Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt látta vendégül Bukarestben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták Európai Parlamenti Képviselőcsoportja (EPP-ED) gyűlését, a munkálatokon részt vett Hans-Gert Poettering, az EPP-ED frakció elnöke, Wilfried Martens, az EPP elnöke is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint ez fontos üzenet a román politikai élet felé. Azt jelzi, hogy az RMDSZ-t nemzetközileg sem lehet elhanyagolni, mint ahogy az erdélyi magyarság követelményeit sem lehetett soha figyelmen kívül hagyni. A tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy két funkciója ma természetesnek tűnik, de néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar szervezetnek ilyen súlya legyen a román kormányban. Az RMDSZ ugyanis a párbeszéd és az együttműködés útját választotta. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Gheorghe Ciuhandu, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azokról az alakulatokról beszélt, amelyek most kopogtatnak az Európai Néppárt vagy annak parlamenti frakciója ajtaján, bebocsátást kérve. Elverte a port a Demokrata Párton meg a Voiculescu vezette Konzervatív Párton, figyelmeztetve a vendégeket, legyenek résen. A Demokrata Pártról elmondotta, hogy az a Nemzeti Megmentési Front pártjából vált ki, és a Parasztpárttal való koalíció idején akadályozta az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását. Voiculescu pártjáról jelezte, hogy nincs egy jól meghatározott doktrínájuk. Végül keményen megbírálta a Nagy-Románia Pártot, melyet szélsőségesnek, idegengyűlölőnek, totalitáriusnak és szekus beállítottságúnak minősítette. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, Romániának még fegyelmezettebben kell a csatlakozásért munkálkodnia, hogy az integráció késedelem nélkül és a védzáradékok bevezetése nélkül történjék meg. Részletesen beszélt az elragadott egyéni, közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának szükségességéről. A kisebbségi törvénytervezetről elmondta, hogy az már a parlament asztalán van. Ennek két alappillére a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. Újdonságként hatott Markó bejelentése, hogy a csatlakozás folytán újra kell gondolni a két ország kapcsolatát: az RMDSZ stratégiai partnerkapcsolatot lát a legmegfelelőbbnek Románia és Magyarország között. Emil Boc a Demokrata Párt színeiben fölöttébb előnyös képet nyújtott politikai alakulatáról. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke jelezte, kérelmet nyújtott be az EPP vezetőségéhez, hogy alakulata beléphessen a néppárti közösségbe. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A területi autonómiát sem kellene eleve visszautasítani azzal érvelve, hogy alkotmányellenes – mondta június 3-án Monica Macovei igazságügyi miniszter az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták (EPP-ED) európai parlamenti képviselőcsoportja bukaresti ülésén. Egy német európai parlamenti képviselő emlékeztette Monica Macovei igazságügyi minisztert arra, hogy a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet több alkalommal visszautasította a törvényhozás. Válaszában a miniszter asszony reményét fejezte ki, hogy a gondok megoldásához hozzásegít majd a kisebbségi törvény tervezete. A területi autonómiára vonatkozó tervezetek elutasításáról Macovei elmondta: az egységes román állam szempontjából kell megvitatni a kérdéseket. /Macovei: nem kell elutasítani a területi autonómia vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A román szenátus június 2-án elfogadta a himnusztörvényt, melyet Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu udvari poétája terjesztette be hosszú évek sikertelen kísérlete után, s sikerült is elfogadtatnia. Amennyiben a képviselőház is elfogadja, akkor ezentúl az iskolás gyerekek, a katonák heti tevékenységüket minden hétfő reggel az állami himnusz eléneklésével kötelesek kezdeni, himnusz hangzik el továbbá a megyei és a helyi tanácsülések előtt, a rádió és a tévé is az Ébredj, román akkordjaira fog kezdődni. Funar azt is javasolta, hogy a nemzeti kisebbségek rendezvényei is ezzel kezdődjenek, ezt azonban szenátorok leszavazták. /Kilin Sándor: Himnusz. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

