Hints Miklós kolozsvári tanár olvasói levelében javasolta, foglalkozni kell a kolozsvári székhelyű, erdélyi érdekeltségű művelődési intézmények nemzetiségi arányával, ugyanis sem az Állami Levéltárban, sem a Történelmi Intézetben, sem az Akadémiai Könyvtárban egyetlen magyar alkalmazott sincs. Különben a Hargita és Kovászna megyei Állami Levéltárakban sincs egyetlen magyar kutató sem. Ezen intézetek, könyvtárak állaga magyar eredetű. Az olvasó ezt említette Markó Béla RMDSZ-elnöknek is, eredménytelenül, éppúgy, mint a kolozsvári Szabadság napilapnak. Újévkor elmaradt a magyar nyelvű jókívánság, a rádióriport szerint Boros János, Kolozsvár alpolgármestere azt vallotta, hogy politikai egyezség miatt. Ki javasolta ezt? /Hints Miklós: Tisztelt Szerkesztőség! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 13./

Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatta február 13-án hivatalos romániai látogatását Sólyom László köztársasági elnök. A helyhatósági vezetőkkel tárgyalt, majd rövid látogatást tett az RMDSZ elnöki hivatalában. Ellátogatott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusába. Arra kérték, vesse latba tekintélyét, hogy az intézmény fenntartásához szükséges magyar költségvetési pénzeket megkapják. Miután értelmiségiekkel beszélgetett, az elnök Kolozsvárra utazott. Kolozsváron először a helyi hatóságok vezetőit kereste fel, majd Tőkés László püspökkel tárgyalt. Ezután az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában ‘56-osokkal, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél pedig értelmiségiekkel találkozott. Az államfő vacsoráját az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel költötte el. Sólyom László a késő esti órákban repült vissza Budapestre. A köztársasági elnököt Kolozsváron Emil Boc polgármester fogadta. Emil Boc kifejtette: Kolozsvár többkultúrájú város, ahol románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek élnek, a helyi hatóságok célkitűzése pedig az, hogy nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezze magát a városban. Sólyom László közölte: „Első romániai látogatásom alkalmával magától értetődő, hogy a főváros után ellátogatok Kolozsvárra, az erdélyi magyarság és kultúra fővárosába. A kétnyelvű helységnév-táblák kifüggesztését a törvény világosan megszabja, Kolozsváron ez azért nem valósítható meg, mert a magyarság részaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte Boc. – Ami pedig a BBTE-ről menesztett két oktató ügyét illeti, a nem etnikai, hanem munkajogi probléma, nyilatkozta a polgármester. A köztársasági elnök külön találkozott Tőkés László református püspökkel. Az egyházfő több dokumentumot is átnyújtott Sólyomnak: egy iratcsomót, amely a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem bővítésének terveit tartalmazza, illetve fényképeket és okmányokat a Lorántffy Zsuzsanna középiskola sportpályája körül kitört konfliktusról. Tőkés László felvetette azokat problémákat, amelyek szerinte fontosak: az állami magyar egyetem kérdését, a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztyén Egyetem akkreditációs gondjait, a Protestáns Teológiai Intézet anyagi nehézségeit. Szó esett a felekezeti oktatásról is. Tőkés Székelyföld és a Partium ügyéért szállt síkra, majd arra kérte a magyar államfőt, foglaljon állást, és védje meg a székelyföldi népszavazás kezdeményezőit, akik semmi törvényellenest nem követtek el. Az elnök kedvezően reagált a kérésre, elismételte azt, amit, Bukarestben nyilatkozott, és hozzátette: az alkotmányellenességi minősítésekkel nem lenne szabad dobálózni. Sólyom László érdeklődött az európai parlamenti választások iránt is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az erdélyi magyarság szintjén nem sikerült közös álláspontra jutni. A református püspök szerint az egyetértés hiányáért kizárólag az RMDSZ vezetői okolhatók, ugyanakkor véleménye szerint még lehetséges a megegyezés. Az RMDSZ ügyvezető elnökségi hivatalában az államelnök erdélyi ‘56-osokkal találkozott. A beszélgetés után elmondta: megrázó élményben volt része. Azok a személyek ugyanis, akiket az 1956-os forradalommal való együttérzésük és erdélyi szervezkedésük miatt ítéltek el, megosztották vele emlékeiket, néhányan pedig sírva fakadva mesélték el szenvedéseiket. Sólyom László kijelentette: Basescu elnököt és Tariceanu kormányfőt is arra kérte, hogy a meghurcoltaknak szolgáltassanak elégtételt. Este, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Sólyom László az erdélyi magyar tudományos, kulturális és civil társadalom vezető személyiségeivel találkozott. Egyed Ákos EME-elnök elmondta: szükség van a magyar állam különleges figyelmére. Kányádi Sándor költő a román-magyar és a magyar–magyar közös útkeresés, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a normalitás visszatérésének szükségességére, Kötő József, az Erdélyi Közművelődési Egyesület elnöke pedig az erdélyi értékteremtő munka támogatásának fontosságára hívta fel az államfő figyelmét. Köllő Gábor, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság elnöke is a támogatások biztosítását kérte, Sárkány-Kiss Endre egyetemi előadótanár elmondta: a verespataki bányaprojekt senki számára nem előnyös. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kijelölt rektor-helyettese megköszönte az elnöknek, hogy a magyar egyetem kérdését napirenden tartja. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke úgy vélte, a magyar egyetem újraindítása politikai jóvátétel kérdése. A kultúrnemzet és az állam fogalmát próbálja tudatosítani a román partnerekben Sólyom László köztársasági elnök, aki Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában is beszélt erről. Marosvásárhelyen tartalmas beszélgetés zajlott a Sapientia aulában. A rendezvényen Dávid László, az egyetem rektora és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is jelen volt. Az államfő kifejtette: a mostani romániai útnak számos hivatalos célkitűzése volt. Mint elmondta, két nap alatt egyszer sem ejtette ki azt a szót, hogy magyar kisebbség, mindig csak magyar társadalomról beszélt. Szükségesnek tartotta, hogy bizonyos fogalmak honosodjanak meg. Van kultúrnemzet és vannak államok – hangsúlyozta. Ismételten kifejtette: a romániai magyar közösség, a magyar társadalom csak akkor tudja fenntartani magát, csak akkor tud asszimiláció nélkül integrálódni, ha megvan az infrastruktúrája, működnek a szükséges intézményei. A magyar név nem merülhet ki abban, hogy népi táncot járunk – hangsúlyozta az elnök. Az EMTE-ről szólva elmondta: örül annak, hogy olyan helyen tesz látogatást, ahol a műszaki tudományok vannak többségben. Úgy vélte: a magyar államfőnek ugyan nincs túl nagy hatásköre, de jelentős erkölcsi súlya van. Ígéretet tett, hogy ennek szellemében fogja képviselni az EMTE fenntartásának, finanszírozásának az ügyét. /Az önazonosság megőrzéséhez nem elég a népi tánc. Emil Boc ismét elmagyarázta, hogy mit miért nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Pontosította-árnyalta a székelyföldi eseményekkel kapcsolatos álláspontját Traian Basescu államfő. Szerinte megtévesztő, hogy mind a sajtó, mind a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) referendumról beszél, holott Székelyföldön – tudomása szerint – közvélemény-kutatás zajlik, amely – egyelőre – nem sért alkotmányt. A Realitatea hírtelevízió késő esti talk-showjába betelefonáló államfő azzal vádolta a műsorvezetőt, hogy félreértelmezi álláspontját az eseményekről. Basescu nyilatkozata, amelyet Sólyom László magyar köztársasági elnök társaságában tett, úgy kezdődött: a népszavazás sérti az ország alkotmányát, törvénytelen! Azzal folytatta: – Amennyiben a szervezők túllépnek a közvélemény-kutatás keretein, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség pedig azokat terheli, akik ilyen alkotmányellenes cselekedeteket kezdeményeznek. A média csak az első mondatot idézte értetlenségének adva hangot, hiszen az államfő kategorikus kijelentése ellent mondott belügyminisztere, Vasile Blaga nyilatkozatának, miszerint nincs szó népszavazásról, tehát törvény- és alkotmánysértésről sem. Az adásba bekapcsolódó Basescu – a két meghívott Nagy Zsolt tájékoztatási miniszter, és a magyarellenes hangulatkeltésben jártas Aurelian Pavelescu parasztpárti képviselő volt – azt hangsúlyozta: az állam csak akkor avatkozik be az ügybe, ha az akció szervezői erre hivatkozva alkotmányellenes cselekedetekre vetemednek. – A lakosság véleményét meg szabad kérdezni, de nem lehet területi autonómiát kikiáltani! – szögezte le. Vasile Blaga is szót kapott telefonon, a belügyminiszter megismételte korábban már hangoztatott álláspontját. – Nincs jogi alapja a székelyföldi „informális közvélemény-kutatás” betiltásának – jelentette ki válaszul a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) is, amelyik felszólította, hogy indítson hivatalból vizsgálatot. /Basescu pontosít „referendum”-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

„A területi autonómiáról szóló referendum törvénytelen. Amikor azok, akik ma valamit tesztelnek – nem teljesen értjük, hogy mit: a román állam türelmét? Románia alkotmányát? – megpróbálnak majd érvényt szerezni annak, amit ez az úgynevezett teszt vagy törvénytelen referendum eredményez, akkor a román állam habozás nélkül alkalmazni fogja az alkotmány és a törvények előírásait” – ezeket a szavakat használta az államelnöki hivatal honlapjának tanúsága szerint Traian Basescu államfő a Sólyom László magyar köztársasági elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. Ehhez képest az egyik hírtelevízió esti hírműsorába betelefonáló Basescu a következőképpen „pontosította” korábbi kirohanását: „ezek az akciók nem tekinthetők referendumnak, ugyanis tekintetbe kell venni a szervezők nyilatkozatait, akik azt mondják, ők csak tesztelik a lakosság akaratát”. Az államfő azt is hozzátette: amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy az ilyen típusú akciók nem törvénytelenek, ő ezt el tudja fogadni. A Cotidianul című lap azt írta, hogy Sólyom László „rosszkor” érkezett a Cotroceni-palotába. A Jurnalul National szerint Sólyomnak sikerült felingerelnie Basescut, amikor kijelentette: a romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei. A Gardianul szerint a magyar államfő „olajat öntött a tűzre” azzal a kijelentésével, hogy a területi autonómia lehetséges. A magyarországi elemzők azt emelték ki, hogy Basescu kifakadása elhidegülést eredményezhet a román-magyar kapcsolatokban. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ tájékoztatási alelnöke üdvözölte azt, hogy a Traian Basescu pontosította a Sólyom-találkozón tett kijelentéseit. „Gondolom az elnök is belátta: a demokráciában a véleménynyilvánítást semmilyen formában nem korlátozhatják” – mondta Ferencz Csaba. Tájékoztatása szerint a politikusok kirohanásai ellenére az SZNT-t eddig semmilyen fenyegetés nem érte a román hatóságok részéről. Nagy Zsolt távközlési miniszter, az RMDSZ európai parlamenti jelöltje ugyanabban a hírtelevízióban többször is hangsúlyozta: az SZNT akcióját nem lehet törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezni. Felhívta a figyelmet, hogy közeledik a kampány, és újra előkerülnek a magyarellenes megnyilvánulások. Megerősítette a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) belső népszavazása ellen a Demokrata Párt háromszéki szervezetétől származó feljelentést Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrfőkapitány. Teodor Tripon megyei főügyész közölte, hatásköri meggondolásokból a feljelentést továbbította a Szervezett Bűnözés és Terrorista Bűncselekményeket Vizsgáló Főigazgatósághoz /Cseke Péter Tamás, Salamon Márton László: Referendum vagy közvélemény-kutatás, alkotmányos vagy alkotmányellenes? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Február 13-án elfogadta a szenátus a Monica Macovei igazságügyi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványt. A kormánypártok is csak tessék-lássék módon álltak ki az igazságügyi miniszter mellett: a liberális-demokrata szövetség 50 szenátora közül csak 44-en voltak jelen. Az RMDSZ világossá tette: politikai szolidaritásból állt a miniszter mögé, akinek azt rója fel, hogy csak az ügyészek hatáskörének szélesítésén fáradozott, az igazságügy átfogó reformját elmulasztotta. A miniszterelnök előre bejelentette: Macovei az indítvány elfogadása esetén is megtarthatja tisztségét. /B. T. : Nem szavazott bizalmat Macoveinek a szenátus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Ismeretlen tettesek kalasnyikovval lőttek február 13-án hajnalban az ORFK budapesti székházára. Jól jellemzi a magyarországi közhangulatot és közállapotokat, hogy a Teve utcai rendőrszékház elleni támadás nyomán az összeesküvés-elméletek jelentik az alapértelmezést. A véleményt nyilvánító polgárok megdöbbentően nagy hányada véli úgy, hogy a kancelláriaminiszter bejelentése után gyanús hirtelenséggel adtak életjelet magukról a „terroristák”. A székházba ellátogató miniszterelnök meglehetős pátosszal leszögezte, a köztársaság egyik alapintézményét érte támadás, amelyhez csakis a közelmúltbeli radikális események láncolata vezethetett el. /Balogh Levente: Összeesküvés-elmélet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Április végére ígéri a vajdahunyadi Magyar Ház új épületének átadását Winkler Gyula miniszter, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke. Vajdahunyadon 2000 májusában avatták az első közösségi épületet, amely azóta civil szervezetek székhelyeként otthont biztosított már az ökumenikus óvodának, orvosi rendelőnek, internet klubnak, státus-irodának, és számtalan kulturális rendezvénynek. Ez utóbbi célra azonban szűknek bizonyult, szükség volt a bővítésre. A Communitas és az Illyés Alapítvány mellett jelentős segítséget nyújtott Szombathely önkormányzata is, amely testvérvárosi kapcsolat révén évi 400 000–1 millió forint közötti pénzbeli juttatással támogatta az eredeti Magyar Ház megvételét és rendbetételét, illetve az új felépítését. Emellett számtalan, használati és berendezési tárgyakból álló támogatást nyújtottak, kezdve a könyvtárral, számítógépekkel, fűtőtestekkel, mondja Winkler Gyula, aki a Magyar Ház adminisztrálására létrehozott Corvin Savaria Társaság elnökeként, majd vezetőségi tagjaként aktív részese volt az eseményeknek. A jelenlegi felállásban Vajdahunyadon elsőrendű cél a magyar nyelvű oktatás talpra állítása, mondta Winkler. /Gáspár-Barra Réka: Pedagóguslakások is lesznek a Magyar Házban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Fari Ilona a Máltai Segélyszolgálat sikeres nagyenyedi vezetőjének fejében kilenc évvel ezelőtt fogant meg egy nagyenyedi jótékonysági bál gondolata. Csaknem egy évtizede szervezi a Máltai Segélyszolgálat csapatával együtt a nagyszabású táncos mulatságot, ami ma már a város, sőt a megye legjelentősebb ilyen jellegű eseményévé nőtte ki magát. 