Egyre több romániai vásárol olcsóbb magyarországi ingatlant. – Magyarországon tíz-tizenkét millió forintért már emeletes négyszobás házat is lehet vásárolni. Eldugodtabb, nem a főút mentén fekvő magyarországi településeken, egyhektáros beltelekkel rendelkező házért csak 2,5 millió forintot (10 ezer eurót) kér a magyar eladó. Ugyanezért a házért a romániai oldalon 50-70 ezer eurót is elkérnek. Biharkeresztesen, a 4200 fős határ menti magyar kisvárosban tavaly 28 ingatlant vásároltak meg román állampolgárságú magánszemélyek. /Králik Lóránd, Sike Lajos: Egyre több romániai vásárol olcsóbb magyarországi ingatlant. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Az Igazságügyi Minisztérium által javasolt formájához közelítette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezetet január 25-én a szenátus jogi bizottsága. Eszerint, az ANI-felügyelők nemcsak a köztisztviselő, illetve az elöljáró vagyonnyilatkozatát, de arra az időszakra, amely alatt beosztásban volt, magát a vagyonát is ellenőrizhetik. A másik módosítás értelmében, az összeférhetetlenség kérdését nem a feddhetetlenségi ügynökség feladata vizsgálni. /G. G. : ANI-törvény – marad a vagyonellenőrzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Az oktatási miniszter bejelentette: a szakszervezetekkel folytatott egyeztetés eredményeképpen marad a 23,16 százalékos fizetésemelés a tanügyben, annyi változik csupán, hogy eltérően alkalmazzák; a magasabb rangú egyetemi tanárok kevesebb emelést kapnak. /B. Z. : Vége a bonyodalomnak fizetésemelés-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Közép-Európában tárgyal a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) kialakult helyzetről a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel. Az egyetemről kizárt két adjunktus bécsi sajtóértekezletén ismertette Oláh György Nobel-díjas professzor levelét, amelyben a neves tudós kijelenti: a BBTE visszaél nevével, ugyanis díszdoktorai között tartja őt számon. Az egyetem valóban felajánlotta neki ezt a címet, de ő, a kolozsvári helyzetre való tekintettel soha nem fogadta el azt – állította vegyészprofesszor. A BKB vezetői az erdélyi magyarság hosszú távú érdekei elárulásának tekintik azt, hogy a BBTE magyar „vonalának” vezetői – szerintük korábbi ígéreteiket felrúgva – mégis betöltik a táblaügy után lemondással megüresedett rektor-helyettesi és szenátusi helyeket. Üdvözlik a román külügyminiszter azon bejelentését, hogy a BBTE falaira fölkerülnek a többnyelvű feliratok. Mindazonáltal úgy vélik: a júliusi határidő megkérdőjelezi a szándék őszinteségét. Ugyanakkor, a BBTE magyar tagozatának Vezető Tanácsa állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben többek közt kifejti: a tanács felvállalja a magyar tannyelvű karok szakmai előkészítését, de azok létrehozásának mindeddig nem tudott érvényt szerezni. E kérdés megoldására politikai akarat szükséges. Visszautasítják azokat a törekvéseket, amelyek a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemre telepítenék át a BBTE magyar tagozatát. Kiállnak a többnyelvű feliratozás megvalósítása és a két menesztett adjunktus visszavétele mellett, de úgy vélik: Hantz és Kovács nem képviselheti a magyar oktatókat, erre semmilyen formában nem kaptak meghatalmazást. Ami a megüresedett pozíciók betöltését illeti, a tagozatvezetők kifejtik: A magyar tagozaton tanuló mintegy 7 000 magyar fiatal érdekében az oktatói közösség felelősséget kell vállaljon az oktatói és oktatásszervezési feladatok ellátására. Nem engedhetik, hogy a magyar felsőoktatás szervezése és vezetése leálljon. Ezért a tiltakozásból lemondott egyetemi vezetők helyét a magyar oktatók által legitim módon megválasztott személyeknek kell átvenniük. Rövid távú céljuk a tagozati alapszabályzat elfogadása, amely szerintük számos kérdést megoldana, hosszú távon pedig – a magyar oktatók döntő többsége szerint az önálló karok létrehozása a cél, de nem a BKB-akciókhoz hasonló, szerintük megfontolatlan, megtervezetlen, zavarkeltő és manipulatív eljárásokkal, amelyek ellehetetlenítik az egyetemen belüli erőfeszítéseket, megrontják a kommunikációs kapcsolatokat, ártanak az egyetem és azon belül a magyar tagozat megítélésének. