Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. június 20.
A két székelyföldi megye mindeddig csupán egyetlen projektet állított össze, a Borvíz útja elnevezésűt. Könnyen lehet azonban, hogy Kovászna és Hargita megye közös programjából sem lesz semmi, miután a Kovászna megyeiek által összeállított és elnyert projektet Hargita megyeiek nem támogatják, jelezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A Borvíz útja elnevezésű projekttel az eredeti elképzelések szerint a három székely megye rukkolt elő, Maros megye azonban időközben kiszállt, Hargita megye pedig átengedte a kezdeményezést a háromszékieknek. Végül a pályázatot a Kovászna Megyei Tanács készítette el. A 8,5 millió eurós terv tíz háromszéki és hat Hargita megyei „borvizes” település infrastrukturális fejlesztését, valamint a Kovászna–Kézdivásárhely–Sepsibükszád útvonal korszerűsítését irányozza elő. A döntésnél meglepő módon a Hargita megyei küldöttség tagjai testületileg a terv ellen szavaztak. „Takács Csaba téved, mi nem a Borvíz útja ellen szavaztunk Gyulafehérváron, hanem a teljes, harmincas projektlista értékelése ellen. Egyéb, Hargita megyei illetőségű pályázatokat elutasítottak, vagy hátrányosabban rangsoroltak, mint megérdemelnék: ezt kifogásoltuk” – nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. /Salamon Márton László: Hargita–Kovászna-ellentét a közös fejlesztési projekt ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./
2005. június 20.
A tanév utolsó napján, június 17-én osztották ki a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány díjait a kiemelkedő eredményeket elért általános iskolások között. A díjat tavaly alapította a szervezet, és a fejenként egymillió lejes jutalmat olyan Temes megyei, vidéki magyar diákok kapják, akik kiváló iskolai és egyéb teljesítményeikkel hívták fel magukra a figyelmet a tanév során. /P. L. Zs.: Átadták a Szórvány-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./
2005. június 20.
Június 19-én ünnepi istentisztelet keretében történt Kolozsváron az evangélikus-lutheránus templomban az Izrael állam által adományozott Igazak-díja átadása. A díjban Járosi Andor kolozsvári esperes-lelkész, teológiai magántanár leszármazottai részesültek. Az Igaz emberek elismerést azok kapják Izraeltől, akik a holocaust idején zsidókat mentettek. A díjátadás előtt Kiss Béla lelkipásztor emlékbeszéde hangzott el. 1963-tól Romániában ötven embert díjazott az izraeli állam, világszerte pedig húszezret. Járosiék nemcsak szállást adtak, hanem hamis iratok beszerzésében is segítettek a zsidóknak, ezzel saját biztonságukat, szabadságukat kockáztatva. Járosi Andor ezelőtt öt évvel kapta meg az Igazak-díját, de átadására csak most került sor. /Köntös Imola: Járosi Andor az Igaz emberek sorában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2005. június 20.
Június 18-án Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Starmüller Katalin Hangulatok című grafikai tárlata. A Kolozsvári Állami Magyar Opera jelmez- és díszlettervezője huszonnégy friss rajzát és festményét tárta közönsége elé. /Ördög I. Béla: Hangulatok a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2005. június 21.
Néhány nappal ezelőtt 22 tekintélyes civil szervezet – közöttük a Polgári Szövetség, a Temesvári Társaság, a Pro Democratia, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége – felhívással fordult az ország első számú méltóságaihoz. A rendszerváltásban vezető szerepet betöltő civilek azt követelik, hogy legalább most, tizenöt éves késéssel kezdődjön meg “A kommunizmus pere”. Azt követelik, hogy a kommunista rezsimben elkövetett bűntényeket és visszaéléseket – a meglévő dokumentumok alapján – az emberiség elleni bűntényekké, következésképpen elévülhetetlenekké nyilvánítsák. Továbbá a törvény erejével szögeznék le: semmisnek nyilvánítják a kommunista bíróságok összes politikai pereinek ítéleteit, az államelnök pedig a parlament előtt ítélje el a kommunizmust, mint törvénytelen és bűnös rezsimet. A hétpontos követelésben szerepel többek között a Temesvári Kiáltvány nyolcadik pontjának elfogadása, az 1987-es brassói munkáslázadás, a ’89-es decemberi forradalom, az 1990-es véres marosvásárhelyi események, a bányászjárások dossziéi ügyében folytatott vizsgálatok befejezése, valamint az, hogy vizsgálják ki, miként konszolidálódott újra Romániában a szekurista-kommunista oligarchia. Válasz eddig nem érkezett a címzettektől. Június 18-án – két baloldali politikai zsebalakulat egyesülésével – új párt alakult, jelvénye a sarló és kalapács, alapján vörös zászlóval. Elnöke – a Nagy-Románia Párt egyik egykori kisvezére – többek között a következőket mondta: “Mi magunkénak tartjuk Ceausescu értékét. Ő egyike Románia legnagyobb vezetőinek, talán a múlt század legnagyobbja.” Hát ilyen Janus-arcú a mi társadalmunk, tette hozzá Kilin Sándor újságíró. /Kilin Sándor: Janus-arc. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./
2005. június 21.