A Nagy-Románia Néppárt vezető testülete egyhangúan amellett szavazott, hogy Corneliu Vadim Tudor térjen vissza a párt elnöki tisztségébe, illetve hogy a jelenlegi elnököket, Corneliu Ciontut és Anghel Stanciut zárják ki a pártból. C. V. Tudor márciusban lépett vissza az elnöki tisztségből, a párt pedig Néppártra változtatta nevét. Tudor azért mondott le, hogy pártja új elnökkel és névvel szalonképesebb legyen mind a belpolitikai piacon, mind pedig Románia esetleges csatlakozáskor. Abban reménykedtek, megtévesztik az Európai Néppártot, amelyik majd felveszi tagjai közé a szélsőségesen nacionalista megnyilvánulásairól hírhedté vált pártot. Ez azonban nem sikerült, Romániában sem lett népszerűbb a párt, ezért Tudor visszakérte a vezetést. /Sz. K.: C. V. Tudor ismét elnök . Visszavedlett NRP-vé a Nagy-Románia Néppárt. = 6/ Sajtóközleményt fogalmazott meg Petru Stan Szilágy megyei szenátor, a Nagy-Románia Néppárt (PPRM) területi elnöke. A közlemény szerint a Szilágy megyei küldöttség fenntartás nélkül támogatja Corneliu Vadim Tudor visszatérését a párt élére. A sajtóközlemény szerint a jelenlegi kormány „szélsőséges, sovén etnikai kisebbség érdekeit szolgálja ki.” A szenátor sérelmezte az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatását: „a kormány a parlamenten akarja átvinni a tulajdontörvényt, hogy helyreállítsa a magyar grófok latinfundiumait Erdélyben és Moldvában, Munténiában pedig a földbirtokokat”. /(Fejér László): Dicshimnusz Vadimért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő a belügyminiszterhez fordult a trianoni szerződés aláírásának 85. évfordulója alkalmával Sepsiszentgyörgyön tervezett megemlékezés kapcsán. Strachinaru sajtótájékoztatóján elmondta: az ilyen jellegű rendezvények alkotmányellenesek, ezért Vasile Blaga belügyminiszterhez fordult. Strachinaru szerint “a Trianonhoz való visszatérés irredentizmushoz vezet és elfogadhatatlan”. /Mementó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

Nyolcvanöt éve, 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztesei Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban a magyar békeszerződést. A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül, az 1919-20-as párizsi békekonferencián határozták meg, melynek célja az Osztrák-Magyar Monarchia szétverése volt. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki álláspontját. A népszavazás kérdését is felvetette az elcsatolandó területeken, de a konferencia e javaslatát sem vette figyelembe. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A szerződés a haderő létszámát 35 ezer főben maximálta, tiltotta az általános hadkötelezettséget. Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került. Lengyelország Szepes és Árva megyékből kapott területeket, az olaszok 1924-ben Fiumét és környékét szerezték meg. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai helyzetet, az 1910-es népszámlálási adatokat nem vette figyelembe, így a magyarság egyharmada, mintegy 3,2 millió magyar is az új határokon túlra került, fele részük összefüggő tömbben élt a határ mentén. A nemzetiségek egyenjogúságáról szóló rendelkezések papíron maradtak. A nagyobb határ közeli városok (Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Arad, Szabadka) s a köztük lévő vasútvonalak az új államokhoz kerültek, a határokat hajózható folyók (Duna, Dráva, Tisza-kanyar) mentén húzták meg, de az Ipolyt is ide sorolták. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, s 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, Somoskő és környéke 1923-ban tért vissza. A döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közti években az ország meghatározó külpolitikai célja Trianon revíziója lett. A Párizs környéki békék hibás döntései jelentősen hozzájárultak a második világháború kirobbanásához. Magyarország az 1938-40-ben visszanyert területekért a háborús részvétellel fizetett Hitlernek, az 1947-es párizsi béke lényegében a trianoni határt állította vissza. (MTI-Panoráma) /85 éve írták alá a trianoni békét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Adrian Casunean-Vlad, az SZDP megyei szervezetének elnöke június 2-án tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: azt akarják a magyar politikusok elhitetni országgal-világgal, hogy a Kovászna megyei román gyermekek verik a magyarokat. Gyerekes csínyből etnikai összetűzést faragtak, s ráadásul még büntetni kívánnak, természetesen csak román gyermekeket és román pedagógusokat. Nincs már, aki megvédje a helyi románság érdekeit, neki kell megint ringbe szállnia, s felkérnie pártja parlamenti frakcióját, hogy tiltakozzék a szándékos ferdítés ellen. Casunean-Vlad egyúttal tiltakozott a Trianon-megemlékezések ellen, s elégtétellel nyugtázta, hogy az RMDSZ nem vesz részt azokon. /(s): Casunean szerint gyerekes csínyről van szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Egy hónap leforgása alatt másodszorra támadta a parlamentben Funar szenátor Frunda György szenátort: „miért mondja magát Gyurinak, amikor ő voltaképpen Gheorghe?” Egy technikai jellegű törvény volt napirenden, amelynek az égvilágon semmiféle etnikai vonzata nem volt. Ennek ellenére Funar kiabálni kezdett: az RMDSZ ne nyilvánítson véleményt, mert nem jegyezték be mint politikai alakulatot, így törvénytelenül vesz részt a politikában, és egyébként is Frunda György igazi neve Gheorghe. Frunda György válaszában kifejtette: 1951-ben született, amikor érvényben volt a Romániában az a rendelet, hogy minden gyermek keresztnevét – ha volt román megfelelője –, le kellett fordítani. Ő azonban Gyuri, minden iskolatársa – köztük Funar felesége is – így szólította őt. 1956 novemberében édesapját politikai okokból letartóztatták, és halálra ítélték. Ötüket sújtották ezzel az ítélettel. A csoport első tagját kivégezték. Édesapja úgy menekült meg, hogy nemzetközi nyomásra a halálos ítéleteket életfogytiglani börtönre változtatták. Édesapja 1964-ben szabadult, az utolsó elítélt csoport tagjaként. Most azonban úgy érezte, kötelessége megmagyarázni, miért írta a kommunista rendszer a nevét románul. Tanulmányai egy részét román nyelven végezte. Büszke arra, hogy négy-öt nyelvet beszél. Mindig azon volt, hogy éppen olyan jól megismerje a román kultúrát, mint a magyart. A terem – kivéve „természetesen” a Nagy-Románia-párti traktust – megtapsolta Frunda Györgyöt. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Gheorghe Frunda miért Gyuri? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, az RMDSZ felelősségét firtatta a Sepsiszentgyörgyön történt magyarveréssel kapcsolatban. Az MPSZ követeli a kormánytól, a koalíció tagjaitól (tehát az RMDSZ-től is), intézkedjenek, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő. Szász szerint nem kizárt, hogy ezek kitervelt dolgok, hogy a székelyföldi fiatalok ne érezhessék biztonságban maguk szülőföldjükön. Szász emlékeztetett: „Az RMDSZ azzal riogatott tavaly a választások előtt, hogy ha nem jut be a parlamentbe, akkor jönnek majd a magyarverések Romániában is. Az RMDSZ bejutott a parlamentbe, sőt, kormányon van, de még a prefektus is magyar.” „Kormányon vannak, mindenféleképp felelősséggel tartoznak”. /”Kormányon vannak, felelősséggel tartoznak”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Madéfalván június 3-án felavatták az 1764-es esztendő januárjában a Habsburg önkénynek ellenszegülő, ősi szabadságukat védő székelyek egyik vezéralakja, Zöld Péter pap szobrát. Ott volt Oláh Ilona, a Németországban élő madéfalvi elszármazott, a műalkotás főszponzora és Nagy Ödön művész, a szobor kivitelezője. Tamás József püspök leleplezte és felszentelte a műalkotást. Máthé Sándor iskolaigazgató ismertette a székelység ügyéhez hű plébános életútját, majd a nevét viselő iskola tanulói az alkalomhoz illő műsort szolgáltattak. /Kristó Tibor: Szoboravatás Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Évről évre együtt mutatkoznak be a Szent György-napok alkalmával a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képzőművészeti Kör tagjai. Műkedvelő művészek, a maguk épülésére és mások gyönyörködtetésére alkotják munkáikat. /Magyari