Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének képviselői továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a város történelmi főterét ismét a városalapító Szent Lászlóról nevezzék el, oda a szent király szobrát visszaállítsák, illetve a magyarság számarányát figyelembe véve az utcák 26 százaléka kapjon magyar elnevezést Nagyváradon. Bejelentették, ha ez nem történik meg, az ügyben polgári engedetlenségi akciók sorozatához folyamodnak. Az utcanevek terén a szervezet az elmúlt év tavaszán kezdett aláírásgyűjtésbe a városban. Akkor 46 civil szervezet, közöttük az egyházak és az RMDSZ több körzeti szervezete is a kezdeményezők mellé állt, javaslatukat az RMDSZ-frakció a városi tanács elé is terjesztette. A kezdeményezést csökkentett mértékben szavazta meg a tanács. Szent László nevéről a többségében román nemzetiségű tanácsosok hallani sem akartak, a magyar utcanevek szaporodása is nagy riadalmat keltett, mi több Petru Filip polgármester kijelentette, szerinte nincs sok értelme a magyar feliratoknak, mert a magyarság akkora sebességgel fogy a városban, hogy lassan nem lesz aki olvassa ezeket. Végül az RMDSZ-frakciónak sikerült elfogadtatnia, hogy az utcanév-táblákat újakra cserélik, a már meglévő, de elírt magyar neveket kijavítják, illetve a megnevezések után magyarul is feltüntetik a táblákon az út, utca, tér, sétány szavakat. A határozat végrehajtását tavaly szeptemberben kellett volna elkezdeni, de eddig semmi sem történt. Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke elmondta, írásban kértek tájékoztatást az ügyről, a válaszban a városvezetés arra hivatkozott, hogy pénzhiány miatt késik a táblacsere, de a határozatot végrehajtják. „A késedelem oka az, hogy mind a 722 utcanévtábla feliratát ellenőrizni kellett, újat kellett terveztetni – nyilatkozta Biró Rozália alpolgármester. Ő nem lát esélyt arra, hogy több magyar utcanevet kapjon a város. /Gergely Gizella: Szimbolikus honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes megbeszélést tartott Kolozs megye magyar iskolaigazgatóival, aligazgatóival, illetve a magyar tagozatért felelős személyekkel. Szó esett arról a múlt héten lebonyolított ellenőrző akcióról, amelynek során egy 12 tagú bizottság 12 olyan tanintézményt látogatott meg, amelyben magyar nyelvű oktatás folyik. Ez alkalommal a román-, a magyar- és a matematikaoktatást ellenőrizték. A Communitas Alapítvány tankönyvíró pályázatára május 29-ig lehet benevezni, ez alkalommal a tizenegyedik osztályos tankönyvek megírására lehet pályázni. Tárkányi Erika Kolozs megyei RMPSZ-elnök ismertette a Bolyai Nyári Akadémia által kínált továbbképzési lehetőségeket. Felvetődött az is, hogy a nagyobb iskolák ismeretszerzés és kommunikáció szempontjából támogassák a kisebb iskolákat. . /Nagy-Hintós Diana: Időben utalták ki a tanügyi beruházásra szánt összeget. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Újságírás Bukarestben címmel osztotta meg 36 éves bukaresti élményeit Ágoston Hugó fizikus, az Új Magyar Szó szerkesztője Sepsiszentgyörgyön, a Holló Ernő Sajtópincében. Elmondta, hogy három fő hullámban érkeztek erdélyi magyarok a román fővárosba. Először székely mesteremberek és cselédlányok költöztek Bukarestbe a két világháború között, amikor státuszt harcoltak ki maguknak megbízhatóságukkal és szorgalmukkal. A második világháború után politikusokat, tisztviselőket és újságírókat adott Erdély a román fővárosnak. Most ismét nagyon sokan vannak magyarok, főként üzletemberek, tette hozzá. /Domokos Péter: Magyarvonzó Bukarest. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Kornis Mihály író a Látó folyóirat irodalmi estjének vendége volt Marosvásárhelyen. Először járt Erdélyben, beszélt könyvekről, politikáról, korhangulatról az őt faggató Láng Zsoltnak. /Lokodi Imre: Kornis Mihály, a körmagyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./ „Olyan ember vagyok, akinek nem kell sehová tartoznia. Példaképem Jézus, és zsidónak tartom magam” – fogalmazott Kornis. /Antal Erika: Kornis Mihály író a Látó színpadán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Budapesten a Thália Színházban vendégszerepel jövő héten a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek elnevezésű rendezvény részeként a társulat a 2005 novembere és 2006 novembere között bemutatott darabok közül az öt legjelentősebb produkcióját viszi el Budapestre, ezek közül három előadás először látható Magyarországon. Tamási Áron Boldog nyárfalevél című színjátékát Török Viola rendezésében, Apokrif című előadást a középkori magyar boszorkányperek iratai alapján Bicskei Zsuzsanna állította össze és adja elő. Samuel Beckett Godot-ra várva című műve Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében, John Millington Synge, A nyugati világ bajnoka című komédiáját Bocsárdi László rendezésében, végül Shakespeare Lear király című tragédiáját szintén Bocsárdi rendezésében mutatják be a. /Válogatás a legjavából. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

