Történeti források több százezerre teszik azoknak a számát, akiket 1940-től kezdődően a második világháború végső szakaszáig nemzetiségi hovatartozásuk miatt meghurcoltak. Ion Antonescu tábornok kormányzása (1940–44) idején Moldvából több mint 200 ezer zsidót deportáltak, a iasi-i zsidóellenes pogromnak több mint 20 ezer áldozata volt. Magyarország 1944. március 19-i náci megszállását követően Észak-Erdélyből közel 132 ezer zsidót hurcoltak el a hitleri koncentrációs táborokba. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntést követően az Antonescu-diktatúra elől több mint 200 ezer magyar menekült az anyaországhoz visszatért Észak-Erdélybe, ahonnan ugyanannyi román vándorolt a Romániánál maradt Dél-Erdélybe. Az addig a náci Németország oldalán harcoló Románia 1944. augusztus 23-i átállását követően Constantin Sanatescu és Nicolae Radescu tábornokok kormányainak a rendeletei nyomán nemzetiségi hovatartozásuk miatt a román csendőrség internálótáborokba hurcolta az erdélyi magyar, sváb, később szász férfiakat, de asszonyokat és gyermekeket sem kíméltek, ezrek hunytak el az éhínségben és a járványokban. Kárpótlást kérhetnek például a szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi, gyantai, gyergyószentmiklósi magyarellenes vérengzések áldozatainak özvegyei is. /Benkő Levente: Több százezer embert hurcoltak meg. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Aradon a bábszínház igazgatója, Radu Dinulescu rendező elmondta, hogy komoly reményeket fűz a magán jellegű alkotói szövetkezet megalakításához annak érdekében, hogy az EU-ban előreláthatóan szűkös művelődési költségvetési keretek között több jövedelemhez juthassanak a művészek, alkalmazottak. Megalakították a Geppeto alkotói szövetkezetet. A többnyelvű színház témakörrel olyan pályázatot nyertek, amelynek keretében szombatonként magyar nyelvű előadásokat tarthatnak a bábszínházban. /Kiss Károly: Szombatonként magyar nyelvű előadások a bábszínházban! Megalakult a Geppeto alkotói szövetkezet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

Az erdélyi népszokáskutatás eredményeivel, a néprajzoktatás gyakorlati és elméleti kérdéseivel foglalkoztak a kétnapos továbbképzőn részt vevő pedagógusok és előadók Csíkszeredában. Pozsony Ferenc, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke az erdélyi népszokáskutatás eredményeit ismertette. Burus János magyartanár a Székely Károly Szakközépiskolában zajló néprajzoktatásról beszélt, ismertette a félévenként megjelenő Kútfő című, diákoknak szánt néprajzi folyóiratot. /Antal Ildikó: Továbbképző a néprajzoktatásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

A marosvásárhelyi Mentor Kiadó évi rendszerességgel látogat Nagyenyedre. A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban kevés szó esett az Enyed és egész Erdély számára igen fontos „Az erdélyi tanítóképzés és óvóképzés történetéből” című kötetről, melyet Szabó K. Attila, az udvarhelyi kollégium nyugalmazott pedagógiatanára állított össze. Több mint 10 évi munkával, szakmai hozzáértéssel irányította a 23 erdélyi képző történetét leíró, nagyrészt gyakorló pedagógusokat. A különböző stílusú munkákból Sebestyén Mihály szerkesztése révén vált egységessé a kötet. Az eredeti oklevelekkel illusztrált könyvben 60 oldalt foglalt el a nagyenyedi képző története. A klasszikus középfokú tanító és óvóképzésnek érkezett el most az alkonya, helyét a főiskolai képzés veszi át. /Bakó Botond: Mentor-látogatás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Egyed Péter 23 Buborék – a Kurszk balladája /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2007/ című könyvében a Barents-tengeren 2000. augusztus 12-én elpusztult Kurszk tengeralattjárón a halálra váró tengerészek sorssal való szembenézését írta meg. /Fekete Vince: Huszonhárom buborék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Március 9-én kiosztották Nagyváradon a 2006-os év Aranyalma Díjait azoknak a közéleti személyiségeknek, akik az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap szerkesztői és olvasói szerint az elmúlt esztendőben sokat tettek az erdélyi magyarságért. A két lapot megjelentető Scripta Kiadó immár harmadízben adta át az elismeréseket. Stanik István igazgató-főszerkesztő elmondta, a díj most már hagyománynak tekinthető. „Az idén inkább háttéremberek kapják az Aranyalmát, olyanok, akik napi munkájukkal nem a nagy nyilvánosság előtt kérkednek, hanem a háttérben maradva sokkal többet tudnak tenni magyarságért“ – tette hozzá. Reményei szerint a következő évben a maszol. ro portál révén megvalósul az első romániai magyar internetes televízió. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője és Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője adta át a díjakat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád háromszéki képviselő és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Politika-közélet kategóriában kapott elismerést. A Társadalom kategória díját Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke, továbbá Borboly Csaba és Kovács Péter, a Miért vezetői kapták. A Kultúra kategória egyik díjazottja Tompa Gábor rendező volt, a másik Dimény Áron színész. Nagy Ágnes, a jegybank igazgatótanácsi tagja vihette haza a Gazdaság kategória egyik „aranyalmáját”, a másik díjazottja Varga Gábor, a találmányi hivatal vezetője volt. A Külhoni magyar személyiségek kategóriájában Radetzky Jenő magyarországi vállalkozó, a Román-magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozója és Darvay Nagy Adrienne színházkutató vette át a szobrot. A romániai román személyiségnek járó díjat Paul Drumaru műfordító kapta. Végül Bocskor Bíborka lépett színpadra, az „erdélyi megasztár”, aki döntős volt egy magyarországi tehetségkutató versenyen. /Aranyalma „háttérembereknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Szacsvay Imre szobra felavatásának századik évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget a hét végén Nagyváradon, melyen részt vett az Országgyűlés jegyzői delegációja. A küldöttség koszorút helyezett el Szacsvay Imre szobránál, majd részt vett a bazilikában tartott ünnepi könyvbemutatón. Az Országgyűlés jegyzői nyolc éve ápolják az 1848-49-es Országgyűlés vértanú jegyzőjének, Szacsvay Imrének az emlékét. Az Országgyűlés ünnepi kiadványt jelentetett meg „Egy szobor száz esztendeje – A nagyváradi Szacsvay-szobor története“ címmel. A könyv előszavában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke egyebek között azt írta: „A szobor évfordulója annál is jelentősebb mementó, mivel Szacsvay Imre bihari születésű országgyűlési képviselőről, illetve jegyzőről napjainkig nem készült összegző jellegű, szakszerűen megírt történelmi portré. “ A Nagyvárad környéki Sályiban született Szacsvay Imre az 1848-1849-es Országgyűlés jegyzőjeként a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója volt, akit a Habsburg-rendszer kivégeztetett. /Szacsvay centenárium. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Harminc székelyföldi szakember részvételével szervezett közművelődési találkozót a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Székelyföldi Közművelődés-szervezők Egyesülete Árkoson. A rendezvény célja volt kidolgozni a két megye, Hargita és Kovászna szakembereinek szakmai együttműködési lehetőségeit. Kultúrbiznisz néven megyeközi projektbörzét szerveztek. Ismertették az idén augusztusban sorra kerülő Háromszéki Magyarok Világtalálkozója elnevezésű projektet. Tavaly a Hargita megyei Szentegyházán került sor hasonló megbeszélésre. /Kultúrbiznisz Árkoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

A kétszáz évvel ezelőtt született Batthyány Lajos miniszterelnök, valamint a gyergyóremetei szabadságharcosok emlékére szerveztek megemlékezést Gyergyószentmiklóson. A rendezvényt az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Hargita Megyei Kulturális Központ Szárhegyen működő művelődési központja szervezte. Laczkó Szentmiklósi Endre gyergyóremetei helytörténész beszédében a helybeli hősök – Portik Ferenc főhadnagy, Bernád Antal és Veres István honvédek – tevékenységét méltatta. Az emlékezésen fellépett az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Dalkör, az 1848-as hangulatot pedig a „barandások” – ostorral és pásztorbottal harcoló katonák – hagyományőrző csoportja, valamint a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai biztosították. /J. A. : A helyi hősökre is emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Leng