Az őszi ülésszakra halasztották a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitáját. Jelenleg a szenátus jogi és emberjogi szakbizottságában van a tervezet: nagy valószínűséggel a félév végéig sem tudják elkészíteni róla a jelentést a sok módosító indítvány miatt. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint most kellene megrendezni azt a társadalmi vitát, amit az RMDSZ vezetősége megspórolt, amikor a törvénytervezetet idő előtt átadta a kormánynak. Érdemes lenne nemzetközi szinten is foglalkozni a törvénytervezettel. Meg kell keresni az európai hírű szakértőket, kikérni a véleményüket. Erre jó alkalom a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Az RMDSZ vezetősége nem kíváncsi sem a nemzeti jobboldalon levő különböző véleményekre, sem a szakértői véleményekre. A kisebbségi törvénytervezet nem kínál megoldást a Székelyföld alapvető problémáira. Többségi szavazással úgy határoztak, hogy az RMDSZ frakciói nem vállalják az SZNT törvénytervezetének a benyújtását. Az SZNT törekvése, hogy törvénytervezetében egyedi esetként kezeli a Székelyföldet, és kiharcolja Székelyföld területi autonómiáját, a járható utak közül az egyik. Dél-Tirolban hasonló egyedi alkuról volt szó. Ez követhető modell. A Toró T. Tibor által kezdeményezett és Bakk Miklós politológus által vezetett nemzetközi munkacsoport kidolgozott egy regionális autonómia-kerettörvényt, ezt is elő kell venni. /Makkay József: Áttörést a székelyföldi autonómia ügyében. Beszélgetés Toró T. Tibor parlamenti képviselővel a kisebbségi törvénytervezetről és a székelyföldi autonómiatörekvésekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 21./
2005. június 21.
A XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem július 17-24-e között lesz, számos román és magyar politikus, közéleti személyiség látogat Tusnádfürdőre. Szabó András főszervező és Ilyés Szabolcs, a tábort szervező ErGo Egyesület ügyvezető elnöke elmondta, a magyarországi meghívottak listáján Orbán Viktor volt miniszterelnök, Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Martonyi János volt külügyminiszter, Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is szerepel. Meghívták a magyarországi kormánypártok képviselőit is. Várják többek között Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét és Renate Weber elnöki tanácsadót, ugyanakkor az RMDSZ néhány vezető politikusától is pozitív visszajelzést kaptak. /Lázár Lehel: A magyar kormány képviselőit is várják Tusnádra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./
2005. június 21.
Az ország délnyugati részének szórványmagyarsága is szeretne szerepet játszani a helyi közéletben és a civil szférában egyaránt, de ehhez egy olyan közösségszervezőre lenne szükség, aki elindítaná őket a polgári kezdeményezés útján. Ezt a következtetést vonhatták le Boksánbányán és Resicabányán az olvasókkal szervezett találkozókon, amelyeken a Nyugati Jelent Balta János terjesztési igazgató, Pataky Lehel Zsolt temesvári szerkesztőségvezető és Makay Botond resicabányai református lelkipásztor, a lap Krassó-Szörény megyei munkatársa képviselte. Boksánbányán a közérdekű, tájékoztató és tanácsadó jellegű cikkek fontosságát emelték ki. Resicabányán a magyar nyelvű oktatás jövőjéért aggódtak. Jelenleg öten tanulnak az elemi I–IV. osztályában, a tanítónő pedig külföldre költözik. Várják most végző tanítóképzősök jelentkezését. /Író-olvasótalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./
2005. június 21.
Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányához két hozzászólást mellett olvasható Bottoni összegzése a vitáról: a/ Kuszálik Péter /az inkvizítor, ahogyan Tamás Pál nevezte/ ismét felsorolta Sütő András elleni érveit. Elmagyarázta többek között, hogy Sütő az alázat fogalmát nem a Szent Ágoston-i, hanem a marxi-lenini tanok szerint értelmezte. Kuszálik szerint ebben a vitában nem voltak „előre megfogalmazott ítéletek”. A „kompromisszumok határairól, a hatalom-közeliek kiváltságairól és gőgjéről volt szó.” /Kuszálik Péter: Néhány morzsa. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 21./ b/ Nem kívánom grafomán munkatársukat, bizonyos Kuszálik Pétert megtisztelni azzal, hogy vitába bocsátkozom vele, írta Kántor Lajos. Azonban Kuszálik Az ügyvédi kamara c. cikkében (jún. 2.) szereplő állítása, hogy Kántor csak Réthy Andor bibliográfiáját mondta maradandónak a Láng Gusztávval közösen írt irodalomtörténetükből, „egyszerűen hamis”. A magát szintén bibliográfusnak (is) vélő K. P.-ről a cikkében Romániai magyar irodalom című könyvük kiadási évét pontatlanul jelölte meg. /Kántor Lajos: „Maradandó” hazugságok ellen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./ c/ Stefano Bottoni hangsúlyozta, vitaindító tanulmánya nem Sütő András személyét vagy írói képességeit elemezte. Szerinte szükség van a 1945 utáni (magyar) kisebbségkutatás újraértelmezésére. „A kisebbségtörténet, a kisebbségkutatás egyfajta tudományos gettóvá vált, amiből a lehető leghamarabb ki kell lépni.” A kommunista társadalom „sűrű hálózatok és sokrétű kapcsolatok által összeforrt kényszeregységet” hozott létre. A diktatúra nem új szocialista embert hozott létre, hanem „meghasonlott, eltorzult személyiségű embert, aki egyszerre áldozat és együttműködő, ellenzéki és rendszerpárti, fekete és vörös.” /Stefano Bottoni: Zárszó helyett. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./
2005. június 21.
Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte a máramarosszigeti Hollósy Simon Vegyes Kar, a helyi református templomban. A jubileumi ünnepségen a nagybányai Lendvay Márton Színjátszókör tagjai József Attila születésének századik évfordulójára emlékeztek összeállításukkal. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke a máramarosszigeti kórus tizenöt éves múltját méltatta, amely néhai Zahoránszky Ibolya fáradhatatlan munkájának köszönhető. Felléptek Erdély-szerte, Kárpátalján és Magyarország több városában. /Berszán Blanka: Kórusünnep Máramarosszigeten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./
2005. június 22.
Király András Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő parlamenti nyilatkozatában elítélte az ott elhangzott magyarellenes kijelentéseket. Elfogadhatatlanok azok a magyarellenes megnyilvánulások, hogy a magyar egyházi javak visszaszolgáltatásának feltételeként szabták meg, hogy a magyar kormány véglegesen oldja meg a Gozsdu-örökség problémáját. Egyes képviselők elfelejtik, hogy a javakat nem Magyarországnak adnák vissza, hanem olyan jogi személyeknek vagy egyházaknak, amelyek Románia területén működnek, és elfelejtik azt, hogy az egyházaknak, beleértve az ortodox egyházat is, nincs nemzetiségük. /Király András képviselő politikai nyilatkozta. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./
2005. június 22.
Országszerte összesen 12 976 magyar nyolcadikos vizsgázott június 21-én anyanyelvéből, rajtuk kívül pedig még 1162 német, 75 szlovák, 28 szerb és 20 ukrán nemzetiségű diák „kisérettségizett”. Dáné Szilárd Hargita megyei magyar szakos tanfelügyelő szerint a tételek közepes nehézségűek voltak. A diákok szövegértési és szövegértelmezési képességeit Balassi Bálint Egy katonaének című műve egy részletének alapján mérték le, illetve tesztelték nyelvi ismereteiket is. Országszerte 279 332 végzős „kisérettségizik”. /Bálint B. Eszter, D. Balázs Ildikó: Balassiból „kisérettségiztek” a nyolcadikos magyar diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 22.
