,,Ha nem sikerül a romániai magyarság egypártrendszerét megváltoztatni, az autonómiának nincs esélye” – szögezte le Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke a polgári alternatíva esélyeit firtató előadáson. Szász Jenő, az MPSZ elnöke kifejtette, a ’89 előtti Román Kommunista Párt szerepét vette át a magyarság körében az RMDSZ, de a helyzet hamisabb, mert látszatdemokráciában élve sokkal nehezebb felfedni ezt a diktatúrát. Szász Jenő megfogalmazta, erősödik a hite, hogy az RMDSZ-nek alternatívát kell építeni, a polgári értékrend köré. ,,Meg kell teremteni a választás szabadságát, meg kell szabadulni a korrupt vezetőktől, meg kell tisztítani a közéletet” – jelentette ki. Szilágyi Zsolt előadásában az RMDSZ tavalyi eljárását, amikor megakadályozta az MPSZ választásokon való indulását, Kádár János ’56-os szovjet intervenciót kérő eljárásához hasonlította. ,,Az RMDSZ a magyar–magyar konfliktust román kormányzati segédlettel rendezte le” – fejtette ki. /Farkas Réka: Pluralizmus – esély az autonómiára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./ Az RMDSZ-szel közösen állított listákon venne részt az őszi előrehozott választásokon a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), jelentette ki Szász Jenő A polgári alternatíva esélyei című beszélgetésen. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke úgy vélte, sem a távolmaradás, sem a román párt listáján való elindulás nemkívánatos alternatíva, így hát csak két lehetőségük maradt: vagy részt vesznek az előválasztásokon, és közös listát állítanak az RMDSZ-szel, vagy összegyűjtik a szükséges aláírásokat, és önállóan indulnak. Szilágyi szerint a magyar–magyar verseny lenne a garancia arra, hogy a közösség akarata érvényesül. „Bolsevik típusú pártegységre nincs szükség” – jelentette ki a politikus. /G. A.: Választásra készül a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

Külföldi politikusokból és szakemberekből álló társaság tanulmányozza a székelyföldi autonómialehetőségeket. Gyakorlati segítséget igyekeznek nyújtani a székelyföldi területi autonómia létrehozásában, ezért tájékozódó útra kísérte el olyan országok képviselőit, ahol már fejlett autonómiák léteznek – mondotta Komlóssy József, az Európai Parlament (EP) magyar küldöttségének tanácsosa. Azt akarják kitalálni, hogyan lehet a dél-tirolinál (Olaszország) vagy az Aland-szigetekinél (Finnország) jobb autonómiát létrehozni, tette hozzá Gedei József, az EP magyar képviselője. A székelyföldi körúton részt vett Tytti Isohookana Asunmaa volt finn kultuszminiszter, aki a csángójelentésről ismert, továbbá Dél-Tirolból Michel Ebner EP-képviselő, Christoph Pan professzor – ahogy Komlóssy nevezte: az autonómiák ,,guruja” –, valamint Davide Zaffi bolzanói egyetemi tanár. Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese fogadta a vendégeket. Elmondta, a falu tulajdonképpen már a rendszerváltás óta építi az autonómiát, egész intézményrendszert építettek ki. Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos polgármester elmondta, az elmúlt két esztendő legfontosabb témája az autonómia kérdésköre volt. Demeter János tanácselnök szerint legfontosabb a megye és tágabb értelemben Székelyföld gazdasági felzárkózása, versenyképessé tétele addig, amíg Románia az Európai Unió tagjává válik. /Szekeres Attila: Segíteni az autonómiaépítésben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese kifejtette, az egyházkerületi választások /2001/ óta átszervezték az egyházi struktúrát. Azzal, hogy egyikük sem költözött be a püspöki hivatalba (Pap Géza püspök, Kató Béla főjegyző és Ötvös József missziói előadó), jelezték, hogy a gyülekezetétől senki sem szakadt el. Törvénykövetők próbáltak lenni, igyekeztek megtartatni az egyházi törvényt. Az egyházmegyék nagyobb önállóságát akarták fokozni, de ez nem valósult meg. Az egyházmegyék nagyon sokszor áthárítják a felelősséget az egyházkerületre. A fegyelmezési szabályok között jelen van az áthelyezés is. Az igazi megoldást