a szabadság zászlaja címmel telt ház előtt zajlott le március 11-én, vasárnap Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre, a Szent Mihály Caritas és a Piaristák Romániai Rendtartománya által március idusát idéző ünnepség. A kolozsvári Református Kollégium énekkara lépett fel, majd Boér Ferenc színművész következett Március idusán című összeállításával. Vigh Ibolya operaénekes Erkel Ferenctől Szilágyi Erzsébet áriáját énekelte el, Major Olga pedig palotástáncot adott elő. Fodor György előadást tartott a Piaristák a nemzeti eszme és az 1848–49-es szabadságharc szolgálatában címmel, végül Kiss Tibor, a római-katolikus plébánia gondnoka az örmény vértanúkról értekezett. /Ö. I. B. : Ünnepség 1848 emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Március 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök bejelentette: elhalasztják az európai parlamenti választásokat az év második felére. A sürgősségi kormányrendelet Vasile Blaga belügyminiszter és demokrata párti politikus nem ellenjegyezte. Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta a kormányfőtitkárságot, hogy a rendelet nem felel meg a törvényes előírásoknak. A liberálisok által vezetett kormányfőtitkárság azonban a kormányfő és az Állandó Választási Hatóság elnökének aláírását viselő kormányrendeletet elküldte a Hivatalos Közlönyhöz, mert a választások időpontjának meghatározása kizárólag Tariceanu hatáskörébe tartozik. Előzőleg a kormányfő és az államfő összeszólalkozott Traian Basescunak a kormányülésen való részvételének ügyében. A kormányfő jelezte: nem ért egyet azzal, hogy Basescu elnököljön a kabinet ülésén, mondván, az országban nincs válsághelyzet, hogy indokolt lenne az államfői ülésvezetés. Basescu elnök mégis elment a Victoria-palotába. Basescu azt állítja: a meghirdetett időpontban jelent meg a Victoria-palotában, minden egyes miniszterrel beszélt, és kifejtette véleményét a választások eredeti időpontban, azaz május 13-án történő megtartása mellett, tehát részt vett a kormányülésen. Ezzel szemben Tariceanu leszögezte: az államfő jelenlétében csak konzultáció történt, a kormányülés Basescu távozása után kezdődött el. A kormány szóvivője bejelentette, hogy a választások érdekében eddig meghozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak, és a pártok, illetve a független jelöltek által összegyűjtött támogató aláírások nem veszítik el érvényüket. Emil Boc PD-elnök a kormányülés után bejelentette, hogy egyik miniszterük sem ellenjegyzi a halasztást kimondó kormányrendeletet. Basescu elnök azzal vádolta meg a liberálisokat, hogy titkos szövetséget kötöttek a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a döntés az egész román politikai életet, de az erdélyi magyarságot is közvetlenül érinti. – Bizonyos értelemben igaza volt a miniszterelnöknek, amikor a választások elhalasztását javasolta, de ennek egyáltalán nem örültünk. Az RMDSZ ugyanis azt szerette volna, hogy erre minél előbb sor kerüljön. Több mint 120 000 aláírás gyűlt Tőkés László püspök, független EP-jelölt támogatására. Az aláírás-gyűjtés folytatódik, az íveket március 14-én juttatják el a Központi Választási Irodához. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese közölte, az RMDSZ közel 318 ezer aláírást nyújt át a választási irodának. Toró T. Tibor abban reménykedett, hogy a 100 ezer aláírás összegyűjtésével, az erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek Tőkés melletti kiállásával az RMDSZ újragondolja az EP-listáról hozott döntését. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélekedett: a választások elhalasztása nem előnyös Tőkés László független jelölt számára. /Az év második felére halasztotta a kormány az EP-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Összegyűltek az Európai Parlamenti jelöltségeket támogató aláírások. Örülhetnénk, hiszen – ha az RMDSZ-en belül nem sikerült is – mostantól az RMDSZ-en kívül megteremtődhetnek a méltányos politikai küzdelem feltételei, írta Bíró Béla. Szerinte azonban Tőkés László nem az RMDSZ politikai irányvonala mellé állít alternatívát, hanem – önmagát a romániai magyarság ombudsmanjának kinevezve – a nemzet egészének képviseletében lép fel. A túloldalon sem különbözik a