Az új lej bevezetéséről június 13-án 30 ezer magyar nyelvű szórólapot küldtek Sepsiszentgyörgyre. A Kovászna megyei prefektúrán azonban csak június 20-án, kezdték szétosztani a népszerűsítő anyagot. Nicolae Carlanescu, a prefektúra jegyzője elmondta, azért késett a prospektusok terjesztésével, mert az elmúlt héten Bukarestben tartózkodott. Az elmúlt hónapban a román nyelvű szórólapok és plakátok megérkeztek, azokat szétosztották. Hargita megyébe június elején 22 ezer magyar nyelvű szórólapot küldtek. Maros megyébe 1560 darab magyar nyelvű szórólap érkezett. Mugur Isarescu jegybanki kormányzó jónak nevezte a tájékoztatási kampányt. /Elsikkadt a tájékoztatási kampány? = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 22.
Összesen 178 iskolai tábort tartanak számon Romániában, azonban mindössze a fele kapta meg a működési engedélyt az idei nyárra. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke elmondta, az évtizedekkel ezelőtt létesített táborok többsége felújításra szorul, sok helyen nem teljesítik a működtetéshez szükséges minimális feltételeket: nincs ivóvíz, a mosdók és mellékhelyiségek nem felelnek meg az egészségügyi feltételeknek, a szobák bútorzata és a konyhai felszerelés elavult, némely esetben maga az épület sem biztonságos. /Valkai Krisztina: Sürgős tatarozásra szorulnak az iskolatáborok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 22.
Június 21-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban a tanulók moldvai csángó játék-összeállításukkal köszöntötték a Szivárvány című gyermekfolyóirat munkaközösségét, a lap 25. születésnapi rendezvényén. Zsigmond Emese főszerkesztő megköszönte az előadást. A folyóirat születésnapja januárban volt, az ünnepséget mostanra halasztották. A Szivárvány és a másik gyermeklap, a Napsugár legszebb meséiből készített kötet, a Mese, mese, mátka ugyanis most jelent meg. A 25 évvel ezelőtti indulásakor népes belső munkatársi gárdával rendelkezett a gyermeklap, mára kéttagúra zsugorodott a szerkesztőség, Zsigmond Emesére és Müller Katalinra, aki a folyóirat grafikai megjelenéséért felelős. Tevékenységüket azonban lelkes munkatársak segítik, név szerint: Imecs Veronka, Pauer Ildikó, Tulogdy György és Salamon Károly. Fodor Sándor író a Csipike posta rovatot ma is vezeti, méghozzá ingyenesen. /Köllő Katalin: Boldog születésnapot, Szivárvány! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 22.
Egyre-másra jelentek meg a magyar sajtóban a beszámolók arról, hogy a VIII. osztályt végzett magyar gyerekek közül feltűnően sokan buktak meg a képességvizsgán, nagy részük a román nyelv és irodalom miatt, főleg az olyan megyékben, ahol a magyarok túlnyomó magyar többségű településeken élnek. Szilágyi N. Sándor hosszadalmasan kifejtette, szükség van arra, hogy magyar iskolákban a román nyelv tanítása első osztálytól ne csak a negyedik elemiig, hanem a középiskola, a líceum végéig a nyelvelsajátítás szempontjait követve történjen. A törvénymódosítás után pedig rögtön ki kell dolgozni a modern nyelvoktatás elveit követő, szakszerű tanterveket, és megírni az ezekhez tartozó korszerű nyelvtanítási módszereket követő tankönyveket. Miért is buknak meg a magyar gyermekek románból évről évre? Erre Simó Erzsébet már tavaly megadta a választ a Háromszék 2004. július 19-i számában: azért, mert ,,nem sikerült e majdnem másfél évtizedes időszak alatt azt sem elérni, hogy a politika, a nemzeti kizárólagosság avítt elve távol maradjon az oktatástól. Hogy a magyar, de szlovák vagy török, tatár, illetve ukrán gyermekeket a modern pedagógia és módszertan eszközeire támaszkodva tanítsák meg a román nyelv és irodalomra, az ország történelmére és földrajzára, ne talpig trikolórba öltözött honatyák habókos elképzelése szerint. A sokat vitatott tanügyi törvényt az elmúlt hat-hét esztendő alatt az RMDSZ meg sem próbálta megváltoztatni, a magyar egyetemekért folyó küzdelemben elveszett az igazi cél: minőségi oktatás az elemi, általános és középiskolákban, valamint a fiatal magyar értelmiség újratermelése a felsőfokú képzésben. /Szilágyi N. Sándor: Miért buknak meg a magyar gyermekek románból? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21., folyt.: jún. 22./
2005. június 23.