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete Kovács Lehel BKB-alelnököt javasolja független EP-képviselő jelöltnek. Gazda Zoltán MPSZ-alelnök elmondta: hamarosan döntenek arról, ki legyen a független magyar EP-jelölt. / E. -R. F. : BBTE: Továbbra sincs egyetértés a tagozaton. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül csupán jogi érvénnyel nem rendelkező határozattervezet létezik a magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatosan, az 2007. július elsejétől életbe léphet, de csak akkor, ha az egyetem vezetése esetleg ilyen értelmű döntést hoz az ügyben – így pontosította január 25-én a román külügyminisztérium Mihai-Razvan Ungureanu tárcavezető e témában Göncz Kingához írt levelének tartalmát. Ez utóbbi levélről Polgár Viktor külügyi szóvivő két nappal ezelőtt adott tájékoztatást. „Ez év július 1-jén lép életbe a BBTE szenátusának az a határozata, amelynek alapján magyar nyelvű táblákat helyeznek el az intézetben. Erről Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter tájékoztatta Göncz Kingát abban a levélben, amellyel a magyar külügyminiszter tavaly decemberi levelére válaszolt” – fogalmazott a magyar szóvivő. A dokumentum szerint Ungureanu jelezte: a kolozsvári egyetemnek szándékában áll a gyakorlatban is felkarolni egy olyan átfogóbb jellegű kezdeményezést, amely az intézmény „multikulturális jelképrendszerének” a kidomborítását szolgálja. A román miniszter ugyanakkor rámutatott: az egyetem vezetősége nem a magyar nyelvű feliratok kifüggesztését ellenezte, hanem azt a módszert, ahogyan ezt a magyar oktatók tették – olvasható a nyilatkozatban. Ungureanu hangsúlyozta: kizárólag ennek a jó hírnevű intézménynek a szenátusa illetékes elemezni az egyetemen kialakult helyzetet. /Visszakozik a miniszter a BBTE-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

„A Babes–Bolyai Tudományegyetem szimbolikus jelentőségű ügye, valamint a bátor polgárjogi aktivisták ráncba szedése nemcsak a román–magyar kapcsolatokat terheli, de rossz fényben tünteti fel az új EU-tagországot is” – fogalmazott a Der Standard osztrák napilap január 25-i számában megjelent Kisebbségi jogok című kommentárjában Paul Lendvai ausztriai publicista. Hantz Péter és Kovács Lehel, a két eltávolított docens a napokban Bécsben is bizonyítékkal mutatott rá arra, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen szó sincs az EU-tagországhoz méltó multikulturális jellegről és háromnyelvűségről, valamint arra, hogy nem tartják tiszteletben Kolozsvárott (és nem csak ott) a magyar nyelvű egyetemi oktatók és diákok egyenjogúságát és kisebbségi jogait. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

Székelyudvarhely, a legmagyarabb város mutat példát az önpusztító széthúzásból. A székely anyaváros magyarsága két táborra oszlott, egyiket az MPSZ-es polgármester, Szász Jenő vezényli, a másik szellemi atyja Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető, az RMDSZ kimozdíthatatlan milliárdos potentátja. Mindkettejük fején bőven leledzik vaj, írta Magyari Lajos. Székelyudvarhelynek immáron lassan egy évtizede nincs működőképes tanácsa. Az RMDSZ-es tábor Szász Jenő minden intézkedését gyanakvással fogadja és megkérdőjelezi. Még olyan kezdeményezéseit is, mint a főtéri Emlékpark felállítása. A tavalyi nagy árvíz után helyreállították a hidakat és utcaszakaszokat, de az RMDSZ-es tábor itt is korrupciógyanús vállalkozásokat lát. Elmaradt a hírhedt Cserehát-komplexum kérdésének megoldása, a nagy svájci-román átverés következményeinek feloldása, a román apácák továbbra is belakják az épületeket, sőt, beköltöztették a helybeli román líceum diákjait is, kik – állítólag – többségükben moldovai ösztöndíjasok. És terjeszkednek a kaszárnyák, ez általános székelyföldi jelenség. Az erdélyi magyar széthúzás újabb rikoltó példája: az EU-parlamenti választás. Miért nem lehet közös magyar listát állítani? /Magyari Lajos: A széthúzás gyönyörűsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Tavaly kifosztották a baróti rendőrparancsnok, Valentin Bulgariu lakását. A nyomozás hónapokig eredményteken volt, most pedig