Július 11-én elkezdődött marosfői nyári szabadegyetem „A határokon kívüli román közösségek és az uniós csatlakozás” címmel. A Hargita és Kovászna Megyei Európai Tanulmányok Központja, valamint a Határon Túli Románok Alapítványa nyolcadik alkalommal szervezte meg tanácskozását. Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke előadásában felrótta a hazai politikusoknak, hogy felelőtlenül viszonyulnak a határon túli románokhoz, a román állam nem állt ki határozottan az ország határain kívül élő románok jogfosztása ellen. „Bulgáriában a román iskolákat felszámolás veszélyezteti, mivel az itt oktató pedagógusok már fél éve nem kaptak fizetést. A Vajdaságban elárverezik a román közösségek javait, Szerbia-Montenegróban pedig arra is volt már példa, hogy a szerb rendőrség román ortodox misét akadályozott meg.” – mondta Eugen Popescu. A szabadegyetemen mintegy százan vesznek részt a szomszédos országokból, illetve az Egyesült Államokból. /D. Balázs Ildikó: Románia megfeledkezett a határon túli románokról? = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

A Nagyszalonta környéki Árpád faluban kevés a magyar diák, és a községközpont, a románlakta Feketebátor vezetői nem vették jó néven, hogy tavaly a Bihar megyei Tanács 100 millió lejjel támogatta Árpádon az iskola tetőzetének felújítását. A román nagyközséghez tartozó magyar falucska lakói attól tartanak, hogy ha az új tanügyi törvényben a diákság létszáma szerint támogatják majd az iskolákat, akkor az árpádi oktatás teljesen elsorvadhat. A napokban szervezett tanügyi fórumon ezt panaszolták el a falubeliek, és Sóki Béla parlamenti képviselő közbenjárását kérték a hasonló helyzetben levő iskolákért. Pető Csilla tanfelügyelő szerint gondot okoz a szakembereknek a jelentősen szórványosodó Dél-Bihar. Árpádon két-két szakképzett óvónő és tanítónő, összevont osztályokat oktat a magyar tagozaton, a legnagyobb gond, hogy az öt-nyolcosztályos tanulóknak nincsenek szakképzett pedagógusaik. Árpádon nemrég a református egyház segítségével, mely saját ingatlanában helyet biztosított az óvodának, sikerült újraindítani a faluban a kisdedóvót, amit eredeti lakhelyéről kilakoltattak. A gyereklétszám fogyását ez azonban nem állítja meg. Lehetséges megoldás az volna, ha a nagyobb gyerekeket iskolabusz szállítaná Nagyszalontára tanulni. /(Lakatos Balla Tünde): Szórványosodó dél-bihari magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Csíkfalván Balogh István polgármester elmondta, hogy a választáskor az infrastruktúra fejlesztése mellett súlyt helyezett az emberek közötti kapcsolatokra. Az együttműködés eredményességét bizonyítja a néptánccsoport és kórus létrehozása. A 22 tagú kórus tagjai fiatal családosok, a helyi ünnepségeken népdalfeldolgozásokat adnak elő. Nyárádszentmárton művelődési otthonának a tetőzete vált veszélyessé, új gerendákra van szükség. A helyi költségvetésből 300 millió lejt fordítanak erre a célra. A búzaházi kultúrház javítása is fontos, még nem érkezett meg a pénz, így a munkálatokat nem tudták elkezdeni. Csíkfalván új épületet emelnek, amelynek egyik szárnya polgármesteri hivatal lesz, a másikban a művelődési otthon kap helyet, s itt lesz a községi könyvtár is. Vadadon elemi iskola és óvoda működik. Pályázatot nyújtottak be, hogy Csíkfalván tornatermet építsenek. A községben soha nem volt tornaterem. Az új létesítmény az iskola udvarán lesz. Gligor Róbert László 2004. szeptember elsejétől a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal pályázati felelőse, s a Községi Hírlevél egyszemélyes szerkesztősége. A négyoldalas lapocska kéthavonta jelenik meg, eddig négy szám látott napvilágot, amely magyar nyelven tartalmazza a közérdekű információkat. Jobbágyfalván épül az új óvoda, 2-3 év múlva lesz kész. /Nagy Annamária: Csíkfalvi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