mentalitás, RMDSZ-képviselőként Winkler is a romániai magyarság egészét véli képviselni, s ezzel Tőkés Lászlóról tartja azt, hogy nem képvisel senkit, de megosztja (az RMDSZ által képviselt) romániai magyarságot. Szemérmesen elhallgatja, a megosztás csak fokozódott azzal, hogy Sógor Csaba személyét, akinek bejutó helyre állításával talán lehetőség nyílt volna az egység fokozatos visszaállítására, az RMDSZ csúcsvezetése utasította el. Bíró szerint a magyar képviselők majd az EP nyilvánossága előtt a magyarság érdekeink védelmét – hathatós román közreműködéssel – kabaréba fullasztják. Bíró kifogásolta, hogy Tőkés László nem tud idegen nyelveket. Igaz, Winkler Gyula Transindexen olvasható interjúja sem kápráztat el az alany politikatudományi ismereteivel vagy dialóguskészségével, a régiókról szólva például a nemzet és az állam fogalmát összekeveri. /Bíró Béla: Elég elé. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

,,Az a célunk, hogy kevesebb ágyon, de jobban végezzék a gyógyítást!” – nyilatkozta Molnár Lajos egészségügyi miniszter Budapesten, miután nyilvánossá vált, hogy 2600 kórházi ággyal lesz kevesebb. Több kórházat bezárnak, vagy ágymegvonások miatt már nem folyik gyógyítás, mint például a budai gyermekkórházban. (Noha számtalan tüntetésen álltak ki mellette) A sajtóban megjelenő ellenzéki vádakra reagálva a miniszter kijelentette, szó sem lehet kórházépületek elidegenítéséről, magyarul: nem bocsátanak áruba egyetlen volt kórházépületet sem, néhány nap múlva kiderült, mégis: két bezárt kórház épületét máris árulják ,,s a pénzt – mondta a miniszter ugyanolyan nyomatékosan, mint három nappal azelőtt, amikor erőteljesen cáfolt – az egészségügybe fordítják vissza”. A vizitdíjről a miniszter kijelentette, hogy egyre elfogadottabb lesz a lakosság körében. A parlament MSZP-s képviselői elutasították a rendőrségi törvény módosításáról szóló Fidesz-javaslatot – hogy a rendőrség ne használhasson gumilövedéket. A civileknek megtiltják a golyóálló mellény használatát. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Hatékony agrárstratégia kidolgozását sürgeti a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, az erdélyi magyar gazdák erről a Székelyudvarhelyen február 17-én lezajlott nyolcadik kongresszusukon záródokumentumot fogadtak el, tájékoztatott Sebestyén Csaba RMGE-elnök. Kiemelte: sok pénz kell az EU-csatlakozás utáni felzárkózáshoz, de fontosabb lenne a koncepcióváltás. Arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy Románia agrárstratégiai tervéből nem derül ki, milyennek képzelik el 10–20 év múlva az ágazatot, illetve a vidék arculatát, a tervezetből pedig olyan előírások hiányoztak, mint a fiatal gazdálkodók induláshoz szükséges támogatása, a korai nyugdíjba vonulás kérdésköre vagy a kedvezőtlen természeti adottságú térségek támogatása. Sebestyén Csaba szerint a felzárkózáshoz szükséges támogatások lehívása terén a gazdák nem kapnak kellő segítséget. „Románia nemzeti vidékfejlesztési terve nem készült el, tehát az év közepéig nincs esély elfogadtatni azt Brüsszelben. Ha pedig nincs terv, nem juthatunk hozzá az EMVA forrásaihoz” – hangsúlyozta. 2005-ben a pályázati források révén az RMGE-programok többsége megvalósult, 2006-ban már a rendszeres programok – ezen belül a szakképzés és tanácsadás, a gazdákkal való találkozók, az információszerzés és továbbítás – is kárát szenvedték a megcsorbult támogatásoknak. Kevés annak az esélye, hogy 2007-ben magyarországi alapítványoktól pénzt tudjanak szerezni, és a romániai források is gyengék. A Communitas Alapítványtól huzamosabb ideje évi négyezer lejt kapnak az Erdélyi Gazda című folyóirat megjelentetésére, ez az összeg egyhavi kiadási költségre elég. Sebestyén Csaba hozzátette: a román miniszterelnöki hivatalnak, a mezőgazdasági miniszternek, a parlament két házelnökének, valamint a kormánykoalíciós pártok vezetőinek, összesen hét intézménynek hivatalosan elküldött záródokumentumukra és egyeztetést kérő leveleikre kettő nem válaszolt: az RMDSZ csúcsvezetése, illetve elnöki hivatala. /Benkő Levente: Felzárkóztatás zsebpénzből? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

