Hargita Megye Tanácsa napirendre tűzte a csíki és a gyergyói kulturális központok működési szabályzatát. Idéntől ugyanis három egyenlő rangú és egymással partnerségi viszonyban álló intézmény látja el a kultúrszervezői feladatokat. A csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont és a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ együttműködési megállapodást írt alá. /Régiók és kulturális központok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

A marosvásárhelyi Gruppen Hecc társulat hetek óta pótszékes előadásokon mutatja be szilveszteri kabaré-előadását. A szövegíró és rendező Nagy István színművész elmondta, hogy tizenhat esztendeje létezik politikai kabaréjuk. Először Gáspárik Attilával léptek fel 1991-ben a bukaresti televízió magyar adásában. Akkor született meg a kabaréjuk két őstípusa: a Pityu és a botcsinálta politikus, akik kisebb-nagyobb kihagyásokkal vissza-visszatértek különböző előadásaikban. Ezt követte 1991-ben az első szilveszteri rádiókabaré-felvétel, akkor állt össze a csapat magja, az alapemberekkel /Szélyes Ferenc, Biluska Annamária, Hunyadi László, Gáspárik Attila és Nagy István, később Kilyén László/. Azután jöttek a többiek a csapatba: Fodor Piroska, Fülöp Bea, Somody Hajnal és legutóbb Henn János. Sok helyen felléptek, többször Bécsben. Egy színész barátjuk, Székely Szabó Zoltán, oda telepedett ki a nyolcvanas években, ő hívta meg a Gruppen Heccet. Voltak már Svájcban, Németországban, Svédországban, Norvégiában, illetve a régi Csehszlovákiában is. A társulat négy tagja eljutott Kanadába is. Azonban a törzshelyük Erdély. Egyik legsikeresebb jelenetük a Gyurcsány naplója volt. A Gruppen Heccet évente 30-40 alkalommal szerepel, ideje lenne már helyet találni egy állandó kabarétársulatnak Marosvásárhelyen. /Karácsonyi Zsigmond: Vidám kesergő a polkáért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./

Kozma Mária, Egyed Péter és Székedi Ferenc legújabb könyveivel ismerkedhetett meg február 6-án Csíkszeredában a közönség. A műfajilag eltérő könyvekben közös nevezőként az elnyomó hatalom megjelenítése fellelhető. A Szarvassá vált… című regényében Kozma Mária a szívünk mélyén is létező székely erdőt rajzolta meg. A regény írója így vallott: „Eddigi könyveimben mindig kijelentettem, hogy a jóság és szeretet képes megváltani a világot. Most mintha elbizonytalanodtam volna, mert úgy tűnik, a társadalom felkarolja a gonoszt. ”Egyed Péter 23 buborék – Kurszk balladája című versciklusa az orosz tengeralattjáró valós történetén alapszik. A robbanás következtében életben maradt, azaz a haláltól haladékot kapott huszonhárom tengerész utolsó gondolatait fogja egybe ez a lírai alkotás, amely a szerző negyedik verseskötete. /Antal Ildikó: Hármas könyvbemutató közös nevezővel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

Az erdélyi egyetemisták közt is a Duna Televízió a legkedveltebb, 37 százalékkal, a sorban következő RTL-t csak 12 százalék jelölte meg. Várakozáson felülinek nevezte Cselényi László, a Duna Televízió elnöke annak a felmérésnek az eredményét, amelyet a Kárpát-medence valamennyi országára kiterjedően végeztek a Duna Televízió megrendelésére, a nézettséget vizsgálva. „Mi vagyunk a vezető televízió mindenhol a határon túli magyarság körében, de különösképpen Erdélyben” – jelentette ki az elnök. A Duna Televízió a Kárpát-medence második legnézettebb magyar nyelvű csatornája, az első az RTL-Klub, alig 1 százalékkal előzve meg a Dunát, a harmadik a TV2, negyedik az M1 (Magyar Televízió). Romániában viszont a Duna Televízió vezet 26 százalékkal az RTL-Klub 19,17 százalékával szemben. Az M1 és M2 nézettsége Romániában 8-9 százalék. /Gergely Edit, Guther M. Ilona: Erdélyben a Duna a kedvenc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Nehéz követni azt, ami ma zajlik Magyarországon. Budapest terrorfenyegetésnek van kitéve, szervezett szélsőjobboldali csoportosulások az Országházat és annak lakóit veszélyeztetik, állította a kancelláriaminiszter, az igazságügyi államtitkár és a kormányszóvivői iroda. Meghökkentő állítás, hogy a nemzeti érzelmű terrorlegények a nemzeti szuverenitás szimbólumát óhajtanák levegőbe repíteni, az inkább a szélsőbal-anarchoid merénylők privilégiuma. Két verzió lehetséges: a kormány vagy igazat mond, vagy nem. Úgy tűnik, mindez egyetlen célt szolgál: a jogsértő Kossuth téri kordon időleges fenntartásának legitimálását. /Burus János Botond: Kis magyar hisztéria. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