Július 9-10-én szerveztek először falunapokat Kalotaszeg egyik legrégebbi településén, Magyarvalkón. Sportvetélkedők után felléptek a magyarvalkói általános iskolások a Kukoricahántás című darabbal, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem néptánccsoportjának és a Döbögő néptáncegyüttes táncosainak előadása következett, végül a bánffyhunyadi Rákóczi Szövetség néptánc-csoportjának tapsolhatott a közönség. Megemlékeztek Vasvári Pálról, Okos Márton szólt az ünneplőkhöz a Magyarok Világszövetsége nevében, majd Körömi Attila magyarországi képviselő és Kerekes Sándor a megyei tanács alelnöke is beszélt. Az egybegyűltek megkoszorúzták a Vasvári Pál kopjafát. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek a magyarvalkói falunapokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Gub Jenő szovátai tanár tizedik önálló könyvével rukkolt elő /Rapsóné rózsája/. Előző kötetei (Erdő-mező növényei a Sóvidéken, Erdő-mező állatai a Sóvidéken, Háziállataink dicsérete, Kertek, mezők termesztett növényei a Sóvidéken, A meleg égövön hideg van, Természetismeret és néphagyomány a Székely Sóvidéken, Üres kalász fenn hordja a fejét, A könnyező egerek története, Szováta – turistakalauz) mellett társszerzője az Erdélyi útikönyv, Erdély – útikalauz, Növények a folklórban, A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig című gyűjteményes köteteknek. A Sóvidék hűséges kutatója-krónikása ezúttal Székelyföld népköltészetének világába vezeti olvasóját. /(bölöni): Új könyv. Rapsóné rózsája. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

Hanyagul tárolják és kezelik Kolozsváron a törvényszéken a telekkönyveket, ezért nem ritkán ezek eltűnnek. Az állandó forgalomban, az ügyfelek százai közepette bármikor kiemelhet valaki a számtalan fiók egyikéből okiratokat. Sztranyiczki Szilárd, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal vezetője elismerte, rengetegen jelzik, hogy a telekkönyvek nincsenek helyükön, nyomuk vész. A hivatal vezetői ezen úgy szeretnének változtatni, hogy a teljes nyilvántartást számítógépbe mentenék át. Amennyiben engedélyt kapnának rá, másfél éven belül elkészülnének a számítógépes nyilvántartással. /Ercsey Ferenc: Káosz a telekkönyvi nyilvántartásban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Dr. Szőts Dániel, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent tagja hazaérkezett a konvent debreceni gyűléséről. A debreceni gyűlésen jóváhagyták, hogy a magyarországi református egyház az egyháztagság fogalmát kiterjeszti a határon túl élő magyar reformátusokra is. A döntést a határon túli egyháztestek is megvizsgálják, és törvényeikben hasonló módon végrehajtják a szükséges változtatásokat. Dr. Szőts Dániel kiemelte Bölcskei Gusztávnak, a magyarországi zsinat lelkészi elnökének személyes kezdeményezését. A református egyházat, akárcsak a többi történelmi magyar egyházat, a jelenleg kormányon lévő pártok szószólói és a magyar kormány részéről több durva támadás érte. Az ominózus 2004. december 5-i népszavazás nemzeti egységet romboló szégyenteljes akciói mellé felzárkóztak az ötszáz református lelkész magyarországi és erdélyi szereplését ,,elítélő”, az egyházi ügyekbe durván beavatkozó pártvezetői és kormányzati kísérletek is. /Sylvester Lajos: Egyik öröme mosolygóssá teszi a másik arcát (Magyar Református Generális Konvent Debrecenben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

Államvizsgáztak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) első végzősei. Szilágyi Pál, az egyetem rektora elégedetten nyilatkozott az elért eredményekről. 2001-ben indult az első évfolyam Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, mindkét városban az idén államvizsgáztak első alkalommal a hallgatók. Kolozsváron egy évvel később indult a képzés, itt most még nincs végzős évfolyam. Csíkszeredában a román–angol szakon és a szociológián volt végzős évfolyam. A román–angol szakon 38 diákból 27-en jelentkeztek államvizsgára, közülük 26-nak sikerült diplomát szereznie. A végzettek közül soknak elmaradt egy-egy vizsgája, vagy nem készítették el az államvizsga dolgozatukat, ezért nem vehettek részt az államvizsgán. A szociológia szakon 10-en vállalkoztak az államvizsgára, ezek közül 8-an mentek át. Marosvásárhelyen két szakon végeztek: a pedagógián és az informatikán. A pedagógia szak 32 végzőséből 30-an jelentkeztek államvizsgára és az mindannyiuknak sikerült. Az informatika szakon a 29 végzősből államvizsgára 21-en jelentkezhettek, sikeresen vizsgázott 14 fő. Csíkszeredában még van egy gazdaságtudományi szak is, ahol szintén vannak végzősök. Ott viszont az államvizsgát ősszel szervezik meg, a dolgozatok leadásának határideje augusztusban van. Szilágyi Pál örömmel közölte, hogy az itteniek teljesítménye majdnem olyan jó volt, mint például a BBTE-n végzőké. Az akkreditáció feltétele, hogy az első három évfolyam végzettjeinek legalább fele, egyes évfolyamokon belül pedig legalább 40 százaléka sikerrel államvizsgázzon. Ezt eddig teljesítették. – Fontolgatják a magyar nyelvű műépítészeti szak beindítását is. Kolozsváron új egyetemi épület felépítésén gondolkoznak. Csíkszeredában megkapták a volt árvaházat is, ezt modernizálni fogják és ősztől ott is megszervezik a tanítást. /Dézsi Ildikó: Elégedett az államvizsgázók eredményével az EMTE. Beszélgetés Szilágyi Pállal, a Sapientia rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

