Benyújtja írásos lemondását a kormányfőnek Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter. A kormány előzőleg közölte: lemond Ungureanu, miután elismerte, hibázott, amikor nem tájékoztatta a kormányfőt az Irakban letartóztatott két román állampolgár helyzetéről. A liberálisok – akik eddig hat miniszterüket menesztették – már keresik is a tárcavezető utódját. /Cs. P. T. : Benyújtja lemondását Ungureanu. A liberálisok – akik eddig hat miniszterüket menesztették – már keresik is a tárcavezető utódját. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csak azzal a feltétellel hajlandó független jelöltként indulni a májusi európai parlamenti választásokon, ha az őt erre felkérő szervezetek képesek összefogni – közölte a püspök Marosvásárhelyen. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek ellenzéki kerekasztala február 3-án ismét összeült, hogy megerősítse: felkéri Tőkés Lászlót, független jelöltként szálljon versenybe az európai parlamenti képviselőségért. Tőkés a tanácskozást követően kifejtette: kudarcba fulladt az a kísérlet, hogy megteremtődjék az összefogás az RMDSZ és a „nemzeti oldal” között. Az RMDSZ EP-jelöltlistáját a generációváltás jegyében állították össze, mondta Markó Béla. Tőkés László jelölésére nem kell idegesen reagálni, mindenkinek joga van független jelöltként indulni – mondta. Szerinte Brüsszel nem az erdélyi magyarság pluralizmusának a helyszíne, oda nem veszekedni kell menni. Markó úgy látja, egyre erőteljesebben érzékelhető egyes román politikusok részéről, hogy az EU-csatlakozást követően nincs szükségük arra, hogy együttműködjenek a magyarság politikai képviseletével. Az RMDSZ elnöke bejelentette: a kisebbségi törvény elfogadására történő felkészülés jeleként az Aradon sorra kerülő kongresszuson a Szövetségi Egyeztető Tanács helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. /K. O. : Tőkés László az egység feltételével indul az EP-választásokon. Markó szerint nem veszekedni megyünk Brüsszelbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

„A magyar karok és tanszékek létrehozásának elutasítása arra ösztönöz, hogy önálló intézményeket alakítsunk, mivel a vegyes intézményekben nem élhetünk jogainkkal” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. – Ha az alkotmány szerint jogunk van önálló karokhoz, igényeljük ezeket, és eleget teszünk a feltételeknek, nem hiszem, hogy a szenátus megfoszthat ezen jogoktól. Szükséges az állami finanszírozású magyar egyetem létrehozása, amellett, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ magyar karok és tanszékek létrehozásával kell biztosítani a kisebbségi önállóságot. Az RMDSZ elnöke kiemelte: nem volna szabad ütköztetni az egyetem autonómiáját a magyar közösség autonómiájával. „Ha a szenátus ezt nem oldja meg, akár törvénymódosítással is, megoldást keresünk a magyar oktatók és diákok alkotmányos és törvényes jogainak biztosítására” – jelentette ki Markó. „A jelenlegi parlamenti viszonyok között azonban nehéz elképzelni, hogy egy határozott reformtörvényt el lehetne fogadtatni. ” A magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatosan az RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: azok elhelyezéséhez adott a törvényes keret. „Abszurdum, hogy miközben ma a helységnévtáblák, vasútállomások és más intézmények feliratozása Erdély-szerte többnyelvű, azt vitatják, hogy szükség van-e a BBTE-n kétnyelvű feliratokra” – állította az oktatási kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes. Markó Béla ugyanakkor a BBTE vezetőségével való találkozót is elképzelhetőnek tartja. A BBTE vezetősége személyeskedő, de ellenérveket nem tartalmazó közleményben reagált Markó Béla kijelentéseire. Nicolae Bocsan rektor elutasította a politikusok beleszólását az egyetem ügyeibe. Bocsan szerint Markó Béla folyamatosan arra törekszik, hogy rombolja a többnyelvű és multikulturális intézmény hitelét. /Kelemen Tamás: Életképtelen vegyes BBTE? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./ A BBTE kiadott és Nicolae Bocsan rektor által jegyzett közleménye rámutat, hogy sehol máshol Európában nem irányítják a politikai pártok az egyetemeket, mint ahogy itt erre próbálkozás történik. „Markó Béla viszont semmit nem tett a Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvűségéért és multikulturalitásáért, de mindig tönkre akarta azt tenni. Értelmetlen feltenni a kérdést, hogy milyen reformokat vitt véghez miniszterelnök-helyettesi minőségében Markó Béla. Fölösleges azt megemlíteni, hogy Markó hozzájárult az egyetem többnyelvűségét és multikulturalitását kikötő 2000-es kormányrendelet eltörléséhez, most pedig a rendelet betartását kéri” – áll a dokumentumban. Bocsan szerint a BBTE felépítése „betartja az európai szabályokat, és az Unió többnyelvűségre és multikulturalitásra vonatkozó gyakorlatát. ” – Amit Markó Béla követel, sehol sem létezik Európában. Felkérjük, mielőtt beszélne, előbb tájékozódjon az európai helyzetről – mondta a rektor. Markó Béla kolozsvári sajtótájékoztatóján február 2-án kijelentette, hogy megbeszélést kezdeményezne a BBTE szenátusával és Andrei Margával, az Akadémiai Tanács elnökével az egyetem multikulturalitása ügyében, illetve arról, hogy a szenátus nem engedélyezte a kétnyelvű táblák elhelyezését az intézmény épületében. /A BBTE vezetősége elutasítja a politikusok beleszólását az egyetem programjába. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

Február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői – köztük Orbán Viktor pártelnök – polgári engedetlenségi akció keretében elbontották a Kossuth teret 2006. október 23. óta elkerítő fémkordont. A Fidesz-frakció kordonbontó akciója után ismét tüntetők és rendőrök foglalták el a Kossuth-teret. A helyszínre vezényelt rendőri erők harmadik napja gyakorlatilag folyamatos tömegoszlatást végeznek az Országháza előtti téren. A Fidesz ellenzéki párt akciójára azt követően került sor, hogy Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben szólította fel az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. Kérésüket elutasították. Sólyom László köztársasági elnök kijelentette, a kordonbontás jogellenes volt, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a rendőrség ősz óta „alkotmányosan aggályos módon” korlátozza a gyülekezési jogot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több mint károsnak nevezte a Fidesz akcióját, és hangsúlyozta: a kormánynak nincs tennivalója az ügyben, csak a rendőrségnek. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette, hogy a kordon elbontásában részt vevő fideszes képviselők vállalják tettük következményeit, és nem kívánnak mentelmi joguk mögé rejtőzni. Február 4-én újabb tömegoszlatásokra került sor, délutánra 400–500 rendőrt vontak össze a környéken. A rendőrség eddig 17 személyt állított elő a Kossuth téren történtek miatt. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője szerint Hiller István, az MSZP elnöke és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető „bűnrészességet vállalt” a kormány és a rendőrség magatartásával, azzal, hogy elutasították az ellenzéki politikus levelében megfogalmazott követelést, miszerint pártjuk lépjen fel a Kossuth téri „vasfüggöny” elbontásáért. /Februárban újrakezdték. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kofity Magda megyei elnök vezetésével „Beszédtechnika” továbbképző tanfolyamot szervezett a hét végén a Hunyad megyei magyar pedagógusoknak. Déván a Téglás Gábor Iskolacsoportban zajló eseményre a megye minden részéből eljöttek az oktatók. /Gáspár-Barra Réka: Beszédtechnika-fejlesztés pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Harold Pinter Nobel-díjas író A gondnok című művéből készült előadást mutatta be február 4-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A stúdió-előadást Patkó Éva rendező irányításával a társulat három művésze vitte színre: Kicsid Gizella, Szabó Tibor és Mátray László. /Kovács Zsolt: A gondnok önmagunkkal szembesít. Harold Pinter Nobel-díjas író művéből készült előadást mutatott be a Tamási Áron