két köpeci családot vádolnak a bűntett elkövetésével. Elmondásuk szerint január 10-én és 11-én a rendőrök késő estig vallatták étlen-szomjan a szívbeteg Szász Andrást, fiát, az ötödikes Róbertet hétig tartották bent, Ágoston Gábor István fejét a számítógép sarkába verték, végezetül öngyújtó lángjával fenyegették meg. Szász Olgát több óráig vallatták. Szász András elmondása szerint augusztusban hazafelé kerekezvén mobiltelefont talált a földkupacon. Hazavitte, megtisztogatta. A falubeli ismerősöknél érdeklődtek, hogy kié lehet, de gazdájára nem leltek, ezért a talált jószágot az Róbert fiuknak adták. Január 10-én fiával együtt bevitték őket a rendőrségre. Elmesélte, hogyan került hozzájuk a telefon. A rendőrök verni kezdték az asztalt, hogy hol a pénz, ne hazudjon. Éles fájdalom hasított a hátába, rávágták az ajtót. Este tizenegyig bent tartották. Másnap előbb feleségét, Szász Olgát kísérték be a rendőrörsre, majd Szász Andrást. Végül a rendőr közölte vele, hogy legalább négy-öt esztendőre lecsukják. Benedek Piroskát is bevitték, tőle is kérdezték, hova tűnt a rendőrparancsnok pénze. Ágoston Gábor Istvánt, a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákját informatikaóráról kérte ki a rendőrség. Megverték, öngyújtó lángjával fenyegették, hogy kiégetik a szemét. /Hecser László: Veréssel nyomoz a rendőrség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

A kedvezménytörvény alapján kiadott magyar igazolványoknak jó része éri el ötéves érvényességének határidejét idén. A jelenlegi törvény értelmében minden lejáró magyar igazolványt újra lehet cserélni – mondja Kövessi Botond, a Hunyad megyei státusiroda vezetője. Az új igazolvány beszerzéséhez csupán a régi bemutatására, illetve egy útlevél-típusú fényképre van szükség, ezek alapján bárki újra cserélheti a lejárt magyar igazolványát. Jelenleg dolgoznak egy olyan törvénymódosításon, amely feloldja az ötéves érvényességi időszakot és automatikus meghosszabbítást tesz lehetővé. Nyilvántartása szerint Hunyad megyében az elmúlt öt esztendőben közel 6000 magyar, illetve 450 diák- és 70 pedagógusigazolványt igényeltek. /GBR: Újra cserélhetők a lejáró magyar igazolványok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

„Megérkeztünk az Európai Unióba?” címmel tartják január 26-27-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban az immár hatodik alkalommal megrendezett Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napokat. A budapesti Márton Áron Társaság, az RMDSZ, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezte vitafórumon erdélyi és magyarországi teológusok, politikusok és társadalomkutatók értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszeréről, az egyház társadalomneveléséről, valamint a hitélet kérdéseiről. Sulyok Elemér tart előadást az emberi méltóságáról. Az előadók között lesz Markó Béla, Kádár Béla közgazdász, Borbély László miniszter, Nagy Zsolt informatikai miniszter, Varga Attila képviselő, Markó Attila államtitkár és Kötő József. /Kereszténység és Közélet Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Nagyszalonta könyvtárának katalógusa ezentúl a világhálón is elérhető, ez országos viszonylatban újdonságnak számít. A téka oldala a város hivatalos honlapjáról, a www.salonta. net oldalról nyitható meg, és magyar, illetve román nyelven tanulmányozható. Összesen 90 ezer kötet címe között lehet böngészni. Az Arany János Emlékmúzeum szomszédságában található könyvtárban mindig nagy a forgalom: az év elejétől 900 személy kölcsönzött könyvet. Olyan is akad közöttük, aki a napilapokért jár be, mivel nincs módja ezekre előfizetni. A beiratkozott tagoknak a könyvtár ingyenes internetezési lehetőséget is biztosít. /Gergely Gizella: Könyvtári premier. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Amikor, 1975-ben a Kriterion Könyvkiadónál Beke György „barangoló-köteteinek” első könyve megjelent, talán még a szerző sem sejtette, hogy az itthon megjelent öt könyv csak kezdet. Magyarországi újra megjelentetésük és a folytatás tíz kötetre tervezett, irodalmunkban egyedülálló teljesítményként számon tartott írói vállalkozássá bővül, az életmű legszámottevőbb része lesz. A 2006-os budapesti karácsonyi könyvvásáron bemutatott nyolcadik könyv /Barangolások Erdélyben 8. Székelyföld. Gyilkos-tó, Szent Anna tava Felsőmagyarországi Kiadó, 2006./, a Székelyföldet bemutató 3. kötet Hargita megyébe kalauzolja az olvasót. Legendák földje, de a legendák mögül reális világ bontakozik ki, évszázadok keservektől, csapásoktól sújtott, a megmaradásért vívott véres küzdelme. A könyvben jelen van a felelősség és aggódás érzése. A XX. század a nemzet szétdarabolásával, nemzettesteknek az anyaországtól való elszakításával, a kisebbségbe jutottak teljes kiszolgáltatásával „a nyelv, a kultúra, az öntudat került veszélybe, settenkedő ellenségtől, amely épp olyan kíméletlenül pusztít, mint a tatárok hajdanában. ” Seregnyi azoknak a száma, akik a belső építkezés, az ellenállás nyílt vagy titkos útját járták, szolgálták népüket. Elég a kötetben felidézett szárhegyi példára, Zöld Lajos küzdelmére, Garda Dezső történelemóráira, Dani Gergely, Berszán Lajos, Gergely István, Tőzsér József, Beder Tibor… áldásos munkásságára gondolni, vagy az előttük járókra: a gyergyóalfalvi István papra, Kájoni Jánosra, Zöld Péterre, Domokos Pál Péterre… E sorból kimagaslik Márton Áron püspök alakja. 1946-ban Csíksomlyón tízezrek előtt szólt arról, hogy „a világ sorsát újrarendező nagyhatalmak hallgassák meg az erdélyi magyarság hangját, ne döntsenek nélküle, ne ítélkezzenek könnyelműen fölötte, ne ismételjék meg a trianoni vétséget”. A másik utat a baloldal kínálta az erdélyi magyarság számára. Azonban a Kurkó Gyárfás nevével fémjelzett Magyar Népi Szövetségnek a trójai faló szerepét szánták. Mi maradt? A belső önépítkezés, az egyéni és kisközösségi ellenállás. A csángóság megmentésében Székelyföldnek felelőssége van. Domokos Pál Péter apostolkodásának követői a tanulást, a képzést helyezték előtérbe. Ősz Erős Péter, Nyisztor Tinka, Ferenczes István, Beder Tibor kitartó munkája nyomán vezetett el az út a magyar anyanyelvű oktatás lehetőségének kiharcolásáig, napjainkban pedig Böjte Csaba kezdeményezéséhez, Rekecsinben saját anyanyelvi oktatási központ létrehozásának gondolatáig. A Julianus Alapítvány pedig Erdély szórványmagyarságát kívánja felkarolni. A sorozat további részét az író váratlan halála félbeszakította. /Máriás József: Beke György Barangoló-könyvei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./ Beke György Barangoló-könyvei: Romániai kiadványok: Szilágysági hepehupa – Riportkönyv – Kriterion Könyvkiadó, 1975 Nyomjelző rokonság – Barangolások nagyapámmal Fehér megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1978 Búvópatakok – Barangolások Beszterce-Naszód megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1980 Boltívek teherbírása – Barangolások Máramaros és Szatmár megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1983 „Itt egymásra találnak az emberek” – Barangolások Bihar megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1984 A barangoló-kötetek tíz kötetre tervezett magyarországi újrakiadása és kiteljesítése: Szigetlakók – Barangolások Erdélyben 1. kötet: Szilágysági hepehupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok – Pomogáts Béla bevezetőjével. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1996. Boltívek teherbírása – Barangolások Erdélyben 2. kötet: Máramarosban, Szatmárban Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1998. Az Értől Kölesérig – Barangolások Erdélyben 3. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2000. Bartók szülőföldjén – Barangolások Erdélyben 4. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2002. Déva vára alatt, Barangolások Erdélyben 5. kötet: Hunyad, Szeben megyék töredékmagyarsága és a Brassó megyei csángók. Felsőmagyarország Kiadó, 2003. Székelyföld I. – Barangolások Erdélyben 6. kötet: Maros, Nyárád, Kisküküllő. Felsőmagyarország Kiadó, 2004. Székelyföld II. – Barangolások Erdélyben 7. kötet: Nagyküküllő, Fehér-Nyikó. Felsőmagyarország Kiadó, 2005. Székelyföld III. – Barangolások Erdélyben 8. kötet: Gyilkos-tó, Szent Anna tava, Felsőmagyarország Kiadó, 2006 Tervezett kötetek: Székelyföld IV. – Az Olt és a Feketeügy. Maradék, Kolozsvár.