Idéntől megváltozik a megyék kulturális programjainak finanszírozása, a megyei önkormányzatok az összeg egy részét civilszervezetek, alapítványok benyújtott pályázataira adhatják. Arad megye magyarlakta településein eddig is jobbára a “civilek” vették kezükbe a kulturális programok megszervezését. Az a kérdés csak az, kik fognak dönteni a pályázatokról, mondta Nagy István, a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, biztosra vehető, hogy a döntéseknek politikai töltete lesz. Hunyad megyében nincs hiány a kultúra terén ténykedő magyar civilszervezetekben: 26 alapítványt, társaságot tart nyilván az RMDSZ megyei szervezete. Eddig Hunyad megyében szinte kizárólagosan a Communitas és az Illyés Közalapítvány jelentette a fő pályázati forrást a magyar civilszervezeteknek. Az Illyés átalakulásával ez a csap elzáródott. Az önkormányzati pályázatokat igencsak kevesen vették igénybe az elmúlt években. Doboly Beatrix, a vajdahunyadi EMKE, illetve a szintén kulturális jellegű Hunyadi János Humanitárius Társaság elnöke szerint az állammal nem jó szövetkezni, mert azért a kicsi pénzért, amit adnak, beleszólnak a rendezvényekbe. Schreiber István Hunyad megyei EMKE-elnök szkeptikus a pályázat iránt, mert egyetlen RMDSZ-es sincs a megyei tanácsban. /Gáspár-Barra Réka: Megváltozott kultúrfinanszírozás Arad. Új versenyhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ Fehér megyében szinte minden magyarlakta településen működik egy-egy művelődési egyesület. A marosújvári Együtt Itthon Egyesületet 2005-ben jegyezték be, elnöke Fekete Magdolna. Eddig két alkalommal pályáztak sikeresen. Székelykocsárdon bejegyzés előtt áll az Élő Forrás Művelődési Egyesület, elnöke, Lukács Réka tud az új pályázási lehetőségről. A színjátszó csoportot újra akarják indítani. A felvinci kultúrotthon a környék legszebb ilyen rendeltetésű épülete. A magyar közösség a Felvinc Egyesületet 2005 júliusában jegyeztette be. Deák Alpár elnök szerint holtvágányon vannak, nem működik az egyesület. /Takács Ildikó: Fehér. Jól jönne a változás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ Temes megyében a jóváhagyott összegből falunapokra, templombúcsúkra, kulturális találkozókra, a tanügy művelődési rendezvényeire is jut. /P. L. Zs. : Temes. Van, de sosem elég. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Az elmúlt hét végén az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete részéről Kocsik József elnök, Horváth Imre alelnök és Kiss István nagyiratosi alpolgármester viszonozta azt a látogatást, amelyet Isztin Ferenc, a dombegyházi Agrár Rt. vezérigazgatója tett Arad megyében. Magyar résztől nincs akadálya a Kisvarjas–Dombegyház közötti agrár jellegű határátkelő megnyitásának. Ehhez elsősorban a román szaktárcával történő megegyezés, illetve az szükséges, hogy az országhatár két oldalán tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező két gazdatömörülés között együttműködési szerződés jöjjön létre. /(balta): Kisvarjas–Dombegyház agrár határátkelő? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

A székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskola avatási és átadási ünnepségét tartották a napokban. Tavaly kormánytámogatás érkezett az iskola felújítására. /Fekete B. Zoltán: Felavatták a megújult iskolát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./