1998-ban még két karitatív bált szerveztek, a következő években pedig már csak egyet, így lett az idei a tizedik. Megjelentek helyi román vezetők is, akik támogatták a rendezvényt, valamint Barla Zsuzsa az Országos Máltai Segélyszolgálat titkárnője. A műsor a Bethlen Gábor Kollégium néptáncegyüttesének előadásával kezdődött. /Bakó Botond: Nagyenyed Máltai jótékonysági bált szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A várakozásokkal ellentétben nem fulladt botrányba a képviselőház és a szenátus együttes ülése, amelyen Traian Basescu államfő szólalt fel. Az ellenzéki erők végül úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt az ülésen, így az államfő zavartalanul mondhatta végig beszédét. Bejelentette: népszavazást kezdeményez az egyéni választókerületes szavazás bevezetéséről. Az államfői beszédből hiányzott a bocsánatkérés, a felszólalás üzenete pedig újabb éles támadást jelent az érdekcsoportokat elvtelenül kiszolgáló és a reformoknak ellenszegülő politikusok ellen. Egyes megfigyelők szerint az államfői felszólalás rejtett célja az volt, hogy tovább rontsa a parlament amúgy is megtépázott tekintélyét. /Egyéni választókerületes szavazást akar Basescu. Az államfő ismét éles támadást intézett a korrupt politikusok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A Pro Európa Liga közleményben adott hangot aggodalmának Traian Basescu elnöknek a székelyföldi referendumokkal kapcsolatos retorikája miatt. Különösen az „erővel” való fellépés fenyegető hangneme zavarja az emberjogi szervezet társelnökét, Smaranda Enachét és Haller Istvánt, az emberjogi iroda igazgatóját. Emlékeztették az államfőt, hogy minden román állampolgár elnöke, tehát a Maros, Hargita és Kovászna megyékben élő székelyeké is, illetve, hogy az alkotmány értelmében kötelessége közvetíteni az állami intézmények és a Székelyföld lakói között. Ugyanakkor arra is felkérik, hogy „tartózkodjék a fenyegetésektől, amikor Románia állampolgárai alapvető alkotmányos szabadságjogaikat gyakorolják”. Az emberjogi szakemberek aggodalmuknak adtak hangot a Babes-Bolyai Egyetem két magyar tanárának elbocsátása miatt, akik csupán alkotmányos jogukat gyakorolták, mely jog akkor is érvényes, ha „ellentmond a többségi véleménynek vagy az egyetem hivatalos stratégiájának”. Az, hogy az RMDSZ kormányon van és a kisebbségek képviselve vannak a parlamentben, nem zárja ki annak szükségességét, hogy ilyen nagyszámú etnikai, vallási, nyelvi kisebbség számára létrehozzanak egy Kisebbségi Intézetet. /Mózes Edith: A PEL felkéri Traian Basescut, tartózkodjék a fenyegetésektől. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

Február 15-én Sepsiszentgyörgyön is elkezdődik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett belső, nem hivatalos népszavazás. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, a 2004-es választási adatok szerint Sepsiszentgyörgyön 55 000 szavazati joggal rendelkező lakos él, ezeknek mintegy 25 százaléka román nemzetiségű. Az SZNT sepsiszéki szervezete két héttel ezelőtt párbeszédre hívta a vidék román civil szervezeteinek képviselőit, hogy az autonómiáról és a nem hivatalos referendumról tárgyaljanak, de mindeddig nem kaptak választ a román szervezetektől. Újabb öt Kovászna megyei településről összesítették az autonómia-referendum eredményeit, amelyek szerint a szavazók száz százaléka az autonómia mellett szavazott – közölte az SZNT vezetősége. Eddig 15 településről összesítették az eredményeket, négy településen pedig véget ért a népszavazás, de az eredményeket még nem véglegesítették. Eddig Sepsiszék 15 településéről összesítették a népszavazás eredményeit, a szavazók több mint 99 százaléka voksolt Székelyföld területi autonómiája mellett. /Halad a belső népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

A különböző egészségügyi problémákról beszélt Tordán, az Aranyosszéki Népfőiskolán Kocsis Ilona háziorvos. A következő előadásra Dvoracsek Ágoston tanár vezetésével a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium néhány diákja és tanára látogat Tordára. A fiatalok a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján is bemutatott és díjazott dolgozataikról fognak beszélni. /Ladányi Emese Kinga: Egészségügyi téma a terítéken. Előadások mindenkinek az Aranyosszéki Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A Gyergyói-medence ifjúságának nagyobb szerephez juttatása, helyi ifjúsági központok kialakítása – ezzel a céllal pályázott a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács számítógépre és internet-hálózatra. A sikeres pályázatban 12 Gyergyói-medencei település vett részt: a települések mindegyikén márciustól kezdik el tevékenységüket az úgynevezett eMagyar pontok – mondta el Barti Tihamér, a GYTIET alelnöke, a program felügyelője. Az eMagyar pontok Gyergyó Háló néven kapcsolódnak majd össze. – A pályázatot kiíró Progress Alapítvány másfél évig ingyenesen szolgáltatja majd az internet-hozzáférést. /eMagyar pontok a Gyergyói-medencében. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 15. – 7. sz. /

Március közepére tűzné ki Traian Basescu államfő az egyéni választókerületes szavazási rendszerről szóló, általa kezdeményezett referendumot. A jövő héten a két ház vezető testületei összeülnek. A parlament véleménye azonban csak konzultatív jellegű, ami azt jelenti, hogy Basescunak azt nem kell feltétlenül tiszteletben tartania. A népszavazás időpontját és témáját pedig elnöki rendelet révén maga Basescu hirdeti meg. Olteanu szerint az államfő szándéka irreális, hiszen tekintettel arra, hogy már eltelt február közepe is, a népszavazás előtti kampány csak néhány napot tartana. Márpedig a lakosságnak joga tudni, hogy pontosan miről szavaz – érvelt Olteanu. Markó Béla, az RMDSZ elnöke populistának és demagógnak nevezte az államfő népszavazási kezdeményezését. /B. T. : Basescu márciusban akar népszavazást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma felhívásának teljes szövege:„Az Erdélyi Református Egyházkerület mindig kiállt a romániai magyarság egysége mellett és ugyanilyen fontosnak tartotta a parlamenti és helyi önkormányzatokban való képviseletet. Felhívásainkban népünket a választáson való részvételre buzdítottuk, hiszen fontos volt az 5%-os bejutási küszöb elérése. Most lehetőség nyílt arra, hogy új párt alakítása nélkül, az RMDSZ, a romániai magyarság egészét közös listán képviselje, de érdekképviseletünk nem élt a felkínált lehetőséggel. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a törékeny egység ismét veszélybe került és a fennálló helyzet azzal fenyeget, hogy egyetlen képviselőnk sem fog bejutni az EU parlamentbe. Az erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma, Istentől kapott megbízatása alapján, azzal a határozott kéréssel fordul az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet tegyék a biztosan befutó második helyre. Meg vagyunk győződve arról, hogy Tőkés László is méltó képviselője lenne az erdélyi magyarságnak az EU parlamentben. Szívesen szavaznánk az egységes listára. Az összefogás lehetővé tenné akár egy harmadik képviselő bejutását is. Ha az SZKT tagjai a történelmi pillanatot nem ismerik fel, egységkereső szándékunkat figyelmen kívül hagyják, akkor az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani egyházkerületünk tagjait. Pál apostol efézusbeliekhez írt levelének szavaival kívánunk a SZKT szombati ülésén megjelenteknek bölcsességet döntésük meghozatalához, mert Jézus Krisztus „a mi békességünk, ki eggyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat” (2,14). /Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének és Esperesek Kollégiumának felhívása az SZKT tagjaihoz. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

A kedvezménytörvény úgy módosul, hogy a magyarigazolvány és a hozzátartozói igazolvány érvényessége meghatározatlan időre meghosszabbodik – tájékoztatta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának igazgatója a határon túli magyar régiók információs irodáinak képviselőit, köztük Kelemen Hunor képviselőt. A budapesti találkozón a főigazgató ismertette a résztvevőkkel a kedvezménytörvény tervezett módosításait. Eszerint a változtatások nem érintik a jelenleg is biztosított kedvezmények tartalmát, csupán technikai jellegűek. A módosítás célja a magyarigazolványok és a magyar hozzátartozói igazolványok érvényességének meghosszabbítása határozatlan ideig (vagyis a jogosult élete végéig, illetve a jogosultság fennállásáig) az igazolványok cseréje nélkül. A kedvezmények igénybevételének bejegyzésére szolgáló mellékletek betelte után is igénybe vehetők lesznek az utazási, pedagógus- és diákkedvezmények az igazolványok cseréje nélkül – áll a közleményben. /Életre szóló magyarigazolványok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Alexandru Colpacci rendezőt csalogatná Franciaországból Marosvásárhelyre, a maga megüresedett, versenyvizsgára is bocsátott művészeti aligazgatói helyére Kárp György. Kárp György elmondta, hogy ő ma is színész, mert ha 1994-ben, amikor kinevezték, elvállalta volna, hogy művészeti tanácsadó legyen, akkor a színháznak minden fellépéséért külön kellett volna hogy fizetnie. Kárp hangozatta, hogy ő a színházat hivatásból csinálta, és nem pénzért. Emlékeztetett, hogy a környező színházak művészeti vezetői mind nagy színházi nevek. Tompa Gábor, Czintos, Meleg Vilmos, Szász Enikő, Parászka Miklós, Bocsárdi László és ő. Olyan személyiségben kell gondolkodni, aki méltó a színház múltjához, hagyományaihoz. Szerinte például ilyen Tompa Gábor. Tíz éve hívja rendezni, de még nem jött. Kárp nem tartja megfelelőnek, hogy egy magyar társulat művészeti vezetőjének románul kell versenyvizsgáznia. /Bögözi Attila: Colpacci jön Vásárhelyre? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Lippán az olvasókör február 14-én tartott ülésén Regéczy Szabina Perle mutatta be legújabb kötetét /Üzenet egy más világból/ és verseiből olvasott fel. /Sikeres bemutatkozás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

Cseke Gábor legújabb verseskötetében /Lírai tőzsde, Fontos versek. Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2006./ többnyire kortárs magyar költő pályatársaival mérkőzik, s írja meg magára szabott változatait. /Kristó Tibor: Cseke Gábor lírai tőzsdéje. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

Sólyom László magyar köztársasági elnök pohárköszöntője a Traian Basescu, Románia elnöke által adott díszvacsorán. Köszönetet mondok, Önnek, elnök úr, a magam, feleségem és a magyar delegáció nevében a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért. Nagy várakozással érkeztem Bukarestbe, ez az első alkalom, hogy kétoldalú hivatalos látogatás keretében találkozunk elnök úrral. Először járok köztársasági elnökként Bukarestben, s a látogatásnak – az országaink és nemzeteink közötti viszony jellegének megfelelően – megkülönböztetett fontosságot tulajdonítok. Különleges ez az alkalom azért is, mert Románia január 1-jei európai uniós csatlakozását követően találkozunk, első ízben tárgyalhatunk egymással két EU-tagország államfőjeként. A közös értékek, az európai biztonság és stabilitás kiterjesztése, a bővítés következetes híveként Magyarország