A 2500 lelket számláló Csíkdánfalva nagyközségben a nyugdíjasok régóta tervezik egy klub létesítését. Március 6-án megtartották alakuló gyűlésüket, megválasztották a héttagú vezetőtanácsot is. Most küldöttségük utazik Soltra, ahol a testvértelepülésen már eredményesen működő, hasonló nyugdíjas egyesület segítségét kérik, támogatásukra számítanak. Az önkormányzat is támogatja ezt az önszerveződési formát. /Kristó Tibor: Nyugdíjasklub Csíkdánfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Fehér megyében Felvinc magyar közössége március 15-ét ünnepelte a Mészáros-házban. Elsötétült a terem s a derengő fényben zászlót lengetve vonultak be a márciusi ifjak. Irinyi József beszédét Petőfi-versek követték, a forradalmi hangulatot pedig a Nemzeti dal tetőzte. A nemzeti öntudatra ébredés Bardócz Csaba segédlelkész munkáját dicséri. /Takács Ildikó: Márciusi köszöntők. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Nagy veszteség érte a magyar népi hagyományokat a bánsági falvakban a magára hagyatottság hosszú évtizedei alatt. Kiveszett a viselet, elfelejtették az aratáshoz, szürethez, disznóvágáshoz, farsanghoz, esküvőhöz stb. kötődő sok népi szokást, megszűnt a színjátszás, kihalt a néptánc. Kell a nagyobb testvér segítsége – tanúsítja a néhány év alatt felvirágzott néptánc mozgalom, amely az anyaországi oktatók biztatása, közvetlen anyagi és szellemi támogatása nélkül talán fel sem ébredt volna Csipkerózsika-álmából. Makó is belépett a segítséget nyújtó anyaországi támogatók sorába. Az igazfalvi néptánccsoport oktatását felvállaló Szilágyi Réka tanárnő kollégájával, Kádár Elemérrel (mindketten a Makói Művészeti Iskola pedagógusai), az elmúlt hét végét is Igazfalván töltötték. – Új keletű barátságuk a Marosvidék (Makó és térsége kulturális folyóirata) szervezte kirándulással kezdődött. Október hatodika lévén, műsorral léptek a temesvári magyar érdeklődők elé. Ekkor került szóba Igazfalva, ahol elkezdődött a néptánc-tanítás, de még sok a tennivaló. Egyelőre havonta kétszer jönnek, a gyermekek rendkívül igyekvők. /Sipos János: Makó, a nagyobbik testvér. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Négyoldalas kis újságocska, szerkesztői Szárhegyi Közlönynek kereszteltek el. Gábor László, Gyergyószárhegy polgármestere közölte benne, hogy havi rendszerességgel kívánja tájékoztatni Szárhegy lakosait a község ügyes-bajos dolgairól. A közlöny januári számában a csatornázás került a figyelem központjába. Magunkról – magunknak rovatcím alatt a szerkesztőknek a székelység múltjának ismertetésére is kiterjed a figyelmük. /Zöld Lajos: Szárhegyi Közlöny avagy kitörni a hatalom elszigeteltségéből. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Az A Hét internetes portálon ellenséges hangú cikk jelent meg Sólyom László látogatásáról. A cikk szerint az „új nemzetpolitikai” lendületnek hála Magyarországon egekbe csap az Erdély-ellenesség. Most mindenki azt kérdezi, mit keres a köztársaság elnöke a nemzeti ünnepen, az ország határain kívül? Erdélynek mégiscsak van valami köze Magyarország nemzeti ünnepéhez. A cikk szerint jobb lett volna, ha Sólyom egy asztalhoz ülne a román nemzeti politika meghatározó figuráival, és „elbeszélgetne velük arról, hogy amit elbaltáztunk százötven éve”, azt hogyan lehetne most rendbe hozni? „Merész húzás lenne, és az idegen-ellenességéről, összeférhetetlenségéről, történelmi műveletlenségéről, nemzeti kivagyiságáról elhíresült drága jó magyar nép, mekkorát esne pofára” – sorolja a cikk a bűnös nép hibáit, hozzátéve, „egy ilyen akció tényleg jóvátenne abból a bakisorozatból valamit, amit Sólyom legutóbb Romániában elkövetett. ” A cikk elmarasztalja a köztársasági elnököt: „Sajnos az Erdélyt búvó elnökbe ennyi ötletesség nem szorul. ” Ő csak megkeresi a maga vazallusait (most éppen Tőkés Lászlót), megerősíti őt vazallusi minőségében, majd visszatér Magyarország határai közé. A cikkíró megmagyarázza Sólyom Lászlónak, hogy Tőkés László teljességgel alkalmatlan bármiféle nemzetpolitika képviseletére, mert programját a nemzeti szembenállás és konfliktus, a sérelmi politika határozza meg. /Csubakka naplója: Sólyom Erdélyben. Bukaresti pofáraesés reloaded. = A Hét (ahet. ro), márc. 13./