Színház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Egyszerű, közérthető összefoglalása Erdély történelmének Harald Roth Kleine Geschichte Siebenbürgens című könyve, Kölnben látott napvilágot 2003-ban, Romániában a Pro Europa Kiadó jelentette meg magyarul és románul egyaránt. Harald Roth /sz. Segesvár, 1965/ német és amerikai egyetemeken tanult, jelenleg a heidelbergi Erdély Intézet igazgatója. Szerzője elfogulatlan, nem fejez ki érzelmeket a régió népei iránt. /Horváth Andor: Erdély, német szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Élesen bírálta parlamenti interpellációjában a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választások elmaradását Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakciójának vezetője. A Hargita megyei városban február 4-én kellett volna új helyi önkormányzatot választani, azonban ez meghiúsult, mert a helyi választási iroda megtagadta a működést mindaddig, amíg nem tisztázódik az RMDSZ mellett ringbe kívánkozó Magyar Polgári Szövetség helyzete. Verestóy kiemelte, a törvényt helytelenül, részrehajlóan alkalmazták. Szerinte ez annak tudható be, hogy a Magyar Polgári Szövetség – mint fogalmazott – többszöri kísérletezés ellenére még mindig nem azzal foglalkozik, hogy tisztességesen összegyűjtött aláírások birtokában jogosulttá váljék a választásokon részt venni, hanem különböző jogi furfangokkal próbálja a választásokat elgáncsolni. Verestóy hangoztatta: Az RMDSZ 2007-es törvényhozási prioritásai között ismét megtalálható a kisebbségi törvény. Az RMDSZ-nek fontos, hogy megnyugtató megoldást találjon a szenátusban is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség törvényére. Az RMDSZ a törvény képviselőházi változatát fogja támogatni. /Gujdár Gabriella: „Veszélyes precedenst teremtünk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A romániai kommunista rendszert mint „bűnös és törvénytelen” rezsimet elítélő Tismaneanu-bizottság 660 oldalas jelentésének kötetben való megjelenése furcsa módon még várat magára. A bizottság alapos munkát végzett. Vladimir Tismaneanu egyik legújabb elemzésében (A huszadik század ideológiai viharai), egy napilapban a szerző súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg. Azt írta: „Ma, amikor a fasizmus és a kommunizmus mint ideológiai és globális mozgalom kolosszális vereséget szenvedett, olyan illúzió nyer teret, amely szerint a két totalitárius rendszer csak egyszerű kisiklása volt az emberiség történetének. A valóságban a totalitarizmus (mindkét megjelenési formájában) a modernitás válságának a része. A liberális demokráciának a kommunizmussal való versenyében elért és most hangosan ünnepelt győzelme egyáltalán nem jelenti a totalitarizmus veszélyének eltűnését. A huszadik század ideológiai viharai még nem fejeződtek be. ” A Szörny valóban nem halt meg. Lehet, hogy csak éppen lemerült és hallgat, tette hozzá Nagy Benedek. /Nagy Benedek: És mi van, ha csak lemerült és hallgat? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) feljelentette azokat a képviselőket, akik részt vettek a fővárosi Kossuth téri kordon elbontásában. A Fővárosi Bíróság (FB) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy jelenlegi formájában elbírálásra alkalmatlan a rendőrség feljelentése, mert abban nincs pontosan megjelölve a feljelentettek köre és a tényállás. Polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői február 2-án elbontották a Kossuth Lajos teret elkerítő kordont. Az MSZP bejelentette, hogy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek, mert szerintük a Fidesz képviselői tudatos jogsértést követtek el a kordonbontással. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben kérte Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy adjon tájékoztatást az Országház biztonsági kérdéseiről. /Eljárás indul a kordonbontók ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Teljes gőzzel beindult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási kampánya. A dialógusra képtelen RMDSZ saját pártkatonáit igyekszik minél nagyobb számban bejuttatni az EP-be. Az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar politikai és civil szféra a jelek szerint Tőkés László püspököt fogja elindítani függetlenként, amennyiben sikerül a százezer támogató aláírást megszerezni. Az RMDSZ máris egységbontást kiált. A kampány fontos elemeként az RMDSZ-nek ismét elő kell vennie a 2004-es választások előtt bevetett retorikát, a nemzeti és autonomista diskurzust. Markó Béla pártelnök máris síkra szállt az önálló állami magyar egyetemért. /Dénes László: Az RMDSZ kezd „magyarul” beszélni. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./