A vajdasági magyarok számbelileg kevesebben vannak a bíróságokon és a rendőrségen, mint amekkora az arányuk a tartomány összlakosságához képest, de más területeken, az önkormányzatokban és a közigazgatásban már jobb a helyzet, közölte az újvidéki Magyar Szónak adott interjújában Korhecz Tamás. A Korhecz vezette tartományi jogalkotási és közigazgatási titkárság kimutatást készített erről. „A rendőrségen is meglehetősen kifejezett az aránytalanság, de nem akkora, mint ahogy a többség gondolta: a rendőrállományban 6 százalék körül alakul a magyarok aránya. Ez persze jóval kevesebb, mint a 14 százalék, amennyit az összlakosság számát tekintve képezünk a tartományban, de mégsem igaz az állítás, miszerint a rendőrségen nincsenek magyarok” – mondja Korhecz. Az adóhivatalokban már kisebb ez az alulreprezentáltság, a földhivatalok esetében még kisebb valamivel: a magyar hivatalnokok aránya megközelíti a 10 százalékot. Az önkormányzatokban enyhe felülreprezentáltság jellemző: a magyar nemzetiségű hivatalnokok aránya ugyanis 15 százalék körül alakul. Az újvidéki központú tartományi adminisztrációban 6,5 százalék körül van a magyarok aránya, arányaiban annyian vannak, mint ahány magyar él Újvidéken. Korhecz Tamás kormányalelnök elmondta, a magyar közösség alulképzettebb az országos átlagnál. /Kevés a vajdasági magyar a közintézményekben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

A Dicsőszentmárton melletti Ádámos község négy éve tart fenn testvértelepülési kapcsolatot a magyarországi Nyíracsád községgel. Nyaranta közös táboroztatásokat szerveznek, elsősorban általános iskolás gyerekek számára. A nyíracsádiak idén július 10-18. között látogattak Erdélybe. A harminc 13-20 év közötti iskolást, egyetemistát négy tanár kísérte el. A vendégeket családoknál szállásolták el. Sokan közülük visszatérő látogatók, szoros baráti szálak fűzik őket az itteniekhez. Az ádámosiak idén immár negyedszer látogatnak Magyarországra, általában augusztus 20-a körülre teszik az utazást. /Mészely Réka: Közös nyári táboroztatások. Nyíracsádiak Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

Megjelent a Kriza János Néprajzi Társaság idei, sorrendben a 13. évkönyve /Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve, 13., Tanulmányok Gazda Klára születésnapjára. Szerkesztette Keszeg Vilmos és Tötszegi Tekla, Kolozsvár, 2005/. A szám a 60 éves Gazda Klárát köszönti, írásai bibliográfiájának közlésével. A magyar néprajz egésze vonatkozásában a magyar nyelvterület keleti része mindig kiemelt jelentőségű volt. Erdély erős földrajzi, etnikai és felekezeti tagoltsága, viszonylagos zártsága gazdag hagyományrétegeket őrzött meg, amelyek feltárása az eddigieknél sokkal nagyobb mértékű és mélységű gyűjtői, leírói és értelmezői munkát igényelne, állapította meg Pávai István. /B. D.: Néprajzi tanulmányok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

Jelentős magyar siker született július 13-án az Európai Parlamentben: a testület környezetvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottsága második olvasatban is megszavazta a bányászati hulladékokról rendelkező közösségi irányelv tervezetét, amelyet a magyar képviselőknek sikerült a korábbinál szigorúbbá tenniük, s így lehetőséget nyújt arra, hogy a Verespatakra tervezett bányaberuházás ne okozhasson majd a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló környezeti katasztrófát. Az újonnan csatlakozó országoknak, azaz Romániának és Bulgáriának már EU-belépésük előtt, a felkészülési szakaszban figyelembe kell venniük a jogszabályt. /Magyar siker Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