Bár mindannyian magyarnak vallják magunkat, gyakran hallani, hogy mi és ők. Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője minap sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Sólyom László köztársasági elnök a Kossuth téri ünnepélyen zászlófelvonáson nem lesz jelen. A politikus hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az államfő azon meggyőződését, hozzátette: „délután már együtt ünnepel velünk”. Tehát megjelenik a velük és velünk megkülönböztetés, írta a Hargita Népe. /Sarány István: Mi és ők. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybírósághoz fordult az új külügyminiszter kinevezése érdekében. A kormányfő azt nehezményezi, hogy bár Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter már hetekkel ezelőtt benyújtotta lemondását, Traian Basescu államfő nem hirdette ki az erről szóló rendeletet, és nem járult hozzá a miniszterelnök által február 19-én jelölt Adrian Cioroianu kinevezéséhez. Az államfői hivatal szóvivője bejelentette, hogy Basescu már felmentette tisztségéből Ungureanut. Az államfő nem támogatja Cioroianu kinevezését, becsüli a történész parlamenti tevékenységét, a külügyi tárca élén azonban a külpolitikában nagyobb tapasztalatú személyt látna szükségesnek. /Basescu felmentette Ungureanut. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Megalakulásakor az RMDSZ utánpótlását nevelő ifjúsági szervezetnek számított a MIT, a Magyar Ifjúsági Tanács, mára viszont önálló civil szerveződés. A MIT tizenkét év alatt megtett útját mutatja be a Másfél évtized című könyv, a Magyar Ifjúsági Tanács, az ernyőszervezet tizenkét évéről és az erdélyi magyar ifjúsági élet tizenöt évéről szóló interjúkötet. Sándor Krisztina MIT-elnök kifejtette, a könyvben megszólaló interjúalanyok részletesen beszélnek arról, hogyan kerültek a kezdeti időszak után egyfajta ellenzékbe az RMDSZ-ben. Ezt az ellenzékiséget kezdetben a Reform Tömörüléssel együtt vállalták. Ebben a helyzetben jött volna el az SZKT-tagság megújítása 2001-ben, az RMDSZ vezetői azonban nem fogadták el az SZKT-tagságra jelölt személyek listáját. Ekkor a MIT úgy döntött, nem érdemes bent maradni ebben a rendszerben, mert nincs lehetőség a megváltoztatására. A MIT vezetősége nem tudta elfogadni azokat a döntéseket, amelyeket a csúcsvezetés hozott, a sorozatos megalkuvásokat és a nyomásgyakorlási helyzetek kihagyását, elég a Petőfi–Schiller egyetem terve körüli botrányra gondolni. A MIT tagjai látták, hogy a kormányra lépés után az erdélyi magyarság érdekein a pártérdek kerekedik felül, ezt nem lehetett vállalni. A MIT volt az a szervezet, amelyik először vállalta a nyilvános szakítást az RMDSZ csúcsvezetőségével. Az interjúgyűjteményben az akkori MAKOSZ-elnök, Borboly Csaba (ma MIÉRT-társelnök, Hargita megye tanácsának alelnöke) azt állította, hogy aljas leszámolás áldozata lett, hamis bizonyítékok alapján távolították el a MIT-ből. Sándor Krisztina elmondta, Borboly a sikkasztásra biztató leveleinek az elnökség kezébe kerülését nevezi leszámolásnak, azonban a tények tények maradnak. Nagy Pál a vele készített interjúban kijelentette, hogy két tagszervezet (az OMDSZ – Országos Magyar Diákszövetség és a RODOSZ – Romániai Doktorandusok Szövetsége) csak hátráltatja a MIT-et, inkább hagyni kellene őket a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet – az RMDSZ által a MIT kilépése után létrehozott ifjúsági szervezet) felé közeledni. Sándor Krisztina rámutatott, az OMDSZ a támogatások miatt bizonyos mértékben függ az RMDSZ-től, emellett együttműködik a MIÉRT-tel is. Valamiért mégis ragaszkodnak a MIT-tagsághoz. A RODOSZ MIT-beli szerepe a múltban több évig az OMDSZ-éhez hasonló volt. A legtöbb ideig elnökségi szerepet vállaló Veres Valér nemzeti liberális szemlélete meghatározta a szervezet álláspontját. Ugyanaz a helyzet a RODOSZ-szal is, mint az OMDSZ-szel: anyagilag függ az RMDSZ-től. A MIT továbbra is olyan szerepet játszik az erdélyi magyar közéletben, mint most, alapvetően civil szövetség. /Bagoly Zsolt: Hat éve járja a maga útját a MIT. Nem lehetett beletörődni az RMDSZ sorozatos megalkuvásaiba. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14./