A romániai nőknek közel fele nem védekezik, és mintegy 43 százalékuk ismerte be, hogy volt legalább egy abortusza – adta hírül egy felmérés alapján az Országos Családtervezési Egyesület. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2004-ben Európában Románia állt az első helyen az abortuszok tekintetében, abban az évben 1000 szülésre 900 terhesség-megszakítás esett. /Nem védekezik a román nők fele. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Impozáns kötettel /Háromszéki olvasókönyv/ rukkoltak ki a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Charta Kiadó a háromszéki magyarok augusztusi világtalálkozójára. A tekintélyes kötet Kovászna megye leírásával indít (Kisgyörgy Zoltán), Hermann Gusztáv Mihály történész Székely történeti kis tükröt adott közre, szerepel még a kötetben Demeter Lajos Háromszék területi egységeit és népét székenként való bemutatása, Szellemi értékek címmel Háromszék népművészetéről, művészettörténetéről, iskoláiról, a Székely Nemzeti Múzeumról, a Kézdivásárhelyi Múzeumról, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumról, a kézdivásárhelyi színjátszásról és Háromszék írott sajtójáról. A könyv legterjedelmesebb részét a Háromszéki írók, írók Háromszékről fejezet tölti ki. Alig ismert régi szerzők is szerepelnek. A Háromszéki olvasókönyv olyan emlékkönyv, amelyet az itthon élők s a nagyvilágba szétszóródottak örömmel olvashatnak. /Sylvester Lajos: Háromszéki olvasókönyv (Reprezentatív kiadvány a világtalálkozóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./

Megjelent Jancsó Miklós kolozsvári színművész hatodik kötete, amely a Fizetett taps /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/, mely nem pusztán elméleti írásokat, hanem személyes jellegű meglátásokat, visszaemlékezéseket is tartalmaz. Erdélyben könyvet kiadni nem üzleti vállalkozás, főleg, ha olyan szűk réteget érint, mint a színház témában érdekeltek tábora – mutatott rá Tőkés Elek, a Stúdium Kiadó igazgatója. A kötet példányszámáról elmondta: akkora példányszámban látott világot „mint ahányan egy stúdió előadás székein elférnek. ” /kb: Fizetett taps. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt voksaival parlamenti többséget érhet el a miniszterelnök által javasolt PNL–RMDSZ-kormány. A liberálisoknak, az RMDSZ-nek és a szociáldemokratáknak ugyanis összesen 255 honatyájuk van a 469 képviselőből és szenátorból álló parlamentben. Az új kormány jóváhagyásához a parlament egyszerű többségére, azaz a honatyák fele plusz egy fő szavazatára van szükség. /Gujdár Gabriella, Cseke Péter Tamás: Tariceanu kihajította a PD-s nehezéket. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Ha az RMDSZ meggondolná magát, Tőkés László akkor sem fogadná el az EP-lista második helyét. „Hogy megtehetném-e vagy sem, azt az indulásomat támogatóktól kellene megkérdeznem – fejtette ki Tőkés László. – De a 137 ezer aláíró nem arra jelölt, hogy második legyek az RMDSZ listáján. ”Szilágyi Zsolt kampányfőnök szerint ilyesmiről kár is vitázni, hiszen az RMDSZ elmulasztotta az együttműködési lehetőséget. „Nyílt levélben fordultak ez ügyben az RMDSZ-hez magyarországi értelmiségiek, az aradi kongresszuson a szövetség két parlamenti képviselője is megkísérelte a plénum elé terjeszteni javaslatát, sőt februári látogatásán Sólyom László államfő is sugallta a kompromisszumos megoldást. Az RMDSZ-nek november óta lett volna ideje és alkalma mindezen elgondolkodni. ” Az is felmerült, hogy az RMDSZ esetleg megakadályozhatja az egyéni jelölt indulását. „Én csak remélni tudom, hogy ez nem következik be, bár az eddigi tapasztalataim egyértelműen rosszak” – jelentette ki Tőkés László püspök. „A szövetség anyagi eszközökkel próbál sakkban tartani bizonyos egyházi elöljárókat. A párt beintésére ezek a sakkfigurák most elindultak” – fogalmazott Szilágyi. Tőkés az „oszd meg és uralkodj!” elv érvényesítését véli felfedezni azon lelkészkollégák, illetve egyházi gondnokok és presbiterek esetében, akik kis közösségükben RMDSZ-vezetők lévén, kénytelenek voltak ellene fordulni. Mindezek ellenére Tőkés László hajlandó lenne együttműködni az RMDSZ-szel, amennyiben mindkét fél jelen lesz a brüsszeli széksorokban. „Én most is a szövetség tagja vagyok, és a tizenhét év alatt nem én változtam meg, hanem az RMDSZ. Meg kell nézni, ki képviseli az RMDSZ eredeti programját: én vagy ők?” – tette fel a kérdést a református püspök. /Szucher Ervin: Tőkés számára nincs visszaút. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