az jelentené, ha a lelkészegyesület egy alapot hozna létre, amelyből bizonyos juttatást biztosítana a két-három évig felfüggesztett (és nem kizárt) lelkész számára. Az utóbbi időszakban az egyházban elszaporodtak a fegyelmi ügyek. Több lelkész világi bírósághoz fordult, de ez az egyház tekintélyét gyengíti. – A Királyhágómelléki Egyházkerülettel jól a viszonyuk. Az elszegényedés súlyos méreteket ölt. Ez meglátszik az egyházfenntartói járulék befizetésekor is. Az egyházkerület évi összkiadása (teológia fenntartása, építkezések, tanügy, misszió stb.) jóval meghaladja azt az összeget, amely az egyházmegyéktől érkezik. A különbözetet pályázatokból, testvér egyházkerületek adományaiból vagy a meglévő egyházi ingatlanok béréből teremtik elő. A külföldi támogatások rohamosan csökkentek, templomépítést már nem támogatnak. Az egyházkerület lélekszáma évente több ezer személlyel apad. Az egyház nem nevelt ki magának értelmiséget. Ezért elkezdték Kolozsváron az Apafi Kollégium építését. A kollégium a református elitképzésnek is a helye lesz. A kollégiumba különböző szakos hallgatók (pl. jogászok, közgazdászok, vallástanárok stb.) versenyvizsga alapján felvételizhetnek, s 10-12 tagú szakmai körökben önképzés végett számos projektet pályázhatnak meg, előadókat hívhatnak meg. Remélik, hogy 2006 őszére kész lesz az épület, és elindulhat a kollégium. /Somogyi Botond: Hűséggel, tisztességgel és felelősséggel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

A közelmúltban tartotta egyházkerületi közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyen. Dr. Pap Géza püspök megtartotta éves jelentését. A Református Világszövetség számos tagját zavarba hozták, hogy a nagygyűlésre „magyar reformátusok” fedőnév alatt érkezettek, akár Szerbiából, Horvátországból, Ukrajnából, Szlovákiából, akár Romániából jöttek, mind ugyanazt az érthetetlen nyelvet beszélték, mint a magyarországiak, és még egységesen is szavaztak. Ettől az összefogástól félnek sokan, s ezért tiltakozott annak idején Opocensky, a Világszövetség egykori főtitkára, az egyetemes zsinat eszméje ellen. A Világszövetség elnöke és főtitkára végül elítélte a román kormány felekezeti megkülönböztető politikáját, és bocsánatot kért az accrai nagygyűlés magyarellenes megnyilvánulásaiért. – Sajnos, Magyarországon az egyházellenesség ma politikai tőke lett, s több szavazatot hoz, mint az egyház melletti hitvalló kiállás. A Magyarországi Református Egyház Zsinata határozatban mondta ki, hogy minden református személy, éljen bárhol a világon, a Magyar Református Egyház tagja. /S. B.: A református egységért. Püspöki jelentés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán sikeresen lediplomázott az első, kimondottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok szociális gondozására kiképzett pedagógus-generáció. A harminc végzős hallgató olyan pályára specializálódott, amely az elkövetkező időkben egyre keresettebb lesz a munkaerőpiacon. Alapvetően pszichológiai szemléletű nevelési (fejlesztési) munkáról van szó. /Dr. Fodor László: Egy gyermekekre irányuló segítő szakma első erdélyi magyar képviselői. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Mintegy kilencszáz erdélyi, magyarországi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar pedagógus számára teremt továbbképzési lehetőséget a Bolyai Nyári Akadémia. Július 18-án volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által évente megszervezett képzés hivatalos megnyitója. Lászlófy Pál, a szövetség elnöke elmondta, hogy idén kevesebb pénzből kell gazdálkodni, mint tavaly, a 2004. évi 18 millió forintos magyar állami támogatás idén 14 millió forintra csökkent, s ez az összeg is késve érkezett meg, megnehezítve a szervezők munkáját. A Bolyai Nyári Akadémia költségeihez hozzájárult idén a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Főosztálya is, 300 millió lejt különítve el erre a célra. /Magyar pedagógusok továbbképzése. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Patarét a legnagyobb roma tanya Kolozsvár szélén. Az ott élők semmilyen igazolvánnyal nem rendelkeznek. Legújabban egy uniós programmal próbálnak segíteni a pataréti romák egészségügyi helyzetén. Kolozs megyében 41 helységről mondható el, hogy jelentősebb létszámú roma személy lakja, számuk 100 és 3 ezer között változik, magyarázta Marius Lacatus, a Kolozs Megyei Tanács roma képviselettel megbízott alkalmazottja. Nem rendelkeznek állandó munkahellyel, szakképzetlenek, egyáltalán nincs lakásuk. A vidéken lakók valamivel biztonságosabb gazdasági körülmények között élnek, hiszen hagyományos mesterségek gyakorlásából vagy erdei gyümölcsök gyűjtésével nagyjából állandó jövedelemre tehetnek szert. A Család Segítsége Alapítvány már 7–8 éve tevékenykedik a pataréti közösség megsegítéséért, a jelenleg is zajló Phare-program pedig az egészségügyi ellátást próbálja biztosítani. /(Ú. I.): Romák a város szélén, a megélhetés határán. Egészségügyi ellátásuk egy lépés életkörülményeik javítására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Július 17-én a mise keretén belül hét újonc és három tiszteletbeli cserkész tett fogadalmat, és 14 tavaly avatott cserkész újította meg fogadalmát Kisiratoson a 124. számú Godó Mihály Cserkészcsapatban, jelezte Bella Zoltán parancsnok. Az immár huszonegy tagú csapat az egyetlen aktív cserkészcsapat a megyében. Más falvakat is szeretnének bevonni a cserkészmozgalomba. /Szepesi Bea: Cserkészavatás Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Becslések szerint évente 250–300 ezerre tehető az Erdélyben nyaraló magyarországi turisták száma. Többségük szervezett utazás keretében látogat ide, de egyre több a bakancsos turista is. A falusi turizmus vendéglátóit a „margarétás házak” hálózata fogja össze. A turistaszezonban szombatonként Hargita megyei rendszámú autóbusz várja az utasokat a budapesti Déli-pályaudvarnál. Utasai Erdélyország és Székelyföld egy-egy karéjával ismerkedhetnek meg a „7 nap/6 éjszaka” jelzésű túra során. A falusi vendéglátás Erdélyben is kiépült hálózatának köszönhetően egy hét – autóbuszos utazással, félpanzióval – ötvenezer forint alatt kihozható! /Juhani Nagy János (MTI-Press): Margarétás erdélyi vendéglátás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Magyarországi vendégei voltak a Nyárád menti Lőrincfalvának. Testvértelepülésük /Újlőrincfalva/ 35 tagú küldöttségében jelen volt Soltész András polgármester is. A két település között 2003-ban jött létre a kapcsolat, a találkozót az Imreh József által vezetett Lőrincfalva Egyesület szervezte. A magyarországiak családoknál laknak. Fellépett a helyi Lőrinc tánccsoport. Soltész András, Újlőrincfalva polgármestere elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pályáztak a Házhoz visszük Erdélyt elnevezésű rendezvény megszervezésére, melynek célja az erdélyi kultúra minél szélesebb körű ismertetése. Erre a rendezvényre meghívják a Lőrinc nevet viselő kilenc magyarországi település képviselőit, a környező falvak lakóit, akiknek eddig nem volt lehetőségük Erdélybe utazni, s erdélyiekkel ismerkedni. /Mezey Sarolta: Lőrincfalvák találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

A korábbi évek kiemelkedő fontosságú leletei után, idén szintén bizakodóak a régészek Arad megyében, Szépfalu mellett, az 1183-ban alapított Bizerei Apátság helyszínén. Tavaly az apátság templomát sikerült kiásni. Megtalálták az apátság kerengőjét, és néhány melléképületet is. Az eddigi eredmények nemzetközi konferenciákon is elismerést vívtak ki. Főleg az itt talált, Európában egyedülálló mozaik keltett nagy érdeklődést. /(Lehoczky): Folynak az ásatások Szépfalu mellett. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Három évvel ezelőtt létesítette a Triade Alapítvány és a helyi tanács a Jecza Ház előtt a város első – és mindmáig egyetlen – szoborparkját. Egyre több nagyméretű alkotás került az egykor kopár területre. A város dísze lett a köztéri létesítmény. A napokban egy nagyméretű Jecza Péter-szobrot állítottak fel a parkba. A művész az általa kedvelt, és sokszor megformált hármasság ötletét viszi tovább ebben a művében is. A leegyszerűsített, esztétikailag hatásos, tiszta formák jellemzik a legújabb Triadot. /Sz. I.: Jecza-alkotással gazdagodott a szoborpark. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Kusztura Sándor festőművész legutóbb, június folyamán Szentendrén, a Városházán állított ki 50 festményt, majd július 3-án Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A nemrég lezajlott udvarhelyi Sörfesztiválon népdalfeldolgozásokkal lepte meg a közönséget, melynek immár folytatása is lesz Augusztusban a Gyimesekbe látogat Kusztura, az itteni koncert után Nagykanizsára utazik, a Bornapokra, ahol ismét koncertezik. Nemsokára lemezen is hallhatják majd a festőművész által előadott népdalfeldolgozásokat. /(bb): Kusztura: kiállítások és koncertek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./

Huszonháromra emelkedett a természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma. A fertőzések megakadályozása érdekében az Egészségügyi Minisztérium illetékesei már beoltották az árvíz sújtotta térségek lakosainak mintegy egyharmadát, 28 ezer személyt; az oltási akció folytatódik. /Újabb felhőszakadás várható Moldvában, érkezik a nemzetközi segítség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Nem indít eljárást a bukaresti Legfőbb Ügyészség a fekete márciusként elhíresült 1990. márciusi marosvásárhelyi pogrom ügyében, holott az 1989. decemberi események, valamint az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás esetében ez megtörtént. Ilie Botos, Románia főügyésze közölte: a nyomozóhatóság keretében hamarosan különleges ügyészcsapat alakul, amely sürgősségi eljárásban vizsgálja ki a 15 évvel ezelőtti romániai forradalom, illetve a ’90-es bányászjárások dossziéit. A Krónika napilap írásban kért választ a Legfőbb Ügyészségtől: szándékában áll-e a nyomozóhatóságnak eljárást indítania az 1990. március 20–21-i, hat halálos áldozatot és számos sebesültet követelő marosvásárhelyi fekete március kapcsán. A hatóság szűkszavú válaszából kiderül: a Legfőbb Ügyészség nem indít eljárást a másfél évtizeddel ezelőtt Marosvásárhelyen lezajlott események ügyében. Az 1990. március 19-én kirobbant véres etnikai összecsapás kitervelőinek és felbujtóinak megnevezésével a mai napig adós a román hatalom. A pogromot követően kizárólag magyar és roma nemzetiségű személyeket hurcoltak meg, és ítéltek el. Közülük Cseresznyés Pál a rászabott tíz év börtönbüntetésből hatot leült. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes idén március 21-én elmondta: mindannyian tudjuk, kik azok az emberek, akiket behoztak Vásárhelyre vidékről, akiket husángokkal fölfegyvereztek, de ma már nem róluk kell beszélni, hiszen őket belehajtották, belerántották a konfliktusba. A felbujtókról keveset tudunk, hangsúlyozta. A 15 évvel ezelőtti események idején a Maros Megyei Tanács alelnöki tisztségét betöltő Kincses Előd ügyvéd meggyőződése, hogy a pogromot a román belügyminisztérium 0215-ös számú speciális egysége szervezte. Kincses szerint az RMDSZ vezetősége hibát követett el, amikor 15 évvel ezelőtt leült tárgyalni a Vatra Romaneasca nacionalista szervezet képviselőivel. Kincses Előd, aki közel hatéves magyarországi emigráció után térhetett haza, miután a román hatóságok népirtásra, gyilkosságra és rongálásra való felbujtással vádolták, majd megszüntették ellene az eljárást – nemrég nyilvános vitára hívta ki Virgil Magureanut. A Román Hírszerző Szolgálat egykori parancsnoka azonban nem vállalta a fekete március „örökségével” való szembesítést. /Rostás Szabolcs: A Legfőbb Ügyészség nem indít kivizsgálást a marosvásárhelyi pogrom ügyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Bár Nyárádszereda várossá nyilvánítása előtt a helyi tanács mintegy félszáz utcának kívánta megváltoztatni a nevét, jelenleg a város egyetlen utcája sem hordozza magyar személyiség nevét. A 98 százalékban magyarlakta