Az államfőhöz hasonlóan az ellenzéki párt sem lesz ott a Kossuth téri zászlófelvonáson. – Szabad március 15-ét akar a Fidesz – mondta a párt budapesti sajtótájékoztatóján Deutsch-Für Tamás, a Fidesz elnöki kabinetfőnöke, hangsúlyozta: arra kérik az ünnepi rendezvényükre érkezőket, hogy semmilyen pártzászlót, transzparenst és önkényuralmi jelképet ne vigyenek magukkal. A politikus elmondta: sem pártja, sem a KDNP nem vesz részt március 15-én reggel a Kossuth téren az állami lobogó felvonásán, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „a Gyurcsány-kormány börtönbe zárja az állami lobogót”. A Fidesz tudomásul veszi és tiszteletben tartja azt, hogy Sólyom László köztársasági elnök március 15-én és az azt megelőző napokban milyen köztársasági elnöki programot bonyolít le. Deutsch-Für Tamás leszögezte: a Fidesztől, a párt megemlékezésén résztvevőktől nem kell senkinek sem tartania. Nyakó István, az MSZP szóvivője megjegyezte: az, hogy az ellenzék vezető pártja az árpádsávos zászlótól nem határolódik el, az állami lobogótól viszont igen, ez a márciusi ifjak emlékének meggyalázása. Ez maga a botrány, ez maga a Fidesz – nyilatkozta. /Fidesz: börtönbe zárták az állami lobogót. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

„A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így hív: lelkiismeret. ” – írta Alekszandr Szolzsenyicin. „Gyurcsány Ferencék országlását nézve, megerősödhetünk abban, hogy bizony Kun Béláék, Rákosiék és Kádárék ideologikus bolsevizmusa, valamint az MSZP-SZDSZ saját zsebre játszó rablókapitalizmusa erkölcsi tekintetben egy tőről fakad” – írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Immoralitás és amoralitás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14./

A Szabadság magyar fordításban közölte a Cotidianul című bukaresti román lapban megjelent, Székelyföld autonómiájával foglalkozó cikket. A Székely Nemzeti Tanács népszavazást rendezett az autonómiáról. „A referendum célja tudatosítani a székelységben az autonómia szükségességét” – mondta Ferenc Csaba, a SZNT alelnöke. A két román cikkíró szerint az autonómiát az egyszerű emberek körében nem övezi feltétlen egyetértés. A szerzők azt elismerik, hogy a kormányzat 1989 után késleltette a régiók fejlesztésének elvén alapuló decentralizációt. Az RMDSZ szerint az autonómia feltételezi a régiók korszerűsítésének elsőbbségét, így a Székelyföldét is. Az SZNT etnikai kritériumokra támaszkodó autonómiát akar, ezért hívta a székelyeket az urnákhoz. Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológus tanárának véleménye szerint, az SZNT által javasolt modell túlhaladott. Gagyi József, a Sapientia antropológusa szkeptikus az autonómia előnyeit illetően. A Román Akadémiai Társaság tanulmánya szerint a székelységben az egy főre eső saját jövedelem az országos értékek alatt maradt, ez a régió az újraelosztás során többet kap a központtól, mint amennyit fizet. „Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen”, mondta Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke. Kolumbán Gábor adjunktus szerint Székelyföldet regionális fejlődési struktúra keretein belül kell felépíteni, de nem etnikai kritériumok alapján. Fodor Imre felhívta a figyelmet arra, hogy Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli, annak ellenére, hogy a város lakosságának fele magyar. Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, közülük csak ő volt magyar. A többi 26 román volt. /Marius Cosmeanu, Remus Radu: A székelyek autonómiája: a harc a szív és a pénztárca között folyik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., folyt. 14./

Március 15-ére emlékeztek Désen a református templomban vasárnap, március 11-én. Gudor Lajos esperes méltatta beszédében az akkor egyetlen eszméért összefogó nemzet egységét, s kifejezte aggodalmát amiatt, hogy ez az egység napjainkban egyre kevésbé tapasztalható. Gudor Lajos meghívta a jelenlevőket a március 15-én a Honvédemlékműnél történő megemlékezésre. /Balogh Endre: Dés. Ünnepi megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Közzétették a február 22-én lezajlott főtanfelügyelő-helyettesi versenyvizsga eredményét Kolozs megyében. Két jelölt versengett a tisztségért: Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő és Török Ferenc, aki eddig töltötte be ezt a posztot. A vizsgaeredmények alapján az elkövetkezendő négy évben Péter Tünde lett a Kolozs megyében a főtanfelügyelő-helyettes. Török