írt meleg hangú értékelést. Háborús bűnös kultuszát terjesztette volna? /Bodolai Gyöngyi: Vége a világnak? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

A spanyol kormány elismerte a „katalán nép” létét. A katalánok (akárcsak a baszkok) eddig nem lehettek nép, mert az önmagukat francia típusú demokratikus köztársaságoknak tekintő államokban az államhatalom legfőbb birtokosa a nép, ez utóbbi pedig az állampolgárok közösségét jelenti. Így aztán ezeknek az államoknak a területén nem lehetnek valódi kisebbségek, vagyis más származású, más nyelvű, más kultúrájú, azaz „idegen” állampolgárok. Az elmúlt fél évszázadban a látszatra már asszimilált népesség jelentős része ráébredt nyelvi-kulturális különbözőségére, és ezt a különbözőséget kulturálisan és politikailag is próbálta megjeleníteni. Az olaszországi Dél-Tirol autonóm területté alakult, Belgium vallon és flamand államszövetséggé változott, Spanyolország föderalizálódott, s az angliai devolúció következtében Skócia és Wales fokozatosan visszanyerte önállóságát. A francia típusú nemzetállam utolsó mentsvára a „nép” fogalma lett. Ha van katalán nép, akkor a katalánok joggal követelhetik, hogy Spanyolországot alakítsák át a spanyolok és a katalánok kölcsönös megegyezésére épülő laza konföderációvá. A „katalán nép” fogalmának elismerése nem jelenti Spanyolország szétesését, inkább hosszú távon államszövetség kialakulása előtt nyithatja meg az utat. /Bíró Béla: „Katalán nép”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőtanácsa és a Nagykárolyi Református Egyházmegye vezetősége munkaülés keretében határozott arról, hogyan hasznosítsák a hadadi Dégenfeld–kastélyt, amely eddig iskolaként szolgált, és amelyet nemrég visszakapott a család örököse, majd felajánlotta az egyházkerületnek az épületet. Tőkés László püspök hirdetett igét január 9-én Hadadon, abból az alkalomból, hogy a KRE hivatalosan birtokba vette a volt iskolát. Az egyházi vezetők, illetve a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyebeli képviselői munkamegbeszélést tartottak a leendő Dégenfeld Egyházi, Oktatási, Kulturális és Művelődési Központról. Nem csupán fiatalok számára szerveznek majd tevékenységeket — ifjúsági táborokat, kulturális összejöveteleket, tanulmányi, bibliaismereti vetélkedőket —, hanem gazdakörök, felnőttek szakmai képzésének a szervezését is kezdeményezni fogják. Az, hogy Dégenfeld Pál felajánlotta az egyházkerületnek az örökségét, nagyon sokat jelent. /(fodor): Kulturális és Művelődési Központ Hadadon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 11./

A héten zárult le a székelyudvarhelyi közüzemi szolgáltatások átadásának folyamata. Székelyudvarhely vízi közműszolgáltatását a debreceni illetőségű Aqua Nova Hargita Kft. látja el január elsejétől. A szolgáltatási díjak egyelőre nem változnak, a fejlesztések megvalósításáig a jelenleg érvényes víz- és csatornázási díjakat fogja számlázni a vállalat. A távhőszolgáltatást a siófoki–udvarhelyi Thermo Hargita Kft. látja el. /Szász Emese: Véget ért a pereskedés? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

Egyre gyarapítja Árkoson a tájmúzeumot alapítója és kezelője, Bálinth Zoltán. Már csép­lőgép is van. Öntöttvas kályhákkal és mezőgazdasági szerszámokkal gazdagodott a gyűjtemény. A második bástyában vártörténeti kiállítást tervez a műkedvelő muzeológus. Egyébként nemrég sugározta Simon Józsefnek az árkosi tájmúzeumról készült dokumetumfilmjét az m2 magyar tévécsatorna. Bálinth Zoltán egyben a helybeli Dahlström Kálmán Művelődési Társaság vezetője is. /Kisgyörgy Zoltán: Gyarapodik az árkosi tájmúzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

Pikáns mesék szólnak a felnőtteknek hamarosan Sepsiszentgyörgyön, és számos más programja lesz idén a Székely Nemzeti Múzeumnak. Érsek Csaba népdalénekes a Magyar Kultúra Napja alkalmából, január 21-én lép fel, a Huszárik-filmklub szervezte esten. Az udvarlási szokásokat elemző előadással egyidőben szerelmi ajándéktárgyakból is lesz kiállítás. A fonók hangulatát felidéző tárlat a kéthavonta szervezett tematikus családi programsor nyitánya lesz. A nyári hónapok kivételével, havonta ismeretterjesztő, művészettörténeti-régészeti előadások hangzanak el. A sort Bartha Ágnes, a múzeum kalendáriumgyűjteményéről szóló előadása nyitja. Demeter Lajos helytörténész az 1848-as forradalmárokat vonultatja fel, Kocs János, a Genealógiai Társaság alapítója családfakutatásairól beszél. Nagyváradról Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas festőművész vetített képes előadást tart. /D. P.: Pikáns mesék fonói. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A korábbi évek hagyományát követve az idén is közös értesítőben adott hírt a két erdélyi unitárius kollégium elmúlt tanévi tevékenységéről. 1993-tól összesen nyolc értesítő jelent meg, köztük összevont számok is. A kiadvány kolozsvári anyagában Popa Márta igazgatónő beszámolt arról, hogy 2005-től az iskolát nemzetközileg elismert ECL-nyelvvizsga központnak (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) nevezték ki. Ugyancsak 2005 őszén a kolozsvári iskolában létrejött a Balázs Ferenc Módszertani Oktatási Központ. Az Értesítő Tanári műhely című fejezetében tanulmányok olvashatók. Dr. Fazekas István történelemtanár a XVII. század neves magyar pedagógusáról: Keresztúri Bíró Pálról értekezett; dr. Salat Zakariás Erzsébet magyartanár a néprajzkutatás és a néprajzoktatás fontosságát értékelte; Szekernyés Réka földrajztanár az észak-nyugat-erdélyi futóhomok-vizsgálatról számolt be; végül Pál Gyöngyvér tanárnő egy olyan kolozsvári filmforgatásról cikkezett, amelyben a kollégium három diákja is szerepelt. Az azóta tragikus módon elhunyt Dezső Gábor egyetemi tanár írt a kollégium legidősebb végzettjéről, Devecseri Lászlóról, a 98 éves Devecseri László a 2005. évi ballagás díszvendége volt, nyolcvan éves találkozóra érkezett egymagában, és rá egy esztendőre, 2006-ban halt meg. /Máthé Ildikó magyartanár: Unitárius kollégiumok Értesítője. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./