Az elmúlt napokban az RMDSZ Szatmár megyei küldöttgyűlésén 97 százalékos többséggel ismét Ilyés Gyulát választották a szervezet megyei elnökének. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes bejelentette: a három-négy évvel ezelőtti 71 százalékról 78-ra nőtt azon magyar gyermekek aránya, akik anyanyelvükön tanulnak. Ennek köszönhetően egész Erdélyben egyedül Szatmár megyében nem csökkent, hanem az apadó lakosság ellenére is valamelyest gyarapodott a magyar iskolások száma. Nagykárolyban és vidékén volt a legjobb eredmény: 30 százalékról 20 százalékra csökkent azok aránya, akiket román osztályokba írattak. Pozitív változás tapasztalható olyan szórvány-településeken is, mint Patóháza, Hirip, Királydaróc, Krasznamihályfalva. Szatmár megyében jelenleg csak az általános iskolákban 10.500 gyermek tanul magyarul, s ez a szám a következő tanévben sem csökken. Kónya László szerint mindez köszönhető az oktatási támogatásnak, a közhangulat javulásának, a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat szorosabbá válásának. /(Sike Lajos): Az oktatási támogatásnak köszönhetően: Szatmár megyében többen tanulnak magyarul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Legutóbbi ülésén a kormány olyan sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely a közpénzek reklámokra történő fordításának átláthatóságát szabályozza. Az új rendeletet egy megfelelő szakmai hátterű tanácsadói testület dolgozta ki, helyet kaptak benne a legkülönfélébb szervezetek, a csoportot egy RMDSZ-es államtitkár, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes vezette. A fenti munkacsoportba a romániai magyar sajtó képviselőit nem hívta meg senki. Márpedig létezik egy magyar lapkiadó egyesület és egy magyar újságíró szövetség. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének elnöke, Balló Áron, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke, Ambrus Attila levélben fordult Cseke Attilához és az RMDSZ vezetőihez, amelyben az eljárást kifogásolták. Az említett magyar szakmai szervezetek nem egyszer jelezték igényüket, hogy a róluk, illetve az általuk képviseltekről szóló döntések megelőző vitájába vonják be őket. /Balló Áron: Rólunk, de nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Május 20-án tartották a Hargita Megyei Pedagógiai Napok zárókonferenciáját. Burus Siklódi Botond, majd Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Előadások hangzottak el az esélyteremtés, esélyegyenlőség, az integrált nevelés, valamint a különleges bánásmódot igénylő gyermekek helyzete témakörben. Az előadások alatt szinkrontolmácsot biztosítottak a szervezők. A zárókonferencia írott anyagát kézhez kapták az iskolák képviselői. /Takács Éva: Közoktatási konferencia az integrált nevelésről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Bogdan Adamczyk minorita szerzetes, arad-belvárosi katolikus plébános dedikálta legújabb könyvét, Ájtatosságok gyűjteménye címmel. Könyvet író pap ritkaságszámba megy, a magyarul író lengyel pedig alighanem egyedi eset. Elmondta, hogy nem tartja magát könyvírónak, inkább valahonnan összegyűjti kiadványai anyagát. Ezt bizonyítják eddigi munkái is, amelyek közül a Ferences lelkiség című anyagát miskolci plébánossága idején gyűjtötte és a minoriták aradi letelepedése 300. évfordulója alkalmából sikerült kiadnia. Második kötete (Pap vagy te) a pappá szentelésének tizedik évfordulója alkalmából különböző kiadványokban megjelent írásait tartalmazza. További kötetei közül a legvaskosabb – az Örömhír, élni az evangéliumot című – prédikációinak válogatása. Negyedik kötete, a Kolbe lengyelből átültetett fordítás. Ötödik könyve, a Keresztúti elmélkedések nagyböjti, ferences ájtatosságok gyűjteménye. Legújabb kötetének /Ájtatosságok gyűjteménye/ megalkotására a hívek kérték fel. Bogdan