Markó Béla, az RMDSZ-elnöke, kormányfő-helyettes megállapította, hogy az erdélyi magyar társadalmon belül nő a pluralizmus igénye. Ugyanakkor „ha több pártot akarunk magunknak, akkor egy sem lesz”, szögezte le. A romániai magyarság a maga 6 és 7 százalék közti arányával két szervezetet soha nem fog tudni bejuttatni a román parlamentbe, csakis egyet. – A kormány a déli fejlesztésekre koncentrál, az észak-erdélyi autópálya már túlságosan északra van nekik. A székelyföldi utak rossz állapotát sokan felvetették. A Pénzügyminisztérium nem képes a megfelelő forrásokat felkutatni, a gödrök betömésére sincsen elég pénz.- Az 1990-es marosvásárhelyi események feltárására is szükség van. /Tibori Szabó Zoltán: Nekik az észak-erdélyi autópálya túlságosan északra van. Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2005. június 23.
Nem valószínű, hogy a következő időszakban etnikai konfliktus tör ki Romániában, de átmenetileg számolni kell még egy olyan konfliktus-potenciál meglétével, amelyet szélsőséges politikai alakulatok kiaknázhatnak, amennyiben ezt érdekeik megkövetelik – fogalmazta meg Salat Levente politológus, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának a vezetője az Etnikai kapcsolatok barométere 1994–2002 című kötet bemutatója alkalmából. Salat Levente szerint enyhülő tendencia tapasztalható a romániai kisebbségek és többség közötti viszonyban. Meglátása szerint a súlypont áttevődik a romakérdésre. A roma elit megjelenésével a kérdés fokozatos etnicizálódása figyelhető meg. Salat szerint ez elutasító magatartást fog kiváltani mind a román, mind a magyar kisebbség részéről. Az elmúlt közel tíz esztendő során kollektív sikertelenségi érzés gyűlt fel a magyar közösség tagjaiban, mivel az erdélyi magyarság három szintű autonómiára, önálló állami egyetemre, a magyar nyelvnek az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozó célkitűzései nem valósultak meg. Két törésvonal van, az egyik a románok és magyarok identitás-szerkezetei között mutatható ki, a másik pedig a magyar kisebbség etnopolitikai célkitűzései és a román többség ezzel kapcsolatos fogadókészsége között van. A román államot a romániai magyarok többsége hajlamos továbbra is velük szemben ellenségesen fellépő hatalomként megítélni, a magyar állam szerepével kapcsolatban pedig túlzott várakozások alakultak ki. Mindez segíti az elvándorlást. Salat úgy látja, hogy a két ország érdekei 1918 óta először megegyeznek: a romániai magyarok tömeges kivándorlása Magyarországnak a negatív demográfiai tendenciák miatt lenne előnyös, a román politikum célja pedig az, hogy a romániai magyarság – a zsidókhoz és a szászokhoz hasonló módon – etnográfiai színfolttá zsugorodjon. /B. T.: Javuló etnikumközi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2005. június 23.
A Református Teológia, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület székhelye Kolozsváron található, ezért mindig ott volt papszentelés. Idén azonban Marosvásárhely adott otthont a 18 fiatal lelkész (2 lány és 16 fiú) felszentelésének, és az egyházkerület közgyűlésnek. Június 21-én a templomban Kató Béla püspök-helyettes hirdetett igét, majd 18 kispap letette az esküt, ezután idősebb társaik, köztük a püspök és helyettese, megáldották őket. Az Erdélyi Református Egyházkerületben az 500 lelkipásztorból körülbelül hetven a nők száma. A rendszerváltás előtt korlátozták a lelkészi évfolyamok létszámát, hat tagú évfolyamok is voltak. Évtizedekig többen mentek nyugdíjba, mint ahányat föl lehetett venni. 1990 után egyszerre mindent be akartak pótolni. Volt olyan évfolyam, ahol százan voltak. A „százas évfolyam” – így nevezik az 1995-96-ban végzetteket. Sikerült feltölteni a hiányt. A püspök nem a lelkészhiánytól, hanem a hívek fogyatkozásától tart. /Máthé Éva: Eskütétel a marosvásárhelyi Vártemplomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2005. június 23.