Lajos: A sokarcúság dicsérete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Száz éve született Bordi András festőművész, aki érdemes lenne Marosvásárhely post mortem díszpolgári címére. A Kultúrpalota gondnoka és a nagybecsű műgyűjtemény, a képtár őre, igazgatója volt, aki a legnehezebb időkben műkincsek sokaságát mentette meg a háborús pusztulástól. Az általa újjáélesztett és közel egy évtizedig működtetett városi festőiskolában ifjú tehetségek százait nevelte. Meghatározó szerepe volt a marosvásárhelyi képzőművészeti mozgalom országos jelentőségűvé növelésében. A szülőfalu, Héderfája nem feledkezett róla. A nevét viselő iskolában rendezett kiállításon méltatták művészetét. Bordi András Budapestről, Párizsból is hazajött, jelentős állásajánlatok dacára előbb faluját, majd Marosvásárhelyt választotta élete, festészete helyszínéül. /N. M. K.: Száz éve született Bordi András (Héderfája, 1905. jún. 2. – Marosvásárhely, 1989. aug. 11.). = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Megjelent Kovászna megye településeinek atlasza a kolozsvári Suncart Kft. és a gyulai HISZI-MAP Kft. kiadásában, melyben megtalálható az övezet 2 megyei jogú városának, 3 városának, 39 közégének és 128 településének részletes színnyomásos térképe. Akárcsak Szilágy megye atlasza ez is a zilahi Colorprint Nyomdában készült. Az atlasz Kovászna megyét a maga teljességében mutatja be, ekképpen Kisgyörgy Zoltán a megye domborzatát, változatos növény- és állatvilágát, természetvédelmi területeit, fürdőhelyeit, idegenforgalmi nevezetességeit, régészeti leleteit, hajdani jeles személyiségeit mutatja be. A fordítás (román és angol nyelvre) Szabó Beáta munkája. /Háromszéki kalauz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Ion Iliescu ex-államfő elismerte, hogy foglalkoztatja a Szociáldemokrata Pártból (SZDP) való távozás lehetősége, és a szenátusi frakcióvezetői posztról is lemondana. Iliescu elmondta, sajnálja, hogy megváltoztatta korábbi döntését, és az SZDP 2004. augusztusi kongresszusának kérésére elfogadta, hogy az SZDP listáin induljon a parlamenti választásokon, és térjen vissza a pártvezetésbe. /Iliescu lemond a frakcióvezetőségről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Kuszálik Péter kigúnyolta Hantz Pétert, a BBTE adjunktusát, aki a virtuális konferenciát, európai kisebbségi felsőoktatási konferenciáját szervezte az interneten. Hantz Péter a „román állami egyetemi” infrastruktúráját használta föl arra, hogy a nemzeti kisebbségek elnyomásáról szóló konzekvenciát szövegezzen meg, írta, de ez szerinte nem meglepő. Tőkés László püspök a román államtól kapott püspöki fizetéséből (kb. 30 millió lej, havonta) „szidja a román államot és vádolja etnikai meg minden egyéb üldözéssel”. Hantz Péter kifogásolta, hogy a Sapientia Egyetemet a magyar állam tartja fenn és nem a román állam saját adófizetőinek pénzéből. Kuszálik viszont természetesnek tartja, hogy nem lehet állami magyar egyetem. A BBTE Hantz Péter szerint nem multikulturális egyetem. Kuszálik ezen is gúnyolódott: mennyivel szebb lesz az, amikor majd színmagyar épületben színmagyar diákok színmagyar tudósokról elnevezett termekben fognak színmagyarkodni. Kuszálik saját példáját hozta fel, ő románul végezte el Kolozsváron a Műegyetemet. /Kuszálik Péter: Morfondír. Hol a hiba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

Nagyenyeden, Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Szórványtengelyek 3. közösségi, önismeret-fejlesztő rendezvényét, melynek lényege az ismerkedés, kapcsolatteremtés volt. Megjelent Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a kolozsvári Tv szerkesztője és Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök, a Szórványtengely életre keltője. A rendezvényen Brassó, Kovászna, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megyei szórvány települések küldöttei vettek részt. Az estet a Kónya Tibor iskolalelkész által felkészített népi tánccsoport magyarlapádi, kalotaszegi és széki táncokkal nyitotta meg, majd Szőcs Ildikó igazgató köszöntőjében érintette Trianon kérdését. Dvorácsek Ágoston tartott előadást