Frunda György, az Európai Tanács parlamentjének közgyűlése román küldöttjeinek elnöke 23 másik parlamenti képviselővel együtt indítványt nyújtott be a román felsőoktatásban uralkodó diszkriminációval kapcsolatban. Az indítványt, amelyet 24 parlamenti képviselő, többségük az Európai Néppárt tagja írt alá, január 24-én nyújtották be. Az aláírók felkérik az Európai Tanács parlamentjének közgyűlését, hogy vizsgálja meg, egyenlő jogokat kapnak-e romániai felsőoktatásban a magyar kisebbség tagjai, rámutatva a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen a közelmúltban történt esetre, amikor a két magyar docenst kizárták az egyetemről. “Románia egyetemistáinak csak 4,4 százaléka magyar anyanyelvű, és ezeknek csupán 1,6 százaléka tanulhat magyar nyelven, annak ellenére, hogy a magyarság Románia lakosságának több mint 6,6 százalékát teszi ki” – áll az indítványban. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Csak saját nevükben nyilatkozhatnak vagy cselekedhetnek a romániai magyar tannyelvű egyetemi oktatás problémáinak orvoslását vállaló magánszemélyek vagy testületek, nem járhatnak el a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata és oktatótestülete nevében – áll abban a közleményben, amelyet a kolozsvári állami egyetem magyar tagozatának vezető tanácsa adott ki. Ez a dokumentum a vezető tisztséget betöltő magyar oktatók január 24-i ülésén született. A közlemény leszögezi: „a BBTE magyar oktatóinak döntő többsége támogatja az önálló magyar tannyelvű tanszékek és karok létrehozását, ugyanakkor közülük sokan nem értenek egyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által választott módszerekkel, valamint az általa kezdeményezett, sokszor megfontolatlan, megtervezetlen, zavarkeltő és manipulatív eljárásokkal”. Az ilyen akciók ellehetetlenítik a magyar tagozat önállósítása érdekében tett egyetemen belüli erőfeszítéseket – áll a dokumentumban, melynek aláírói úgy vélik: a BKB által kialakított kép sok tekintetben egyszerűsítő, sematizáló. A BKB az egyetemen kívüli fórumok és a nyilvánosság előtt mindvégig a BBTE magyar tagozata és magyar oktatói testülete hiteles képviselőinek nyilvánította magát – állapítja meg a tagozat vezető testülete, leszögezve: „Ez részükről önkényesen történt, mivel a magyar oktatók ténylegesen semmilyen formában sem jelölték ki és hatalmazták fel a BKB tagjait a BBTE magyar tagozata érdekeinek a képviseletére”. A tagozat vezetői ettől függetlenül nem értenek egyet a BKB két alelnökének fegyelmi okokból történő elbocsátásával. A hiányosságok és feszültségek ellenére ez az egyetem Románia és a Kárpát- medence egyik legrangosabb és legkeresettebb egyeteme – olvasható a közleményben, a magyar tagozaton folyó oktatást továbbra is a BBTE keretében szeretnék fenntartani és továbbfejleszteni. „Visszautasítjuk azokat a törekvéseket, amelyek meg szeretnék szüntetni vagy elsorvasztani a magyar nyelvű oktatást a BBTE-n. Nem értünk egyet a BBTE-n folyó magyar nyelvű oktatásnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre való áttelepítésével. Történelmi felelőtlenség lenne a Bolyai Tudományegyetem jogutódjaként működő BBTE magyar tagozatának a megszüntetése” – áll a közleményben. /Mindenki mondja a magáét. Újabb BBTE-közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

Tavaly Erdélyben 168 magyar könyvet kiadó intézmény volt, mögöttük azonban alig 11 magyar könyvesbolt sorakozik fel Erdélyben. Olyan városokban nincsenek jelen, mint Szatmárnémeti, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad, állapította meg a könyv- és újságbarát, mecénás Koós Ferenc. Szerinte a könyvesboltok tönkretétele tudatosan történt Magyarországról, amikor megjelent az Erdélyi Magyar Könyvklub, amelyet az anyaországiak óriási összeggel finanszíroztak csak azért, hogy az behozza magas áron a gyenge minőségű könyveket, és a könyvesboltokban található áraknál 10–15%-kal olcsóbban árusítsa az erdélyi kiadók termékeit. Mindettől függetlenül Erdélyben az utóbbi évekig jó minőségű könyvkiadás létezett, amely viszont lefelé tartó tendenciát mutat. Jelenleg szűkül az erdélyi magyar könyv- és sajtókiadás. /Ördög I. Béla: Merről merre, huszonegyedik századi média? Beszélgetés a javíthatatlan könyvbarát Koós Ferenccel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Beke György olvasók kedvencévé s rangos íróvá érett, míg a szakma megbocsátó egykedvűséggel számlálgatta mind szaporábban sorjázó könyveit. Beke György egyfajta kortársi muszáj-polihisztorként