A magyar nyelvhasználat vonatkozásában nagy jelentőségű, hogy február 8-án Székelyudvarhelyen lezajlott a Hargita megyében első magyar nyelvű elméleti vizsga a gépkocsivezetői engedély megszerzésére. A vizsgázók szerint könnyebb lesz magyarul válaszolni a kérdésekre. Ha lesz könyv is magyarul, amiből a szükséges tudnivalót megtanulják a vizsgára jelentkezők, akkor többen választják majd a magyar vizsgát. /Kiss Edit: Lezajlott az első vizsga magyarul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./ Kijött az Infopress nyomdából, valószínűleg jövő héten már kapható is lesz a KRESZ című első romániai magyar nyelvű könyv a gépkocsivezetői jogosítványt megszerezni kívánók számára. A székelyudvarhelyi Baló Jan-Eugen állította össze a magyar nyelvű anyagot. Sok közlekedési kifejezést románul használnak az emberek, ezért szótár is van a könyvben, mintegy ezer román szakkifejezés magyar megfelelője. A saját költségén kiadott könyvet a szerző a többi magyarlakta vidékre is el fogja juttatni. /Elkészült a könyv is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./

Borbély Zsolt Attila Aradon élő, magyarországi egyetemeken tanító politológus újságíró a kézdivásárhelyi Taverna étteremben megtartott bemutatóján meggyőzte hallgatóságát, hogy egyéb elfoglaltságai mellett borfilozófus és –kereskedő is. A helyi borbarátok klubjának meghívására ezúttal kilencféle nemes nektárt hozott magával. /Kocsis Károly: Borbély a borklubban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./

Tanár, művelődés- és sajtótörténész – olvasható Huber Andrásról a lexikonban. Nyugdíjaztatása után teljesedett ki szépírói munkássága, a 89-es fordulat után a Gyilkos nagy köd /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című novellagyűjteménye immáron az ötödik kötete. Első könyve még 1982-ben jelent meg, sajtó alá rendezte festő nagybátyja, Dési Huber István Levelek a szülőföldre című vallomásos kötetét. Huber András Désen, az erősen megritkult magyar lakosságú városban élve egész Erdélyt befogja figyelő tekintetével. Százarcú nagyhatalom (Lapok az erdélyi magyar időszaki sajtó történetéből) /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1997/ című könyve a bizonyság erre. Következő munkái dési helytörténeti sétáiról, majd a Szamos völgyi írástudókról szólnak. /Gyilkos nagy köd. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

Miután a Brassó megyeieknek nem sikerült rátukmálniuk a bölöniekre a most már néhány száz családot kitevő cigány közösséget, megyeközi területcsere-indítványuk sem járt sikerrel, most újabb dologgal próbálkoztak. Kovászna megyei területen építkezni kezdtek a Brassó megyebeli cigányok, bölöni gazdák magánterületén húzták fel házaikat. Felszólításra, büntetésre nem reagáltak, erre bátorította is őket a szászmogyorósi önkormányzat, amely mindannyiuknak személyazonossági iratot állíttatott ki a falu legszélső háza, a 104-es szám címére, majd háromszéki területen villanyhálózatot is kiépített nekik a Brassó megyei szakvállalat. Most levél érkezett Bölönbe: „Tudatjuk, hogy a szászmogyorósi személyazonossági igazolvánnyal rendelkező, Bölön közigazgatási területén törvénytelenül építkező cigány nemzetiségű polgárok ügyének rendezésében a Brassó megyei prefektúra elrendelte, hogy vegye át őket Bölön község” – áll a szászmogyorósi polgármester által a bölöni községházának címzett átiratban. Az átirat folytatódik: ,,Az érvényes törvényes előírások értelmében önöknek kötelességük számukra a szociális védőhálót biztosítani, vagyis a szociális támogatást folyósítani. Ennek érdekében hajlandóak vagyunk átadni az érintettek iratcsomóit, amelyeket a szászmogyorósi helyhatóság állított össze”. A szászmogyorósiak szabadulni akarnak sajátjaiktól, s ezért hajlandóak a törvénytelenségre is. /Váry O. Péter: Törvénytelenségre készül Brassó (104-es falu). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