Hajdanán sokkal jelentősebb faluja volt Maksa Kézdiszék e szegletének, mint ma. A maksaiak tiltakoztak az erőszakos kollektivizálás ellen, emiatt sokan megtapasztalták a dobrudzsai internálótáborok szörnyűségeit. Emlékkopja örökíti meg a faluban annak az emlékét, amikor 1950-ben két asszonyt tüntetés közben agyonlőttek, további két személy a munkatáborból sohasem térhetett vissza szülőfalujába, harminchárman meghurcoltatást szenvedtek. Maksa volt a régi székely népgyűlések egyik helyszíne. A XIX. század közepén Maksának 869 lakóját tartották nyilván, 2002-ben a népszámláláskor 944-en lakták a falut, ebből 918 magyar és 26 román nemzetiségű. A helybeli református lelkész, Rákossy Károly beszámolt arról, hogy most növekedik a népesség, családok települtek haza. Eresztevény önálló kis lakóközösség, Maksa egy része. Egyedül Istené a dicsőség – olvasható az 1537-ben öntött maksai kis harangon. Az 587 lelket nyilvántartó református egyház lelkipásztora vissza­varázsolta a falu jelenlegi templomának egykori késő reneszánsz kazettás mennyezetét. Az új kazettákat Orbán Erzsébet kézdivásárhelyi iparművész festette az eredeti fényképek után. Az iskola Orbán Balázs nevét viseli. /Kisgyörgy Zoltán: Falu a Kupakő alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Mintegy nyolcszáz éve élnek magyarok a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. A völgyben fekvő települések lakói közül több ezren vallják magukat katolikusnak. A Bákó megyei, Slanic Moldovaként ismert Szaláncfürdőn anyanyelvükként ma is sokan a magyart jelölik meg, de román nemzetiségűeknek vallják magukat. Egymás között leginkább románul beszélnek, de magyarul is tudnak – ez a kevert identitástudat jellemzi a völgy lakóit. Szervezett formában egyelőre nem oktatják a magyar nyelvet ebben a térségben. A mindenkori hatóságok gondoskodtak arról, hogy a csángó témában járatlanokban fel se merüljön, hogy a tatrosmenti Aknavásárról (Tîrgu Ocna) az üdülőtelephez vezető közel 20 kilométeres útszakasz mentén elterülő helységekben, köztük a Szlanikfürdő vagy Szaláncfürdő néven emlegetett üdülővárosban ma is élnek magyarul beszélő római katolikusok. Nicolae Iorga szerint a magyarok már a 13. század elejétől jelen voltak a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. Átvették a románok viseletét, szokásait és viselkedésmódját, de „megőrizték székely nyelvüket és törvényeiket. ”Az aknavásári leágazás utáni első településen, Templomfalván az 1811 lakóból csaknem 1783 vallja magát római katolikusnak. A legtöbben értenek magyarul, de nem beszélik a nyelvet. A következő faluban, Cserdákon az 1571 lakosból már csak 559-en katolikusok. A legkevesebb katolikust Szaláncfürdőn tartják nyilván, itt a lakosságnak csupán egynegyede vallja magát e felekezethez tartozónak. A népszámlálások alkalmával a völgy lakóinak nagy többsége elismerte, hogy ősei magyarok voltak, anyanyelvként is a magyart jelölte meg, de román nemzetiségűnek vallotta magát. A Szalánc völgyében egyetlen településen sem oktatják a magyar nyelvet. /Szucher Ervin: A megrekedt idő foglyai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Marosvásárhelyen a Tompa Miklós Társulat színészei Alexandre Colpacci irányításával keltették életre a népszerű lengyel szerző, Witold Gombrowicz különös világát, a képzeletbeli Burgundiai királyságot. A franciaországi vendégrendező már-már itthon van a városban, több sikeres produkció fűződik a nevéhez a Nemzeti Színház mindkét társulatánál. /N. M. K. : Gombrowicz Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