A Postafiók rovat közölte az olvasói levelet. Először a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőségéhez fordult kérdésével, de nem kapott választ: a Népújság egy szót sem említett a Megfeszített című rockoperáról, melyet Csíksomlyón adtak elő. Miért nem írtak arról, hogy az előadás megmozdította az emberekben azt, amire szükségük van? /Novák Sándor, Marosvásárhely: A marosvásárhelyi Népújsághoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A Romániai Magyar Dalosszövetség fúvóstagozata Rétyen összehívta a magyar zenekarvezetőket s a zenekarok fenntartóit, jeles külföldi és hazai szakemberek, professzorok és zenepedagógusok-oktatók tartottak előadásokat. Folytatták a zeneművelődési sorozatot, megnyitották az egyhetesre tervezett karnagyképző tanfolyamot. Rétyen tartják július 16-án a fúvómuzsikás rendezvénylánc nyitányát, a Fúvósfórumot, jelezte Kelemen Antal karvezető. Réty két testvértelepülésének küldöttségével ünnepelik meg a rétyi fúvószene 70. évfordulóját. Július 7-én lesz a Rétyen tartózkodó tíz zenekar szabadtéri közös koncertje a Nyírben. Ugyancsak Rétyen július 24-én nyitja meg kapuit két hétre a hagyományos ifjúsági és gyermek zenei tábor, melynek az Antos János Általános Iskola ad otthont. /Kisgyörgy Zoltán: Zenélő Réty. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság évadzáró rendezvénye, az immár hagyományos Lyukasóra jó hangulatú volt. A meghívottak – Farkas Ernő tanár, Csíky Boldizsár zeneszerző, Kovács András Ferenc költő, Haller Béla tanár, Láng Zsolt író és Nagy Attila orvos-költő – megtréfálták a közönséget. /Nagy Botond: Évadzáró Lyukasóra. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. febr. 17./ című tanulmányához újabb hozzászólások érkeztek: a/ Bertha Zoltán irodalomtörténész szerint pontokba szedett bizonyítékok sorolásával tüsténkednek többen Sütő András írói-emberi teljesítményét (félévszázaddal ezelőtti megnyilvánulásait alapul véve) kisebbíteni vagy meghazudtolni. A posztmodern elméletek többé nemigen tulajdonítanak kitüntetett jelentőséget az olyan levéltári vagy egyéb adatbogarászásnak, amelynek módszereit bárki elég könnyen elsajátíthatja. Sütő már nem népszerű, hatása szűnőben van, életműve vegyes értékű, remekművet nem vagy alig írt – hangzanak a minősítések. Minden irodalomelméleti konferencia az imaginárius múltat konstituáló fikciókról szokott elmélkedni manapság, jegyzete meg Bertha Zoltán. Az irodalomtörténetben általában nem szokott sikerülni az idők során korszakos jelentőségűnek bizonyuló életművek életrajzi alapon történő devalválása – Villontól Adyig és tovább. Tény, hogy százezrek számára jelentettek és jelentenek ma is Sütő művei hiteles helyzettudósítást és helyzettudatosítást a magyarság nemzeti és kisebbségi sorsát illetően. Százezrek nemzeti öntudata és lélekjelenléte erősödött általuk, s a megmaradásba vethető reményt táplálták évtizedeken át, hangsúlyozta Bertha. Erőteljesebb érzelmi hatást keltenek a Sütő-művek még ma is, mint más, „posztmodern” sztár-szerzőkéi. A vita során valaki a Wass Albert-kultuszt megsokalló véleményét is kifejezte. Ezek szerint korlátozni kellene az olvasói szabadságot, s felfüggeszteni a nemes liberális eszmét, hogy mindenki azt olvas, amit akar és amit szeret? Mindig csak a sajátos, markáns nemzeti (nemzetféltő) tematika váltja ki az ellenérzést, egyfolytában csak az szúr szemet? A régi dokumentumok vizsgálatából miért kell Sütő András írói teljesítményére vonatkozó negatív ítéletekhez jutni? /Bertha Zoltán: Nem lehetnénk tényleg legalább posztmodernek (bokaharapdálás helyett). = A Hét (Marosvásárhely), júl. 14./ b/ A Hét június 30-i számában Parászka Boróka Sikeres kudarc című cikkében sajnálkozással állapította meg, hogy a lap hasábjain hónapok óta folyó vitában, mely szerinte a „Földes László–Sütő András ügy”-ről szól, „hallgatott a hazai irodalom”. Miért lett a vitából „Földes László–Sütő András ügy” Sütőt Andrást lejárató, rágalmazó célzattal? – kérdezte Nagy Pál hozzászólásában. Amolyan „megélhetési gyűlölködők” forgatják hévvel méregbe mártott tollukat egyik-másik vita-cikkben, állapította meg. Parászka Boróka azt írta, hogy vállaltak minden véleményt, cenzúra nélkül. Valójában az A Hét szerkesztősége durván megcenzúrázott hozzászólásokat: Sylvester Lajosnak Egy „Bírói” ítélkezés margójára című cikkét (június 9.-i sz.) jócskán meghúzva közölték, holott a szerző a szerkesztőségnek küldött levelében határozottan megmondta: csakis a teljes szöveg megjelentetésével érthet egyet. Róna Éva írásának ugyanez lett a sorsa. Mindkét esetben a Sütő Andrásra vonatkozó pozitív mondandó kigyomlálását látta szükségesnek a végrehajtó munkatárs... Nagy Pál június 10-én írt az A Hét-nek: fontos lenne Hajdu Győző terjedelmes feljelentésének közlése. Hajdu ugyanis leírta, illetékes pártfórumoknak jelentette mindazt, amit Földessel kapcsolatban észlelt, és később információs anyagát benyújtotta a helyi állambiztonsági szerveknek is. Hajdu Győző beismerte tehát, hogy nem csupán a pártot informálta, de a belügynél is feljelentette Földes Lászlót 1958 augusztusában. Ez mutatja, hogy ki is volt a Földes-ügy főszereplője. Miért csak az Sütő szövegének közlését tartotta fontosnak A Hét? A Hajdu-féle irat közlését nem vállalta. Parászka Boróka szerint Hajdu Győző ebben „a vitában (s általában) nem jelentős személy; nem „releváns”. Eszerint a hetilap csak olyan személyekkel kíván foglalkozni a lap, akik súllyal vannak jelen a közéletben, az irodalomban. Ez szelektív eljárás. Nem igaz, hogy Parászka Boróka felajánlotta volna: írásban „foglaljam össze álláspontomat Hajdu Győző szerepével kapcsolatban”. Ilyesmiről szó se volt. Ellenben tény, hogy telefonbeszélgetésüket a szerkesztőségben „rögzítették”. Így ellenőrizni lehet: semmiféle fenyegetésről nem volt szó. /Nagy Pál: Egyoldalú „helyzetértékelés” = A Hét (Marosvásárhely), júl. 14./ c/ Szerkesztőségi választ közöltek: „Nagy Pál sorozatosan csúsztat, és valótlanságokat állít.” Csúsztat, amikor azt állítja: durván megcenzúrázták a szövegeket. Két esetben tekintettek el a teljes szöveg közlésétől: amikor olvasói levelet közöltek (Róna Éváét). Ilyenkor éltek a rövidítés és szerkesztés lehetőségével. Sylvester Lajos lapzárta után visszavonta saját terjedelmes szövegváltozatát, ezért a rövidített változatban közölték. Szerintük Nagy Pál telefonálásánál elhangzottak sértések és fenyegetések. /A Szerk.: Válasz. = A Hét (Marosvásárhely), júl. 14./