Áprilistól lehet benyújtani a pályázatokat a Szülőföld Alaphoz (SZA) a magyar állami költségvetésből elkülönített több mint kétmilliárd forintraJanuár elsejével megszűnt a Szülőföld Alap korábbi irányító testülete, a Tanács; feladatát a miniszterelnök által vezetett Regionális Egyeztető Fórum (REF) látja el. A REF február 27-én megtartotta alakuló ülését, amelyen a határon túli magyar pártok és társadalmi szervezetek vezetői döntöttek az ez évi támogatási célokról és prioritásokról, a támogatások régiók és szakmai kollégiumok közötti elosztásának arányáról. A rendelkezésre álló pénzalap 40 százalékát romániai szervezetek kapják, a szerbiai magyarok 22, az ukrajnaiak 19, a szlovákiaiak 15, a horvátországiak 2, az ausztriai és szlovéniai magyarok a támogatások egy-egy százalékára pályázhatnak. A pénz elosztásáról a szakkollégiumok döntenek. Az Oktatási és Szakképzési, Kulturális és Egyházi, valamint Önkormányzati együttműködési, Informatikai és Média Kollégium első pályázati felhívása 934 millió forint kiírásáról szól. A támogatandó célok között szerepel többek között: közoktatási és felsőoktatási intézmények, kulturális rendezvények, nyári egyetemek, magyar nyelvű média, könyvkiadás, könyvtárak, továbbá az önkormányzati kistérségi programok támogatása. Pályázásra jogosultak a határon túli bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező intézmények, szervezetek, illetve természetes személyek. Ifjúsági szervezetek mindhárom kollégium pályázatain indulhatnak. A szakkollégiumok június folyamán döntenek a beérkezett pályázatokról. 2007 őszén kerül sor a második pályázati fordulóra, melynek során további 1,2 milliárd forint kiírásáról fognak határozni a szakkollégiumok. Romániában 500 ezer forintnál kisebb támogatás nem igényelhető. A kis összegű projektek támogatására a kollégiumok a rendelkezésükre álló keret tíz százalékát különítették el a nagyobb régiók esetében. Erre országonként egy alapítvány vagy egyéb civil szervezet pályázhat. /Kezdődik a tavaszi pályázati idény. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Sürgősségi eljárást kezdeményez a parlamentben a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetősége az intézmény akkreditálása ügyében – jelentették be a testület képviselői Nagyváradon. A PKE vezetősége nehezményezi, hogy Bukarest késlelteti a 16 éve működő, magyarországi finanszírozású egyetem akkreditálását. Tolnai István, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja szerint egyetlen olyan egyetem sincs az országban, amelynek akkreditálása ennyire elhúzódott volna. Az Országos Akkreditációs Tanács 2005-ben javasolta a parlamentnek, hogy törvényben ismerje el az egyetemet. Az akkreditáció azonban késett, időközben a tanács megszűnt, helyét tavaly a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség vette át. Az ügynökség eddig érdemben nem foglalkozott az üggyel, az átalakulásra hivatkozva halogatta az egyetem elismerését. Az ügy parlament elé terjesztését fél évvel ezelőttre ígérte az Oktatási és Kutatási Minisztérium, és annak előmozdítására Markó Béla miniszterelnök-helyettes is ígéretet tett, előrelépés azonban nem történt. Egy héttel ezelőtt Bukarestben senki sem tudta, hol akadt el a nagyváradi egyetem akkreditációs dossziéja. Sóki Béla képviselő, a parlament tanügyi bizottságának tagja szerint megmagyarázhatatlan, miért húzódott el ennyire a PKE elismerése. „Az Országos Akkreditációs Tanács megszűntével az akkreditációs folyamatok nem álltak le, azóta kilenc egyetemet ismertünk el. A nagyváradi egyetem dossziéját magam is kerestem, ám az nem jutott el a parlamentbe” – magyarázta Sóki. A múlt hét elején még Pásztor Gabriella tanügyi államtitkár sem tudott a dosszié hollétéről, majd kiderítette, hol akadtak el az iratok. „A Partiumi Keresztény Egyetemet öt másik egyetemmel egy csomagban javasolta akkreditálásra az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Kiderült, a több száz oldalas dokumentumcsomagot már korábban átküldték az Igazságügyi Minisztériumba, onnan azonban visszajött kiegészítés végett. Ez megtörtént, a dosszié most Monica Macovei igazságügyi miniszter asztalán vár aláírásra” – közölte Pásztor. Az államtitkár hozzátette, az aláírás után az akkreditációs iratcsomó a kormány elé kerül, illetve a parlament tanügyi bizottsága ellenőrzi azt, majd az akkreditációt kimondó törvényjavaslat előterjesztése következik. A PKE vezetősége szerint valamelyest megnyugtató, hogy a dosszié hosszas nyomozómunka eredményeként előkerült, de nem mondtak le