Marosvásárhelyen a Népi Egyetem magyar néprajzi tanfolyama az egyetlen hivatalosan engedélyezett ilyen jellegű kurzus Erdélyben, 1993 őszétől Asztalos Enikő tanárnő vezetésével működik. Sokan a tanultak hatására fogtak hozzá szülőfalujuk vagy választott szülőföldjük népi értékeinek összegyűjtéséhez, a diákok, egyetemi hallgatók általános műveltségük kiegészítésére folytattak néprajzi tanulmányokat. A hallgatók évi nyolcvan órában a magyar néprajz alapfogalmaival ismerkedhetnek meg, a harmadik évfolyamon általában azok maradnak, aki kutatással szeretnének foglalkozni. A Népi Egyetemnek szerződése van a Pedagógusok Házával, ami azt jelenti, hogy a tanárok, tanítók számára érdempontok járnak a tanfolyam elvégzéséért. A hallgatók gyűjtésének eredményét a Marosvásárhelyi Napok keretében megnyíló kiállításon mutatják be évről évre. /(bodolai): Bevezetés a néprajztudományba. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
2005. június 23.
Hargita megye Tanácsa, a magyar Országgyűlés Alkotmány és Igazságügyi Bizottsága, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a romániai Kisebbségi Hivatal közös szervezésében rendezik meg a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű diákszemináriumot, július 3-9 között Tusnádfürdőn. /Diákszeminárium Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2005. június 24.
A kormány nemrég jelentést juttatott el a Strasbourgban székelő Európa Tanácshoz (ET) a kisebbségek helyzetéről. A nemzetiségi szervetek által már korábban véleményezett jelentés alapján az ET Miniszterek Tanácsa határozatot fogad el a jövőben arról, hogy Románia mennyire tartja tiszteletben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. Románia 1995-ben ratifikálta az Európa Tanácsban elfogadott Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A jelentést még az előző kormány idején dolgozta ki a Külügyminisztérium. A jelentés megállapítja azt is, hogy a Romániában hivatalosan bejegyzett 20 nemzeti kisebbség közül 15-nek a lélekszáma csökkent a 2002-es népszámlálás adatai szerint az 1992-höz képest. 2004-ben 240 milliárd lejt kaptak az állami költségvetésből a kisebbségi szervezetek, ebből a legtöbbet, 50 milliárdot, a Communitas Alapítvány, a legkevesebbet pedig, 3 milliárdot, a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége. A lakosságban képviselt számarányukhoz képest a kisebbségek jóval kisebb arányban részesülnek anyanyelvi oktatásban. A kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó előírásait általában mindenütt tiszteletben tartják, de a közintézmények feliratainak a helyzete rosszabb, a kisebbségek anyanyelvén a lakossággal értekezni tudó közalkalmazottakat pedig csak részlegesen alkalmaztak a polgármesteri hivatalokban, így Fehér megyében 7 magyar és 1 roma érdekeltségű településéből csak 3-ban, Kolozs megyében 25-ből 24-ben, Beszterce-Naszód megyében pedig egyedül Árpástón. Szilágy megyében a legjobb a helyzet ilyen téren, Szeben megyét pedig a jelentés nem említi. /B. Á.: Kisebbségi kormányjelentés az Európa Tanácsnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2005. június 24.
Szilágy megyében a nyolcadikosok képességvizsgájára 2949 kisdiák iratkozott be, köztük 626 magyar, de az utóbbiakból magyar nyelv- és irodalom írásbeli vizsgán 19 tanuló nem jelent meg. A magyar nyelv és irodalom vizsgadolgozatait javító egyik tanár szerint a diákok nem eléggé felkészültek. Egy szilágysági konferencián Szabó István helyettes főtanfelügyelő jelezte: el kellene gondolkodni azon, hogy körzetesítéssel kialakított, jó felszereltségű iskolákban oktassuk-e gyerekeinket, vagy továbbra is fenntartsuk azokat a falusi iskolákat, amelyekből a diákok 10–20 százalékának sikerül a képességvizsgája. /Józsa László: Szilágy megye. A vizsganapokkal együtt a kisérettségizők is fogytak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2005. június 24.