„Sajnos a szociáldemokrata kormánynak négy éven keresztül nem jutott eszébe ez a kérdés” – fejtette ki a Krónikának az ingatlan-visszaszolgáltatás miatt fedél nélkül maradók helyzetét taglalva Tamás Sándor. Az RMDSZ-es képviselő elmondta, a restitúciós törvény ötéves türelmi időt biztosított a bérlőknek, ez alatt kereshettek volna maguknak más lakást, de a kormány is gondoskodhatott volna a hátrányos helyzetbe kerültek sorsának rendezéséről. „Az lenne méltányos, ha az állam lakásokat vásárolna, és bérbe adná olyan személyeknek, akiknek ki kell költözniük a visszaszolgáltatott ingatlanokból” – mondta Tamás. Emlékeztetett arra, hogy Puskás Bálint szenátor még a szociáldemokrata kormányzás alatt előkészített egy, a fájó kérdést rendezni hivatott törvénytervezetet, a jogszabályjavaslat azonban elbukott. „Most újra van esély benyújtani a törvénytervezetet. Az elkövetkező időszakban konzultációt kezdeményezünk az érintett személyekkel, és ősszel új törvénytervezettel állunk elő” – jelentette ki a háromszéki képviselő. /Bálint B. Eszter: Mulasztás és törvénytervezet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

Idén első alkalommal jelentett gondot a Bolyai Nyári Akadémia anyagi hátterének idejében való előteremtése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, a legnagyobb Kárpát-medencei pedagógus-továbbképzőről tartott sajtótájékoztatón. A Bolyai Nyári Akadémia főhetének 26 tanfolyamára július 18-tól kerül sor hat helyszínen: Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Szovátán és Orsován. A főhét tanfolyamaira 600 hallgatót várnak, többségüket Romániából, 130 résztvevő érkezik az anyaországból, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A 137 előadó mintegy 60 százaléka magyarországi, a hazaiak a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Egyetem, valamint a Bukaresti Egyetem tanárai. A Bolyai Nyári Akadémia hallgatói oklevelet kapnak az RMPSZ-től, valamint egy román nyelvű tanúsítványt arról, hogy a minisztérium által elismert továbbképzőn vettek részt. Mivel azonban ez a továbbképző nem akkreditált, kreditpont nem jár érte. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

A Küsmödön született, Etéden nevelkedett, Székelykeresztúron diákoskodó, évekig Bukarestben dolgozó, jelenleg Budapesten élő Szávai Géza író legutóbb a három évtized alatt írt esszéiből válogatott Torzmagyar – Helyzettudatok – és irodalmunk egyetemessége címen kiadott kötetével jelentkezett. A könyvről Balázs Imre József terjedelmes recenziót közölt az Aradon megjelenő Irodalmi Jelenben. /Helyzettudatok – és irodalmunk egyetemessége. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