arról, hogy a kolozsvári Avram Iancu Egyetemmel közösen sürgősségi eljárást kérjenek. A PKE vezetői elrendelték, hogy a filozófia, menedzsment és zene tanszék vezetői is lássanak hozzá az akkreditációhoz szükséges dosszié összeállításához. Tőkés László püspök, a nagyváradi egyetem vezetőtanácsának elnöke közölte, ha a következő kormányülésen napirendre tűzik a PKE ügyét, akkor még ebben a tanévben megtörténhet a tanintézet akkreditálása. „Erre nagy szükség van, mert akkreditáció hiányában nem államvizsgáztathatunk, és európai uniós támogatásokra sem pályázhatunk” – magyarázta Tőkés. A 13 szak végzőseinek államvizsgáztatása korábban jórészt a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) történt, de ezt az egyezményt a kolozsvári tanintézet egyoldalúan felbontotta. „Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke azt állítja, az egyetem azért nem vállalja a nagyváradi végzősök államvizsgáztatását, mert azok konkurenciát jelentenek a BBTE-nek” – fejtette ki Tőkés. Az elmúlt napokban a református püspök Geréb Zsolttal, a PKE rektorával együtt felkereste a kolozsvári egyetem vezetőségét, és sikerült megállapodniuk abban, hogy a református didaktikai teológia-szakos hallgatókat Kolozsváron államvizsgáztatják. A többi szak végzősei Temesváron, illetve Bukarestben államvizsgázhatnak majd. Nagyváradon tavaly tették le az alapkövét annak a hatszintes épületszárnynak, amelynek építését idén be szerették volna fejezni, de a munkálatok elkezdésére nincs anyagi fedezet. Tolnai István bejelentette, április 9-én Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatalban ismertetik a nagyváradi egyetem fejlesztési tervét, ekkor derül ki, hogy megkapják-e az elkövetkezendőkben is a magyar kormány támogatását. /Gergely Gizella: Tévutas akkreditáció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

Csáky Pál eddigi alelnököt választotta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) új elnökévé március 31-én révkomáromi tisztújító közgyűlésén. A szlovákiai magyar politikai párt eddigi elnöke, Bugár Béla, a jövőben nem vállal politikai tisztséget, de parlamenti képviselői mandátumát megtartja. Csáky kezdetektől a három magyar párt egyesülése nyomán 1998-ban létrejött MKP alelnöke, a párt nyolcéves kormányzati szerepe alatt miniszterelnök-helyettes volt. Ugyanezen idő alatt, az MKP megalakulása óta Bugár volt az MKP elnöke. Tíz nappal a tisztújítás előtt Bugárnak még nem volt kihívója, akkor Csáky váratlanul bejelentette, hogy ő is indul. A tisztújítást megelőző héten a két jelölt között éles, eldurvult sajtóvita volt. Csáky azt állította, hogy Bugárt egy gazdasági lobbi irányítja a hátországból, amelynek megszemélyesítője a leggazdagabb szlovákiai magyar, Világi Oszkár, a Mol tulajdonában levő pozsonyi olajfinomító, a Slovnaft vezérigazgatója. Csáky átláthatóságot, stílusváltást, változást ígért. Csáky 14 szavazattal kapott többet Bugárnál, és pártelnöki megbízatása négy évre szól. A párt alapszabályának módosítása alapján megszűnt az ügyvezető alelnöki poszt, amelyet eddig Duray Miklós töltött be. Kérdéses volt, hogy mi lesz a sokak szemében radikálisnak számító, a lapok szerint Csákyt támogató Duray további sorsa a pártban. Székfoglalójában Csáky stratégiai alelnöknek javasolta Duray Miklóst, és emlékeztette a küldötteket arra, hogy „ő köztünk az egyetlen ember, aki a szocializmus legkeményebb éveiben aláírta az akkori rendszerrel ellenszegülő Charta 77-et, s ő az egyetlen, aki a szlovákiai magyar iskolák megmaradásáért folytatott küzdelme miatt kétszer ült börtönben”. A közgyűlés megválasztotta az MKP tíz új alelnökét, akik között Duray Miklós is ott van, s Csáky indítványának megfelelően ő lett a magyar párt stratégiai alelnöke. – Bugár Béla az egyik tévécsatornán kijelentette: a magyar párt új elnöke, Csáky Pál győzelmével „győzött a hazugság”. /Csáky Pál nyert Felvidéken. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

A hegyközújlaki Partiumi Népfőiskola tíz éve működik. Legutóbb március 30-án tartottak előadást neves irodalmárok és történészek. A szépszámú közönséget a házigazda, Orbán Zoltán református lelkipásztor köszöntötte. Elsőként Raffay Ernő budapesti történész beszélt a két világháború közötti időszakról. Kiemelte: sokszor elhallgatnak dolgokat, az is előfordul hogy teljesen másképpen állítják be a történteket, mint ahogyan azok végbementek. Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész Nyírő József életéről és munkásságáról beszélt. A „székelység írója” az emigrációban sem feledkezett el népéről, külhonban is folyton azért küzdött, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet a trianoni döntés igazságtalanságára. Azzal próbálta megvilágítani az igazságot, hogy regényeit azokra a tényekre építette, amelyeket mélyen elhallgattak vagy megmásítottak. Az én népem, Mádéfalvi veszedelem és a Néma küzdelem című regényei fénylő pontjai a magyar irodalomnak. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke arra figyelmeztetett, hogy a versenyképesség érdekében a népfőiskoláknak mint civil szervezeteknek lépést kell tartani a technikai fejlődéssel. A magyarok őstörténetéről Pápay Zoltán, nagyváradi vállalkozó tartott előadást. /Borsi Balázs: Tízéves a hegyközújlaki Partiumi Népfőiskola. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 2./