az elfelejtett kutatóról, Fenichel Sámuelről, Murádin László kolozsvári nyelvész és Hochbauer Gyula hétfalusi nyelvtörténész a József Attilát “eltanácsoló” professzorról, Horger Antalról beszélt, aki elsőként írta le a magyar nyelvjárásokat és területeket, a magyar igeragozás történetét, etimológiai, fonetikai könyveket jelentetett meg. Magdó János orvos, hétfalusi csángó helytörténész a méltatlanul elfelejtett Zajzoni Rab István költőről, kutatóról beszélt. Fehér megyét Lőrincz Konrád református lelkipásztor, Nagyszebent Szombatfalvi Török Réka mutatta be. A rendezvény Keresztes Enikő “Úgy szeress, mintha jó volna” című József Attila-estjével záródott (rendező: Márkos Ervin, Fogaras). A rendezvény keretében megnyílt Borsos Sz. Éva “Zsejki hangulatok” című tárlata. /T. A.: A szórvány azé, aki nem mond le róla. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./ A résztvevők száma találkozóról találkozóra gyarapodik. 2004 májusában az első szórványtalálkozóra három megyéből, 2005 januárjában már öt, a hétvégén Nagyenyedre hét megyéből jöttek el érdekeltek és érdeklődők. A magyar identitás szórványban is lehetséges megőrzését példázta a Bethlen Gábor Kollégium néhány hónapja megalakult tánccsoportja. Szőcs Ildikó igazgatónő jelezte, 700 diák és 60 oktató dolgozik az iskolában. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója leszögezte, hogy „felmentő seregek márpedig nincsenek, nekünk kell összefognunk, magunknak kell cselekednünk”. „Ma már nemcsak lelkész vagyok, hanem mezőgazdász, óvó bácsi, sőt asztalos is” – mutatkozott be a szórványban dolgozók feladatkörének sokoldalúságára utalva Szabó Csongor kérői református lelkész a szórványtalálkozón. Elmondta, hogy a szórványélet a lelki gondozás mellett hatványozottan megkövetel másfajta cselekvést is. 1996–97-ben barátaik segítségével gyülekezeti otthont építettek. Öt éve a dési egyházmegyéből 40–50 fiatalt sikerült toborozni a nyári ifjúsági találkozóra, mostanra már 400–500 ifjú sereglik össze. Négy éve kis asztalosműhelyt létesítettek, amelyben ma már 14 alkalmazott dolgozik, és amelynek a termékeit immáron határon túli kiállításokon is díjazzák. Óradnán örömmel nyugtázták, hogy Gyergyóditróban 5 óradnai lány ballag, akik anyanyelvű iskola hiányában néhány éve még alig beszéltek magyarul, most meg magyarul érettségiznek. Lőrincz Konrád Artúr felenyedi református lelkész szerint a megmaradás alapja a szociális, a kulturális, a gazdasági tevékenység, ezeket segíthetik mind a bel-, mind a külföldi testvérkapcsolatok. Kerekes Edit zilahi RMDSZ-elnök és Rozs Rita Éva tanár elmondták, dacára annak, hogy Szilágyságban jelentős a magyarság száma, a megyei tanfelügyelőségen egyetlenegy, félnormás magyar állás van. /Benkő Levente: Nem várják a nem létező felmentő sereget. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Június 5-én tartották Szatmárnémetiben a szatmári római katolikus egyházmegye legnagyobb ünnepét, a Jézus Szíve búcsút. Schönberger Jenő megyepüspök üdvözölte a megjelent vendégeket, élükön Takács Nándor nyugalmazott székesfehérvári püspökkel, majd három nyelven – magyarul, németül és románul – köszöntötte a teret megöltő mintegy hat-nyolcezer főnyi hívőt. Takács Nándor püspök szentbeszédében először Székesfehérvárnak az egész magyarság történelmében betöltött szerepét elevenítette fel, majd a búcsú névadója kapcsán a szeretett és az összetartás fontosságát helyezte beszéde központjába. Külön színfoltja volt az ünnepségnek a kaplonyi fúvószenekar játéka. Végül a körmenet következett, a hívek keresztaljak (plébániák szerint felsorakozva) papjaival az élen, énekelve körbe járták a város történelmi főterét. /(Sike Lajos): Jézus Szíve búcsú Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Erdélyben is több rendezvényt szerveztek Trianon 85. évfordulója alkalmából. Kolozsváron a határon túli magyar vidékeken lerombolt emlékműveket ábrázoló képeslapokból álló kiállítást mutattak be. A kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben a 140 képeslapot tartalmazó gyűjteményt – amint azt a rendezvényt szervező Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Bagoly Zsolt ismertette – nagy sikerrel mutatták be Nagyváradon, de a sepsiszentgyörgyieknek is lehetőségük lesz majd megtekinteni. Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa szerint összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált határon túli magyar vidéken felállított, Nagy-Magyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről sikerült szerezni képes dokumentumokat az elmúlt négy évben. A gyűjtés ötlete egy Magyarországon kiadott hasonló tematikájú kiadvány megismeréséből származik. Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, hogy senki se vonhassa kétségbe azok eredetiségét. Murádin Jenő művészettörténész előadását távolléte miatt Bagoly Zsolt ismertette. Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket, egyrészt a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először a román katonák erdélyi bevonulásakor a lakosság ösztönösen pusztított, másodszor 1920 táján a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta az emlékművek eltüntetését, a harmadik rombolási hullám pedig a harmincas években a román vasgárdista mozgalom megerősödésének időszakára tehető. A rendezvényen Gali Teréz előadóművész adott elő gitáros kísérettel korabeli dalokat, és Boér Ferenc szavalt szintén e témakörhöz kapcsolódó verseket. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség vezetői felszólaltak a megemlékezésen. – Nem Magyarországnak akarunk igazságot, hanem a határon túli magyarságnak – mondta Kiss Jenő, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója. Este hat órakor a város valamennyi – a magyar történelmi egyházakhoz tartozó – templomában megszólaltak a harangok, jelezve a megemlékezés kezdetét. Gazda Zoltán, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, a trianoni döntés áldatlan hozadékát orvosolni kell, de „nem a hatalomhoz való folyamatos odasimulással, hanem a történelmi igazságtétel szorgalmazásával, jogaink követelésével”. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kifejtette: vannak olyan pillanatok, amikor minden magyar egyformán érintett, amikor el kell tűnniük a politikai nézetek közötti különbségeknek, és rá kell jönnünk arra, hogy közösségi és egyéni létezésünk alakulásának ugyanaz a kiindulópontja. Adrian Cioroianu liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense szerint Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól. A történész nem tartotta drámai eseménynek például bemutatták Koltay Gábor Trianon-filmjét, sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is. /Trianonra emlékeztek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsvár egyetlenegy Trianon-megemlékezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte. A Szabadság, a helyi napilap bojkottálni próbálta a megemlékezést azzal, hogy nem volt hajlandó leközölni az EMI felhívását, mégis mintegy hatvan ember jött össze. Murádin Jenő művészettörténész, Szakács János szakértő és Magyari Levente előadásai közben Gali Teréz előadóművész és Boér Ferenc színművész korabeli költők verseivel idézte fel Trianont. A jelenlevők végük a Teológia udvarán gyertyát gyújtottak az ott álló harangnál. /Bagoly Zsolt: Szobordöntő Trianon Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Az Országgyűlés június 6-án ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a magyar állampolgárságról és a külföldiek beutazásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek eredményeképpen könnyebb lesz a külföldiek beutazása és ott tartózkodása. A parlament szintén igennel szavazott arról, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. A most elfogadott törvénnyel a kormány a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását, és az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartást kívánja elősegíteni. Bevezetik a nemzeti vízum intézményét, megszüntetik a kötelező hatósági orvosi vizsgálatot, rövidebb lesz az állampolgárság megszerzésének ideje, szűkül az alkotmányos alapismereti vizsgát tevők köre, és az ügyintézési határidő is csökken. /Parlamenti igen a magyar nemzeti vízumra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Az