Sólyom László köztársasági elnök február 11-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A magyar államfő – Terényi János magyar nagykövet bukaresti rezidenciáján – romániai ‘56-osokkal találkozott, és magyar állami kitüntetéseket adott át. A magyar delegáció tagja Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is, ami azt jelzi, hogy a megbeszéléseken kiemelt helyet kapnak a környezetvédelmi kérdések, köztük a vitatott verespataki aranybánya-beruházás is. Hivatalosan legutóbb 2002 októberében utazott magyar államelnök Romániába. Akkor Mádl Ferenc Ion Iliescu meghívására látogatott Bukarestbe, Suceavába, Marosvásárhelyre, Szatmárnémetibe és Nagyváradra. Ion Iliescu egy évvel később, 2003 szeptemberében viszonozta a látogatást. A volt román elnök akkor Budapesten, Gyulán és Kétegyházán járt. Azóta a magyar és a román államelnök mindössze kétszer találkozott. 2004 májusában Ion Iliescu volt a vendéglátója Mamaiában a 16 közép-európai ország államfője csúcstalálkozójának. /Sólyom László magyar államfő. Romániába érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Nagyszebenben tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) a hét végén. A tisztújításon újraválasztották elnöknek és társelnöknek Borboly Csabát, illetve Kovács Pétert. Borboly Csaba mellett a Miért több „veteránja” mondott üdvözlő beszédet (Kovács Péter társelnök, Korodi Attila államtitkár), és nem maradtak el a házigazdák (Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke, illetve Jakab Elek, a Szeben Megyei RMDSZ vezetője) köszöntői sem; a prezídiumban helyet kapott Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság vezetője is. Az öt éve megalakult Miért immár harmadik országos küldöttgyűlését tartja, és akárcsak az előző két alkalommal, idén is vendégül látták az RMDSZ szövetségi elnökét. Markó Béla üdvözlő beszédében a fiatalítás kérdését járta körül. Szerinte a korábban meghirdetett fiatalítás nem maradt csupán jelszó. „Egészséges, felfele építkező RMDSZ-t akarunk” – mondta Borboly Csaba. A Miért-esek azt is javasolni fogják, hogy az RMDSZ-ben intézményesüljön a politikai bizalom megvonása. Borboly Csaba szerint a küldöttgyűlésen bebizonyosodott, hogy a Miértnek továbbra is súlya van. /Tudja a választ a Miért. = Új agyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A Háromszéken megjelent referendumellenes röpiratokat leszámítva zavartalanul folyt az autonómia-népszavazás a hét Kovászna, nyolc Hargita és két Maros megyei településen. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének vezetősége rendőrségi vizsgálatot kért az elkezdett a népszavazás ügyében. A Maros megyei PD vezetősége a bűnügyi feljelentés lehetőségét vette fontolóra. Emil Boc, a PD elnöke arra hívta fel az autonómia-referendum szervezőinek figyelmét, „ne játsszanak a tűzzel”. Boc szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezése a törvénytelenség határát súrolja. Ferencz Csaba SZNT-alelnök a PD álláspontjával kapcsolatban kifejtette, egy demokratikus kezdeményezés egyetlen államban sem lehet alkotmányellenes. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora a referendum betiltását, illetve az RMDSZ eltávolítását kérte a kormányból. Funar közölte, a PRM főügyészi vizsgálatot kér „az ország egysége ellen merényletet elkövető” személyek ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint az autonómia-referendum célja elszigetelni a romániai magyar kisebbséget. Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezte népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke kifejtette, hogyha az RMDSZ cselekedett volna az autonómiáért, most nem létezne sem SZNT, sem Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tulit Attila SZNT-alelnök közölte, egyetlen községben sem ütköztek akadályokba. Mintegy ezer szovátai szavazott a Székely Nemzeti Tanács által szervezett autonómia-referendumon. A szavazók között több román nemzetiségű lakos is akadt, aki a kérdőív lepecsételése után büszkén mondta el, hogy ő az autonómiára adta voksát. Minderről Fodor Imre, az SZNT országos elnöke és Márton Zoltán, a marosszéki szervezet titkára számolt be. /Játék a tűzzel? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