kezdettől támogatta a román csatlakozási törekvéseket, s meggyőződésem, hogy érdekeink számos kérdésben közösek ma és a jövőben is. Mind a magyar, mind a román nemzet legjobbjai – történelmi korszakokon átívelően – Európában látták saját országuk és népük méltó helyét. Az igazi európaiság sosem állt, és nem áll ellentétben a nemzeti identitáshoz való ragaszkodással. Ellenkezőleg: az emberi jogok általános uralma, és különösen az Európai Unió érték- és jogközössége segít túllépni azokon a problémákon, amelyeket főleg a 19. század óta egyrészt az állam, másrészt a nyelvi, történelmi és kulturális közösséget alkotó nemzet viszonyának meghatározása okozott. Mind a magyar, mind a román nép számára rengeteg sérelmet okoztak ugyanis azok a törekvések, amelyek homogén nemzetállamot akartak létrehozni. Az állam integritása és a kulturális közösséget képező nemzet nem egymást kizáró fogalmak. Hivatalos állami látogatásom előtt bejártam Magyarországnak azt a vidékét, ahol a románság zöme él. A magyar alkotmány egyébként őket is államalkotó tényezőként ismeri el. Mind az országos román önkormányzat székházában, mind a gyulai ortodox templomban, ahol nagy örömömre valóságos tömeg gyűlt össze, a román nemzet részeként üdvözöltem őket. Itt van tehát az idő, és itt van a lehetőség, hogy a történelmi sérelmeken és bizalmatlanságon túllépjünk. Szolgáljanak támaszul azok a történelmi pillanatok, amikor a közös értékek, magasabb eszmék jegyében mindkét nép fiai akár életük vagy szabadságuk árán is kiálltak a szabadság mellett, és felkeltek az elnyomó rendszerek ellen. Megrendülve és mély tisztelettel hajtok fejet azok előtt a romániai magyarok, románok és szászok előtt, akik 50 évvel ezelőtt nyilvánosan is szolidaritást vállaltak az 1956-os magyar forradalommal, és súlyos megtorlás áldozatai lettek. És emlékezem azokra is, akik nemzetiségre való tekintet nélkül, közösen indították el 1989-ben a diktatúra elleni harcot, s léptek arra az útra, amely mára az Európai Unióba vezette Romániát. Tagságunk az Európai Unióban történelmi lehetőség Magyarország és Románia kapcsolatában. Az Unió egység a sokféleség megőrzésében. Az Európai Unió nemcsak az oly sokat emlegetett alapszabadságok térsége. Olyan alapelvek is jellemzik, mint a szubszidiaritás, a decentralizáció és a regionalizmus. És az Unió is osztja azokat az elveket, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményben, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában vannak lefektetve. Az ezekben is kifejeződő uniós értékközösség ad alapot országaink jövőorientált együttműködésének. Az együttműködés alatt pedig nem csupán az egyébként is működő gazdasági kapcsolatokat vagy adott ügyekben összehangolt politikai fellépést értek. Ennél sokkal tágabban, de egyben a két nép és két ország viszonyát jellemző fogalomként az együttműködésnek jóindulatú és felszabadult kölcsönösséget kell jelentenie. Románia másfél millió lelket számláló magyar közösség otthona is. Ők, miközben Románia állampolgárai, önazonosságuk, történelmi tudatuk, nyelvük és kultúrájuk alapján eltéphetetlen szálakkal kötődnek Magyarországhoz és az egész Kárpát-medencei magyarsághoz. Létük alapja a magyar nemzethez tartozásuk. Emberi méltóságukhoz való joguk – ami minden emberi jog alapja – követeli meg ennek elismerését és sértetlenségét. A romániai magyar közösség nélkülözhetetlen szerepet játszott a romániai rendszerváltásban, az elmúlt másfél évtized belső átalakulásában és a demokrácia kiépítésében, továbbá az ország euroatlanti integrációjában. Románia teljesítményéhez az ő munkájuk is hozzájárult, amiért köszönet és elismerés illeti őket. Történelmi feladatuk a magyar–román viszony új alapokra helyezésében való közreműködés. Külön elismeréssel kell szólnom az erdélyi történelmi magyar egyházak szerepéről, amelyek rengeteget tettek és tesznek a magyarság identitásának megőrzéséért. A romániai magyarság ma az Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége. Ez indokolja mind az anyaországhoz való viszony különleges intenzitását, mind pedig Románián belüli helyének sajátosságát. Az utóbbinak, a fent felsorolt európai nemzetközi jogi szerződésekkel összhangban, megfelelő jogokban és intézményekben is formát kell öltenie. A romániai magyarság önszerveződését és érdekérvényesítését biztosító politikai, jogi és kulturális keretek továbbépítése – beleértve a román törvényhozás asztalán lévő kisebbségi törvény elfogadását, az egyházi kárpótlás kiteljesítését, valamint a különféle autonómiaformákról folytatandó demokratikus párbeszédet – mindkét nemzet és mindkét ország érdeke. A Basescu elnök úrral, a román parlament két házának vezetőivel és a kormányfővel folytatott tárgyalásaimon meggyőződhettem arról, hogy kapcsolataink jelenének és kilátásainak megítélésében számos kérdésben azonos a véleményünk. Tudatában vagyunk annak, hogy az uniós közösséggel fémjelzett új korszakban közös feladatunk az, hogy bizalommal és egymás megértésére nyitottan törekedjünk a magyar–román együttműködés fejlesztésére. A Magyar Köztársaság elnökeként mindent megteszek ezért. Bukarest, 2007. február 12./A nemzethez tartozás létalapja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16.