Európai Parlament elfogadta a Nicholson-jelentést, amelyben egyebek között az áll, hogy Románia csak akkor csatlakozhat 2007-ben az unióhoz, ha a következő elvárásokat teljesíti: határozott intézkedések a korrupció megfékezése, a rendőrségi kegyetlenkedések megszüntetése, a sajtószabadság biztosítása, az örökbefogadási moratórium által érintett családok jogainak elismerése érdekében. Az országban élő más nemzetiségűekkel szembeni bánásmódot miért nem kifogásolja az Európai Parlament? – tette fel a kérdést Boros Ernő. Talán azért, mert ezen a téren Romániában elfogadható a helyzet? Nem erről van szó. Az EU nyomásának engedve, Romániában az utóbbi években egész sor demokratikus törvény született. Csakhogy ezeket ebben az országban senki nem veszi komolyan. Ezek a törvények csak papíron léteznek. Biztosan jó az, hogy letagadják: a nem románoknak, jelenleg is negatív megkülönböztetésben van részük. /Boros Ernő: Rólunk miért hallgat a Nicholson-jelentés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Újabb magyarverés történt Erdélyben, jelezte június elsején Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke. Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy után ezúttal Marosvásárhelyen vertek meg két fiatalembert, mert magyarul beszéltek az utcán. A rájuk támadó román fiatalok bozgornak (hazátlannak) nevezték őket, majd nekik estek. Az egyik áldozat arccsonttörést és orrtörést szenvedett, a másik könnyebb sérülésekkel megúszta. A fiatalok a támadók bosszújától tartanak, ezért nem tettek feljelentést. Ennek tulajdonítható, hogy sem az erdélyi, sem a magyarországi média nem szerzett tudomást az incidensről. Az esetek nyomán az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete szórólapok terjesztését tervezi. Ezekben leírják, kikhez forduljanak azok, akiket nemzetiségük miatt támadás ér. Erdélyben, csak az utóbbi egy hónap alatt, három városban több mint 15 magyar fiatalt vertek meg, mert anyanyelvüket használták az utcán. A megoldást egy erdélyi magyar jogvédő iroda létrehozása jelentené, amely ingyenes zöldszám működtetésével és szintén ingyenes jogi képviselettel segítené az anyanyelvük használata miatt áldozattá vált magyarokat. /Fábián Tibor: Marosvásárhely: elhallgatott magyarverés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Marosvásárhelyen a legutóbbi tíz hónapban négy, többnyire magyar nyelvű könyveket is árusító könyvesbolt zárt be, végérvényesen. Aki Vásárhelyen könyvesboltot akar nyitni, a balkáni állapotok miatt egyszerűen képtelen üzlethelyiséghez jutni. A segélypénzeken megjelentetett könyvek általában kevés példányban jelennek meg. A sajtó helyi képviselői azután nagy hírverést rendeznek a könyvnek. Csökken a könyvvásárlás magyaroknál is. /Fazakas Károly Csaba: Mi volt előbb: a könyv vagy a könyvesbolt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Megrongálták a székelyudvarhelyi Príma Rádió technikai berendezését: ismeretlen tettesek feltörték a Csalóka-tetőn lévő adóállomás vasszekrényét, kitépték a falból, és összevagdosták a kábeleket. Orosz-Pál Levente, a Príma Rádió igazgatója elmondta: nem vittek el semmit, de minden jel arra utal, hogy előre megfontolt, szándékos rongálásról van szó. „Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a trianoni békediktátum 85. évfordulóján történt mindez, szerkesztőségünk ugyanis aznap délután az alkalomhoz illő zenés összeállítással jelentkezett” – nyilatkozta Szabó Attila felelős szerkesztő. László János, az adó tulajdonosa kijelentette: a Príma Rádiót lényegében elnémították. /Farkas Krisztina: Szándékos volt az elhallgattatás? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Az EMTE Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Karán Biró Zoltán, valamint, Rostás Zoltán dékán beszélt az egyetemről. A szociológia szakosokról Biró Zoltán közölte, meglehetősen sok jó képességű hallgató jelentkezik náluk. Bizonyos alapkészségek, alapismeretek tekintetében induláskor komoly hiányosságok vannak, ezért szintre hozó kurzusokat szerveztek. Minden hallgató diplomamunkájához önálló kutatást végzett valamelyik településen, térségben, nagyobb intézményben, iskolában. A tanulmányok egy jelentős része pedig felkérésére készült. Olyan munkát végeztek, amely hasznosítható lesz az illető térségben. Rostás Zoltán hangsúlyozta, hogy a térségre, piacra figyelő oktatás teljesen újszerű, máshol nem jellemző. A dékán a nagy eredmények között említette a Műszaki és Társadalomtudományi Karon kiépülő tanári kart. Induló egyetemnél nehéz főállású tanárokat találni. Övék az egyetlen tanszék, ahol 99 százalékban saját erőből állították össze a tanári kart. /Kovács Attila: Az egyetemnek a térség előtt kell járnia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Már Erdélyben is lehet fogni „az egyik magyarországi agymosási kultúrintézmény műsorait, kezdjük érteni, hogy miért is használják néhányan odaát ezt a jellemzést a kereskedelmi televízióra.”, írta az RTL Tv-ről Rédai Attila. Legutóbb Csonka András „szlovák” névrokonát mutatták be a magyarországi színésznek, aki „Komarno”-ban lakik. „Pont olyan, mintha egy másik Rédai Attila mondjuk Nagykanizsán lakna, s engem mint román névrokonát hoznának össze vele” – jegyezte meg a cikkíró. Vágó István általános műveltségi vetélkedőjében így szólt Tamási Áron szülőfalujáról: Farkaslaka, mostani nevén Lupény. Aztán kijavította magát: mostani román nevén. Romániában jelenleg törvény rögzíti a település magyar nevét, tehát még hivatalos szinten is lehet így használni, nemhogy egy tévéműsorban. De nem csak az RTL Klubra jellemzők az ilyen megnyilvánulások. Nemrég a Magyar Televízió híradójában a temesi árvizek következményeiről tudósítva „romániai Bánátról” beszéltek Bánság helyett. /Rédai Attila: Bánáttól Komarnóig, magyarul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./

Zsehránszky István szerint a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, a Tóték volt az eddigi csúcs a Kisvárdai Fesztiválon. Tipikus fasizmusellenes, és ezen belül a fasizmus magyar változata ellen kihegyezett műnek tekintették a darabot. A Tóték színházi pályafutása a kollektív bűnösség eszméjét és hangulatát táplálta. Valójában Vidnyánszky Attila rendezése nyeri vissza a Tótékat. Vidnyánszky megcsinálja a világháborúban vergődő vidéki magyar világot. Ilyen roncsokat termel minden háború és minden hadviselés. Ilyenné válnak a betolakodók a végtelen orosz pusztán, a vietnámi őserdőben és az iraki sivatagban is. /Zsehránszky István: Kisvárda, XVII. Az őrnagy és a halál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Nagyszalontán sikeresek voltak a Szalontai Napok. Az ötnapos rendezvénysorozat a szórakozás és a kikapcsolódás mellett erősítette a lokálpatriotizmust, állapította meg Török László nagyszalontai polgármester a magyarországi testvérváros, Túrkeve műsorával június 5-én, vasárnap véget ért városnapokról. Jövőre ünnepli a hajdúváros a település alapításának 400. évfordulóját. A város alapításának 300. évfordulóján, 1906-ban országos ünnepséget tartottak Nagyszalontán. A mostani Szalontai Napokon bemutatták Dánielisz Endre helytörténész Galíciától a Garda-tóig című kötetét, az Arany János Emlékmúzeum galériájában pedig két japán művésznő alkotásaiból nyílt kiállítás. /R. Sz.: Szalontai Napok: gusztusban „magyarosan” folytatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Bemutatták Kolozsváron a Brassai Sámuel Líceum közgazdasági osztálya Közmag című kiadványának felújított formában jelentkező legfrissebb számait. Egyes diákszerzők más iskolákból is bedolgoztak a lapba. A Közmag diákjai keresik a közérdekű témákat. /Ö. I. B.: Megújult a KÖZMAG. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Megjelent Páll Lajos Cigány-kantáta (versek) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete. A díszkiadású kötet Páll Lajosnak az 1960-as években írt nagy sikerű verseit tartalmazza, köztük az Eszmélet címűt is, melynek sorai „fejben születtek” meg először, a Luciu-Giurgeni-i rizsültetvényen, derékig érő vízben... Akkoriban a költő ’56-os politikai elítélt volt. A kötetet a költő grafikái illusztrálják. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó legújabb kötete. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./