Eddig legalább 13 halálos áldozatot követelt az árvíz. A hatóságok több mint 12 ezer kitelepített személyt tartanak nyilván. Az egész román hadsereget, a felhasználható technikai eszközökkel együtt, bevetették a lakosság és az anyagi javak mentésére. Az államelnök és a kormányfő külföldi segélykérésével egyidejűleg a kormány felhatalmazta a külügyminisztert, hogy kérje a NATO fennhatósága alá tartozó katasztrófaelhárító struktúrák, illetve a nemzetközi segély- és civilszervezetek támogatását. A kormányfő intézkedett csaknem 360 millió dollár értékű költségvetési tartalék felhasználásáról a lakosság gyors segélyezésére és az árvízkárok csökkentésére. Az ideiglenes mérleg szerint az országban víz alá került több mint 20 ezer ház és gazdasági épület, több mint 100 ezer hektár termőföld és kaszáló. Súlyos károkat okozott a természeti katasztrófa az áram- és gázellátási, valamint a távközlési hálózatban. Több helyen földgáz- és kőolaj-fővezetékeket szakított el az árhullám, a kőomlás vagy a földcsuszamlás. Több helyen elmosta, elsodorta az ár a Bukarestet Moldvával, illetőleg Temesvárral összekötő vasútvonalakat. Az árvíz elmosott, súlyosan megrongált 76 országutat és egy európai útvonalat, tönkrement 425 híd és 749 gyaloghíd. Segélyfelhívást tett közzé az RMDSZ. A Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök által aláírt felhívásban az érdekvédelmi szervezet arra kér minden romániai magyart, találja meg a módját, hogy lehetőségeihez mérten segítse a bajbajutottakat. A pénzadományok fogadására az RMDSZ a következő bankszámlákat nyitott. A Magyar Vöröskereszt segélyszállítmányt küld a károsultaknak. A Magyar Vöröskereszt felhívással fordul Magyarország lakosságához és a magyarországi cégekhez, hogy további segítséget nyújthasson. /Víz alatt az ország. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Basescu államfő Bukarestben találkozott Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős megbízottjával és Jonathan Scheelevel, az EB bukaresti képviseletének vezetőjével. A találkozón az államfő pénzügyi segélyt kért az EB-től. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ismét felkereste a legválságosabb helyzetbe került dél-moldvai megyéket, majd kijelentette: véleménye szerint nincs szükség arra, hogy az árvíz sújtotta megyékben sürgősségi állapotot rendeljenek el, hiszen a hatóságok már megtették az ilyenkor szükséges intézkedéseket. /Az árvízi katasztrófa leküzdéséhez Románia nemzetközi segélyt kért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

A történelmi magyar egyházak által ellenjegyzett formában fogadta el július 14-i ülésén a kormány a felekezeti törvény tervezetét, az RMDSZ-szel folytatott konzultáció eredményeként. A jogszabály biztosítja az egyházak autonómiáját, és lehetővé teszi a minden szintű felekezeti oktatás létesítését állami támogatással. Ugyanakkor a törvény társadalmi partnerként ismeri el az egyházakat, vagyis nem csupán liturgikus, hanem szociális és karitatív tevékenységüket is támogatni fogja ezentúl. Elismeri továbbá az egyházak saját működési statútumait, illetve kódexeit mint működési szabályzatot, ezeknek alapján az egyes egyházak belső ügyeikben szabadon járhatnak el. /Új felekezeti törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

A Dálnoki Napokat július 16–17-én szervezik, a meghívó mottója: ,,A gyökér erőt ad az élethez.” Dálnok 36 év után újra nagyközség lett. Itt született Dózsa György, ennek ellenére a község megbecsülés helyett csak bántást kapott. A jobb módú gazdákat elhurcolták, kényszerlakhelyeiken emberi méltóságukban is próbálták megalázni őket, itthon pedig a maradék dálnokiakra ráhozták a kollektivizálást. Manapság Dálnok és közössége magára talál, építkezve kísérli meg visszahódítani régi rangját és szerepét. A mostani jeles napokon a közelmúlt egyik példaadó személyiségére, dr. Kicsi Sándorra emlékeznek leszármazottai, a község díszpolgára címet adományozzák Beczásy Istvánnak, a legendás hírű ,,Lencsekirálynak”. A dálnoki lovaskultúráról sem feledkeztek meg, sportpályát is avatnak. Hazavárják a falu szülötteit, elszármazottait, a testvértelepülések küldötteit. /Sylvester Lajos: Egy falu feltápászkodik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

- Az RMDSZ kormányzati eszközeit is latba vetve minden segítséget megad az árvíz sújtotta székelyföldi közösségek számára az áradások okozta károk mihamarabbi felszámolása érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes székelyföldi körútján, mely során Borbély László miniszterrel, a megye szenátoraival, képviselőivel, valamint a helyi és megyei önkormányzat vezetőivel több árvízkárokat szenvedett települést látogatott meg. Maroshévízen egész sor házat öntött el a víz, az utcát közel egy kilométeres szakaszon valóságos folyómederré változtatva. Az utat, a házak és a gyaloghidak helyreállításához az RMDSZ támogatását kérik. Hargita megye 26 településén 85 lakást tett tönkre az árvíz. Legtöbbet, 33-at Gyergyótölgyesen. Madéfalván a Zöld Péter Iskola került víz alá. Dánfalván két és fél kilométeres útszakaszt és két hidat vitt el a víz, mintegy 50 házat pedig elöntött. Az RMDSZ-vezetők végül a Hargita megyei önkormányzat épületében találkoztak az árvíz sújtotta települések polgármestereivel, akik i