Három Felvidékről érkezett költő, Ardamica Zorán, Balázs F. Attila és Szászi Zoltán mutatta be legújabb köteteit Nagyváradon és Nagyszalontán. A tollforgatók nem először jártak a Partiumban, a korábbi erdélyi magyar írótáboroknak ugyanis több ízben is vendégei voltak. A vendégeket Barabás Zoltán helybeli költő köszöntötte a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. /Gergely Gizella: Felvidéki magyar költők a Partiumban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

Az Insomar közvélemény-kutató intézet legújabb adatai szerint a Demokrata Párt vezet 34 százalékkal. A második helyen a Szociáldemokrata Párt áll 22 százalékkal, míg a Nemzeti Liberális Párt, a Nagy-Románia Párt és az Új Generációk Pártja egyenként 11 százalékkal a harmadikok. Ami Traian Basescu államfőt illeti, a lakosság 44 százalékának bizalmát élvezi, míg legfőbb ellenlábasa, Gigi Becali 18 százalékot tudhat a magáénak. Mircea Geoana a harmadik helyezett 15 százalékkal. Az RMDSZ továbbra is elérné a bejutáshoz szükséges öt százalékot. /Továbbra is vezet a PD. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

A nem hivatalos autonómia-népszavazás eredményeinek érvényesítésére hazai és nemzetközi szakemberekből álló bizottságot alakított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), tájékoztatott Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. A szakbizottság megalakításáról az SZNT sepsiszentgyörgyi ülésén döntöttek. „Hamarosan személyesen is megkeresünk néhány szakembert, és felkérjük őket a közös munkára. Eva Maria Barki nemzetközi jogász és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor jelezte részvételét, de többek között számítunk Antal Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő, szociológus és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester segítségére is” – sorolta Ferencz Csaba. /Kovács Zsolt: Bizottság érvényesíti a referendum adatait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Eddig az egyetemek kis hányada élt azzal a lehetőséggel, hogy jelentősen megkönnyítve a diákok dolgát, leegyszerűsítse a hallgatók diplomaszerzését, melyet az Oktatási Minisztérium legutóbbi rendelete tesz lehetővé. Az új szabályozás alapján az egyetemek vezetősége eldöntheti, hogy a végzős hallgatók csak a szakismereteik tárgykörében szervezett államvizsgán („licencvizsgán”), vagy csak államvizsga dolgozat („diplomamunka”) megírásával adnak számot felkészültségükről, esetleg mindkét formát választják a megmérettetésre. Az egyetemek nagy része úgy döntött, mindkét formát választja, vagyis megmarad a régi rendszerű végzős vizsgáknál. Az utolsó évesek tehát szakdolgozatot írnak, és felmérő vizsgát is letesznek. Az államtitkár úgy véli: egyes egyetemeken, mint amilyenek a színművészeti, zene vagy képzőművészeti, teljesen fölösleges a felmérő vizsga. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) prorektora a középszerűség bátorítását látja abban, hogy a minisztérium tovább lazítja az igényesség mércéjét, azzal, hogy lemond az államvizsga eddigi kétpróbás rendszerének kötelezettségéről. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja elmondta, hogy az államvizsgára vonatkozó bármilyen minisztériumi intézkedés a Sapientia marosvásárhelyi karait egyelőre nem érinti, mert az egyetem nem rendelkezik hivatalos akkreditációval. Pósa Tibor, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke a szubszidiaritás elvének alkalmazását látja a minisztériumi döntés mögött. Helyesnek tartja, hogy helyi szintre ruházzák át az államvizsgaforma kidolgozását. Veszélyt is jelenthet a döntés, mert a karok arra is használhatják ezt, hogy megkönnyítsék a záróvizsgát, ami nem lenne jó, az egyre hígabb egyetemi oktatást figyelembe véve. A kolozsvári Politológia és Adminisztratív Tudományok kara tanszékvezetői máris változtatnak az államvizsga eddigi rendjén. A karhoz tartozó újságíró és kommunikáció szakos diákok választhatnak majd a szakdolgozat vagy portfolió között, ami a diák tevékenységi körében elvégzett gyakorlati munkával lesz kapcsolatos. /Könnyítés az egyetemi végzősöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