Ferenc továbbra is a tanfelügyelőségen fejti ki tevékenységét. Az új magyar szakos tanfelügyelő Ömböli Irma, az Apáczai Csere János Líceum magyartanára. Péter Tünde több mint tíz éve a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség munkatársa. Elsődleges fontosságú teendői közé sorolta a kolozsvári magyar szakoktatás támogatását, valamint az iskolákkal és a közvéleménnyel való minél hatékonyabb kapcsolattartást. /N. -H. D. : Kinevezték Péter Tündét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2006 nyarán megújult Énlaka kultúrotthona. S jött az ötlet, legyen újra színdarabos bál. Így sok év után színre vitték Kisfaludy Károly Fösvény című színdarabját, Szávai Piroska tanítónő és Szávai Márton nyugdíjas tanító rendezésében. Az énlaki színjátszásnak több mint százéves múltja van. /Bálint Berta, Énlaka: Színdarabos bál. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

Bonchidára, Válaszútra, majd Zsobokra utazott március 14-én Sólyom László magyar köztársasági elnök, este pedig a kolozsvári Magyar Operában tartott március 15-i ünnepség díszvendége volt. Az elnököt és feleségét felállva és tapssal fogadták a jelenlévők. Az operagála előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Sólyom László ünnepi beszédet mondtak. Az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve mindketten a nemzet egységére hívták fel a figyelmet. Sólyom László magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek. A köztársasági elnök Nagyváradon vesz részt a március 15-i ünnepségeken, majd innen utazik tovább Budapestre. A bonchidai Bánffy-kastélyban Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, üdvözölte az elnököt és feleségét. Szabó Bálint felhívta Sólyom László figyelmét: szükséges közös stratégiák kidolgozása a magyar tudományosságért, az épített örökség védelméért. Sólyom László elmondta: csak gratulálni tud a Transylvania Trust Alapítvány munkájához. Vallomása szerint bármikor szívesen visszajönne Bonchidára, megcsodálni az egykor „Erdély Versailleseként” számon tartott Bánffy-kastélyt. Válaszúton a szórványkollégiumot látogatta meg Sólyom László, majd megtekintette Kallós Zoltán néprajzkutató saját gyűjtésű néprajzi múzeumát is, ezután Zsobokra utazott, ahol a gyermekotthont látogatta meg. A kolozsvári Magyar Operában Markó Béla mondott beszédet leszögezte: 1848 szabadságharca után a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket, most pedig a nemzeteknek kell legyőzniük a nemzetállamot. Az Európai Unióban „végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral” – mondta. Markó az egységet hangsúlyozta: „Csak egymásnak ne ugorjunk!” Sólyom László beszédében hangsúlyozva: Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, hozzáfűzve, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására, mondta az elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden feltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már tolmácsolta, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább. Sólyom László végül köszönetet mondott felesége és munkatársai nevében azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben az erdélyiek részesítették. Ezek után a magyar államfő átadta a magyar állami kitüntetéseket, majd operagálával zárult az est. /Farkas Imola, Köllő Katalin: Európában a magyar nemzet megint egységes lehet. Sólyom László bármikor szívesen visszatér Erdélybe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Díjazottak: Auch Sándor, a marosvásárhelyi izraelita hitközség elnöke – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Boér Ferenc, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Cs. Erdős Tibor képzőművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Gálfalvi György író – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Horváth Andor író – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió vezetője – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Márkos Albert hegedűművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Öllerer Ágnes zenetanár – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt; Szilágyi Júlia író – Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Díjazottak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./