A román–magyar történelmi megbékélést célzó folyamat részeként indult tizenöt évvel ezelőtt a bálványosi találkozó. Bálványoson Horia Rusu, Gabriel Andreescu, Smaranda Enache volt Orbán Viktor és Németh Zsolt, Toró T. Tibor beszélgetőpartnere, azóta valamennyien közéleti személyiségek. A néhány sátoros tábor ma már a közép-kelet-európai térség egyik legjelentősebb nyári táborának számít. Az időközben Tusnádfürdőre költözött, Tusványossá „folklorizálódott” egyhetes rendezvény hagyományos témái a demokrácia, a jogállamiság, a kisebbségvédelem és az autonómia. Az előrejelzések szerint idén több Európa parlamenti képviselő is megjelenik. – Tusványos történelmi jelentőségűvé léphet elő, ha Markó Béla és Tőkés László éppen a tusványosi sátor alatt ül le egy asztalhoz. /Csinta Samu: Tusványosi rövidnadrág. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Botrányossá tette a románkatolikus pap a csángó László Katalin temetését Pusztinán. László Demeter a rendőrségen írásos panaszt tett Irinel Iosif Iosub helyi római katolikus káplán ellen, aki – megítélése szerint – halottgyalázó gyászbeszédet mondott július 13-án édesanyja, László Katalin temetésén. A pusztinai káplán abba a hangkazettába kötött bele, amelyet édesanyja koporsója mellett játszottak le, de kifogásolta a magyar szövegű koszorúkat is. László Katalin a pusztinai csángó közösség virrasztóasszonya volt. Magyarul imádkozott, énekelt valamennyi halottas háznál, ahová meghívták. Nyolc évvel a halála előtt önmagát is elsiratta. Szalagra rögzítette a virrasztó imákat, énekeket, és az volt a végakarata, hogy a kazettát játsszák le. „A pap ezt úgy tekintette, mintha édesanyám valami gyilkosságot követett volna el” – magyarázza László Demeter. Egyébként egyértelműen etnikai hátteret tulajdonít a történteknek, szerinte Irinel Iosif Iosub káplán beszéde egyaránt volt sértő és soviniszta, valószínűleg azért, mert László Katalin nem beszélt románul, csak magyarul imádkozott, énekelt. 1990 előtt a Szekuritáté vadászta a Moldvában rögzített magyar nyelvű kazettákat, most úgy tűnik, a római katolikus egyház teszi ezt. Irinel Iosif Iosub egyébként azt is felrótta a prédikációjában a halottnak, hogy valamikor kijelentette: „vigye el az ördög az oláh papot”. László Demeter ezt pletykának tartja, nem tud arról, hogy az édesanyja valaha is ilyet mondott volna. A prédikáció egyébként a templomban hangzott el, Pusztinán ugyanis innen kísérik utolsó útjára a halottat. „Szidták a papot – emlékszik vissza a történtekre Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke. – A családot annyira megbotránkoztatta a gyászszertartás, hogy László Demetert a rokonságnak kellett lefognia, mert a koporsó után a papot is a gödörbe akarta rakni.” Irinel Iosif Iosubot a temetés után többen is felelősségre vonták, de ő gyors léptekkel távozott. A családtagok Eugen Diac pusztinai plébánosnál is panaszt tettek, de ő helyeselte a káplán prédikációját. László Demeter elmondta, nem talált megértésre a rendőrségen és a polgármesteri hivatalban sem. „A rendőrségen azt mondták, ilyen esetük mostanáig nem volt, nem tudják, mihez kezdjenek a panasszal. Eugen Diac plébános és Irinel Iosub káplán csupán egy újságírót és a panaszos férfit engedte be a parókiára. „Elhunyt testvérünk korábban kijelentette: vigye el az ördög az oláh papot. Én most azt kérdezem tőled, vajon nem egy román pap keresztelt, gyóntatott, esketett meg, nem éppen egy román pap viselte gondodat a halálos ágyadon? Ha te az ördögbe küldted is az oláh papot, én erre azt válaszolom: Isten bocsásson meg neked” – idézi saját prédikációját Irinel Iosub. Elismerte, nem biztos, hogy valóban elhangzottak-e valaha Katalin asszony „oláh papot” pocskondiázó szavai. „Nem sokan élnek ma már Moldvában, akik tudják, amit ő tudott” – jelentette ki Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az Etnofon lemezkiadó két CD-t adott ki a tőle és egy másik pusztinai asszonytól, Kiss Erzsi nénitől gyűjtött balladákból, énekekből, mesékből, vallásos narratívákból, epikus történetekből. /Gazda Árpád, Rostás Szabolcs: Halottgyalázó búcsúztató Pusztinán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Július 15-én a helybeli és meghívott fúvószenekarok és mazsorett­csoportok felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a háromnapos rendezvény, melynek keretében megünnepelték a Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorett­csoportja születésének tizedik évfordulóját. Felvonult a kézdivásárhelyi, barátosi, mezőkövesdi és mezőhegyesi fúvószenekar, valamint a helybeli, paksi, mezőkövesdi és mezőhegyesi mazsorettcsoport. Az ünnepség díjazással és a helybeli csoportok fellépésével ért véget. /Iochom István: Tízéves fúvószenekar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