A Fidesz szerint április 1-jével minden idők legnagyobb kórházrombolása kezdődött – jelentette ki Mikola István, az ellenzéki párt szakpolitikusa. Mikola István azt mondta, 5500-6000 egészségügyi dolgozó és 1000-1500 orvos keres új állást, 16 000 aktív kórházi ágy szűnt meg, 12-14 kórház megszünteti az aktív betegellátást, 70-80 intézményt ,,padlóra küldött” az Egészségügyi Minisztérium, három kórházat, a svábhegyi gyermekkórházat, a Schöpf-Merei Anyavédelmi Központot és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet pedig bezárják. A politikus azt mondta, ez utóbbi bezárása mögött a Szcientológiai Egyház áll, amely a napokban megjelent folyóiratában ,,globális támadást” intézett a pszichiátriai szakma ellen, személyesen megfélemlítve a pszichiátereket. /Minden idők legnagyobb kórházrombolása kezdődött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

Április 6-ra halasztotta április 2-án a Marosvásárhelyi Bíróság a Barabás Ernő nevére kiadott európai letartóztatási parancs ügyében történő döntést. A férfit az 1990-es marosvásárhelyi vérengzések után ítélték tíz év börtönre, ő azonban Magyarországra menekült. Február 27-én európai letartóztatási parancsot adott ki a bíróság Barabás Ernő ellen. Barabás ügyvédje, Kincses Előd fellebbezett, kijelentette, a bíróság „azokat vádolja, akik az önvédelemhez való jogukkal éltek“. Kincses elmondta, csak magyarokat és cigányokat ítéltek el, holott ezek nem tettek mást, mint védték magukat a Maros mentéről és a Görgény mellől behozott románokkal szemben. Barabás Ernőt 1992-ben 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték gyilkossági kísérlet vádjával – a bíróság szerint Barabás egy hodáki férfit, Mihaila Cofariut akart meglincselni. Barabással együtt Cseresznyés Pált is tíz év börtönre ítélték, de Emil Constantinescu akkori államfő 1996 karácsonyán Cseresznyést kegyelemben részesítette. /M. L. : Eltolták Barabás ítélethirdetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

A húsvéti készülődés jegyében zajlott a nagycsaládosok találkozója virágvasárnap Kolozsváron. Május 15-e környékén megünneplik a családok nemzetközi napját, körvonalazódott egy közös koncert terve is, kiállítást terveznek a gyermekek rajzaiból. /S. B. Á. : Tavaszi-nyári programokat szerveznek a nagycsaládosoknál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

A hét végén felavatták Kiskadácson az újjáépített fedeles hidat. Az 1829-ben készült építményt 2005 augusztusában az árvíz sodorta el. A megyei tanács támogatásával – fedél nélkül – építették újra. A Székelyudvarhelyi Rotary Klub szervezett gyűjtést a fedél újraépítésére. /(bágyi): Felavatták a fedeles hidat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

Április 1-jén orgonahangversenyt rendeztek Kolozsváron az evangélikus templomban Terényi Ede zeneszerző műveiből. A koncert után a Reményik Sándor Galériában megnyitották a zeneszerzőnek Dante Isteni színjáték c. műve alapján készített, huszonöt grafikájából álló kiállítását. Posztmodern, álom-, látomás jellegű képek sorakoztak a falon. /Mihály Zsombor: Húsvét zenében, az Isteni Színjáték képekben. Terényi Ede szerzői estje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök két színből álló kormánya valójában három színű lesz – írta április 3-i számában a Jurnalul National, utalva arra, hogy a liberálisokból és az RMDSZ képviselőiből álló új – a parlament által még jóváhagyandó – kisebbségi kabinetnek létfontosságú lesz az ellenzéki szociáldemokraták támogatása. Mindegyik lap felhívja a figyelmet arra, hogy az új kormány szinte „szövetségben” kormányoz majd a legnagyobb ellenzéki erőt képviselő Szociáldemokrata Párttal (PSD). A Romania Libera szerint Tariceanu kormányfő mintha szándékosan olyan listát állított volna össze, hogy azzal a DP-ből származó Traian Basescu államfőre mérjen csapást. Példaként említette a szállítási tárca élére javasolt Ludovic Orbant, aki Basescu egyik legádázabb ellenfelének bizonyult. A külügyminiszternek javasolt Adrian Cioroianut személye is jelentős feszültség forrása volt az utóbbi időben a miniszterelnök és az államelnök között. /Nem létezhet a PSD nélkül Tariceanu új kormánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke az egyik kereskedelmi televízióban kijelentette, hogy Kozsokár Gábor és Aspazia Cojocaru alkotmánybírósági tagok a Szekuritáté ügynökei voltak. A PIN elnöke szerint ezt egyesek zsarolásukra is felhasználhatják. Gusa szerint a Szekuritáté irattárát vizsgálók bizonyítékokkal is rendelkeznek erről. Kozsokár Gábor /1989 előtt ügyész, majd az RMDSZ szenátora (1990–1998) volt, az RMDSZ jelölte alkotmánybírónak 1998-ban, mandátuma az idén jár le/ határozottan cáfolta a vádat. Soha nem is kapott semmilyen jelzést, pedig őt átvilágították. Mircea Dinescu költő, az átvilágítók /CNSAS/ tagja azt nyilatkozta, hogy Kozsokár Gábor neve soha nem merült fel az ügynöki múltat vizsgálók előtt. A CNSAS-on belüli források közölték: Kozsokár Gábor érintettsége soha nem merült fel, de Aspazia Cojocaru már korábban megkapta a végzést, miszerint politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Aspazia Cojocaru elismerte, hogy két jelentést írt a szekunak, de hangsúlyozta: nem önkéntesen írta a jelentéseket, kényszerítették erre. /Kozsokár és Cojocaru ex-ügynökök? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Megnyugtatták azokat a fiatalokat, akik az elmúlt napokban katonai behívót kaptak. Az érintettek megtudhatták, hogy a kötelező katonai szolgálat megszüntetését előíró törvény nyitva hagyott egy kiskaput, azért, hogy lajstromba lehessen venni a hadköteles fiatalokat. Mert ki tudja, megtörténhet, hogy mozgósítani kell őket. Nem feltétlenül háború miatt, hanem katasztrófa-elhárításra, rendkívüli állapot megszüntetésére vagy más előre nem látott esemény kapcsán. Emiatt a fiatalok kötelesek megjelenni az illetékes katonai parancsnokságon nyilvántartásba vételre. Mindenkinek fel kell mutatnia a személyi igazolványát, és a háziorvostól beszerzett egészségügyi adatlapot. /Sipos János: Behívó 18 éveseknek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Várhatóan korlátlan idejűek lesznek a magyar igazolványok. Eddig 870 ezer magyar igazolványt adott ki a magyar állam, ebből heteken belül több mint ötszázezer érvényességi ideje lejár. Csere helyett inkább meghosszabbítaná az érvényességi időt a kormány. A javaslat szerint akinél betelt a kedvezményeket igazoló melléklet, pótfüzetet kérhet és megszüntetnék a külön kiadott, úgynevezett járulékos igazolványokat. Utóbbi körbe tartozik a diák- és pedagógusigazolvány, illetve az oktatási kártya. A magyar igazolványokról is rendelkező, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 2002. január 1-jén, az Orbán-kormány idején lépett életbe, majd 2003-ban a Medgyessy-kormány módosította azt. A határon túli magyarok a törvény által biztosított kedvezményeket és támogatásokat a magyarigazolvány birtokában vehetik igénybe. A külalakjában a magyar útlevélhez hasonló dokumentum utazási kedvezményt, illetve oktatási, kulturális támogatásokat biztosít. /Korlátlan ideig érvényesek lesznek a magyarigazolványok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Csép Sándor újságíró, szerkesztő, televíziós szakember évtizedek óta a népességfogyás súlyos következményeire hívja fel az erdélyi magyar közvélemény figyelmét. Elmondta, hogy Ágyában, ahol édesapja református lelkész volt, látta, hogyan zsugorodik a gyülekezet. Ez indította el benne a téma iránti érdeklődést. Az ezernyolcszáz lelkes ágyai közösség mára jóval ezer fő alatti közösséggé zsugorodott össze. Egyetemista korában írt egy szubjektív szociográfiai riportot faluja népességcsökkenésének történetéről. A kéziratot a Korunknak adta, a szerkesztőség elfogadta, de a cenzor kidobta a cikket. Csép 1968-tól a Kolozsvári Rádió, majd a bukaresti közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének lett a munkatársa. Akkoriban telepedett le Kolozsváron, és látta, hogy a népességfogyás a régióban még tragikusabb méreteket ölt, mint Arad megyében. Főleg a közeli Kalotaszeg foglalkoztatta. 1975 táján újra szemügyre vette a kérdést. Akkoriban a Székelyföld demográfiai mutatói Románián belül nagyon jók voltak, szemben Kalotaszeggel. Így született meg az Egyetlenem című film forgatókönyve. Végül is a film elkészült, műsorra került, és nagy visszhangja lett, sokan emlékeznek rá. Kós Károlytól Sütő Andrásig és Kányádi Sándorig még aznap este, a film bemutatását követően mindenki gratulált. A Ceausescu-rendszerben ez volt az első vészharang a magyarság fogyásáról. Utána Csép Sándor ötévenként visszajárt a forgatás helyszíneire, és figyelemmel kísérte a további eseményeket is. A rendszerváltást követően a vizsgálódást kiterjesztették egész Erdélyre. Csép kezdeményezte az Áldás, népesség mozgalmat. Tőkés László jelezte, hogy az egyházkerület, illetve az esperesek kollégiuma védnökséget vállalna egy ilyen mozgalom létrejöttéhez Az első jelentősebb találkozó 2004-ben volt. Csép most dolgozik egy összefoglaló íráson, Egy aggodalom évtizedei címmel. Néhány éve Romániában is változott a gyerekvállalásra történő odafigyelés, hiszen az átlagfizetéssel szinte megegyező gyereknevelési támogatás sok magyar család számára is jelentős