Tavaly március 15-én Budapesten a magyar kormányfőt a Nemzeti Múzeum előtti házak tetején lapító lesipuskások védték a „terroristák támadásától”. Az országgyűlési választási kampányban az illetékesek más fogáshoz folyamodtak: az állították, hogy szlovák terroristák esetleg robbantásos merényletekkel zavarják meg nem csupán a két kormánypárt, hanem az ellenzéki pártok választási gyűléseit is. Azután ez az egész a feledés homályába merült. A magyarországi parlamenti választásokat a kormányoldal megnyerte. A választók egy részének szeme a balatonőszödi „bátor beszéd” nyilvánosságra kerülése után nyiladozni kezdett. A kormányoldal lezárhatta a Kossuth teret. Az október 23-i durva rendőrterror – amikor az azonosító név és szám nélküli rendőrök békés sétálókat bántalmaztak – a „demokratikusan megválasztott kormány teljességgel jogos önvédelme” volt. Hálából a budapesti rendőrfőkapitányt kitüntették. Az ellenzék a hibás, nem pedig a kormány, amelynek öt év nyakló nélküli pénzszórását adópréssel, tandíjjal, áremeléssel, vizitdíjjal, vasútvonalak felszámolásával, iskolák, kórházak, postahivatalok bezárásával stb. pótolni akaró, munkahely-megszüntető, életszínvonal-csökkentő intézkedései idézik elő a tömeges tiltakozást. A magyar kormány számára életbevágó fontosságúak tehát „a terroristák”. Február 13-án hajnaliban ismeretlenek több sortüzet adtak le az országos rendőr-főkapitányság épületére. Csupán figyelmeztetni akartak, hogy „nekünk is van ám fegyverünk” – így illetékesék. Gyurcsány minden vizsgálat nélkül levonta a következtetést: „a szélsőséges jobboldali erők radikalizálódása vezetett ide”. Az igazságügyi és rendészeti miniszter pedig azonmód a büntetőtörvények szigorítását kérte. /Asztalos Lajos: „Jogállamot” védő acélkorlát és a „terroristák”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Matei László festményeiből és grafikáiból a Korunk Galériában nyitottak kiállítást február 16-án. Frissen végzett képzőművészként 1999-ben állított ki ugyanitt. Mostani tárlatán a grafikától, nonfiguratív művektől kezdve a festményig minden megtalálható. Festményein régi képeslapok elemeit használta fel. /Kiss Bence: Képeslap a békebeli időkből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Megnyílt a csíkszeredai Stúdió 9 alkotócsoport tárlata Sepsiszentgyörgyön. A kiállításnak nincs hívó témája, amely megköthetné műveik kiválasztásában az alkotókat. Szabadon társuló művészek bemutatkozásáról van szó. Xantus Géza és a tőle mindenben különböző Turcza László festményei, Botár László képei, Szabó Árpád festményei, Keresztes Györgyi absztrakt látomásai, Balla Tibor festményeinek nonfiguratív szín­orgiái, Bara Barnabás kisméretű faszobrai, Gergely Zoltán kisszobrai és Nagy Ödön szobrai láthatók. /Bogdán László: A kihívás (Tárlat) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban bemutatták Láng Gusztáv Látványok és szövegek c. irodalomtörténeti tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetét. Láng Gusztáv az erdélyi irodalomkritika veteránja, azok közé sorolható, akik a 70-es, 80-as évek diktatúrájában, a megfélemlítések, korlátozások idejében is merték és vállalták, kimondták véleményüket, „művelték” a magyar kritikai irodalmat – mondta el Orbán János Dénes, az est házigazdája. /Vetési Júlia: Látványok és szövegek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsváron él az emlékezetben a Notre-Dame Iskolanővérek vezette Augusteum és Marianum leányiskolák hírneve, és szellemisége. A volt diáklányok családanyaként, majd nagyszülőként megőrizték, továbbadták a nővérektől örökölt tudást, lelki kincseket. Az egykori diáklányokat kereste fel nemrég Nagy Éva M. Vera és Czakó Gabriella, mindketten iskolanővérek, akik három éve telepedtek le Szovátán. Fel szeretnék venni a kapcsolatot a volt marianumistákkal, összegyűjteni a gazdag múlt még fellelhető írásos és tárgyi emlékeit. 2008-ban lesz 150 esztendeje annak, hogy az iskolanővérek letelepedtek Temesváron, majd Aradon, Désen, Nagyszentmiklóson. Elődeik nyomdokaiban járva 2004 óta újra tanítanak a magyar iskolanővérek Erdélyben: a Nyárád mente falvaiban és Szovátán. Faluról falura járva tanítanak, A még élő néphagyomány ápolása mellett munkájuk fontos része a kórusmuzsika, a zenei írás-olvasás, a furulya, a pásztorfurulya, a népi játék, a kamarazene, a liturgia oktatása, sőt misztériumjátékkal is próbálkoztak. Legutóbb Szent Kinga életét vitték színre Török Viola összeállításában. A magyar rendtartomány elindította az Erdélyi Tündérkert Alapítványt a hátrányos helyzetű gyerekekért, amelynek célja többek között az erdélyi magyar gyerekek anyanyelvű oktatása és művészi nevelése. /Fodor György: A műveletlenség luxusát egyetlen magyar sem engedheti meg magának. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./