A jövőben a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közleménye román nyelven is megjelenik. Előzőleg a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fóruma jelezte a Diszkriminációellenes Tanácsnak, hogy sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közpénzekből havi folyóiratot jelentet meg csupán magyar nyelven. Sztakics Éva alpolgármester szerint eredetileg a közleményt azért adták ki, hogy a magyar nemzetiségű lakosság is hozzáférhessen a megyei tanács határozataihoz. A tanácsi határozatok ugyanis eddig a polgármesteri hivatal honlapján csak román nyelven jelentek meg. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a sepsiszentgyörgyi helyi tanács diszkriminált, amikor nem adta ki a polgármesteri hivatal lapját román nyelven is. /Diszkrimináció-értelmezések. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Február 9-én egész napos képzéssel kezdődött meg a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum eurorégiós projektje, a tehetségfejlesztés internetes távoktatással, ún. e-learning módszerrel. A Tálentum elnevezésű folyamattervben partner a temesvári szerb tannyelvű Doszitej Obradovics Líceum és a zentai (Vajdaság) Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium. A Bartók bevonta a programba a Temes megyei általános iskolák magyar tagozatos pedagógusait is. /P. L. Zs. : Tálentum a tehetségfejlesztésért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Február 10-én tartották meg a Csíkszentsimonban a XII. Alcsíki Egyházi Kórusok Találkozóját. Az ünnepi szónok a gyermekkorát Csíkszentsimonban töltő Tamás József püspök volt. Mise után a kórusok bemutatták repertoárjuk két-két darabját. Egymást követték a csíkmenasági, a csíkszentkirályi, a csíkszentgyörgyi, a csíkszentmártoni, az újtusnádi kórusok, végül a házigazda csíkszentsimoni kórus. /Sarány István: Alcsíki Egyházi Kórusok Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

Az aradi magyarság mindeddig megtartott legnagyobb táncmulatságát előzőleg nem hirdették meg az újságban, a szervezők nem akarták kitenni magukat a visszautasítással járó kellemetlenségnek. Az farsangi bálnak nagy sikere volt. A közel hétszáz (!?) főre rúgó közönség szórakoztatását szolgálta a pécskai Búzavirág több néptánccal fellépő együttese és a fiatal lányokból álló, nagy sikerű cigánytáncot előadó csoport is. /Jámbor Gyula: Megabál Bach-hal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Sólyom László köztársasági elnök megbeszéléseket folytatott február 12-én Bukarestben Traian Basescu államfővel, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel, továbbá a román parlament két házának elnökeivel, Nicolae Vacaroiuval és Bogdan Olteanuval. A kulturális és területi autonómia, illetve az önálló magyar karok értelméről beszélt vendéglátóinak Sólyom László. Kifejtette: az Európai Unióban (EU) a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam területi épsége ellen. Traian Basescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz, kulturális és hagyományos értékeik megőrzéséhez, akárcsak ahhoz, hogy politikai szinten képviseltessék magukat. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében, ennek ellenére mindkét ország betartja az európai normákat. Mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit – hangoztatta. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, teljes kulturális autonómiát élveznek, és önkormányzattal rendelkeznek. A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is – hangsúlyozta. Sólyom a megoldásra váró ügyek között említette a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, különös tekintettel arra az igényre, hogy legyenek önálló magyar karok. Kérte vendéglátóját, hogy segítse elő az egyházi kárpótlás felgyorsítását, kérte közbenjárását, hogy mielőbb törvényerőre emelkedhessen a kisebbségi törvény. Basescu kifejtette: Románia minden állampolgárának kötelessége tiszteletben tartani az alkotmány előírásait. A területi autonómia kérdésében Székelyföldön folyó népszavazásról hangoztatta, hogy az sérti az ország alkotmányát és törvénytelen. Amennyiben a megpróbálják a népszavazás eredményeit felhasználni, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség azokat terheli, akik alkotmányellenes cselekedetet hajtanak végre egy egységes, feloszthatatlan és szuverén nemzetállam területén. Sólyom László rámutatott: a nemzeti kisebbségek önszerveződésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián. Léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenő szervezeti megoldás is. „Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen” – szögezte le Sólyom László. Szóba került a verespataki aranykitermelés terve. Sólyom László reméli, hogy a románok a rendkívüli környezeti kockázat figyelembe vételével fenntartással kezelik az említett tervet. /Basescu kikelt az autonómia ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Sólyom László rendkívül fontosnak tartja a határ menti román–magyar gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok helyreállítását. Sólyom László az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést, majd kijelentette: „Az RMDSZ-hez azért jöttem, mert a romániai magyarság legfontosabb érdekképviseleti szerve, jelen van a kormányban, a parlamentben, és súlya meghatározó volt abban a folyamatban is, ahogy Románia bekerült az Európai Unióba. ” Markó Béla kifejtette: „részletesen tájékoztattuk az elnök urat az RMDSZ pillanatnyi helyzetéről a romániai politikában és arról, hogy megítélésünk szerint milyen állapotban van az erdélyi magyarság”. /Gujdár Gabriella: Román-magyar csúcs a székely népszavazás árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Február 14-ére várják a parlamentbe Traian Basescu elnököt – döntött a két ház állandó bizottsága. Basescu előzőleg bejelentette, február 13-án kíván szólni a törvényhozókhoz, akik egy nappal korábban felszólították őt, kérjen bocsánatot, amiért megsértette a parlamentet. (Az elnök szerint a képviselők és szenátorok a bűnözők javára hoznak törvényeket.) Végül a parlament felülbírálta az elnököt, nem 13-át, hanem 14-ét jelölte ki Basescu meghallhatására. /Szerdára várják a parlamentbe Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Az RMDSZ nem szavaz Macovei igazságügyi miniszter ellen. A liberálisok, élükön Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel szintén szavaznak az egyszerű bizalmatlansági indítványra. „Mindaddig, amíg kormányon vagyunk, nem szavazunk meg semmiféle ellenzéki indítványt, bárhogyan is vélekedünk Monica Macoveiről” – szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A bizalmatlansági indítványt a Konzervatív Párt nyújtotta be a szenátusba. /Az RMDSZ nem szavaz Macovei ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa egyhangúan jóváhagyta, hogy az EU új moldovai különleges képviselője márciustól Mizsei Kálmán, Magyarország jelöltje legyen. Mizsei Kálmán kinevezésére Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tett javaslatot. A kinevezés a magyar külpolitika eredményességének elismerése – szögezte le Polgár Viktor külügyi szóvivő. Az EU első alkalommal nevezett ki az uniós külkapcsolati rendszeren belül kiemelten kezelt különleges képviselőjének magyar szakembert. A moldovai-ukrán határon állomásozó EU Határmegfigyelő Misszió vezetője szintén magyar szakember, Bánfi Ferenc rendőrtábornok. /Magyar szakember lett az EU új moldovai különleges képviselője. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