ösztönző erő. Az első rendezvény sikeres volt. A Fidesz akkor ígérte, hogy továbbra is előteremtenek pénzt a folytatásra. Az ügy mellé állt az RMDSZ is: egyik alelnöke, Kötő József tartott előadást. A félixfürdői találkozót követően kb. négy hónapra Tatabánya mellett rendeztek egy hasonló Áldás, népesség konferenciát Tőkés László és Orbán Viktorné Lévay Anikó fővédnökségével. Az előadók között ott volt Duray Miklós a Felvidékről, és sokan mások. Harrach Péter volt szociális miniszter szervezésében a Gellért Szállóban megtartottak egy nagyobb értekezletet, ahol jelen volt a téma ébren tartója, Fekete Gyula író is. Úgy tűnik, a mai magyar kormány távol-keleti betelepítésben látja a magyar népességfogyás problémájának a megoldását, és nem a születések számának hatékony növelésére törekszik. Kárpátalja nagyon szegény vidék, a népesedési mutatókban mégis sokkal jobban áll, mint Magyarország vagy Erdély. /Makkay József: A magyarságot ki kell mozdítani a demográfiai holtpontról. Beszélgetés Csép Sándorral, az Áldás, népesség mozgalom megteremtőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./

Miért nincs magyar nemzetpolitika? Mi vezetett ide, és milyen következményei lehetnek ennek? Hogyan válhatunk tudatos nemzetté?- ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ április 2-án Sepsiszentgyörgyön tartott előadásában Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért közhasznú szervezet elnöke. A magyarországi civil szervezetet a 2004. december 5-i népszavazás kudarca után közéleti személyiségek hozták létre, az elnök bevallása szerint azért, hogy ,,munkájukat, jövedelmüket, energiájukat arra áldozzák, hogy összefogják a magyar nemzet jótékony elemeit”. Következetes nemzetpolitika hiányában a magyarság nem válhat tudatos nemzetté. Bizalomra, kapcsolatteremtésre, együttműködésre, illetve világos, tiszta beszédre lenne szükség a közéletben, erősíteni kellene a magyar nyelvű oktatást, a történelmi egyházak szerepét, és vissza kellene állítani a nemzeti jelképek tiszteletét – fejtette ki Éhn József, aki nem csak a magyarországi, de a kisebbségbe szorult magyarság helyzetére is utalt. Nemzetpolitikai minimumként sorolta a nemzeti ipar és föld védelmét, a vállalkozások esélyegyenlőségét, az arányos közteherviselést, az anyanyelv és kultúra védelmét, az önfeladás helyett a szülőföldön boldogulás támogatását és a felelős magyar kormány szükségességét. Felhívta a figyelmet az ,,egység hamis kultuszára”, amely megtagadja a demokrácia alapját, a véleménykülönbséget.,,Egység nem létezik. Az lenne a fontos, hogy megtaláljuk azokat a nemzetpolitikai célokat, amelyek lehetővé teszik az együttműködést” – hangsúlyozta. Meggyőződése szerint az autonómia a kisebbségi létbe kényszerült nemzeti közösségek természetes megmaradási joga. A kulturális autonómia ma már kötelező kisebbségi jog az EU-ban, a személyi elvű és területi autonómia megadása mellett kell érvelni, és felhívni az EU figyelmét, hogy az erdélyi magyarok nem kisebbségiek, nem bevándorlók, hanem államalkotó tényezők. Székelyföld jogosan várja el a magyar kormánytól, hogy támogassa autonómiaköveteléseit, mert a régió ,,történelmi szerepe magyar nemzeti örökségünk és felbecsülhetetlen értékünk” – szögezte le. A magyar kormány köteles anyagi és eszmei támogatást nyújtani az autonómiaharcban – mondotta, és példaként a dél-tiroli autonómia létrejöttét, az osztrák-olasz együttműködést említette. /Farkas Réka: Megmaradásunk záloga (Előadás a magyar nemzetpolitikáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Az RMDSZ-es tanácstagok elsöprő többségének szavazatával a megyei közgyűlés elfogadta az önkormányzat részvételét a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesületben. A fejlesztési ügynökségként létrehozandó egyesületet tervek szerint a megyeházán kívül a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai, továbbá 35 községi önkormányzat alakítja meg. Demeter János és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve alelnöke az egyesület hasznát ecsetelték. Elmondták, ez nem háromszéki találmány, máshol már jól bevált, például Temes megyében már 1999 óta. Kifejtették, 2000-ben egyetlen programban sem vettek részt önkormányzatok, ehhez képest idén 160 projekt fut. A községeknek nincs lehetőségük a pályázatok menedzselésére, a tervek elkészíttetésére, a közbeszerzések lebonyolítására, ezért szükséges az egyesület, mely uniós pénzek lehívásához nyújt segítséget. A csatlakozási határozatot még 37 helyi tanácsnak is el kell fogadnia, aztán megtarthatják az alakuló közgyűlést. /Szekeres Attila: Letették az alapkövét (megyei fejlesztési egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./