Guia Laurean immár több mint egy évtizede a nagykárolyi Szentlélek plébánia aktív ministránsa. A XII. osztályos fiatalember plébánosa, Borota Ottó ösztönzésére a város roma negyedében élő fiatalokkal kezdett foglalkozni. Hevele Imre, néhai kerületi esperes tűzte ki céljául, hogy bevonja a romákat a plébánia életébe. Szentmise keretében megkeresztelte őket. Később a romák aztán nem jártak a templomba, mely három kilométerre van lakóhelyüktől. Jelenleg egy templomsátor van a romanegyedben. Itt havonta van szentmise és hitoktatás. /Melan Karolina: Az egyház kincsei. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./

Az EP-listára vonatkozó SZKT-döntést követően Markó Béla elmondta: amikor az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőinek felhívását hibásnak minősítette, nem a református egyház egészéről beszélt. Az egyháznak nem szabad beavatkoznia a politikába, mert az egyház minden hívét kell képviselnie. Az EP-képviselőkről elmondta: nem engedhetjük meg magunknak, hogy ott Brüsszelben mondjanak ellent egymásnak. Markó szerint a megosztottságnak eredménye csak az lehet, hogy az RMDSZ-nek nem lesz képviselője Brüsszelben. /T. SZ. Z. : Markó Béla: Brüsszelben nem keresheti ki-ki a maga igazságát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Nyolcezer szavazópolgárt értek el február 17-ig 24 településén a Székely Nemzeti Tanács autonómiaigénylési referendumát lebonyolító számlálóbiztosok Sepsiszentgyörgy kivételével a Kovászna megyei Sepsiszéken. Megfigyelőként jelen volt Ékes József és Kelemen András országgyűlési képviselő (Fidesz). Közölték, hogy nem kívánják minősíteni a belső népszavazást, és küldetésük végén jelentést készítenek parlamenti frakciójuk, valamint az SZNT részére. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke ismertette, hogy Sepsiszentgyörgyön több visszautasításban volt részük a biztosoknak, mint faluhelyen. Február 17-én Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő arcképét ábrázoló, SZNT-címeres kisplakát hívott fel a névre szóló választásokra, a roma többségű Őrkő lakótelepen pedig röpcédula hirdette, hogy a magyar állam fizet fejenként 500 lejt a „rroma integrációs program” részeként. A romáknak szóló, diverziónak szánt röpcédulákon olvasható volt, hogy a pénzt átvehetik a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki székházában, Gazda Zoltán titkártól. /Domokos Péter: Röpcédulás” referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Két magyarországi politikus vett részt megfigyelőként a sepsiszéki autonómia-népszavazáson, tapasztalataikról a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székházában tartott sajtótájékoztatón számoltak be. Ékes József és Kelemen András az Országgyűlés Fidesz-képviselői, emellett az Európa Tanács közgyűlésének tagjai. Kelemen András hangsúlyozta: egy alulról épülő demokrácia lehetősége villan fel. Hozzátette: befolyásolást nem tapasztalt semmilyen irányba. Ékes József elmondta: a népszavazáson kis településeken más az emberek hangulata, mint egy tízemeletes tömbházban, a kérdezőbiztosok fölösleges vitákba nem mentek bele. Az SZNT összesítése szerint Sepsiszéken 29 településen befejeződött a referendum, 13 764 szavazatra jogosult közül 10 084-en szavaztak (ez 73,26 százalék), közülük 9991-en igennel, 47-en pedig nemmel, 28 voks érvénytelen. /Mózes László: Alulról épülő demokrácia (Megfigyelők a sepsiszéki népszavazáson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke beszélt az RMDSZ programjának és szervezeti szabályzatának főbb módosítási terveiről. Ezek között szerepel az Autonómia Tanács létrehozatala is. A 14 tagú új szerv havonta legalább egyszer tanácskozik, megszűnik az RMDSZ Egyeztető Tanácsa, az Ügyvezető Elnökség megmarad, de világosabban körvonalazott adminisztratív feladatkörrel. /Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./