A barcasági csángóföldön, ahol a Tatrangnak hatalmas víztárolója van, amikor fenyeget az ár, útjára engedik az elképesztő mennyiségű vizet: ,,hadd menjen Kovászna megye felé, az ő dolga, hogy ott milyen bajokat okoz!” Bácsteleken tetőzik az ár, itt ömlik a Feketeügybe a Falupataka. Kökös községben egy négy házból álló tanyafélét körülvett az ár, elzárta a kijárást. Közel 50 hektárnyi mezőgazdasági területet és 90 hektárnyi kaszálót tett tönkre Kökös és Kökösbácstelek területén az árvíz. Három óra alatt pusztított Lisznyóban a Falupataka, temérdek kárt okozott. Lisznyóban hét házat öntött el a víz, és húsz bennvaló zöldségeskertjeit tette tönkre. Lisznyóban, Lisznyópatakon és Bikfalván egy-egy hidat rontott szét. A májusi áradás után is felmérték a károkat, de eddig még senki sem részesült kártérítésben. A hegyi patakok medreit is szabályozni kellene teljes hosszúságban. /Kisgyörgy Zoltán: Víz alatt az alsó-háromszéki róna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19

A Temes megyei önkormányzat oklevelekkel, ajándékokkal és ünnepi fogadással köszönte meg a Csongrád Megyei Közgyűlés Katasztrófavédelmi Igazgatósága munkatársainak a bánsági árvíz során tanúsított önzetlen segítőkészségüket. A találkozó napirendjén volt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégión belüli katasztrófavédelmi együttműködés hatékonyságának növelése. /Pataki Zoltán: DKMT-katasztrófavédelmi operatív egységet hoznának létre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19/

Újabb segítséget kap Románia az árvízkárok enyhítéséért. Magyarország nagy teljesítményű víztisztítót küldött Moldvába. A budapesti polgári védelem munkatársai Bákó megyébe telepítik majd az óránként 1500 liter tiszta víz előállítására alkalmas víztisztítót. A víztisztító és a 7 tagú kezelőszemélyzet addig marad Romániában, míg szükség lesz rájuk. Az ENSZ Fejlesztési Programja 14 motoros gumicsónakot adományozott Romániának. Mizsei Kálmán, az ENSZ Fejlesztési Programjának Európáért és a FÁK-államokért felelős igazgatója elmondta, a 130 ezer dolláros támogatás mellett sikerült megszereznie az ENSZ „elvi beleegyezését”, hogy Románia további 100 ezer dollárt kapjon, amelyet felszerelésekre költhet. /Újabb segítség az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Kerekes Károly képviselő politikai nyilatkozatában kiállt az idősebb nemzedék jogai mellett. A Romániában 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között hatalmon lévő rendszerek által etnikai okokból üldözött személyek kárpótlására vonatkozó törvényt még öt évvel az életbelépése után sem alkalmazzák megfelelően. A jogszabállyal orvosolni akarták a romániai nemzeti kisebbségek által elszenvedett jogsérelmeket. Jelenleg Maros, Hargita és Kovászna megye kivételével Erdély többi vidékén a jogszabályt eltorzítva értelmezik. Például a gyulafehérvári, hunyadi, brassói és kolozsvári megyei pénztárak – az országos nyugdíjpénztár értelmezése alapján – elutasítják a magyar nemzetiségűek kérelmeit, arra hivatkozva, hogy 1944. szeptember 1-jén az 1627-es számú törvényerejű rendelet eltörölt minden etnikai üldözésre vonatkozó diszkriminatív törvényt. Ha ez így lenne, mivel magyarázható az, hogy 1944. november 3-án, tehát két hónappal a törvényerejű rendelet megjelenése után, a Hivatalos Közlönyben megjelent az internáló táborok létrehozására és működésére vonatkozó szabályzat? Ezekbe a lágerekbe az észak-erdélyi magyar és német kisebbségeket internálták. Nem alkalmazzák a törvényt a Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekültekre sem. Ezzel szemben a megyei nyugdíjpénztárak minden további nélkül helyet adnak az Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekült román nemzetiségűek kérelmeinek. /Román Győző: Kerekes Károly képviselő pontosít: Ki az etnikai üldözött? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./