Adamczyk könyveit Miskolcon nyomtatják. /Balta János: Könyvkiadó atya Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Május 19-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Nagyváradon Autonómia és integráció címen nemzetközi konferenciát szervezett. – Romániában el kellene már jutni oda, hogy az autonómia kérdéséről érdemi párbeszédet lehessen folytatni, és a román hatalom ne zárja ki „látatlanban” a területi autonómiáról folyó párbeszédet – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke előadásában. Németh Zsolt kifejtette: A mi Európa-víziónk a polgárok Európája, amely az állampolgárok minél szélesebb köreinek megfelelő életfeltételeket teremt. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga elnöke előadásában emlékeztetett a romániai magyarság rohamos fogyására. Úgy vélte, hogy a román hatalomnak el kell fogadnia az autonómiát. Gabriel Andreescu emberjogi aktivista előadásában élesen bírálta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. Úgy vélte, a törvény meggátolja a kisebbségek szervezetei közötti megmérettetést. Kifogásolta a kisebbségi szervezetek létrehozására és választásokon való részvételére vonatkozó előírásokat. A konferencián résztvevő Marian Mandache, a roma kisebbség képviselője közös fellépést szorgalmazott, hogy megakadályozzák a tervezet jelenlegi formájában való elfogadását. Toró T. Tibor, RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke megállapította: a tervezet rendszerbe foglalja a gyakorlatban már létező jogokat, de nem próbál többletet adni. Toró a tervezet erős pontjának nevezte, hogy megfogalmazza a kulturális autonómiát. Bakk Miklós politológus szerint a tervezet súlyos hibája az, hogy közjogi formába betonozza be a parlamenti kisebbségi szervezetek monopóliumát. Szerinte a kulturális autonómia megfogalmazása révén egyúttal strukturális reformokat is végre kellett volna hajtani, nemcsak összefoglalni a már létező jogokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a tervezet önbecsapást jelent, amely nemzetárulással ér fel. /Borbély Tamás: Bírálatok össztüzében a kisebbségi törvénytervezet. EMNT-autonómiakonferencia Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A sajtótájékoztatón részt vett Gál Kinga, Európai parlamenti képviselő, és az uniót működtető alapelvekről szólt: az önkormányzatiságról és a szubszidiaritás elvéről. „Ezért lényeges, hogy az Európai Parlament Romániáról szóló jelentésben szerepel ez a két elv a romániai kisebbségekre és kifejezetten a magyar kisebbségre kiemelve. Ezen alapelvek segítségével és az EU területén működő autonómiákat, azok eszközként való alkalmazását tekintve, elmondhatjuk, hogy az unió és az autonómia összeegyeztethető, remélem, hogy ez megtörténik Romániában is.” Franz Matscher, a Velencei Bizottság tagja arról beszélt, hogy Európa jelentős nemzetállamai nem tudnak mit kezdeni a kisebbségvédelemmel és az autonómia kérdésével. A többségnek és a kisebbségnek közös nevezőre kell jutnia, reméli, hogy ez Romániában is meglesz, magyarázta az osztrák vendég. /Lakatos Balla Tünde: Autonómia a többség és kisebbség egyetértésével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Március 22-én kiszabadult a fogságból a március végén Irakban elrabolt három román újságíró és iraki származású, amerikai állampolgárságú kísérőjük. Traian Basescu államfő értesítette az újságírók családját, hogy a három riportert sikerült kiszabadítani, s hogy azok rövidesen hazatérnek. Basescu közölte: Románia nem fizetett a túszokért. Leszögezte, az egész akciót a román titkosszolgálatok hajtották végre. Köszönetet mondott a SRI, a SIE és a DIA titkosszolgálatok tevékenységéért, illetve a romániai arab közösségnek és az amerikai erőknek a közreműködésért. /Szabadok az Irakban túszul ejtett román újságírók. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A magyar–román jogsegélyegyezmény módosítandó elemeiről folytatott megbeszéléseket a hét végén Bukarestben Petrétei József magyarországi igazságügyi miniszter romániai kollégájával, Monica Macovei-jel. A tárgyaláson a két tárcavezető elsősorban az 1958-ban kötött jogsegélyegyezmény módosításra szoruló elemeiről tárgyalt. Petrétei hangsúlyozta: az egyezmény bizonyos pontjai automatikusan meg fognak oldódni Románia teljes EU-tagságával, de lesznek olyan területek, amelyekre nem terjednek ki az uniós jogforrások. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Szakemberek és kolozsvári földészek találkoztak május 21-én Kolozsváron. A Kolozsvár Társaság által szervezett hóstáti fórum célja az volt, hogy közösen vegyék számba a földészek restitúcióval, értékesítéssel, termeléssel, illetve érdekvédelemmel kapcsolatos gondjait. Salat Csilla, a Kolozsvár Társaság menedzsere, a fórum szervezője fontosnak tartotta, hogy a hóstáti közösség ügyei a Kolozsvárért dolgozó társaság figyelmébe kerüljenek. Makkay József előadásában a hóstáti közösség, a földművelésből-állattartásból élők gyors fogyására hívta fel a figyelmet. A 15 éve hiányzó világos agrárpolitika, a gyengén működő érdekvédelem, a szövetkezeti rendszer kiépítésének elmaradása a romániai magyar gazdáknak többszörös hátrányt jelent. Ilyen előzmények után nagyon nehéz lesz az EU-integráció kihívásainak megfelelni. Neményi Ágnes szociológus, egyetemi előadótanár a román kormány készülő új agrárpolitikájáról beszélt. Az uniós elvárások kényszere azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak mai 37 %-os aránya 15 %-ra csökken. Farkas Mária, a Kolozsvár Társaság vezetőségi tagja, a Rajka Péter Vállalkozói Szövetség irányítója a különböző pályázati lehetőségekről is szólt. Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei elnöke szerint az a legfontosabb, hogy a gazdák idejében felismerjék lehetőségeiket. /Kisréti Zsombor: Földjei visszaadásában reménykedik a Hóstát. Szakemberek és földészek tanácskoztak a Kerekdombon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Május 22-én véget ért a Nemzetközi Látványszínház Fesztivál Marosvásárhelyen. Az érdeklődők láthatták a román és a magyar nyelvű társulatok legjavát, de voltak görög, olasz és francia előadásokat is. Elekes Botond, a magyar kulturális minisztérium főtanácsosa a fesztivál legnagyobb eredményének éppen a szakmai kitekintés lehetőségét tartja. A magyar produkciók közül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Othello című előadása, vagy a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Lakodalom című produkciója számított igazi látványnak, jól sikerült előadásnak minősítették a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Negyedik nővér című darabját is. Délelőttönként a színház előtti téren bábjátékkal szórakoztatták az arra járó gyerekeket. /Antal Erika: Véget ért a látványszínházi fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Régóta nem volt olyan gazdag a lippai katolikus templom búcsúja, mint idén. A háromnapos templombúcsún volt ifjúsági szentmise, bál a magyar, román és a német katolikusoknak. A május 22-én, vasárnap 12 pap koncelebrációjával megtartott háromnyelvű szentmise fő celebránsa Reinholz András kanonok, temesi főesperes, máriaradnai plébános volt. Végül agapét, szeretetvendégséget tartottak. Andó Attila lippai plébánossá történt kinevezésével megpezsdült az élet az egyházközség háza táján, elindult a közösségépítés. /(b): Háromnapos templombúcsú Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Marosvásárhelyen az elmúlt hét végén tartották a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ XV. kongresszusát. A rendezvény során a leköszönő elnökség tagjai beszámoltak munkájukról, továbbá a regionális szervezetek vázolták terveiket, sikereiket. A tisztújítás eredményeképpen az új elnökség összetétele: Nagy Botond elnök (Sepsiszentgyörgy), Sípos Sarolta ügyvezető igazgató (Nagyvárad), Jakab Emese külügyi alelnök (Nagyvárad), Máthé Szabolcs tanügyi alelnök (Gyergyószentmiklós), Lehőcz Zsuzsa szórványügyi alelnök (Temesvár), Zágoni Noémi tagságügyi alelnök (Kolozsvár), Farkas Kinga kulturális és szabadidős programokért felelős alelnök (Marosvásárhely). /XV. MAKOSZ-kongresszus. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Hatodik alkalommal rendezték meg Újszentesen a kétnapos pünkösdi népdalvetélkedőt. Részt vettek az énekversenyen a szentesi és sándorfalvi (Magyarország), valamint a muzslai (Szerbia-Montenegró) gyermekek is. A DKMT régió e három településével Újszentes testvér-települési kapcsolatot tart fenn. Lugosról, Végvárról és Temesvárról is érkeztek népdalénekesek. /Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceumból és a Gerhardinum Római Katolikus Líceumból/. Guttman Mihály kolozsvári zenetanár, a Romániai Dalszövetség tiszteletbeli elnöke a díjkiosztáson elismeréssel szólt a versenyzők felkészültségéről. Végül a gálaműsorban fellépett a dettai Búzavirág, a végvári Csűrdöngölő, a muzslai Margaréta, a Geml József Társaskör Nefelejcs csoportja, valamint a Bartók Líceum citera-együttese. /Szekernyés Irén: A zenei anyanyelv ünnepe Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Aradon május 26-án mutatják be az 1997-ben újraindított Fecskés-könyvek sorozatának tizenkettedik darabját. Ficzay Dénes halálának huszadik évfordulójára kiadták a nagy aradológus, Arad helytörténésze munkáinak egy részét: Válogatott írások /Aradi Kölcsey Egyesület, Arad/ alcíme Séták, rejtélyek, utcanevek és mások. Ficzay Dénes sétáit néhány irodalomtörténeti írás tarkítja Szántó Györgyről, Franyó Zoltánról, Horváth Imréről, Salamon Ernőről, és megemlékezés a nagy akvarellistáról, Pataky Sándorról. A rejtélyek Ficzay Dénes híres, Rejtélyek a történelemből sorozata, ami a hetvenes években a helyi magyar napilapban jelent meg. Kiadatlan, s eddig ismeretlen írás volt Az aradi utcanevek változásai, ami jól dokumentált, a kutatóknak, érdeklődőknek sok hasznos ismeretet nyújtó utcanév-történet. Befejezetlen, de 1975-ig tükrözi a valóságot. Az összeállításba bekerültek Ficzay Dénes nyelvőrködő írásai. Egy levélsorozat fejezi be a kötetet: a híresnek indult aradi író, Török Gyula diákkoráról hű képet nyújtó leveleket a kutató irodalomtörténész Ficzay találta meg. /Újabb Ficzay-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Dr. Bokor Imre nyílt levelet intézett Tamás Gáspár Miklóshoz, miután a tévéhíradóban hallgatta a Moszkva téri nyilatkozatát, miszerint: „Nem kíván fajüldöző országban élni”! Bokor Imre javasolta, TGM engedjen az érzelmeinek, és távozzon onnan, ahol jelenleg él. Viszont körültekintően kell kiválasztania, hogy hol telepedik le, mert számos olyan ország van, ahol fajüldözők vannak. Ha például magyar nemzetiségű, akkor nem ajánlja neki Romániát, Szerbiát, Szlovákiát vagy Ukrajnát, ha zsidónak vallja magát, akkor nem proponálja az arab államokat, ha töröknek, akkor kerülje el a kurdokat, ha orosznak, akkor eszébe ne jusson Groznijban gyökeret ereszteni. Bokor arra nem is mer gondolni, hogy „hazánkra aggatta ezt a rendkívül súlyos vádnak minősülő címkét, mert ebben az esetben azt ajánlanám, hogy sürgősen fáradjon el elmeorvosi vizsgálatra”. /Prof. Dr. Bokor Imre: Tisztelt Tamás Gáspár Miklós Úr! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 24./ A szerkesztőség megjegyzése: Amikor kiderült, hogy a tettes is roma, TGM elnézést kért, azt mondta, pardon, tévedett. Miben? Nem kellett volna beállni a Moszkva téri tüntetők közé, vagy alaptalanul fajgyűlölőzte le az országot?