település tanácsosai és a polgármesteri hivatal vezetői egymást okolják a helyzet kialakulásáért. Dászkel László polgármester szerint a javaslattevők azóta is a jegyzőtől várják el, hogy összeállítsa a dokumentációt, holott az ő kötelességük lenne ezt megtenni. – A tanácsban értelmiségellenes hangulat alakult ki, vélekedett Adorjáni Árpád, az önkormányzat művelődési bizottságának elnöke. Egyesek még Ady Endre neve ellen is tiltakoztak. Ez év február 21-től a város gimnáziuma Bocskai István, Nyárádszeredában megválasztott erdélyi fejedelem nevét viseli, az általános iskolát pedig Deák Farkas 1848-as forradalmárról nevezték el március 15-én, a megyei tanfelügyelőség válaszra sem méltatta a tanintézetek névváltoztatási kérelmét. A gimnázium esetében az elmúlt években Adorjáni Zoltán volt igazgató három ízben is próbálkozott a névadással, de még a minisztériumtól is negatív választ kapott. /Szucher Ervin: Piszkozatban felejtett elnevezések Nyárádszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Digitális technikával készült fotókkal, filmekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők Borszékről, akik ellátogattak a Borsec Project – Digital Art kiállítás megnyitójára a kolozsvári Tranzit Házba. A hazai és külföldi hivatásos művészek tíznapos alkotómunkájának eredménye látható a kiállításon. /Tóth Ibolya: Borszék mai hangulatát idéző munkák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Több mint kétéves pereskedés után sikerült a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári főépületére felszereltetni azokat a kétnyelvű táblákat, amelyek az intézmény, illetve az azt működtető alapítvány nevét tartalmazza román és magyar nyelven. A pereskedési folyamat 2003 júniusában kezdődött, amikor az akkor még Gheorghe Funar polgármester által vezetett kolozsvári városháza megtagadta a két tábla felszereléséhez szükséges engedélyek kibocsátását. Az igazságszolgáltatás egymásnak ellentmondó ítéleteket is hozott, végül a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletben zöld jelzést adott a táblák felszereléséhez. /B. T.: Kifüggesztették az EMTE kétnyelvű tábláit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

A Temes megyei árvízsújtotta Ótelekről hívtak tanulókat táborozni Erdőcsinádora, a Magyar Polgári Szövetség szervezésében. A táborba neves marosvásárhelyi művészeket, pedagógusokat hívtak meg, senki nem utasította vissza a felkérést. Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség országos szervezetének alelnöke elmondta, hogy összesen 63 milliót gyűjtöttek az ótelekiek támogatására. Ebből állják a gyerekek és tanárok utazási és étkeztetési költségeit. Az általános iskolás Tóth Róbert elmesélte, hogy házunkat teljesen elvitte az árvíz Családjuk jelenleg a nagybátyjától kölcsönkapott mozgó juhászlakban lelt ideiglenes otthon. A házak romjainak eltakarítása szervezetten történik, a település utcáit sorra veszik. /Mészely Réka: Az összetartozás gesztusa. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

A parlamenti pártok első reakcióiból ítélve Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek megkaphatja az árvizek utáni újjáépítéshez, Románia 2007. évi európai integrációját szolgáló erőfeszítésekhez és az igazságügyi reform kiteljesítéséhez a parlament bizalmát és támogatását. Tariceanu hangsúlyozta: kormánya politikai felelősséget vállal minden erőfeszítés összpontosításáért annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, tehát 2007. január elsején csatlakozhasson az Európai Unióhoz. /Nem várható bizalmatlansági indítvány. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Eddig 14 ország és több nemzetközi intézmény ígért árvíz miatt segítséget Romániának, a kormány múlt heti nemzetközi felhívása nyomán. Németország ivóvizet, élelmiszert, gyógyszereket, Csehország áramfejlesztő berendezéseket, Lengyelország egy repülőgép-rakomány humanitárius segélyt adott, Magyarország 12 ezer euróval, egy egészségügyi csoporttal, vízkezelő berendezésekkel, sátrakkal és áramfejlesztővel segít. Az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) 230 ezer eurót utal ki, a Világbank 10 millió dollárra mutat készséget a kockázatcsökkentő programja keretében, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) még ezután dönt a kiutalandó összegről. /Segélyek, segélyígéretek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Bizonytalannak nevezte Románia 2007-es uniós csatlakozását Pálfi István, Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselője a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, akinek szepkticizmusát azonban nem osztja Nagy Zsolt, a román kormány távközlési minisztere. Egy év távlatából elmondhatjuk: elégedettek vagyunk uniós tagságunkkal – mondta Gyurovszky László, a szlovák kormány régiófejlesztési minisztere. /Szkepticizmus és optimizmus Tusnádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Részt vesz július 22-én a Tusnádfürdőn folyó XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik programjában Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese. Martonyi Jánossal, Magyarország volt külügyminiszterével, Schöpflin György politológussal és Tőkés Lászlóval püspökkel közösen a Néppárti értékek Európában című kerek-asztal beszélgetésen tart előadást. /Markó Béla és Tőkés László a „tusványosi” asztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Szeredától Szeredáig, magyartól magyarig akciót, gyalogtúrát szervezett Kollár Zsolt örkényi jegyző társaival. Huszonketten szűk két hét, közel 250 kilométer, több mint félszáz Maros és Hargita megyei település –ez jelezte a magyarországi társaság erdélyi gyalogtúráját. A cél: bocsánatot kérni a 2004. december 5-i népszavazás eredményéért. Az akció résztvevői Igen – egy a nemzet feliratú trikóban vonultak hegyen-völgyön át, végül visszaérkeztek Nyárádszeredába. „Hiszünk abban, hogy Magyarország népe nem alávaló, csupán megtévesztették és félrevezették, mikor nem nyújtott kezet határon túli testvéreinek” – mondta Kollár. „Több helyen az emberek behívtak a házukba, pálinkával, fánkkal kínáltak, az életükről meséltek. Olyan 85 éves bácsival is találkoztunk, aki 17 éven keresztül szolgált a magyar hadseregben, és most joggal kérdezi: őt miért nem illeti meg a magyar állampolgárság?” – mesélt az út élményeiről a túravezető. Minden faluban és városban megálltak, szóba elegyedtek az emberekkel. /Szucher Ervin: Bocsánatkérés december 5-ért – Szeredától Szeredáig. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

„Szeretet nélkül nagyon nehéz a csángókérdéshez viszonyulni” – hangoztatta Borbáth Erzsébet csíkszeredai nyugalmazott pedagógus Tusnádfürdőn tartott előadásán. Borbáth Erzsébet irányításával a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában 1990-ben indult be a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának programja, azóta pedig számos csángó értelmiségi nevelődött ki. Botbáth Erzsébettől Hegyeli Attila vette át a stafétabotot, megszervezve Moldvában a csángó gyerekek otthoni magyar nyelvű oktatását. Hegyeli Attila úgy fogalmazott: létezik közösségi igény a magyar nyelv oktatására, azonban a siker érdekében szükség van a Kárpát-medencei magyarság segítőkészségére, továbbá arra is, hogy ezt a kezdeményezést, ezt az igényt a román többség is elfogadja. A román nyelvű sajtó változatlanul ellenséges. /D. Balázs Ildikó: Megértéssel kell viszonyulni a csángókérdéshez. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Miközben a bosnyák hozzátartozók 1 milliárd euró várományosai, a romániai haláltábor túlélői és az áldozatok hozzátartozói még mindig hiába várnak méltányos kárpótlásra. Az elmúlt napokban gyászolók és megemlékezők tízezrei rótták le kegyeletüket a srebrenicai népirtás tizedik évfordulóján a vérengzés nyolcezer áldozatának emléke előtt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el az akkor holland ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenicát, amelynek nyolcezer férfi lakosát a következő napokban lemészárolták. Az 1948-as genfi szerint a népirtás „olyan bűncselekmény, amelyet egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport egészének vagy valamely részének elpusztítási szándékával követnek el.” 1944 végén Észak-Erdély különböző településeiről sok ezer férfit hurcoltak el a földvári haláltáborba. Ez is népirtás volt. A Srebrenicán történt vérengzés miatt a hágai Nemzetközi Törvényszéken Radiszláv Krsztics tábornok úgy védekezett, hogy az áldozatok száma túl „jelentéktelen” volt ahhoz, hogy a mészárlás népirtás besorolást kaphasson. A hágai törvényszék tagjai azonban megállapították, hogy a srebrenicai nyolcezer muzulmán elpusztítása férfi népirtásnak minősül. A Földvárra hurcolt észak-erdélyi magyar férfiak nagy részét is elpusztították. A földvári haláltáborba elhurcolt Szatmár megyeik tragédiájáról írt Boros Ernő Mindennap eljött a halál címmel könyvet, 2002-ben. Az akkori események lényege, hogy 1944. augusztus 23-án, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Németország elveszti a háborút, Románia a leendő győztesek oldalára állt át. Ezzel ismét terítékre került Erdély, pontosabban immár csak Észak-Erdély hovatartozásának a kérdése. Akkor úgy nézett ki, hogy Észak-Erdély legalább egy részének a hovatartozása az itt élő lakosság etnikai összetételén is múlhat, ezért a román vezetés elhatározta, hogy „javítanak” ezen az összetételen. A gyakorlati kivitelezésre a következő módszereket eszelték ki: – a nem román lakosságnak a trianoni határon kívülre juttatása, illetve a már eltávozottak távolmaradásra bírása (Maniu-gárdisták garázdálkodása, németek, svábok Ukrajnába való deportálása stb.); – leplezett formában történő etnikai tisztogatás. 1999-ben Romániában megjelent egy kormányrendelet, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyeknek nyújtandó kárpótlásról intézkedik. Ezzel elméletileg lehetővé vált, hogy az 1944. novembere és 1945. márciusa között a hírhedt földvári haláltáborban raboskodott Szatmár megyei férfiak is kárpótlást kapjanak. De csak elméletileg, mert a gyakorlatban a kormányhatározat megjelenésekor a haláltábor Szatmár megyei túlélői közül már csak hatan-heten voltak életben. Néhány évvel a trianoni döntés után románosítási céllal román telepeseket irányítottak magyar vidékekre, ők román állam által elkobzott földeket kaptak, és ún. kolonista falvakat alakítottak itt ki. Ezek a telepesek a második bécsi döntés után, 1940 októberében visszamentek ismét oda, ahonnan Trianon után érkeztek, és majd csak a háború végén tértek vissza újra kolóniáikba. Ezek a telepesek kárpótlást kaphatnak, illetve különböző kedvezményekben részesülhetnek. /Boros Ernő: Földvár: a magyar Srebrenica. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A Communitas Alapítvány közzétette a magyar szórványközösségek osztatlan I–IV. osztályos iskolában tanító, valamint az oktatásban tevékenykedő pedagógusok és óvónők támogatásáról szóló döntését. A 173 sikeres pályázónak megítélt összeg 57 550 lej (575, 5 millió régi lej). A testület döntést hozott a szórványgondozó lelkészek utazási költségeinek támogatásáról is. A 108 sikeres pályázónak megítélt összeg 43 500 lej (435 millió régi lej). /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Rendszeresebb, kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván fenntartani egymással a jövőben a Fidesz és a RMDSZ, ügyelve a közös elvi alapokra a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben – egyebek között erről beszélt egymással július 22-én Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Orbán Viktor és Markó Béla. Az RMDSZ-nek sikerült kompromisszumra jutnia a Fidesszel, Markó és Tőkés álláspontja azonban továbbra is kibékíthetetlennek látszik. Orbán hangsúlyozta, nem Budapestről kell meghatározni, milyen legyen az erdélyi magyarság érdekét legjobban képviselő politika. Nemzetpolitikai kérdésekben azonban szükség van bizonyos közös elvi alapokra. „Mi azokkal a szervezetekkel tudunk a legszorosabban