Ismét magyar küldöttséget fogad a kolozsvári rendőriskola. Február 12–17-e között az intézmény az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola három tanárát látja vendégül. A látogatás a két intézmény közötti együttműködési program része, a 2005-ben aláírt partnerségi megállapodás alapján. /Újabb magyar küldöttség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Február 11-én tartották Kolozsváron a nagycsaládosok találkozóját. Romániában a negyedik gyermek után már nem jár állami támogatás, és egyéb módon sem segítik az átlagos egy-kettőnél több utódot vállalókat. Magyarországon a NOE (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) a parlamentben is rendszeresen szót kap. Romániában is erre volna szükség. A mostani rendezvényen részt vett Csíki Sándor, a Székelyföldi Családszervezet szóvivője is. Csíki Sándor szerint fontos tudatosítani az emberekben, hogy nem a nyolcmillió régi lejes juttatásért kell sok gyermeket vállalni, hanem azért, mert elöregedik a társadalom. Csép Sándor, az Áldás-Népesség Társaság elnöke hozzáfűzte: már a katasztrófa szélén járunk, és ilyen fogyatkozás mellett 2020-ban összeomlik az iskolarendszer, majd a nyugdíjrendszer is. A jelenlegi kimutatások szerint 3,5 kereső személy tart el 10 munkaképtelent, ez az arány 2050-re egy a tízhez alakul. Az Életfa Családsegítő Egyesület a család, mint intézmény védelmét, megsegítését szolgálja. Szükséges, hogy a nagycsaládok szervezetbe tömörüljenek, és kedvezményeket harcolhassanak ki maguknak. /Sándor Boglárka Ágnes: Nagycsaláddal a társadalmi elöregedés ellen. Semmi sem pótolja az összetartozás érzését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Erdély kézművesei találkoztak február 10-én Székelyudvarhelyen, hogy megbeszéljék és jóváhagyják a már másfél éve működő Erdélyi Kézmíves Céh szabályzattervezetét, amely szükséges az egyesület bejegyeztetéséhez. Lőrincz Zsuzsánna, aki másfél évig párhuzamosan volt az Artera Alapítvány és az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke, elmondta: céljuk egy intézményesült érdekvédelmi szervezet létrehozása. Molnár Attila pszichológus, a kézműves egyesület kezdeményezője elmagyarázta: az egyesület a Kós Károly által alapított Erdélyi Szépmíves Céh analógiájára született. A céh másik célja, erdélyi szintű termékvédjegyet biztosítani a kézműipari termékek számára, hogy a kézművesek levédhessék alkotásaikat. Szatmári Ferenc a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke is részt vett a találkozón és röviden bemutatta a szervezetet, amelyet képvisel. Az alapító tagok szavazással megválasztották az egyesület vezetőségét. A székelyudvarhelyi Szász Margit lett a céh elnöke, a sepsiilyefalvi Somó Júlia és a kibédi Szilveszter László alelnökök. /Dézsi Ildikó: Bejegyzik az Erdélyi Kézmíves Céhet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Tananyagon kívüli alkotómunkára ösztönözte a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum néhány pedagógusa az összes háromszéki diákot. A megyéből beérkezett száznyolcvan maszkot és rajzot kiállították a tanintézetben, zsűrizték, majd díjazták a munkákat. /Maszkok Szentgyörgyön és Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Temesváron február 13-án kerül sor a Krecsányi Műhely legújabb produkciójára. Híres nótaszerzők örökzöld dalaiból állította össze Fall Ilona színművész a “Szíve van a nótának” című műsort. /A “Szíve van a nótának” bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Kisborosnyó már csak történelmi emlékparkja révén is ismertebb a magyar nyelvterületen, mint a községközpont, Nagyborosnyó. Itt nem ismeretlen a kaláka, a közös munkára mindig kész a borosnyói ember. Tavaly új hidat építettek a patakra. Épült autóbuszváró is. Kisborosnyó ikerfalu, református egyházához tartozik a negyedszáznál alig több lakosú Kispatak is, ahol betonhidat építettek a bekötőútra. Kisborosnyón az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács közösen vitadélutánt szervezett, ahol a jelenlevők kimondták: ,,mind a három mi vagyunk, s kijelentjük, hogy az autonómiatörekvéssel egyetértünk, akár aláírásgyűjtést kérnek, akár referendumot szerveznek!” A borosnyóiakat az év elején megalakították a Mircse Ferenc Gazdasági és Művelődési Egyesületet, mely dolgozik azért, hogy megmentse a kultúrotthon épületét. Kisborosnyón a közművelődési életet a helybeli Nyíres Lokálpatrióta Kör irányítja. Farsangi hangulat címmel ifjúsági előadást rendeznek, és felújítják a János Vitéz című előadásukat, mellyel huszonhárom évvel ezelőtt bejárták fél Háromszéket. Május-júniusban történelmi témájú szimpóziumokat rendeznek, novemberben beindítják a helybeli szabadegyetem második évfolyamát. Gondokkal küzd a helybeli Nagy Károly Elemi Iskola. Az óvodában vaskályhával fűtenek, ami életveszélyes. Kisborosnyón három emlékmű és huszonegy kopja örökíti meg az emlékparkban a magyar történelem eseményeit. Gyülekezeti lapot indítottak Kisborosnyói Útjelző címmel. /Kisgyörgy Zoltán: Vízöntő havában Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Hiába viseli két iskola – a csíkszeredai művészeti középiskola és a csíkmindszenti általános iskola – is a csíkmindszenti születésű Nagy István festő nevét, keveset tudnak róla. A köztudatba nem épült be kellőképpen a neve. Nagy István személye és művészete körül nem alakult ki az érdeklődés, mint zsögödi Nagy Imrénél, állapította meg Szabó András designer-muzeológus, a Nagy Imre-hagyaték kurátora. Nagy István első kiállítása Csíkszeredában volt, 1902. június 8-án, amikor mintegy 150 munkáját mutatta be. A magánkézen levő Nagy István-rajzokból, pasztellekből vagy olajfestményekből azért nehéz kiállítást összehozni, mert az emberek félnek. Még mindig félnek, hogy elkobozzák a festményeket. A Csíki Székely Múzeum képtára alig több mint húsz Nagy István-alkotást őriz. A Pallas–Akadémia kiadásában készülő album minden bizonnyal sokat törleszt a művésszel szembeni adósságból. /Antal Ildikó: Hetven éve hunyt el Nagy István. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./