Marosvásárhelyen a városi önkormányzat által kiválasztott magyar és román kimagasló személyiségek lettek a város díszpolgáraivá, illetve Pro Urbe-díjasok azok, akik sokat tettek Marosvásárhelyért. Idén a magyar nemzetiségű értelmiségiek közül Kirsch Márta nyugalmazott matematika-tanárnőre és Hollanda Dénes professzorra, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi karainak dékánjára esett a választás. Kirsch tanárnő 34 éven át tanított matematikát, ebből 27 évet megszakítás nélkül a Bolyai Farkas Líceumban. Évtizedeken át ingyenesen olyan érettségi-felkészítő különórákat tartott, melynek nemcsak iskolájában, hanem a városban is híre ment. Hollanda Dénes professzor előbb a brassói műszaki egyetemen, majd a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen fejtett ki jelentős oktatói és kutatói tevékenységet, jelentős találmánya is van. Egyetemépítő tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett. Idén három személyiség kapott post mortem díszpolgári címet. Trózner Erkel Sarolta, Erkel Ferenc dédunokája a város jeles személyisége volt, aki nagyban hozzájárult a helyi zenei élet fellendítéséhez, valamint a jelenleg is működő művészeti középiskola beindításához. További magyar post mortem díszpolgárok: Grün László kiváló röplabdaedző, aki egy éven át koncentrációs táborban volt, és a közelmúltban számtalan iskolában, más helyeken, itthon és a nagyvilágban előadásokat tartott a holokausztról és Simon László szabadfogású birkózó, aki 1974-ben világbajnok volt. Pro Urbe-díjas lett Durszt György kiváló producer, dramaturg, rendező, számos művész-, dokumentum- és kísérleti film készítője, aki a Duna Műhely vezetőjeként 1994-ben létrehozta a Duna Műhely Díjat, mellyel a határon túli, fiatal filmes alkotókat támogatja. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárokat avattak, Pro Urbe-díjakat adományoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2005. június 24.
Marosvásárhelyen a Hunyadi László Baráti Köre Társaság (HLBKT) elérte: évente legalább egyszer sokan emlegetik az elhunyt barát, a kiváló színművész, Hunyadi László nevét, aki alig 52 évesen hagyta itt családját, pályatársait. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának évadzáró előadása (Cseresznyéskert) előtt a HLBKT kiosztja a Hunyadi László díjakat. A két fiatal színészt évről-évre a társulat tagjai választják ki maguk közül – titkos szavazással. Idén ők: Darabont Mikold és Bodolai Balázs. A nyugalmazott színészek közül a társaság kuratóriuma, illetve a színház vezetősége választja ki a jelöltet, idén ő Tamás Ferenc. A műszakiak közül ezúttal Kovács Zoltán fénymestert jutalmazzák, és továbbra is folyósítják a tanulmányi támogatást a művész lányának, Hunyadi Zsuzsának, aki teatrológia-hallgató. Napokon belül jogi személyiség lesz a HLBKT, és akkor pályázhat annak érdekében, hogy jelentősebb összeggel jutalmazzák az arra érdemes kollegákat. Idén július 1-3-a között rendezik meg Mikházán a harmadik Csűrszínházi Napokat. Ennek keretében a Csíki Játékszín mutat be két előadást – ingyen. A faluban pazar motel épült az utóbbi időben, ezt a csíki színi társulat fogja felavatni. /(Máthé Éva): Szép gesztus. Emlékeznek és díjaznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Hunyadi László (Kolozsvár, 1951. okt. 30. – Csíkszereda, 2001. okt. 2./
2005. június 24.
A műemlékvédelmi program első nagy sikere az volt, amikor 1999-ben Torockó falu elnyerte az Europa Nostra érmet, az akkori legrangosabb európai kitüntetést, amit 138 ház tulajdonosa vehetett át, implicite azonban a helyreállításnak szólt – mondta Furu Árpád, a kolozsvári Transylvania Trust program igazgatója. Megalapították a Zsakó István-díjat. A névadó 1848–49-ben a nemzetőrség parancsnokaként nagymértékben hozzájárult a falu akkori boldogulásához. Idén díjat osztottak ki, három különböző jellegű tevékenységért. Az elsőt Botár Simon és családja kapta, mert a házuk a 9 esztendő alatt folyamatosan jó állapotban volt. A második díjat megosztva Májai Cecília egykori tiszteletes asszony és Fehér Csilla elszármazott háztulajdonosok kapták, akiknek a 90-es években sikerült visszaszerezniük egykori államosított tulajdonukat. A harmadik díjazott Pető Károly és felesége, akik a 90-es évek elején vásároltak itt egy kis épületet, majd elkezdték a mértéktartó faluturizmust működtetni. /T. A.: Zsakó István-díj. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./
2005. június 24.