együttműködni, amelyek az autonómia kérdését legfontosabb törekvésüknek tartják” – mondta. A Fidesz támogatja az RMDSZ minden olyan törekvését, amely a romániai magyarok érdekeit sokkal jobban szolgáló regionális fejlesztési rendszer kialakítását szorgalmazza. A kettős állampolgárságról kifejtette: „A magunk eszközeivel kívánjuk szolgálni ezt a nemzetegyesítő célt”. Markó Béla úgy fogalmazott: a megbeszélésekből kiderült, hogy alapvető nemzetpolitikai kérdésekben egyetértettek. Markó elmondta: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését. Markó megállapította: az RMDSZ-nek nyitottan kell politizálnia, úgy, hogy mindenki beállhasson az általa képviselt közös ernyő alá. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „egyszerű RMDSZ-tagként” szólt a hallgatósághoz. Tőkés bírálta, hogy jelenleg „a romániai magyar közképviselet terén az RMDSZ monopólium helyzetben van”. A Szociáldemokrata Pártra (SZDP) utalva elmondta: az erdélyi magyarságnak meg kell akadályoznia, hogy az RMDSZ a fejlődést gátló politikai erőkhöz csatlakozzon. Az EMNT elnöke szemrehányást tett Markónak, hogy szóba áll Ion Iliescuval, Adrian Nastasével és Viorel Hrebenciuckal, de nem tárgyal Szász Jenővel és vele. A püspök bírálta azt is, hogy az RMDSZ „kirekesztő politikát” folytat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: mivel az elmúlt években nem volt jelen a táborban, a meghívás elfogadását a szervezők tekintsék „a magyar–magyar párbeszéd folytatásának”. Megítélése szerint az erdélyi magyar közéleten belül a konzervatív és ultrakonzervatív, valamint a középjobb és a radikális jobboldal közti álláspontok ütköznek. Markó élesen bírálta a magyar kormány által pár hónappal ezelőtt meghirdetett Szülőföld programot, mivel még semmi kézzel fogható eredménye nincs az elképzelésnek. A hallgatóság kérdései kapcsán éles pengeváltás alakult ki Tőkés László és Markó Béla között. Előbbi szerint „az RMDSZ tisztségviselői úgy politizálnak, mint valami magyarul beszélő román politikusok”. Válaszként Markó Béla megkérdezte: hogyan kell viselkedjen a magyar politikus? Emlékeztetett, hogy a múlt század során „a román politika győztes volt, míg a magyar vesztes”. Ugyanakkor az SZDP-vel öt évvel ezelőtt kötött kormánykoalíciós megállapodásra hivatkozva Tőkés László megjegyezte: „képtelen vagyok közösködni azokkal, akik 1989-ben a temesvári barikád másik oldalán álltak”. /Kiss Olivér: Kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván az RMDSZ és a Fidesz. Markó Béla és Tőkés László álláspontja kibékíthetetlennek tűnik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Orbán Viktor, Markó Béla, Tőkés László, taps és füttykoncertek – így kezdődött július 22-e Tusnádon. A Bálványosi Szabadegyetemen a tiltakozók többnyire kívülállók, nem táborlakók voltak, az indulatokat részben Szilágyi Zsolt moderátori képességeinek, részben Markó igen őszintének ható megnyilvánulásainak sikerült megfékezniük. A párbeszéd szükségességét mindketten leszögezték. „Le fogunk ülni és tárgyalni fogunk” – szögezte le Markó, és egyetértett, az erdélyi magyarságnak, képviselőinek nem egymással szemben, hanem egymás oldalán kell állniuk. Két év múlva esedékes az RMDSZ vezető szerveinek, az SZKT-nak és más fórumoknak a megújítása, olyan belső választások szervezhetőek, amelyeken nem csak egyenként, de platformokban, tömörülésekben is megmérettethetnek a különböző csoportosulások – hangsúlyozta. ,,Egyetlen megoldás van, ha megkeressük annak útját-módját, hogy együtt legyünk egy politikai szervezetben. Ez az üzenete itteni jelenlétemnek” – szögezte le Markó Béla. Tőkés László sokszor igen kemény, morális és politikai válságról szóló véleményét, a magyarság vészes fogyását felvető eszmefuttatását, az RMDSZ egyes vezetőinek korrupciós ügyeit, erkölcstelen magatartásának kritikáját Markó Béla igyekezett őszintén, nyíltan, olykor humorral megválaszolni. /Farkas Réka: Párbeszéd volt, a megegyezés elmaradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./