nyomul mind mélyebbre abban a valóságközegben, melyet a romániai magyarság életének nevezünk. Koós Ferenc hagyatékának megmutatásával és elemzésével, kisebbségi értelmiségi magatartásmodellt állított, válván nemzetiségtörténet-íróvá, politológussá és etnográfia-értővé, román-magyar-német kultúrkapcsolatok ápolójává, nemzetiségtudomány-fejlesztővé, egy sorsközösség oly írómindenesévé, milyet csak Közép-Kelet-Európának ez a szögelete teremhet, írta Farkas Árpád 1985-ben, azonban írása nem jelenhetet meg, mert a hatalom az író ellen fordult. Könyveit zárolták, állásából kicsöppentették, majd visszaszivárogtatták, mindezt megírta immáron Magyarországon megjelent könyveiben. /Farkas Árpád: A Beke György-jelenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

Közel tízezer kötet könyvvel rendelkezik a nyelvész Erdélyi Lajos nevét viselő uzoni községi könyvtár. Bartha Katalin könyvtáros elmondta, négyszáz bejegyzett olvasója van a könyvtárnak, látogatottsági mutatója ennek az öt-hatszorosa. A könyvtár ápolja az uzoni születésű névadó emlékét. Állandó jellegű kiállítást rendeztek a napokban elhunyt író és riporter, Uzon díszpolgára, Beke György összes műveiből, aki még éltében saját könyveivel egészítette ki az uzoni könyvállományt. /(kgyz): Beke György összes művei Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

Kelemen Zsófia gyógytornász könyvében /Eltornászott mesék. Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2006/ összekapcsolja a gyermeki mozgást és mozgásszükségletet a mesék világával. Erre a megközelítésre nagy szükség van a mai világban, mert a mozgásigény (és meseigény is) csökkenőben, elsősorban a számítógépek miatt, hiszen a sok ülés merev, beszűkült testtartáshoz vezet. /Kristóf Károly gyógypedagógus: Eltornászott mesék. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

Határozati indítványt nyújtott be az Európa Tanács huszonnégy képviselője a romániai magyar kisebbség által a felsőoktatásban elszenvedett diszkrimináció ügyében. A január 24-ikei keltezésű dokumentum benyújtását Göran Lindbad svéd képviselő javasolta, a magyar képviselők közül pedig aláírásával támogatta többek között Frunda György (RMDSZ) és Németh Zsolt (Fidesz). A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, dr. Hantz Péter 24-én és 25-én az Európa Tanács számos képviselőjét tájékoztatta a Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetről. Az állásából elbocsátott egyetemi oktató találkozott az Európa Tanács kisebbségügyi és oktatási szakbizottságainak vezetőivel is. Eugen Nicolaescu, Maros megyei PNL-elnök, képviselő kijelentette: politikai kampányeszköznek tartja az indítványt. /ET határozati indítvány BBTE ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Maros megyében három párt is igényt tart az elhunyt Victor Suciu tanácsosi helyére. Az RMDSZ a választási törvényre hivatkozik, a Konzervatív Párt (PC) a PUNR tavalyelőtti bekebelezésére, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra, hogy az egységpárt marosvásárhelyi tagjainak nagy része az ő csoportosulásokhoz csatlakozott. A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke szerint a megüresedett hely a választási törvény értelmében csakis az RMDSZ-t illetheti meg. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy időközben feloszlatott politikai alakulat listájáról bekerült tisztségviselő helye ürül meg, azt a legtöbb szavazatot szerző párt kapja meg. Az RMDSZ listáján a soron következő jelölt az ákosfalvi iskola igazgatója, Antal András. A 35 létszámos önkormányzatban az RMDSZ jelenleg 15 tanácsossal rendelkezik, így a gyarapodás minimális előnnyel járna. /Szucher Ervin: Ki ülhet a bársonyszékbe? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Január 31-én több református lelkész kezd éhségsztrájkba Nagyváradon azért, hogy előbbre mozdítsa a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyét. A területért közel két éven át pereskedett az egyház, míg végül végérvényesen elveszítették. A református egyházkerület a területért folytatott perrel Strasbourgig megy. Tőkés László püspök bejelentette, nemcsak politikai úton, hanem „más módszerekkel” is harcolni fognak a sportpálya visszaszerzéséért, többek között óránként vészharangként kondítják meg a várad-olaszi református templom harangját. „Elegünk volt a Trianon óta tartó folytonos megaláztatásból, igazságtalanságból, cselekednünk kell” – hangsúlyozta Tőkés. Sándor Lajos várad-újvárosi református lelkész az egyházkerülettel való egyeztetés nélkül jelentette be, hogy éhségsztrájkba kezd a sportpálya miatt, amit öt napon át készül folytatni. /Gergely Gizella: Éhségsztrájk a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Példamutató, amit a maroshévízi oktatás feltételeinek javítása érdekében sikerült elérni az iskola közössége és a törekvéseiket egyhangúan támogató magyar nemzetiségű politikusoknak köszönhetően – hangzott el január 27-én a Kemény János Iskola tornatermének átadási ünnepségén. /Bajna György: Tornaterem a maroshévízi magyar iskolának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