Népzenés-táncos mulatsággal kezdődött június 19-én a Cimbora gyermeklap kis munkatársainak, levélíróknak, rejtvényfejtőknek a jutalomtábora a Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn. Egyik nap a Székely Nemzeti Múzeumba, Csernátonba és a Szent Anna-tóhoz kirándultak a résztvevők, vendégük volt Márk Attila zenész, Farkas Árpád költő, Bogdán László író, és Kónya Ádám volt múzeumigazgató. /(demeter): Cimboratábor a tanyán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2005. június 25.
Szatmár megye magyar iskoláiban, illetve tagozatain 172 szakképzett pedagógus, pontosabban 128 tanár 23 tanító és 21 óvónő hiányzik. Pályázatot írtak ki, de kevés a jelentkező, elsősorban a magyar, illetve a román nyelv és irodalom, de a matematikánál, biológiánál, földrajznál és történelemnél sem lesz nagy a verseny. Különösen lehangoló a magyartanárok hiánya, a meghirdetett 24 állásra mindössze heten jelentkeztek. A jobb megélhetés miatt többen év közben hagyják el a pályát. Nagy Gyula, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ országosan ismert magyar nyelv és irodalom tanára szerint az elmúlt években leértékelődött a magyar tanítása. A gyakran változó, az igazi értékeket mellőző elitista tanrend nem tudja vonzóvá tenni az irodalmat. /Sike Lajos: Nem vonzó a magyar nyelv és irodalom tanítása! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2005. június 25.
A rendszerváltást követően a Romániai Magyar Pedagógusszövetség a Teleki Oktatási Központtal közösen évről évre színvonalas tanfolyamokat szervez a magyarul tanító pedagógusoknak. Az uniós követelményeknek való megfelelés lázában azonban kiderült, hogy ezeket a tanfolyamokat, amelyekért milliárdos összegeket fizet ki az Oktatásügyi Minisztérium, csak az egyetemek szervezhetik meg. A Maros megyei magyar szakos tanárok képzésének jogát a Petru Maior Egyetem nyerte el. Idén egy-egy előadóterembe beterelték a tanárokat, függetlenül attól, hogy milyen nyelven tanítanak, s érdektelen előadásokon kellett részt venniük. Év végén az egyetem jelezte, hogy a magyartanárok nem kaphatják meg a 30 kreditpontot, mivel a szakmai ismeretek mellett egyéb „modulokból” elmaradt a továbbképzésük. Emiatt a tanév utolsó napjaiban, szombatonként pszichológiai, menedzseri és módszertani felkészítőn kellett részt venniük. A román nyelvű pszichológiai dolgozatok elkészítése után kiderült, hogy óravázlatra is szükség van. Ezt a tanárok elkészítették, beadták. A megyei főtanfelügyelő éles hangon kijelentette, hogy az óravázlatokat le kell fordítani román nyelvre, mivel a magyartanárok Romániában élnek. Nem tartják be a tanügyi törvény előírásait. Miképpen vállalhatja fel a magyar szakos tanárok továbbképzését egy olyan egyetem, ahol egyetlen magyar szak sem működik? /(bodolai): Magyartanár- továbbképzés románul? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2005. június 25.
Csernáton nem falunapokat, sörfesztivált, hanem színvonalas művelődési napokat szervezett. Immár negyedik alkalommal. Két magyarországi település Bogyiszló és Kaszaper küldöttsége is megjelent. Június 24-én a Petőfi Sándor Művelődési Otthonban Bölöni Dávid csernátoni polgármester nyitotta meg a háromnapos rendezvényt, majd Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa megnyitotta Haszmann Júlia Réka képzőművész egyéni tárlatát, Salamon Ferenc ex libris-gyűjteményét pedig maga a gyűjtő mutatta be. A Haszmann Pál Múzeumban megnyílt a Felső-háromszéki Népművészek Egyesületének kiállítása. Az író-olvasó találkozón Farkas Árpád költő, a Háromszék főszerkesztője Határátkelés című új könyvét, Duma-István András Csángó mitológia című könyvét és Albert Ernő néprajzkutató három legújabb munkáját mutatták be. /Iochom István: Megkezdődtek a művelődési napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./