Az árvíz által súlyosan érintett települések közül Fényre és Torontálkeresztesre már be lehet jutni, de Marossy Zoltán alprefektus arra kéri a károsultakat: még ne térjenek vissza. Megnőtt a járványveszély, és csak a helységek fertőtlenítése után lesz biztonságos a hazatérés. Erről viszont nehéz lesz meggyőzni az embereket, akik közül sokan több mint egy hónapja menhelyeken, átmeneti szállásokon ismerősöknél, húzzák meg magukat. Óteleken és Jánosföldén még mindig egy méternél magasabb a víz. Húsz vízszivattyú érkezett a temesvári repülőtérre, az Európai Unió segélyszállítmányának részeként a finn kormány küldte. /P. L. Zs.: Fogytán az árvízkárosultak türelme. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

Bandába tömörült román ifjak magyar középiskolásokat vertek meg Sepsiszentgyörgyön az elmúlt napokban. Négy megvert diák szülői feljelentést tettek a rendőrségen. Május 22-én két magyar diába belekötött kötött három román fiú, többen csatlakoztak a román fiúkhoz, végül 7–8-an elkezdték verni a két magyar fiút. Más magyar gyerekekbe szintén belekötött öt román fiú. Megkérdezték, hogyan beszélnek itt, Romániában? Válaszoltak: magyarul. Erre megverték őket. Május 23-án az egyik magyar fiút iskolából jövet ismét megverték. Később két biciklisbe kötöttek bele, őket is megverték. Meg nem erősített információk szerint a Székely Mikó Kollégium előtt is megvertek egy diákot. Más szülő jelezte, hogy hétfőn este hét körül fia a Mihai Viteazul téren át ment hazafelé, és közel negyven román fiatal, egyesek botokkal felfegyverkezve, keresték az egyik megvert biciklist, hogy ,,tépjék ki a fülét”. Korábban az állomás és az Olt-híd környékén románok magyar ifjakba kötöttek bele, és vertek meg. /Szekeres Attila: Magyarverés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

A parlamentben interpellált Asztalos Ferenc Hargitai megyei képviselő azzal kapcsolatban, hogy a vidéki középiskolák lány kézilabdacsapatai számára a Dimbovita megyei Nuceten nemrég megrendezett országos döntőn a zetelaki P. Boros Fortunát Gimnázium csapatát kizárták a viadalról. A zetelaki együttes a csoportmérkőzéseken legyőzte több megye csapatatát, de a döntőben már nem engedték szerepelni a székelyföldi csapatot. A döntő előtt arra hivatkozta, hogy az egyik lány igazolásáról hiányzik a »játékra alkalmas« felirat. A versenyszabályzatban ez nem szerepelt. A zetelaki együttessel másik affér is történt Nuceten: az egyik játék közben megsérült kézilabdázó magyarul kért segítséget, a helyi tanfelügyelő pedig ezért megfeddte Ilyés András iskolaigazgatót, arra hivatkozva, hogy „a sportversenyek hivatalos nyelve az állam nyelve”. Asztalos Ferenc felszólalásában képviselői minőségében, illetve a képviselőház tanügyi bizottságának alelnökeként arra szólította fel az illetékes minisztériumot, a Kisebbségügyi Hivatalt és a diszkriminációellenes tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet. „Nem utolsósorban kérem, találják meg a módját annak, hogy a zetelaki gyerekeknek – akiknek sokévi munkája foszlott semmivé – erkölcsi kárpótlást nyújtsanak” – jelentette ki Asztalos Ferenc. /Romász János: Diszkriminációellenes felszólalás a parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Hivatalos népszámlálási adatok szerint 540 ezren vannak, de 3 millióra is tehető Romániában a cigány lakosok száma, hangzott el a roma közösség integrációjáért szervezett nagyváradi konferencián. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziós központjának meghívására Rostás-Farkas György magyarországi cigány író, szerkesztő és dr. Dányi László újságíró, történész látogatott el, hogy őszintén megbeszéljék a nagyváradi romákat foglalkoztató kérdéseket. Magyarországon tizenöt éve létezik országos és fővárosi cigány önkormányzat, és immár saját parlamenti képviseletet is nyertek a romák. Magyarország az elsők között van Európában, ahol a kisebbségi törvény segítségével sokat javítottak a romák szociális helyzetén. Rostás-Farkas György szerint a tanulás az integráció legfőbb útja. A 2002 óta működő váradi roma misszió főleg arra ad lehetőséget, magyarázta el Nagy József Barna diakónus, hogy az iskolából kijövő gyerekeknek meleg ebédet adjanak, délután pedagógus segít tanulni a gyerekeknek. Rézműves József, a Bihar megyei Roma Párt elnöke szerint, a tanfelügyelőség segítségével beindított iskoláztatási programban 17 ezerrel nőtt az írni-olvasni tudók száma az utóbbi években, többen szakiskolában leérettségiztek, félszázan pedig idén diplomáznak a nagyváradi egyetemen. /Lakatos Balla Tünde: Hogy az integráció ne legyen asszimiláció. Cigánykérdésekről Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Megújult a kolozsvári polgármesteri hivatal honlapja. A www.primariaclujnapoca.ro weboldalon viszont csupán román nyelven érhetők el az információk, így a közhivatal nem vehetett részt a Jósika Péter magyar nemzetiségű svájci állampolgár által még márciusban meghirdetett pályázaton. A svájci állampolgár annak érdekében hozta létre a pályázatot, hogy Európa egész területén elősegítse a két- vagy többnyelvű weboldalak megjelenését. Fekete Emőke RMDSZ-es városi tanácsos szerint szükséges a közérdekű információknak magyar nyelven történő közlése. Raimona Boian, a városháza szóvivője kifejtette: nincs pénzünk a fordítók honoráriumának kifizetésére. Amennyiben az RMDSZ kész anyagot szolgáltat, azt megjelentik a honalapon – mondta Boian. /K. O.: Nem kétnyelvű a városháza honlapja. Feltöltenék a tálcán hozott magyar anyagokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Biró A. Zoltán tudományos kutató, a KAM–Regionális és Antropológiai Kutatások Központja vezetője, egyetemi oktató a vele készült beszélgetésben értékelte a május 13-án lezajlott Székelyföld-konferenciát. Az elmúlt másfél évtizedben legalább egy tucat rendezvény foglalkozott Székelyföld fejlesztésének témakörével. Többször volt kísérlet arra, hogy tartósan fennmaradó munkacsoportot hozzanak létre, amely a Székelyfölddel foglalkozó „egyetlen” igazi szervezet lenne. Ez ugyanis egy sokszereplős térség, több erős kezdeményezés jelentkezik. Az eddigi tanácskozások sok érdekes részeredményt hoztak. Át kell térni a megfelelő szakmai színvonalú munkára. A legutóbbi tanácskozás, amelyet Hargita Megye Tanácsa szervezett, jelentős továbblépési esélyt jelent. Ezen a konferencián bemutatták Székelyföld – számokban című, Biró A. Zoltán és Zsigmond Csilla által készített tanulmányt. A legfontosabb feladat most már egy átfogó, alapozó jellegű térségi statisztikai munka lenne. Ennek hiányában átmeneti megoldást jelenthet a térségi családi háztartásokra irányuló rendszeres szociológiai adatfelvétel. A KAM keretében nemrég végeztek egy ilyen adatfelvételt. A térségben azok a háztartások vannak döntő többségben, amelyekre az „éppen csak megélünk” kijelentés jellemző, nem tudnak jelentősebb mértékben megtakarítani. A családi háztartások döntő többsége kivár, nem jelentkeznek tömeges mobilitási vagy migrációs szándékok. Ez a várakozási állapot jó helyzet a fejlesztési elképzelések, programok kidolgozására. E térségben a fejlesztés jelentős modernizációs fordulatot jelent. Egyfajta átalakulás előtt állnak, mely a munkavégzésben, a tanulásban, az információszerzésben a korábbitól eltérő modelleket hoz előtérbe. Hordozói a fiatalok, akik nemrég végezték tanulmányaikat, vagy éppen itthon tanulnak (a Sapientián, a Babes–Bolyai térségbe kihelyezett tagozatain). A generációs váltás nagyon közel van. Szükséges a térségi jövőképek kialakítása. /Cseke Gábor: Túllépni a „nagy eseményen”. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Erdély magyarlakta részeinek nagy részén (legfőképpen vidéken) halódik a kulturális élet. Nincsenek fiatalok, vagy ha vannak, nem érdekli őket a társadalmi létnek az a része. Dózsa György községben Gyárfás Károly egykori iskolaigazgató emlékezett: egykor hetven-nyolcvan tagú énekkar működött itt, volt tánccsoport, színjátszó csoport, pezsgő volt a kulturális élet. Ma már semmi sincs. Sok pedagógus ingázik, de a helybélieket sem érdekli a kultúra. A kultúrházak jobbára kihasználatlanok /Nagy Botond: Haldoklik a kulturális élet Dózsagyörgyön? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A Filmművészet esélyei címmel tartják Kolozsváron a VIII. Erdélyi Filmtudományi Konferenciát a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). Az előadások párhuzamosan zajlottak, az egyik teremben magyar, a másikban pedig angol nyelven. Központi témájuk: a film, mint művészet a képfajták technikai megsokszorozódásának és a vizuális tömegkultúra globalizálódásának korszakában. Virginás Andrea, az EMTE Fotóművészet, Filmművészet, Média szakának tanára emlékeztetett: nyolc évvel ezelőtt Pethő Ágnes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és az EMTE professzora rendezte meg az első ilyen jellegű tudományos előadássorozatot a BBTE épületében. Számos vendégelőadó érkezett magyarországi egyetemekről, de van előadó a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemről is. /Dézsi Ildikó: Filmtudományi Konferencia a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Május 23-án Aradon rendhagyó együttes ülést tartottak az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kuratóriumai. A megbeszélésen Németországból részt vett dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója, valamint Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke. Később fognak dönteni az alapítvány tulajdonát képező autóbusz sorsáról. Elhatározták: az Alapítvány leltárában lévő nagy mennyiségű, 16 milliméteres tanfilm-tekercset felajánlják a magyar nyelven oktató iskoláknak, vetítőgépestül. /(balta): Németországi vendégek az Alma Maternél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

A második világháború után a Pénzügyminisztérium egy román–magyar tannyelvű középiskolát működtetett Székelyudvarhelyen. Kereskedelmi, majd pénzügyi jellegű volt, és Mezőgazdasági Könyvelési Középiskolának nevezték 1955-ben, amikor felszámolták. Az akkori három végzős osztály 78 növendéket bocsátott ki összesen, ők még 1955-ben megkapták az érettségi (könyvelői) bizonyítványt. Az elmúlt 50 év alatt a székelyudvarhelyiek ötévenként megszervezték érettségi találkozókat. /Gergely Géza, Gyergyóditró: Ősz a tavaszban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Bernád Ilona Egészségünkért című 2002-ben megjelent kötetében a Kárpát-medence rengeteg helységét bejárta. Eljutott a Nyitra, a Mura vidékére, Horvátország magyarlakta területeire, az anyaországi és erdélyi városokba, előadásokat tartott az amerikai, ausztriai, németországi, franciaországi magyar közösségekben. Útjai során az előadások mellett állandóan gyűjtött, s a kapott visszajelzések során az első kötetben közreadott magyar népi gyógyító módszerek hatékonyságát is számba vehette. Bernád Ilona eredeti hivatása szerint egészségügyi asszisztens, szülésznő, szülőfalujában édesanyjától, nagyanyjától sajátította el a magyar népi egészségmegőrző módszereket. A szerző szándéka, hogy a népi egészségmegőrző és gyógymódszerekkel megismertesse az olvasót. /Bernád Ilona második könyve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Három török egyetem bejelentette, hogy elhalasztja azt a tudományos konferenciát, amelyet az oszmán birodalombeli örmények múlt századbeli tömeges lemészárlásának szenteltek volna, teret adva a népirtást tagadó hivatalos ankarai politikát bíráló felszólalásoknak is. A háromnapos konferencián, amely május 25-én nyílt volna meg az isztambuli Bosporus Egyetemen, először hangzottak volna el a hivatalos álláspontot megkérdőjelező tudományos értekezések a török történelem sötét fejezetéről. A konferencia elhalasztása mutatja, hogy Ankara még mindig nem tűri a hivatalostól eltérő véleményeket. A tudományos eszmecsere elnapolását kiváltó parlamenti beszédében Cemil Cicek igazságügyi miniszter árulásnak és „a török nép hátba döfésének” nevezte a rendezvényt. A hivatalos politika indulatosan visszautasítja, hogy szándékos népirtó hadjárat során megöltek mintegy 1,5 millió örményt. Törökország szerint az örményeket az oszmán birodalom összeomlásakor kitört zavargások idején ölték meg. /S. M. L.: Tabu marad az örmény népirtás Törökországban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Hét román fiatalt azonosított a Kovászna megyei rendőrség az elmúlt napok sepsiszentgyörgyi magyarveréseinek elkövetőiként – közölte György Ervin prefektus, aki határozott fellépést kért Constantin Scurtu megyei rendőrparancsnoktól. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke figyelemmel kísérte az ügyet, de megvárja a hivatalos jelentést, tudni akarja, kik a tettesek, és kapcsolatba hozhatók-e a Lósy-Schmidt Ede-emléktáblaállításkor szervezett tavalyi magyarellenes tüntetéssel. Az esetek sokasága és hasonlósága nem teszi kétségessé: a román fiatalok szervezetten és magyarságuk miatt bántalmazták a 15–18 éves diákokat. /Farkas Réka: Azonosították a magyarverőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./ Constantin Scurtu sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok bandák közötti harcra gyanakszik, szerinte nem áll etnikai konfliktus a bántalmazások hátterében. A szülők elmondása szerint a gyermekeket megkérdezték, hogy milyen nyelven beszélnek Romániában, és amikor magyarul válaszoltak, sértegették és bántalmazták őket. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta, a napokban beszélgetést kezdeményez a diákokkal, a szülőkkel, valamint a helyi hatóságok, az iskolák, a tanfelügyelőség és a rendőrség képviselőivel, hogy még csírájában elfojtsák az etnikai konfliktus lehetőségét. /Bíró Blanka: Magyar diákokat vertek a román iskolások. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Az erdélyi magyarságnak nincs humorérzéke, szögezte le Jakab-Benke Nándor. Szerinte csak akkor van humorérzéke, amikor valaki máson kell „röhögni: románokon, cigányokon, zsidókon, amerikaiakon…”. A Transindex internetes portálon megjelent egy pamflet jellegű fotóriport a csíksomlyói búcsúról, a fotós, Egyed Ufó Zoltán láttatni engedte azt, hogy „ki futtatja a Szűzmáriát”. Erre egyesek egyházból való kiátkozással, veréssel fenyegették a fotóst. A cikkíró szerint ha a fotós más vallás belső gépezetét tárta volna fel, „vihogtunk volna” az ortodoxokon, vagy a buddhistákon. /Jakab-Benke Nándor: Kikacaghatatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Ötéves hagyományra tekint vissza a Hunyad megyei magyar pedagógusok és diákok évente rendezett tudományos értekezlete. Lehetőséget nyújtanak tanárnak, diáknak, hogy bemutassa tudományos munkásságát. Idén Vajdahunyadon került sor az értekezletre. A témák változatosak voltak, a néprajzi munkától a magyar és világirodalmat értékelő dolgozatokig, környezetvédelemig. A tanfelügyelőség oklevéllel, illetve elismeréssel jutalmazta a résztvevő diákokat, pedagógusokat, ez utóbbiak dolgozatait pedig a pedagógus szövetség megpróbálja önálló könyvben kiadni, jelezte Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök. /(GBR): Tudományos értekezlet magyar diákoknak és pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Zsigmond Géza tiszteletes rejtélyes eltűnéséről nem sikerült megtudnia semmit Bölöni Domokosnak. Zsigmond Géza Dányánban volt tiszteletes, gyülekezete apró volt. Később Keresztvár lelkésze lett, Alsórákoson élt. Alsórákoson most Bereczki László a lelkész, felesége az egyik szervezője a kulturális műsoroknak. Minden évben megtartják a Szabadság-napi műsort, amikor a jobbágyfelszabadításra emlékeznek. Az ökuménia jegyében egyetlen nagy karban énekeltek katolikus, unitárius, református ifjak és kevésbé ifjak, eljöttek a fogarasi, kőhalmi, olthévízi és marosvásárhelyi kórusok is. Ott volt Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, hithű római katolikus ember is. /Bölöni Domokos: Szabadság Napja, virradó remény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./