Első alkalommal rendezték meg február 5-én Kolozsváron a Puck Bábszínház Napját, amelyen a színház alapítására emlékeztek. 1950. február 5-én három bábszínház vált hivatalosan intézménnyé, a kolozsvári, a nagyváradi és a marosvásárhelyi, mindegyik két tagozattal. A Puck Bábszínház legújabb, legreprezentatívabb produkcióit tekinthették meg az érdeklődők: Arany János Rózsa és Ibolya című mesejátékát, illetve Carlo Gozzi A varázsló és a holló c. bábjátékát. /Alapítását ünnepelte a Puck Bábszínház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Jót tett a Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdalvetélkedőnek, hogy a korábbi 16-ról, 12 évre szállították le a benevezési korhatárt, mert ez jobban motiválta a fiatalokat, akik igen szép számmal jöttek el Szatmárnémetibe, állapította meg Gutmann Mihály a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. A vetélkedőn szerzett kedvező tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbb helyen jó, sőt kiváló a népzene oktatása. /Sike Lajos: Az EU esete a népdallal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Nemrég Alsó- és Felsőcsernátonban terepszemlével társított megbeszélést tartott a Dr. Rákossy Árpád Emlékbizottság. A testület Bölöni Dávid csernátoni polgármester és többek javaslatára úgy döntött, hogy a Rákossy-portrészobor a felsőcsernátoni Bod Péter Általános Iskola bejáratához állíttassék fel. A Rákossy-portrészobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész munkája. A szoboravatást 2007. augusztus 17-20. között, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának programjához illesztve tartják. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Sólyom László köztársasági elnök által magas állami kitüntetésben részesített Rákossy Árpád életútját, kétszeri bebörtönzésének politikai hátterét Székelyföldön és Erdélyben alig ismerik, pedig Felsőcsernáton szülötte, hamvai – kívánsága szerint – ennek temetőjében pihennek, és 1940-1948 között Sepsiszentgyörgyön, rövid ideig Kézdivásárhelyen a törvénykezésben és a közigazgatásban tevékenykedett. Sólyom László köztársasági elnök a felsőcsernátoni ünneplőkhöz címzett üzenetében írta: „Rákossy Árpád a diktatúrával szembeni ellenállás, majd később a forradalom hőse lett. Az általa vezetett bírói tanács nem volt hajlandó olyan ítéletet hozni, mint amilyent a politikai vezetés elvárt tőle. A kívánt ítélet ellenkezett volna a joggal és a bírói hivatás alapvető szabályaival. Rákossy Árpád nyilván tisztában volt a következményekkel. Annak tudatában hozta meg a felmentő ítéletet, hogy ezzel egyúttal kimondott egy másik, drámai verdiktet is: tudta, hogy saját életét töri ketté. Vállalta azonban az áldozatot. Bíróból vádlott, majd elítélt lett: hat év börtön lett a büntetése. ” Rákossy Árpád kétszeres jogászdoktort Kecskeméten előbb Rákosi diktatúrája ítélte el, majd 1957-ben a forradalomban való részvételéért sújtották újabb elzárással. /Sylvester Lajos: Egy ügyvéd a gáton (Dr. Rákossy Árpád emlékezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Február 2-án Sepsiszentgyörgyön került sor az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ történelem-szakosztálya és a helytörténeti kör által szervezett tizenhatodik rendhagyó történelemórára. A meghívott Demeter Éva néprajzkutató, muzeológus a házak címeréről, a háztetődíszekről tartott vetített képes előadást. /Rendhagyó történelemóra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Február 6-án ismét elhalasztották a kisebbségi törvény vitáját, mivel a három parlamenti bizottság – jogi, emberjogi és tanügyi – megfelelő létszám hiányában döntésképtelen volt. Márton Árpád elítélte azt a komolytalanságot, amelyet a képviselők tanúsítanak a törvénytervezettel szemben. /Kisebbségügy halasztva. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