Szatmárnémetiben 16. alkalommal rendezték meg Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési versenyt január 27-28-án. Csak bánhatjuk, hogy sok jó énekes kimaradt – nyilatkozta Gutmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, a zsűri tagja. A zsűri elnöke, Birinyi József népzenekutató nyolc népdalénekesnek adta át az Arany Páva Díjat. Az első díjat András Orsolya csíkszeredai diáklány kapta. /Sike Lajos: Csíki a Hajnal pacsirtája. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Január 27-én a Székely Nemzeti Múzeumban a sepsiszentgyörgyi származású, Kolozsváron élő Bartha Katalin Ágnes fiatal irodalomtörténész a múzeumban levő régi kalendáriumokról tartott előadást. Demeter Éva közművelődésért felelős muzeológus hangoztatta: az intézményben elkezdődnek az ismeretterjesztő előadások. A kalendáriumokkal kapcsolatos kutatások csak az utóbbi időben kezdődtek. Az első erdélyi kalendárium 1841-ben jelent meg Házi-segéd címmel, aztán következett a Székely Naptár (1843), illetőleg az első, Sepsiszentgyörgyön nyomtatott kiadvány, a Nemere Kis Naptára 1881-ben látott napvilágot. Végül az érdeklődők a Boér Hunor által válogatott, 1711-1848 közötti, a múzeum tulajdonában lévő kalendáriumokat nézhették meg. /Mózes László: Sárguló kalendáriumok titkai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

Január 27-én s Kolozsváron hatalmas gyereksereg ünnepelte a Napsugár gyermeklap ötvenéves születésnapját. A Napsugár 18 megye ötszáznál több településére jut el, húszezer példányban. Az előző napon 18 megye sok száz iskolájának udvarán gyűltek össze az 1–4 osztályos gyerekek és tanítóik. Zsigmond Emese, a lap jelenlegi főszerkesztője elmondta: szatmárnémeti tanítónők kezdeményezésére öt vándorbotot és emlékkönyveket indítottak útra Erdély-szerte. Kolozsváron az ünnepségen Zsigmond Emese emléklapot adott át a volt munkatársaknak – íróknak, költőknek, grafikusoknak – is. Cseh Áron édesapja, néhai Cseh Gusztáv grafikusművész helyett vehette át a többévtizedes Napsugár-tevékenységért járó dokumentumot. Jelen volt Bajor Andor és Bálint Tibor özvegye is. Murádin Jenő művészettörténész, hajdani főszerkesztő beszámolója után Zsigmond Emese részleteket olvasott fel Veress Zoltán, Méhes György, Kovács András Ferenc, Tar Károly leveleiből. Kolozsváron a Magyar Operában tartott műsor sikeres volt. /Köllő Katalin, Nagy-Hintós Diana: „Három véka jókívánság: áldjon meg az ég!” Születésnapi mulatság az ötvenéves Napsugár tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A temesvári Bartók Béla Gimnázium Bokréta Hagyományőrző Csoportjának hetven tagja, a pedagógusokkal és a zenészekkel együtt vett részt Igazfalván a hagyományos disznótoron. Igazfalván jórészt magyarok laknak, és itt még élnek a népszokások. Este az igazfalvi tánccsoporttal közösen táncházat szerveztek. /Pataky Lehel Zsolt: Mindennapokban megélni a magyarságot. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Nem lesz liberális-demokrata közös lista az európai parlamenti választásokon – jelentette ki január 29-én Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke azzal indokolva a döntést, hogy pártjuk, amely az Európai Néppárt (EPP) teljes jogú tagja, szeretné megerősíteni pozícióját az európai jobb-közép pártokat tömörítő szervezetben. Ludovic Orban, a PNL alelnöke szerint Boc bejelentése a D. A. Szövetség végének kezdetét jelenti. /Boc: Külön listán indul a PD. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Sajtóértesülés szerint a Demokrata Párt (PD) támogatná a kulturális autonómiát meghatározó jogszabályt. Az előzmény, hogy a szenátus jogi bizottságának legutóbbi ülésén az RMDSZ látványosan megváltoztatta véleményét a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. Monica Macovei igazságügyi miniszter szerint az ANI az eddiginél hatékonyabban ellenőrizhetné törvényhozók, miniszterek, közigazgatási vezetők, bírók és ügyészek, illetve egyes közhivatalnokok vagyonát. Az RMDSZ szerint azonban új struktúra létrehozása helyett az ügyészség ilyen vonatkozású munkájának hatékonyságán kellene javítani. A Hotnews című hírportál úgy tudja, hogy az RMDSZ azért módosította véleményét, mert megegyezett volna a PD-vel a kisebbségi törvénytervezet támogatásában. Eckstein-Kovács Péter szenátor cáfolta, hogy ilyen egyezség jött volna létre a PD és az RMDSZ között. /Borbély Tamás: Kiszámíthatatlan a kisebbségi törvény sorsa? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Románia elnökének az a törekvése, hogy feltárja a kommunizmus bűneit, korszakos jelentőségű és példamutató a magyarság számára is, hangsúlyozta Borbély Zsolt Attila. Az RMDSZ élén és középgárdájában felülreprezentáltak az egykori párttagok. Emellett a múlt rendszerrel nyíltan szembeszállókat Szőcs Gézától Borbély Ernőn keresztül Tőkés Lászlóig módszeresen kiszorították az RMDSZ-ből. Az RMDSZ első kongresszusán már egymásnak feszült a két irányzat. Az egyik oldalon a konfrontációt is vállaló csoport jelent meg, akik mellett az RMDSZ fiatal politikusai, az RMDSZ-en kívül szerveződött, de vele szoros szövetségben működő MISZSZ aktivistái elkötelezték magukat. Ez a politikai vonulat a nemzeti önrendelkezés érvényesítését, a nemzeti önkormányzat megteremtését tartotta legfőbb célnak. A másik oldalon a kompromisszumok megkötésében már némi gyakorlatot szerzett RMDSZ-es nómenklatúra állt. A két szemlélet ütközését jól példázza, amit a később érthetetlen balkanyart leíró Cs. Gyimesi Éva Szőcs Géza elnökké választásának érdekében fogalmazott meg röplapjában és felszólalásában: „Szőcs Géza következetesen ellenzéki életpályája most hidat jelent történelmi közelmúltunk és jövőnk között. Kolozsváron nem véletlenül az ifjúsági szervezetek állottak mellé a leghatározottabban. (…) Soha nem volt párttag, sohasem vállalt politikai kompromisszumokat a mi érdekeink rovására. Biztos, jól jövedelmező állást, családja létbiztonságát áldozza fel, hogy ezután itthon álljon a közös ügy szolgálatába. (…) Személyében – Tőkés László mellett – a legradikálisabb kisebbségpolitikai út testesül meg. Nem köti semmi múltbeli engedmény, nem kompromittálta magát ilyen tekintetben. A politikát profi szinten műveli. Személye fedezet arra, hogy a látszatát is elkerüljük annak, hogy az RMDSZ újkommunista stílusú szervezet. Elnökjelöltem az RMDSZ élén: Szőcs Géza. ” (In: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség I. Kongresszusa, szerk. Varga Gábor, kiadó: RMDSZ Bihar megyei szervezete, 1990.) Mi lett volna, ha Hajdu Győző beiratkozik az RMDSZ-be? Egy idő múlva elfogadást nyert volna. Ez onnan is sejthető, hogy Makkay Botond (szekus kollaboráns a református egyház kebelében, aki Tőkés László helyére pályázott) első megjelenése a politikában felhördülést váltott ki, később Krassó-Szörény megyei RMDSZ-elnök lett. Szőcs Géza Domokos Géza elnöki jelölése és a jelöltnek a felkérés utáni elfogadó nyilatkozata nyomán bejelentette: nem kíván Domokos Géza ellenében indulni az elnökválasztáson. Végül Domokos Géza lett az elnök és Szőcs Géza a főtitkár. Borbély Zsolt Attila megjegyezte, talán ekkor kellett volna keményebbnek lenni. /Borbély Zsolt Attila: A múlt tükörcserepei. A kommunizmus kísértete. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

Szűkös évnek néz elébe a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Béres László, a Figura igazgatója közölte, várják a színházat fenntartó önkormányzat költségvetési vitáját, azt remélik, ez alkalommal újabb produkciókra is különítenek el pénzalapokat. A gyergyószentmiklósi önkormányzat az elmúlt évben csupán a társulat alkalmazottainak a fizetését fedezte, az előadások költségeit teljes mértékben pályázatokból teremtette első a társulat. A pályázati lehetőségek viszont beszűkültek, mivel az Ilyés Közalapítványt beolvasztották a Szülőföld Alapba, az Apáczai Közalapítványt átalakították, és ott már nem lehet színházi produkciókra pályázni, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pedig még nem tisztázottak a lehetőségek. A Nemzeti Kulturális Alapnál pályáztak egyedül sikerrel, ebből finanszírozzák Bornemisza Péter Magyar Elektráját, amelyet március elején mutat be a társulat. Az előadás dramaturgja, rendezője, díszlet- és jelmeztervezője – ahogyan ő magát nevezte „egyszemélyes színházi manufaktúrája” – Katona Imre. /Jánossy Alíz: Beszűkültek a Figura pályázati forrásai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./