A 2006 szeptemberében és októberében Magyarországon kialakult helyzetért eltérő mértékben felelős az egész politikai osztály, a felelősségben osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományos értelmiség is – olvasható a február 6-án nyilvánosságra hozott Gönczöl-jelentésben. A jelentés szerint a 2006. szeptemberi-októberi zavargásokat több tényező okozta. Ilyen a sérelmi nemzettudat, a kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, a politika rossz kommunikációja, és az ellenzék kormánybuktató szándéka. Mindehhez hozzájárult a miniszterelnök balatonőszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele. A demonstrációkra jó alkalmat szolgáltatatott 1956 félévszázados évfordulója is. /A teljes politikai osztály felelős a Magyarországon kialakult helyzetért. Közzétették a Gönczöl-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Gönczöl Katalin büntetőjogász, kriminológus által vezetett kilenctagú testület tavaly november 6-án alakult meg Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezésére, feladata az volt, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen, és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban. A jelentés azt javasolja, hogy a kormány tegyen javaslatot a rendőrségi törvény módosítására, készítse elő a gyülekezési törvény módosítását; ebben térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén. A bizottság szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenes módon vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezt követően pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. Az erőszak alkalmazása a támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt, de egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem kívánta kommentálni a jelentést. Gyurcsány Ferenc kormányfő alapos munkának nevezte a dokumentumot. Az MDF egyetért a jelentés megállapításainak többségével, súlyos hiányosságnak tartja azonban, hogy a tanulmány nem szól a rendészeti miniszter felelősségéről. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a rendőrségnek és a kormánynak le kell vonnia a Gönczöl-jelentésben megfogalmazott tanulságokat. A KDNP megfontolásra javasolja a politikai tényezőknek a bizottság megállapításait, közölte Simicskó István frakcióvezető-helyettes. /Mindenki felelős. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./ Lehet, hogy harag és részrehajlás nélküli – ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök értékelte –, de semmitmondónak is titulálható az az értékelés, amely a tavalyi viharos budapesti ősz tanulságait igyekszik összegezni. Csak az utcára vonulókra nem húzza rá a vizes lepedőt, a rendőrpofonok vétlen vagy provokatív „haszonélvezőit” a nép- és önbutítás áldozataiként kategorizálja. A rendőrség szerepében nézetazonosság van értékelők és közvélemény között. A felmentett tömeg indulatait többek között – a régmúltban gyökerező sérelmi nemzettudatnak – tulajdonítja az elemzés. A kommunista internacionalizmus torz szellemében szocializálódott, az elszakított országrészeket a térképen elhelyezni sem tudó embertől milyen alapon kérhetné bárki is számon, hogy miért nem tud higgadtan viszonyulni a nemzeti öntudat kérdéséhez. E tudatlanság átka bukkant fel a rendőrök logikátlan engedékenységében, illetve indokolatlan brutalitásában is. /Csinta Samu: Sérelmi nemzetöntudat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

A székelyföldi önkormányzati társuláshoz hasonló közhasznú társaság létrehozását kezdeményezte a Kovászna Megyei Tanács. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke elmondta: a Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökség (ADETCOV) a társuló önkormányzatoknak támogatást és tanácsadást nyújtana az Európai Unió által meghirdetett pályázatok megírásához, megszervezné a közbeszerzéseket. - A tapasztalatok azt mutatják, hogy a háromszéki falvak nincsenek felkészülve az európai uniós csatlakozással járó kihívásokra, nem rendelkeznek megfelelő képzettségű szakemberekkel – indokolta a fejlesztési ügynökség létrehozásának szükségességét Vajda. /Kovács Zsolt: A lakosság véleménye is számít. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Március 15-ét nyilvánítsa munkaszüneti nappá a városi önkormányzat ezt kezdeményezi a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Tavaly szintén előálltak az ötlettel, akkor országos szinten szerették volna elérni, hogy a többségében magyarok lakta településeken szabad nap legyen március idusán. Akciójuk nem járt sikerrel, kiderült, a helyi tanácsoknak joguk van erről dönteni, ezért idén Gazda Zoltán elnök a sepsiszentgyörgyi testületet kérte fel, hozzon határozatot erről. /(-kas): Március 15. munkaszüneti nap? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Elmaradt a városi könyvtár igazgatói tisztségére meghirdetett versenyvizsga Székelyudvarhelyen. Miután dr. Hermann Gusztáv Mihály egykori könyvtárigazgató sikeresen pályázott a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatói tisztségére, a helyi önkormányzat intézményeként működő könyvtár vezető nélkül maradt. A polgármesteri hivatal december 21-én meghirdette a versenyvizsgát, a január 22-én és 23-án esedékes, kétfordulós versenyvizsgát azonban nem tartották meg. Volt jelentkező a meghirdetett állásra, azonban a versenyvizsgát az előrehozott helyhatósági választások miatt elnapolták. Február 23. az írásbeli anyag benyújtásának új határideje, a meghallgatásra pedig csak március 2-án kerül sor. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Igazgató nélkül a városi könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

A temesvári római katolikus egyházmegyei Caritas évente érdemoklevéllel tünteti ki azokat a személyeket, akik az egyházmegye területén lakó rászorulókon segítenek. Legutóbb Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust is hasonló elismerésben részesítették. Marossy a 2005-ös bánsági árvíz idején a mentés és kárelhárítás irányításában, később a romba dőlt falvak újjáépítésében tanúsított, hatósági kötelességén túlmenő odafigyelésével, segítségnyújtásával érdemelte ki a Caritas kitüntetését. /P. L. Zs. : Caritas-érdemoklevél az alprefektusnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

A gyergyószentmiklósi Figura a ‘90-es években fellépett Szlovákiában, azóta nem került sor nagyobb utazásra. Most újra felkerekednek a Figura Stúdió Színház tagjai, Horvátországba mennek, hogy részt vegyenek a Nemzetközi Nevettető Fesztiválon. Az egy hónapig tartó, kilenc országból több mint 600 résztvevőt összefogó, száz programot ajánló összművészeti fesztiválon Romániát a figurások képviselik. A csapat Molière: Scapin furfangjai című darabját adják elő. /Balázs Katalin: Nevettetni indul a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Tordán a Petőfi Társaság kiállítást szervezett a tordai Gyermekklub tagjainak munkáiból. Suba László képzőművész volt a kiállítás főszervezője. A tárlaton a kerámia-, szövés-, fotó- és rajzkörök képviseltették magukat szebbnél szebb alkotásokkal. /Gyermekklubosok kiállítása Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Megközelítőleg nyolc éve a következő sorokkal kezdte Asztalos Lajos ismertetőjét: „Egy lelkes, vállalkozói szellemmel is megáldott sepsiszentgyörgyi történész, Kádár Gyula, néhány évvel ezelőtt, a könyvkiadásnak e csöppet sem kedvező időben, nem kis kockázatot vállalva, létrehozta a Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadó Kft-t. És ez a kis műhely azóta töretlen lendülettel egymás után adja ki az évtizedekig tiltott, általunk hiányolt, múltunkat ismertető köteteket. ”Ezzel egyidejűleg három évvel ezelőtt ugyanő kiadta a Történelmünk című folyóiratot, melyben a múlt eseményei mellett napjaink időszerű kérdései is helyet kaptak. Ennek utóda a Történelmi Magazin. Fenti sorok ma is érvényesek. Az 1996-tól megjelenő, tizedik évét betöltött lap azóta megizmosodott, a kezdeti 12 helyett előbb 20, majd 40 oldalas lett. Tartalmilag gazdagodott. Címéhez illően fő rovata a Történelem. Ezenkívül politikai, művészettörténeti, egyháztörténeti, nyelvészeti, művelődéstörténeti írások találhatók a lapban. Végül Diákmagazin címmel tíz–tizenkét oldal az ifjúság ismereteit gyarapító történeti írásokat közöl. Az utolsó oldalon lévő kolofon szövege nem túloz: a független erdélyi Történelmi Magazin célja a helyes magyarságtudat erősítése. /Asztalos Lajos: 10 éves a Történelmi Magazin. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Berendelték a szenátus külügyi bizottságához Terényi János bukaresti magyar nagykövetet. A felsőházi szaktestület „a magyar vámosok visszaéléseit“ kérné számon a diplomatán. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke felszólításának tesz eleget, a diplomata behívatásával pedig a külügyi bizottság is egyetért. A konzervatív pártvezér szerint a román–magyar határátkelőhelyeken egyes magyar vámosok zaklatják a román turistákat. „Nem szokás, hogy a nagykövetet csak úgy berángassák a parlamentbe. Ha a román államnak kifogásai vannak a határátkelőknél történtekkel kapcsolatban, akkor a diplomáciai úzus szerint előbb a budapesti román nagykövetnek kell érdeklődnie az illetékes magyar hatóságoknál” – fogalmazott a magyar nagykövetség egyik magas rangú tisztségviselője, aki közölte: a diplomáciai képviselethez „meghívó” sem érkezett a szenátusból. A Romania Libera már január 8-i számában arról írt, hogy Nagylaknál a magyar vámosok kiürítik a román állampolgárok gépkocsijainak csomagtartóit. A magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) mindezt cáfolta. /Cseke Péter Tamás: Berendelték a magyar nagykövetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

A rendőrségen kell számot adnia Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna-gimnázium sportpályájával kapcsolatos elképzeléseiről. Tőkés Lászlót február 12-ére beidézték a nagyváradi rendőrségre. A református egyház nemrég vesztette el a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért indított pert, azóta a Rácsok mögött elnevezésű akciósorozathoz a többi történelmi magyar egyház is csatlakozott: Tempfli József római katolikus megyés püspök arról beszélt, bár a sportpálya területe soha nem volt az egyház tulajdona, kiállnak annak visszaszerzése mellett, hiszen iskola nem működhet sportolási lehetőség nélkül. „Azért vagyok püspök, hogy népemet és népem érdekeit védjem – mondta Tempfli József. – Nekünk nem ellenségeink a román ortodoxok, és bízunk az ügy békés rendezésében. ” Az ökumenikus összefogás jegyében a hét minden napján más-más felekezet papjai hirdetnek igét az esti áhítatokon a várad-olaszi református templomban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében Lászlófy Pál elnök állásfoglalást hozott nyilvánosságra, melyben közli, hogy kiállnak a Lorántffy-gimnáziumnak a sportpályáért folytatott küzdelme mellett. /Gergely Gizella: Rendőrségi idézést kapott Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Ne bízzon abban, hogy a román értelmiség egy része is transzszilván kulturális öntudattal él, mondják Cs. Gyimesi Évának, azonban addig, amíg az ellenkezője bebizonyosodik, ő ezen az állásponton van. A kulturális polifóniát erősíti, hogy Európa Kulturális Fővárosává lett Nagyszeben. A szászok néphimnusza szerint „Erdélyország, türelemnek, / vallásoknak hona vagy. / Légy bástyája szabadságnak, / hűségnek és kitartásnak / mind az idők végéig. ” Cs. Gyimesi Évának ez pozitív üzenet, derűs ellenpélda a „porló szikla” képzavarának mélabús hangulatára. Fölemelőbbnek és himnuszhoz méltóbbnak tartja a régebbi éneket, a „Hej, én édes jó Istenem, / Oltalmazóm, segedelmem” kezdetűt, amelyik nem fullad önsajnálatba, hanem ugyancsak áldással végződik („Jézus, áldd meg Erdély földjét... ”), akárcsak a szászoké. Kié Erdély? címmel a Koinónia Kiadó megjelentetett egy érdekes kis (képes)könyvet, amelyben Kovács András Ferenc, Selyem Zsuzsa, Láng Zsolt, Salat Levente és Visky András egy-egy humoros írása német fordításban is megjelent, a közös szülőföldön való osztozkodáson a román olvasók is tudnának nevetni. Kié Erdély? Visky András írásában a válasz, a Bibliából vett idézettel „Az Úré a föld és annak teljessége”. /Cs. Gyimesi Éva: Áldott Erdély. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./